Közép- és Kelet-Európa

a XVI-XVII. században
 A CENTRUMTÓL KELETRE
Centrum: Európa gazdasági súlypontja - a XVI. században Itáliából áthelyeződött
Nyugat-Európába (Németalföldre, majd Angliába).
Periféria: a centrumot körülvevő térség - fejlődése lassúbb, gazdasági növekedé-
séhez az ösztönzőket a centrumtól kapta.
Hagyományos európai munkamegosztás: Közép-Európa mezőgazdasági termé-
keket szállított nyugatra, ahonnan cserébe iparcikkek érkeztek.
Nagy földrajzi felfedezések → fő haszonévezője a centrum → fellendült a kereske-
delme Közép-Európával is.
Árforradalom → a mezőgazdasági
termékek árai jelentősen
növekedtek → A nemesség
bekapcsolódott a mezőgazdasági
árutermelésbe →
Keleten az ipar nem fejlődött
megfelelően ↔ a tőkés termelésre
áttérő nyugat gyorsabban fejlődött.
 LENGYELORSZÁG GAZDASÁGI
ÉS TÁRSADALMI VISZONYAI
Azok a területek, amelyeket folyók kötöttek össze a Balti-tengerrel (Hanza),
bekapcsolódhattak a Nyugat növekvő élelmiszer- és nyersanyagellátásába.
XVI. század: az élelmiszerárak emelkedése → jelentős jövedelmek e térségeknek.
Lengyelországban a nemesség bekapcso-
lódott az árutermelésbe: a közös földek
és a jobbágytelkek rovására növelte ma-
jorságait. Ezeket a jobbágyaival művel-
tette meg, úgy, hogy több robotra köte-
lezte őket. A robot elől menekülő jobbá-
gyokat megfosztották szabad költözési
joguktól (örökös jobbágyság)→
A térség továbbra is a Nyugat mezőgaz-
dasági és nyersanyagellátója, valamint
iparcikkeinek felvevőpiaca maradt.
 A RENDISÉG ELŐRETÖRÉSE
LENGYELORSZÁGBAN
A mezőgazdasági árutermelés megerősítette a nemesség helyzetét. Jogai:
szabad királyválasztás, az országgyűlés rendszeres ülésezése, adómegajánlás
1575–ben Báthory István erdélyi fejedelmet választották meg királynak, aki erős
kézzel kormányzott, de együttműködött a rendekkel, s visszaverte az oroszokat.
Báthory István orosz küldöttséget fogad
A XVII. században a rendi alkotmányosság az anarchia jeleit mutatta. Ekkor
alkalmazták először a szabad vétót: A lengyel rendi gyűlésen egyetlen nemes
tiltakozása is meghiúsította egy törvény elfogadását.
Belső harcok, melyekbe mind többször avatkoztak be az abszolút hatalmat kiépítő
szomszédok: Oroszország, Poroszország és Ausztria. A század második felében
jelentős területek kerültek Oroszországhoz (pl. a kozákok felkelése kapcsán).
 OROSZORSZÁG
NAGYHATALOMMÁ VÁLÁSA
IV. (Rettegett ) Iván a szolgáló nemességre támaszkodva erősítette a
despotikus
államhatalmat. A nagyfejedelem 1547-ben fölvett e a cári (császári) címet.

A meggyengülő tatároktól megszerezte a Volga

medencéjét, és megindult az orosz földművesek
elvándorlása az újonnan szerzett pusztákra.
→ Oroszország hatalmas területű és népességű
birodalommá vált.

A Rurik-uralkodóház kihalása átmeneti

zűrzavaros időszakot eredményezett ,
melyen a Romanovok lettek úrrá.

Folytatódott Oroszország terjeszkedése

Ukrajnában és Szibériában.
I. (Nagy) Péter célja: Oroszország erejét modernizációval növelni → az ország
átalakítása a hagyományokat figyelmen kívül hagyva: külföldi mesteremberek
behívása, manufaktúrák alapítása, nyugati típusú flotta és hadsereg építése
Betiltotta a kaftánviseletet, a háremet, a szakállt. A nemesek és a kishivatalnokok
gyermekei kötelesek voltak tanulni.

Péter rendelete alapján levágják a bojárok szakállát

Péter kaput kívánt nyitni a Nyugat felé, s ezért tengeri kikötőkre volt szüksége.
1)Először délen próbálkozott , hiszen így meleg tengeri kikötőkhöz jutott volna
→ orosz–török háborúk sora, de a földközi-tengeri kijáratot biztosító
Boszporusz és a Dardanellák megszerzését az oroszok nem érték el.
2)A balti-tengeri kijáró megszerzésének útjában Svédország állt. A térségben a
harmincéves háború után létrejött svéd hegemóniával szemben Péter a lengyelek-
kel és a dánokkal szövetkezett . Az északi háborúban legyőzte a svédeket, és a
megszerzett tengerparton megalapította új fővárosát, Szentpétervárt.

Szentpétervár egy évszázaddal az alapítása után

 Poroszország felemelkedése
A Hohenzollern-dinasztia a XV. század elején került a Brandenburgi Választófeje-
delemség élére, és a XVI. század elején áttért a lutheránus hitre. Ugyanakkor a
Német Lovagrend élére is egy Hohenzollern került, aki lutheránusként világi
állammá tette a területet (Porosz Hercegség). Brandenburg és a Porosz Hercegség
a XVII. század első felében egyesült (Poroszország). Az üldözött hugenották
közül sokan menekültek Poroszországba, és ott szerepet játszottak az ipar és az
oktatás fellendítésében.

A poroszok a harmincéves háborúban

a svéd hódítókkal szemben értek el
eredményeket.

A spanyol örökösödési háborúban

a Habsburgok oldalán vettek részt,
s így biztosították a porosz uralkodók
a királyi cím megszerzését (1701).
 Összefoglalás
Közép-Európában a földbirtokosok növelték gabonatermelő
majorságaikat, és ezeket jobbágyi robotban műveltették meg.
Hogy az ingyenmunkát biztosítsák maguknak, megvonták a
parasztok szabad költözési jogát.
A lengyel nemesség megerősítette a helyzetét a királyi
hatalommal szemben, így Lengyelországban nem alakult ki
abszolutizmus.
Lengyelország területéből egyre többet hódítottak el szomszédjai.
Az orosz állam folyamatosan terjeszkedett.
A cárok despotikus uralmát nem korlátozta semmi.
Nagy Péter cár reformokkal próbálta Oroszországot
modernizálni.
Poroszországból Ausztria után a legerősebb német állam lett.
 Feladatok, kérdések
1. Mi volt Közép-Európa szerepe az európai
munkamegosztásban?
2. Hogyan alakult ki az örökös jobbágyság?
3. Milyen jogokkal rendelkezett a lengyel nemesség?
4. Hova vezetett eme jogok kiszélesítése?
5. Mely államok hódítottak el Lengyelországtól területeket?
6. Értékelje IV. (Rettegett) Iván és I. (Nagy)Péter uralkodását!
7. Melyek voltak az orosz külpolitika fő célkitűzései?
8. Hogyan változtatták meg a hódítások Oroszország hatalmi
helyzetét?
9. Mi volt Szentpétervár stratégiai, gazdasági és kulturális
jelentősége?
10. Hogyan született meg Poroszország és a Porosz Királyság?