9.1.1.

A trianoni békediktátum és következményei

A BÉKEDIKTÁTUM ELŐZMÉNYEI, OKAI

❏ Magyarországon 1910-ben 54%-ot tett ki a magyarság
❏ az első világháborús vereség miatt az OMM és Magyarország is szétesett
● a nemzetiségek csatlakoztak a szomszédos országokhoz
● de facto már ekkor elvesztek a területek
● a békerendszer nyíltan hirdetett elve a nemzeti önrendelkezés volt
● módszere a népszavazás lett volna
● a valóságban a győztes nagyhatalmak érdekei érvényesültek
❏ a magyar békét a francia nagyhatalmi törekvések határozták meg
● franciabarát, erős szövetségi rendszert akartak létrehozni Közép-Európában
○ Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Szerb–Horvát–Szlovén (SHS) Királyság
○ a legtöbb vitás esetben szövetségeseik gazdasági-stratégiai érdekei szerint döntöttek
❏ figyelmen kívül hagyták az etnikai helyzetet
❏ a háborús felelősséget a vesztesekre rótták

A BÉKEDIKTÁTUM SZÜLETÉSE
❏ a béke feltételeit a győztes nagyhatalmak által kijelölt bizottságok állították össze 1919 tavaszán
● nem békekongresszus, hanem békekonferencia volt (csak győztesek)
● a szomszédos országok (utódállamok) tehettek javaslatokat és fogalmazhattak meg kéréseket
● a veszteseket csak a kész békefeltételek aláírására hívták meg
❏ 1920 januárjában Apponyi Albert vezetésével utazott ki a békedelegáció
● a magyar fél komoly dokumentációt készített össze érvei alátámasztására
● érdemben nem kapott lehetőséget az érvelésre
● a békefeltételekre Apponyi nagy hatású beszéddel válaszolt
● végső soron nem sikerült változtatni a békefeltételeken
❏ 1920. június 4-én írta alá Benárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd (politikailag súlytalan személyiségek)
❏ diktátumjelleg

A BÉKE TARTALMA
❏ területi rendelkezések
● a korábbi 282 ezer (320 ezer) km² területből 93 000 km² maradt (a terület 2/3-a veszett el)
○ Csehszlovákiához: Felvidék, Kárpátalja
○ Romániához: a történeti Erdély, Partium, a Bánság keleti fele
❏ csak ez a terület nagyobb (103 000 km²), mint a maradék Magyarország
○ SHS Királysághoz: Délvidék, Bánság nyugati fele, Muraköz (+ Horvátország)
○ Ausztriához: Burgenland (Őrvidék)
● jelentős magyar lakosság került a határon túlra
○ születtek kisebbségvédelmi garanciák, de azokat nem tartották be
● a határt meghatározó tényezők

©Rubicon-Ház Kft. Minden jog fenntartva. Jelen tananyagot vagy annak bármely részletét a kiadó engedélye
nélkül bármilyen formában vagy eszközzel reprodukálni, tárolni és közölni tilos.
 ○ vasútvonalak elhelyezkedése
○ gabonatermő területek
○ nyersanyagkincsek
❏ nem sikerült: Borsod, Nógrád, Mecsek
○ stratégiai érdek: csehszlovák dunai kijárat, Pozsony védhetősége
❏ katonai rendelkezések
● 35 000 főre korlátozott (hivatásos) hadsereg
● az általános hadkötelezettség eltörlése
● a modern fegyvernemek (páncélos, repülő) kizárása
● az utódállamoknak egyenként is nagyobb volt a hadereje
❏ jóvátételi kötelezettség
● később a Népszövetség döntött a pontos összegről: 200 millió aranykorona

A BÉKE KÖVETKEZMÉNYEI
❏ etnikai, népességi
● a korábbi 18,2 millió helyett 7,6 millió lakos (a népesség 60%-a veszett el)
● a maradék Magyarországon a magyarok aránya: > 90%
○ homogén nemzetállam született
● az elcsatolt területeken 3,3 millió magyar maradt (a teljes magyar népesség 1/3-a)
○ jelentős része (kb. a fele) a határhoz közeli tömbökben
● Csehszlovákiához 1 millió magyar került
○ az elcsatolt terület lakóinak 1/3-a
○ a szlovákok kb. hasonló arányt értek el itt, mint a magyarok 1910-ben országosan
● Romániához 1,66 millió magyar került
○ az elcsatolt terület lakóinak 1/3-a
○ a románok kb. hasonló arányt értek el itt, mint a magyarok 1910-ben országosan
● SHS államhoz 0,5 millió magyar került
○ az elcsatolt terület lakóinak 1/3 (a németekkel együtt abszolút többsége + további etnikumok)
● az utódállamok nem tartották be a kisebbségvédelmi szabályozást
○ földreform a magyar birtokosok kárára
○ az állami intézményekben teljes személycsere, illetve hűségeskü követelése
○ betelepítési politika
❏ az etnikai viszonyok átrendezése
○ a közigazgatás átalakítása
❏ a kisebbségi jogok megkerülésére
○ asszimiláció az oktatásban
❏ a magyar iskolák nem kaptak állami támogatást
○ a magyar kultúrát csak önerőből lehetett fenntartani
● a magyarság aránya gyors csökkenésnek indult
○ több mint 400 000 magyar menekült át Magyarországra
● a határok nehezen átjárhatók lettek, családokat vágtak ketté
❏ gazdasági, infrastrukturális
● a településhierarchiában a Budapest után következő szint elcsatolása

2
 ○ Budapest-túlsúly
○ vonzáskörzet-csonkulás
○ vidéken központhiány
● Magyarország vasúthálózata jelentősen torzult a transzverzális vasútvonalak elcsatolásával
○ vasútvonalakat vágott ketté
❏ a Nagyvárad–Fiume vasútvonalat 4 helyen vágta el a határ
○ maradt a Budapest központú sugaras szerkezet
● nyersanyaglelőhelyek elvesztése
● iparszerkezet aránytalansága – strukturális válság
● egységes vámterület felbomlása – kis nemzeti, protekcionista piacok
● tőkebefektetések csökkenése

IRREDENTIZMUS ÉS REVIZIONIZMUS
❏ a társadalom túlnyomó többsége számára elfogadhatatlan volt a békediktátum
● súlyossága és (etnikai) igazságtalansága folytán
❏ minden jelentős politikai erő egyetértett
● a korszakban nemzeti minimum volt
● ugyanakkor külpolitikailag komoly kényszerpályát szabott
❏ a gondolat nem új keletű, több rokon értelmű fogalom
● revizionizmus – felülvizsgálat (békés vagy fegyveres úton)
● revánsizmus – visszavágás (fegyveres úton)
○ pl. Franciaország: Elzász-Lotaringia
● irredentizmus – egy terület megszerzése (etnikai-történelmi jogon)
○ pl. Olaszország, Szerbia, Románia
❏ a revízió módjára és céljára ellentétes elképzelések
● mód
○ békés – ez a hivatalos verzió (más nem is lehetett volna)
○ fegyveres – ez csak nem hivatalos fórumokon került elő
● cél
○ etnikai – csak a magyarlakta területek
○ integrális – az egész történeti országterület visszaszerzése

A TÉMÁHOZ KÖTŐDŐ LEXIKA

❏ Fogalmak​: revízió, irredentizmus
❏ Személyek​: Apponyi Albert
❏ Dátumok​: 1920. június 4. (a trianoni békediktátum aláírása)
❏ Topográfia​: trianoni Magyarország, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék