MARKETING ALAPFOGALMAK

PIAC: A tényleges és lehetséges eladók és vevők összessége, valamint a köztük lévő üzleti kapcsolatok
rendszere.

PIAC KAPACITÁSA: A piac felvevőképességét jelenti, függetlenül a vásárlóerőtől.

PIACPOTENCIÁL: Az elméleti kereslet maximuma.

PIAC-VOLUMEN: Adott piacon adott termékből meghatározott idő alatt értékesített mennyiség.

PIACI RÉSZESEDÉS: azt mutatja meg, hogy a vizsgált cég a piaci volumenből mekkora részt hasított ki
magának. (a vállalkozás tényleges értékesítése és a piaci volumen hányadosa)

TÖKÉLETES VERSENY: Olyan piaci szituációt tételez fel, ahol sok eladó (többnyire kicsik) és számos
vevő van jelen, de egyik eladó sincs abban a helyzetben, hogy uralhatná a
piacot, vagy jelentősen befolyásolhatná az árakat. A piacon kínált termékek
hasonlóak

MONOPOLISZTIKUS VERSENY: Számos vevő és viszonylag sok eladó jellemzi. A konkurenciaharc

erős. Az eladók megkülönböztetik termékeiket egymástól, ennek megfelelően
különböző árakkal dolgoznak.

OLIGOPÓLIUM: Csupán néhány eladó van jelen a piacon, mert a piacra lépésnek korlátai vannak. A
cégek ellenőrizni tudják egymást. Óvatos piaci magatartás és gyakran ármegegyezés -
jellemzi ezt a piaci szituációt.

MONOPÓLIUM: Az a piaci szituáció, ahol egy eladó van jelen. Az eladó uralja a piacot, és ő határozza
meg az árakat.

FOGYASZTÓI PIAC: Végső felhasználói piac, ahol egyének és háztartások jelennek meg vevőként, és a
vásárlások a személyes szükségletek kielégítését szolgálják.

FELHASZNÁLÓI (termelői) PIAC: Vevőit jellemzően (gazdálkodó) szervezetek alkotják, melyek azért
vásárolnak árukat és szolgáltatásokat, hogy ezáltal további
termékeket és szolgáltatásokat állítsanak elő.

VlSZONTELADÓI (közvetítői) PIAC: Vevői olyan vállalatok és vállalkozások, akik összekapcsolják a

termékek fogyasztóit az előállítókkal. Azzal a céllal vásárolnak
termékeket és szolgáltatásokat, hogy azokat - haszonnal -
továbbértékesítsék.

ÁLLAMI (kormányzati) PIAC: A piac résztvevői (hivatalok, költségvetési szervezetek, intézmények)

termékek, szolgáltatások széles körét vásárolják a közösségi célok
kielégítésére.

MARKETING: Egyrészt gondolkodásmódot jelent (marketing filozófia) másrészt pedig

tevékenységek összehangolt rendszerét jelenti, amely magában foglalja a piaccal
kapcsolatos teendők tervezésének, szervezésének és végrehajtásának összességét.

MARKETING FILOZÓFIA: olyan -a vállalkozás egészét átható- piacra irányuló és a piacnak megfelelő
üzletpolitika, szemléletmód, amelynek középpontjában a vevővel való
azonosulás áll.

MARKETING MENEDZSMENT: Az a tervezési és végrehajtási folyamat, melynek során a szervezet

termékeinek és szolgáltatásainak fejlesztését, árainak kialakítását,
értékesítésének megszervezését és eladásának ösztönzését a piaci
környezettel és saját céljaival összhangba hozza.

MARKETING MIX: A 4 P (termékpolitika, árpolitika, értékesítési politika, piacbefolyásolási politika), a

marketing eszközök különböző helyzetekben alkalmazott kombinációja.
FOGYASZTÓK: Azok az egyének vagy háztartások, amelyek saját célra, saját szükségleteik
kielégítésére vásárolnak.

SZÜKSÉGLET: Objektív eredetű hiányérzet, amely fiziológiai és pszichológiai eredetű lehet.

MOTÍVUMOK: Indítékok, melyek aktiválják a szükségleteket, hogy cselekedjünk.

REFERENCIACSOPORT: Azok a csoportok, amelyek az ember viselkedésére közvetve vagy

közvetlenül hatást gyakorolnak.

