Magyarország története 1914-1989 előadás

1.óra 2021. 02. 11.

A világháború menetében döntő momentum volt az USA hadba lépése az antant hatalmak oldalán.
Eldöntötte az erőviszonyok eltolódásával a háború kimenetelét. 1917 előtt az USA-nak csak néhány
tízezer főnyi hadserege volt, a hadba lépés előtt kezdek el komoly sorozásokat, logisztikai hátterek
megoldását. Körülbelül 1 millió katonával érkeztek Európába.

1917 folyamán még a központi hatalmak úgy tűnt, hogy jól állnak. Pl: Bukaresti béke. 1917 végén a
bolsevik forradalom után Oroszország is kilépett a hadviselő felek sorából. Keleten fegyvernyugvás
jött. A központi hatalmak biztonságérzetét növelte. Az összeomlást elindító közv etlen esemény 1918.
augusztus 6-i áttörés az antant részéről, amikor összeomlott a németek tank offenzívája, aztán már
borítékolható volt a központiak veresége, beindult a dominó elv. Szeptember 29-én Bulgária
kapitulált, október 31-én Törökország, november 3-án a Monarchia köti meg a Padovai
fegyverszünetet.

A Magyar Királyság legnagyobb problémája az, hogy mi legyen a birodalom sorsa.

Október 16-án IV.Károly tett egy kétségbeesett lépést a monarchia megújítva megőrzésére amikor
föderatív állammá nyilvánította a birodalmat, annak osztrák területeit. Ez nem érintette a Magyar
Királyság részeit. A magyar politikai elit elutasította ezt. Az antant hatalmak sem érték volna be ezzel
ekkora már. IV.Károly az ekkor már publikált Wilsoni elvek alapján próbálkozott ezzel a döntéssel, de
nem járt sok sikerrel. Talán ez volt az egyik elindítója a monarchia szétesésének.

A horvátok is meg akarják ekkorra már szüntetni a magyarokkal való perszonáluniót. Beindult egy
belső mozgás, ami IV.Károly proklamációját követte.

A frontról hazaszökött katonák fokozatosan megszállták a hírközlési pontokat. Óriási

tömegtüntetések követelték Károlyi Mihály miniszterelnökké való kinevezését.

A társadalom nagy része a köztársaság mellett kötelezte el magát, a monarchiát, a királyságot már
nem akarták. Az őszi rózsás forradalommal hatalomra jutott politikai elit is erre vágyott. Károlyi
semleges álláspontra helyezkedett az államformát illetően. Az angol típusú királyságot sem vetette
meg. Hivatalosan IV.Károly még a trónon ült ekkor. Pár nappal tovább maradt magyar király, mint
osztrák császár mert ott hamarabb kiáltották ki a köztársaságot. November 16-án kikiáltották a
köztársaságot Magyarországon, népköztársaság néven határozták meg az új államformát. 1949.
augusztus 20-án is újra népköztársaság lesz az ország elnevezése közel negyven éven keresztül. Az
első népköztársaság az őszi rózsás forradalom keretein belül jött létre. Csonka alkotmányos
viszonyokról beszélhetünk, van kormány, aminek a feje Károlyi Mihály, de egyelőre nincs legalábbis
jól egymástól elkülönített jó törvényhozói hatalom és államfői tisztség létrehozva. A kettőt a magyar
nemzeti tanács gyakorolja.

Az egyre súlyosabb gazdasági, szociális problémák ellenére is elég népszerű az első hetekben az új
magyar kormány. Olyan figurák is támogatták, akik uralkodó pártiak voltak. A magyar tisztek nem
voltak hajlandóak alárendelni magukat a kormánynak. A tisztikar jelentős része sem volt hűséges a
köztársaság párti kormányhoz, nem lehetett volna rájuk számítani honvédő háborúk során.

Február elején már Károlyi is rájött, hogy az antant remélt jó indulatára nem számíthat. Ma
gyarország feldarabolásához nem akart hozzájárulni, azt mondta fegyveresek élére is állna ennek
megakadályozásának érdekében. Ezek azonban csak szavak voltak, gyakorlatban nem kivitelezhető.
November közepétől végétől kezdett a politikai szélsőség aktivizálódni. Megjelennek olyan szélsőjobb
oldali szervezetek, mint az Ébredő Magyarok szervezete vagy Gömbösék. November 21-én alakult
meg a kommunisták magyarországi pártja. Vezetőjük Kun Béla, aki Leninnel is személyes viszonyt
ápolt.

A katonai hadihelyzet: Egyértelmű volt, hogy a horvátok ki fognak válni a perszonálunióból.

A csehszlovák csapatok voltak a legkevésbé megszervezettebbek, leggyengébbek.

Munka nem nagyon volt, a termelés lényegében állt ez egy pénzügyi válság is tetézte. A Monarchia
idején nem létezett külön magyar jegybank, így a monarchia felbomlása után ez is gondot okozott.
Ilyen körülmények között megélénkültek a társadalmi mozgalmak (kommunisták). Február 20-án egy
nagyobb tüntetést is szerveztek, amelyek erőszakba torkollott. Február 21-én le is tartóztatták őket,
magát Kun Bélát is. Szabadon közlekedhettek azonban a gyűjtőfogház területén. A hatalomátvételt is
ott tárgyalták meg. A fordulópont március 20-a amikor megérkezett Budapestre a Vix-jegyzék (francia
alezredesről kapta a nevét). A román és a magyar hadsereg viszonylatában egy új demarkációs sávot
jelölt ki, amely demarkációs sáv közeledett a tényleges román elképzelésekhez (Tiszáig képzelték el a
területek megjegyzését). Az Őszi rózsás forradalom valamennyi eredményének bukását is jelentette a
jegyzék. Az antantól remélt jóindulat reménye végleg elillant. A kormány felismerte, hogy ezt a
dokumentumot elfogadni és elutasítani sem lehet, mert mind a kettő öngyilkosság. A kormány inkább
lemondott, egy másik kormányra kívánta hagyni a probléma megoldását. Károlyi Mihály, mint
köztársasági elnök a szociáldemokratákat kívánta hatalmat jutni, de a szociáldemokraták időközben
megegyeztek a kommunistákkal, így egy szovjet típusú állam berendezkedés jön létre a
Tanácsköztársaság. Március 21-én jelentik be. Károlyi Mihály nevével meghamisított okmányt adtak
közre, amiben ő elfogadja ezt a dolgot azonban neki fogalma sem volt az összeesküvésről és erről az
okmányról sem. Károlyinak nem volt köze a kommunisták hatalomra jutásához.

A Vix-jegyzék elfogadását nem lehetett felvállalni, ezért elutasították a demarkációs vonalról szóló
rendezést. A minisztereket ekkoriban népbiztosoknak nevezték szovjet mintára.

Gyors ütemben jelentek meg rendeltek az ipar, bankszféra államba vételéről. Ahelyett, hogy
megvalósították volna a földreformot, vagyis a földosztást rögtön termelőszövetkezetekbe akarták
kényszeríteni a parasztokat. Leninéket leelőzve gondolkodtak a termelőszövetkezeteken.
Legrosszabb döntésük volt mert a parasztság minden rétegét eltaszították magukat, ezzel csökkent a
társadalmi bázisuk. Feloszlatták a rendőrséget és a csendőrséget helyette a vörös őrség jött. Nem
volt elég rezsim hű ember, hogy feltöltsék az őrséget lényegében az történt, hogy vidékeken és
faluban az egykori rendfenntartók töltötték be az őrségben a tisztségeket. A városokban kicsit jobban
ment a toborzás.

Kun Béláék határozottan nemet mondtak a Vix-jegyzékre. Az emberek felismerték, hogy egyedül a
Tanácsköztársaság kormánya mer fellépni az antant ellen.

A gazdasági problémák mellett a forradalmi terror ássa alá a Tanácsköztársaság létét. A forradalmi
terrort olyan szervezetek képviselték, mint a Lenin fiúk (bőrkabátban, oldalukon pisztolyok)
Külpolitikailag kezdetben úgy tűnt sikeresek, mint honvédők. Május folyamán a Duna-Tisza közén már
kirobbantak felkelések. A csepeli munkásság sztrájkja is jelezte a Tanácsköztársaság végét. Amikor
már maga a munkásosztály is tiltakozott a rezsim túlkapása miatt az már a véget jelentett. Aradon,
Szegeden ellenforradalmi kormány szerveződött.

Az antant hatalmak reakciója arra, hogy elutasították a Vix-jegyzéket: közvetlen katonai

beavatkozásra nem gondoltak. Szerették volna tudni mik Kun Béláék szándékai. A demarkációs vonal
apró kijavításába belementek volna, de Kun Béláék a novemberi belgrádi demarkációs vonalhoz
ragaszkodtak.

A forradalmi kormányzótanács elkezdte szervezni a magyar haderőt. Május elsejétől kezdődött a

toborzás, ami átment kényszer toborzásba így lett olyan 200 000 fő a vörös hadsereg. A Tisza vonalán
még tartani kell a frontot (a románok ellen), északon meg kell kísérelni a csehszlovákok
visszanyomását. Bravúros hadműveletek voltak. A csehszlovák megszállás alá került Felvidéket hetek
alatt felszabadították, július 16-ra Bálfánál elérték Kun Béláék a lengyel határt.

Kun Béláék az északi hadjárattal a terve az volt, hogy közvetlen katonai érintkezést hozzanak létre a
szovjet vörös hadsereggel, ami nem sikerült. A keleti lengyel területeket ellen indított orosz
támadásokat a lengyeleknek sikerült megállítaniuk. Kun Béláék nem vállalhatták be ezt. Az északi
offenzíva nem váltotta ki a román csapatok támadását, ha akarták volna pedig át tudták volna törni a
vonalakat. A szerbek és románok között konfliktus jött létre, a csehszlovákok és románok között is
volt konfliktus. A csehszlovákok keletebbre akarták meghúzni a román-csehszlovák határt,
Máramarosra is igényt tartotta, de nem sikerült ez nekik.

Június 13-án érkezett meg a Clemenceau-jegyzék. Ez már gondolkodóba ejtette a forradalmi

kormányzótanácsot és Kun Bélát is. Nem a belgrádi vonalak voltak, de keletebbre húzta volna meg a
vonalat. Jobb, mint a Vix. A kialakult katonai helyzethez képest ez egy jóval kedvezőbb politikai
javaslat volt. A jegyzék elfogadásához vissza kellett volna vonni a demarkációs vonalon túli vörös
hadsereget (Felvidékről) és akkor a Románok visszavonultak volna a Tisza vonalától. Tudták, hogy
nincs garancia arra, hogyha Felvidékről kivonulnak akkor a Románok is megteszik-e ugyanezt.
Június közepére már belpolitikailag is tarthatatlan volt a kormányzótanács helyzete (sztrájkok,
fegyveres megmozdulások stb…) A Vörös Hadsereget sem lehetett már feltölteni, Kun Béla
rámutatott, hogy nem tudják fenntartani a Felvidék elfoglalását. Elfogadták a Clemenceau-jegyzéket.
A románok nem mozdultak a Tisza vonala mögé, sőt katonai erősítések jelei tűntek fel román
részről. A régi vágású tisztikar is elpártolt a Vörös Hadsereg, a közkatonák is dezertáltak. Mivel a
románok ott maradtak a Tisza vonalánál július 1-jén egy újabb elkeseredett döntést hozott a
kormányzóság: katonai eszközökkel kell kitessékelni a románokat. Az első napokban több tíz
kilométerrel visszaszorították a románokat, de árulás miatt és a román erősítés miatt összeomlott a
vörös hadsereg a magyar front. A forradalmi kormányzótanács lemondott és egy olyan váltotta
helyüket, amilyet Károlyi is elképzelt.

2.óra 2021. 02. 18.

Külpolitikailag katasztrófa felé sodródott az ország. A Vix-jegyzék elfogadhatatlan volt.

1919. augusztus 1-jét követően lényegében megvalósult Károlyi Mihály koncepciója, 2-án a
Tanácsköztársaság rezsimjét egy szociáldemokrata párt váltotta Peidl Gyula vezetésével, szokták
szakszervezeti kormánynak is nevezni. Az új kormány célja: a tanácsköztársaság felszámolása
rendeleti úton, vissza is nevezték az országot: népköztársaság, lett, az őszi rózsás forradalom korának
viszonyait igyekeztek visszaállítani. A régi bíróságok, rendőrség működését akarták visszaállítani.

A románok továbbra is masíroztak Budapest felé, 5-én meg is érkeztek. A Vörös Hadsereg
összeomlása után gyorsan megérkeztek a fővárosba. A Duna-Tisza köze, a főváros, Dunántúl észak-
keleti része Győrig román megszállás alá került. Peidl Gyula kormányát 6-án eltávolították a románok
jóváhagyása mellett a fehérháznak nevezett jobboldali csoport (monarchista) lemondásra
kényszerítette a kormányát. Így került sor Friedrich István kormányának megalakulására. Több
alkalommal át fogja alakítani kormányát, el akarta fogadtatni az antanttal. Friedrich István jobboldali,
konzervatív, keresztény konzervatív, monarchista, sőt legitimista. Sokat magával a Habsburgok
jogfolytonosságát vallotta. Nem fogadta el IV.Károly lemondását. Nem volt arisztokrata, sőt nemesi s
em polgári származású volt, gyártulajdonos. Károlyi Mihály első kormányában még államtitkári
funkciókat is vállalt, később az ezt követő hetekben kezd eltávolodni Károlyi elképzelésitől. Nem
sikerül Friedrichnek konszolidálni a helyzetet, nem volt kezében fegyveres erő, az ország egyik felén a
románok a másikon Horthyék kezében volt a katonai hatalom. A szomszédos államok sem
támogatták. Az antant hatalmak is elutasították legitimista, Habsburg barát politikájával.
Szabályszerűen József főherceg nevezte ki Friedrich Istvánt miniszterelnöknek.

Horthy központja, főhadiszállása látta el a kormánybiztosokat is, amikor vidékre mentek, szép lassan
át is pártoltak. Siófokon rendezte be főhadiszállását, innen kezdte el fokozatosan maga alá vonna a
románok által meg nem szállt területeket. Elkezdett kibontakozni a fehér terror. A vörös és a fehér
terror áldozatának száma közel megegyező… Mindkét terror kíméletlen volt a maga módján.
Értelmetlen brutalitás, szadizmus jellemezte. A fehér terror külön jellegzetessége: megjelent a
magyarországi zsidóság is. A zsidók nyakába kezdték el varrni a sikertelenséget, elkezdődött az
antiszemitizmus tapinthatóbb időszaka. Arisztokrata ellenes hullám nem alakult ki. Olyan súlyossá
váltak az antiszemita erőszakoskodások, hogy Horthyhoz is mentek zsidók segítségüket kérve. Külön
működő tiszti cuccok voltak azok, akik a legtöbb atrocitást elkövették a zsidókkal szemben.
Friedrich külpolitikai elismerést sem szerezte, belpolitikailag sem volt kezében tényleges hatalom. Ott
volt Horthy növekvő ereje és a románok. A románok fosztogatásokba kezdtek, megindult Budapest,
nagyobb városok ipari kifosztása, infrastruktúra és ezeknek Romániába való szállítása.

Az ősz folyamán az antant hatalmaknál is felmerült az igény, hogy a magyar helyzetet meg kell oldani.
Jogilag szuveneritás volt itthon, de az ország nagy részén románok gyakoroltak hatalmat. Az antantot
az érdekelte, hogy az ország legyen minél hamarabb alkalmas arra, hogy aláírja a békeszerződést. Az
ország konszolidációját akarták. A Friderich-kormány legmaradandóbb alkotása egy majdnem
teljesen általános, egyenlő választójog megalkotása. 1920 január végén ennek értelmében tartják
meg a választásokat. A franciák: amíg a legitimista Friedrich-kormányt nem sikerül leváltani egy
antant barátabbra, addig érdemes a románoknak nálunk maradni.

angolok: a franciák térnyerését akadályozva azt akarták, hogy a románok minél hamarabb vonuljanak
ki.

A román kivonulást előmozdítandó a magyarországi viszonyok konszolidációjának meggyorsítását

George Clerk angol diplomata ősszel elindult egy útra. Rá akarta venni a román vezetőt, hogy álljanak
le, nálunk pedig koncentrációs kormány előrehozását javasolta. Bukaresti látogatása során nem
kapott érthető választ, az angol megérkezése előtt a miniszterelnök gyorsan lemondott, így már nem
tehetett olyan ígéretet, ami a kormánya kezét megkötné. Rafináltak voltak lol. Budapesten érdemibb
válaszokkal tért haza. Október 23-án érkezett Budapestre, ahol valamennyi számottevő politikai
erővel tárgyalva megállapodott egy koncentrációs kormány megalakításában. Horthyval is tárgyalt.
Horthyról az antant azt gondolta, hogy katonai diktatúrára készül a román kivonulás után. Georgenak
szimpatikus volt Horthy, ő tudott angolul is tolmács nélkül. Horthy megnyugtatta, hogy nem készül
katonai diktatúra bevezetésére. Az angol diplomata rendkívül pozitív élménnyel távozott hazánkból.

November derekáig a románok az ország javarészéről (Dunántúl, Budapest, Duna-Tisza közéről

Tiszántúlra vonultak vissza, azt 1920. áprilisáig megszállva tartják.) November 16-án vonul be Horthy
Budapestre, a Parlament előtt megtartotta beszédét, ahol Budapestet forradalmak rongyába
öltözöttnek írta le, ami hűtlen lett a magyar nemzethez. A magyar parasztság, nemzet kivonja kezét
Budapest felé, védeni, de ütni is tud vele. A budapestiek megrémültek. Horthy nemzeti hadseregének
java paraszti származású volt a Dunántúli sorozásoknak köszönhetően. 10 nappal később november
26-án Huszár Károly vezetésével jött létre az új koalíciós kormány, java keresztény konzervatív volt. A
keresztény nemzeti egységülés pártja nem sokkal korábban jött lére, két konzervatív keresztény
pártból. 12 miniszteri tárcát foglalt magába az új kormány. Volt benne egy kamu gazdapárt, hogy
legyen konkurenciája a Kisgazda pártnak. Összesen 8 tárcát a keresztény konzervatív erők birtokoltak,
megjelent az igazi kisgazdapárt (Nagyatádi féle), nemsokára egyesülnek a Rubinek féle keresztény
kisgazdapárttal. A liberálisoknak, a szociáldemokratáknak is jutott tárca. A szociáldemokrata párt
decembereben ki fog lépni a kormányból, a választásokat is bojkotálni fogja. A megalakult kormány
és a mögötte álló politikai erők két fő kérdést kellett elrendezni az elkövetekző hetekben: az
államformát, államfő kérdését. Az államforma nem volt kétséges a köztársasági eszme lejáratódott,
nem maradt 1919. őszére olyan erő, aki nagyon ezt szerette volna, úgyhogy egyértelmű volt, hogy a
monarchia mellett lesz a támogatás. A királyság, mint államforma visszaállítása mellett határozták el
magukat, de hogy IV.Károllyal mi legyen azt nem tudták pontosan. Új Habsburg személyiség legyen?
Az új uralkodó ne is legyen Habsburg? Az 1920-as választásokon a szabadkirályválasztást a Kisgazdák
képviselték, a KNEP képviselte a legitimizmust. A szabadkirályválasztók között megtalálható volt
Horthy és csoportja, nem akartak újra Habsburgot a trónon látni. Azzal együtt, hogy a legitimisták
nem mondtak le a Habsburg uralkodóról, de tudták most nem alkalmas rá az idő, ez egy casus belli
lett volna. A nemzeti királyság gondolatában sem lehetett megegyezni. Maga Horthy nem akart király
lenni. Patthelyzet alakult ki. Elnapolták a trón betöltésének gondolatát, üresen hagyják a trónt most.
Egy sajátos államfői hatalmat akartak létrehozni, egy új közjogi tisztséget. Felmerült a nádori
méltóság visszaállítása, de ő ugye a király helyettese, király nélkül nincs sok értelme. Végülis, a
kormányzói méltóság történeti hagyományához fordultak vissza: pl: Hunyadi kormányzó. A
kormányzói méltóság létrehozása mellett döntöttek. Ki legyen a kormányzó? Apponyi Albert (70+
éves, régi vágású monarchikus politikus, már nem tudott volna alkalmazkodni az új időkhöz), Horthy?
Horthyé volt az adott pillanatban az egyetlen valaminek mondható fegyveres erő, az egész akkori
politikai garnitúrából ő tudott a legjobban kiigazodni, látta az ország beszűkült mozgásterét,
külpolitikai lehetőségét.

