Az 1914-ben kezdődő világháború hatalmas pusztításokat és veszteségeket
okozott minden országnak. Már 1915-ben több kísérlet történt a lezárása érdekében azonban ezek sikertelenek voltak. Egyik fél sem akart engedni. Az 1919-es Párizs környéki békeszerződések alakították ki az első világháborút lezáró kényszer-békerendet. Ezzel rögzítve az antant győzelmét a központi hatalmak felett. Egyfajta új világrend jött létre, ami kevesebb mint 20 év alatt összeomlott. A békeszerződések aláírása a Párizs környéki kastélyokban mentek végbe. Az aláírások véglegesítették a földrajzi határok változását. A győztes hatalmak hatalmi érdekeiket valósították meg. A rendezésben törekedtek a bolsevizmus terjedésének megakadályozására is. Franciaország támogatta a feltörekvő Romániát. Nagyban közrejátszott Erdély és további területek megszerzése. Ez a Monarchiát mélyen érinti. További területeket (pl.: felvidék) követelnek pl: a Csehek. A monarchiának azonban már nem az autonómiára van szüksége. Szabadságot, függetlenséget akartak. Az első vh.-t Mo. a vesztesek oldalán zárta. Ennek következménye képpen kellett aláírnia 1920 jún. 4-én a Trianoni békeszerződést, amelynek hatására Mo. gazdaságilag és politikailag is megrendült. Sok problémával kellett megküzdenie a kimerült országnak. Az OMM-t feldarabolták, helyére önellátásra berendezkedett államok jöttek létre, amelyek együttműködés helyett, elzárkóztak egymástól. Az elzárkózást védővámokkal támasztották alá. A fejlett iparágak túlméretezetté váltak, a kevésbé fejlett ágazatok pedig fejlesztésre szorultak. A vállalatok nem tudtak igazán kitörni a világpiacra, így az egész térség a korábbinál lassabban fejlődött. Nem vették figyelembe az etnikai szempontokat sem. Több százezer magyar került határon kívülre, akik kissebségben éltek. Az elcsatolt területekről sok magyar menekült vissza a Szent István kori Mo-területére. A menekülők az államtól vártak segítséget, azonban a menekültügy kérdése nélkül sem tudtak volna megbirkózni a rengeteg problémával. Néhány év múltán be tudtak illeszkedni a társadalmi helyzetüknek megfelelően, mivel zömük iskolázott és dolgos ember volt, (az ő megsegítésükre hozta az állam a Numerus clausus törvényt). A trianoni döntés a magyar mezőgazdaság számára is hatalmas veszteségeket okozott. Megszűnt az egységes piac, így gabonából hatalmas lett a felesleg. A tőkehiány végett alig lehetett fejleszteni, ezért a világpiacon a termékeket nem lehetett olcsóbban adni, így nem tudtunk versenybe szállni az olcsó amerikai árakkal. A trianoni határok miatt a bányászat is jelentősen visszaesett. Mo. bányakincsei a határon túlra kerültek. Minden nemesfém és sóbánya, valamint a vasérclelőhelyek jelentős része és a szénbányák fele a határon kívülre került. Nem maradt hazánkban elegendő kőolaj, valamint földgáz sem. A magyar ipart ágazatonként eltérő mértékben érintették a határváltozások. Jelentős mértékben csökkent a faipar (erdők elvesztése) és a könnyűipar termelése. Csökkent a nehézipar, gépgyártás, kohászat termelése, miközben az élelmiszeriparkapacitásainak jelentős része az országban maradt. Ennek oka az ipari fejlődés aránytalan koncentrálódása Bp.-re. Itt épült ki a modern malomipar üzemeinek többsége. A nehézipar is részben a fővárosban összpontosult (hajógyártás-Csepel). Ez okozta Bp. Túlsúlyát, ami Trianon után az iparban még erősödött. Az új országhatárok ipari kapacitásokat szakítottak el nyersanyagforrásaiktól, így az egyik oldalon túlméretezett iparágak a másik oldalon hiány lépett fel. Együttműködés helyett párhuzamos kapacitásokat építettek ki, a térség államai. A tőkehiány lehetetlenné tette a világpiacra termelő cégek fenntartását. Az o. rendkívül mély gazdasági válságba került. Romlottak az életkörülmények. Vissza kellett állítani a háborús gazdaságot a békés termelésre. A Trianoni béke a Kárpát-medencében a városhálózat fejlődését torzította. Szinte az egész o. Bp.-vonzáskörébe került. Nagyvárosok váltak fejlődés képtelen településekké. Bizonyos városok elvesztették piackörzetük jelentős részét a határ egyik oldalán, míg a másikon központ nélkül maradtak jelentős vidékek. Ez az országos piacot is befolyásolta, és kihatással volt a gazdaságra is. Mo. Elvesztett jelentős vasútvonalakat, melyek gazdasági és hadászati szempontokból egyaránt nagyon fontosak voltak, mivel a XIX. század közepétől a vasút jelentős szerepet töltött be a közlekedésben, valamint a szállítmányozás és a fuvarozásban egyaránt. A dualizmus korában gyors ütemben bővült a magyar vasúthálózat. Ezeknek megszerzését is szem előtt tartották, amikor az új határokat jelölték ki. Köszönhetően a sugaras felépítésének, a magyar vasúthálózat jelentősen torzult a határok mentén elcsatolt vonalaknak köszönhetően. Az ország elvesztette a Budapestre vezető fővonalakat. Magyarország revíziójától tartottak a nagyhatalmak, valamint az utódállamok, így létrehozták a kisantantot.