A XVI. század elejére több évszázados küzdelem eredményeként
Franciaországban erős, központosított királyi hatalom jött létre. I. Ferenc hódító törekvései elbuktak, aminek hatására megrendült a királyi hatalom és felszínre törtek a társadalmi feszültségek. Több évtizedes vallásháború vette kezdetét a katolikusok és a hugenották között (1562-1574). A Valois-ház kihalása után IV. (Bourbon) Henrik lépett a trónra, aki a protestáns hitről áttért a katolikus hitre, hogy ténylegesen Franciaország királya lehessen. Orvosolta a belháború okozta sérelmeket: kárpótolta a katolikusokat, a nantes-i ediktumban (1598) korlátozottan, de biztosította a hugenották vallásgyakorlatát. Bár a jobbágyok kötöttségei megmaradtak, csökkentette adóikat, uralkodói bevételei mégis növekedtek. Királyi manufaktúrák létesültek, melyek főleg luxuscikkeket gyártottak, támogatta a kereskedelmet, a gyarmatosítást. XIII. Lajos államminiszterére, Richelieu bíborosra támaszkodva tovább erősítette az államhatalmat. 1614-től már nem hívták össze a rendi gyűlést. Nagyszámú zsoldoshadsereget állított fel, és olyan hivatalszervezetet hozott létre, ahol a hivatalokat megvásárolták. Így az államnak a hivatalnoki kar fizetése nem kiadást, hanem bevételt jelentett.A hivatalt viselők életük végéig nemesi rangot nyertek, ez a taláros nemesség. XIV. Lajos négyéves gyermekként került trónra. Helyette államminisztere, Mazarin bíboros intézte az ügyeket. Mazarin halálát követően XIV. Lajos közvetlen irányítása alá vonta az államügyeket (1661). Egyes ügyköröket államtitkárok kezeltek, de mindent a király hagyott jóvá. Vidéken királyi küldöttek (intendánsok) képviselték a király akaratát, és ellenőrizték a közigazgatást. Párizstól nem messze, Versailles-ban hatalmas, fényűző kastélyegyüttest építtetett, ami a francia politikai élet központja is lett. Az arisztokrácia nagy részét is beköltöztette magával a palotába, ahol szemmel tudta őket tartani. Vadászatok, bálok, színház színesítették a mindennapokat. Időnként Lajos is szerepelt mint Napkirály. Az abszolút állam igyekezett fejleszteni a gazdaságot az udvar és a hadsereg fenntartása érdekében.XIV. Lajos minisztere, Colbert magas vámokkal igyekezett megvédeni a hazai ipart, és alacsony vámokkal segítette az exportot. A nyersanyagbehozatalt viszont alacsony vámokkal támogatta és magas vámokkal érte el, hogy a hazai nyersanyagok az országban maradjanak, ez a merkantilista gazdaságpolitika. Lajos hadügyminisztere létrehozta a reguláris hadsereget. Az állam folyamatosan toborozta a katonákat, nem kaptak magas zsoldot, és hosszú idejű szolgálatra kötelezték őket. A katonákat kiképezték, szigorú fegyelem alatt tartották, egyenruhát kaptak, és kaszárnyákban szállásolták el őket. Az új hadsereg bármikor bevethető volt. A reguláris hadsereg révén Franciaország Európa vezető nagyhatalmává vált. Fő ellenfelének a Habsburgokat tartotta. Terjeszkedési célja a Rajna, mint természetes határvonal kiépítése volt. A francia hatalmi túlsúly, hegemónia ellen a többi nagyhatalom azonban szövetséget kötött, s így végül XIV. Lajos vereséget szenvedett.