A KORMÁNY

(2023 március)

1. A kormányzás (végrehajtó hatalom) általános elvi megközelítése (kormányzás tágabb és szűkebb

értelemben, monista, dualista végrehajtó hatalom, kormányzati tevékenység jellemzői)
11
Bevezetés:
A montesquieu-i hatalommegosztási elmélet három hatalmi ágat különít el, amelyek egyenrangúak és egymással
egyensúlyban vannak. Ezek:
- törvényhozó
- végrehajtó
- bírói (igazságszolgáltató) szervek
Kialakultak azok a szervek is, amelyek e három fő funkcióhoz tartozó feladatokat ellátják:
- törvényhozás: parlament
- igazságszolgáltatás: bíróságok
- végrehajtás: többnyire két elemű: kormány + államfő

A végrehajtó hatalom szempontjából különbséget tehetünk monista és dualista végrehajtó hatalom között:
- monista: a végrehajtó hatalom egytényezős, egypólusú. Itt a végrehajtó hatalom két eleme (kormány, államfő)
közül valamelyik kiesik:
 Alkotmányos monarchia – király
 Parlamentáris monarchia – kormány
 Parlamentáris köztársaság – kormány
 Prezidenciális köztársaság – nincs kormány, csak államfő
- dualista végrehajtó hatalom: a végrehajtó hatalom kéttényezős, kétpólusú: a végrehajtó hatalomból az államfő és
a kormány gyakorolja.
 Félprezidenciális köztársaság- kormány + államfő.

Magyarország mint parlamentáris köztársaság monista végrehajtó hatalommal rendelkezik. 48/1991. (IX. 26.) AB
határozat is kimondta: a köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak.
A kormányzás tágabb értelemben:
A társadalom államilag szervezett irányítására alkotmányos keretek között feljogosított legfelsőbb közhatalmi szervek
egymásra épülő tevékenysége. (Országgyűlés, köztársasági elnök, Kormány)
- Legmagasabb rendű közhatalmi –állami tevékenység, de nem azonos a kormány tevékenységével.
- A kormány csak egyike azoknak a szerveknek, amelyek a kormányzati tevékenységet végzik
- Ebben az értelemben a kormányzást a kormány a központi államhatalmi szervekkel együtt végzi:
Pl. OGY: miniszterelnök megválasztása
kormány ellenőrzése (pl. interpelláció)
Köztársasági elnök: kinevezi és felmenti a minisztereket (ellenjegyzéshez kötött)
Kormány: hatáskörét, feladatait az Alkotmány tartalmazza

A kormányzás szűkebb értelemben:

Magának a Kormánynak, mint testületnek a működésével azonos. Tulajdonképpeni igazgatási- végrehajtási
tevékenység, központi közigazgatás.
Parlamentáris kormányzati rendszerben tehát „kormányon” a végrehajtó hatalomnak azt a szervezetét értjük,
amely miniszterelnökből és miniszterekből áll, kormányzati tevékenységen pedig azt a munkát, amelyet ez a
testület végez.
A kormányzás szűkebb értelemben, azaz a végrehajtó hatalom gyakorlása háromféle formában valósítható meg (a
kormányzás formái):
- egyszemélyi vagy elnöki kormányzás: a kormányzati döntés jogosultja egy személy (az USA-ban az elnök), a
kormány tagjai csak javaslattételi, véleményezési joggal rendelkeznek. A kormánytagok kinevezésében a kormány
vezetőjének van meghatározó szerepe.
- testületi kormányzás: a kormány feje a miniszterelnök, „első az egyenlő között”, azaz a kormánytagok között, de a
kormány döntéseit többségi szavazással hozza meg. Tagjaira általában a miniszterelnök tesz javaslatot, de azok
kinevezése vagy parlament, vagy az államfő hatásköre.
- kancelláriai vagy miniszterelnöki típusú kormányzás: az előző kettő között. A kormányon belül meghatározó
szerepe a miniszterelnöknek van. A kormánytagok formálisan rendelkeznek szavazati joggal a kormány ülésein,
tényleges súlyuk azonban nincs, mert a döntések meghozatala a miniszterelnök személyéhez kapcsolódik, vagyis a
kormánytagok teljes mértékben szolidárisak a miniszterelnökkel. Pl. Németország, Magyarország
 2

