A király nélküli királyság

intézményei
Magyarországon
A modern állam- és jogtörténet alapjai
2021/22. tanév
Dr. Balogh Judit
DE ÁJK Jogtörténeti Tanszék
 1920:I. tc.: A jogfolytonosság
1920:I. tc.:
• A királyi hatalom 1918. november 13-án megszűnt
• A Pragmatica Sanctio hatályát vesztette (?)
• A királyválasztás joga visszaszállt a magyar nemzetre
• A forradalmak alatt született jogforrásokat érvénytelenné
nyilvánították (de háromféleképpen!)
→ közjogi értelemben visszaáll az 1918. november 16. előtti állapot
A Nemzetgyűlés Horthyt kormányzónak választotta (1920:II.tc.)
kormányforma: király nélküli parlamentáris királyság
2
 A kormányzó jogállása 1920:1. tc. alapján

„A nemzetgyűlés addig, amíg az államfői hatalom

gyakorlásának mikéntjét véglegesen rendezi, ….. az államfői
teendők ideiglenes ellátására a magyar állampolgárok közül
titkos szavazással kormányzót választ.”
Ideiglenesnek szánt alkotmányos megoldás, de 1944-ig
fennállt
A korszak alkotmányos változásainak alapja a kormányzó
jogkörének változása
 A kormányzó jogkörét a király jogköréhez képest negatív
taxációval határozták meg (azaz: azt írták a törvénybe, amit
nem gyakorolhat a királyi jogkörök közül.)
 A kormányzói jogkör kiterjesztése

• 1920:17. tc.
• Elnapolás max 30 napra
• Feloszlatás
• Általános kegyelmezés
• Hadsereg országhatáron túli alkalmazása
• 1926:22. tc. (felsőházi reform)
• 40 fő kinevezése
• 1933:23. tc.
• Elnapolás
• 1937:19. tc.
• Vétójog
• Utódajánlási jog (kormányzói tiszt megüresedése estén követendő eljárás)
• 1942:2. tc.
• kormányzóhelyettes
 1920: A Nemzetgyűlés
1920. januári választások után alakul meg
• Egykamarás
• Kétéves mandátum
• Fő feladata, hogy döntsön az államformáról
(Huszár-kormány javaslata: a királyság fenntartása)

1926 végéig működik így, aztán újra felállítják a második kamarát.

(1926:XXII. tc.)

5
 Az országgyűlés
1926:XXII. tc. – ismét kétkamarás (244 tag)
• A felsőházat más európai országokban is a stabilitás erősítőjének,a „nyugalom és
megfontoltság” megtestesítőjének tartották
• Az arisztokráciára épülő második kamara a korszakban már ritka kivételnek számított,
jóformán csak Angliában és Spanyolországban fordult elő.
• Eltér a Főrendiháztól:
• Valóságos politikai feladatokkal felruházott intézményt hoz létre
• Arisztokráciát visszaszorítja (76%-ról 29%-ra csökkent)
• Tagjainak legnépesebb csoportja a középrétegekből került ki (46-47%).
Felsőház felállítása:
• A törvény értelmében felsőházi tagok 1) méltóság, hivatal, 2) választás vagy 3) kinevezés
alapján vehettek részt a törvényhozásban (+ örökös jogon)
• Felsőházi tag csak olyan magyar állampolgár lehet, aki országgyűlési képviselővé
választható és a törvényhozás nyelvét érti
6
 Az országgyűlés
1) Hivatal és méltóság alapján tagok
A)
• az ország zászlósai, amennyiben e méltóságukat a törvény nem szüntette meg;
• a két koronaőr;
• a m. kir. Kúria elnöke és másodelnöke;
• a m. kir. közigazgatási bíróság elnöke és másodelnöke;
• a budapesti kir. ítélőtábla elnöke;
• a koronaügyész;
• a m. kir. honvédség főparancsnoka;
• a Magyar Nemzeti Bank elnöke;
B)
• a katolikus (kb. 20-25), református (6), evangélikus (4), unitárius (1), görög keleti
(1) és izraelita egyház legfőbb képviselői (2)
7
 Az országgyűlés

2) Választás alapján tagok:

