I.

A felvilágosodás kiteljesedése

1.) A felvilágosodás egy olyan 18. századi eszmeáramlat volt, mely a világ kérdéseire a
régi, vallásos alapú, isteni elrendelést és változatlanságot hirdető válaszok helyett, új,
logikus gondolkodást (racionalaizmust) a természeti törvényeket és a tapasztalati
megismerést központba helyező válaszokat keresett. A felvilágosodás hívei a világot
megismerhetőnek, kiszámíthatónak vélték, és hitték, hogy az új eszmék alapján a
társadalom átalakítható és felemelhető. Elutasították a vallási fanatizmust, a születési
előjogokat, helyette a folyamatos változásban, fejlődésben hittek!

2.) Bár a felvilágosodás a 18. századi Franciországból indult hódító útjára, előfutárai
már a 16-17. századi Angliában és Itáliában is akadtak: Galilei, Descartes, Newton,
John Locke.

3.) A felvilágosodás eszméi először az Angliában, majd Franciaországban megjelenő

enciklopédiákban öltöttek testet. Franciaországban a 33 kötetes, 1772 –ben megjelenő
Enciklopédia Diderot és d’Alambert nevéhez fűződik.

II. A felvilágosodás államelméletei

A francia felvilágosodás három legfőbb alakja: Charles-Louis Montesquieu, Jean-

Jacques Rousseau, és Francois Voltaire (eredeti nevén: Francois Arouet).

 Montesquieu (1689-1755): A szabadság az ember természettől kapott joga, a

hatalmat a nép választott képviselők útján gyakorolja és ellenőrzi, az
egyeduralom a hatalmi ágak (tv.hozás, végrehajtó hatalom, igazságszolgáltatás)
szétválasztásával kerülhető el. Fő műve: A törvények szelleméről – 1748.
 Rousseau (1712-1778): Az állam és a nép közt egy társadalmi szerződés létezik,
A hatalmat a nép közvetlenül kell, hogy gyakorolja (nem képviselők útján). Fő
műve: Társadalmi szerződés – 1762
 Voltaire (1694-1778): Bár a vallás szükséges az erkölcsök és társadalmi rend
megőrzése miatt, de korlátozni kell hatalmát, hogy a világ működésébe ne tudjon
beavatkozni. Fontos a polgári szabadságjogok biztosítása.

III. A kor közgazdasági elméletei

1.) A felvilágosodás idején a merkantilizmus helyett a fiziokratizmus került előtérbe,

mely az ipar helyett a mezőgazdaság fejlesztésétől és támogatásától remélte a
fejlődést. (Turgot nevéhez fűződik az elmélet, de II. Katalin meg is próbálta
megvalósítani Oroszországban.)

2.) Adam Smith (1723-1790) a termelők közötti szabad verseny fontosságát hirdette és
az egyéni érdektől ösztönzött munkát tartotta a gazdasági fejlődés motorjának.

IV. A felvilágosult abszolutizmus

1.) A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodók abszolutisztikus
eszközökkel - vagyis a rendi gyűlések összehívása nélkül - rendeletekkel uralkodtak,
melynek során a felvilágosodás jegyeit magukon viselő, modernizációt szolgáló, és a
fejlettebb nyugati hatalmak gazdaságának utolérését célzó reformokat vezettek be
országaikban. Európában II. Frigyes (1740-1786) és II. Katalin (1762-1796) egyaránt
ezt az utat választotta, csakúgy mint Mária Terézia, uralkodásának második felében
(1764-től) és fia II. József a teljes regnálási ideje alatt! (1764 és 1790 közt egyáltalán
nem hívták össze a magyar diétát, csupán uralkodói rendeletekkel kormányoztak.)

2.) A felvilágosult abszolutizmus jellemzői: belső vámok lebontása, iparfejlődés

pártolása, oktatás fejlesztése, jobbágyok jogainak védelme. Mindezek mellett:
modernizáció az abszolutizmus módszereivel, és a meglévő konzervatív társadalmi
rend megőrzésével.