1919-1920. fordulóján ő volt a legreálisabban irányítani a politikát.

A legitimisták (Bethlen is) húzni akarta az időt a békedelegáció kiküldésének késésével, nem akarták
aláírni a békeszerződéseket. Horthy reálisabbnak látta a helyzetet, tudta az idő nem nekik dolgozik,
nem fog felbomlani az antant, minél később írjuk alá annál rosszabb lesz. Össze kell állítani a
békedelegációt és küldeni kell őket Párizsba. Realista álláspontot képviselt, tudta nincs mit tenni.
Bethlen és Teleki is csatlakozott hozzá.

Mihamarabb nemzetgyűlési választásokat kellett megrendezni. Nemzetgyűlési választásokra január

25-26. között került sor. 1927-ig nemzetgyűlésnek nevezik a magyar törvényhozást, mivel addig
csonka volt. Nem országgyűlésnek hívták. 1608-tól rögzítik törvényileg a kétkamarás törvényhozást.
Az egykori főrendiház megsemmisült az őszirózsás forradalom során. 1927-ben újraszervezik.

A választásokat a Friderich-féle választási jog szerint tartották meg, minden idők legdemokratikusabb
választójoga hazánkban. Titkosszavazás, közel egyenlő választási rendszer. Először a magyar
történelemben a nők is választójoghoz jutottak, majdnem ugyanazon feltételek szerint, mint a férfiak.
24 éves kortól lehetett szavazni, 6 éve magyarállampolgárnak kellett lennie, a nőknek kellett írni és
olvasni tudni, a férfiaknak viszont nem. Az akkori magyar társadalom 40%-a élhetett választójogával,
ami óriási növekedés volt a dualizmuskorabeli időkhöz. Ennek köszönhetően még a szociáldemokrata
párt bojkott felhívása mellett is 81%-os volt a szavazás (a szavazó joggal rendelkezők 81%%-a
szavazott). A fehér terror nyomása alatt kellett megtartani a szavazást. A szociáldemokrata párt
gyűléseit, a fehér terror emberei, szélsőjobboldali aktivisták szétverték, a Kisgazdapárt gyűléseit is
megzavarták. A szociáldemokrata párt így kilépett a koalíciós kormányból, bejelentették, hogy távol
maradnak a választásoktól, híveiket a választások bojkottálására szólították fel. Rossz politikai döntés
volt. A konszolidáció, a Horthy rezsim kiépülése valószínűleg másképpen alakult volna, ha ők is részt
vesznek a választásokon.

A választások relatív győztese a Kisgazdapárt lett, hiába nagy volt rajtuk a nyomás. 79 mandátumot
sikerült megszerezniük, de egyedül nem tudnak kormányt alakítani. A KNEP-nek 72 mandátuma lett.
A két politikai erőnek együtt kellett kormányt alakítani. Tiszántúlon 91 képviselőre tettek szert a
Kisgazdák. A maradék 60 képviselői helyett a többi 6 párt kapta meg. 17 hely párton kívüli volt. (pl:
liberálisok)

A szociáldemokrata párt bojkott felhívása nem maradt hatástalan 84 000 áthúzott szavazólapot adtak
be. Ez is mutatja, hogy komolyabb erőt képviselhettek volna a parlamentben, ha nem maradnak távol
a választástól. A nemzetgyűlés megalakulását követően februárban a legfontosabb dolog az
államforma kérdésének a rendezése, az államfői méltóság létrehozása. A kormányzó személyének
kiválasztása.

Az 1921-es törvény leadta az államforma és az államfő méltóság létrehozását. A Pragmatica Sanctio

hatályát vesztette. Kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A kormányzói hatalom jogköre:
meglehetősen gyenge államhatalmi vezetőhöz képest, inkább reprezentatív, tényleges hatalommal
alig rendelkező államfői méltóság. Horthy nem nagyon akart kormányzó lenni, csak azzal a feltétellel,
hogy megígérték kiterjesztik a jogkörét, erre sor is kerül először 1920. augusztusában. A kormányzói
jogkörök kiterjesztése egy folyamat volt a Horthy-rendszer idején.

Nemességet nem adományozhat, ezért hozza létre a Vitézi-rendet.

Március elsején választják meg Horthyt, majdnem elsöprő többséggel. 7 szavazatot kapott Apponyi
Albert. Apponyi tudta nincs esélye, de kellett valaki, aki ellen indulhat Horthy.

Horthy elutasította a diktatúrát, a nyílt hatalomgyakorlását, a parlamentarizmust egyfajta szükséges

rossznak tartotta, betartotta a jogszabályokat. Ez a parlamentarizmus nem elégítette ki a modern
demokratikus parlamentarizmus elképzeléseit, tekintélyelvű is volt valamennyire. Magyarországon
egy alkotmányos parlament működött. Gömbös Gyula megpróbált fellazítani a kereteket.

Hitler elutasítja Hitlert és Mussolinit. Hiába volt szelektív módon antiszemita Horthy, de a gentleman
antiszemitizmust képviselte, nem akarta megsemmisíteni őket, mint Hitler.

2021. 02. 25.

3. óra (első 15 perc hiányzik) Trinanon

Apponyi Albert, amit előadott az szakmailag, tudományosan, történelmileg teljesen megalapozott

volt, de sajnos a politikát nem a tudomány alapján művelik. Ő az 1000 éves történelmi Magyarország
szerepére hivatkozott. Utalva arra, hogy micsoda népes nagy tömegű színmagyar népesség kerülne át
a határ túloldalára. Az volt az alapvető probléma, hogy semmiféle kompromisszumra nem hajolva a
történelmi Magyarország mellett tette le voksát és egy egyetlen területet sem akart átadni. Erdélyt
még lazán Magyarországhoz kapcsolódva független államnak el tudta volna képzelni, Erdélyt
autonomizálása volt a magyar oldal felől az engedmény.

Az angol miniszterelnöknek volt egy kérdése a magyar fél felé, hogy körülbelül mekkora nagyságú
magyar népesség kerülne át a határok túloldalára. Ekkor Apponyi, mintha észbe kapott volna
megértette, hogy Lloyd a Wilsoni elvekre akarta ezzel rávezetni őt. Népszavazás kiírását javasolta
azokon a helyeken, ahol a többség magyar volt. Bethlen Párizsban maradt, de a békedelegáció nagy
része hazautazott Budapestre. Március 8-án vetette fel az angol miniszterelnök és az olasz, hogy
vegyék komolyan a magyarok indokait, ne csatoljanak el színmagyarokat. Sajnos nem értek el
semmit. Később az olasz a francia álláspontot tette magaávé, hogy ne legyen változás a kialakult
határoknál.

Kvázi annyi kompromisszumra sikerült jutni (szintén angol szorgalmazásra), hogy egy külön levelet
csatolnak a békeszerződésre Millerand aláírásával, amibe belefoglalták azt az álláspontot, hogy
amikor a határmegállapító bizottság úgy látja kell módosítás a magyarok javára, akkor a bizottság
véleményét megfontolják. Millerand miniszterelnökké válása hozott egy kis változást a magyar
kérdésben, de ez nem a határokra vonatkozott. Az éppen zajló lengyel-szovjet háború kapcsán
eljátszott a gondolattal egy lengyel-magyar-román szövetség létrehozásán. Egy ilyen katonai
szövetség csak úgy működött volna, ha csökkentenek a Magyarországra mért katonai korlátozásokon.
A Mille rand-levél után a magyarok kijelentették, hogy csak akkor csatlakoznának egy lengyel-román-
magyar katonai szövetséghez, ha az a területi ítéletet is enyhíteni. Természetesen nem lett ebből sem
semmi.

Májusra fixálódik a békeszerződés szövege, már csak aláírásra várt. Benárd Ágoston és Drasche Lázár
Alfréd írta alá magyar részről a békeszerződést a Nagy Trianoni palotában. Június 4-én az újságok
gyászkeretben jelentek meg, a boltok zárva tartottak, az országot megrázta a hír. Teleki úgy volt, hogy
magyar ember ezt sosem fogadhatja el, de még sincs más választás, be kell iktatni a törvényekbe.

18 milliós népességből 7,6 milliós népesség maradt itthon, nemzetállammá váltunk. Van egy
kisebbség védelmi garanciális rész is a békeszerződésben. Az újjászületett és a vesztes államoknak is
alá kellett írnia ilyen garanciális szerződéseket.

Katonai ellenőrző bizottságok is létrehoztak. A jóvátételt május 21-től 30 évig kell törlesztenünk a
jóvátételt, az összeg nincs benne a békeszerződésben az majd a jóvátételi bizottság feladata a díj
kiszabása. A békeszerződésben nem szerepelt lejárati idő, a határok véglegesek.

Számos területen még függő helyzet alakult ki: Baranyai háromszög (1921. augusztusába vonultak ki
a Szerbek, Pécset is magába foglalta. Ott kiáltották ki pár napra a szerb köztársaságot, több ezren a
fehér terror elől a Baranyai háromszög területére menekültek, ők is ahhoz ragaszkodtak, hogy hadd
legyen a szerbeké. Szerencsére visszakaptuk.) A Burgenland a másik, amihez a magyarok nagyon
ragaszkodtak (Sopron és környéke) december 14-16 között szavazást indítottak és a lakosok 75%-a
még ha német ajkúak is voltak Magyarországra szavaztak. Sopront a hűség városának is nevezzük.

Hollóházát eredetileg Csehszlovákiához ragaszkodták, de a porcelán gyártás miatt végül visszaadták

két hét múlva. Néhány Zala menti települést vagy 3 települést kifelejtettek a békeszerződésből, így
ezek a korrekció után itt maradt.

Megbomlott a Kárpát-medence ökológiai, vízi egysége. Magyarország vízrajzilag teljesen

kiszolgáltottá vált a szomszédokkal szemben. Alig van Európában még egy ilyen ország, ami vízrajzilag
ennyire kiszolgáltatottá vált volna. A Kárpátok vonulatánál nagy a vízszennyezés, fakiirtás az ukránok
által, ennek eredménye hatalmas talajerózió a Tisza vízgyűjtő területeinél, így nincs természetes
gátakadály, ami a hóolvadáskor árvizeket okoz. Sok minden hazánkban csapódik le.

A világháború utáni világválságot követően a mellettünk lévő államok megemelték a vámokat, hogy
védjék saját gazdaságukat, vásárolj hazait, támogasd az országot. A világháború utáni gazdasági
problémáink egyik legnagyobb ok a monarchia szétesése. A gazdasági problémák további számottevő
része a trianoni békeszerződésből ered, a határok meghúzásából. Magyarország nyersanyag bázisa a
határon túlra került (vasérc, szén stb…) A mezőgadzasági nyersanyag bázissal (Bácskai területek
például) is ugyanez volt a helyzet. A malomipar is kapacitási problémákkal kezdett küszködni.

A 20-as években kiderült a németek sem lehetnek partnerek a revíziós kérdésekben.

2021. 03. 04. 4.óra

1918 után az egységes valutaövezet és egységes vámhatárt képező Monarchia helyett vámhatárok
komplexumával kellett szembenéznie a magyar gazdaságnak. A magyar árukkal szemben
protekcionista, ellenséges vámhatárok vettek körül minket. (protekcionista vámhatár= nemzeti iparát
védő vámhatár) A mezőgazdasági export zsugorodását eredményezte. A védővámos gazdaságpolitika
nem segítette kilábalni Európát a válságból. Európa piacait az olcsó tengerentúli gabonák kezdik
elárasztani, tengeri szállítás mellet is versenyképes volt, jobb minőségű, jobb árban lévők. A magyar
gabona már nem volt ennyire minőségi, beszűkíti az exportlehetőségeinket.

Trianont követően a magyar nyersanyagbázisok javarészét elveszítettük. A feldolgozóipar (nehéz,

könnyű, élelmiszer) országon belül maradtak. A történelmi Magyarország nyersanyag izéje már nem
tartható fenn. A mezőgazdaságot és a marhaipart le kellett építeni. Már új, de meglévő iparágak
fejlesztését kellett megvalósítani, amelyekhez a nyersanyagszükségek hazai forrásokból
kielégíthetőek, vagy materiális nyersanyag helyett szellemi nyersanyagból dolgoztak pl: villamosipar.
A malomipar maradt, már túlméretezettnek volt tekinthető az ország új méretéhez képest, így le
kellett építeni. A Trianon határok elsősorban nem a szántóföldeket érintették. Az erdőségek, a
Kárpátok-vonulatához kapcsolódó érintetlen ősrengetegek a határokon túlra kerültek, egész iparágak
sorsát határozták meg. A Trianoni határváltozások, az export beszűkülési lehetőségek, az
ipartermelés visszafogása jellemző. Nagyszámú ipari munkásságra nem volt szükség. A könnyűiparra
fektettek nagy hangsúlyt, mivel az hazai forrásból táplálható ipar volt. A legjobb termőföldjeink
határon túlra kerültek ☹. A textilipar, ruházati ipar, a gyógyszeripar szépen fejlődik, az
elektrotechnika sem hanyagolható el. Európai színvonalú termékeket állít elő a magyar elektronika
ipar (Kandó Kálmán villany vonata például)

A 20.éves első felének nagy gazdasági válsági okai az, hogy át kellett állnunk békebeli gazdaságra a
hadiipari gazdaságról. Ez munkanélküliség növekedéshez is vezet. A frontról hazatért katonák is
munkanélküli. 350-400 000 menekült a trianoni határmeghúzás következtében is bővítette a
létszámot. A szociális ellátottak száma is nőtt.

Pénzügyi válság, stabilizáció: A világháborús vereség, két forradalom időszaka alatt infláció történt.
Nem mi voltunk az inflációs rekord a lengyelek, németek helyzete rossz volt, de itt sem hanyagolható
a korona gyors elértéktelenedése. Továbbra is a legnagyobb problémát az jelentette., hogy nem volt
nemzeti valutánk. A monarchia egységes valutája a korona volt, de a monarchia keretén belül
Magyarországon nem folyt bankjegykibocsátási joggal rendelkező pénzintézet. A bécsi bank volt
felruházva a pénzkibocsátás monopóliumával. Az őszi rózsás forradalom idején a Berinkey-
kormánynak sikerült megszerezni a korona nyomatásra alkalmas előoldalt= fehérpénz. A papíros
felére volt csak nyomtatva a korona megfelelő része, a másik oldala fehér volt. Kvázi szükségpénz,
nem aratott nagy sikert, inkább arannyal, ezüsttel, koronával próbáltak fizetni az emberek. Simonyi
Samadan kormány a koronákat elkezdte felülbélyegezni a monarchia kori pénzeket, a Magyarország
feliratot bélyegezték rá, így magyarosították a monarchia beli korona bankjegyeket, de gyorsan
inflálódott a korona, így nem tudtak elég mennyiséget előállítani.

Magyarország és más külföldi ország elsősorban külföldi hitelekhez szeretett volna hozzájutni. A
Bethlen-kormány Hegedűs Lóránd pénzügyminisztere a megszorításokra épülő szanálási programja:
adóemelés, a közalkalmazotti bérek, nyugdíjak lefaragása stb. Megkezdték elsőkörben a
nagymértékű közalkalmazottak elbocsátását, kényszernyugdíjazását.

Az első világháború végét követően született meg az a közgazdasági felismerés, hogy az infláció rövid
távon jótékonyhatást hozhat az iparra. Könnyen lehet olcsó hitelekhez hozzájutni, a bérek
növekedése sem tudja lekövetni az infláció mértékét, így olcsóbbá válnak a termelési költségek az
olcsó hitelek és olcsó bérek miatt. Csak rövidtávon lehet jótékony.

1923-ra egyértelművé vált, hogy belső forrásokra, önerőre támaszkodva nem fog sikerülni a válságból
való kilábalás, szükség lesz külföldi hitelekre. A Bethlen-kormány a Népszövetségtől szeretett volna
hiteleket. Először a Kis-Antant államoknak és a velük összefogó franciáknak sikerült blokkolni a
hitelkérelmet, majd 1924-ben sikerül a folyósítás jóval kisebb összeget kaptunk, mint amennyit
igényeltünk. 250 000 millió aranykorona értékű népszövetségi kölcsön, meglehetősen nagy kamat
terhekkel (8% 20 évre) érkezett meg. A franciák azt akarták, hogy a felvett összeg javát jóvátételre
fordítsuk. 1924 folyamán került sor a jóvátételi kötelezettségek teljesítésére, ezt is 20 év alatt kellett
volna 180 000 millió aranykorona jóvátételt. A kölcsönt végül sikerült letárgyalni, hogy ne jóvátételre
menjen el, hanem gazdasági célokra. 2 évig eléggé megkötötték a költségfelvételével a Bethlen-
kormány önállóságát pénzügyi téren, egy ide delegált pénzügyi bizottság által nemzetközi ellenőrzés
alatt álltunk költségvetésünk terén. Az állam nem rendelkezhetett szabadon jövedelmeiről,
kiadásainkat is ellenőrizték. A Népszövetségi kölcsön önmagában nem volt elég összeg, de ez egy
garancia vállalás volt Magyarországgal szemben, hogy lehet a magyar gazdaságban bízni, talpra tud
állni. A kortársak is így értelmezték a kölcsönt.

A világgazdasági válságig meglehetősen optimálisan sikerült felhasználni a külföldi kölcsönöket. Javuk

működőtőkévé vált. Az infrastrukturális befektetések megtérülési ideje hosszabb volt. A 30-as évek
második felében, a 38-as győri program során beindul a gép és fegyvergyártás. 1929-re sikerült
visszahozni az ipar területén az 1913-as szintet és még 15 százalékkal meg is haladni azt. Azonban a
közszféra további karcsúsítására volt szükség, a 20-as években 100-120 000 számú elbocsátások.

