Dualizmus

A KIEGYEZÉSHEZ VEZETŐ ÚT

• 1849. Aug. 13.: világosi fegyverletétel

• Haynau > megtorlások
• 1849-50.: Haynau katonai kormányzó > rémuralom
• 1850-ben Ferenc József félreállítja > Alexander Bach (1850-59.)
• Bach-rendszer korszaka
• Mo. Betagolása a Habsburg Birodalomba
• Osztrák polgári törvénykönyv
• Mo. Feldarabolása: Erdély, Határőrvidék, Horvátország, Dalmácia lev -
álasztása
• Maradék Mo. > 5 körzet
• Bach huszárok: külföldi hivatalnokok (magyaros viseletben)

• 1850-es években: magyarok körében szerveződik az ellenállás

• Visszavonják az olmütz-i alkotmányt > neoabszolutizmus kora (1849-61)

• Ellenállási formák
• Aktív:
• Szabadságharc felélesztése (Kossuth)
• Libényi János: megpróbálja leszúrni FJ-et
• Passzív:
• Nem vállaltak hivatalt, keresték a jogi kiskapukat, nem fizettek adót (Deák
Ferenc)

• Emigrációsok (Kossuth):
• Elhagyják Mo.-t > Törökország
• Kossuth: Vidin-i levél > Görgei Artúr árulása
• Külföldi támogatás szerzése > "beavatkozás a be nem avatkozásért-elv":
provokáljanak háborút a Habsburgokkal > szabadságharc (kétfrontos
háború)
• 1859.: piemonti-Habsburg háború
• Nemzeti Igazgatóság (Torino) > sikeres magyar szabadságharc esetén it-
thon kormányoznának (Kossuth, Klapka György, Teleki László)

• Kossuth Olaszországból hirdeti a Dunai Konföderáció elméletét

• Magyarok, szerbek, horvátok, románok elnyerik az önállóságukat, majd létre-
hoznak egy konföderációt (Oroszország megállítása)
• Minden évben változna az ország fővárosa és a hivatalos nyelve
• Önálló belpolitika + közös hadügy, külügy, pénzügy
• Problémák:
• Nemzetiségek nem fogadják el, magyarok se
• Erdély népszavazás alapján csatlakozna valamelyik országhoz
• Megvalósíthatatlan: ezek a népek nem önállóak és függetlenek

• 1859-ben FJ meneszti Bach-ot (Back konzervatív, de változásokra van szük-

ség)
• > Schmerling
• 1859-ben a francia-piemonti csapatok megtámadják a HB-t > FJ megijed >
lépés a magyarok irányába

• 1860-ra a passzív ellenállás kifullad

• Októberi Diploma (FJ közeledési kísérlete) > alkotmány

• Birodalmi Tanács (törvényhozás)
• Birodalmi Kormány (végrehajtás)
• Császár (hadügy és külügy)
• > magyarok elutasítják (nem elég)

• 1861.: Februári Pátens (Októberi Diploma továbbfejlesztése)

• Birodalmi Tanács: kétkamarás ogy.
• Urak Háza (meghívásos alapon)
• Követek háza (képviselőválasztás tartományonként)
• Magyaroszágot tartományként kezelné > nem fogadják el

1861-es országgyűlés

• Határozati Párt (Teleki László)

• Határozat formájában akarja elutasítani FJ intézkedéseit
• Végcél: teljes függetlenség (49-es állapotok > Függetlenségi Nyilatkozat)

• Felirati Párt (Deák Ferenc)

• Felirat formájában kívánják elutasítani
• 48-as állapotok visszaállítása > áprilisi törvények

• 1861.: Teleki László öngyilkos lesz > ogy. A Felirati Pártot támogatja
• FJ feloszlatja az országgyűlést > lezárult a háború > nem kell tartania a két -
frontos háborútól > bekeményít

• 1861-65.: provizórium (Scmerling provizórium) > átmeneti állapot

• Poroszország elleni háború (1865-66.)

1865-ös országgyűlés

• Deák-féle javaslatot támogatja

• Húsvéti cikk: kiegyezés népszerűsítése
• 67-es Bizottság (Deák): részletek kidolgozása
• Tárgyalás az uralkodóval (Andrássy gróf)
• 1866-ban holtpontra jut a tárgyalás > köningrätz-i vereség > FJ enged

• 1867.: Andrássy miniszterelnök

• Elfogadtatja az ogy.-sel a Kiegyezést

KIEGYEZÉS

• 1867-1918.: dualista berendezkedés

• Név: Osztrák-Magyar Monarchia
• Két főváros: Bécs és Pest-Buda
• Bécs: osztrák kormány
• Pest-Buda: magyar kormány, magyar ogy.

• Magyar kormány: független és felelős

• Magyar ogy.: kétkamarás (Felsőtábla meghívással, Alsótábla választással)
• Cenzus: nemi, kor, és vagyoni cenzus
• Passzív cenzus: 24 év

• Közös ügyek: hadügy, külügy, kettő fedezésére pénzügy > közös minisztéri -
umok (három miniszter közül legalább egy magyar)
• Ellenőrző Bizottság: országonként 60-60 delegált irányítja és felügyeli a közös
ügyeket
• Közös Minisztertanács: uralkodó, kancellár, miniszterelnök, három közös min-
iszter
• FJ: osztrák császár és magyar király
• Közös hadsereg: Császári és királyi hadsereg (K. und K.)