A kormányzati tevékenység jellemzői:

A kormányzásnak lehetnek: - szervezeti-jogi
- társadalompolitikai összetevői.
Tartalmi elemei:
- jogalkotás: Ogy az Alaptv. 1. cikk (2) bekezdése (törvényalkotás), a kormány végrehajtja + elsődleges szabályozó
is (kormányrendeletek)
- állami szervezetrendszer kiépítése: bíróság, ügyészség, ombudsmanok, alkotmánybíróság
- gazdaságpolitika: állam rendelkezésére álló anyagi eszközök felhasználása
- állampolgárok életminőségének fejlesztése, karbantartása: egészségügy, kultúra, társadalombiztosítás
- az ország külső –és belső békéjének biztosítása
- nemzeti egység megszilárdítása, erősítése

2. A Kormány kormányzati és igazgatási hatásköre

Kiindulópont: Alaptv. 15.cikk (1) bek. A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve.
A kormányzás tárgyköreit tételesen nem lehet felsorolni. A 48/1991. (IX.26.) AB határozat kimondja, hogy a
kormányzat hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alkotmány nem utal kifejezetten más szerv hatáskörébe. Ezt utólag a
2006. évi LVII. törvény is felvette rendelkezései közé. Az Alaptörvény tartalmazza:
A Kormány feladat-és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más
szerv feladat-és hatáskörébe.
15. cikk (2) bek. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve.

Az elkülönítés alapja:
- kormányzati hatáskör: a Kormány minden olyan hatásköre, feladatköre, ami nem a neki alárendelt szervekre
vonatkozik, pl. Országgyűlés, Alkotmánybíróság, állami szervek, társadalmi szervek, más állam szervei.
- (állam)igazgatási hatáskör: a Kormánynak alárendelt, azaz alacsonyabb szintű közigazgatási szervekre
vonatkozik.

Az Alkotmányban található hatáskörök, feladatkörök némelyike kormányzati, némelyike államigazgatási, némelyik

pedig vegyes, azaz mindkettő kategóriába belesorolható.

Kormányzati feladatok, hatáskörök:

- pl. elismeri nemzetközi szerződés kötelező hatályát

Államigazgatási feladatok, hatáskörök:

- 15. cikk (2) bek. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási
szerveket hozhat létre.

Vegyes (mind államigazgatási, mind kormányzati) feladatok, hatáskörök:

- (3) bek. Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott
felhatalmazás alapján rendeletet alkot.

3. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje, ügyvivő kormány

3.1. A Kormány létrejötte

Ma Magyarországon miniszterelnöki típusú kormány van: létrejötte, megbízatása, megszűnése

miniszterelnökhöz, annak megbízatásához kötődik. Ugyanakkor a parlamenthez is igazodik a Kormány
megbízatása.
- A Kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll.
A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára (ellenjegyzés nélküli jogkör!!!) az Országgyűlés tagjai
többségének szavazatával (egyszerű többség) választja. (Ez logikus, hiszen az tud kormányozni, aki a parlamenti
többség támogatását maga mögött tudhatja!) Az Alaptörvényből levezethető, hogy a köztársasági elnöknek
kötelessége olyat jelölni, aki biztos, hogy a többség bizalmát élvezi. A miniszterelnök megválasztásával
hivatalba lép.
A Kormányprogramról az Alaptörvény nem szól.
- A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében
megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. (Tehát fontos: testület az mindig választ, egy
személy pedig kinevez!)
 3
- A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
- A Kormány tagjai a kormány megalakulása után az Országgyűlés előtt esküt tesznek.
A miniszterelnök a miniszterek közül rendeletben egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki.

