A francia abszolutizmus

A KIRÁLYI HATALOM MEGRENDÜLÉSE

Franciaország a XVI. század elejére: egységes, a királyi hatalom erős
I. Ferenc kudarcai Itáliában a Habsburgoktól→ a királyi hatalom gyengül
A reformáció megjelenése (elsősorban délen) → több évtizedes vallásháború
a katolikusok és a francia kálvinisták, a hugenották között, ami összemosódott a
déli és északi főnemesség párharcával.
A legvéresebb esemény:
Szent Bertalan éjszakája
1572-ben:
Párizsban és szerte
Franciaországban –
Bourbon Henrik és Valois
Margit esküvőjét kihasználva –
több tízezer hugenottát
gyilkoltak le.
 AZ ABSZOLUTIZMUS KIÉPÍTÉSE
A vallásháború során kihalt a Valois-ház. A francia rendek megválasztották
a királyi családdal rokon Bourbon Henriket, a kálvinisták vezérét Franciaország
királyává. IV. Henrik a trón elnyerése érdekében áttért a katolikus hitre („Párizs
megér egy misét!” – 1593).
IV. Henrik tompítani akarta a felekezeti ellentéteket → türelmi rendelete
(nantes-i ediktum, 1598): megerősítette a katolikus egyház helyzetét, és
korlátozottan engedélyezte a hugenottáknak vallásuk gyakorlását.

A királyi bevételek nagy része

a parasztság adóiból → Henrik
megakadályozta a parasztok elűzését
földjeikről → a föld nem vált tőkés
tulajdonná → a mezőgazdaságban
nem indult el a tőkés átalakulás.

Merénylet IV. Henrik ellen

A királynak szüksége volt a bevételek növelésére → támogatta
a gazdaság fejlesztését → királyi manufaktúrák alapítása
a luxusipar területén és gyarmatosítás (Észak-Amerika)
XIII. Lajos államminiszterére, Richelieu bíborosra támaszkodva
tovább erősített e az államhatalmat. 1614-től már nem hívták
egybe a francia rendi gyűlést.

A francia abszolutizmusban a hivatalokat

vásárolták (jórészt polgárok). A hivatalt
viselők életük végéig nemesi rangot nyertek
(taláros nemesség).
 A NAPKIRÁLY
XIV. Lajos (1643–1715) gyermekként került trónra→helyette államminisztere, Mazarin
bíboros intézte az ügyeket. Mazarin halála után XIV. Lajos közvetlen irányítása alá
vonta az államügyeket . Az ügyköröket államtitkárai kezelték, de döntéseiket a király
hagyta jóvá. → Az ő szándéka érvényesült minden

jelentős kérdésben. Vidéken a királyi küldöttek

(intendánsok) érvényesítették az akaratát, ellenőriz-
ve a helyi, rendi jellegű közigazgatást .

XIV. Lajos, a Napkirály

Versailles XIV. Lajos a főváros
közelében, Versailles-
ban hatalmas kastély-
együttest építtetett→
a francia politikai élet
központja lett.

Lajos udvara a
királyhoz láncolta a
francia arisztokráciát.
Itt szemmel tartotta és
költséges életmódra
szorította őket, amit
állami segélyekkel is
támogatott.

XIV. Lajos visszavonta

a nantes-i ediktumot
→ a protestánsok vagy
katolizáltak, vagy
elhagyták az országot.
 GAZDASÁGPOLITIKA
Az abszolút állam igyekezett a gazdaságot fejleszteni:
- vámok: XIV. Lajos minisztere: Colbert, gazdaságpolitikája: a merkantilizmus
I.)Iparcikkek:
a) a behozatalra magas vámok → védték a hazai ipart a külföldi versenytársaktól
b) a kivitelre alacsony vámok→ segítették az exportot
II.)Nyersanyagok:
a) a behozatalra alacsony vámok → biztosították a hazai iparnak az olcsó nyersanyagokat
b) a kivitelre magas vámok → a hazai nyersanyagok az országban maradtak
- állami kölcsönök a manufaktúráknak
- az infrastruktúra fejlesztése, például hajózható csatornák építése

A merkantilizmus
 HADSEREG
Lajos hadügyminisztere (Louvois) új
típusú, reguláris hadsereget hozott létre.
 állami toborzás
 nincs magas zsold
 hosszú idejű szolgálat
 kiképzés
 szigorú fegyelem
 egyenruha
 szabványosított fegyverzet
 kaszárnyák
 tiszti iskolák
 állandó készenlét
 a fegyvernemek összehangolása
 fenntartása drága
 fölénye a zsoldoshadsereggel szemben
 KÜLPOLITIKA
Franciaország a kontinens legerősebb nagyhatalmává vált. XIV. Lajos
a Német-római Birodalom rovására terjeszkedett, célja a Rajna mint természetes
határ elérése volt. Több háború után Franciaországé lett Elzász és Lotaringia.
A francia hatalmi túlsúly (hegemónia) ellen azonban a többi nagyhatalom
szövetséget kötött, s így végül XIV. Lajos vereséget szenvedett.
Gyarmatosítás: Kanada, a Mississippi völgye (Louisiana), India

A legnagyobb kereskedelmi haszon

a levantei kereskedelemből
származott , és az Oszmán Birodalommal
kialakított baráti viszonynak volt
köszönhető. A Közel-Keletre francia
iparcikkeket
szállítottak nyersanyagok és nemesfémek
ellenében.
 Összefoglalás
A XVI. században a hugenották és a katolikusok közti vallásháború és
trónharcok gyengítették Franciaországot.
A francia rendek végül Bourbon Henriket választották meg királynak,
aki helyreállította a belső békét.
Fiának, XIII. Lajosnak az uralkodása idején Richelieu bíboros folytatta
az állam és a királyi hatalom megerősítését.
XIV. Lajos uralkodása során alakult ki az abszolút monarchia. (Az
uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezett, a rendeket kizárta a
kormányzásból.)
A francia mezőgazdaságban megmaradt a jobbágyrendszer, de az ipar
fejlettebb volt: már manufaktúrákat hoztak létre.
Colbert gazdaságpolitikája, a merkantilizmus megerősítette az ország
gazdaságát.
A katonai reformok által nagyhatalommá vált Franciaország
Európában területeket, Európán kívül gyarmatokat szerzett.
 Feladatok, kérdések
Mi jellemezte a vallásháborút Franciaországban?
Hogyan került Bourbon (IV.) Henrik hatalomra?
Hogyan viszonyultak a Bourbon uralkodók a
hugenottákhoz?
Jellemezze a francia mezőgazdaság és ipar helyzetét!
Milyen eszközökkel teremtették meg a francia abszolút
monarchiát?
Mely rétegekre támaszkodhatott az abszolút uralkodó?
Mi volt a jelentősége Versailles megépítésének?
Milyen módon támogatta Colbert a gazdaság fejlődését?
Hogyan alakult át a hadviselés?
Jellemezze a XVII. századi Franciaország külpolitikai
törekvéseit!