• a legalább 2000 pengő földadót fizető főnemesi családok („örökös főrendek”)
24. évnél idősebb férfi tagjai
• a vármegyei és városi törvényhatóságok (önkormányzatok) (nagyságuk alapján,
4 képviselői hely után 1 felsőházi tagot)
• Kamarák (mezőgazdasági kamara, kereskedelmi és iparkamara, ügyvédi
kamarák, közjegyzői kamarák, mérnökkamarák)
• Országos Vitézi Szék (1)
• MTA (3)
• egyetemek és főiskolák (1-1 tag, kivéve: Bp-i PPTE: karonként 1)
• Budapesti Áru-és Értéktőzsde (1)
maguk közül választott tagjai, képviselői.
• A mandátum 10 évre szól, amelynek lejárta után újraválaszthatók
8
 Az országgyűlés
3) Kinevezés alapján tagjai a felsőháznak azok, akiket az államfő
• Kiválóan érdemes állampolgárok közül
• Élethossziglan vagy
• A hiányzó tagok pótlására
felsőházi taggá nevez ki.
1926:XXII. tc.: „Az élethossziglan kinevezett felsőházi tagok száma
negyvenet meg nem haladhat.”
Később, az államterület gyarapodásával (de azzal nem egyenlő
arányban) a kinevezhető felsőházi tagok száma 84-re emelkedett.
[„Örökös felsőházi tagok”:
• A Habsburg - Lotharingiai-ház állandóan Magyarországon lakó, 24.
életévüket betöltött férfi tagjai] választhatnak maguk közül 9
 Az országgyűlés
A felsőházi tagság megszűnése
• Időközben beálló bármely oknál fogva országgyűlési képviselővé nem
választható (passzív választójogát elveszíti)
• Országgyűlési képviselővé választanak és ezt elfogadja,
• Aki hivatal vagy méltóság alapján tagja a felsőháznak, hivataláról
lemond, megszűnik, vagy jogerős fegyelmi vagy bírói ítélet
hivatalvesztésre ítéli,
• ha tagsági jogáról lemond és a lemondást a minisztérium felterjesztésére
az államfő elfogadja;
Az országgyűlés feloszlatása a felsőházi tagságot nem érinti!
Verifikációs jog a házé, maga dönt.
10
 Az országgyűlés
• A felsőház jogköre ugyanaz, mint a főrendiházé volt.
• A törvénykezdeményezés joga a felsőházat is megilleti
• Mind a két ház, a másik ház által elfogadott törvényjavaslatról 6 hónapon belül köteles
dönteni.
• Ha a két ház a javaslat tárgyában nem ért egyet → együttes ülés (csak a javaslatot
előkészítő bizottságok) → az így készített jelentést a két ház külön tárgyalja
• Ha a két ház közötti ellentét, az egyeztető eljárás másodszori megismétlésével sem
oldható fel, vagy ha a felsőház a 6 hónapos határidőt nem tartja be, a képviselőház a
felsőház jóváhagyása nélkül a javaslatot az államfő elé terjesztheti.
• Aszimmetrikus bikameralizmus (a két ház nem teljesen egyenlő)
• Egyeztető eljárás kétszeri eredménytelensége esetén a képviselőház önállóan is az
államfőhöz fordulhat
• Költségvetési törvény elfogadásakor az egyes kiadási tételeket nem módosíthatta, s így
vagy egészében fogadta el a javaslatot, vagy teljesen elvetette azt 11
 Az országgyűlés
A felsőház szervezete
Tisztségviselők: (tisztségviselőit maga választja!):
• 1 elnök, 2 alelnök (az ogy. teljes tartamára),
• 1 háznagy, jegyzők (ülésszakonként)
Tisztségviselők díjazást kapnak (a felsőházi tagok egyébként nem!)

33-as bizottság (1931:XXVI. tc)

• Gazdasági és hitelélet rendjének, valamint az államháztartás egyensúlyának a
biztosítása érdekében

36-os bizottság (1939:II. tc)

• Országgyűlés ellenőrző funkciót lát el a kormány végrehajtó hatalma felett
abból a célból, hogy a kormány a törvényi felhatalmazásból eredő
rendeletalkotási jogával miként él. 12
 A végrehajtó hatalom (kormány)
• Kormány működésének alapja: 1848:III. tc.
• Kiegészítése: 1917:XI. tc.
• Háborús viszonyok + békére való átmenet ideje
• Jelentős a katonai szervek szerepe az igazgatásban
• Tárca nélküli miniszteri állások
(ügykörüket a kormány állapítja meg)
• Népjóléti
• Közélelmezési
• Átmenetgazdasági
• Választójogi
• 1919: propagandaügyi
• 1920: kisgazda 13
• nemzeti kisebbségi tárca nélküli minisztériumok
 A kormány
1920:I. tc.: „a végrehajtó hatalmat a kormányzói tiszt betöltéséig egyedül
a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium gyakorolja”
Király személye körüli9 miniszteri poszt megszűnt.
A kormányban 1919 óta külön minisztériumot (tárcát) szerveznek a
• Külügynek
•Szervezeti mintája az OMM közös külügyminisztériuma
•Osztályokban működik
•Mellette: követségek (24), főkonzulátusok (10), konzulátusok (6), konzuli
kirendeltségek (3), tiszteletbeli konzulátusok.
• Népjóléti és munkaügyeknek (1932-ig megmaradt, aztán hatásköre
jobbára a BM-hez került)
• 1927: új: közgazdasági tárca nélküli minisztérium
• 1935: új: iparügyi minisztérium 14
 A kormány
Háborús változások:
• Katonai szervek szerepe ismét megnő a kormányzásban és közigazgatásban
• Kormányzó: legfőbb hadúr
• Mellette: honvédelmi minisztérium
• Gömbös Gyula (ME: 1932-36) a tárcákhoz katonai összekötőket nevezett ki (rövid életű
kísérlet)
• Legfelső Honvédelmi Tanács (1938 aug.)
„a hosszadalmas eljárást elkerülendő, a nemzet létét biztosító és sürgősen szükséges katonai, de
főleg polgári rendelkezéseket és tevékenységeket rövid úton kezdeményezze és intézze”
Létrehozása: Darányi győri fegyverkezési programja alapján
Törvényi szabályozása csak az 1939:II. tc-ben lesz
„a honvédelmi érdekek mind békében, mind háborúban hatásosabb kielégítésének és az evégből
15
szükséges intézkedések összhangjának biztosítása céljából LHT szerveztetik”
 A kormány működése

Minisztereket a ME előterjesztésére és ellenjegyzésével a kormányzó nevezi ki

Mindig a kormányzó vagy vele koalícióban levő pártból
Kormány hatásköre, felelőssége: 1848:III. tc.

Nyilas hatalomátvétel után:

Új: ME-helyettes (Szöllősi Jenő, Szálasi Ferenc, mint nemzetvezető nevezi ki)
Új tárca: „a nemzet totális harcba állításának minisztériuma”
16