A hosszú háború és a Bocskai-felkelés

A hosszú háború
• 1593-ban a törökök felrúgják a
drinápolyi békét.
• Ez összefogta a Habsburg-udvart,
a magyar nemességet és az
Erdélyi Fejedelemséget.
• 1596-ban a török sikeresen
elfoglalja Egert a mezőkeresztesi
csatában, majd Kanizsát is
uralmuk alá hajtják.
 A Magyar rendek Helyzete
• Az elhúzódó háború számos
nehézséget szült.
• A Habsburg-udvar perek útján
elkobozta a magyar főurak
vagyonát.
• Jellemző volt a vallási ellentét
a katolikus Habsburgok és a
protestáns magyar nemesek
között.
 A Bocskai-felkelés
• 1604 – 1606
• Bocskai István felismerte a háború okozta pusztításokat.
• Legfontosabb célja a béke megteremtése volt, így
szövetségre lépett az oszmánokkal.
• A Habsburgok ezért letartóztatással fenyegették.
• Kitört a magyar rendek első Habsburg-ellenes felkelése.
• Bocskai hajdúi rövid idő alatt elfoglalták a Királyi
Magyarország nagy részét, majd erdélyi fejedelemmé
választották.
 A harcok lezárása
• 1606-ban a felkelést a bécsi béke zárta le.
• A Habsburgok elismerték: Erdély önállóságát, három
vármegyét hozzácsatoltak, ígéretet tettek a
vallásszabadság és a rendi jogok betartására.
• 1606-ban Bocskai közvetítésével megszületett a Zsitva-
toroki béke, ami lezárta a hosszú háború korszakát.
• A harcok után a fejedelem letelepítette a hajdúkat, földet
adott nekik, nem adóztatta őket, cserébe kötelesek voltak
katonáskodni.