A villám és a

mennydörgés
KÉSZÍTETTE: BORI B. RÓBERT
8. OSZTÁLYOS TANULÓ
FIZIKA
1. Mi a villám?

 A villám nagy energiájú,
természetes légköri elektromos kisülés.
 Keletkezhet felhő–föld és felhő–felhő
között is.
 Áramerőssége általában 20-30 000 amper,
de kivételes esetben meghaladhatja a
300 000 ampert is.
 Óránként több százezer villámcsapás
történik a Föld felszínén.
2. A villám keletkezése

 A villám egyfajta elektromos gázkisülés.

 Többnyire elágazásos szerkezetű, de van
felületi villám is, amely a felhők felületén
keletkezik.
 Ritkább jelenség az egyenes villám és
a gömbvillám.
 A villám keletkezésének pontos folyamata
még tudományos viták tárgya, de
elfogadott magyarázat, hogy a villám
kialakulása a felhők vízcseppjeinek,
jégkristályainak súrlódására,
széttöredezésére vezethető vissza, aminek
következtében az elektromos
töltések szétválnak a felhőn belül.
3. A villámok fajtái

 A zivatarokban vagy a szupercellában vihar
alkalmával többféle elektromos kisülés
megfigyelhető.
 Felhő és föld közötti.
 Föld és felhő közötti.
 Felhőn belüli vagy felhők közötti, amit
emiatt felhővillámnak is neveznek - Működési
mechanizmusa hasonló a felhő és föld közötti
villáméhoz, csak éppen felhőn belül jön létre.
Fénye emiatt kevésbé éles és nem vonalszerű,
hanem a felhőt belülről világítja meg, fénye
emiatt nagyobb felületre kiterjedő, elmosódott.
 Szárazvillám. (Ha nem esik az eső)
4. A mennydörgés oka

 A villám erősen felhevíti

a levegőt (a Nap felszínének
hőmérsékletére), amely hirtelen kitágul és
összeütközik a környező légtömegekkel,
ez hangrobbanást okoz, ami nagy robajjal
jár. A hosszabban hallható dörej több
villám következtében alakul ki, amik
sűrűn követik egymást.
5. A villámlás és dörgés időbeni eltérésének oka

 A fény és
a hang terjedési sebessége különböző.
Ugyanazt a távolságot a fény sokkal
gyorsabban teszi meg, ezért látjuk először
a villámlást és csak utána halljuk a
dörgést.
6. A villámlás távolsága

 Mivel a fénysebesség sokszorosan
felülmúlja a hang terjedése sebességét,
ezért mindenféle eszköz nélkül is meg
tudjuk állapítani a villámlás távolságát.
 A villám megpillantásakor 21-től
egyesével elkezdünk számolni: 21, 22,
23, ... Ha mondjuk a dörgést „23”-nál
halljuk, a hangnak 3 másodperc kellett az
út megtételéhez. A másodperceket
elosztjuk 3-mal, így közelítőleg
megkapjuk a távolságot km-ben.
7. Villámcsapás elleni védekezés

 Villámcsapás ellen nincs 100%-osan

hatékony védekezés, azonban a károkat
és a sérüléseket előre tervezéssel és
odafigyeléssel jelentősen csökkenteni
lehet.
 Villámcsapás zivatar előtt is lehetséges,
ezért komoly figyelmeztető jel a sötét és
magas viharfelhő vagy az erősödő szél. A
villámcsapások 10%-a verőfényes, kék
égbolt mellett következik be, a
zivatarfelhőtől akár 15 km távolságban.
8. Élettani hatás

 Villámcsapás esetén az áramütés csak 10-

20%-ban halálos, ha van a közelben
életmentésre alkalmas személy, aki
azonnal beavatkozik. Csonttöréssel csak
akkor kell számolni, ha az áldozat leesett
valahonnan, azonban szinte mindenkinél
egyensúlyi, hallás- és látászavarok lépnek
fel, mert az erős fény- és hanghatás
(tartósan is) károsíthatja az
érzékszerveket.
 Az áramütött személy nem
hordoz elektromos töltést, így meg lehet
fogni puszta kézzel.
Köszönöm a figyelmet!