Igazán nagy probléma az agrárválságban, ami a harmincas évekre teljesedik ki, hogy a termelésben
semmiféle újítást nem hoztak. A magyar mezőgazdaság főágazat a szántóföld, ami túltermeléshez
vezet. A kert kultúra pl: szőlőművelés fejlesztése nem történt meg, így nem javult az alkalmazkodó
képessége sem a mezőgazdaságban. A magyar mezőgazdaság gepesítése haladt előre. A 20-as
években 6000 traktor volt forgalomban, több, mint korábban. A műtrágya használata nem
növekedett érdemben az 1913-as adatokhoz képest.

1920. augusztusában elfogadtak egy törvényt gondolva a földnélküli agrárproletárokra, vitézi rend
tagjaira, hadi árvákra, hadiözvegyekre, hogy kapjanak kisebb házhelyeknek megfelelő területet.
Házhelyeket akartak osztani a rászorulóknak. Egyáltalán nem volt radikális földreform, nagyjából az
ország akkori termőföldterületének mindössze 7%-a került földosztásra.

Az utódállamokban jóval radikálisabb földreformokat hajtottak végre.

A pénzügyi stabilizáció: 1924-ben állították fel a Nemzeti Bankot, magánpénzintézetként. Különböző

bankok dobták össze az alaptőkét. 1925-ben alkották meg a pengő bevezetéséről szóló törvényt, de
csak 1927. január elsején jelent meg. Sokáig volt értékálló pénz.

1930-31-ben teljesedett ki Kelet-Európában a gazdasági világválság. 1931-re válik nálunk szörnyűvé a

helyzet, a pénzszektort is elérte a válság. A nemzeti bank devizakészlete majdnem nullára apadt,
elindultunk az államcsőd felé. Bethlen kapkodó intézkedésekkel próbálta orvosolni a pénzügyi halál
veszélyét.

2021. 03. 11. 5.óra

Belpolitikai konszolidáció:

Kezdetei: 1919. november Clark látogatásával megalakult Huszár Károly vezetésével egy korlátozott,
de koalíciós kormány, ami útjára indította a béke delegációt. 1920. januárjában az akkori
legdemokratikusabb módon tartották választást. 1920 elején újra hatalomra visszakerült konzervatív
nagybirtokosoknak ez nem volt megfelelő keret, így bomlásnak indult a párt.

Bethlen István fontos feladata lesz az, hogy a legitimistákat visszaszorítsa. A Kisgazdák jelentős
parlamenti súlyának visszaszorítására is törekszik.

A politikai konszolidáció fontos elemei közül sokat Teleki Pál kormánya hozott. Bethlen szakértő
kormányt akart létrehozni a gazdasági válság megoldására, párton kívüli szakértőkkel, de ezzel sokak
nem értettek egyet, így került színre Teleki Pál. Felszámolják a félkatonai szerveket. Az első Teleki-
kormányhoz kapcsolható a Numerus Clausus is, ami szavaiban nem egyértelműen zsidóellenes, de
gyakorlatban igen. Adott nemzetiségként utalnak rájuk. Teleki maga is antiszemita volt. 1921. április
közepén nyújtotta be a Teleki Párt visszavonulását Horthynak, ez IV.Károly első visszatéri kísérletére
tehető. IV.Károly március 25-én váratlanul megjelent Magyarországon Szombathelyre egy
udvartartás berendezve és a legitimisták hozzájárultak, voltak katonák, akik hűségesküt tettek neki.
Teleki egyfajta közvetítő szerepet próbált játszani Horthy és Teleki között.
HIÁNYOS!!!!!

2021. 03. 18. 6.óra

Bethlen István és a külügy mindenkori irányítói mindent megtettek a revízióért, ezért különböző
országokkal igyekeztek szorosabb kapcsolatot kialakítani. A 20-as évek legelején a békét követően a
legfontosabb és direkt feladat a kisantant országok voltak, a francia befolyás csökkentése. Ennek
elérése találkozott nem egy Európai ország célkitűzésével. Anglia és Olaszország is erre vágyott, így
velük is próbáltunk szorosabb kapcsolatokat kiépíteni.

Kisantant: Leendő Csehszlovák gondolat volt. A világháború vége felé nagy kelet és közép-európai
közösségi rendszerre való igény fogalmazódott. meg. Ebbe: Baltikum országai is beletartoztak volna,
de ez csak illúzió, mivel kiélesedő ellentétek miatt nem valósult meg. Később 5 állam
együttműködésére vágyott a megálmodó (Lengyel, görög is benne lett volna), de ez sem volt
megvalósítható. A később létrejött kisantanton belül is voltak konfliktusok. 1920 nyarától kezdve
kezdetét vette a Magyarország ellen irányuló keleti szövetség létrehozása.

1920 elején volt egy kisiklása a francia külpolitikának, Clemenceau megbukott januárban és Milleran
új francia miniszterelnök egy szovjet ellenes lengyel-román-magyar szövetség kialakításának
gondolatát vetette fel. A románok nem zárkóztak el az ötlettől. Ekkoriban zajlott lengyel-szovjet
háború. Magyarország is látta benne a fantáziát, nemzetközi elszigeteltségünknek vethetett volna
véget. Egy katonai szövetségben való részvétel úgy lett volna számunkra elképzelhető, ha a
békeszerződés feltételeit enyhítik, emelik a katonai létszámot növelni. Területi módosításokban is
reménykedtek. Március végére azonban már a Trianoni békeszerződés szövege rögzítésre került.
Román és magyar felek között folytak tárgyalások, Erdély autonomiájától sem zárkóztak el a
románok. Augusztusban amikor megszületett a Csehszlovák délszláv szerződés, akkor figyelmeztették
a románokat, hogy nehogy összefogjanak a magyarokkal. Milleran köztársasági elnökké válik és új
miniszter kerül helyére visszatér a magyar ellenes külpolitikai vezetés, a lengyel-magyar-román
szövetség gondolata füstté lett. A Csehszlovák-Jugoszláv magyar ellenes szövetséghez azonban a
románok még mindig nem mutattak érdeklődést. Román-Csehszlovák egyezmény mégis megkötetett.
Román-Jugoszláv megállapodásra is sor került. 3 kétoldalú szerződés során jött létre a kisantant, ami
1938-ig állt fenn. Francia támogatással jött létre. Több győztes nagyhatalom is érdekelt volt a kelet-
és közép európai francia befolyás csökkentésében, ilyen volt Anglia is. A népszövetségbe való
bekerülésünkkor szoros kapcsolatba kerültünk az angolokkal. Bethleni Horthyval leegyeztetett
külpolitikai koncepciójának legfontosabb eleme, mivel enélkül nem lettünk volna képesek az újonnan
kialakult világrendbe való beépülésbe, gazdasági, pénzügyi rendbetétele az országnak. Külföldi
kölcsönök kellettek.

A népszövetségbe való belépésünket 1922-ig tudták csak blokkolni a csehszlovákok és szövetségesei.

Csehszlovákia nyílt katonai beavatkozással fenyegette Magyarországot. A külföldi és a kisantant
államok felől érkező nyomások miatt jön a Habsburg-ház trónfosztásáról szóló valami is. 1923-ban
bejelenti a magyar kormány, hogy egy nagyobb összegű kölcsönre vágynak. Anglia és Magyarország
ekkor közeledik, mivel szerette volna, ha nő itt keleten a befolyásunk. Magyarország revíziós céljait
nyíltan nem támogatta Anglia. Angliának volt köszönhető, hogy az eredeti francia elképzelés helyett
(a folyósított kölcsön egészét a jóvátételre kell fordítani), helyett a gazdaságra is lehetett fordítani.
250 millió aranykoronát kaptunk, a 400 valahány helyett, de jobb, mint a semmi és nem kellett a
jóvátételre fordítani. 180 millió aranykorona volt a jóvátétel. 1927-től kellett megkezdeni a fizetést.
A népszövetségbe való felvétellel teljesült a Bethleni célok egyik legfontosabbja. 1921. végére kisebb
revízióst eredményt fel tudtunk mutatni (sikerült rávenni Ausztriát, hogy a Burgerlandi területeket
népszavazás alapján csatolják Sopron és környékét.) Burgerlandot a magyar kormány sokáig katonai
megszállás alatt tartotta. 1921. augusztusában vonultak ki a magyar reguláris alakulatok, akiknek
helyét félkatonai irreguláris katonai szélsőjobboldali szervezet váltotta fel. A magyar állam többször is
felszólította őket a távozásra. December közepén tartották meg a népszavazást. Ez a siker reményt
adott arra, hogy más szomszédos államokkal is lehetnek még revíziós sikerek.

Horthy által teljesmértékben elutasított irány: Bethlen felvetette a szovjetekkel való diplomáciai
kapcsolat felvételét, mivel úgy gondolta, hogy a Szovjetunió egy óriási piac, minden ideológiai
ellentét ide vagy oda azzal is számot vetett, hogy a szovjetek is elvetették a Versaillesi-békerendszert,
a kisantant gyengíteni lehetett volna egy összeműködéssel.

Mussolini féle Olaszország is felvette 1922-ben a kapcsolatot a Szovjetunióval, majd Anglia is.

Emellett ebben az időben Jugoszláviával is tárgyalásokat folytattunk. Nem sokkal korábban

Olaszország is közeledni kezdett a kisantant államokhoz. Franciaország vezetőszerepére vágyott, nem
a kisantant felbomlasztásához. Bethlen bolgár-török együttműködéssel akarta volna kirángatni
Jugoszláviát a kisantatból és egy román ellenes szövetségen gondolkodott. Emellett az olaszok
figyelmét is ki akarta vívni. Ez a terv be is jött. 1926 végétől megélénkültek az olasz-magyar
érintkezések. 1927 áprilisában Bethlen Rómába ment és 10 éves olasz-magyar barátsági szövetség
kötődött. Mussolini és Bethlen egyetértett abban, hogy Ausztriát is be kell venni ebbe a rendszerbe,
ehhez jobbra kell tolni az ausztriai politikát. 1932-ben valósul meg Bethlen bukását követően ez az
elképzelés. Korlátozott parlamentáris modell követése indult meg Ausztriában, ami inkább olasz, mint
magyar jellegű volt. Az olasz-magyar barátsági szerződés megkötésének eredménye egy nemzetközi
botrány lett. A megállapodás titkos részében megígérte Mussolini, hogy visszaszolgáltatja a
világháborús monarchia fegyvereit a magyaroknak. Több vagonból álló vonaton szállították, egy fiktív
nem létező lengyelországi címre szállított volna „mezőgazdasági kellékeket”, de ez annyira
konspiratív akció volt, hogy nem lehetett eredményes. A magyar hatóságok nem is voltak beavatva, a
vámosok meglepődve látták, hogy a mezőgazdasági eszközök mellett, fegyverek is vannak a
kocsikban. Az újrafelfegyverzési kísérlet lebukással végződött. Bethlen gondolkodott a lemondáson,
de végül nem kellett neki. Ebből az ügyből szerencsére csak dorgálás származott, semmilyen más
negatívum.

A fegyverlebukást megelőzően 1925-ben a frank hamisítási botrány is ciki volt Magyarországnak. A

magyar térképészeti intézetben már 1923-ban folyt 1000 frankos előállítása. Teleki és Bethlen is
tudott a frankhamisításról… Nagy tömegben akartak előállítani francia pénzt, hogy a francia
gazdaságot gyengítsék. Ez az elképzelés elég naiv elképzelés volt. 30 000 darabot nyomtattak az 1000
frankosból, a hamisítványok java annyira rossz minőségűre sikerült, hogy meg sem próbálták
beváltani.

Az olasz-magyar barátsági szerződés megkötése után hangnemet váltott a magyar kormány revíziós
retorikája. 1927 után fogja nyíltan Bethlen Csehszlovákiával szemben a mindent vissza elvét
megfogalmazni.

A 20-as évek második felében kitágul a magyar külpolitika horizontja. Lengyelországgal kötünk egy
kétoldalú szerződést, ami Csehszlovákia ellen irányult. 1929-ben, 1930-ban román ellenes
szövetséget kötöttünk Bulgáriával és Törökországgal. Egy diplomáciai hálózat, külpolitikai hálózatot
próbált kiépíteni Bethlen a revíziós célok érdekében.
Németország nem igazán kínálkozott a 20-as években partnerként a revíziós célokban. Nem akarta
Németország kiváltani a franciák haragját. Németország nem kívánt Magyarországgal egy revíziós
célú kapcsolatot kiépíteni. A német külpolitikában 1929-től kezdve érezhető, kezdetét veszi a jobbra
tolódás. A magyar-német kapcsolatok majd a 30-as években kezdenek kiépülni. s

Bethlen a franciákkal is tárgyalni kezd. Attól sem riadt vissza, hogy a német erősödő befolyással
rémítse meg a franciákat. Érdemi politikai együttműködésre nem, de kulturális, gazdasági
megállapodásra sor került. Németország érdeklődését akarta ezzel felkelteni Bethlen, sikerült is.
Hitler hatalomra jutása új korszakot jelent a német-magyar kapcsolatok terén. Gömbös Gyula
csalódottan tér haza majd a Hitlerrel való tárgyalás után. ☹

2021. 03. 25. 7.óra

A világgazdasági válság Kelet-Európai változata számos sajátos karakterrel jelentkezett a világ

fejlettebb nyugati részéhez hasonlítva, ide még ez is később érkezett és a válság hatásai is. Az export
80%-át a mezőgazdaság tette ki, a gabona félé elsősorban búza és kukorica játszott főszerepet. A 20-
as években is a szántóföldi kultúra volt jellemző, hiába az amerikai búza kezdett minket kiszorítani a
piacról. A mezőgazdasági termelőket, a gabonatermelőket érintette a legjobban a válság. Drámai
módon visszaesik a kivitel, csökkenteni igyekeznek a környező országok a behozatalt, inkább hazai
gazdákat támogatnak a külsőkkel szemben, emellett a mezőgazdasági termékek ára is zuhanásnak
indul. A gabonaféléknél 50%-os zuhanás vehető észre, de ez már korábban is esett. A túltermelés és a
tengerentúli gabonadömping miatt. A termelők jövedelme jelentősen megcsappant. 1930-ban
alkották meg a Boletta jegyeket, amivel a termelőket kívánták segíteni az adófizetés terhe alól. A
Nagyatádi-féle földreform hatása ekkorra már mérsékelődik. A falusi társadalom: A földbirtok nélküli,
fizikai munkások léte kerül veszélybe, az uradalmi cselédek, mégha kevesebbet is, de kerestek a
válság idején is. A kisbirtokos, töredékbirtokos réteg is jelentős mértékben megérezte a válság
hatását, sokuk tönkrement.

A válság elérte az ipart is. A nehézipart, a gépgyártás termelése zsugorodott, az építőipar is igencsak
megérezte a válság hatását. Visszaestek az építőipari beruházások. A könnyűiparon belül kisebb
mértékű volt a termelés visszaesése. A textiliparon belül mindössze 2-3%-os visszaesést
tapasztalhatunk. A kisebb anyagi ráfordítású iparágak jobban bírták a válságot. Megállapíthatjuk a
munkásságot nem ugyanúgy érintette a válság.

A középosztály alsó és középső rétegét is a válság áldozatává váltak. Közalkalmazottak, hivatalnokok

körében is jelentősek voltak az elbocsátások. Ezek mind hozzájárulnak a Bethlen mögötti koalíció
megbomlásának. A fenyegetett középosztálybeliek Bethlen ellen fordulnak.

A válság politikai hatásai:

Az ellenzék részvétele a tömeg elégedettlenségben: Kezdetben a szociáldemokraták tűntek

nyertesnek, akik megtudták nyerni az ipari munkásságot 1929-re. 1929-ben lényegében egy enyhítés
következett a Bethlen-Feyer paktumon és lehetővé vált a szociáldemokraták vidéki terjeszkedése.
Elkezdték létrehozni szervezeteit több százas nagyságrendben. 1930-ban felfedezték, hogy nemcsak
az ipari munkásság, hanem a falusi kis elemek proletárok, kisbirtokosok is alkothatják szavazóit.
Készítettek egy radikális földreformot. Ki akarták sajátítani az egyházi birtokokat a szociáldemokraták
mindenféle kárpótlás nélkül, a világi birtokokat kifizették volna. 1938-ban a szociáldemokrata pártnak
már riválisokkal kellett szembenéznie vidéken. 1930-ban alakult meg a Független Kisgazda Párt, ami
gyorsan népszerűvé válik a vidékiek körében. A Kisgazdapárt az egykori Nagyatádi örökösöknek tartó
politikusok, Gombossal együtt utazó politikusok, agráriusok gyűjtőhelye. A pályakezdő Tildy Zoltán és
Nagy Ferenc is párttag volt. A 30-as évek végén Bajcsy-Zsilinszky Endre is csatlakozik az egykori
fajvédő szimpatáns.

A válság hatására jelentkezett a nemzetszocialista stílusú jobboldal hazánkban szélesebb támogatás

nélküli. Azonban Bethlen hatalmát nem a kormánypárton kivüli folyamatok, hanem a kormánypárton
belüli érdekcsoportok harcában döntötte meg. A válság csúcspontja hazánkban 1931. nyara. Az agrár-
és ipari válság mellé egy terebélyes pénzügyi válság csatlakozott, hazánk az államcsőd szélére került,
külső hitelek elapadása sem segítette a helyzetet, az volt hitelezők is követelték a visszafizetéseket. A
deviza és aranykészletünk majdhogynem lenullázódott. Ilyen körülmények között miközben már
párton belül is támadták Bethlent, más taktikai húzásai miatt is Horthy június végére új választásokat
írt ki. A mandátumok számát tovább gyarapítva az egységes párt megnyerte a választást. Itt
mutatkozik meg a Bethleni választási jogi kontextus eredménye. Az erősen korlátozott, szabadnak
demokratikusnak nem nevezhető választási rendszer meghozta Bethlennek újra a sikert,
miniszterelnöki széke megmenekült. A választási győzelmet követően kellett meghoznia egy nagyon
durva megszorító pénzügyi intézkedést, egy 3 napos bankzárlatot hoztak, hogy az emberek nehogy
mind kivegyék megtakarításaikat ezzel romokba döntve a bankrendszert. A betéteseket pénzét most
meg akarták tartani, nem akarták, hogy visszavehessék pénzeiket. Csak a Nemzeti Bank engedélyével
lehetett külföldi valutát pengőbe váltani. Év végére minden devizába való kifizetést megtiltottak.
Ezekkel a drasztikus intézkedésekkel elkerülték a fizetésképtelenséget, a gazdasági szereplők
néminemű levegőhöz jutottak az intézkedések után egy darabig. Ezt követően Bethlen próbálta
megtalálni a kiutat a politikai válságból is, rá akarta beszélni Horthyt, hogy napolja el a parlamenti
gyűlést. Kormányzói jogköre lehetővé is tehette volna ezt a döntést. Ekkora Horthy már egyre jobban
eltávolodott Bethlentől. Rendeleti úton akarta a legmegszorítóbb intézkedéseket beiktatni Bethlen,
úgy gondolta parlament híján megosztja a felelősséget a parlamenti pártokkal is. Júliusban
létrehozták a 33-as bizottságot, 11 kormánypárt delegált, 11 az ellenzék delegálhatott (a
szociáldemokraták nem vettek benne részt), 11 tagot delegálhatott a felsőház is. Erre a bizottságra
akart támaszkodni az elkerülhetetlen intézkedések beiktatását. A 33-as bizottság nem váltotta be a
hozzá fűzött reményeket, miniparlementként kezdtek viselkedni. A tényleges munka helyett a
kormányt bírálták. Augusztus 13-ára megérett Bethlenben, hogy lemondjon, Horthy el is fogadta.
Bethlen az év folyamán többször is kész volt felmondani, de Horthy nem engedélyezte a lemondást. A
kormánypárt is szétesésnek indult, elkerülhetetlen volt a lemondása. Horthy Károlyi Gyulát bízza meg
kormányalakítással.

