KOMMUNIKÁCIÓ

A KOMMUNIKÁCIÓ

 Jelentése: közlés
 A kommunikáció az információközlés módja

 Idézzük fel az információról tanultakat:

 adat
 információ
 redundancia
a kommunikáció modellje
Az emberi kommunikáció kialakulása

Az emberi kommunikáció kialakulásának feltételei:

 Biológiai feltételek:
 felegyenesedett járás → kéz használata
 hangképző szervek helyzetének megváltozása → beszéd
 az agy térfogatának növekedése
 Társadalmi feltételek:
 a differenciált munkavégzés kialakulása
 az ősi közösségek, majd az ősközösségi társadalom létrejötte.
Az emberi kommunikáció további
fejlődése
 • Az írás, írásbeliség kialakulása, mely a mezőgazdasági alapú
társadalmakhoz kapcsolódik.
 • A nyomtatás, mely a kézműves, kereskedő társadalomhoz, tehát a
kialakuló polgárság igényeinek kielégítéséhez köthető. Ezeket az igényeket
tovább erősíti a reformáció, mely a hitélet megújítását, a polgárság
ideológiájának kialakítását is jelentette.
 • A tömegkommunikáció, az elektromos hírközlés, mely az ipari
forradalom alapjain fejlődött ki és a kialakuló kapitalista társadalom
szükségleteit, egyre erősödő információigényét elégítette ki.
 • Az információ forradalma, mely napjainkban is zajlik és a globalizálódó
társadalomhoz kötődik.
írás

 Milyen társadalmi változás teremtette meg az írás iránti igényt?

 A magántulajdon
 Felmerült az igény az információ rögzítésére, megőrzésére, tárolására:
 megjelent az írás.
 A beszéd az ősközösségi társadalomban élő ember kommunikációjához
szükséges jelrendszer volt.
 Az írással tulajdonképpen a jelnek a jelét alkotta meg az ember, azzal, hogy
a beszédben használt jeleket újabb jelekkel rögzítette.
Az írás előzményei
 Tárgyírás:
 európai billog
 indián wampum
 Barlangrajzok
Az írás megjelenési formái

 Képírás (piktográfia): pl. egyiptomi hieroglifák

 Fogalomírás (ideográfia): pl. kínai írásmód
 Hangjelölő írásmód (fonográfia): pl. latin betűs írás
Összefoglalva

Az írás megjelenése feltétlenül forradalmi változást jelentett az emberi

kommunikációban, hiszen lehetővé tette az információ rögzítését és tárolását.
Addig csak az információ személyes átadására, cseréjére volt lehetősége az
embernek, az írás viszont térben és időben is kitágította az emberi
kommunikáció határait. A rögzített információ elvileg korlátlanul juthatott el a
tér és az idő bármely pontjára, s nem veszett el. Gondoljunk arra, hogy az
egyiptomi írásból mi mindent tudunk ma is az egyiptomi kultúráról, vagy pl. a
ninivei könyvtár is mi mindent őrzött meg az ősi kultúrákból!
Megváltozott igények

 Az írás különböző formáinak elterjedésével megoldódott az információ

rögzítése, sikerült „meghosszabbítani” az emberiség emlékezetét, de csak
igen kevesek részesültek az előnyeiből.
 A gazdaságilag fejlettebb területeken megjelent a polgárság, mely újfajta
életvitelt, új társadalmi környezetet, újfajta tudást képviselt. Ez az
információk iránti megnövekedett igényt jelentette.
A könyvnyomtatás forradalma
 A nyomtatásmegvalósítása Európában Johannes Gutenberg nevéhez fűződik.
 Megjelent a papír, mint információhordozó, lehetővé téve a nyomtatott
termékek tömeges előállítását.
 A nyomtatás Kínában már négyszáz évvel korábban ismert volt.
 Gutenberg találmánya a mozgatható betűk öntésének, szedésének és a
kiszedett szöveg nyomtatási eljárásának kidolgozása.
 Első nyomtatott mű a Biblia (1447).
Megváltozott igények

 A polgári társadalom működése új igényeket, s egyben új lehetőségeket

teremtett az információ rögzítése és tárolása terén.
 Az információ továbbítása (távközlés) kialakult.
 A társadalom információs szükséglete egyre gyorsabban nőtt
 Atudomány is egyre gyorsabban és differenciáltabban fejlődött.
A tömegkommunikáció forradalma