FORMÁLIS CSOPORT: A referenciacsoportok közül azok a csoportok, amelyekkel a kapcsolat

többnyire nem folyamatos, másodlagos (pl. vallási, munkahelyi, szakmai
csoportok).

INFORMÁLIS CSOPORT: Elsődleges referenciacsoportok, akikkel a kapcsolat folyamatos (pl. család,

barátok).

ORIENTÁCIÓS CSALÁD: A szülőket jelenti, ahonnan a vásárló indíttatását kapja (pl. vallási, politikai
nézeteit, beállítódásához szükséges támpontokat).

SZEMÉLYISÉG: Az egyén pszichológiai jellemzőinek összessége, mely jellemezhető, pl. az

önbizalommal, dominanciára való törekvéssel, toleranciával, az
alkalmazkodóképességgel.

ÉNKÉP: Az egyén önmagáról alkotott komplex képe, véleménye. A termék és márkavásárlásnál fontos,
ahol agyártónak a tényleges vagy az ideális énképhez kell igazodnia.

TANULÁS: Az ember egész életét végigkísérő tevékenység, melynek eredményeképpen magatartása

módosul.

SZELEKTÍV FIGYELEM: Következtében a fogyasztók nagyobb valószínűséggel észlelik azt az ingert,

ami időszerű szükségletükkel összhangban áll, jobban figyelnek azokra az
információkra, amelyek felkészülten érik őket, és inkább észreveszik azokat
az ingereket, amelyek az átlagostól eltérnek.

SZELEKTÍV TORZÍTÁS: Abból következik, hogy az emberek az információkat saját

gondolatvilágukba illesztik.

SZELEKTÍV EMLÉKEZÉS: Következtében az emberek csak bizonyos -többnyire a szokásaikat,

életvitelüket alátámasztó információkat raktároznak el.

SZÁRMAZTATOTT KERESLET: Lényege hogy a termelőeszközök iránti kereslet szoros összefüggésben áll a
velük előállított termékek keresletével, és akörül ingadozik.

EREDETI PIAC: Az a piac, ahol a termelőeszköz előállító szervezet közvetlenül megjelenik

termékeivel

KÖZTI PIAC: Lényegében a további felhasználók és további értékesítők piacát foglalja magában

PRIMER PIAC: lényegében a fogyasztási cikkek piacát foglalja magában

NYERSANYAGOK: azok a termékek, amelyek természeti forrásból származnak (ásványok, halászat,

erdőgazdaság termékei).

ALAPANYAGOK: azok a termékek, amelyek a továbbfeldolgozás bizonyos fázisain már túljutottak, de

további munkafázisokon kell még átmenniük, hogy valamely termék elemeivé
válhassanak.

AKATRÉSZEK: Olyan termékek, amelyek további feldolgozásra már nem kerülnek, hanem beépülnek
a késztermékekbe.
ALAPVETŐ BERENDEZÉSEK: Olyan berendezések, objektumok a termelőfogyasztás piacán, amelyek a
termelő és szolgáltató tevékenységek lefolytatásáaak előfeltételei. Minden
termelő egységnek szüksége van ezekre a termékekre.

EGYÉB FELSZERELÉSEK: Pl. a szerszámok, melyek a munkafolyamatot, mint segédeszközök

szolgálják.

FIZIKAI-ANYAGI SZOLGÁLTATÁSOK: Olyan szolgáltatások, amelyek a termelő tevékenység

végzéséhez szükségesek, és különféle fizikai objektumok
működtetéséhez elengedhetetlenek (pl. telefax, telefon,
áramszolgáltatás)

SZELLEMI SZOLGÁLTATÁSOK: Elsősorban a kutatásban, fejlesztésben, konzultációkban nyújtott

segítséget takarnak (pl. piackutatási szolgáltatás, szervezés,
tervezés).

VÁSÁRLÓ KÖZPONT (BUYING CENTER): A szervezet azon tagjainak összessége, akik a döntésekben
valamilyen módon érintettek.

BESZERZŐK: A vásárló központ azon tagjai, akik formálisan is kompetensek a szállítók kiválasztásában ill. a
vásárlási szerződések megkötésében.