Bethlen lemondásának közvetlen okai: Az ipari és agrár szektor együttműködésének felbomlása

vezetett ehhez végső soron. Elsőként a kvázi kormánypárton kivüli kormánypárt szerepét játszó
keresztény szociális párt ellenzéki erővé vált. Kiváltak a 33-as bizottságból és magából a kormányból
is. A kormánypárton belüli agrárius lobbi is szembefordult Bethlennel, többen kiváltak. Vészesen
kezdett csökkeni a kormánypárt többsége. A kormánypártból kivált agráriusok közül sokan
Kisgazdákhoz csatlakoznak. Az agrárszektor érdemi segítséget nem kapott a kormánytól, a Boletta
rendszer nem volt elég. Az ipari export zsugorodását próbálták megelőzni a kormánypártban, nekik
dobott nagyobb mentőövet. A kormánypárton belüli konfliktus 3 oszlopúvá vált. Gömbös Gyula is
nyíltan szembefordult Bethlennel (Gömbös a honvédelmi miniszter volt). Gömbös 1928-ban tért
vissza a kormánypártba, miután feloszlatta a fajvédő pártot. Előbb államtitkár lett a honvédelmi
minisztériumban, aztán ő maga a honvédelmi miniszter. Ekkor vált egyértelművé, hogy több kell neki,
mint a honvédelmi miniszter cím. Horthy két személyben gondolkodott: Károlyi vagy Gömbös, de a
radikális út helyett inkább Károlyit választotta, aki lényegében gazdasági és pénzügyben Bethlen
intézkedéseit viszi tovább. Azonban nem hozott jobb életet, csökkent a belső fogyasztás. Károlyi
indokolatlanul erőszakos adminisztratív intézkedései tovább rontották a közhangulatot. Károlyi Gyula
egyik első intézkedése (nem teljesen az ő ötlete) szeptember 24-én elrendelte a statáriumot, ennek
előzménye a Biatorbágyi-merénylet követte. A baloldalról érezhető volt a fenyegetés.

Sztrájkhullámok. Augusztus közepén a szakszervezetek (1930) szeptember elsejére egy

tömegtüntetést szerveztek, ez volt a korszak legnagyobb munkásmegmozdulása, ami erőszakba
torkollott. A hősök terén, a városliget területén zajlottak az összecsapások. A tömeg közé belovagló
lovasrendőröket elkezdte a tömeg kövekkel dobálni, lerángatni a rendőröket a lovakról. A parancsnok
sortüzet rendelt el. Egy munkás a helyszínen életét vesztette és több tucatan megsérültek. 1930
őszétől felpaprikázott volt a hangulat az ipari területeken is. 1931-ben Bethlent Horthy próbálta
rávenni a statárium bevezetésére. Horthy rögtönítélő bíráskodás során próbálta elfolytani a
vezetéselleni jelenségeket. 1931. szeptember 13-án történt a Biatorbágyi-merénylet, amely 22
áldozatot követelt egy Budapest-Bécs közötti gyorsvonat robbantására irányult. A merénylet az
illegális kommunista párthoz köthetőnek vélték, megindultak a letartóztatások. Néhány nappal
később a bécsi hatóságok letartóztattak egy magyar üzletembert Matuska Szilvesztert, aki bevallotta
a merénylet elkövetését. Nem volt kapcsolható a kommunistákhoz Matuska. Egyedül vállalta a
felelősséget a robbantásért, nem nevezett meg bűntársakat. Életfogytiglant kapott, a 40-es években
megszökik az oroszok érkezésekor. Nem tömeggyilkosságra készült, de mégis az történt. Olyan
merényletet akart, amit rá lehet kenni a kommunistákra, erre utaló levelet is elrejtettek a helyszínen.

Egy tehervonatnak kellett volna áthaladni a sínen, amikor robbant, de az késett és az adott időben a
Bécs-Budapest járat jelent meg a láthatáron. Terve szerint a tehervonatnak kellett volna robbania,
ami nem szállított embereket. Gondosan előkészített merénylet, de biztos nem egy személy által
kitervelt. Matuska sohasem nevezett meg bűntársakat.

A statárium csúcspontja amikor 1932. júniusában letartóztatják az illegális kommunisták két tagját és
ki is végzik őket. Koholt vádak alapján. Az 1921-es rendtörvény volt az alapja, ami a társadalmi és
állami rend feldöntőit ítéli el.

Károlyi Horthy egyik tanácsadója volt a 20-as években. A második miniszterelnöki szerepe nem egy
célvonalbeli politikusként egy ideiglenes érzetet éreztetett. Bethlen Károlyira hagyta a piszkos
munkát, majd, amikor a válság eltűnik visszaül a miniszterelnök székbe. Bűnbakszerepet osztott rá.
Károlyi egy széleskörű, radikális takarékossági politikát hirdetett meg. Lefaragták a közalkalmazotti
béreket, hatalmas elbocsátások, nyugdíjak lefaragását is jelentette. Károlyi ezeket a kormányát,
személyét érintő takarékossági intézkedéseket komolyan vette, arisztokrata volt, de puritán
életmódot folytató ember volt. Erős kontrasztot jelentett Bethlenhez képest, ő minden volt csak
puritán nem. Károlyi betiltotta az állami gépjárműhasználatot, Károlyi is gyalogjárt dolgozni. Próbálta
demonstrálni a célokat, és megmutatni mindenkire vonatkozik, nem csak a kisemberekre. Azonban a
válság miatt szűkölködőket ez nem sokáig vigasztalta. Érdemileg nem hozták meg a várt
eredményeket az intézkedések, a belső fogyasztás is csak csökkent. Ezzel együtt a kormánypárton
belüli szakadékokat, feszültséget sem sikerült orvosolni. Károlyi nem rendelkezett kifinomult politika
taktikai érzékkel, mint Bethlen. Bethlen továbbra is pártelnök maradt, hiába átadta a miniszterelnöki
széket. Egy idő után a párton belül 2 erős ember támadásával kezdett szembenéznie Károlyinak:
Bethlennel, aki Károlyira akarta hárítani a szörnyű gazdasági helyzetet a másik támadó pedig Gömbös
Gyula, aki a miniszterelnöki székre pályázott.

Károlyi elismerve kudarcát benyújtotta szeptember a lemondását Horthy számára. Horthy megadta
volna Bethlennek az újrakezdés lehetőségét, de Bethlen úgy érezte még nincs itt az ő ideje.
Gömbösre esett a választás 1932. októberében alapult meg Gömbös kormánya, aki egy új korszakot
jelentett a korabeli magyar politika történetben. Nem is alkotta újra a rendszer alapjait, de részleges
őrségváltást jelentett. Gömbös kispolgári származású volt, a nép fia volt. A középosztály alsó
szegmensei is beemelődtek a politikai élet berkeibe. Gömbös Gyula modernizációt hozott, az új
típusú tömegpolitizálás alapjait teremti meg. Az olasz fasizmus néhány elemét át akarta venni,
azonban Duce nem akart lenni, magát miniszerelnöknek tekintette. Nem akarta Horthy befolyását
sem kisebbíteni, a kormányzói hatalom bővítésére törekedett ehelyett. Fokozottabb jobbra tolódást
vehetünk észre Gömbös alatt.

2021. 04. 01. 8.óra

Gömbös nevéhez fűződik a kormány jobbra tolódása, a fasiszta elemek megjelenése. Új elemeket
emelt a politikai életbe, az első média politikus, a tömegproganda kihasználója. A mozik előtt vetített
filmhíradókat, rádiót stb… Egy tömegpárttá próbálta átalakítani az egységes pártot, a párt nevét is
Nemzeti Egységgé változtatta.

Ő volt az első politikus, aki miniszteri székbe ülésekor közé tette politikai programját, ami magának
ellentmondó ígéreteket is tartalmazott. Politikai értelemben számonkérhető, de mégis egy új gesztus
volt Bethlen ilyet nem tett.

95 pontos Nemzeti Munkaterv: Ez volt Gömbös programja, ami „A magyar nemzet felvirágoztatását,
a nemzet minden tagja részére az elérhető legnagyobb erkölcsi és anyagi jólélt biztosítása. Mivel ez a
cél csakis szilárd alapokon nyugvó, határozott célkitűzésekkel dolgozó és erőteljes alkotmányos
központi akarat által irányított független nemzeti állam keretén belül valósítható meg, politikánk
közvetlen feladatául az öncélú nemzeti állam kiépítését tekintjük.”- Ez az első pontja az 1932. október
24-én közzé bocsátott pontjainak. Mintha csak Mussolinit hallanánk. Az egyéni szabadság elvének
teljes érvényesülésére törekedett, addig amíg az nem sérti a közérdeket. Gömbös nem akart fasiszta
diktatúrát kiépíteni, de ihletett merített belőle, számos elemének megvalósítását szerette volna, de
nem akart fasiszta Magyarországot. Elfogadta a közjogi keretek 1920-ból Magyarországon, nem akart
Duce vagy vezér lenni csak miniszterelnök, aki a kormányzó akaratából ül a székben.

A kormányzó szerepén keresztül kívánt autoriter műveleteket végrehajtani azt akarta a

kormányzónak legyen nagyobb befolyása és ne a parlamentnek. 1933-ban kiterjesztették a
kormányzói jogköröket, a parlament elnapolása, felosztása terén olyan hatalma van, mint a
királyoknak az 1848-as és 1867-es törvények szerint. Az országgyűlés elnapolásának, berekesztésének
és feloszlatásának a királyi hatalomban foglalt joga a kormányzót is megilleti.

A Bethleni keretek között akart Gömbös mozogni, de a kormányzói hatalom kiterjesztésével akarta a
parlamenti jogköröket csökkenteni. A párton belüli anti-Gömbösista és Bethlen-párti képviselők
ellenőrzése és féken tartása miatt volt erre szükség. Bethlen még mindig irányító személy a pártban
hiába lemondott a miniszterelnöki címről. Gömbös mellett körülbelül 20 ember állt igazán. Bethlen
bármikor megbuktathatta volna Gömböst. Gömbös igyekszik a saját embereit jelöltnek indítani az
időközi választásokra. A kierőszakoltan előre hozott 1935-ős választásokon több, mint 100 új ember
kerül a parlamentbe először lettek képviselők. A kisgazdák emberei is ott vannak, de javuk Gömbös
hívei. Ez már Bethlen párton belüli befolyását nem érintette, mert Bethlen ekkora már kilépett az
Egységes pártból és majd független politikusként fog mandátumhoz jutni.

Gömbösnek el kellett fogadnia a Károlyi Gyulától megöröklött kormány összetételét és az újonnan

berakott emberek is Bethlen hívei voltak. Szép lassan a kormány összetételét is megváltoztatja saját
embereivel pótolva. Pl: Kozma Miklós Gömbös barátja lesz a belügyminiszter, Darányi Kálmán is az ő
embere, aki mezőgazdasági miniszter lett. Gömbös fiatalítást hajtott végre, sok fiatal politikus került
fontos pozíciókba. Társadalmi életben is jellemző. A középosztálybeliek közül is sokak kerültek az
államigazgatásba. Polgári, kispolgári származású szakemberek is így bekerülnek az államigazgatásba.
Kispolgári származású volt maga Gömbös is, joggal mondta, hogy a nép fia. Apja falusi tanító volt.
Megkezdődött a párt vidéki szervezetének és tömeges tagságának létrehozása. Bethlen időszakában
a párt szerkezete olyan volt, mint a dualista rendszer pártjai. Igazi tagságuk nem volt akkoriban,
klubszerűen működtek a pártok. Bethlen egységes pártját is ez jellemezte, nem akarta bevonni az
érdeklődő tömegeket, a választójogi szisztéma mellett sem volt erre szüksége. Gömbösnek szüksége
volt erre, mivel kellett neki egy tömegbázis, aki nem Bethlen-párti, mert ők elég sokan voltak a párton
belül. A párt vidéki szervezeteinek élén támogatásra lelhet.

Gömbös a választójogról: Felismerte az elvárásokat. Kilátásba helyezte a titkosválasztások általánossá

tételét. (Az 1935-ös év volt az egyik legkorruptabb választás, ez volt Gömbös alatt az egyetlen
választás.)

Gömbösnek szembe kellett nézni a politikai élet szegmentálódásával, strukturálódásával új pártok, új

mozgalmak jelentek meg a politikai palettán. Gömbös alatt tiltják be a horogkeresztet.

Gömbös vállalta, hogy egy előrehozott választást kér Horthynál a Kigazdákat előre garantált
parlamenti mandátumokhoz juttatva és megígérte nekik a titkosválasztásokat. Eckhardt volt a
Kisgazdák élén. Gömbös úgy vélte sikerült fokozatosan megszilárdítani pozícióit és Bethlent sikerül
háttérbe szorítani. A Kisgazdákban fontos politikai szövetségest látott. A fővárosi közgyűlés szerepét a
polgármester megválasztásával sikerült csökkenteni. Addig a közgyűlés választotta a polgármester,
egy 1933-as törvénymódosítással a jövőben a közgyűlés által előterjesztett 3 személy közül Horthy
választ polgármestert. Hasonlított az 1608-as nádori törvényválasztáshoz.

Gömbös korporatív rendszerre vágyott, ez fasiszta elem. Mussolini fogalmazott úgy a 20-as évek
elején, hogy létezhet olyan társadalmi, gazdasági berendezkedés, ami egyszerre haladhatja meg a
kommunizmust és a kapitalizmust ez volt szerinte az olasz fasizmus. Az osztályharc, szakszervezeti
mozgalom felszámolását akarta egy látszat érdekeket szolgáló kamarát akart a helyébe. Ezek voltak a
korperációk. Az állam által felügyelt a tényleges szakszervezeti mozgalmak helyett felállított
szervezetek voltak ezek, amik a munkások életét tették volna könnyebbé. Ez azonban nem volt igaz,
csak látszat érdekegyeztető fórumok voltak ezek ágazatonként. Ezt Gömbös hazánkban nem tudta
megvalósítani. A jól megszervezett ipari munkásságot nem tudta rászedni. Létrehozta a nemzeti
munkakamarát, amelynek feladata lett volna a korperációk létrehozása a tényleges
érdekképviseletek helyett, de nem járt sikerrel.

Gömbös elrendelte a 48 órás munkás időt egy hétre, de a munkadók miatt nem tudta kivitelezni ezért
vissza kellett vonni. Gömbösre jellemző volt, hogy mindenkit próbált megnyerni, megvásárolni. A
Kisgazdákkal úgy tűnt, hogy ez sikerült is. A népírók és falukutatókat is meg akarta nyerni. Ezek fiatal
többnyire falusi, kisvárosi, kispolgári írók, tudósok voltak, akik riportokban, szociográfiáikban,
szépirodalmi műveikben próbálták bemutatni a falu nyomorát a várossal szemben. Gömbös harmadik
utas elképzelése a kisbirtokosok javára akarta elutasítani a nagytőkések gazdagodását.

A Nemzeti Parasztpárt tagjai: Illyés Gyula, Féja Géza irodalmárok is és Móricz Zsigmond is szimpatizált
az elképzelésekkel. Népi írók voltak. Móriczot egyszer meg is hívta Gömbös magához egy vacsorára,
de nem tudta magához csalogatni az írót.

A Kisgazdáknak tett ígérete miatt és az 1935-ös kampányban tett ígéretek miatt Gömbös próbált a
vidéknek is valamit nyújtani, de nem volt rá alkalmas, hogy nagymértékben növelni tudja a
támogatottságát vidéken. Meghirdette az egykori Nagyatádi-féle földreform továbbvitelét, amely
során még 400 000 holdat akart szétosztani körülbelül egy évtized alatt. A válságtól megnyomorított
embereken ez sem tudott volna segíteni. 1936. október 6-án Gömbös meghal, még ha be is akarta
volna váltani ígéretét akkor sem lett volna rá alkalma. Nem tudott érdemben javítani a falusiak
életén.
Az 1935-ös választások előzményei: Gömbös már régóta tervezett egy előrehozott választást, de
Horthy nem volt rá vevő. Gömbös le akart mondani, de Horthy nem engedte. Gömbös azt mondta
marad, ha előre hozzák a választásokat. Bethlen ennek hallatán távozott az egység pártjából.
Megoldódott a Bethlen kérdés.

Március végén történik a szavazás a legkorruptabb, halálos áldozatokat is szedő csalásokkal dús
választás volt a két világháború között. 17 mandátumot semmisítették később meg, mert
egyértelműen csalás volt. A Tarpai-körzetben történt a legtöbb csalás a radikális párt jelöltkére olyan
jelöltet indítottak Gömbösék, aki büntetett előéletű volt. Bajcsy-Zsilinszky volt a radikális jelölt, aki
egy gusztustalan ellenkampányt indított a büntetettelőéletű jelölt ellen. Hatályban volt a közügyektől
való eltiltása is és Bajcsy-Zsilinszky rámutatott a férfi zsidó származására is.

Endrődön történt a legnagyobb tragédia: A Kisgazda választási gyűlésre érkező falusiak közül a
csendőrök megöltek 7 embert miközben oszlatták őket. Célzás nélkül lőttek rájuk a csendőrök, pedig
a falusiak nem bántalmazták a csendőröket, nem volt indokolt a csendőrök viselkedése. A választás
eredménye: sok Gömbös párti új ember került a parlamentbe. Kisgazdák 23 képviselőt tudtak a
parlamentbe juttatni, a kereszténye gazdasági és szocialista párt: 14 képviselőt. Gömbös nem adta
meg a Kisgazdáknak, amiben reménykedtek, mondhatni átverte őket. Vidéken nem sikerült
Gömbösnek olyan mértékű támogatottságra szert tenni, mint amit várt. A 35-ös választáson Gömbös
túlnyerte magát, de sok ellenséget is szerzett, már nem csak Bethlentől kellett tartania. A Kisgazdák is
ellenségeivé váltak. Az ellenzéki képviselők és a kormánypárti képviselők között is egyre nagyobb a
felé járuló gyűlölet. Gömbös bukásának indítója volt ez a választás. Gömbös betegsége is
előrehaladott volt ekkor már. Horthy betegségére tekintettel nem bocsátotta el, kivárta halálát.