3.2. A Kormány megbízatási ideje, megszűnése, az ügyvivő kormány

A Kormány megbízatása általában a parlamenthez igazodik, tiszta esetben tehát négy év. A megbízatás azonban
hamarabb is megszűnhet: mivel ME-i kormány van, ezért a miniszterelnök megbízatásának megszűnése minden
esetben magával vonja a Kormány megbízatásának megszűnését.

A Kormány megbízatásának megszűnési esetei: a miniszterelnök megbízatásának megszűnése

a) az újonnan megválasztott országgyűlés megalakulásával: ez a rendes megszűnés. (Logikus, mivel a
Kormány megbízatása az Országgyűléshez igazodik, az Országgyűlés megbízatása pedig az új Országgyűlés
alakuló üléséig tart. Tehát eddig tart a Kormány megbízatása is rendes esetben.)
b) a miniszterelnök, lemondásával: A miniszterelnök megbízatásáról a köztársasági elnökhöz intézett
írásbeli nyilatkozatával mondhat le. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem
szükséges.
c) miniszterelnök halálával
d) miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn
e) miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával
f) ha a miniszterelnöknek az általa kezdeményezett bizalmi szavazáson az Országgyűlés nem szavaz
bizalmat
g) ha az Országgyűlés a miniszterelnöktől a bizalmat megvonja, és új miniszterelnököt választ.
(konstruktív bizalmatlansági indítvány)

Ügyvivő kormány:
Egyfajta ideiglenes intézmény. Ha a Kormány megbízatása megszűnik, kell egy bizonyos idő, amíg az új Kormány
megalakul. (Tehát pl. az új országgyűlés megalakulásával még rögtön nem tud az új kormány is megalakulni, mert pl. a
miniszterelnököt is még az OGY megalakulása után kell megválasztania .) Ez alatt az idő alatt a régi Kormány az ügyek
folyamatos vitele érdekében tovább működik, bár jogosítványai már nem teljesek. Oka: ekkor már nincs legitimitása.
Tehát ezen helyzet indokoltsága abban rejlik, hogy a Kormány megszűnése esetén is biztosított legyen az ügyek
folyamatos intézése.
Szabálya: Ha a Kormány megbízatása megszűnik, az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad, és
gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a Kormányt megilletik, kivéve:
- nemzetközi szerződés kötelező hatályát nem ismerheti el
- rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat (ezek konjunktív,
együttesen érvényesülő feltételek !!!)

Ekkor bizonyos esetekben a miniszterelnök is ügyvezető miniszterelnökké válik:

- ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan választott Országgyűlés megalakulásával
- vagy a miniszterelnök lemondásával szűnt meg
Ilyenkor a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét,
de korlátozás:
- új miniszter kinevezésére, miniszter felmentésére javaslatot nem tehet
- rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat (konjunktív
feltételek)

A Kormány megbízatása megszűnésének többi eseteiben (kivéve a konstruktív bizalmatlanságot), azaz, ha a ME

megbízatása:
- halála
- választójogának elvesztése
- összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg.
- az Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki
Az új ME megválasztásáig ilyenkor miniszterelnök hatáskörét a miniszterelnök-helyettes gyakorolja; több
miniszterelnök-helyettes esetén pedig az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes.
(az ügyvezető ME-höz hasonló korlátozásokkal).

Ezen időszak letelte előtt ugyanezen okokból a már ügyvezető miniszterelnöknek is megszűnhet megbízatása. Ezt a
2010: XLIII. tv. szabályozza:
- az ügyvezető miniszterelnök halálával,
 4
- a miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,

- az ügyvezető miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával.

