Szakács Tamás

22.A kormány parlamenti felelőssége

- a magyar alkotmányos berendezkedés az európai főszabályt követve a központi állami

szervezeti rendszert egyetlen pontnál, a parlamentnél kötötte az állampolgárok
választásához, így az államhatalom működésének központi viszonyát jelenti a
parlament és a kormány közötti kapcsolat
ebben a kapcsolatban a parlamentnek kell
hogy legyen egyértelmű domináló szerepe, és ezt fejezi ki a kormány parlamenti
felelőssége
- ha egy skála mellett akarjuk a kormány parlamenti felelősségének fokait felvázolni,
akkor a következő főbb megoldásokat lehet jelezni:
 konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal történő kormánybuktatás
 egyszerű bizalmatlansági indítvánnyal történő megbuktatás
 a kormány megbuktatása kifejezett bizalmatlansági indítvány nélkül
 a kormány lemondásának benyújtása bármilyen kormányjavaslat
leszavazásával

Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal történő kormánybuktatás

- ez a megoldás biztosítja a legnagyobb autonómiát a kormánynak a parlamenttel

szemben
- ebben az esetben a kormánynak nemcsak el kell vesztenie a parlamenti többség
bizalmát, hanem ugyanakkor egy másik kormányfő személyében is meg kell egyeznie
a parlamenti többségnek, aki egyazon aktussal válik kormányfővé, amellyel a
hivatalban levő kormányt és kormányfőt megbuktatja a parlament

Egyszerű bizalmatlansági indítvánnyal történő megbuktatás

- lehetővé teszi a bizalom megvonását utód megnevezése nélkül is

- a modern parlamentarizmus történetében egy sor korlátozás jött létre a különböző
országokban, amelyek a kormányok stabilitását szem előtt tartva óvintézkedésekkel
vették körül a bizalmatlansági indítvány intézményét:

1
 Szakács Tamás

 az egyik ilyen sűrűbben előforduló korlátozás, hogy a bizalmatlansági

indítvány parlamenti bejelentése után egy „lehűlési időszakot” tesznek
kötelezővé a bizalmatlansági indítvány feletti szavazás előtt, s így a
kormánynak lehetősége van arra, hogy rendezze sorait a parlamentben
 egy másik elterjedtebb korlátozás, amikor előírják, hogy egy
meghatározott időszakon belül a sikertelen bizalmatlansági indítvány
után nem lehet újabbat előterjeszteni
 egy további verzió csak azt tiltja, hogy az a parlamenti párt, amely
ilyen sikertelen indítványt előterjesztett, nem ismételheti meg ezt egy
időszakon belül vagy akár az egész ciklus alatt

A kormány megbuktatása kifejezett bizalmatlansági indítvány nélkül

- még tovább nő a parlamenti felelősség erőssége, ha kifejezett bizalmatlansági

indítvány nélkül is meg lehet buktatni a kormányt, és bizonyos fontos
törvényjavaslatok parlamenti leszavazása is a kormány bukását vonja maga után

A kormány lemondásának benyújtása bármilyen kormányjavaslat leszavazásával

- a parlamenti felelősség extrém erősségű foka, ha bármilyen kormányjavaslat

parlamenti leszavazása kötelezővé teszi a kormányfő számára a kormány
lemondásának benyújtását
- ekkor csak mint egy parlamenti bizottságot lehet a kormányt felfogni, amelynek
tagsága és tevékenysége csak laza kontúrokkal és mindig változó összetételben
emelkedik ki a többi parlamenti képviselő közül

A magyar alkotmányos szabályozás

- a bizalmi kérdés két oldalról vethető fel a magyar alkotmányos szabályok szerint:
 a parlament oldaláról felvethető a bizalmi kérdés a kormány irányában,
konstruktív bizalmatlansági indítvány formájában
(A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban -
a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével -
bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben
2
 Szakács Tamás

benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott

bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az
országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új
miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.)
 másrészt felvethető a bizalmi kérdés a kormány oldaláról is, önmagával
szemben két úton is:
• felvetheti önmagában is a bizalmi szavazást a kormány
(A Kormány - miniszterelnök útján - bizalmi szavazást
javasolhat.)
• felvetheti úgy is a bizalmi szavazást a kormány, hogy egy általa
benyújtott előterjesztés feletti szavazást egyben bizalmi
szavazásnak is nyilvánít
(A Kormány - miniszterelnök útján - azt is javasolhatja, hogy az
általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi
szavazás legyen.)

