A Nyugat Európai gazdasági fejlődés kihatással volt a társadalmi átalakulás megkezdődésére, új szemlélet

alakult ki, a királyi hatalmat már nem istentől, hanem a néptől származtatták, és a királynak felelni kellett
a népéért a nép beleszólásával. 1154-ben a Plantagenet-ház első uralkodója II. Henrik lép a trónra, az
angol birtokok jelentős hányada francia területeken van,ezért feszült helyzet áll elő a két ország között. II.
Henrik fia, I. János 1214-ben elvesztí a francia birtokokat ezért kemény adókat kell kivetnie, ez
népszerűtlenséget eredményez, 1215-ben szembefordulnak vele a hűbéresei és kiadják a 67 pontból álló
Magna Charta Libertatumot, ami a királyi önkény ellen szól. Többek között a városok szabadságának
megtartása, a királyi tanács beleegyezésével való adószedés és a bírói eljárás nélküli ítélet tilalmát
tartalmazza. Az ellenállási záradék is fontos pontja, amely a jogsértő király ellen való, akár fegyveres
fellépést jelenti. III. Henrik, I. János fia, nem tartja be a pontokat ezért 1264-ben nemesi felkelés
bontakozik ki melynek élén Simon Monfort gróf áll, a királyt elfogják Monfort pedig összehívja az első
rendi gyűlést Angliában. Az országgyűlés későbbi formája 1295-re alakul ki, az angol parlament 2
kamarából áll, a Lordok házából és a közösségek házából. A Lordok házába névre szóló királyi
meghívással lehetett bekerüni, főpapokból és világi főurakból állt, a Közösségek házába grófságonként 2
követ illetve városonként is két követ juthatott be sorsolással. Ezeken a gyűléseken az adók
megszavazásába, hadsereg megajánlásába és a törvényhozásba szólhattak bele a rendek.

A Nyugat Európai gazdasági fejlődés kihatással volt a társadalmi átalakulás megkezdődésére, új szemlélet
alakult ki, a királyi hatalmat már nem istentől, hanem a néptől származtatták, és a királynak felelni kellett
a népéért a nép beleszólásával. Franciaországban 997-ben Capet Hugo kerül a trónra. Lépésről lépésre
terjesztik ki hatalmukat, több évszázadon keresztül, az 1215-ös bouvines-i csatában angol területeket,
illetve Dél-francia területeket szerez az akkori uralkodó II. Fülöp Ágost. A trónon IX. Lajos követi, aki
Normandia területét hódítja meg, és egységes pénzt vezet be. A 13. sz. elején, IV. Fülöp Flandria és
Gascogne megszerzéséért folytatott háborúja sok pénzbe kerül, ezért az egyházat is megadóztatja. A
viszony elmérgesedik az egyház és az uralkodó között, IV. Fülöp a pápával szembeni összefogás jegyében
1302-ben összehívja az első rendi gyűlését, amelynek Álatlános Gyűlés a neve. A francia álatalános rendi
gyűlés egykamarás és három rend ves részt benne. IV. Fülöp alattvalói 1303-ban ekfogatták a pápát, és a
pápaság több mint 70 évig királyi fennhatóság alatt állt. Az első rendi a papság, a második rend a
nemesség és a harmadik rend a polgárság. A rendek mellérendelt viszonyban vannak egymással, és
szavazatuk rendenként egyet ér, nem személyenként szavaztak, ebből az következett, hogy az első két
rend befolyása érvényesült általában a polgárság ellen. Az általános rendi gyűlések mellett megmaradtak
még a tartományi szintű gyűlések. Ha a király nem kívánt nagy gyűlést összehívni akkor főnemesekből és
főhivatalnokokból álló Előkelők gyűlését hivta csak össze.

egyház

A IX.-X. sz.ban, a Patrisztika korában jönnek létre az első bencés monostorok, székesegyházi és káptalani
iskolák, az egyház szerepe jelentős, hiszen az oktatás és a tudomány az ő kezükben van, a tanultak 90%-a
egyházi tag. A 12. századra alakulnak ki a székesegyházi iskolák, az arab hódításoknak köszönhetően,
arab számok elterjedése jelentős, ebben az időszakban a skolasztika a meghatározó filozófia az
iskolákban, Aquinói Szet Tamás, aki itáliai domonkos teológus, meglátása szerint a teológia a
legfontosabb és utána a filozófia. Egyetemek jönnek létre szerte Európában, 1088-ban Bolognában jön
létre az első egyetem majd a 12. században Párizsban, Solernoban és Oxfordban, a 13. században pedig
Cambridgeben és Padovában hoznak létre egyetemet. Az egyetemek autonómiával rendelkeztek, jogaik
közé tartozott a pallosjog, a rektor tanárok általi választása, az egyetemi bíróság intézményének
vezetése. Hét szabad művészetet tanítottak, ezek alapképzések voltak, és volt négy felső képzés, a jogi,
orvosi, teológiai és bölcsész képzés. Az oktatás latin nyelven zajlott, és hosszú volt a képzés. A
művelődést és a művészeteket is áthatja a vallás, ekkor jön létre a levadrát kottázás, a gregorián ének és
a Karoling minuscula is.