• Közös vám és kereskedelmi szerződés (vámúnió)

• 10 évente tárgyalják újra

• Kvótabizottság: osztrák államadósság átvállalása (30-35%)

• Önálló magyar honvédség

• Közös hadsereg: FJ megállapítja az újonclétszámot > miniszterelnöknek el
kell fogadtatni az ogy.-sel

PÁRTOK

• Közjogi kérdések alapján (Kiegyezéshez való viszonyulásuk)

• Nem valós pártok, inkább összetömörülések

Deák-párt

• Deák nem tagja

• Kiegyezést támogatják

Balközép

• Tisza Kálmán
• Kiegyezés bizonyos pontjait elutasítja, de nagyrészt egyetért

Szélbal

• Kiegyezés elutasítása > önálló Mo. Támogatása

• 1870-es évektől:
• Deák-párt baloldala + Balközép jobboldala = Szabadelv ű Párt
• Balközép baloldala + Szélbal = Ellenzéki Párt
Szabadelvű Párt

• 30 éven keresztül kormányon

• Ok: szűk szavazati jog
• Nyílt szavazás > Szabadelvű Párt befolyásolja
• Andrássy Gyula gróf: 1872-től közös külügyminiszter > Deák Párt gyengül

MINISZTERELNÖKÖK

Tisza Kálmán (1875-90)

• Dualista berendezkedés megszilárdítása

• Tekintélyelvű > "a generális"
• Mamelukok: Szabadelvű Párt tagjai (mindent elfogadnak, amit Tisza mond)
• Megyerendszer átszervezése > centralizált közigazgatás
• 1880-as évektől csendőrség (vidék) és rendőrség (Budapest)
• Btk. Átírása, modernizálása: Csemeghy-kódex
• 1890.: véderő-vita miatt lemond
• Tisza eléri a véderő létszámának csökkentését > ogy. Elfogadja
• Megrendül a tekintélye (FJ és ogy. Irányába is)
• Indok: Kossuth-ügy
• Kossuth elutasítja a Kiegyezést > Kasszandra levél
• Törvény (1879.): minden magyar állampolgár köteles 10 évente
kérvényeznie az állampolgárságát (külföldről) > Kossuth nem kérvényezi
• Tisza: kéri az országgyűlést és az uralkodót, hogy Kossuth legyen kivétel >
nem!
• Tisza lemond (indok: uralkodóval és ogy.-vel való viszony)

• Dualista berendezkedés válsága

• Nemzetiségek
• Nincs nagy tekintélyű politikus
• Ellenzék: obstrukció > országgyűlés működésének akadályozása (nem
működik rendesen)

Wekerle Sándor (1892-95.)

• Polgári származású
• Pénzügyminiszter (valuta aranyalapra helyezése)
• Polgári anyakönyvvezetés tervezete > belebukik

Széll Kálmán

• Ellenzék is elfogadja > Széll-csend

Tisza István (1903-1905.)

• Obstrukció letörése (házszabály módosítása)

• Zsebkendőszavazás > botrány
• 1905-ben feloszlatják az országgyűlést
• Ellenzéki pártok > Nemzeti Koalíció > megnyerik a választásokat
• FJ nem hajlandó kinevezni ellenzéki miniszterelnököt > Fehérvári Géza >
Darabont-kormány (nincs többsége) > további botrányok
• Megállapodás: Nemzeti Koalíció adja a kormányt

Wekerle Sándor (1906-10.)

• Lex-Apponyi: nemzetiség-ellenes törvény

• Nemzeti Munkapárt (Tisza István vezetésével)

• Megnyerik
• Tisza István irányít a háttérből > 1912-tól házelnök > obstrukció megakadály -
ozása > miniszterelnök

Tisza István (1913-1917.)

Társadalom
• Régi társadalmi csoportok maradnak
• Új csoportok ékelődhek be > torlódó társasalom

ELIT

Arisztokrácia: nagybirtok, bálok, fényűzés, óriási politikai hatalom

Nagypolgárság: gyár- és banktulajdonosok, sok külföldi, rengeteg bevétel
Úri ezerholdasok: nagybirtok, politikai életben nagy szerep

KÖZÉPOSZTÁLY

Köznemesség: párszáz holdnyi birtok, rendezvények, politikai hatalom

Dzsentri: jobbágyfelszabadítás vesztesei > föld és munkaerő elveszítése >
földek eladása, állami hivatalok (vidéki közigazgatás)
Polgárság: kisebb gyártulajdonosok, kereskedők, értelmiségiek, katonatisztek

ALSÓRÉTEG

Munkások:
Szakmunkás: szakma kitanulása, jó életszínvonal, általában külföldiek
Segédmunkás: kizsákmányolják őket > védelmükre: Magyar Szo-
ciáldemokrata Párt, szakszervezetek