A Gömbös idején kötött kereskedelmi megállapodások döntő módon jártak hozzá az agrárválság
megoldásához. Megszűnt a túltermelési válság, aminek jelei már 1935-ben is megmutatkoztak. Az új
kiviteli csatornák, export lehetősége nagyon jótékony volt. A német piacok sokat segítettek a válság
megoldásában. A németekkel kötött 1930-ban kötött egyezmény nyitotta meg a németek kapuit
előttünk. Egykor Ausztria volt a legfontosabb partnerünk.

Magyarország pénzügyi javulása: A megnövekedett mezőgazdasági export mellett az 1932-es

konferencia is nagy szerepet játszott. Eltörölték a németek jóvátételi adósságait egyszeri 3 milliárdos
befizetés ellenében. A magyar jóvátételeket is eltörlik később. 1933 nyarán Gömbös látogatása
Hitlernél is gazdasági célokat szolgált. Hitler csak Csehszlovákia irányában tudta volna támogatni a
revíziós kérdéseket, mivel minden máshol szüksége volt támogatásra. Gömbös csalódott. Se a
németek, sem mi nem egymásra tekintettünk, mint legfontosabb szövetséges, nekünk az olaszok
fontosabbak voltak. Az olasz és német érdekeket akarta egyesíteni Gömbös: magyar-olasz-német-
osztrák együttműködésre vágyott. 1936 őszén jön létre a Berlin-Róma tengely, azonban ezt már
Gömbös nem élhette meg.

Gömbös miniszterelnökségének összegzése: Gömbös külpolitikailag, gazdaságilag jó periódust zárt,

az olasz és németekkel kötött egyezségek fellendítették a gazdaságot. Belpolitikailag nem volt ilyen
sikeres, nyílthatalmi kísérletei nem váltak be, a fasiszta elemekre sem volt nyitott az ország. 4 év
miniszterelnöksége alatt nem tudott elég széles tömegbázist felépíteni. A 35-ös korrupt választáson is
több ellenségre tett szert, mint barátra. Halálára már bukott politikus volt és csak betegsége miatt
nem menesztették.

2021. 04. 08. 9.óra

30-as évek második fele Darányi és Imrédy kormány tevékenysége:

Gömbös nem élhette meg a magyar-orosz-osztrák-német szövetség létrejöttét. A 1935 folyamán úgy
tűnt, hogy francia-olasz-angol szövetség fog létrejönni, ami csökkenteni fogja a németek törekvéseit.
Azonban Franciaország és Anglia szép lassan kivonul Európának keleti szegletéből Németország pedig
erősödik. Az olaszok viszonya sem volt jó már annyira a franciákkal és angolokkal.

Kétségtelen, hogy az angolok csak Etiópia egy részét engedték volna át az olaszoknak. Veszélyeztette
volna a Szuezi-csatornát. Alapvetően rajzolta át Európa politikai térképét az, amikor Olaszország
elindult Etiópiára. A francia és angol szavazatok eredményeképpen Mussolini közeledni fog Hitlerhez.
1936. októberében jött létre a Berlin-Róma tengely, aztán csatlakozik az antikomintern paktumhoz,
amiben Japán is részt vett. Az olasz érdekszférába többet nem tartozik Ausztria mondja Mussolini,
így az Anschluss kerül Hitler tervei közül az első helyre. Be is vonulnak Ausztriába a németek. A
csehszlovák tervek most háttérbe szorulnak. Ez a lépés Magyarország geopolitikai helyzetét is
megváltoztatta. Közvetlen szomszédjává váltunk a harmadik birodalomnak, akik nem is akarták
elismerni a közös német-magyar határt. Ezt követően több lépésben szétzúzták a Csehszlovák
államot.

1935-ben még a Versaillesi békerendszer keretei között megtartják a Sail-vidéki népszavazást,

többségük a Németországi tartozás mellett döntött. Ezt követően Hitler elrendeli az általános
hadkötelezettséget és 1936-ban bevonulnak a Rajna-vidékre. Hitler és Németország ekkoriban még
nem volt kész a háborúra, blöff játékosként egy veszélyes pókerjátszmát játszott. Ha franciák
mozgósítással reagálnának a Rajnán akkor azt parancsolta vonuljanak ki katonái. Megszületik az
angol-német flotta egyezmény. A németek az angol flotta egyharmad szintjéig fejleszthették
flottájukat. A franciáknál már nagyobb flottát hozhattak létre a németek. Az angolok igyekeztek olyan
politikát folytatni, ami során megbékítik a németeket. El akarták kerülni a katonai konfrontációt,
azonban a béke nem sokáig tartott.

Az angol németekkel szembeni magatartása blokkolta a francia sürgető törekvéseket a fellépés

érdekében. Hitler amikor teljesítették egy kívánságát magasabbra emelte a lécet, még többet kért. A
spanyol polgárháború (köztársaságpártiak és Franco hívei között) is erre az időszakra tehető.
Francoékat segítette Németország és Olaszország. Hitler politikai stílusa Csehszlovákia szétzúzása
kapcsán mutatkozott meg leginkább. Nem minden Hitler tervei szerint alakult, amibe mi is
belekavartunk. 1938 nyaránál járunk. 3 milliós Szudéta-vidéken élő német kisebbségre támaszkodott
Hitler. Konrad Heilan vezette őket, 1938 májusától kezdve mozgalmak törtek ki a Szudéta-vidéken, a
csehszlovákiai német kisebbség helyzete Hitler szerint nehéz és elkezdték kidolgozni a megszállás
tervei. Hitler augusztusban azt kérte a magyaroktól (Imrédyt), hogy provokáljanak ki támadást a
csehszlovákoktól. A teljes Felvidéket ígérte nekünk cserébe, ez kitörhette volna a második
világháborút. Nem tettünk eleget a kérésének, Hitlert megbízhatatlannak titulált minket. Imrédy
augusztusban megkötötte a kisantant államokkal az egyezményt, ami elismert minket katonailag és
lemondtuk a fegyveres területvisszaszerzésről, Hitlert ez még jobban feldühítette. Hitler
Chamberlainek folyamatosan ultimátumokat tett, hogyha nem elégítik ki a Szudéta-vidékkel
kapcsolatos vágyait katonai eszközökhöz folyamodik. Szeptember legvégén összerántották a Mücheni
négyhatalmi konferenciát, amely során Csehszlovákia átengedte a Szudéta-vidéket Németországnak.

Anglia és Franciaország garanciát vállalt Csehszlovákia megmaradt területeinek sérthetetlenségére,

de ez nem igazán fog majd beválni. A lengyelek 1000km 2 területet igényltek Csehszlovákiától. Át is
adták a lengyeleknek, ők is fegyverrel fenyegettek. A magyarok türelmesek voltak, a nemzetközi
döntőbíróságra bízta az ügyet. Visszakaptuk a Felvidék egy részét.
Darányi Kálmán és Imrédy Béla politikájában nagy törést okoz amikor rájönnek, hogy magunkra
maradtunk a németekkel szemben. Előfordulhat egy egész országot érintő német megszállás is. A
magyar belpolitikai élet jobbra tolására teszik majd mindketten a garast.

Bel- és külpolitikájuk: Darányi Gömbös halálát követően lép színre, Gömbösteleníteni igyekezett a
kormányzatot. Az úri konzervatív kormányzás híve volt. Darányi végre is hajtotta a Gömbös hívek
elbocsátását. Ezzel párhuzamosan a törvényhozás útján próbálta a további jobbra tolódás veszélyét
elhárítani. A kormányzói jogkört újabb kiterjesztés érte, a felsőházat is, a választójog reformja (Imrédy
során fognak megvalósulni), a Gömbös által megkezdett reformok is a palettán szerepeltek (8 órás
munka, minimálbér összegének növelése, amit Gömbös hozott be)
A kormányzó jogkörének kiterjesztése: a kormányfői vétót tovább növelte. 1937-ig csak egyszer
küldhette vissza újra fontolás végett a megszavazott törvényt (ma is így van), most kétszeres vétót kap,
a harmadik visszaküldésre kénytelen volt aláírni. Teljesen nem vétózhatott, de lassíthatta a
törvényalkotás folyamatát. Utódjának személyére is tehetett javaslatot, sokak dinasztia-alapítási
jognak tekintette, de igazából egyik fiát sem jelölte a 3 fő között, akit javasolhatot. (Károlyi Gyula,
Darányi bizony szerepelt)
A felsőházjogköreinek kiterjesztése: Eddigi szabályozás: Kétszer küldhette meg újra fontolásra a
képviselőháznak a törvényt. A képviselőháza megküldhette Horthynak aláírásra a törvényt, ha nem
jutottak dűlőre a felsőházzal. Most pedig titkos szavazással szavaztak egy kétházi szavazással a
törvény sorsa, ha nem tudtak megegyezni.
Úgy tűnt sikerült kivédeni azt a helyzetet, ha elveszíti a kormánypárt a többséget, akkor se történjen
semmi radikális változás. A szerveződő Szálasi-féle Nyilasmozgalommal is igyekezett felvenni a
harcot. Szélsőjobboldali pártját is betiltották a Nemzeti akarat pártját. Szálasit mártír szerepbe hozták
és erősödött jelenlétük. 1939-ben már 250 000-en voltak… 1937. októberében újra szervezi pártját
Magyar Nemzetszocialista párt néven, de ezt is betiltják.
1937. novemberében sor került Darányi első Hitlerhez való látogatására. Hitler nem helyeselte a
magyar politikát, a német kisebbség elnyomott helyzetét nem helyeselte. A 30-as években egy
magyarosítási kampány indult Gömbös idején és a hazai németeket érintette leginkább, mert ők voltak
a legtöbben. Darányi látogatása óriásai hatást gyakorolt rá, felmérte a németek katonai potenciáját és a
németek politikai játszótere Közép és Kelet- Európa. A Nyilasok előretörése is arra készteti Darányit,
hogy az addigi adminisztratív elnyomások, lépések helyett a nyilasok próbálja megszelídíteni,
mondjanak le rendszerváltoztató politikájukról.
Győri program: 1938. 1 milliárd pengőt akartak a hadseregre fordítani.
A háborúra való felkészülés részének tekinthetjük. A magyar tábornokok is a hadsereg fokozottabb
fejlesztését várták el a vezetéstől, érezték a háború közeledtét. Az Anschluss nagy nyomatékot adott a
háborúra való készülésnek. Márciusban kidolgozzák az első zsidó törvényt is. 20%-ra kivánta
korlátozni a zsidók foglalkoztatottságát az értelmiségi pályákon. Nem azonnali tisztogatásról volt szó,
5 év alatt kellett volna elérni ezt a százalékot. Egyes kamarák feladata lett volna. Lesznek olyan
területek pl: közigazgatás, egyetemek, ahol nullára korlátozták létszámukat… Úri konzervatív
politikusok is osztották ezt, a szélső jobbot akarta visszaszorítani, de ehelyett társadalmi
támogatottságra tett szert. Nemcsak Szálasi szélsőjobboldali szerve volt jelen.
A korra jellemző volt az antiszemitizmus, nem kellett meggyőzni sokakat a zsidó törvényről. Darányi
a nyilasoknak 10 helyet ajánlott a parlamentben, ha abbahagyják rendszerellenes törekvéseiket.
Darányi tudatosan a hungarista mozgalom megosztására törekedett. A két hungarista vezető közé
próbált éket verni. Valószínű, hogy a Peyer-Bethlen paktum járhatott Darányi fejében amikor tárgyalni
kezdett Hubayval. A Nyilasok azonban nem szelídültek, hanem egyre veszélyesebbé váltak. Vannak,
akik szerint Darányi betegsége járult hozzá az elhibázott akcióhoz. 1939-ben hunyt el, agydaganatban
szenvedett, amit életében fel sem ismertek az orvosok, így kezelni sem kezelték. Május 12-én távoznia
kellett a miniszterelnöki székből.
A választójogi reform kérdése: Gömbös nem tartotta be a titkos választójogra vonatkozó ígéreteit,
hogy kiterjeszti ezt az egész országra. Darányi tudta ez már nem várathat magára. Azt is tudta, hogy a
politikai szélsőséget előretörését (szociáldemokraták, kisgazdapárt, Nyilasok) is eredményezheti. A
titkos választójog bevezetését összekötötte a cenzusok növelésével, így sokak maradtak volna ki a
választójog rendszeréből. Próbálta a bal- és jobboldali szélsőségek csökkentését.
Darányit a katolikus Imrédy váltotta fel, aki elég komolyan vette hitét. Majd Imrédy
miniszterelnöksége első időszakában kerül sor új választójogi törvény bevezetésére. Befejezte Darányi
munkáit: elfogadták az első zsidótörvényt, sor került az új választójogi rendszerre (titkos, 26 éves
férfiak, 30 éves nők szavazhattak).
Imrédy első hónapjaiban a Darányi-féle szélsőségekkel való fellépési politikát folytatott. Új
sajtótörvény: sok politikai lapot, főleg a szélsőjobboldali lapokat szüntettek meg.
A külpolitikai helyzet: 1938. május: Csehszlovákia felszámolására való német lépések, felértékelődik
Magyarország szerepe Hitler szemében. Revíziós törekvéseink Csehszlovákiában Hitlert felcsigázta.
Augusztusban arra kért bennünket, hogy provokáljunk csehszlovák támadást és a németek velünk
fognak majd harcolni. Nem tettünk ennek eleget, lemondtuk a határok erőszakos változtatásáról. Hitler
meghívta magához Imrédyt. Hatalmas katonai parádét szervezett, hogy bemutassa a németek katonai
potenciáit. Imrédy még május-június folyamán remélte, hogy a németek csehszlovákiai akcióira
reagálnak az angolok, de nem. Angliára sem számíthattunk Németországgal szemben. Csehszlovákia
sorsára juthatunk. Ez egy nagy törés volt Imrédynél, jobbra tolódásának oka a németektől való félelem
lehetett.
A szeptember 4-i Kaposvári beszédében már Imrédy más hangnemben szólalt fel. Akkori mindenidők
legradikálisabb földreformját hirdette meg. 1,5 hold föld szétosztását, munkások életének könnyítését.
Imrédy intézkedései során „csodálatos forradalom”-ról beszélt, ami nagyon furán hangzott egy
konzervatívnak ismert politikus szájából. Gömbös reformokról addig Imrédy „csodás forradalmat”
hirdetett. Társadalmak pártokon belüli egyesítéséről is beszélt, fasiszta érzetet keltett. Burkolt
formában már utalhatott a parlamentarizmus felszámolására, korlátozására…
1938 ősze: Mücheni konferencia után megindultak a Csehszlovák és magyar állam közötti
területfelosztások, ez nem, de a Bécsi döntés meghozta a gyümölcsét. A felvidék déli zömmel
magyarlakta településeit visszakaptuk. Babits Mihály is pozitívan értékelte ezt a lépést. Kárpátalját
ekkor még nem kaptuk meg, de Imrédy látta a lehetőségét, hogy kielégülnek az arra irányuló
törekvések. A bécsi döntés után novemberben kezdett hozzá közjogi átalakító terveihez. Azonban ezek
nem stabilizálták helyzetét, hanem gyengítették. Új házszabály tervezetet is benyújtott, ami
felgyorsította volna a törvényhozás munkáját. A rendkívüli sürgősségi törvényalkotásról van szó. A
parlament ellenőrző, kontrol szerepének majdnem teljes kikapcsolásáról álmodozott. 60 kormánypárti
képviselő ment át az ellenzék sorai közé és le is szavazták ezeket a törvényjavaslatokat októberben.
Imrédy benyújtotta a lemondását. Imrédy elődjei is megbuktak politikai értelemben, elveszítették
Horthy bizalmát, így lemondtak, de ez volt az első alkalom, hogy egy miniszter a parlamentben bukjon
meg. Erre fogja Bethlen mondani: Imrédy a legalkotmányosabb miniszterelnök, mert a parlamentben
bukott meg. Horthy felkérte Imrédyt a maradásra, mert egy olyan kormánytöbbség alakult volna ki,
ami széles összetételű koalíciós kormányt eredményezett volna. Nem is sikerült miniszterelnök jelöltet
találni, aki ezt a koalíciós kormányt vezette volna. Horthy legjobbszándéka ellenére is maradásra
kellett kényszerítenie Darányit. Í
Decemberben került sor a II.zsidótörvény bebocsátására, amit majd Teleki idejében fogadnak el. Faji
alapon határozták meg a zsidókat: egy szülő, vagy két nagy szülő zsidó. Nem vallási alapon
diszkriminált kifejezetten. Az első törvényben is voltak faji alapon való utalások. 1919. augusztusa
előtt tértek át azok kereszténynek számítottak. A II.törvény egyértelműen faji alapokon nyugodott. 12-
0 százalék között határozták meg a zsidók számarányát az adott területeken.
1938-39: A Nyilasok egyre radikálisabbak lettek. 1938. január elsején mégcsak szórólapok, de
decemberben már több tízezres demonstrációt tartottak. 39-ben pedig a Dohány utcai zsinagóga elleni
merényletet is végrehajtották két kézigránáttal. 2 tucatnyi ember megsérült és egy idős beteg zsidó
életét is vesztette. Gyorsan azonosították az elkövetőket. Vannak, akik Horthy politikai rendőrségének
akciójának vélik, hogy ezt a Nyilasokra fogják. Imrédy szélsőjobboldali zászlóbontása és a merénylet
már sok volt Bethlen, Teleki féle köröknek és elhatározták Imrédy megbuktatását. Liberálisok és
konzervatívok között összefogás jött létre. Imrédy egyik dédszülője zsidószármazású volt
kinyomozták. A II.zsidótörvényt használták ellene. Bethlen tárta Horthy elé Imrédy nyolcadrészbeni
zsidóságát. Imrédy elsápadt amikor szembesítették. Imrédy mattot kapott, benyújtotta lemondását.
Telekit kéri fel Horthy kormányalapításra, most elfogadta.
Új választójogi törvény hatálya alatt a Nyilasok előretörése figyelhető meg.

10.óra 2021. 04. 15.

