A világpiac kialakulása

A világgazdaság kialakulása előtt az egyes államok teljesen izoláltak voltak, nem volt
jellemző az árucsere. Minden ország saját fogyasztásra termelt. Az áru és információcsere
hiányában nem voltak meg az adottságok a fejlődésre, nem voltak jellemzőek a találmányok,
a gazdaságra az állandó stagnálás, mozdulatlanság volt jellemző. A világgazdaság
kialakulása a földrajzi felfedezésekre vezethető vissza, amikor az európai gyarmatosító
hatalmak távoli országrészekre tettek szert, új növény és állatfajok termesztésébe kezdtek,
úgy nyersanyagokat kezdtek használni, új termékeket állítottak elő. Ez gazdasági
fellendüléshez vezetett, az innovációk pedig rendszerint nem által meg az országhatároknál.
Nagyot fejlődött a hajózás, és megjelent az ipar, mint gazdasági tényező. A nagy
gyarmatbirodalommal rendelkező országok önállóan is mini-világgazdaságokká váltak. A
gyarmatokért folytatott harc közben szövetségek is alakultak melyek egymást támogatták
(gazdasági erőforrásokkal, újításokkal) mások ellenében, de ez akaratlanul is
összefonódásokat okozott. A világháborúkat követően a gyarmatbirodalmak megszűntek, a
korábbi politikai terek felaprózódtak (korábban kevés, de nagy államok voltak uralkodók,
később sok kicsi vette át a helyüket). A gyarmatbirodalmak politikai bukása nem jelentette a
gazdasági kapcsolatok megszűnését is, egyes cégek önálló birodalmakká fejlődtek és sok
országot kapcsoltak össze. A nagy országok vállalatai határozott előnyben voltak a kicsikkel
szemben, így a kicsik gazdasági szövetségekbe tömörültek – integráció, vámszövetség, Vas
és Acél Unió, Közös Piac, Varsói Szerződés – Európai Unió (Golobovics 2002, Vofkori
2002).

Hogyan változtak a világrendszerek a középkortól napjainkig:

1494-ben Spanyolország és Portugália Tordesillasban aláírt egy megállapodás melyben

kétfelé osztották a világ Európán kívüli részeit. Afrika és Ázsia a Portugál (a Fülöp-szigetek
kivételével), Amerika (Brazília kivételével) a Spanyol érdekszférába került. Később más
nagyhatalmak is beleszóltak a gyarmatvilág felosztásába, előbb Nagy-Britannia és
Hollandia, majd Franciaország, Oroszország, legvégül pedig az Egyesült Államok,
Németország és Belgium csatlakozott hozzájuk.

1917-ben az első világháború idején jött létre a szocialista rendszer, mely a második
világháború után megerősödött és világrendszerré vált. Ettől kezdve a Szovjetunió bukásáig
kétpólusú világrendszerről beszélhetünk. Azóta egypólusú, kapitalista dominanciájú
világban élünk. Gazdasági erőterek alapján három részre osztható a világ: amerikai erőtér
az USA befolyása alatt, európai erőtér (Európa, Szibéria, Afrika) az EU befolyása alatt, és
távol-keleti erőtér (Ázsia és Ausztrália) Japán és egyre inkább Kína befolyása alatt.

A világgazdaság fejlődése során a következő lépcsőfokokon ment át (Tóth 2002, Vofkori

2002):

a. 16. század (1550-1640) átmenet a feudális világgazdaságból a tőkés

világgazdaságba. A földrajzi felfedezésekkel egy időben kialakulnak a kereskedelmi utak
és a távolsági kereskedelem. A Világ hatalmi súlypontja a mediterrán térségből az atlanti
térségbe tevődött át. A spanyolok első perctől a hódítás szándékával léptek fel a leendő új
gyarmatokon és a területek kifosztásával kezdték a hódítást (Cortez - Azték, Pizzaro - Inka
Birodalom), majd otthoni mintára próbálták azt átalakítani. A portugálok nem rendelkeztek
elégséges flottával, hadsereggel, hogy az egész területet elfoglalják, ők inkább a stratégiai
pontokon hoztak létre támaszpontokat, kereskedelmi gócpontokat. Az első európai nyertesei
a távolsági kereskedelemnek a két birodalom fő kikötővárosai: Lisszabon és Sevilla voltak.
Az, hogy lehanyatlottak és pozíciót veszítettek az angolok, hollandok, franciákkal szemben
annak is köszönhető, hogy a kereskedelmet állami monopóliumként kívánták fenntartani,
nem tudtak magántőkét érdekelté tenni.

b. a kereskedelmi kapitalizmus kora: a kezdetleges világgazdaság korszaka.

