2023. September 27.

, Wednesday

Központi és helyi szervek 1848-1849-ben

Vertikális hatalommegosztás: 1848 március 20-31 között összeült az
országgyűlés, futószalagon hozták azokat a törvényeket amik a polgári átalakulást
biztosították, ezeket a törvények szentesítette a király

Állam és kormányforma változásai

1. Periódus (1848 április-október): a régi rendi képviseleti monarchia (ami
abszolút volt igazából) helyett polgári, alkotmányos parlamentáris királyság lesz

2. Periódus (1848 október-1949 április): a szabadságharc átmeneti korszaka, az

Országos Honvédelmi Bizottmány egymaga töltötte be az államfő és kormány
szerepét

3. Periódus (1849 április- 1849 augusztus, a szabadságharc leverése):

gyakorlatilag parlamentáris köztársaság formában működött Magyarország, az
államforma változásáról nem jelent meg rendi döntés

Állam központi szervei

Államfő: kezdetben a király volt, Áprilisi törvények jelentősen csökkentették a

hatáskörét—› jogilag eddig a királyt a végrehajtó hatalom gyakorlásában csak a
törvények korlátozták, az Április törvények hatályba lépésétől a király
rendelkezésének hatályosulásához miniszteri ellenjegyzés szükséges

1848. évi 3-as törvénycikk alapján a király a végrehajtó hatalmat ezentúl kizárólag
csak a magyar minisztérium által fogja gyakorolni, szintén e jogszabály szerint az
országból való távollétében a királyt a nádor, mint királyi helytartó teljes jogkörrel
helyettesíthette a végrehajtó hatalom gyakorlásában

2. periódusban az OHB lesz azt államfő: az államformáról nem születik döntés, a

szabadságharc kimenetelétől tették függővé az államforma kérdését, ezért
ideiglenes jelleggel létrehozták a kormányzóelnöki tisztséget mint államfői tisztség
(Kossuth Lajos tölti be)

Kormányzóelnök jogköre: a kormányzóelnök jogkörét Kossuthnak a

nemzetgyűlésen intézett előterjesztése írta elő

1
A nemzetgyűlés határozatba foglalta (nem törvény, nincs szentesítve), minden
rendelkezése csak miniszteri ellenjegyzéssel érvényes, miniszterek és más hivatali
személyek kinevezése az ő feladatkörébe tartozott

Szintén az ő feladat a kormányzati politika meghatározása, és e tárgyban rendelet

alkotása, ebben a minisztereknek igazodni kellett

A már megalapított kormányzati politika végrehajtása és e tárgyban elvégzett

rendeletalkotás (közigazgatás) intézése azonban a kormány feladata

Kormány, minisztérium, Minisztertanács

A kormány (=minisztérium—› jelentése szolga): 1848-as Április törvények az

addigi királytól függő dikasztériumok helyébe polgári jellegű független felelős
minisztérium lépett 9 ügycsoporttal

Dikasztérium: feudális jellegű kormányzatszerv, nincs döntési jogkör, közvetlenül az

uralkodó hatásköre alá tartoztak, nem voltak felelősségre vonhatóak

A kormány felmentése és kinevezési/felmentési joga: 1. periódusban a királynál

marad, politikai függése elsősorban a parlament irányában áll fenn

MINISZTÉRIUM

1 elnökből + 8 miniszterből áll (ha az elnök nem vállal tárcát)

Batthyány Lajos: nem vállalt tárcát

Szemere Bertalan: megtartotta a belügyi tárcát, 1 minisztérium működött, élén

az elnökkel

Minden tárca meglehetős szabadsággal működtek, miniszter személyi vezetése

alatt működnek a szakminisztériumok, az elnök csak politikai befolyása marad
meg, amit a Minisztertanács munkájában gyakorol

Minisztertanács: elnök hívja össze, jelen vannak a miniszterek, jelen lehet a király,
nádor—› ha nem voltak jelen akkor az elnök vezette a tanácsot

Törvényi szabályozás a miniszter hatáskörére kiterjed, lényegében kiterjedt a

végrehajtó hatalom terültére is

2
Miniszteri ellenjegyzés: polgári, parlamentáris monarchiában alkotmánybiztosíték
jellegű intézmény, az ellenjegyzéssel a miniszter az országgyűlés felé felelősséget
vállal arra hogy az államfő intézkedései nem törvénysértőek