FELHASZNÁLÓK: A vásárló központ azon tagjai, akik a későbbiek során megvásárolt termékkel dolgozni
fognak. Kulcsfigurák, mert korábbi tapasztalataikat kamatoztatni tudják a döntésnél.

INFORMÁCIÓKÖZVETÍTŐK: A vásárló központ azon tagjai, akik a vásárló központon belüli információ-
áramlást biztosítják. Feladatuk pl. a döntés-előkészítés, hatásuk a tényleges
döntésekre indirekt.

DÖNTÉSHOZÓK: A vásárló központ azon tagjai, akik hatalmi pozíciójuk alapján a végső döntést
meghozzák. (Nagyobb értékű vásárlásoknál általában a szervezet legfelsőbb szintű
vezetői.)

CÉLPIACI MARKETING: a piac feltárt, jellemzett és kiválasztott szegmenseinek megfelelő terméket

kifejlesztő, illetve azt kínáló, és e szegmensre irányuló marketing mixet alkalmazó
vállalkozói magatartás.

PIACSZEGMENTÁCIÓ: olyan eljárás, mely során adott termék és/vagy szolgáltatás piacát jól definiálható
ismérvek szerint homogén részekre osztjuk.

SZEGMENS: A piac egyedi keresleti sajátosságait mutató csoport.

PIACI RÉSEK: Olyan piacrészek, melyekben a nyilvánvaló vagy lappangó igényeket a fennálló kínálat nem,
vagy nem megfelelően elégíti ki. Cél az ilyen piaci rések felfedezése, amelyekben valamit
jobban tudunk csinálni, mint bárki más.

TELJES PIACI LEFEDÉS: A vállalat arra törekszik, hogy minden potenciális fogyasztói csoport igényeit
kielégítse. Általában csak a nagyvállalatok képesek rá.

TERMÉKSPECIALIZÁCIÓ: Esetében a vállalat egyfajta termékre specializálódik, amelyet különböző

fogyasztói csoportoknak kínál.

PIAC-SPECIALIZÁCIÓ: Esetében a vállalat bizonyos fogyasztói csoportok sokféle igényének

kielégítésére törekszik.

SZELEKTÍV SPECIALIZÁCIÓ: Esetében a vállalat különböző piacokat különböző termékekkel szolgál ki.
Ennek előnye, hogy megosztja a kockázatot: amennyiben az egyik
szegmentum előnyei csökkennek, a másikban jövedelmező lehet a vállalat
tevékenysége.

TERMÉKPOZÍCIONÁLÁS: Egy adott piacon (szegmentumban) egy adott termék versenytársaihoz való
viszonyának meghatározása és ennek a vevőben való tudatosítása.
DIFFERENCIÁLATLAN MARKETING (TÖMEGMARKETING): Alkalmazása során a vállalat ugyanazt a
terméket ugyanolyan módon kínálja
valamennyi potenciális vevőjének.

DIFFERENCIÁLT MARKETING: Esetében a vállalat a piac több szegmentumát kiszolgálja, s ezekhez

különböző marketing-mixet alakít ki.

KONCENTRÁLT MARKETING: Esetében a vállalat erőfeszítéseit a piac egy nagyobb, kiválasztott

szegmentumára összpontosítja.

MARKETING INFORMÁCIÓS RENDSZER (MIR): Az információk gyűjtésével és elemzésével

foglalkozik, valamint biztosítja az
információáramlást.

PIACKUTATÁS: A piaci jelenségek szervezett és módszeres vizsgálatát jelenti. Az elemzés kiterjed

mindazokra a tényezőkre, amelyek a felhasználó számára fontosak lehetnek a piaci
munka során.

ANALOGIKUS EXTRAPOLÁCIÓ: Valamely jelenség jövőbeli fejlődésére egy hozzá hasonló jelenség
eddigi fejlődéséből következtet, mert a nagyjából azonos célt
szolgáló s több vonatkozásban hasonló eszközök fejlődésében
lényegében azonos törvényszerűségek érvényesülnek.

KORRELÁCIÓSZÁMÍTÁS: Annak a megközelítően pontos meghatározására szolgál, hogy két- vagy

több, egymáshoz feltételezhetően kapcsolódó jelenség között van-e, és
milyen mértékű az összefüggés.

