A felvilágosodás (18. sz.

)
„Mi a felvilágosodás? Az ember
kiszabadulása önhibájából előállt
gyámoltalanságából, abból a szorult
helyzetből, hogy valaki más vezetése nélkül
ne tudjon gondolkodni.”
(Kant)

A felvilágosodás jelszava:

„Sapere aude! – Merj gondolkodni!”

(Horatius)
 Jellemzői:
o A polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer
o Kora: 18. század
o Új gondolkodói magatartás jelenik meg: a tekintélyelv elvetése, az ész szabadsága

Vallási kötöttségektől mentes, kritikai gondolkodás
o Előzményei:
• reneszánsz,
• a 16. és 17. század nagy természettudományos felfedezései (Kopernikusz, Kepler,
Galilei felfedezései – heliocentrikus világkép a geocentrikus helyett; Newton –
tömegvonzás törvénye  az egész világegyetem működésének matematikai képletét
állította fel),
• angol polgári és ipari forradalom
 Jellemzői:
Eszmerendszere:
1) Empirikus ismeretelméleti módszer
o Empeiria (görög) = tapasztalat, gyakorlat, peira= próba
o Bacon, Hume angol filozófusok által kidolgozott módszer
o Szerintük a világ tudományos megismerése érzéki tapasztalatokon nyugszik (fizika
eredményeiből indul ki)
o A tudós feladata ezen tapasztalatok ésszerű feldolgozása
o Az igazság próbaköve: kísérlet
o Módszere: indukció (egyes adatok  általános)
o A valóság megismerésének ezen útja szemben áll a vallásos kinyilatkoztatáson
alapuló hittel
2) Racionalizmus
o Descartes: Értekezés a módszerről (1637)
o A matematika eredményeiből indul ki
 o Descartes úgy gondolta, hogy minden más tudományt a matematika mintájára kell
felépíteni
o Az értelem, ráció ismereteink végső forrása: a logika, matematika fogalmai és elvei
velünk születnek, nem tapasztalati eredetűek ( Backon, Locke!)
o Módszere: dedukció
• Általános  egyes
A felvilágosítók a 18. századot a legokosabb századnak tartották és azt képzelték, hogy minden
társadalmi baj fő oka a tudatlanság
Azért, hogy ezen változtassanak nagy lendülettel kezdték terjeszteni a tudományos
ismereteket.
Elvetették a tételes vallások dogmáit, a babonás hiedelmeket.
Kidolgázták a deista felfogást:
o Isten megteremtette ugyan a világot, de tovább nem avatkozott be a fejlődésébe:
működését a természetbe rejtett törvényekre bízta
o Az emberi elme kötelessége ezeknek az elveknek a felderítése
 o Nincs szükség egyházra, mely Isten és az ember között közvetít
o Mechanika volt a fizika legfejlettebb ága akkor  a világot is vmiféle mechanikus
szerkezetnek képzelték el
Ésszerűtlennek tartották a társadalmi rend intézményeit, szokásait, törvényeit.
Elvetették a születési kiváltságokat  szabadság, egyenlőség, testvériség
Ma már naivnak tűnik az optimizmusuk, mely szerint az igazság megmutatása és a tudomány
terjesztése önmagában elegendő a társadalom megváltoztatásához.
A felvilágosult gondolkodók nem voltak ugyan forradalmárok, csak reformokat akartak, új eszméik
mégis elvezetnek a nagy francia forradalomig.
Enciklopédia (1751):
o Alcíme: A tudományok, a művészetek és a mesterségek értelmező szótára
o A francia tudósok, gondolkodók, művészek nagy szellemi vállalkozása
o A 18. század legmodernebb ismeretanyagát foglalja magába
o Szerkesztői: Diderot, D’Alambert
 Az Enciklopédia még megjelenésének évében hatalmas viták középpontjába kerül: a
kormány betiltja, a pápa elítéli, mégis gyarapszik előfizetőinek tábora.

Támogatói abból a polgárságból kerülnek ki, mely sürgette az ipari forradalmat, mely
Angliában már megvalósult
A Rajnától keletre a felvilágosodás eszméi csak később kezdenek terjedni (a polgári
fejlődés késik).
Kelet-Európában pedig a polgárosodó és értelmiséggé váló nemesség teszi magáévá, kezdi
terjeszteni.