Az 1848-49-es szabadságharc

Történelem projekt
Készítette: Kiss Zamira
Előzmények
 Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után a
Habsburg birodalom része volt, ahol erősen korlátozták
 1723-ben elfogadták a Pragmatica sanctio-t, ami törvényesen is rendezte a
Habsburg uralkodó és a magyarországi rendek viszonyát
 1791-től 1848-ig biztosította az ország jogi függetlenségét a birodalom többi
tagállamával szemben
Előzmények
 1847 novemberében Pozsonyban összeült rendi országgyűlésen a
reformpárti erők által létrehozott Ellenzéki Kör és a „fontolva haladókat”
tömörítő Konzervatív párt lépett föl határozott programmal
 Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg
programszerűen az ellenzék követeléseit: független magyar bank felállítását,
a honvédelmi rendszer átalakítását, jobbágyfelszabadítást,
közteherviselést, népképviseleti parlamentet, magyar független felelős
nemzeti kormányt és a Habsburg Birodalom másik felének pedig
alkotmányt követelt
 A végső lökést a reformok ügyében végül
1848. március 15-e jelentette, amikor a
pesti forradalmi ifjúság vér nélkül érvényt
szerzett a 12 pontnak

Március 11-én a bécsi tanuló ifjúság

petíciót nyújtott be a császárhoz
Előzmények
Március 12-én tartott Pesti az Ellenzéki Kör
hasonlóképpen elfogadott gyűlésében egy
Irinyi József által fogalmazott 12 pontból
álló kérvényt bécsi forradalom kitörésében
Előzmények
 Bécsben március 13-án kitört a forradalom és a bécsi tanuló ifjúság
petícióját az országgyűlési rendekkel elfogadtatta
 E hír hatása alatt, midőn a gyűlés Pesten épp arról döntött, hogy a 12
pontot a országgyűlésnek vagy az országos ellenzéki választmánynak
nyújtsák be, határozattal elégedetlen ifjúság Petőfi, Jókai és Vasvári
vezetésével a Pilvax-kávéházba ment és ott a Közvélemény
asztalánál elhatározta, hogy másnap, azaz március 15-én reggel az
egész városban kihirdeti a 12 pontot
 A forradalom
1848. március 15. eseményei
Aznap korán reggel Petőfi a Pilvax-
kávéházba sietett, ahol az ifjak
összegyűltek. Vasvárit és
Bulyovszkyt találta ott, Jókai
a lakására hívta őket, ahol a 12
ponthoz proklamációt szerkesztettek.
Petőfi 8 óra körül társaival
a Pilvaxba ment, ahol Jókai
felolvasta a 12 pontot és a
proklamációt, illetve Petőfi elszavalta
a Nemzeti dalt.
 A forradalom eseményei
A Pilvaxból elindultak az előzetes Ekkor már nemcsak az ifjúság vette őket nagy tömegben
megállapodás szerint először a jogi körül, hanem az utcáról is nagy közönség csatlakozott
hozzájuk.
egyetemhez az Egyetem utcába, ahol Petőfi
újból elszavalta a Nemzeti dalt és Jókai
felolvasta a 12 pontot. Innen az Újvilág utcai
10 óra: az ekkor már ötezres tömeg a Landerer és
orvosi egyetemre mentek, itt is Heckenast könyvnyomdához vonult
félbeszakították az egyetemi előadásokat és az
előbbihez hasonlóképpen jártak el az udvaron,
később pedig a mérnöki és bölcseleti kar 12 óra: feloszlott a tömeg megállapodva abban, hogy
hallgatói előtt; ugyanez történt az egyetemi délután az államfogságban levő Táncsics Mihály
kiszabadítására mennek Budára
téren is.
A forradalom eseményei
 3 óra: a Múzeum téren népgyűlést tartottak és a Nemzeti dal és
proklamáció példányait ezreivel osztogatták; innen a városházára
mentek, a 12 pont elfogadását sürgetve
 Nyáry Pál Pest megyei alispán itt szónokolt és a pontokat pártolta,