STANDARD INTERJÚ: A megkérdezés során minden megkérdezettnek ugyanazokat a kérdéseket

kell megválaszolnia. Formái: írásbeli, szóbeli, telefonos megkérdezés.

MÉLYINTERJÚ: Kötetlen beszélgetés, amelynek a vezérfonalát (témaköröket) határozzák meg előre.

Formái: egyéni, csoportos mélyinterjú.

MEGFIGYELÉS: Tények, gazdasági jelenségek, és emberi magatartások vizsgálatát jelenti anélkül,

hogy kapcsolatfelvételre, szóbeli informálódásra kerülne sor. Formái: résztvevő, nem
résztvevő megfigyelés.

KÍSÉRLET: A vizsgálat során a célcsoportba tartozó fogyasztókat meghatározott keretek között

befolyásolják, s megkísérlik a változásokat regisztrálni.

NYITOTT KÉRDÉS: Szabad válaszlehetőséget tesz lehetővé. A kérdezőnek szó szerint kell a válaszokat
feljegyeznie.

ZÁRT KÉRDÉS: A válaszadás lehetősége behatárolt. Gondos szerkesztés igényel, mivel teljes körű
előre összeállított válaszlehetőség-együttest kell kialakítani.

ALTERNATÍV ZÁRT KÉRDÉS: A válaszadó számára kétféle válaszlehetőséget kínál (igen -nem esetleg: nem
tudom)

SZELEKTÍV ZÁRT KÉRDÉS: Kettőnél több előrenyomtatott válaszlehetőséget kínál, amelyek közül a
kérdező választja ki és jelöli meg a válasz tartalmához leginkább illőt (egy
vagy több válasz kiválasztása lehetséges).

LOGIKAI SORREND: A kérdőívben a résztémáknak logikus sorrendben kell megjelenniük, illetve

egy- egy témáról mindent meg kell kérdezni, és csak utána lehet áttérni egy
másik témára.

LÉLEKTANI SORREND: A megkérdezendő személyek érzékenységét tekintetbe véve a kérdezés

közbeni kényszeredettség feloldására törekszik.

A TERMÉK: marketing felfogás szerint fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságok összessége,

mely a vevő (fogyasztó) igényeit hivatott kielégíteni.
GENERIKUS TERMÉK: Azt az alaptulajdonságot képviseli, amely nélkül a termék nem alkalmas az adott
igény kielégítésére.

ELVÁRT TERMÉK: Az a termék, amely alkalmas az adott probléma megoldására.

KITERJESZTET TERMÉK: A piaci versen hatására egyes gyártók többet kínálnak a fogyasztónak, mint
amit a vevő az elvárt termék szintjén megfogalmazott.

POTENCIÁLIS TERMÉK: Tartalmazza mindazt, ami a fogyasztói igénykielégítés érdekében a jövőben

még megtehető.

OBJEKTÍV MINŐSÉG: A termék mérhető tulajdonságait foglalja magában (fizikai, kémiai

jellemzők).

SZUBJEKTÍV MINŐSÉG: A terméket az igények kielégítésére való alkalmasságuk szerint értékeli.

GAZDASÁGOS MINŐSÉG: Az árral megszabott feltételek mellett kialakuló minőséggel szembeni

elvárások (vagyis: gazdaságos a minőség, ha a termék az adott probléma
megoldását úgy biztosítja, hogy az eladási ár és az élettartam során felmerülő
összes költségek együttese a legkisebb).

VÁLLALATI TERMÉKPOLITIKA: Feladata, hogy meghatározza, hogy a vállalat az adott időszakban

milyen termékek előállításával és forgalmazásával foglalkozzon.

TERMÉKDIVERZIFIKÁCIÓ: (termékmódosítás) a termék működési alapelvei nem változnak, de

valamilyen többletfunkció valósul meg, amely növeli a termék használati
értékét.

TERMÉKVARIÁCIÓ: Különböző vevőcsoportok számára a termékek különböző változatait

fejlesztik ki.

ÉRTÉKELEMZÉS: Összevetik a termék által nyújtott funkciókat és az ezek létrehozására fordított

költségeket, és úgy igyekeznek a termék paraméterein módosítani, hogy megközelítsék
a V (érték) = F (funkció) / C (költség) hányados optimumát.