Ha a miniszter nem ért egyet az államfő intézkedésével: jogában áll az

ellenjegyzést megtagadni, így az intézkedés nem hatályosulhatott, ebben az
esetben a miniszternek illett lemondania az államot megtagadó viselkedés miatt, de
az államfő is lemondathatta—› politikai válság melynek felvállalását a királynak
előzetesen gondolatba kellett fontolni

A TÖRVÉNY SZABÁLYOZZA A MINISZTERI FELELŐSSÉGET, 2 TÍPUSÚ FELELŐSSÉGET

TELEPÍT A MINISZTERHEZ:

Jogi felelősség: ha a hivatásos minőségében az ország függetlenségét,

alkotmányos rendjét, a törvényeket, az egyéni szabadságot vagy tulajdont
megsérti a rábízott javakat elsikkasztja, vagy törvényellenesen használja fel (le
kell mondatni)

A törvények végrehajtásában, közrend, közbiztonság megtartásában elkövetett

törvénysértő mulasztások miatt (le kell mondatni)

Eljárás: a parlament alsó táblája szavazhatta meg a vádaláhelyezés, a felsőtábla

választhatta ki saját tagjai közül a bírákat, akik megítélték ügyet

Miniszter politikai felelőssége: országgyűlésen leszavazták, ez a politikai bizalom,

elvesztésével a miniszter, de az egész kormány leválasztásával járhat

ORSZÁGOS HONVÉDELMI BIZOTTMÁNY

- 1848 októberében a királlyal való szakítás és a Batthyány kormány lemondása

után az országgyűlés 8 képviselőházi + 4 4 felső táblai tagból OHB-t választott
- Ezzel gyakorlatilag mint forradalmi kormányra ruházta a teljes végrehajtó hatalmat
- Az OHB a megmaradt miniszteri apparátusa támaszkodott, a tagok felosztották
egymás között a tárcák felügyeletét (12 tagról van szó)
- Elnöke Kossuth, domináns szerepet játszott az OHB működésében
- A Függetlenségi nyilatkozat után Szemére vezetésével újra miniszteri kormány
alakul

3
Helyi szervek
Vármegyék: 1848: 16 tc., a vármegyerendszert népképviseleti alakokra kívánta
helyezni , és megszüntetni a nemesek fejenkénti szavazati jogát—›
kompromisszumokra volt szükség

A vármegyékben közgyűlést kell tartani, úgy hogy hívják meg egyes község
megbízottjait, válasszanak minden társadalmi osztályra tekintet nélkül egy nagyobb
létszámú állandó bizottmányt a vármegyei közgyűlés hatáskörének gyakorlására

Városok: vonatkozik az 1848: 23. tc. Rájuk, ideiglenesen rendezi a városok sorsát,
3 kategóriáját alakítja ki; kisváros (‹12000 fő), középváros (12000-30000 fő),
nagyváros (›30000 fő)

Város testületi szervei: közgyűlés + tanács segédszervei az állandó bizottmánytól

Helyi választások vagyoni cenzusa nagyobb lett mint az országgyűlési választásoké

Kormánybiztosok
1848 nyarán kezdődött majd szabadságharc idején az OHB működése alatt
teljesedett ki, a kormánybiztosi intézmény kiépülése az ország egész területén a
rendkívüli helyzetek és a szabadságharccal felmerült feladatok végrehajtására és
ellenőrzésére

Kiküldték ezt az intézményt:

• Nemzetségi zavargások,
• Paraszti megmozdulások elcsendesítése,
• Szabadságharcos népfelkelés megszervezése
• Hadsereg ellátásának biztosítása
• Csapatok politikai hangulatának ellenőrzése
• Törvényhatóságok ügyi intézkedésének gyorsítása (helyi szervek)
Többségben 1-1 országrészben vagy csapattestnél látta el feladatukat, voltak
országos főbiztosok is, akik a kormánybiztosokat felügyelték,
segédkormánybiztosok segítették munkájukat (főkormánybiztos›
kormánybiztos›segédkormánybiztos)

Az egész szervezetet Kossuth, mint az OHB elnöke irányította, a helyi szervek

kötelesek voltak saját apparátusukkal végrehajtani

4
Magát a kormánybiztosi intézményt a Szemére kormány megkívánta szüntetni, a
szabadságharc bukása miatt nem volt rá szükség