SCHRÖDINGER MACSKÁJA

Egy képzeletbeli macskát egy zárt dobozba

helyezett, amelybe kívülről nem lehetett belelátni.

A dobozban a macska mellett van egy szerkezet,

melyet a macska nem tud befolyásolni.
A szerkezet tartalmaz egy darab radioaktív anyagot,
melyben egy óra alatt egy atom vagy lebomlik vagy nem.
A radioaktív bomlást észleli egy
szerkezet, ami egy relén
keresztül elenged egy kalapácsot
és az összetör egy
hidrogén-cianidos üveget,
megölve ezzel a macskát.
Hogy eldöntsük, a macska él-e vagy meghalt,
ki kell nyitni a dobozt.
 SCHRÖDINGER MACSKÁJA

A fogós kérdés azonban az, hogy milyen állapotban

van a macska a doboz kinyitása előtt?

A gondolatkísérlet arra az abszurditásra mutat rá,

hogy a macska élő vagy holt állapota attól függ,
hogy megfigyeli-e valaki ezt az állapotot.
A KÍSÉRLET ÉRTELMEZÉSE
Feltételezhetjük Isten létezését. Mivel minden
megfigyeléshez kell egy megfigyelő, kell lennie
1. valamilyen „tudatosságnak” az Univerzumban.
Wigner Jenő fizikus úgy gondolta, hogy maga a
kvantumelmélet egyenesen bizonyíték Isten létére.

A legtöbb gyakorló fizikus nem vesz tudomást róla.

2. Néhányuk rámutat, hogy egy kamera mindenféle
tudatosság nélkül rögzítheti a macska állapotát.
A sokvilág-elmélet szerint minden kvantumvilág létezik
és ezek útelágazáshoz hasonlóan kapcsolódnak
3. egymáshoz. Az egyik ilyen világban a hidrogén-cianidos
üveg összetört és a macska meghalt, míg egy másikban
ez nem történt meg és a macska életben maradt.
ATOMFIZIKA
Az elektron hullámtermészete
 AZ ANYAGHULLÁM ÖTLETE

Louis de Broglie
1892 - 1987

Az elektron és minden részecske is

hullámtermészetet mutat.
Az atommag körül az elektron csak olyan pályákon
fordulhat elő, melyeken állóhullámként működhet.
 AZ ELEKTRONHULLÁM KIMUTATÁSA

Clinton Davisson Lester Germer

1881 - 1958 1896 - 1971

Kísérletükben egy elektronágyú bombázta a

felületre merőleges elektronsugárral
egy nikkelkristály felületét. Az elektronágyú egy
izzó fűtőszálból állt, mely termikusan gerjesztett
elektronokat bocsátott ki.
A kísérleti összeállítás:

A kísérlet eredménye: INTERFERENCIAKÉP!

 A FELBONTÓKÉPESSÉG
Két olyan pont minimális távolsága, melyeket
szemmel meg tudunk különböztetni egymástól.
Az emberi szem felbontóképessége 70 ∙ 10−6 m,
azaz 70𝜇𝑚.

Kézi nagyítóval a felbontóképesség 7𝜇𝑚-re javul.

Fénymikroszkóppal elérhető a 0,4𝜇𝑚

felbontóképesség.
(Így már látható lesz pl. egy vörösvérsejt,
vagy a tejben lévő zsírcsepp.)
 AZ ELEKTRONMIKROSZKÓP
Felbontóképessége elérheti
a 0,001𝜇𝑚-t.
Az elektronforrásból 80 – 120 kV
feszültség gyorsítja az elektronokat
az anód felé.
A lencsék tulajdonképpen
elektromágnesek, melyek a
Lorentz-erő segítségével irányítják
az elektron-nyalábot.

A kép a lencséken átfolyó áram erősségének

változtatásával élesíthető.
AZ ANYAG KETTŐS TERMÉSZETE
Az elektron és a foton kettős természetű,
és a hullám – részecske tulajdonságuk egymástól
elválaszthatatlan.
A kísérlet jellege határozza meg, hogy a
két tulajdonság közül melyik dominál.

A részecske-hullám kettősség a természet egyik

legáltalánosabb törvényszerűsége lett,
ami az atomfizikában soha nem hagyható
figyelmen kívül.
 A BOHR – DE BROGLIE – MODELL ÉRTÉKELÉSE
A modell erényei
Lehetővé tette a színképek
keletkezésének
magyarázatát.
Sok kísérleti tapasztalat
mutatta az
alkalmazhatóságát.
A stabilitásra, a periódusos
rendszer felépítésére is
magyarázatot adott.
Szemléletes
A modell hiányosságai
Csak a hidrogén és a
hidrogénszerű ionok
színképeinek magyarázata
volt kielégítő.
Az újabb kvantumszámok
értelmezése nehézségekbe
ütközött.
Elvi alapjai tisztázatlanok. (pl.
a körpályán keringő elektron
miért nem sugároz)
Nem adott jó magyarázatot a
molekulák képződésére.