utána Klauzál Gábor, aki az 1. és 11. pontok rögtöni életbeléptetését
is sürgette. A pontokat Szepessy Ferenc polgármester és a tanács
tagjai aláírták, és Rottenbiller az ablakon át felmutatta a népnek.
A forradalom utórengései
 Az első népképviseleti országgyűlési választásokat, az áprilisban elfogadott V.
törvénycikk alapján, június második felében tartották
 Pákózdi csata (szeptember 24-29.)
 1848 szeptemberében lemondott a kormány
 Bécsi forradalom (október 6)
 Schwechati csata (október 30) | a Móga János által vezetett magyar sereg vereséget
szenvedett a Windisch-Grätz és Jellasics által vezetett egyesült császári haderőtől
Téli hadjárat
 Január vége: a magyar csapatok
feladták Bácskát és Bánságot, Kiss
Ernő vezette bánsági hadtest is súlyos
vereséget szenvedett
1848 november: Kossuth
1848 decemberében
 Február 26-27-e: kápolnai csatában a
és Görgei haditervet
dolgozott ki az ország
Ferdinánd császár
helyét Ferenc József magyar sereg veszteséget szenvedett
ellenséges támadás idején
foglalta el 
hatásos védelmét illetően  1849. január eleje-május 31.: az
országgyűlés Debrecenben ülésezett,
ugyanis a schwechati csatavesztés miatt
az országgyűlés nem tartotta
megoldhatónak Pest-Buda védelmét
Tavaszi hadjárat | 1849. április 2-május 21.
 Az alapterv a császári csapatok
bekerítése és Komárom felmentése
volt
A honvéd seregek tavaszi hadjáratának
két fontos előzménye:
 császári csapatok kiűzése Erdélyből
 magyarországi csapatok összevonása
 Görgei haditerve: a császári csapatok
bekerítése átkaroló hadművelettel
 A bekerítés az elterelő hadművelet
sikerességétől függött, ezt a VII.
hadtestnek a fősereg látszatát keltve
kellett végrehajtania A terv szerint a
négy hadtestnek április 7-én egyesült
támadást kellett intéznie a császári
csapatok ellen
Tavaszi hadjárat –
a végrehajtás
Április1: a felderítésre küldött Schlik csapata előörscsatát
vívott Hatvannál
Április 4: a hadtestek a tervek szerint haladtak. Az I. számú
elérte Tápióbicskét
Április 6: a honvéd csapatok a számukra kijelölt helyekre
értek. Isaszeg térségében kezdődtek az összecsapások,
amelyekben Damjanich, Klapka és Aulich hadtestei vettek
részt. Ezek győzelemmel zárultak.
Április 7: Görgei új haditervet dolgozott ki. Ennek lényege
egy átkarolási hadművelet, ezúttal valóban észak
felől, Vácon, Léván át Komárom irányába. A fősereg vonul
északra, Pest előterében a II. hadtest és még egy hadosztály
marad. A főerők célja Komárom felmentése és ezzel a Pest-
Budára összpontosított császári hadak bekerítése
Tavaszi hadjárat – a győzelem
 Április 10: kiújultak harcok amikor a Windish-  1849. május 21: minden szempontból
Grátz felderítő csapatokat küld a Pest előtti erők fordulópontnak bizonyul:
számának meghatározására, azonban ezek nem
^ Ezen a napon állapodott meg Ferenc
járnak sikerrel.
József osztrák császár I. Miklós orosz
 Április 19: A fősereg a tavaszi hadjárat legszebb
cárral (200 000 katona magyarországi
győzelmét aratja Nagysallónál, majd eléri az
ostromlott Komáromot
bevetéséről)
 Komáromi csata (április 22-23) Buda ostroma az 1848–49-es forradalom
és szabadságharc tavaszi
 Komárom felmentése sikerül, de a folyókon való
átkeléssel járó időveszteség miatt a bekerítés hadjáratának csúcspontja volt, amely a
elmarad magyar erők győzelmével ért véget.
Köszönöm a figyelmet!
Források:
• Wikipédia
• Nkp.hu .