Imrédy elég rövid, de annál mozgalmasabb politikát tudhatott magáénak. Ez az időszak az, amikor a
német politikához jobban igazodunk. Imrédy kvázi diktatúra felé elmozduló kormányzás felé
kacsingat. Teleki visszább akarta ezt venni, valóban kormányzati hatalmat akart. A revíziót továbbra is
napirenden akarta tartani. Egy hónappal kinevezése után zúzzák szét Csehszlovákiát, március 15-én
vonultak be a németek Prágába. A csonka szlovák területek németbábállamként funkcionáltak.
Az első bécsi döntés revíziós sikert hozott nekünk. Kárpátalja helyzete már egy ideje kérdéses volt.
Csehszlovákia viszonylatában a magyar politika teljes revízióban gondolkodott. 1938-ban és még
1939-ben is elutasítottuk a Csehszlovákiát provokáló németek által kért hadműveleteket. Hitler
egyértelműen tudtunkra adta, hogy többet is kaphattunk volna a Felvidéki területeknél, ha
együttműködünk velük. Kárpátalját német döntés és támogatás nélkül akarták visszaszerezni, azonban
Hitler tudtunkra adta, hogy nem támogatnak efféle katonai akciót. Csehszlovákia felbomlása után
próbálkoztak Telekiék Kárpátalja visszaszerzését. Teleki igyekezett jelezni, hogy nem barátja a német
politikának és Hitlerrel szemben is tudunk cselekedni Kárpátaljáért.
A maradék Kárpátaljai területek megszállására került sor és ez tovább fokozta a revíziós örömmámort.
A megszállt területek lakossága túlnyomóan ruszin volt a magyarok körülbelül 40 000 voltak. Etnikai
konfliktusok kerültek kilátásba. Az akciót követően március 22-én Hitler kizsarolta Litvániától
Memel-vidékét. Április 7-én olasz csapatok szállták meg Albániát.
Azonnal megoldandó feladat volt Imrédy jobbra tolódásának felszámolása, le kellett cserélni embereit,
de Imrédyt nem akarták teljesen kitaszítani a kormánypártból. A kormánypárt a Magyar Élet Pártja
elnevezést kapta 1939-ben. A Kárpátaljai bevonulást követően Teleki elérte Horthynál, hogy május
végére új választásokat írjon ki.
Politikailag a belpolitikai közhangulat Teleki

A Molotov-Ribbentrop paktum után a németek használni akarták a magyar infrastruktúrát, de

elutasította Teleki a kérést. Nem akartunk most is háborút indító fél lenni, de revíziós törekvéseink
még voltak.

Március 16-án megindulnak a magyar katonai egységek Kárpátalja irányába. Rövid időn belül
újabb revíziós siker az I. bécsi döntés után. Kárpátalja tekintetében teljes revízióra gondoltak
a magyarok, de Imrédy elutasította egy csehszlovákok elleni támadást, amit Hitler akart.
Sokkal többet is kaphattunk volna a Felvidékből, ha teljesítjük a támadás kérését. Kárpátalját
konkrét német döntés nélkül meg tudnánk szerezni Imrédy szerint, de Hitler elmondta, hogy a
teljes Kárpátalja megszerzését nem támogatja Hitler, majd csak akkor lesz támadás, ha
teljesen szétesik Csehszlov. A magyar külpol. nem része a német bir. külpolnak, önálló
cselekvésre képes, Hitlerrel szemben is képesek dönteni. De ez a magyar katonai akció nem
találkozott német ellenkezéssel, sőt Hitler is rábólintott. Első bécsi döntés nyomán a déli
részek már a miénk voltak Kárpátalján.
Ez tovább fokozta a revíziós örömmámort, még ha etnika értelemben jelentős változás is. Az
ekkor megszállt kárpátaljai területek ruszin lakossággal rendelkezett. Magyar lakosság 40 ezer
fő. 1939 márc és koratavasza Eu-ban a területszerzések, hódító hadmozgások, de a vh még
nem robbant ki. A kárpátaljai magyar akció után Hitler kizsarolta Memel-vidéket a
litvánoktól. Az első vh után 1923-24ig sajátos státusz, Németo-tól leválasztották, de túlnyomó
német lakossága miatt nem adták a litvánoknak, nemzetközi felügyeletben volt. De 23-ban
megszállta Litvánia. De autonóm státusz volt.
Mussolini: április 7-én olasz csapatok szállták meg Albániát. A Balkánon megvetették a
lábukat. 1939. aug 23: megszületik a Molotov-Ribbentrop-paktum, amely nem csak kölcsönös
meg nem támadási szerződés, hanem a kelet-eu-i és baltikumi területeken a német és orosz
érdekszférák meghatározása. Lengyelo. felosztása, Romániát is (1940-ben A Mol-Rib
értelmében fogják a szovjetek elkérni Besszarábiát.)
Belpolitika idehaza:
Imrédy jobbratolódásának felszámolása. Imrédy híveit kitessékelték a kormányból, de magát
Imrédyt nem akarták kitaszítani, Teleki úgy gondolta, hogy jobb, ha szem előtt tudja tartani.
Újabb névváltoztatás: Magyar Élet Pártja. Hasonlít Imrédy: Magyar Élet Mozgalom-hoz. Így
akarta semlegesíteni Imrédy mozgalmát. El is halt. Teleki még az elődje, Imrédy
törvényjavaslatai alapján fokozta a sajtó irányítását: betiltások, pártok betiltása Szálasi
Nemzeti Szoc. Pártok, de a választásokon Nyilas Párt lesz. Kárpátalajai bevonulást követően
Teleki elérte Horthynál, hogy május végén választásokat írjon ki. Kellett a választás, Teleki is
elődjeihez hasonlóan kisebbségből kormányzott. Ezen a választáson került tesztelésre a titkos
választójog, de a választásra jogosultak köre szűkült, műveltségi és életkori cenzus szűkítése,
300 ezer kimaradt így. A revíziós örömmámor Kárpátalja után, a háborús készülődés a
hadikonjunktúra miatt gazdasági pezsgés jellemezte az országot, emelkedett az életszínvonal.
Nyugodt volt a közhangulat. Esélyes volt, hogy nyerni fog a Magyar Élet Pártja. A választás
végeredménye: igazolódtak Teleki várakozásai. A 35-ös választás eredményén jelentősen
javítva, 187 kormánypárti képviselő lett, stabil 2/3 lett. Gyarapodás oka még, hogy 38-ban
+15 képviselővel növelték a parlamenti képviselők számát. Ellenzék visszaesett, legnagyobb
csapást a Kisgazdákat érte, 80 képviselővel vágtak a választásnak, 14 jutott be. Elforgácsolták
az erejüket, lehet, hogy kevesebbel jobb eredményt tudtak volna elérni. A szociáldemokraták
is visszaestek, már csak 5 képviselői hely, a konzervatív tábor teljesen eltűnt. Bethlen már
nem is jelöltette magát, Horthy kinevezése utána felsőházban fog dolgozni. A konzervatívak
kiszorultak a kormánypártból is, az Imrédy felé szélsőjobbosok előre törtek. Az egykori
Keresztény Gazd. Párt utódpártjai is eltűntek, már csak 4 képviselőt juttattak be. A Nyilaspárt
nem várt ragyogó szereplése: 49 képviselői helyet szereztek meg, 2. legnagyobb frakció lesz.
1940 elején egy átmeneti megtorpanás a nyilasok népszerűségének növekedésében, de 40
utolsó hónapjaitól tovább folytatják menetelésüket. Majd 1944 októberében nem egy kis,
illegális pártocskát juttatnak hatalomra a németek, hanem az ország második legerősebb pártja
jut hatalomra. Tehát a kormánypárt sikerként könyvelhette le, de a párton belüli és kívüli
szélsőjobb előre törése mindenképpen nyugtalanító fejlemény volt.
Így került sor szept. 1-jén a második vh kirobbanására. Nem következett egyből, hogy
világméretű konfliktus lesz. 39 hátralévő hónapjai és 40 első időszaka lesz a furcsa háború.
Lengyelo. határait Anglia és Franciao. garantálja, hadat üzennek, de nincs katonai
cselekmény. Anglia és Franciao. nem állt ki Lengyelo. mellett. Hitler fogja eredményezni a
háború súlyosbodását, 1940-tól Nyugat-Eu-t lerohanja. A Szovjetunió megtámadja
Finnországot, egy, a finnek által elutasított területcsere miatt. Óriási szovjet veszteségek
lesznek és nagy nehezen sikerült rávenni a finneket területcserére, ezért fogják a szovjeteket
kizárni a Népszövetségből. A Molotov-Rib. után újabb német kérés a magyarokhoz. A
vasútvonalak használatát is elutasította Teleki, ahogy a támadást is. Telekiék ameddig lehet,
addig ki akarnak maradni a háborúból. Ez nem zárta ki azt, hogy újabb és újabb revíziós
kéréseket fogalmazzunk meg. Teleki számára kijózanító pofon volt, hogy ezt a politikát így
nem lehet folytatni. 1941. április elejére felismerte Teleki, hogy nincs tovább, hogy
területeket akarunk, de nem teljesítjük a német kéréseket.
1939 nyarán, őszén revíziós célokból nem volt hiány. Erdélyre figyelt a magyar politika.
Románia területi épségére Anglia és Franciao. garanciát vállalt, de ez ugye nem nagy
segítség. Németo. támogathatta is volna a revíziós igényeket, de Hitlernek a romániai
olajmezőkre fájt a foga. Ezért semmiképpen nem nézett volna jó szemmel egy magyar katonai
akciót, ami bizonytalan helyzetet eredményezett volna. Más módon is összetűzés németekkel:
újabb kérés, engedélyezzük a Románia felé irányuló német transzportot, a Teleki kormány
erre is nemet mondott. Ez egyre bizonytalanabb és ambivalensebb helyzetbe hozta a magyar
külpolitikát. 39 őszén, 40 elején még működtek a nyugati kapcsolataink, angolokkal nem hűlt
ki a kapcsolat. Az angol külügy Kárpátalja megszállására nem reagált. Úgy tűnt, hogy Anglia
az egykori Csehszlovákia rovására elismerte a magyar területi igényeket. 1940. elejére
megváltozott a politikai helyzet Eu-ban. Hitler megszállta Nyugat-Eu-t. 1940 nyarára vagy
német megszállás alatt Európa zöme, vagy németbarát. Kérdés, hogy Mo. hova áll. Hitler arra
törekedett, hogy 40 nyarára már ne tudjon kitérni Mo. a német kérések elől. Hitler részéről
lefolytatott játszma: 1940. aug.-ban a második bécsi döntés, Észak-Erdély visszacsatolás.
1940 nyarán a paktum okán Szovjetu. kicsikarta Besszarábiát a Románoktól.
1940 nyarára angol és francia kapcsolatok megszakadtak. Mo a németek és szovjetek közé
szorulva válaszúthoz került. Románia a szovjet területszerzés okán úgy döntöttek,
meghallgatják Mo. kérését, de megrekedtek. Románia rossz döntés, Németo.-t kérte fel
döntőbírónak. A román kormány számítása nem jött be, aug. 30-án a második bécsi döntés
Mo. javára döntött: Észak-Erdély és Székelyföld visszatért. Hitler miért döntött a magyarok
javára? Nem jutalmazás. Így próbálta a magyar felet behálózni a német külpolitikával. A
kérését nem lehet most már visszautasítani. A román külpolitikát így próbálta elkötelezni
maga mellett, ha méltányos elbánást akartak volna a döntéssel szemben, akkor az csak a
németek felől jöhet. Szeptember végén II. Károly király ellen puccs, Mihály kerül trónra,
ezzel egy erősen németbarát kormány lesz a románoknál hatalmon. Mo. már ekkora
csatlakozott a Tengelyhez, 39. őszén az Antikom. paktumhoz is. A Teleki kormány a konkrét
katonai szerepvállalás helyet ilyen dolgokat tett. Az országban a revíziós láz egekbe szökött.
Telekit egyre nyomasztotta a magyar külpol. elszigetelődése és a németekhez való közeledés.
Reálpolitikus volt, tudta mit hoz ez. Másik fontos külpolitikai kérdés az Angliához való
viszony. Továbbra is érintkezésben volt a két ország, de a második bécsi után az angol külügy
tudtára adta a magyar vezetésnek, hogy bármilyen katonai akciónak komoly következményei
lesznek. Jugoszláviával tárgyalások kezdése, örökbarátsági szerződés letétele. Teleki Pált
ennek a kudarca fogja az öngyilkosságba hajszolni. De 1940 őszétől az öngyilkosságig vezető
események láncolata kezdődött el.
Olaszo. indította el. 1940 őszén az albánokkal szembeni sikerek után Görögo.-ot támadta
meg. Katonailag gyengébb volt a görög hadsereg, de kudarcot vallottak az olaszok,
szégyenszemre a németekhez kellett fordulni. Hitlerék a szovjeteket akarták megtámadni,
nem hiányzott a Balkáni hadjárat. Kénytelen volt segítséget nyújtani neki. Ezért volt szükség
Jugoszláviára, hogy több irányból támadhasson Németo. Jugoszláviában belpolitikai változás,
egyértelműen németellenes kormány alakult meg, akik elhárították a német csapatok
jugoszláv területeken való áthaladását. Ezért elkerülhetetlen volt, hogy Hitler megtámadja
őket. Ez lesz az az akció, amihez Hitler egyértelműen kérte Mo. aktív segítségét. Teleki
érezte, elfogyott a mozgástere, mind az elutasítás, mind az elfogadás komoly
következmények: vagy angol hadüzenet, vagy a németek megszállják Mo.-t. Teleki részéről
nem volt tovább, a látszatsemlegességi politikája zsákutcába jutott. Itt le kellett volna
mondania, de ennél többet tett. Április 3-án öngyilkos lett. Több búcsúlevelet hagyott hátra,
egyiket Horthynak. Egyik búcsúlevele se akadályozta meg Mo. belesodródását a vh-ba.
Amúgy is egy depresszív alkat volt Teleki, feleségét nemsokkal előtte vesztette el.
Magyarország sem volt abban a helyzetben, hogy elutasítsák Hitlert. Idehaza nem csak a
közvélemény nem ellenezte a katonai szerepvállalást és nem csak a szélsőjobb állt ki emellett,
hanem a hadsereg is elszánta magát, hogy Hitler oldalán lépjünk hadba. 39 folyamán a
katonai vezetés, tiszti kar elkönyvelte, hogy a németek oldalán elkerülhetetlen lesz a katonai
szerepvállalás. A győri programra elköltött rengeteg pénz után sem voltunk kész a hadsereg
egy ilyen háborúra.
Az új miniszterelnök Bárdossy László. Jogilag az a Jugoszlávia nem létezett, amivel még
Teleki barátsági szerződést kötött, magyar értelemzés szerint. Jugoszláv repülők támadást
intéztek németek ellen, megindultak a magyar csapatok a szerb területek ellen. Az angol
hadüzenet is megérkezett. A másik lépés a Szovjetunióval szembeni hadba lépés. Hitler
egyáltalán nem igényelte ekkor Mo. katonai szerepvállalását ebben. Ennek hátterében az állt,
hogy az összes Németo.-val szövetséges ország hadat üzent és úgy értelmezte a magyar
vezetés, hogy a nagy osztozkodásból kimaradunk a német győzelem esetén. Ez a magyar fél
önálló döntése volt. Erre jön kapóra Kassa bombázása, mai napig nem tudni, hogy kik
követték el és milyen célból. Szovjet felségjelű gépek követték el a hivatalos álláspont szerint.
Kinek az érdeke? Mi érdeke lett volna az amúgy is az összeomlás felé haladó Szovjetunió
még egy országot magára rántson? Molotov könyörgött Horthynak, hogy ne lépjen hadba és
komoly területi kiigazításokat helyezett kilátásba a magyaroknak a háború után. Azt is
mondják, hogy német gépek voltak szovjet felségjellel, de ez Németo.-nak se volt érdeke,
hogy mi belépjünk. Számos elképzelés van, de nem fogjuk megtudni sose. Valószínűleg
eltévedt szovjet gépek követhették el. Az akkor már a Szovjetuniót megtámadó, szlovák
területhez tartozó Eperjest kívánták megtámadni megtorlásként, csak a rossz időjárás miatt
eltévedtek és a magyar oldalhoz tartozó Kassát bombázták le.
12.hét 2021. 04. 29.
A Horthy-korszak lezárása és Magyarország világháborús szereplése
Magyarország számára sorsdöntő a determinált külpolitikát eredményező szovjetek elleni fellépés.
Június 26-i kassai bombázás az előzménye, amelyet ma is rejtélyek öveznek. Nem tudni ki bombázott.
A korabeli közvélemény is még ha nem buzgón, de támogatta a háborúba való belépést a szovjet unió
ellen és reménykedtek, hogy össze fog omlani rezsimjük. Németország oldalán küzdöttünk a keleti
front alakulása egyre inkább szűkíti külpolitikai lehetőségeinket. Kora ősz folyamán (szept.) látszottak
a baljós jelek, hogy nem lesz villámháború a szovjetek elleni közdelem és már nagy károkat is
szenvedett seregünk. Csökkenteni kellett a frontom harcoló magyar alakulatok számát cserébe, hogy
eleget tegyen a német elvárásoknak a megszállt területek védelmére. 1941. decemberétől sürgetőbb
egyre a magyar szerepvállalás a németek részéről, ekkor akadtak el a németek a szovjeteknél.
Hitlernek változtatnia kellett a haditerven, lemondott Moszkva elfoglalásáról Sztálingrád és a
Kaukázusi olajmezőkre irányította katonáit. 1942. januárjában Horthy és Bárdossy miniszterelnök
belement abba, hogy a második magyar hadsereg kiküldődjön a keleti frontra. Hitler ekkorra már a
teljes magyar haderő mozgósítására vágyott… Április folyamán kezdődött a folyamat, ekkor már a
miniszerelnök nem Bárdossy volt, hanem a konzervatív egykori Bethlen híve Kállay Miklós lett a
miniszerelnök. Mielőtt Bárdossyt leváltották addig januárban megtörtént a magyar hadsereg másik
világháborús leggyalázatosabb és legtragikusabb eseménye az újvidéki tisztogatás, amelynek
hátterében a jugoszláv-szerb partizán csapatok folyton támadták a magyar egységeket, ezért partizán
vadász akcióba kezdtek a magyarok. Szerb, zsidók, magyar nemzetiségű szerb állampolgárok is
áldozatul estek. Az áldozatok nagy száma 14 év alatti és 65 év feletti férfi és nő. Néhány éves
börtönbüntetést kaptak csak az akciót kidolgozó katonák… A Hideg napok című játékfilm ezt a
tragédiát dolgozza fel.
Hintapolitika: Kállay Miklós politikája. Nem igazán volt mozgástere az akkori politikának, így a hinta
nagyon kis ívben mozgott. A német katonai kudarc miatt a Kállay kormány arra törekedett, hogy a
németeknek tett korábbi ígéretek teljesítsük, de újabbakat ne kössünk már vele. Kállay
miniszerelnöksége során áprilisban kezdődött meg a magyar hadsereg kiküldése a keleti frontra, 1943
elejétől kezdve azonban már a nyugatiakkal (Anglia) kezdődött meg puhatolózó tárgyalások. Még nem
léptünk ki, de ezzel a titkos diplomáciával akarta felmérni, hogy mire számítsunk a világháború után
mi magyarok. Sok magyar reménykedett, hogy az 1941-ig történt területgyarapodások megmaradnak.
1943 elején fordulat a világháborúban: 1942-ben az Egyiptomi Alexandria táján észak-Afrikában a
szövetségesek a németek és olaszok ellen győzelmet arattak. 1943 február elejére Sztálingrádnál a
németek elbuktak, a Doni katasztrófa is erre az évre tehető. A Sztálingrádi német hadműveletek során
Hitler sok taktikai baklövést követett el. A szovjet hadsereg olyan közel húzta meg a front vonalat az
ellenséghez képest, hogy a németek ne tudjanak légierőt vagy bármit bevetni. A németek nem tudták
használni különböző fegyvernemeiket. A gyalogságnak kellett a küzdelem oroszlánrészét kivennie.
„Az oroszok már a spájzban vannak.” Február 2-án sorra került a német hadsereg bekerítésére és a
második magyar hadsereg java is elpusztult nem sokkal később a Don-kanyarnál. A Kállay-kormány is
ezután fogja felvenni a kapcsolatot nyugattal.
Miután sikerült óvatos ígéreteket elérni az angoloktól hosszas előkészületeket követőben szeptember a
kiugrási feltételek is elkészültek. A Balkáni front megnyitása után léptünk volna ki. Ennek előfeltétele
a keleti frontról való katonák kivonása, a németekkel való kapcsolatok lazítása. A kivonást illetően a
magyar kormány részéről volt igény, de az ezzel ellentétes német igényekkel csak felemás módon
sikerült megvalósítani. Hitler hosszas tárgyalás után belement, hogy a második magyar sereg
maradékát hazahozzák. Azonban a megszállt területek védelmére használt magyar katonák létszámát
növelni kellett. Július közepén történt a Szicíliai partraszállás. A második front megnyitására, a
Balkánon sikerül megteremteni a feltételeket úgy tűnt. A november-december tájékán lévő teheráni
konferencián Sztálin, Churchill és Roosevelt megegyezik, hogy Normandiában legyen a második
front. A németek tudtak az angolokkal való tárgyalásokról.
Hitler német csapatokat vezényelt Magyarországra, amihez Horthy formális beleegyezését kérte.
Márciusban tárgyaltak erről. Horthy végül beleegyezett, hogy a németek bevonuljanak hozzánk. Hitler
számára megengedhetetlen lett volna a magyar kiugrás. Ezért is vezényelte ide erőit. Március 19-én
érkeztek meg. Horthy és a magyar kormány, Sztójay Döme az új miniszterelnök korlátozott
szuverenitás birtokában szemlélte az eseményeket. Hamarosan megkezdődött a vidéki zsidóság
koncentrációs táborokba hurcolása 350-400 000 hazai zsidó hunyt el a holokauszt során.
Május elejétől körülbelül 50 000 német katona állomásozott hazánkban. Nagy részük az ország keleti
részeiben tartózkodtak. Június végén Horthy leállította a deportálásokat, mielőtt a fővárosi zsidókat is
elvitték volna. Okát nem tudjuk. Ekkora már sor került a Normandiai partraszállásra, ekkora már
érezni lehetett, hogy hamarosan véget ér a háború a németek vereségével. A Vatikán is jelezte, hogy a
zsidók ellen elkövetett tettekért nemsokára felelősséget kell vállalnia az országnak. Horthy még
meglévő mozgásterét kihasználva egy újabb bel-és külpolitikai változáson gondolkodott, megpróbálta
a kiugrást újra megpróbálni. (augusztus 23: Románia kiugrása, a szovjetek jelenléte miatt is) Horthy és
környezete felismerte, hogy kielőztek minket a románok a kiugrással ezzel hazánk lépéshátrányba
került. A tervezett 1941-es augusztus bécsi döntések értelmében veszélybe került az akkor hozzánk
csatolt területek megtartása. A román kiugrást követően elég lassan tudtunk kilépni. A kormány tett
egy utolsó kört az angolszász hatalmak irányába a kiugrást illetően, de szeptember elején már
mondták, hogy a szovjetek azok, akikkel tárgyalnunk kell, mert nemsokára ideérnek. Szeptember
közepén át is lépte a szovjet hadsereg a trianoni határokat, megkezdődött a katonai megszállás.
Szeptember 28-án került sor magyar delegáció kiküldésére Moszkvába. Október 11-én került sor a
fegyverszüneti megállapodás megkötésére, ami szerint azonnal meg kell szüntetni a szovjetek elleni
katonai hadműveletnek és hadat kell üzenni Németországnak. Néhány napig a szovjetek is
beszüntették hadműveleteit a sikeres kiugráshoz. Október 15: Horthy híres proklamációja a rádióban:
Ma már minden józanul gondolkodó ember előtt a németek elveszítették a háborút- Álljunk át a
szovjetekhez.
A vezérkar, tisztiállomány java már németbarát volt, szóval nem igazán volt sikeres a kiugrási
színjáték. A kiugrási kísérlet egyetlen sikeres epizódja: a magyar I.hadsereg Dálnoki Miklós Béla
vezetésével átállt a szovjet hadsereghez, de hadseregünk java passzivitással reagált a kiugrási
proklamációra. A nyilasok gyorsan reagáltak, még aznap megszállták a főváros legfontosabb helyeit, a
németek rávették Horthyt, hogy mondjon le és Szállasit tegye új vezetővé. Németországba távozott
Horthy. Szálasi magát nemzetvezetőnek deklarálva német mintára egy kézben egyesítette a végrehajtói
és államfői hatalmat. Egyszer kormány és államfő. A magyar állam folyamatossága megmaradt, a
magyar parlament csonkán, de működött. Sopronba helyezték át. A magyar hadsereg java is
végrehajtotta Szálasi utasításait. Közben a sikeres Alföldi hadműveletet követően a Debreceni,
Hortobágyi csatát követően, december 24-én megkezdődött Budapest ostromának előkészítése szovjet
részről. Sztálin nyílt várossá akarta nyilvánítani, azt gondolta kivonulnak a német csapatok. Hitler
Budapestet köröm szakadtáig védette. Ha Budapest elesik megnyílik az út Bécsen keresztül Berlinbe.
Budapest a II.Sztálingrádi csataként vonult be a történelembe. Házról házra dúlt a 2 hónapig tartó
küzdelem. Kiszorították a szovjetek a németeket, nyilasokat.
A Tiszántúlon egészen más folyamat vette kezdetét. A nyilasok gazdasági és emberi erőforrásait a
német érdekeknek rendelte alá, Szegeden megalakult a Magyar nemzeti függetlenségi front az ország
új demokratikusnak gondolt alapjait akarták lerakni. Az illegalitásból előjövő 45 előtt is létezett
pártalakulatok: Kisgazdapárt, Nemzeti parasztpárt, Szociáldemokrata és Kommunista párt, a polgári
demokrata párt, ami viszonylag rövid életű jobbközép párt formáció volt. A szakszervezetek is a
függetlenségi front tagjai voltak. A szovjet elvárást teljesítve ez a front tekintette magát az új
Magyarország megteremtőjének. December közepén az ország addigra felszabadult főleg Tiszántúli
területeken közfelkiáltással, szóban választottak képviselőket. Így került sor december 21-én
Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés megalakulására, vezetője Zsedényi Béla. Az államfői
jogkörökről csak január elején születik döntés. Kormányzó nem volt, Horthy lemondott, de ideiglenes
jelleggel sem akartak kormányzót, ezért egy 3 fős Nemzeti főtanácsot hoztak létre. Dálnoki Miklós
Béla az ideiglenes kormány feje. A háborúból való kiugrás tényleges kidolgozása volt egyik fő
feladatuk. Decdember 31-én hadat üzennek Németországnak. Moszkvával fegyverszüneti
megállapodást kötnek január 20-án, amelynek feltétele a németeknek való hadüzenet, ami teljesült is.
Magyarországnak vállalnia kellett, hogy aktív módon vesz részt a háború befejezésében. 8 alakulatot
tartottunk fel e célra. A jóvátétel 300 000 millió dolláros áruszállítás volt, akiknek gondot okoztunk.
200 000 millió dollár csak a szovjetek felé… Fel kellett oszlatni a szélsőjobb, fasiszta pártokat,
szervezeteket. A háborús bűnösöket is felelősségre kellett vonni. Az ország fele azonban még
németbarát volt. :o
Megkezdődött a belpolitikai élet normalizálása. A földkérdés: márciusban földosztásos rendeletet
adnak ki, szeptemberben törvénybe is iktatják. A felszabadult országrészen földosztó mozgalmak
alakultak. A falusi lakosság hozzá kezdett, hogy kielégítsék földiránti vágyaikat. A spontán népi
folyamatokat kellett szabályos mederbe terelni. A földosztásról szóló rendelet: Kiktől milyen arányban
vesznek el földet, kik részesedhetnek milyen mértékben földekben. Két nagyobb birtokkategóriával
számoltak 1000 holdnál nagyobb területeket szekularizáltak. A katolikus egyház is sok birtokot
vesztett. 100-1000 hold között különbséget tettek az úri és paraszti, polgári eredetű birtokok között. A
300 holdat meghaladó földet vették el. Az antifasiszták 300 holdig tarthatták meg földjeiket. Akik
bármilyen szélsőjobboldali, háborús felelős, fasiszta azoknak a birtokaik teljes egészében kisajátításra
ítélték. Így került sor a földosztásra. Lehetőség szerint minél több embernek akartak adni. 5-7 hold
közötti parcellákat adtak. 300 000 ember nem jutott elsőkörben birtokhoz. A földosztásban részesültek
korábbi szemmel uradalmi segédek, agrár proletárok.
A függetlenségi fronton belüli ellentétek elkezdtek kiéleződni. Első jelei: a nyár folyamán kijjebb
rudalták a polgári demokrata pártot, így a polgári demokrata párt képviselőjének Teleki Gézának is
távoznia kellett a pártból. Apja Teleki Pál volt.
A pártviszonyok alakulása 1945 derekán: Legnagyobb politika erő 1 000 000 párttagsággal a
kisgazdapárt számított, igazi néppárt volt. Leképezte a korabeli magyar társadalom teljes egészét. Itt
volt Sulyok Dezső nevével fémjelzett szárny, akiknek nagytőkés és nagybirtokosokkal volt kapcsolata.
A centrumban: Nagy Ferenc (későbbi miniszterelnök), Kovács Béla (pártfőtitkár), a párt baloldala: a
református lelkész Tildy Zoltán későbbi miniszerelnöki, később köztársasági elnök, Dinnyés Lajos
(későbbi miniszterelnök). A balszárny a koalíción belüli baloldallal fog szervesen együttműködni.
Egyengetik a kommunista hatalomátvétel útját. Tildy is asszisztálja a kommunista hatalomátvételt. A
Nemzeti Parasztpárt a párt a népi írók csoportja alkotta, 1941-ben alakultak. Pl: Illyés Gyula, Veress
Péter, Darvas József, Erdei Ferenc szociológus, Kovács Imre a párt főtitkára, Szabó Pál. A Nemzeti
Parasztpárt a koalíción belül a legelkötelezettebb a kommunisták mellett.