VÁLASZTÉK SZÉLESSÉGE: Az jelöli. hogy hány termékcsoport van az árukínálatban.

VÁLASZTÉK MÉLYSÉGE: Az adott termékcsoportba sorolható termékek mérőszámával mérhető.

VÁLASZTÉK MINŐSÉGE: Mérőszáma a termékek, termékcsoportok árfekvés szerinti összetétele.

MÁRKA: Lehet név, jel, formaterv, szimbólum, vagy ezek tetszőleges kombinációja. Alkalmazásának
elsődleges célja a termék megkülönböztetése a konkurencia termékétől.

ABC ELEMZÉS: Azon a jelenségen alapul, hogy a vállalat termékei egy-egy ismérv szerint bizonyos
koncentrációt mutatnak, és ennek megfelelően különböző csoportokba sorolhatók.

ÁR: Az áru pénzben kifejezett ellenértéke, az a pénzmennyiség, amiért az áru megvehető illetve eladható.

ÁRÉRZÉKENYSÉG: Az jelenti, hogy a vevőt vásárlói döntéseiben milyen mértékben befolyásolja az ár.

ÁRRUGALMASSÁGI EGYÜTTHATÓ: Kifejezi, hogy 1% árváltozásra hány % forgalomváltozás jut.

Képletben: E= forgalom-változás %-ban / ár változása %-ban

ÁRSTRATÉGIA: Hosszú távon jelöli ki a vállalati ármagatartás főbb jellemzőit.

ÁRTAKTIKA: A konkrét, mindennapi árdöntések összességét jelenti.

ÁRRÉS-SZORZÓ: A haszonkulcsot a beszerzési értékre vetítik.

Képlete: Árrés szorzó = (Árrés / Nettó beszerzési ár) * 100

ÁRRÉS-SZINT: A haszonkulcsot az árbevételre vetítik.

Képlete: Árrés szint = (Árrés / Nettó eladási ár) * 100

ÁRIMÁZS: Azt jelenti, hogy az adott kereskedelmi cég üzleteit, áruházait a vevők mennyire tartják az árak
szempontjából kedvező bevásárló helynek.

ÁRFELHAJTÁS: Önkényes áremelés, a monopol-helyzetben lévő vállalatoknak van erre lehetőségük,

ha a kereslet meghaladja a kínálatot.

KIHÍVÓ ÁREMELÉS: Csak az alacsony árrugalmasságú termékeknél lehet végrehajtani, továbbá, ha az ár és

a minőség szorosan összetartozó fogalmak a vásárlók gondolkodásában.

RABATT: Kedvezmény, a vevő valamilyen teljesítményéhez kötődik, és ennek megfelelően az értékesítés

előmozdításán túlmenően a legkülönbözőbb célokat szolgálhatja.

ÉRTÉKESÍTÉSI POLITIKA: Azon döntések összessége, amelyek a termékeknek a fogyasztókhoz történő

eljuttatását biztosítja és meghatározza annak útjait és módszereit.

DISZTRIBÚCIÓ: Az a a teljes folyamat amely során a termékek eljutnak a termelőtől a végső

fogyasztóhoz.

ÉRTEKESÍTÉSI ÚT HOSSZA: Az értékesítési út lépcsőinek számától függ.

ÉRTEKESÍTÉSI ÚT SZÉLESSÉGE: Attól függ, hogy egy-egy szinten hány viszonteladót kapcsolunk be
a forgalmazásba.

SZELEKTÍV ELOSZTÁS: Nem alkalmazzuk az összes közvetítőt, akik hajlandóak lennének a termék
árusítására, hanem válogatunk közöttünk.

EXKLUZÍV ELOSZTÁS: Csak korlátozott számú kereskedő kap jogot a termék értékesítésére,
szélsőséges esetben csak 1 kereskedő.

INTENZÍV ELOSZTÁS: Lehetőleg minden viszonteladót bekapcsolunk a forgalmazásba, aki

vállalkozik és képes a termék értékesítésére.

RACK JOBBER (polcfelöltő): Nagykereskedelmi forma, a kereskedő az összes hagyományos

nagykereskedelmi funkció mellet plusz feladatot is ellát, felelősséget vállal az
üzletekben kijelölt polcok feltöltéséért.