Ezen esetekben is az új Kormány megalakulásáig az ügyvezető miniszterelnöki jogállást betöltő miniszterelnök-
helyettes látja el a miniszterelnök feladatait

El kell még különítenünk a miniszterek megbízatása megszűnésének eseteit:

- a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;
- a miniszter lemondásával;
- felmentésével;
- halálával.
Az Alaptörvény ismeri az ügyvezető miniszter fogalmát: A miniszter a miniszterelnök megbízatásának
megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes
ellátásával való megbízásáig ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, de korlátozás:
- rendeletet csak halaszthatatlan esetben alkothat.
Az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik:
- az ügyvezető miniszter lemondásával,
- az ügyvezető miniszter halálával,
- a miniszter megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn
- az ügyvezető miniszter összeférhetetlenségének megállapításával
Ekkor, ha az ügyvezető miniszter e megbízatása megszűnik, hatáskörét a Kormánynak a miniszterelnök vagy az
ügyvezető kormánynak az ügyvezető miniszterelnök által kijelölt tagja gyakorolja.

4. A kormányzati felelősség általában, a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállása, felelőssége

12
4.1. A kormányzati felelősség általában

A kormányzati felelősség elvi alapja:

Parlamentáris kormányzati rendszer esetén a végrehajtó hatalom birtokosa felelősséggel tartozik a törvényhozó
hatalomnak.
Ok: a kormányokat nem közvetlenül választják, így a végrehajtó hatalom felelősséggel tartozik a nép által közvetlenül
választott törvényhozó testületnek, ami biztosítja a legitimációt.

A magyar alaptörvény is rögzíti: a kormány az Országgyűlésnek felelős.

A felelősség fajtái:
- politikai felelősség: Egyrészt a döntés szamon kérhetőséget, helyességének igazolását jelenti; érvényesítése
megvalósulhat a bizalom megvonásában is. ( Tehát ha már egy döntés, vagy intézkedés okán nem áll fenn a parlament bizalma
a Kormánnyal szemben, akkor érvényesíti a politikai felelősséget a Kormánnyal szemben azzal, hogy a bizalmat megvonja.),
Ennek inkább eljárási szabályai vannak kidolgozva, de a politikai felelősség mibenléte, ( vagyis, hogy mikor áll fenn a
bizalom és mikor nem) nem. Ez érthető is, mert a bizalom elvesztése, hiánya jogilag nem határozható meg (Alaptörvény
21. cikk + Házszabály)
- jogi felelősség: általában a jogszabályok megszegéséhez kapcsolódik, annak nem teljesítése esetén. Fajtái:
 alkotmányjogi felelősség: Az Alkotmány, illetve a törvények által a tisztségviselőre rótt
kötelezettségek nem teljesítése esetén érvényesül. Ma ennek szabályozása hiányzik. Általában nincs
szankciója. (pl. előírás, hogy az országgyűlési bizottságok előtt köteles a Kormány tagja megjelenni. Ha nem
jelenik meg, még sincs szankciója.) De 1848: III. tc. 32.§
 egyéb jogági felelősség: törvényben: 2010. évi XLIII. törvény. Felelősségre vonás: büntető vagy
polgári jogi szankciók alkalmazásából áll.

A politikai felelősség érvényesítésének módjai:

- beszámoló
- jelentés
- interpelláció
- kérdés
- bizottsági meghallgatás
- bizalmi szavazás
(ezen intézmények másik oldalról a parlament ellenőrző funkciójának gyakorlására szolgálnak)
 5
Magyarországon mivel miniszterelnöki típusú kormány létezik, ezért miniszterelnöki felelősség van. Miniszteri
felelősség az Országgyűlés előtt nincs.
Az Alkotmány szerint a Kormány az Országgyűlésnek felelős. (15. cikk (1) bek.)
A miniszterek is felelősséggel tartoznak az Alkotmány szerint: A Kormány tagjai tevékenységéért
felelősek az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszterelnöknek. Az Országgyűlés és az
országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját. (18. cikk (4) bekezdés).

5.2. Politikai felelősség felvetése a Kormánnyal szemben:

Alkotmány tartalmazza: konstruktív bizalmatlansági indítvány.

