TÖRTÉNELEM

(1860-1910)

1859: Bachot menesztik (belügyminiszter)

Külpolitika kudarcok  Össze kell hívni az országgyűlést

 Krimi háború miatt Oroszország már nem szövetséges

 Itáliai háború kedvezőtlenül alakul

1860: Októberi Diploma

 1848 előtti állapotok

 Vármegyék visszavezetése
 Országgyűlés újra működik  adót nem vethet ki

1861: Februári Pátens

 Magyarország különválása
o Tartományi szintre csökken
o Centralizációt szolgálja
 Két párt
o Határozati Párt
 Teleki László
o Felirati Párt
 Deák Ferenc

1861-1865: Provizórium időszaka

 Ismét abszolutista vezetés

1863: Erdélyi országgyűlés elküldi birodalmi követeit tanácsba

 Románok többségbe kerülnek az országgyűlésen

1865: húsvéti cikk

 Összehívják az országgyűlést (kiegyezés előzménye)

 Deák Ferenc cikke
o Leírja, hogy a Pragmatica Sanctio alapján tárgyaljanak
 Birodalom egysége
 Alkotmányosság
 Felelős kormány kinevezése
 országgyűlés (választójog)
 Közös védelem (nincs önálló magyar haderő)
 Két ország egyezségét vázolja fel

Kiegyezés megkötésének kényszerei

 gazdasági kimerülés
 magyarság kérdése
 nagyhatalmi státusz fenntartása
 1866: porosz – osztrák háború
o Porosz győzelem
1867: Kiegyezés

 Ausztria és Magyarország jogviszonyát rendező történés

 Tárgyalások vezetője Deák Ferenc
 Kinevezik a második felelős magyar kormányt
o Miniszterelnök: gr. Andrássy Gyula
 Ferenc József megkoronázása

1867: kiegyezés törvény (XII. törvénycikkely)

 nincs önálló magyar külügy

 hadügy az uralkodó személyes irányítása alatt van
 hadsereg kiegészítése az egyes országok hatáskörébe tartozik
 közös pénzügy (külügy, hadügy)

DUALIZMUS

1867-1918-ig tartott

1867-ben az osztrák – magyar monarchiából indult

kétközpontú alkotmányos monarchia (Bécs, Pest)

paritás elve érvényesül

közös ügyek elrendezésére 60-60 fős delegációt állítanak fel

uralkodónak előszentesítési joga van

k.u.k (800 ezer fős alakulat)

 kiegészítő alakulatok
o Landuehr
o Honvédség

Gazdasági kiegyezés

 kvóta: Magyarország 30%-ot, Ausztria 70%-ot vállal a közös költségekből, államadósságból

o 10 évente újra tárgyalják
 közös vámterület
 közös valuta

Kiegyezés bírálata

 Kossuth Lajos
o 1867: Cassandra-levél
 Jogfeladás történt
 birodalom bukása = Magyarország bukása
o Dunai Konföderáció terve (nem volt realitása)
 Duna menti népek etnikai alapon
Dualizmus pártjai, kormányai

 nincs ellenzék (van, de nem veszik őket figyelembe)

 nincs általános választójog
 közjogi kérdés (legfontosabb)
 1875-1905: Szabadelvű Párt
o 1875-1890: Tisza Kálmán (miniszterelnök)
 cél: polgári állam kiépítése  nő az állam szerepe
o oktatás
o Egészségügy
o közigazgatás

1868: népiskolai törvény

o kötelező oktatás 6-12 év között

közegészségügy fejlődése

kultúrharc

polgári házasság bevezetése

állami anyakönyvezés bevezetése

1890: MSZDP létrejön

1910: Nemzeti Munkáspárt nyeri a választást

 Tisza István – miniszterelnök