A francia abszolutizmus és XIV.

Lajos

A XVI. század elejére több évszázados küzdelem eredményeként

Franciaországban erős, központosított királyi hatalom jött létre. I. Ferenc hódító
törekvései elbuktak, aminek hatására megrendült a királyi hatalom és felszínre
törtek a társadalmi feszültségek. Több évtizedes vallásháború vette kezdetét a
katolikusok és a hugenották között (1562-1574).
A Valois-ház kihalása után IV. (Bourbon) Henrik lépett a trónra, aki a protestáns
hitről áttért a katolikus hitre, hogy ténylegesen Franciaország királya lehessen.
Orvosolta a belháború okozta sérelmeket: kárpótolta a katolikusokat, a nantes-i
ediktumban (1598) korlátozottan, de biztosította a hugenották
vallásgyakorlatát. Bár a jobbágyok kötöttségei megmaradtak, csökkentette
adóikat, uralkodói bevételei mégis növekedtek. Királyi manufaktúrák létesültek,
melyek főleg luxuscikkeket gyártottak, támogatta a kereskedelmet, a
gyarmatosítást.
XIII. Lajos államminiszterére, Richelieu bíborosra támaszkodva tovább
erősítette az államhatalmat. 1614-től már nem hívták össze a rendi gyűlést.
Nagyszámú zsoldoshadsereget állított fel, és olyan hivatalszervezetet hozott
létre, ahol a hivatalokat megvásárolták. Így az államnak a hivatalnoki kar
fizetése nem kiadást, hanem bevételt jelentett.A hivatalt viselők életük végéig
nemesi rangot nyertek, ez a taláros nemesség.
XIV. Lajos négyéves gyermekként került trónra. Helyette államminisztere,
Mazarin bíboros intézte az ügyeket. Mazarin halálát követően XIV. Lajos
közvetlen irányítása alá vonta az államügyeket (1661). Egyes ügyköröket
államtitkárok kezeltek, de mindent a király hagyott jóvá. Vidéken királyi
küldöttek (intendánsok) képviselték a király akaratát, és ellenőrizték a
közigazgatást.
Párizstól nem messze, Versailles-ban hatalmas, fényűző kastélyegyüttest
építtetett, ami a francia politikai élet központja is lett. Az arisztokrácia nagy
részét is beköltöztette magával a palotába, ahol szemmel tudta őket tartani.
Vadászatok, bálok, színház színesítették a mindennapokat. Időnként Lajos is
szerepelt mint Napkirály.
Az abszolút állam igyekezett fejleszteni a gazdaságot az udvar és a hadsereg
fenntartása érdekében.XIV. Lajos minisztere, Colbert magas vámokkal
igyekezett megvédeni a hazai ipart, és alacsony vámokkal segítette az exportot.
A nyersanyagbehozatalt viszont alacsony vámokkal támogatta és magas
vámokkal érte el, hogy a hazai nyersanyagok az országban maradjanak, ez a
merkantilista gazdaságpolitika.
Lajos hadügyminisztere létrehozta a reguláris hadsereget. Az állam
folyamatosan toborozta a katonákat, nem kaptak magas zsoldot, és hosszú
idejű szolgálatra kötelezték őket. A katonákat kiképezték, szigorú fegyelem
alatt tartották, egyenruhát kaptak, és kaszárnyákban szállásolták el őket. Az új
hadsereg bármikor bevethető volt. A reguláris hadsereg révén Franciaország
Európa vezető nagyhatalmává vált. Fő ellenfelének a Habsburgokat tartotta.
Terjeszkedési célja a Rajna, mint természetes határvonal kiépítése volt. A
francia hatalmi túlsúly, hegemónia ellen a többi nagyhatalom azonban
szövetséget kötött, s így végül XIV. Lajos vereséget szenvedett.