Életmód és művelődés a kora újkorban

Átmeneti korszak, új jelenségek a mindennapokban:

- sok változás érte az embereket: megjelent a reformáció, felfedezték Amerikát, a
társadalom és gazdaság átalakulóban volt
- a változások előnyei csak a fejlettebb régiókat érték
- Európa többi részén nem voltak jelentős előnyei, az emberek próbáltak védekezni a
zsoldosok pusztításaival szemben, és a túlélni a kis jégkorszakot
- a fejlett centrumokban (Anglia, Hollandia) a jogi különbségek helyébe fokozatosan a
vagyoni különbségek léptek
- növekedésnek indultak a városok, a XVII. században a válság miatt a városok száma
nem változott, de népességük nőtt
- átalakult a városi élet: egyre több helyen kővel burkolták az utakat, kéményeket
építettek (biztonságosabb, melegebb van a házakban)
- újra elkezdtek városokat tervezni (a város rohamos növekedése miatt): átvágták a
zegzugos utcákat, az óvárosokban egész városnegyedeket bontottak le
- fejlődött a nyomtatás és a papíripar, egyre több könyvet adtak ki, és újságok jelentek
meg
- színházak és kávéházak nyíltak
- felismerték a higiénia fontosságát, de a körülmények nem voltak adottak, a
népeséget éhínség és járványok tizedelték, a lakosság fele nem érte meg a felnőtt
kort
- a XVII. században jelent meg a reguláris hadsereg, a század háborúiban még a zsoldos
hadsereg pusztításait kellett elviselniük az embereknek

Mindennapok, világkép, társadalmi modell:

- a reformáció átalakította az emberek gondolkodását
- Luther megfogalmazta, hogy Isten előtt minden munka egyenlő, így feladatként
állította sz ember elé munkájuk tökéletesítését
- a becsületes és szorgalmas munka, nem kényszer, nem lenézett, hanem megbecsült
tevékenység („Dicsőítsd Istent szorgalmas munkáddal!” – Kálvin)
- a munkán keresett nyereség, a beosztással élő majd a profitot befektető életmód
segítette a piacgazdaság, a kapitalizmus kialakulását
- kapitalizmus: megalapozott szabad magántulajdonon, a munkán, a piaci versenyen, a
befektetések révén szerzett hasznon (profit) alapuló új gazdasági rendszer

A tudományok és a világkép:
- a felfedezéseknek köszönhetően bővültek az ismeretek, ami hozzájárult a tudomány
fellendüléséhez
- a XVI. században a csillagászat jelentős hatással volt a világkép kialakulására
- Kopernikusz (lengyel csillagász) a Föld helyett (geocentrikus világkép) a Napot
tekintette (heliocentrikus világkép) a világegyetem központjának
- Galileo Galilei kísérleteivel igazolta Kopernikusz felfogását
- Galileo Galilei ezzel kihívta maga ellen az inkvizíciót, amely elgondolásainak
visszavonására kényszerítette
- a polgárháború és a dicsőséges forradalom utáni Angliában Newton már szabadon
fejthette ki tanait

Változó társadalom- és államkép:

- Machiavelli (itáliai politikus és író) szerint a társadalom jó ha egyetlen tejhatalommal
bíró uralkodó vezeti, akinek az embereket hideg számítással és igazságosan
kormányozza, célja érdekében bármilyen eszközt bevethet
- Bossuet a hatalom isteni eredetére hivatkozva indokolta a királyi hatalom
korlátlanságát
- John Locke (1632-1704) az alkotmányos monarchiát állította példaképül, felfogása
szerint minden ember rendelkezik természetes jogokkal, amelyekről lemond a
társadalom működőképpesége érdekében= társadalmi szerződés
az államnak cserébe biztosítania kell az alapvető emberi jogokat, és azt, hogy a
polgárok ellenőrizhessék a hatalmat, ha az uralkodó a szerződést semmibe veszi
anépnek joga van elmozdítani az uralkodót