Életmód és művelődés

a kora újkorban
ÁTMENETI KORSZAK, ÚJ JELENSÉGEK
A MINDENNAPOKBAN
Változások (előnyei csak Európa fejlett területeken érvényesültek): Amerika
felfedezése → új növények, a gazdaság és a társadalom átalakulása, a reformáció
A városok fejlődése Európában

A fejlett centrum
szerepét átvevő
Nyugat-Európában
(Anglia, Hollandia)
a jogi különbségek
helyébe fokozatosan
a vagyoniak léptek.

Növekedésnek
indultak a városok.
A városokban egyre több helyen burkolták az utakat kővel.
Elterjedt a kémények építése.
Várostervezés: A zegzugos utcák átvágásával, az óvárosokban egész városnegye-
dek lebontásával. Sokszor egy-egy nagyobb katasztrófa (pl. a londoni tűzvész 1666-
ban) elősegítette e folyamatot, mivel a városfalak továbbra is szűkre szabták a teret.

Nőtt a kiadott könyvek száma, és számos újság

jelent meg. Kávéházak nyíltak, egyre több színház
működött . A korszak újdonságait természetesen
csak a felső és részben a középrétegek élvezhették.
Londoni kávéház a XVII. századból

London városképe a XVII. században

Higiénia: Az emberek továbbra sem tisztálkodtak rendszeresen, a városokat
szenny borította.
A népességet éhínségek és járványok tizedelték, a lakosság fele még mindig
nem érte meg a felnőtt kort.
A XVII. században alakultak ki a fegyelem alatt tartott reguláris hadseregek,
de a század háborúiban még a zsoldosok pusztításait kellett elviselniük az
embereknek.
 MINDENNAPOK, VILÁGKÉP,
TÁRSADALMI MODELL
Reformáció
1) Luther megfogalmazta, hogy Isten előtt minden munka egyenlő és kedves.
Feladatként állított a az emberek elé, hogy munkájuk minél tökéletesebb ellátására
törekedjenek.
2) Kálvin még hangsúlyosabban emelte ki a munka
szerepét az Istennek tetsző élet elérésében. A be-
csületes és szorgalmas munka megbecsült tevé-
kenység lett. A dolgos, tisztes nyereséget felhalmozó,
beosztással élő, majd a hasznot befektető életmódnak
becsülete lett. → új vállalkozói magatartás →
a szabad magántulajdonon, a munkán, a piaci
versenyen, a befektetések révén szerzett hasznon
(profit) alapuló új gazdasági rendszer,
a piacgazdaság, más kifejezéssel a kapitalizmus
 A TUDOMÁNYOK
Csillagászat:
ÉS A VILÁGKÉP
1) Kopernikusz a világegyetem központjának a Föld (geocentrikus világkép)
helyett a Napot tekintette (heliocentrikus világkép).
2) Galileo Galilei kísérleteivel igazolta Kopernikusz felfogását. Ezzel kihívta
maga ellen az inkvizíciót, amely elgondolásai visszavonására kényszerítette.
3) Isaac Newton az általános tömegvonzás és a mechanika törvényeinek
megalkotásával nemcsak érthetővé tett több korábbi felismerést
(pl. bolygók mozgása), de matematikailag leírhatóvá tett e a természeti világot.
Kopernikusz és világképének ábrázolása Galilei Newton
VÁLTOZÓ TÁRSADALOM- ÉS ÁLLAMKÉP
John Locke államelméletében az alkotmányos monarchiát állította
példaképül.

Felfogása szerint minden ember rendelkezik veleszületett természetes jogokkal,

melyek egy részéről lemond a társadalom működőképessége érdekében
(társadalmi szerződés).

Az államnak azonban cserébe biztosítani kell

az alapvető emberi jogokat (az élet, a szabadság,
a tulajdon védelme) és azt, hogy a polgárok
ellenőrizhessék a hatalmat.

Ha az uralkodó a szerződést semmibe veszi, a népnek

jogában áll a szerződést felbontani, és elmozdítani
a zsarnokot.

John Locke
 Összefoglalás
Az emberek élete átalakult, s megerősödtek az egyre
népesebb városok.
A reformáció helyeselte a tisztes munkával elért polgári
gazdagodást.
A nagy földrajzi felfedezések a természettudományok gyors
fejlődését eredményezték.
A matematikailag leírható világ a társadalomtudományban is
az összefüggések keresésére sarkallt.
Locke kifejtette a természeti jogon alapuló személyes
szabadság elvét és a társadalmi szerződés elméletét.
 Feladatok, kérdések
1. Hogyan változott meg a kora újkori emberek életmódja?
2. Mi jellemezte a városi életet?
3. Milyen szerepe volt a várostervezésnek?
4. Milyen tényezők hatottak az átlagéletkor változásaira?
5. Hogyan változott a munka megítélése a reformáció
hatására?
6. Milyen volt a követendő életmód Kálvin szerint?
7. Miben különbözött a kopernikuszi világkép a középkoritól?
8. Melyek voltak a természettudományos világkép
kialakulásának főbb állomásai?
9. Mit tartott Locke az egyén és az állam viszonyáról?