A FELVILÁGOSODÁS

A 18. század mint a

„fény százada”
 A T UDOM ÁNYOS VILÁGKÉP
VÁLTOZ ÁSAI

• Földrajzi felfedezések hatása: meginognak a

korábbi igazságok
• Descartes: Cogito ergo sum
• Kopernikusz: heliocentrikus világkép
• Galilei: bizonyítja Kopernikusz állításait
• szabadesés
• távcső tökéletesítése
• inkvizíció: „És mégis mozog a Föld”
• Kepler: bolygók mozgásának meghatározása
• Isaac Newton: matematikailag leírhatóvá tette a
természeti jelenségeket
• általános tömegvonzás (gravitáció törvénye)
• mechanika egységes rendszerbe foglalása
 A FELVILÁGOSODÁS ESZMÉJE

• 17. században jelenik meg Angliában

• Newtoni rendszer elterjedése:
• A világ megismerhető és kiszámítható
• A korábbi vallási világkép elavult
• Cél: az élet minden területének átvizsgálása a természeti
törvények és a józan ész (ratio) szempontjából →
racionalizmus
• A világ megváltoztatható, az ember nevelhető, a
társadalom formálható
• Az ismeretszerzés közvetlen tapasztalat és kísérletek által
történik (empirizmus)
• Megismerés lehetőségei:
• Dedukció: általánosból következtetni a konkrétra
• Indukció: konkrétból haladni az általános felé
 A KÖZGONDOLKODÁS VÁLTOZÁSA

Minden változik
Egyenlőség Minden fejlődik

Tolerancia és türelem
Zsarnokság elutasítása
Minden ember
szabadnak születik

Testvériség Vallási fanatizmus elvetése

 A
FELVILÁGOSODÁ
S ÉS A VALLÁS

• Vallási türelem meghirdetése

• Babonás képzetek és fanatizmus
elvetése
• Egyházak világi hatalmának bírálata
• Deizmus: Isten teremtette a világot, de
az emberek mindennapi életébe mér
nem avatkozik be
• Voltaire: katolikus egyház támadása és
ostorozása
 AZ ENCIKLOPÉDIA

• Bajok fő forrása a tudatlanság

• Szükség van az ismeretek összegzésére
• 32 kötet, 150 szerző
• Főszerkesztő: Diderot
 A FELVILÁGOSODÁS
ÁLLAMELMÉLETEI

• Társadalmi szerződés (John Locke): minden ember

rendelkezik veleszületett természetes jogokkal, amelyek
egy részéről önként lemond a társadalom működőképessége
érdekében → cserébe az állam biztosítja az alapvető
emberi jogokat
• „[...] Az emberek természettől fogva mindnyájan szabadok,
egyenlők és függetlenek, és ezért saját beleegyezés nélkül
senkit sem lehet [...] alávetni egy másik ember politikai
hatalmának.” (John Locke)
• Alapvető emberi jogok: élethez való jog, szabadsághoz
való jog, vélemény szabadsága, törvény előtti egyenlőség,
stb.
 MONTESQUIEU

• Gondolkodásában Locke jelenti a mintát

• Hatalmi ágak szétválasztásának
szükségessége: Tk.: 64.
• Cenzusos választórendszer bevezetése
• Földrajzi determinizmus fogalma
 JEAN-JACQUES ROUSSEAU

• Elveti a képviseleti rendszert

• Helyette: népszuverenitás (=népfelség) elve:
• a hatalom birtokosa a nép
• Közvetlen demokrácia: mindenki részt vehet a
döntéshozatalban
• Népakaratot mindenki elfogadja
• Nem kell szétválasztani a hatalmi ágakat: általános
akarat (közjó) a szabadság kifejezője
• Magántulajdon elvetése
 A GONDOLATOK
TERJEDÉSE

• Művelt rétegek körében gyorsan

terjednek az új eszmék
• Enciklopédia 25.000 példányban
jelenik meg
• Olvasókörök, egyesületek, klubok
alakulnak
• szalonok
• Intézmények jönnek létre a
tudományos élet támogatására:
• Royal Society
• Francia Akadémia
• Szabadkőművesség: Tk. 65
 A S Z A BA D V E RS E N Y
E L MÉ L E TE

• Felvilágosodás eszméje hat a gazdaságra

is
• Szabad verseny: az állam nem
avatkozik be a gazdaság működésébe
• Állam feladata:
• vállalkozások működésének
biztosítása
• Tulajdon védelme
• Közszolgáltatások fejlesztése
• Adam Smith dolgozza ki az elméletet:
• „láthatatlan kéz” elmélete:
keresletre és kínálatra ható erők
elrendezik a piacot
• Piac önszabályozó elv alapján
működik
• Turgot: Laissez faire laissez passer