CASH AND CARRY (C+C, fizesd és vidd): A nagykereskedő a hagyományosnál kevesebb feladatot
teljesít, így nem vállal szállítást, hitelnyújtást.

FRANCHISE-RENDSZER: Lényege, hogy a rendszergazda franchise-díj ellenében átadja a piacon már

bevezetett komplex rendszerét márkanév használattal együtt az átvevőnek,
szerződésben rögzített területen és ideig történő önálló használatra.

VÁLLALATI VMR: Az értékesítési csatorna egyes láncszemei azonos tulajdonban vannak, így a
rendszer magas szintű ellenőrzést és egységes piaci viselkedést biztosít.

IRÁNYÍTOTT VMR: A rendszer legerősebb tagja hatalmi pozíciója alapján irányítja az értékesítési
csatorna többi résztvevőjének piaci magatartását.

SZERZŐDÉSES VMR: Az értékesítési csatorna különböző pontján álló vállalatok együttműködési

szerződést kötnek a közös piaci fellépésre.

PROMOTION MIX: A piacbefolyásolás elemei: reklám, public relations, sales promotion

(eladásösztönzés), személyes eladás.

REKLÁM: Olyan nem személyes kommunikációs tevékenység, melynek célja a kiválasztott célcsoport
befolyásolása.
REKLÁMHATÁS VIZSGÁLAT: Az elemzés során a hírverés kommunikációs hatását, valamint a
forgalomra gyakorolt befolyását kell mérni és számszerűsíteni.

PUBLIC RELATIONS: Olyan interaktív kommunikációs tevékenység, melynek célja a vállalkozás és

környezete közötti bizalom építése és folyamatos ápolása.

SALES PROMOTION: Olyan piacbefolyásoló módszerek összessége melyekkel közvetlenül ösztönzik a

vevőt vásárlásra. Olyan külön értékeket kínálnak fel a vevőknek, ami képes
indítólökést adni a vásárláshoz.

SZEMÉLYES MEGGYŐZÉS: Lényege, hogy a cég képviselője személyes kapcsolat (tárgyalás,

megbeszélés) révén kísérli meg a vevőt kedvező döntésre bírni.

STRATÉGIAI TERVEZÉS: Menedzseri lépések sorozata, melynek során szerves kapcsolat jön létre a
vállalkozás célkitűzései, erőforrásai és a változó piaci lehet5ségek között.

VÁLLALKOZÓI KÖZELÍTÉS: Abból indul ki, hogy a környezet formálható, tehát hatást kell rá gyakorolni.
Jellemzően azok a vállalkozások alkalmazzák, ahol egy személy a menedzser
és a tulajdonos, ahol az erős a vezetés és vállalja a kockázatot.

ADAPTÍV KÖZELÍTÉS: A vállalkozás a környezetés adottnak fogja fel, s úgy alakítja ki a stratégiáját,
hogy a környezet állandó kihívásaira reagálni tudjon.

PILLANATNYI ÜZLETI PORTFÓLIÓ: A vezetés feladata, hogy üzletágait azok nyereségtermelő képessége
szerint rangsorolja, és eldöntse, hogy melyeket kell fejleszteni,
szinten tartani, felélni, vagy felszámolni.

LEHETŐSÉGEK: Azokat a külső környezeti tényezőket jelölik, amelyekben a vállalkozás versenyelőnyt

élvez. Vonzerejük és sikerük valószínűsége szerint csoportosíthatók.

VESZÉLYEK: A külső környezetben rejlő fenyegetések, amelyeknek a súlyosságát és bekövetkezési

valószínűségét kell elemezni.

PIACBEHATOLÓ STRATÉGIA: Amikor a régi piacon a régi termékből kíván a vállalat többet
értékesíteni.

TERMÉKFEJLESZTŐ STRATÉGIA: Ez esetben a jelenlegi piacon új termékkel jelenik meg a cég.

PIACFEJLESZTŐ STRATÉGIA: Amikor a vállalat a régi terméke számára keres új piacot (pl.
földrajzi értelemben vett új piac, vagy új szegmens)

DIVERZIFIKÁCIÓS STRATÉGIA: Ekkor a vállalat új piacon jelenik meg új termékkel. Ez a legtöbb

változást jelentő, és ezáltal a legnagyobb kockázatot magában
hordozó stratégia.