Az 1949-es bonni alaptörvény nyomán került be az alkotmányjogi gondolkodásba. Célja a stabilitás biztosítása, vagyis
az, hogy nehogy sorozatos kormányválságok alakuljanak ki. Alkalmazásával elkerülhetők az olyan helyzetek, amikor
a megbukott kormány helyébe nem alakulhat új: ugyanis nem elég a pártok egyetértése abban, hogy a kormányt
meneszteni kell, hanem az új miniszterelnök személyében is meg kell egyezniük. Ez utóbbiban egyezségre jutni jóval
nehezebb feladat, konszenzust igényel, amit különböző politikai erők között ilyen horderejű kérdésben nem könnyű
megvalósítani.
A Kormány a miniszterelnök státusán keresztül kötődik a Parlamenthez.
A bizalmi szavazást az 1989: VIII. törvény vezette be a magyar Alkotmányba: ekkor még a Minisztertanács egészével
vagy valamely tagjával szemben lehetett benyújtani.
1990: XL. törvény (paktumos alkotmánymódosítás) vezeti be a konstruktív bizalmatlansági indítványt: meg kell jelölni
az új miniszterelnök személyét:
Bizalmi kérdés: 3 eset
- konstruktív bizalmatlansági indítvány: benyújthatja: a képviselők 1/5-e
 a miniszterelnökkel szemben írásban
 a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével
 ha a képviselők többsége (egyszerű!!!) bizalmatlanságát fejezi ki, egyben az új miniszterelnöknek jelölt
személyt megválasztottnak kell tekinteni. (Alaptv. 21. cikk (1)-(2) bekezdés) (Logikus, hisz a
miniszterelnököt nyilván olyan többséggel lehet megbuktatni, mint amilyennel megválasztották, vagyis egyszerű
többséggel!)
A Kormány, illetve a miniszterelnök a bizalmatlansági indítvány benyújtásától az indítvány feletti szavazás
lezárultáig nem mondhat le.
A másik két eset a bizalmi szavazás körébe tartozik.
Bizalmi szavazás:
- a bizalmi szavazást a miniszterelnök is javasolhat (ez az önálló)
- a miniszterelnök azt is javasolhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi
szavazás legyen. (ez a járulékos, vagyis más indítványhoz társul! Pl. a ME azt mondja, hogy pl. a költségvetési törvényről
szóló szavazás egyben bizalmi szavazás is lesz)
A bizalmi kérdés felvetésének célja, hogy feszült politikai viszonyok közepette a Kormány politikai támogatottsága
nyilvánvalóvá váljék. Az utóbbi két esetben nyilvánvaló, hogy új miniszterelnököt nem kell javasolni. Az
Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a képviselők több mint fele nem támogatja a
miniszterelnököt (egyszerű többség!) illetve a Kormány által benyújtott előterjesztést.
A kormánynak és az országgyűlésnek a politikai bizalomra épülő kapcsolata nem jelent hierarchikus viszonyt, a
kormány éppen felelősségének és felelősségre vonhatóságának érdekében nem utasítható az Országgyűlés által.

5.3. Jogállás és felelősség részletes szabályait

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról és felelősségéről

szóló a 2010. évi XLIII. törvény tartalmazta. A jelentősebb szabályok 2019-től átkerültek a kormányzati igazgatásról
szóló 2018. évi CXXV. törvénybe. Meghatározza a vezető tisztviselőket: akiket a kormányzati igazgatás
tisztviselőinek nevez.
Ezek a tisztviselők:
A) politikai szolgálati jogviszonyban,
B) biztosi jogviszonyban, vagy
C) kormányzati szolgálati jogviszonyban
állnak.

A) Politikai szolgálati jogviszonyban áll:

a) a politikai felsővezető,
b) a politikai vezető, és
c) a tanácsadó.
 6

Ezek közül:
a) politikai felsővezetők:
- a miniszterelnök,
- a miniszter,
- az államtitkár,

C) Kormányzati szolgálati jogviszonyban áll:

a) a szakmai felsővezető,
b) a szakmai vezető,

Ezek közül:
a) szakmai felsővezetők
- közigazgatási államtitkár.
- helyettes államtitkár

Gyakorlatilag a politikai vezetők politikusok, megbízatásuk bizalmi elven alapul, addig tart, amíg velük szemben
bizalom fennáll, legkésőbb a Kormány megbízatásának megszűnéséig tart.
A szakmai vezetők szakemberek (kormánytisztviselők, állami tisztviselők), megbízatásuk határozatlan időre szól,
független a Kormány megbízatásától (elvileg).