A szociáldemokrata munkáspárt jobb közép és balszárnyat lehet elkülöníteni. Bal szárny: Peier
Károly, Marosán György. centrum: Bán Antal.
A polgári demokrata párt: Főváros, nagyobb városokhoz kötődő, jobbközép polgári párt, nincs olyan
nagy támogatottsága. A Magyar Radikális párt értelmiségi baloldali párt, balliberális párt. Náluk
sokkal nagyobb szerepet játszik a demokrata párt formáció, amelyben két fő meghatározó Gróf Pálffy
Géza: hagyományos úri konzervatív keresztény nemzeti politikájával, Barankovics István féle
irányzat: plebejusabb néppártibb, a népek felé nyitottak párttá akarta formálni a demokrata néppártot.
Neki rossz volt a kapcsolata Mindszenthyvel. 1945-ben kettészakadt a párt demokrata néppárttá. Az
1945-ös novemberi választásokon a Barankovics féle irányzat nyer. Nem akarták megosztani a
jobboldalt, ls a kisgazdapártot gyengíteni szóval nem vesznek részt a választásokon, kisgazdapárt
jelöltként jut be Barankovics a parlamentbe. Az egyház is a kisgazdapárt támogatására szólította fel
őket.
Kommunisták: Hazai egykori illegális kommunista mozgalom vezérkara a nemzeti kommunista szárny
tagjai: Rajk, Kádár, Apró Antal, Biszku Béla, formailag nem moszkovita: Gerő Ernő is idetartozott.
Moszkovita szárny: moszkvai emigrációból hazatértek: Rákosi, Nagy Imre, Rajk, Farkas Mihály.
Az országgyűlés megtartásának időpontjáról a különböző pártok máshogy vélekedtek: jobboldaliak,
polgáriak: el akarták tolni a választásokat, mivel a megszálló szovjetekkel a hátuk mögött a
baloldalnak, komcsiknak kedvezne. A baloldal, a kommunisták mielőbbi választást akartak.
Törekvésük találkozott a szövetségesek érdekeivel is (angol, amerikai állásponttal). Azt akarták
mihamarabb alakuljon ki egy demokratikus társadalmat leképező vezetés. Nyáron eldőlt, hogy az ősz
folyamán megtartják az országgyűlési választásokat. Szeptember elején az Ideiglenes Nemzetgyűlés a
földosztásról, szóló törvény és az addigi kor legdemokratikusabb választójogi törvényének
megalkotásához. Férfiak és nők is egyenlően szavazhatnak, nem mint 1920-ban amikor a nők
korhatára magasabb volt a szavazáshoz. A svábokat azonban a kollektív bűnösség elve alapján
megfosztották választójoguktól ez olyan 300 000 embert érintett.
A koalíción belüli két munkáspárt a szociáldemokraták és a kommunisták kérése a koalíció tagjai felé
az országgyűlési választások előtt tartsák meg az előrehozott helyhatósági választást. A kisgazdák úgy
tettek, mint akik nem tudják mire megy ki a játék, belementek, de úgy gondolták mindenhol tartsák
meg ezt az előrehozott akciót. Az országgyűlési választásokat a kisgazdák tűntek úgy, hogy meg
fogják nyerni azonban az arány nem volt mindegy. A baloldal, hogy növelje választási esélyeit
Budapesten iránymutató választásként akarták megtartani, hogy a fővárosi munkásságra támaszkodva
legalább a fővárosban győzedelmeskedjenek. Hátha tovább tudják mandátumaik számát növelni.
Befolyásoló, hangulatcsináló választásnak szánták.
Október 10-re kiírták a fővárosi választást, óriás pofára esés volt a munkáspártoknak, a kisgazdák
nyertek itt is. Megalakíthatták a kisgazdapárti frakciót. Abszolút többséggel nyertek a budapesti
helyhatósági választásokat. A munkások 43%-ot értek el. November 4-én került sor az igazi
választásra. A katolikus egyház is kampányolt a kisgazdák mellett a kommunisták ellen.
Dokumentálva lett, hogy sok helyen a választás napján is felolvasták Mindszenthy levelét, amiben a
gonosz erőinek nevezi a kisgazdák ellenfeleit. A kisgazdapárt elhatárolódott ettől az akciótól, túl sok
volt. A választáson a kisgazdák nyertek 57%-al, amellyel egyedül is kormányt alakíthatott volna, a két
munkáspárt együtt olyan 34%-ot ért el, (szociáldemokraták: 17%, kommunisták 16,9%) óriási vereség
volt. A nemzeti paraszpárt alig 6%-ot ért el. A kisgazdapárt nem akart egyedül kormányt alakítani, a
koalíciós kormányzást akarták folytatni. Nyilvánvaló volt, hogy kisgazda lesz a miniszer Nagy Ferenc
és Tildy Zoltán mérkőzött, Tildy lett az első miniszterelnökük. Egyes tárcák elosztásánál eléggé
késhegyre menő viták alakultak ki. 12 minisztériumban állapodtak meg. 6 a kisgazdáké, 6 a
baloldaliaké. A kisgazdapárt nem törekedett kihasználni győzelmét. Nagy küzdelem alakult ki a
belügyi tárcáért. Gyakorlatilag a kor viszonylataiban állam volt az államban, a legnagyobb fegyveres
erő, politikai rendőrség irányítója, ellenőrizte, felügyelte a választásokat. Nem mindegy kihez kerül.
Mindegyik koalíciós partner magának akarta. A nemzeti parasztpárt arra hivatkozott, hogy az
ideiglenes kormányzás alatt alattuk volt, a kisgazdák azt mondták ők nyertek ezért nekik kell, a
kommunisták is igényt tartottak rá, Malinovszkij marshall Miklós Béla elé helyezte azt az ellátási
mennyiséget, amit a magyar kormánynak át kell adni a szovjet katonáknak, de még a felét sem tudták
volna teljesíteni. Ha a kommunisták kapják a belügyminiszteri tárcát akkor elkerülhető a nem teljesítés
miatti szovjet megszállás. A kommunistáké lett a tárca. Nagy Imre lesz a belügyminiszter, aki nem
igazán volt alkalmas a tisztségre, de márciusban Rajk László kerül a helyére, aki 1948-ig tölti be a
tisztséget már tehetségesebb.
Az államforma kérdése: Köztásaság legyen, ne királyság, de hogy ki adja a köztársasági elnökök,
milyen jogkörei legyenek, 1946 elején küzdelem, vita alakul ki a koalícióban.
13.hét 2021. 05. 06.
Moszkva keze Budapestig is elért és borítékolható volt a hazai belső politikai történésekben az ő
törekvéseik, akaratuk. A belügyi tárca birtoklása nagy hatalommal járt, a választások felett is hatalmas
kontrolt tudott gyakorolni, a hatalom megragadásához való út nélkülözhetetlenné tette a kommunisták
számára ennek birtoklását.
A köztársasági eszme a Tanácsköztársaság után népszerűtlenné vált királyságot akartak, de a
világháború után már a királyság nem maradhatott, eljött 45-46 fordulójára, hogy itt a köztársaság
ideje. Mindszenthy még a királysághoz ragaszkodott, azt akarta halasszák el az államforma kérdését és
majd később népszavazás útján döntsenek az államformáról. A kisgazdapárton belül Sulyok Dezső a
jobb szárny hajlott a királyság megőrzésére, de őket vissza tudták szorítani.
Januárban folyó pártközi egyeztetéseken a kisgazdák és a kommunisták álláspontja csapott össze.
Kisgazdák erős köztársasági elnöki méltóságra vágytak, ezzel a kommunisták visszaszorítására.
Velünk szemben a kommunisták reprezentatív köztársasági elnöki méltóságra vágytak. Alapvetően a
kommunista párt álláspontja győzött ebben a játszmában, a mai köztársasági elnöki pozíciónál is
gyengébb volt akkor. Akkor nem lehetett egyszer sem újra váltani a köztársasági elnököt. Az 1946/1.
törvény mondta ki a köztársaság létrejöttét. Tildy Zoltán lett a köztársasági elnök, február 5-én
párttársa alakítja meg az új kormányt. A korrupción belüli mézeshetek végét jelentette a
megválasztásuk. A nagyhatalmi küzdelmek a társadalomnak is tisztává válik, nem a szokásos
koalíción belüli kötélhúzás, hanem élet-halál küzdelem két politikai ideológia között. Az, hogy ki
kerül ki a 6-ból győztesen dönti el a jövőt.
Létrejön a baloldali blokk. Március 7-én tömegtüntetést tartanak főleg a kisgazdapárt jobb szárnya
ellen irányultak. Politikai értelemben a kisgazdapárt magának biztosította ezt a támadási felületet.
Februárban az egy évvel korábbi földosztás során történtek túlkapások, sok helyen nagyobb arányú
földet vettek el és ezek a tulajdonosok pereket indítottak. A kisgazdapárt februárban megígérte, hogy
orvosolja az igazságtalan földelvételt. Ez jó támadási pontot adott a kommunistáknak. A szalámi
taktika: kisgazdapárt a kommunisták által nem szimpatikus tagjait eltávolítják. Kizárták a pártból
Sulyok Dezsőt, leváltották a jobb szárnyt a pártról. Sulyok új pártja a Magyar szabadság pártja.
Nagy Imrét Rajk váltotta a belügyminisztériumi székben, akinek meghatározó szerepe lesz a
törvénytelenségekben. Az 1921-es rendtörvényét aktualizálták és ez szolgált a köztársaság védelmére,
amit a kisgazdapárt nyújtott be a kommunisták visszaszorítására, a demokrácia védelmére. Azonban a
kommunisták kezében fog halálos fegyverként funkcionálni. A koncepciós perek egyik legfontosabb
jogszabálya lesz… Ez a törvény súlyos büntetéseket tartalmaz, akik a demokratikus államrendet
megdöntő mozgalmakban vesznek részt, sajátos módon azokat az embereket is bünteti, akik csak
tudtak ezekről és nem jelentették őket is véres büntetésekkel sújtották. Utat nyitottak a besúgásnak
mivel, ha nem tette akár az életébe is kerülhetett. Április, májustól kezdve a szalámi taktika sikerei
után újra kiéleződött a politikai feszültség a koalíción belül, a kisgazdapárt fellépett az arányosításért.
A parlamenti túlsúlyához mérten akart hatalmat, mivel már 1946 elejére a baloldali blokk emberei
voltak többségben vidéken is az államigazgatási pozíciókban. Júliusra sikerült elérni, hogy a kisgazdák
meghátráljanak. 1946 júniusában sorra került az Oktogoni lövöldözésre, mai napig nem tudni mi állt a
merénylet hátterében, megoldatlan incidens. Egy diák egy épületből rálőtt két szovjet kiskatonára és
egyikőjük meg is halt, a 17 éves elkövetőt később megölték a rendőrök mondja a hivatalos verzió.
Lehet politikai, lehet szerelmi háromszög állt a háttérben egy oktogoni pincérnőnek udvarolhattak nem
tudni. Vannak, akik szerint a diák már nem is volt életben amikor a padlásra szállítottak csak az ÁVH
vitte oda. 46 tavaszától kezdve a sajtó ellenforradalmi és reakciós merényletekről számol be
kiskatonák ellen, Gyöngyösön egy katona életét is vesztette. A nőket erőszakoló katonák miatt akartak
elkövetni a fiatalok erőszakot a katonák ellen. A cselekvők általában diákok, diákkorúak voltak. Lehet
csak felpumpált incidensek és próbálták a kommunisták a kisgazdákhoz kötni. Az oktogoni lövöldözés
is ezért gyanús. Rajk feloszlatott civil szervezeteket és vallási szervezetek is. A civil hátországot
próbálták kirántani a kisgazdák alól. A cserkész szervezeteket is feloszlatták, hónapokkal később
újraindulhatott, de már korlátozott formában. A kisgazdapárt így beadta a derekát. Július folyamán
bejelentették, hogy sikerült elsimítani a koalíción belüli feszültséget, nem erőltette tovább a túlsúlyát.
Helyhatósági választásokra még nem került sor. A vidéki államigazgatás java a kommunisták kezében
volt, így nem volt érdekük erőltetni a választásokat.
Szeptembertől újra beindult a parlamenti munka, a küzdelmek újból megkezdődtek. Budapesten
megtartották a gazdanapokat és ezzel akart üzenni a Kisgazdapárt a március 7-i tüntetésre és ő is tud
embereket mozgósítani, közel 500 000 ember gyűlt össze. Van egy ilyen sztori: Rákosi a himnusz
közben cigarettázott és keresztbe tett karral állt, aki felszólításra abba hagyta.
Szeptember-október folyamán Rákosi nyíltan megüzente a szalámi taktika következő fázisát. A
kisgazdapárt tisztulási folyamata nem ért véget, szerinte a reakciósok továbbra is ott ülnek közöttük. A
kisgazdapárt tudta mire számíthat. A szalámi taktika következő fázisának előkészítése elkezdődött, a
centrumot akarták eltávolítani. Az ÁVÓ már december folyamán munkához látott, februárban már egy
titkos szervezkedés nyomaira bukkantak. A magyar testvéri közösség szervezete: elutasította a
Trianoni határokat, a német megszállás és a nyilasok alatt illegalitásban voltak jelen, nem akartak
politikai párttá alakulnak, nem akartak közvetlenül beleszólni a politikába. Egymás lakásán tágabb
baráti körben vitatták a politikai helyzetet, tervük, hogy felajánlják segítségüket Nagy Ferenc számára.
Néhány kisgazda is eljárt a gyűlésekre Saláta Kálmán is, aki közvetlen Nagy Ferenc mellett állt.
Február folyamán kérte az ügyészség a kisgazdákat állítólagos összeesküvési érintettsége miatt
Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztését. Február 24-én Kovács Béla bement ügyvéd nélkül az
ÁVÓ-ba, hogy tisztázza magát, pszichikai módon próbálták megtörténi. A korabeli koncepciós
eljárások Kovács Béla ellen nem tudtak koholni elég vádat. Egy napirendi felszólalás útján akart
Kovács Béla beszámolni az őt ért atrocitásról, de nem valósult meg mert február 25-én elhurcolták a
Szovjetunióba a férfit. (8 évet töltött a Szovjetunióba, valószínűleg szibériai, keleti gulágba tarthatták.
Miután hazahozták is börtönbe vetették. A forradalom idején kap miniszteri tárcát, de a forradalmat
követően inkább elkerüli a megtorlást. Kádárral próbál kapcsolatba lépni a kiegyezés miatt. 1958-ban
hal meg. Szerepet vállal a Kádár-rendszer kiépülésében, hiába áldozata volt ő is a kommunizmusnak. )
Kovács Bélából sikerült terhelő adatokat kinyerni Nagy Ferencre vonatkozóan érkezett a hír
Budapestre Moszkvából. A Svájban tartózkodó Nagy Ferencnek haza kellett jönnie, de titkára
lebeszélte erről. Nagy Ferenc előrehozott nyári szabadságon volt, ekkor már ő is gondolkodott a
lemondáson. A kisfiát akarta magához venni és azt mondta utána lemond, félt, hogy fogságba ejtik
fiát. A svájci-osztrák határon mondott le. Néhány évig Svájcban majd USA-ban farmerkodik 1972-ig
haláláig. A lapok egy nappal lemondása előtt már leközölték utódja nevét: Dinnyés Lajos… Június
elején mondott. Rákosi beismerte, hogy neki szerencsésebb volt ez, mintha hazajön Nagy Ferenc, mert
akkor őt is bíróság elé állítják. Kovács Béla után Nagy Ferencből sem akart Rákosi mártírt csinálni.
Két kisgazda mártír már nagyon gyanús lett volna. Így hogy nem jött haza elkönyvelhették bűnösnek,
mert ha nem az hazajött volna, azonban nem volt bűnös. Dinnyés Lajos az új miniszterelnök, akinek
nevéhez fűződik az első 3 éves terv 1947 nyaráról. Sor került az országos tervhivatal létrehozására.
Dinnyés Lajos kisnemesi származású volt, a kisgazdák bal szárnyáról.
1947. februárjában írták alá a párizsi békeszerződést, szeptemberben cikkejezték be. Nyáron úgy
tudták, hogy mihelyt érvénybe lép a békeszerződés a szovjetek elvonulnak, így ragaszkodtak a
kommunisták a választáshoz, amíg itt vannak a katonák és a SZEB. Szeptemberben kiegészítették a
szerződést, hogy maradnak a katonák hiába megszűnt a megszállt státusz. Az 1947-es választás a
legkorruptabb választás volt. A neve is a csalásokra utal. A baloldalba tömörült blokknak akartak
előnyt a választójogi törvény módosításával. Jelentős tömegeket, több százezer embert vontak meg
választási jogától. A svábok nem szavazhattak, de a Csehszlovákiából áttelepült magyarok sem. Azt
mondták ezek a csehszlovákok főleg fasiszta és háborús bűnösök, ezért kollektíve meg kell fosztani
őket választási joguktól. Sokaknak „véletlenül” nem küldték ki a választási papírokat, a választási
névjegyzékből „véletlenül” kimaradottak java kisgazda és szociáldemokrata párti volt… Létrehozták
az országos listát egy vegyes választási rendszert, a maihoz hasonló. Választási szövetséget nem
hozhatott létre mindenki, csak azok a pártok tehették, akik már léteztek és indultak 1945-ben a
választásokon. A két legerősebb ellenzéki pártnak a demokrata pártnak és a Pfeiffer Zoltán pártjának
esélyeit akarták rontani.
Belevették a választójogi törvénybe azt, hogy azok nem gyakorolhatják passzív választójogokat azok a
politikus, akik a két világháború között kormánytag volt vagy fasiszta színezetű. Sulyok Dezsőt is
megfosztották a szavazástól, indulástól mert köze volt az 1935-ös Gömbös párthoz. A magyar
szabadság pártja feloszlatta magát, Sulyok Amerikába emigrált, ahol New Yorkban
sajtótájékoztatóban tájékoztatja a világot az itthoni helyzetről.
A belügyminiszterek az ajánlócédulák miatt tudták ki demokrata párti. A választói névjegyzék
kivonatokkal igazolhatták magukat, akik a választás során nem tartózkodtak otthon. Azonban ez nem
volt alkalmas, hogy teljesen igazolható legyen az, aki szavaz és könnyen hamisítható volt. Plusz, fölös
számú cédulákat gyártottak a kommunisták, amit Rajk ellenzett. Farkas Mihály elismerte ezt a
lehetőséget és terítsük szét a felelősséget, a többi koalíciós partnernek is adjanak, hogy ők is
csalhassanak, így mindenki felelőssége a történés. Nincs rá bizonyíték, hogy a kommunisták közül
mások is éltek volna ezekkel a kékcédulákkal. Ezekkel egy ember rengeteg szavazatot adhatott le, csak
utaznia kellett.
A szavazás során sokak jelentették, hogy egy személy jár-kel és szavaz a kommunistákra. A
kommunisták nem foglalkoztak vele hiába másnap leadta a sajtó a csalást. 100- 300  000 közé teszik a
pluszszavazatok számát. Megállapítani azért nem lehet pontosan, mert a számlálás után
megsemmisítették a választói kivonatokat. A kommunisták nyertek, de valószínűleg a csalás nélkül is
sikerült volna, ám az abszolút többséget nem tudták megnyerni. A kisgazdák a 3. lettek, a 2. a
demokrata párt. A kisgazdapárt visszaszorult hiába 57 %-kal nyertek két éve. 5.helyen a nulláról
feljött Függetlenségi Párt állt.
A Radikális Párt sosem tudott számottevő politikai teljesítményt elérni, most is kb 2%-ot tudhatott
magának, azért kellett indulnia, hogy a Függetlenségi párt esélyeit mérsékeljék.
Szeptemberben a 4 koalíciós partner és a Radikálisok a Függetlenségi pártot csalással vádolták meg.
Pedig a csalók vádolták a csalókat. Ez a petíciós per. Pfeiffer kivédte az állításokat. Novemberben az
ügyészség kérte Pfeiffer Zoltán felmentését. Ő másnap hajnalban családjával elhagyta az országot. Ezt
követően megfosztották a függetlenségieket mandátumaiktól és Rajk fel is oszlatja a pártot. Nem
maradt már olyan erő, aki fékezni tudta volna a kommunistákat, a demokrata párt szövetség nélkül
maradt és szűntek meg vidéki szervezeti is. A Mindszenthy pert az utolsó csepp a pohárban. 1947
végén formailag még koalíció van, de ez már csak látszat. A kommunista párt akarata érvényesült.
Egyfajta proletár diktatúra alakult ki.
14.hét 2021. 05. 13.
Formailag még koalíciós kormányzásról lehet beszélni egy darabig, de már Rákosi is megállapította
kvázi proletár diktatúra van, az ő akaratuk érvényesült a kormányzáson belül. A demokrácia,
parlamentarizmus látszattá vált, kiüresedett. A demokrata párt is a lassú elhalás folyamatát mutatta. A
48-as év is mozgalmas volt, volt még mit intézni a kommunista pártnak. A szociáldemokrata és a
kommunista párt is idén egyesült, ezért is nevezte Rákosi ezt a fordulat évének. Emellett 48 első
felében zajlott az egyházi iskolák államosítása. A katolikus egyház, Mindszenthy bíboros ellenállt az
államosításnak. A református és az evangélikus egyház hamarabb beadta a derekát, Mindszenthy
hallani sem akart az államosításról. Június elején napok alatt lezajlott a Pócspetri incidens, amely
koncepciós per volt némi valósággal alappal. Egy rendőr holtan esett össze egy lövéstől, órák alatt a
hatalom ráépített erre a tragédiára egy koncepciós pert. Rendes kormány ülésen beszélték meg az
ügyet, halálos ítéletekkel is számoltak példát akarta statuálni. Pócspetri ügy: Június 3-án Asztalon
János plébános vezetésével este összegyűltek a katolikus hívek a városházán Pócspetrin. A helyi
vezetés ekkor tárgyalt az iskola államosításról. A kivezényelt két rendőr egyike halálos lövést kapott.
Királyfalvi Miklós, aki a községháza épületéből lépett ki a zajongásra (volt hivatásos katona) látta a
rendőr töltöttfegyvert emel a katolikusokra és a bajt megelőzve Királyfalvi le akarta fegyverezni a
rendőrt, dulakodás közben dördült el a halálos lövés. A falu teljes férfi lakosságát megverték, a
kormány által irányított sajtó fekete reakcióról számolt be, be akarták mocskolni a katolikusokat,
Királyfalvit (eredeti sváb nevét használta Kremper a sajtó sváb-náci reakciót akartak mutatni)
Királyfalvi Miklóst sikerült úgy megdolgozni, hogy magára vállalja a gyilkosságot, ám indítékot nem
gyártottak neki. Királyfalvi amúgy megszavazta az iskola államosítást szóval nem is lett volna érdeke
az ellenreakció. Valószínűleg nem is a gyilkos fegyver került a bíróságra. Célzott lövést és szándékos
emberölést hoztak ki az ügyből, ami nem fedi a valóságot. Királyfalvit kivégezték 11-én... Az iskola
államosítások „népszerűsítéséhez” jól jött Rákosiéknak a pócspetri ügy. Pár nappal megszavazták a
parlamentben az iskolaállamosításokat.
A két munkáspárt egyesülése: A szociáldemokrata párt bal szárnya néhány hónap alatt lebonyolította a
szalámi taktikát a kisgazdapárt ellen, több 10 000 tagot zártak ki, kizárták a pártból a jobb oldalt is.
Júniusban jött létre a Magyar Dolgozók Pártja Szakasits Árpád lett az elnök, első titkár Rákosi
Mátyás.
Vádakat fogalmaztak meg a MAORT ellen: Direkt rossz helyen fúrtak, hogy ne találjanak földgázt,
ami amúgy rengeteg pénzbe került nekik. Valószínűleg hamis vádak, nem lett volna ez a MAO érdeke.
A per fővádlottja Papp Simon volt, aki már nyugalmazott igazgató volt. Amerikai állampolgárokat is
letartóztattak. Papp Simon jelentette a magyar szén-hidrogén kutatást ebben az időben, ennek
köszönhető a ma Alföldön ismert számos termálvíz felfedezése, Hajdúszoboszló is közé tartozik.
Szeptember derekán egy főmérnök a per előtt, egy olajkútból a mélybe vetette magát. Balesetnek
próbálták álcázni, de az eljárás elől menekült a halálba a mérnök. Papp Simont halálra ítéltek, de aztán
ezt életfogytiglani börtönre ítélték. Rabként vele terveztették meg a Recski munkatábor vízvezeték
rendszerét.
Rajkot Kádár János váltotta a belügyminiszteri székben, külügyminiszter lett Rajk. Tildy helyett
Szakasits Árpád lett a Magyar Köztársaság elnöke, decemberben lemondatták Tildyt és Dobi István
lett az elnök 1967-ig.
Az első állampárti választás is erre az időszakra tehető. A választás lehetősége szűnt meg 1949-ben.
Az emberek így mondták: nem választásra jártak, hanem szavazni. A választások lebonyolításának
indoka az volt, hogy megfogyatkoztak a képviselők a parlamentben. Meghalt, emigrált, börtönben ült,
önként kivonult a politikai életből. 1948-ban már Illyés Gyula is ott hagyta a politikai életet.
1949. 08. 19.: Az új parlament megszavazza az ország írott alkotmányát, augusztus 20-án lépett
érvénybe, ezért lesz augusztus 20. az alkotmány ünnepének napja. Az első írott alkotmánnyal
megszűnt a köztársaság népköztársaság lett, amelynek államfője a 36-os szovjet mintára egy testület a
népköztársaság elnöki tanácsa. Szűk egy évig Szakasits Árpád volt az első letartóztatásáig. A
jogszabályalkotási terület megmaradt az országgyűlés kezében. Az elnöki tanács is hozhatott
törvényértékű rendeleteket, mivel azt mondták ritkán ül össze az országgyűlés ezért kell nekik is ilyen
hatalom.
Két ülésszak volt az országgyűlésben: tavaszi és őszi
1987-ben fosszák meg az elnöki tanácsot e jogától.
Ma is vannak hatályban lévő törvényrendeletek, amelyek nemzetközi szerződéseket iktattak be.
Deklarálta a polgári szabadságjogokat a 49-es alkotmány: gyülekezési jog, vélemény nyilvánítási jog
szabadsága, levelek tartalmának titkossága. A nők egyenjogúságát is beemelték az alkotmányba,
mehettek szavazni, még ha nem is volt választék. Nem deklarálták az egy párt rendszer létét. 1972-ben
kerül sok alkotmánymódosításra az egypárt rendszer deklarálása felé.
Rákosi a közfelháborodás miatt nem végeztette ki Mindszenthyt egy ideig börtönbe tartották, de
kiszabadítják, aki a forradalmat követően elhagyja az országot. A Vatikán megfosztotta Mindszenthyt
bíborosi címét.
Októberben Rajk pere halálbüntetés ítéletével zárult. Titoval való barátkozását hozták fel ellene,
amiből végül kémkedést, hazaárulást kreáltak. Rajk ellen fizikai kényszert is alkalmaztak, pszichotróp
szerekkel (igazságszérum) is ki akarták belőle szedni a beismerést. Rajknak azt is megígérték, hogy
nem végzik ki csak példát akarna statuálni alakjával. Nem tudjuk végül mi volt az az elem, ami Rajkot
rávette a beismerésre. Irreálisan nyugodt volt a tárgyaláson, nem volt önmaga Rajk. Valószínűleg
szerek hatása alatt állhatott. Rákosi a szobájából hallgatta forródróton a pert, önmaga közvetlenül tudta
utasításokkal ellátni a tárgyaláson szereplőket. Szakasits és Kádár is letartóztatásra kerül nem sokkal
később. Zöld Sándor 1951-ben, aki Kádárt követte megölte családját és magát is miután Rákosi
megkritizálta őt. Zöld tudta mi következik.