 Palackposta
 Postagalamb
 Optikai távíró (Claude Chappe, 1792)
 Morse-abc, 1838
 Elektromos távíró, 1845
 Baudot-rendszer (kétirányú kommunikáció, 1874)
 Telex (írógép távközlési változata, XX. sz eleje)
A tömegkommunikáció forradalma

 Telefon (Bell, 1876)

 Telefonközpont (Puskás Tivadar, 1878)
 Antenna (Popov, 1894)
 Rádiókapcsolat Anglia és Franciaország között (Marconi, 1894)
 Nyomtatás gépesítése (betűöntés, szedés gépesítése, papírgyártás
modernizálása) elősegítette a modern sajtó megjelenését.
Képrögzítés

 Fotográfia (Daguerre, 1830-as évek)

 Mozgó kép (Lumiére fivérek, 1895)
 Első hangos film (hangrögzítés, 1930)
 Mozi, televízió, mint tömegszórakoztató eszköz
 Videomagnetofon (mágneses képrögzítés,
1950-es évek)
Hangrögzítés

 Fonográf (Edison, 1877): viaszhenger

 Gramofon (Berliner): mikrobarázdás lemez
 A mikrobarázdás lemez -> sokszorosítás
 Diktafon
 Mágnesszalagos rögzítés
 Magnetofon
 Digitális lemez (CD)
A sajtó

 A XIX. század a sajtó tömegkommunikációs eszközzé

válásának időszaka.
 A technikai újítások, modernizációs folyamatok a
sajtótermékek tömeges előállítását lehetővé tették.
 A polgári átalakulás következtében a lakosság műveltsége
nőtt, így egyre nagyobb tömegek váltak
olvasóközönséggé.
 Csökkent a cenzúra, mely korábban akadályozta a
gondolatok sajtó útján való közzétételét.
A sajtó hármas ismérve

 Aktualitás
 Periodicitás
 Publicitás
A XX. század az elektronikus média
százada
 Rádió: 1910-ben Carusi-koncertet élőbe
sugároztak
 Mozi: a XX. század első felében a rádión és a
sajtón kívüli hírforrás
 Televízió: 1941-től rendszeres adások
A tömegkommunikáció jellemzői

 Tér és az idő nem akadályozza a kommunikációt,

viszont az nem szemtől-szembeni.
A közlések tömegtermelése, illetve a tömeges
befogadása, viszont nincs visszacsatolás.
 Befolyásoló, manipulatív hatású.
Az információ forradalma

 Számítógép
 Neumann János
 Ismételjük át a Neumann-elvű számítógépek
jellemzőit!
A kommunikáció fizikai vonatkozásai

Hullámok formájában terjednek az alábbi jelek:

 Hang,
 Fény,
 Elektromágneses jelek.
Hullámmozgás
Hullámmozgás mennyiségei

 Hullámhossz: egy oda-vissza kimozdulás ideje alatt megtett út,

jele a görög λ (lambda), mértékegysége m.
 Amplitúdó: legnagyobb kitérés függőlegesen, jele A,
mértékegysége, m.
 Periódusidő: egy hullám megtételéhez szükséges idő, jele T,
mértékegysége s.
 Frekvencia (rezgésszám): a periódusidő reciproka, 1/T, jele f,
mértékegysége 1/s.
 Terjedési sebesség: a frekvencia és a hullámhossz szorzata, jele
fény ill. elektromágneses hullámok esetében c, mértékegysége
m/s.
Sinus - cosinus
Az elektromágneses spektrum
 Moduláció
A moduláció különféle eljárások csoportja, melyek biztosítják, hogy
egy tipikusan szinuszos jel - a vivő - képes legyen információ
 hordozására. A szinuszos jel három fő paraméterét, az amplitúdóját, a
fázisát vagy a frekvenciáját módosíthatja a modulációs eljárás, azért,
hogy a vivő információt hordozhasson. Néhány ok, ami miatt szükséges
a közvetítő közegen való átküldést megelőző moduláció:
 több felhasználó közötti megosztás (többszörös hozzáférés)
 az átviendő jel és a közvetítő közeg fizikai jellemzőinek
összeegyeztetése
A berendezés, amely végrehajtja a modulációt: modulátor; és a
berendezés, ami a visszaállításhoz szükséges inverz műveletet hajtja
végre: demodulátor. A mindkét művelet végrehajtására képes eszköz
(a két kifejezés összevonásából): modem.
Amplitúdómoduláció - AM
Frekvenciamoduláció - FM