A Trianoni béke gazdasági hatásai

Az 1914-ben kezdődő világháború hatalmas pusztításokat és veszteségeket

okozott minden országnak. Már 1915-ben több kísérlet történt a lezárása
érdekében azonban ezek sikertelenek voltak. Egyik fél sem akart engedni.
Az 1919-es Párizs környéki békeszerződések alakították ki az első
világháborút lezáró kényszer-békerendet. Ezzel rögzítve az antant győzelmét a
központi hatalmak felett. Egyfajta új világrend jött létre, ami kevesebb mint 20
év alatt összeomlott. A békeszerződések aláírása a Párizs környéki
kastélyokban mentek végbe. Az aláírások véglegesítették a földrajzi határok
változását. A győztes hatalmak hatalmi érdekeiket valósították meg. A
rendezésben törekedtek a bolsevizmus terjedésének megakadályozására is.
Franciaország támogatta a feltörekvő Romániát. Nagyban közrejátszott Erdély
és további területek megszerzése. Ez a Monarchiát mélyen érinti. További
területeket (pl.: felvidék) követelnek pl: a Csehek. A monarchiának azonban
már nem az autonómiára van szüksége. Szabadságot, függetlenséget akartak.
Az első vh.-t Mo. a vesztesek oldalán zárta. Ennek következménye képpen
kellett aláírnia 1920 jún. 4-én a Trianoni békeszerződést, amelynek hatására
Mo. gazdaságilag és politikailag is megrendült. Sok problémával kellett
megküzdenie a kimerült országnak.
Az OMM-t feldarabolták, helyére önellátásra berendezkedett államok jöttek
létre, amelyek együttműködés helyett, elzárkóztak egymástól. Az elzárkózást
védővámokkal támasztották alá. A fejlett iparágak túlméretezetté váltak, a
kevésbé fejlett ágazatok pedig fejlesztésre szorultak. A vállalatok nem tudtak
igazán kitörni a világpiacra, így az egész térség a korábbinál lassabban fejlődött.
Nem vették figyelembe az etnikai szempontokat sem. Több százezer magyar
került határon kívülre, akik kissebségben éltek. Az elcsatolt területekről sok
magyar menekült vissza a Szent István kori Mo-területére. A menekülők az
államtól vártak segítséget, azonban a menekültügy kérdése nélkül sem tudtak
volna megbirkózni a rengeteg problémával. Néhány év múltán be tudtak
illeszkedni a társadalmi helyzetüknek megfelelően, mivel zömük iskolázott és
dolgos ember volt, (az ő megsegítésükre hozta az állam a Numerus clausus
törvényt).
A trianoni döntés a magyar mezőgazdaság számára is hatalmas
veszteségeket okozott. Megszűnt az egységes piac, így gabonából hatalmas lett
a felesleg. A tőkehiány végett alig lehetett fejleszteni, ezért a világpiacon a
termékeket nem lehetett olcsóbban adni, így nem tudtunk versenybe szállni az
olcsó amerikai árakkal. A trianoni határok miatt a bányászat is jelentősen
visszaesett. Mo. bányakincsei a határon túlra kerültek. Minden nemesfém és
sóbánya, valamint a vasérclelőhelyek jelentős része és a szénbányák fele a
határon kívülre került. Nem maradt hazánkban elegendő kőolaj, valamint
földgáz sem. A magyar ipart ágazatonként eltérő mértékben érintették a
határváltozások. Jelentős mértékben csökkent a faipar (erdők elvesztése) és a
könnyűipar termelése. Csökkent a nehézipar, gépgyártás, kohászat termelése,
miközben az élelmiszeriparkapacitásainak jelentős része az országban maradt.
Ennek oka az ipari fejlődés aránytalan koncentrálódása Bp.-re. Itt épült ki a
modern malomipar üzemeinek többsége. A nehézipar is részben a fővárosban
összpontosult (hajógyártás-Csepel). Ez okozta Bp. Túlsúlyát, ami Trianon után
az iparban még erősödött. Az új országhatárok ipari kapacitásokat szakítottak
el nyersanyagforrásaiktól, így az egyik oldalon túlméretezett iparágak a másik
oldalon hiány lépett fel. Együttműködés helyett párhuzamos kapacitásokat
építettek ki, a térség államai. A tőkehiány lehetetlenné tette a világpiacra
termelő cégek fenntartását. Az o. rendkívül mély gazdasági válságba került.
Romlottak az életkörülmények. Vissza kellett állítani a háborús gazdaságot a
békés termelésre.
A Trianoni béke a Kárpát-medencében a városhálózat fejlődését torzította.
Szinte az egész o. Bp.-vonzáskörébe került. Nagyvárosok váltak fejlődés
képtelen településekké. Bizonyos városok elvesztették piackörzetük jelentős
részét a határ egyik oldalán, míg a másikon központ nélkül maradtak jelentős
vidékek. Ez az országos piacot is befolyásolta, és kihatással volt a gazdaságra is.
Mo. Elvesztett jelentős vasútvonalakat, melyek gazdasági és hadászati
szempontokból egyaránt nagyon fontosak voltak, mivel a XIX. század közepétől
a vasút jelentős szerepet töltött be a közlekedésben, valamint a
szállítmányozás és a fuvarozásban egyaránt. A dualizmus korában gyors
ütemben bővült a magyar vasúthálózat. Ezeknek megszerzését is szem előtt
tartották, amikor az új határokat jelölték ki. Köszönhetően a sugaras
felépítésének, a magyar vasúthálózat jelentősen torzult a határok mentén
elcsatolt vonalaknak köszönhetően. Az ország elvesztette a Budapestre vezető
fővonalakat.
Magyarország revíziójától tartottak a nagyhatalmak, valamint az
utódállamok, így létrehozták a kisantantot.