földkérdés alakulása a 20.

századi Mo-n

-dualizmusban 1867-1918- fönnmaradt a még feudális eredetű birtokszerkezet, a nagybirtok teszi ki a

többséget, sokan nem rendelkeznek földdel

korszak végén a kisgazdapárt programjába vette a birtokreformot, 1918-ban megalakultMagyar

nemzeti tanács programjában is szerepelt, de csak 19 elején fogadták el a tv-t a birtokosztásról, de ez
elmaradt, egyedül károlyi mihály osztott földet. A TK 1919-ben elvetette a földosztást, ehelyett a
földek államosítását mondták ki, TSZ-ek felállítását. A horthy korszak konszolidációjának egy fontos
eleme, h az elsó teleki korm. 1920-ra tv-re hozta a nagyatádi birtokreformot, amely állami földekből,
és átengedett kártalanítás során birtok részekből, közel 1 millió hold földet osztottak szét, főként
zselléreknek. ezzel a rendszer megnyerte a parasztságot, de csak 1-másfél hold jutott egy egy
igénylőnek. A nagybirtok érdeke sem sérült, mivel ezek a törpebirtokosok továbbra is kénytelenek
voltak munkát vállalni a nagybirtokon. A gazdasági válságkor sok kisbirtok ment tönkre, nőtt a
birtoktalanok száma. Gömbös is ígérte a birtokreformot, de ez csekély volt. A nagy áttörés az 1945-ös
rendelet volt, amit az ideiglenes korm adott ki , az fkgp, mkp támpgatta (h nöbelje népszerűségét) . A
nagybirtokosok zöme elmenekült az országból. A kártalanítás elmaradt. Az ország művelhető
földterületének kb 35%át adták ki. Kb 5-6 hold jutott egy földigénylőre. Ezzel megszűnt Mo-n a
nagybirtokrendszer, éd nagy lett a törpebirtokos parasztság. Ez vita kérdéddé vált később az fkgp-
mkp közt. Az mkp-nek jobban megfelelt az életképtelen törpebirtok, mert később ezt könnyebb
kollektivizálni. ez a rákosi 1948ban létrehozott kommunista totális diktatúrakor vette kezdetét. +-as
cél: ideológia-marxista eszmének megfelelően felszámolni a magántulajdont, ami már csak
amezőgazd-ban létezett, politikailag: a szovjet példa másolása, és egyben az államtól független önálló
exisztenciák megszüjtetése. Gazdaságilag a mezőgazdaságot az iparosítás érdekeinek lehessen
alárendelni. Erőszakos módszerekkel zajlik. Részben gazdasági erőszak. A túlzott szándékosan magas
adók, beszolgáltatások miatt tönkretenni a magángazdálkodókat, másrészt fizikai rőszaktól sem
riadtak vissza. Harmadrészt propagandaprogram. Ez teljes kudarccal zárult, a parasztok alig harmada
lépett be, és vetetlenül maradt kb 1 millió hold föld, padlássöprések miatt visszaesett a termelés,
hiány lett. Nagy imre 1953-55 leállították az erőszakos tsz-esítést. A forr. leverése után a kásári
rendszer konszolidációja részeként 1958-tól indították a 2. tszesítést, ami sikeres volt. Ennek oka a
parasztság kifáradása, a kilátástalanság a levert forr. után, és a beígért és meg is valósult
kedvezmények, mint a háztáji, nyugdíj kiterjesztése a tsz parasztokra, és az állami mezőgazdaság
modernizálása. A nyomás is megmaradt, de csökkentve. 3 lábon álló mzg alakult ki: állami
tulajdonban lévő mintagazdasággá fejlesztett gazd. típus (szovjeteknél a szovhoz), TSZ-ek (ez a 2
képviselte a nagyüzemi mzg-t), a harmadik pedig a háztáji, és a kevés magán gazd , ezek az egyéni
szorgalomra, érdekeltségre támaszkodott, hisz a többletet piacon értékesítettekék. 1970-es évekre a
szoc. tábor leghatékonyabb, termelékenyebb mezőgazdasága lettünk , létrejött a választék, megnőtt
az export. parasztság életszínvonala is emelkedett. Az 1980-as évek válsága, rendszer eladósodása
miatt, nem jutott pénz a mzg. fejlesztésére, csökkent a hatékonyság, emelkedett az infláció, romlott
az életszínvonal. 89-90es rendszerváltás újra megteremtette a többpárti parlamentális demokráciát,
a 3. közt. kikiáltásával, az MDF vezette koalíciós korm. célja egyrészt a polgári tulajdonviszonyok
visszaállítása, ennek egyik útja a kárpótlási jegyekkel történő részleges kártalanítás. A privatizáció
során a korábbi állami gazdaságok egy része, az eddigi irányító vezetők magántulajdonába került.
felbomlottak a tsz-ek, sok korábbi gazda a kárpótlási jeggyel vásárolhatott földet, de sok spekuláns is
vett földet. Így a mzg-ban is megvalósult A magántul. , a piacgazd., részben fennmaradtak a
nagyüzemek, de sok paraszti pirtok is létrejött

Trianoni vs párizsi béke

mindkettő általunk elveszített háb. után történt, Mindkettő DIKTÁTUM. Részben bosszú
jellegű. Mindkettőben Mo. területi megcsonkítása volt, a trianoninak volt nyilván sokkolóbb
hatása, az kényszerített az országot területe 1 harmadára. Ehhez képest a párizsi béke inább
visszaállított a trianoni határokat, új veszteség 3 falu csehszlov-hoz való csatolása volt, ezzel a
duna megszűnt , mint határfolyó. 1920. jun4. trianoni béke előtt még meghívták a magyar
delegációt, bár nem vették figyelembe amit mondtak. Addig a párisziban a magyar delegációt
már meg sem hívták, nem voltak rá kiváncsiak. Trianonban a francia, párizsban a szovjet
érdek miatt bukott el a magyar vélemény. Mindkét béke hadisarcot iránytott, az első 200mill
aranykor, 2. 300mill dollár. Mind2 eltörölte az ált. hadkötelezettséget, maximálta a
hadsereget. Eltérő, h a trianoni külön szerződésben kimondta az etnikai kisebbségben élők
jogainak biztosítását, bár ezt utóbb senki nem ellenőrizte, nem tartották be. A párizsi békéből
ez kimaradt, minden ország belügyévé tette a kisebbségekkel való foglalkozást. A trianoni
békével Mo visszanyerte szuverenitását, nemzeti állami önállóságát, idegen csapatoj nem
voltak a területén, de a párizsi béke nem teremtette meg az állami szuverenitást, mert a
szovjet hads. az osztrák érdekeinek biztosítására hivaatkozva Mo-n marad. A nagyobb baj az ,
h trianon után MO. dönthetett politikai berendezkedédéről, most szovjet jelenlét nagy
szerepet játszott a komm. dikt. hatalomra segítésében, választások manipulálásában stb. Mo
külső befolyás alá került a Szu csatlósává vált.