Francia abszolutizmus

Előzménye:
- A 15. sz. közepére az állam megerősödött, köszönhetően a 100 éves háború győztes
befejezésének.
- A 16. sz. elején a kibontakozó reformáció ezt megtöri, és vallásháború bontakozik ki a
katolikusok és a protestáns (kálvinista) hugenották között. Ez országos vérengzéshez
vezetett, végül 1590-ben a királyt is megölték.
- Ekkor a korona csaknem a spanyolokhoz került, de végül királlyá választották a
hugenották vezérét Bourbon (IV.) Henriket. Ő cserében áttért a katolikus hitre
(„Párizs megér egy misét!”), de a protestánsoknak a nantes-i ediktumban (1598)
biztosította a vallásszabadságot és a hivatalviselés jogát.
Kialakulása:
- Megkezdte a királyi hatalom megszilárdítását, ezzel az abszolutizmus kiépítését.
- 1610-ben azonban őt is meggyilkolták. XIII. Lajos követte, aki 1614-ben feloszlatta a
rendi gyűlést és legközelebb majd 175 év múlva a forradalom kitörésekor hívják
össze.
- Új tisztség jött létre, az államminiszter, melyet rendszerint az egyházfő töltött be
(Richelieu, majd Mazarin bíboros).
Fénykora:
- XIV. Lajos kora, ő volt a Napkirály. Ő építtette a Versailles-i palotát.
- Nyílt abszolutizmus épült ki. A király munkáját szakemberek támogatták. Vidéken
intendánsok voltak, akik bármikor leválthatók, ha munkájukkal nincsenek
megelégedve.
- Szakminisztériumokat hozott létre. A két fő terület a gazdaság és a hadügy volt.
- Colbert, a gazdasági miniszter dolgozta ki a merkantilista politikát:
hazai ipar fejlesztése
külföldi iparcikkek távoltartása vámokkal
nemesfém kivitelének tilalma.
Mindez az ország gazdagodását szolgálta.
- Louvois, a hadügyminiszter vezette be a reguláris hadsereget:
állandó, sorozott haderő volt,
egységes fegyverzet,
egyenruha,
vezényleti nyelv.
Fenntartása drága, de állandóan rendelkezésre áll.
- A hadsereg korszerű volt, ezt XIV. Lajos nagyhatalmi törekvésekre próbálta
felhasználni, melyek azonban nem hoztak látványos sikereket.