23. A parlament feloszlatási lehetőségei

- a kormány parlament alá rendelését a bizalmi kérdéskör jelentette, ugyanakkor a

modern alkotmányok a kormány oldalára is telepítenek jogosítványokat a parlamenttel
szemben, és itt a legfontosabb jogosítvány a parlamentfeloszlatás indítványozásának
lehetősége az államfő felé, aki bizonyos esetekben mérlegelheti az indítvány
teljesítését, más esetekben köteles annak mérlegelés nélkül eleget tenni
- a parlament feloszlatási lehetőségének eltérő modelljeit úgy lehet a legjobban
megérteni, ha egy skála két végpontjaként ábrázoljuk egyrészt a kormány és a
végrehajtó hatalom teljes integrálását a parlament működésébe, másrészt a
parlamenttől független végrehajtó hatalom konstrukcióját
- a két végpontban kizárt a parlament feloszlatása, és ha egy konkrét alkotmányos
berendezkedés az egyik vagy másik végső pont közelébe esik, akkor a parlament

3
 Szakács Tamás

feloszlatási lehetőségeinek szűkülését lehet megállapítani

- a két eltérő végpont között azonban alapvető különbség van: a teljes parlamentbe
integráltság esetén a kormánnyal szemben bizalmi kérdéssel meg lehet buktatni a
kormányt, míg a másik végső pontnál a parlament feloszlatásának hiányával együtt
hiányzik a végrehajtó hatalom felelőssége is a parlament előtt
- ezzel szemben, ha a skála közepe felé esik egy vizsgált alkotmányos berendezkedés,
akkor a kormánnyal szembeni bizalmi kérdés felvethetőségével arányban állónak
találhatjuk a kormány jogosítványait a parlament feloszlatásának indítványozására
- a legszélesebb parlamentfeloszlatási indítványozási joggal az angol kormányfő
rendelkezik, és ennek elrendelése felett az 1900-as évek óta már nincs mérlegelési
joga az államfőnek
- az angolhoz hasonlóan széles a parlamentfeloszlatási jog az 1975-ben hatályba lépett
görög alkotmányban is, azonban a kormányfő javaslattételi joga fölött itt széles
mérlegelési joga van a köztársasági elnöknek
- a portugál és a finn alkotmányban a feloszlatási jog egyedül a köztársasági elnököt
illeti meg, és ehhez az aktushoz nem szükséges miniszteri ellenjegyzés
ugyanilyen
szélességű a francia köztársasági elnök parlamentfeloszlatási joga is
- a hatályos spanyol alkotmány a parlament feloszlatásának kezdeményezési jogát a
kormányfőnek juttatja, de néhány korlátot beiktat

A magyar alkotmányos szabályozás

- a magyar alkotmány szerint három eset lehetséges a parlament feloszlatására:

 Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását megbízatásának lejárta előtt
is. (1. eset)
 A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg
feloszlathatja az Országgyűlést, ha:
a) az Országgyűlés - ugyanazon Országgyűlés megbízatásának
idején - tizenkét hónapon belül legalább négy esetben megvonja a
bizalmat a Kormánytól (2. eset)
b) vagy a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a
köztársasági elnök által miniszterelnöknek javasolt személyt az
első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven
napon belül nem választja meg. (3. eset)
4
 Szakács Tamás

24.A kormánytagok és a képviselők viszonya

- itt alapvetően három viszonyulás lehet, és ezeknek eltérő következményei vannak a