Parasztok:
Gazdagparasztok: többszáz hold fenntartása > bérmunkásokkal dolgoztat-
nak, jól élnek
Középparasztság: 10 holdnyi föld, családi erőből művelik meg, megélnek
Szegény parasztok: 3-5 holdnyi föld, családi erőből művelik, idény -
munkásként dolgoznak fizetésért
Mezőgazdasági cselédek: nem rendelkeznek saját házzal, földesúr földjét
művelik, földjén élnek, fizetést kapnak, de borzalmas körülmények között
(törvényi védelem hiánya)
Summások: mezőgazdasági idénymunkások
Kubikusok: állami idénymunkákat végeznek
Nemzetiségek a 19. Sz.-ban
• Csonka társadalom > nincs politikai érdekképviselet
• Egyházi szervezet > szerb és román pátriárkák
• 50% körüli arány
• Nacionalizmus: kihat a nemzetiségekre > saját múlt kutatása > dics ő múlt fel -
mutatása
• Szlovákok > szlováknak tartják Csák Mátét
• Románok > dákó-román elmélet (római leszármazottak), Vitéz Mihály román-
nak tekintése
• Horvátok > illírizmus: adriai-tengeri partvidéken élő népcsoport
• Magyarok > hun-magyar rokonság, szittyamagyar-elmélet

• Nyelvi jogok elérése (helyi közigazgatás) > nemzetiségi nyelvek fejl ődése
• 1844.: magyar a hivatalos nyelv > teljes elutasítás

• Románok követelése: legyenek a 4. Erdélyi nemzet > politikai hatalomszerzés

• Politikai elit elzárkózik ez elől: egy politikai nemzet-elképzelés > magyarba
beketartoznak a nemzetiségek is

• V. Ferdinánd felhasználja őket a szabadságharchoz > önálló koronatartományi

státusz
• Neoabszolutizmus őket is súlytja > ígéret megszegése > nem a magyarok,
hanem az osztrákok uralkodnak felettük (ugyanazt kapják jutalmul, mint a
magyarok büntetésül)

• Elutasítják a Kiegyezést > magyarok és osztrákok hozzák létre,

nemzetiségeket nem kérdezik meg
• Politikai passzivitás > átmenetinek tekintik

• Kultúrnemzeti követelés helyett autonómia követelése

• 1868.: Eötvös József: nemzetiségi és népiskolai törvény

• Széleskörű nyelvhasználat (bíróság, beadványok, községi gyűlésen lehetett
kezdeményezni más nyelv használatát)
• Nem volt kötelező magyar nyelvet tanulni (iskola alapítója döntött)
• > nagyon liberális törvény, de nem tartják be

Horvátok

• 1868.: magyar-horvát kiegyezés

• Autonóm terület: nyelvhasználat
• Horvát országgyűlés (Sabor) > képviselők az Alsótáblába (40) és Fels őtáblába
(3)
• Horvát tárcanélküli miniszter (a kormányban)
• Horvát bán > horvát területek igazgatása

• Autonómiával elégedetlenek > perszonálúniós viszonyt akarnak

• Horvát minisztert és bánt ők akarják kinevezni
• Zágrábi címerválság

Szerbek

• Kultúrális egyesület: Omladina

• Magyar kormány betiltja
• Magyar kormány letartóztat szerb újságírókat
• Szerbek <> horvátok: délszláv közösséget ki vezesse?

Románok

• Kultúrális közösség: Astra

• Saját újság: Tribuna
• Román Nemzeti Párt
• Magyarok fellépnek: 1870-80-as évek
• 1892.: Memorandum per

Szlovákok

• Kulturális egyesület: Matica Slovenska

• Kihasználják az Eötvös-törvényt: iskolaalapítások
• Magyarok: Matica Slovenska pánszláv eszméket terjeszt > betiltja, szlovák
iskolákat bezárja
• Új iskola: közeledtek a magyarokhoz <> régi iskola: szembe kell menni a mag-
yarokkal (Miloslav Hodza, Thomas Masaryk > Mo. Ellen hangolja a Nyugatot)

• 1907.: Apponyi Albert: lex Apponyi (népiskolai törvény) > magyar nyelv ok-
tatása kötelező a tanároknak; tanulása a diákoknak (4. Elemi után)

Zsidók

• Polgári réteg (bank- és gyártulajdnosok, kereskedők)

• Asszimilálódnak
• Emancipációs törvény: zsidók jogazonossága a magyarokkal
• 1895.: teljes emancipáció (zsidó vallás bevétele)
• Antiszemitizmus: Istóczy Győző (országgyűlési képviselő) > palesztinai beszéd;
Országos Antiszemita Párt
• Tiszaeszlári vérvádper: hamis vádak alapján zsidók ellen, magyarok kiállnak
mellettük (politikai nyomás) (Eötvös József védi őket)
• Kossuth: "Én az antiszemitikus agitációt, mint a 19. század embere, szé-
gyellem, mint magyar, restellem, mint hazafi, kárhoztatom."

• Erőszakos asszimiláció: magyarság aránya eléri az 50%-ot

• Kivándorlás (nemzetiségeket érinti) > szerbek, románok, szlovákok