Megindul a kapitalista ipari termelés, Nagy-Britannia lesz a világ első iparosodott állama.
Európa népessége robbanásszerűen megnövekedett 40 mil.-ról 100 mil. ra. Ehhez
mezőgazdasági reform társult. Nyugat-Európában ekkortól a piac szabályozza a
mezőgazdaságot, a feudális rend megbomlik. A központi terület észak felé tolódott. A fő
kereskedelmi központokká Brügge, Antwerpen, majd Amszterdam váltak, majd London
vette át ezt a szerepkört. Itt már a magántőke dominál, és itt kezdenek működni az első
tőzsdék. A Balti-tenger is bekapcsolódik a világkereskedelembe – Hanza Szövetség.
Megindul a gyarmatosítás Ázsiában is, de itt nem jár a társadalom gyökeres átalakításával,
mint Amerikában. Itt erősebb a kohézió a bennszülött társadalmakban, magas kulturális
szinten állnak és nagyon népesek, nem tudja őket a kisszámú európai uralkodó réteg
megbontani (pl. Indiában és Kínában).

c. 1780-tól 1880-ig ipari kapitalizmus kora: megszűnik a nyugat-afrikai

rabszolga kereskedelem, megerősödik az ipar, megszületik a szabad verseny és a
nemzetállam fogalma. Nemcsak a vállalatok, de a nemzetállamok is versenyeznek. Az
iparosodott államok (és főleg Nagy-Britannia) fejlődését a gyarmatbirodalom
nyersanyagai segítik. Európa más térségeiben és az Egyesült Államokban is lejátszódik az
ipari forradalom, de a vezető térség Nagy-Britannia marad. A 19. század elején ez a
birodalom valósítja meg a világkereskedelem egyharmadát, a világ széntermelésének a
75%-t, vastermelésének 50%-t. Az ország lakossága 1750 és 1850 között
megháromszorozódik (7-ről 21 millióra). Minden állammal kereskedtek. Felemelkedésükhöz
hozzájárul India kirablása is. Közben a 19. században megvalósul a német államocskák
egyesülésével (Ausztria, Svájc és Luxemburg kivételével) az egységes Németország, mely
egy csapásra Európa legnépesebb leggyorsabban fejlődő államává vált. Rövididő alatt már
Nagy-Britannia világelsőségét is megkérdőjelezte, de nagy hátránya volt, hogy alig
rendelkezett gyarmatbirodalommal. Szintén ekkor vált számottevő tényezővé az USA,
melynek lakossága 1850-re elérte a 23 mil. főt, és 1870-ben a világ ipari termelésében a
második Nagy-Britannia mögött (a világtermelés 23%-val). Szintén erre az időszakra
tevődik Japán felemelkedése.
 A Brit gyarmatbirodalom és függő területek kiterjedése az idők folyamán Forrás:
hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:The_British_Empire1.png

d. 1880-1914 között zajlott az imperialista gyarmatosítás kora. Az Egyesült

Államok szerepe növekszik Európa és főleg Nagy-Britannia rovására annak ellenére, hogy
ekkor ez a Föld szárazföldjeinek majdnem egyharmadát birtokolja. Megkezdődik a harc a
világ újrafelosztásáért (USA, Németország, Japán érdeke). Azok az országok, melyek nem
rendelkeznek befolyási övezetekkel hátrányba kerülnek. Ez vezet az első világháborúhoz.
Fokozódik a termelési verseny, és a háború sújtotta Európát ekkor előzi meg az USA. Az
európai államok gazdasága összeomlott, míg az USÁ-é és Japáné 15-25% növekedett. Az
Osztrák-Magyar Monarchia végleg összeomlott, de ideiglenesen Németország is teret
vesztett. Franciaország erősödött sokat a világháborút követően. Oroszország
Szovjetunióvá alakul. A világkereskedelem súlypontja ekkor kezd először áttevődni a
Csendes-óceán térségére, bár még a 20. században az Atlanti térség marad domináns. 1929
és 1933 között kialakul az első igazi világgazdasági válság. Egyik fő oka a túltermelés volt.
Az egész világon éreztette hatását. Több millió ember veszítette el az állását. Amerikában
állami közmunkákkal enyhítették a hatásait, Európában pedig szintén állami (katonai)
megrendelések kaptak szerepet, melyek már az új háborúra való felkészülés jegyében
zajlottak.

e. A második világháborút követően alakul ki a kétpólusú világrend és

beköszönt a hidegháborús korszak. Az Egyesült Államok, míg a többi harcoló fél szétlőtte
egymást, gyakorlatilag anyagi veszteségek nélkül vészelte át a háborút, évi 15%-os
gazdasági növekedést produkálva. A világkereskedelem egyharmadát, az aranytartalékok
60%-t tartotta kezében. A két vezető világhatalom atomarzenáljával rettenti el a másikat
egy újabb világháborútól. A két vezető világhatalom mellett (Usa, Szovjetunió), regionális
pólusok is létrejöttek: Nyugat-Európa, Japán és Kína. Az európaiak a kommunizmustól
való félelmükben szorosabbra fűzik az együttműködésüket és megteszik a kezdő lépéseket az
Európai Unió megalakításáért, ugyanakkor szoros szövetségre lépnek az USA-val.
(NATO). Válaszlépésként a Szovjetunió és szövetségesei létrehozzák a Varsói Szerződést.
Ezeknek gazdasági megfelelői a Közös-Piac nyugaton és a KGST keleten, közéjük
leereszkedik a vasfüggöny. Kettészakad a világgazdaság. 1947 és 74 között összeomlanak
a gyarmatbirodalmak.

f. 1989 után megváltozik a világrend, a szocialista tömb összeomlik. Megszűnik a

kétpólusú világ és az állandó szembenállás. Ekkortól kezd igazán körvonalazódni a
hárompólusú világgazdaság (USA, EU, Japán - Triád). Az elsőszámú innovációs és
pénzügyi központ az USA marad. Fokozódik a centrum-periféria, más néven az észak és
dél szembenállása.

A világ legnagyobb bevételű vállalatai 2012. Forrás:

http://money.cnn.com/magazines/fortune/global500/2012/full_list/

Profits Profits
Revenues ($ Revenues ($
Nr. Company ($ mil.) mil.) Nr. Company ($ mil.) mil.)
Royal Dutch J.P. Morgan Chase
1 Shell 484489 30918 51 & Co. 110838 18976
2 Exxon Mobil 452926 41060 52 Enel 110560 5768
3 Wal-Mart Stores 446950 15699 53 HSBC Holdings 110141 16797
Industrial &
Commercial Bank
4 BP 386463 25700 54 of China 109040 32214
5 Sinopec Group 375214 9453 55 Apple 108249 25922
China National
6 Petroleum 352338 16317 56 CVS Caremark 107750 3461

International
7 State Grid 259142 5678 57 Business Machines 106916 15855
8 Chevron 245621 26895 58 Credit Agricole 105156 -2044
9 ConocoPhillips 237272 12436 59 Tesco 103839 4484
10 Toyota Motor 235364 3591 60 Citigroup 102939 11067
11 Total 231580 17069 61 Cardinal Health 102644 959
12 Volkswagen 221551 21426 62 BASF 102194 8604
Japan Post UnitedHealth
13 Holdings 211019 5939 63 Group 101862 5142
Glencore
14 International 186152 4048 64 Honda Motor 100664 2678
15 Gazprom 157831 44460 65 SK Holdings 100394 1510
16 E.ON 157057 -3085 66 Panasonic 99373 -9780
17 ENI 153676 9539 67 Societe Generale 98464 3316
18 ING Group 150571 6591 68 Petronas 97355 21915
19 General Motors 150276 9190 69 BMW 95692 6787
 Samsung
20 Electronics 148944 12059 70 ArcelorMittal 94444 2263
21 Daimler 148139 7880 71 Nestlé 94405 10692
22 General Electric 147616 14151 72 Metro 92746 877
Electricité de
23 Petrobras 145915 20121 73 France 90806 4185
Berkshire Nippon Life
24 Hathaway 143688 10254 74 Insurance 90783 2848
25 AXA 142712 6012 75 Kroger 90374 602
-
26 Fannie Mae 137451 16855 76 Munich Re Group 90137 976

China Construction
27 Ford Motor 136264 20213 77 Bank 89648 26181

28 Allianz 134168 3539 78 Costco Wholesale 88915 1462

Nippon
Telegraph &
29 Telephone 133077 5924 79 Freddie Mac 88262 -5266
30 BNP Paribas 127460 8412 80 Wells Fargo 87597 15869
China Mobile
31 Hewlett-Packard 127245 7074 81 Communications 87544 11703
32 AT&T 126723 3944 82 Telefonica 87372 7513
33 GDF Suez 126077 5566 83 Indian Oil 86016 882
Agricultural Bank
34 Pemex 125344 -7358 84 of China 84803 18860
35 Valero Energy 125095 2090 85 Peugeot 83305 818

36 PDVSA 124754 2640 86 Procter & Gamble 82559 11797

37 McKesson 122734 1403 87 Sony 82237 -5784
38 Hitachi 122419 4397 88 Banco do Brasil 81887 7577

39 Carrefour 121734 516 89 Deutsche Telekom 81554 775

40 Statoil 119561 14055 90 Repsol YPF 81122 3049
41 JX Holdings 119258 2161 91 Noble Group 80732 431
Archer Daniels
42 Nissan Motor 119166 4324 92 Midland 80676 2036
Hon Hai
Precision
43 Industry 117514 2777 93 Bank of China 80230 19208
Banco
44 Santander 117408 7440 94 AmerisourceBergen 80218 707
45 EXOR Group 117297 701 95 PTT 79690 3456
Bank of America Meiji Yasuda Life
46 Corp. 115074 1446 96 Insurance 77463 2188
47 Siemens 113349 8562 97 Toshiba 77261 934
Assicurazioni
48 Generali 112628 1190 98 Deutsche Post 76307 1617

49 Lukoil 111433 10357 99 Reliance Industries 76119 4117

China State
Verizon Construction
50 Communications 110875 2404 100 Engineering 76024 1108