politikai rendszer működésére:
 az egyik modellben a kormánytagsághoz előfeltétel, hogy az adott
személyt előtte parlamenti képviselővé válasszák
 előfordul az is, hogy egy országban az alkotmányjogi szabályok a két
pozíció között összeegyeztethetetlenséget mondanak ki
 lehetséges az is, hogy szabályozatlanul hagyják ezt a kérdést, s mind a
képviselők közül, mind rajtuk kívüli körből is lehetséges a
kormánytagság
- kifejezett összekapcsolást csak Írország, Ausztrália és Nagy-Britannia esetében
találhatunk, kifejezett tiltást pedig a franciák ma hatályos alkotmányában, ill. a
holland közjogi szabályokban
- Japán alkotmánya pedig egyedülálló módon kifejezetten megengedi, hogy miniszter
kinevezhető a parlamenti képviselőkön kívüli körből is
- Franciaországban az 1958-ban végbement prezidencializmus felé eltolódásból
következett a képviselőséggel összeegyeztethetetlen miniszteri poszt szabályának
kimondása, és ez azt jelenti, hogy a miniszteri kinevezés után le kell mondani a
képviselői mandátumról
- Hollandiában a miniszteri kinevezés után 3 hónapig még megtarthatja a kinevezett
miniszter a képviselői mandátumot, ám azután le kell mondani erről

A magyar alkotmányos szabályozás

- a 89-es átmenet óta a miniszterek esetében a törvény nyitva hagyó szabályozása a

miniszteri és a képviselői poszt között a gyakorlatban úgy alakult, hogy az első
parlamenti ciklusban 19 miniszter közül 7-8 miniszter nem volt tagja a parlamentnek,
ezzel szemben a második ciklusban a főszabály szerint a miniszterek egyben ogy-i
képviselők is voltak

5
 Szakács Tamás

- a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal védett miniszterelnöki pozíció

Magyarországon nincs arra rákényszerítve, hogy pártja parlamenti frakciójának
vezérei közül válassza ki minisztereit (a „nyitva hagyó szabályozás” pedig, amely nem
kötelezi erre, módot is ad e megoldásra)

25.Az országgyűlési képviselők választási rendszere

- az országgyűlési képviselők száma összesen 386

- 176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 152-őt megyei, fővárosi
választókerületben listán választanak
- az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan
összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további 58 kompenzációs
mandátum kerül betöltésre
- az egyéni választókerületben a választópolgárok és azok a társadalmi szervezetek,
amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény
jelölhetnek (két vagy több párt közösen is ajánlhat és jelölhet)
- az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 750 választópolgárnak az
aláírásával hitelesített ajánlása szükséges (a választópolgár csak egy egyéni
választókerületi jelöltet ajánlhat és csak abban az egyéni választókerületben, amelyben
a lakóhelye van!)
- a területi választókerületben - területi listán - pártok jelölhetnek
az a párt állíthat
területi listát, amely a területi választókerületben az egyéni választókerületek
egynegyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet állított
- országos listát az a párt állíthat, amely legalább hét területi választókerületben állított
listát
- ha a párt listájáról a jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő jelölt lép
- az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz
országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét,

6
 Szakács Tamás

feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele

szavazott (a választópolgár egy jelöltre szavazhat!)
- ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak
több mint a fele (érvénytelen választási forduló), a második választási fordulóban:
 mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak;
 képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta,
feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több
mint az egynegyede szavazott
- ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a
fele szavazott ugyan, de egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több
mint a felét, (eredménytelen választási forduló) a második választási fordulóban:
 azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes
szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták; ha nincs
legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb
szavazatot elért három jelölt; ha a jelöltek közül bármelyikük
időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet;
 képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta,
feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több
mint az egynegyede szavazott
- ha az egyéni választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem
lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, időközi választást kell tartani
- a területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok
arányában a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, feltéve, ha a
választópolgároknak több mint a fele szavazott (a választópolgár egy listára
szavazhat!)
- ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert azon a
választópolgároknak több mint a fele nem vett részt, a második választási fordulóban
mindazon pártlisták indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak.
a pártlisták
jelöltjei a leadott szavazatok arányában jutnak mandátumhoz feltéve, ha a
választópolgároknak több mint az egynegyede szavazott
- a pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok
által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes
szavazatok több mint öt százalékát nem érték el

7
 Szakács Tamás

- a közös lista, illetőleg a kapcsolásban részt vevő listák nem kapnak mandátumot, ha
az országosan összesített érvényes szavazatoknak legalább tíz százalékát, kettőnél
több párt által állított közös, illetőleg kapcsolt lista esetében legalább tizenöt
százalékát együttesen nem érték el
- az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok
arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz