ELEKTROMÁGNESESSÉG

ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK
ELEKTROMÁGNESESSÉG
 Elektromágneses hullámok előállítása.

 Az elektromos töltéssel rendelkező testek elektromos teret hoznak létre maguk körül
amelyet térerösségvektorokkal jellemzünk és erővonalakkal szemléltetünk.

 A feltöltött síkkondenzátor fémlemezei között homogén elektromos mező alakul ki.

Ilyenkor a térerősség nagysága és iránya mindenhol állandó, az erővonalak párhuzamsak és egyenlő a sűrűségük.

 Az elektromos mezőnek energiája van, amelyet a feltöltött kondenzátornál az

1
𝐸 𝑒𝑙𝑒𝑘𝑡𝑟𝑜𝑚𝑜𝑠 = 𝐶 ∗ 𝑈
2
összfüggéssel határozhatunk meg.
ELEKTROMÁGNESESSÉG
Mozgó elektromos töltések, árammal átjárt vezető körül mágneses mező jön létre , amelyet
a mágneses indukcióvektorokkal (B) jellemzünk és mágneses indukcióvonalakkal szemléltetünk.

Áramjárta hosszú, egyenes tekercs belsejében homogén mágneses mező alakul ki.

A mágneses mezőnek is van energiája, ennek nagysága egy áramjárta tekercsnél

1
𝐸𝑚 á 𝑔𝑛𝑒𝑠𝑒𝑠 = 𝐿 ∗ 𝐼
2
ELEKTROMÁGNESESSÉG
Ha a mágneses mezőben úgy mozgatunk egy vezetőt, hogy az metszi az indukcióvonalakat,
Akkor a mágneses mező hatására elmozdulnak a vezető töltései , a vezető végei feszültség indukálódik.

Ez a mozgási elektromágneses indukció amely például a lakásokban használatos szinuszos váltakozó

Feszültség előállításának alapja.

Elektromos feszültséget nyugalmi elektromágneses indukcióval is létrehozhatunk. Ennek lényege, hogy

változó mágneses mező körül elektromos mező keletkezik
ELEKTROMÁGNESESSÉG
Ha az N menetszámú tekercsben t idő alatt a tekercs fluxusa -vel váltakozik, akkor a tekercs
a tekercs végpontjai között az indukált feszültség nagysága:

∆𝜙
𝑈= 𝑁 ∗
Ez Faraday törvénye. ∆𝑡

A mozgási és nyugalmi indukciónál is teljesül Lenz törvénye: az indukált feszültség , indukált áram
hatása olyan, hogy akadályozza az indukáló folyamatot.
ELEKTROMÁGNESESSÉG
• Jól megfigyelhtő Lenz törvénye a be- és ki kapcsolási önindukciós jelenségeknél.Ha egy tekercsre
áramforrást kapcsolunk , a tekercsen keletkező önindukciós késlelteti az áram kialakulását.Az áramforrás
kikapcsolásakor létrejövő önindukciós feszültség pedig késlelteti az áram megszünését.

• A kondenzátorból és tekercsből álló áramkört elektromos rezgőkörnek, az ebben folyó váltakozó áramot
pedig elktromágneses rezgésnek nevezzük.A rezgések csillapodását az energiaveszteség
okozza.Mechanikai rezgéseknél a súrlódás, a közegellenállás, az elektromágneses rezgéseknél az
elektrmos ellenállás és a mezők szóródása a veszteség oka.
ELEKTROMÁGNESESSÉG
• Kísérlettel igazolható, hogy a periódusidő illetve a frekvencia az alábbiak szerint függ a tekercs induktivitásától
és kapacitásától:
1
𝑇= 2 √ 𝐿∗ 𝐶 𝑓 =2 𝜋 ∗ √ 𝐿 ∗ 𝐶
Az elektromos rezgőkör rezgésidejére vonatkozó összefüggést William Thomson angol fizikus fedezte fel. Az ő
tiszteletére nevezték el Thomson-formuláknak.
Az elektromos rezgőkör nagy jelentősége abban rejlik, hogy forgó alkatrészek nélkül tetszőlegesen nagy frekvenciájú
szinuszos váltakozó feszültséget illetve áramot állíthatunk elő

Az elektromos rezgőkör – mint mindden rezgőképes rendszer – kényszerrezgéseket is végezhet.

ELEKTROMÁGNESESSÉG
Elektromágneses hullámok keletkezése és tulajdonságai,
avagy James Clerk Maxwell és Heinrich Hertz

A 19. század végére annyi ismeretanyag halmozódott fel, hogy időszerűvé vát, hogy valaki ezt is az
összefüggő
matematikai rendszerbe foglalja. Az elektromágneses mező átfogó elméletének matematikai kidolgozása
J.C.Maxwell skót fizikus nevéhez fűződik (1873).
ELEKTROMÁGNESESSÉG
• Faraday felfedezése szerint a változó mágneses mező körül örvényes elektromos mező keletkezik.

• Maxwell feltételezése szerint pedig a változó elektromos mező körül örvényes mágneses mező jön
létre.
• Így a periodikusan váltakozó elektromos mező hasonló módon változó mágneses mezőt kelt, ez újra
változó elektomos mezőt hoz létre és így tovább…Maxwell számításai szerint ez az elektromos töltéstől
• elszakadó, térben tovaterjedő elektromágneses mező – más néven elektromágneses sugárzás - a
transzverzális hullámok tulajdonságaival rendelkezik. Az elektromágneses hullám vákumbeli tejrjedési

1 8 𝑚
sebessége:
𝑣= =3 ∗ 10
√ 𝜀0 ∗ 𝜇 0 𝑠
ELEKTROMÁGNESESSÉG
• Ez az érték megegyezett a fény korábbi mérésekkel megthaározott terjedési sebességével

• Maxwell elméletéből így arra is lehetett követekeztetni,hogy a fény is egy elektromágneses

hullám

• Maxwell elmélete mindaddig csak feltételezés maradt amíg Heinrich Hertz német fizikusnak nem
sikerült 1888-ban (már Maxwell halála után) sikerült kísérletekkel bizonyítania az elektromágneses
hullámok létezését és azok Maxwell által „megjósolt” tulajdonságait: a törést, a visszaverődést, az
interferenciát, az elhajlást és a polarizációt.
ELEKTROMÁGNESESSÉG
A teljes elektromágneses színkép

Az elektromágneses frekvencia szerinti sorozatát teljes elektromágneses színépnek nevezzük.Az egyes

tartományoknak nincs éles határa, átfedések is vannak.

Az elektomágneses hullámok mindegyikénél elektromos és mágneses mezők terjednek az elektromágneses

hullámok terjedési tulajdonságaival légüres térben sebességgel

A hullámhossz(a tejedési sebesség(c) és a frekvencia(közötti kapcsolat:

𝜆 ∗ 𝑓 =𝑐
ELEKTROMÁGNESESSÉG

• A különböző frekevenciájú elektromágneses hullámok – bár természetük és alaptulajdonságaik

megegyeznek – lényeges eltéréseket is mutatnak keletkezésük, az anyagokkal való kölcsönhatásuk