Választhatóság és kinevezés feltételei:

Egyrészt vannak általános feltételek, melyeknek minden vezetőnek meg kell felelnie:
- büntetlen előélet
- az országgyűlési képviselők választásán választható személy legyen.
A speciális feltételek a közigazgatási és a helyettes államtitkárokra vonatkoznak: aki jogász mesterképzési szakon
szerzett szakképzettséggel vagy közigazgatási mesterképzési szakon szerzett okleveles közigazgatási szakértő vagy
okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséggel vagy gazdaságtudományok képzési területen alap- vagy
mesterképzésben szerzett közgazdász szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és a feladat- és hatáskörének
megfelelő szakirányú szakképzettséggel rendelkezik.

Összeférhetetlenség:
- A politikai felsővezető esetében: szigorú összeférhetetlenségi okokat határoz meg a törvény:
 további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet
 munkaköri feladatainak ellátásából eredő nyilvános szerepléséért nem jár díjazás

A törvény a szigorú összeférhetetlenségi szabályok alól csak szűk körben enged kivételt:
 nincs akadálya annak, hogy a politikai felsővezető országgyűlési képviselő legyen
 tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet
végezzen.

- Szakmai vezető: érdek-képviseleti szervezetben tisztséget, szövetkezetben vezető tisztséget nem viselhet, nem
lehet továbbá alapítvány kezelő szervezetének tagja.
Nem keletkeztet összeférhetetlenséget, ha a szakmai vezető a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságának tagja
vagy a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács tagja.

Összeférhetetlenségi eljárás:
- a vezető köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától, kinevezésétől számított
harminc napon belül megszüntetni
- ha nem szünteti meg, vagy az ok a megválasztását követően merül fel, akkor
 miniszterelnök esetén az Országgyűlés bármely országgyűlési képviselő írásbeli indítványára – az
összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága véleményének kikérése után – az országgyűlési
képviselők több mint felének szavazatával
 miniszter, államtitkár esetén a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára

 közigazgatási államtitkár esetén a köztársasági elnök a miniszterelnök javaslatára

 helyettes államtitkár esetén a miniszterelnök a miniszter javaslatára
az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt az összeférhetetlenség kérdésében.
 7
Politikai felsővezetők:
a) miniszterelnök
Mindig politikus.
A magyar kormányzati rendszer miniszterelnöki elvű kormányzati rendszernek minősül, ami mutatja, hogy a
miniszterelnöknek a Kormányon belül kiemelkedő szerepe van. Ennek ellenére az Alkotmány a miniszterelnökről
csak annyit mond, hogy a miniszterelnök vezeti a Kormány üléseit, gondoskodik a Kormány rendeleteinek és
határozatainak végrehajtásáról. Valójában a miniszterelnöknek ennél jóval nagyobb befolyása van a Kormány
működésében:
 a miniszterelnök határozza meg a Kormány politikájának általános irányát.
 Ebben a feladatkörében eljárva a Kormány irányítása alatt álló, illetve a miniszter irányítása vagy felügyelete
alá tartozó szervek vezetői számára feladatokat határozhat meg, továbbá tőlük tájékoztatást kérhet.
 A Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott rendeletében az államigazgatás egyes ágazatai, illetve
egyes központi államigazgatási szervek vagy azok vezetőinek az irányítására a miniszterelnököt is kijelölheti.
Megbízatási ideje a Kormánnyal egyező.
Választás: a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének (egyszerű)
szavazatával választja.
Helyettesítés: a miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest
jelöl ki, és szabályozza a helyettesítés rendjét.
Megbízatásának megszűnése: Alaptv. A köztársasági elnök tizenöt napon belül javaslatot tesz az új
miniszterelnök személyére. Ha a miniszterelnök megbízatása az új Országgyűlés megalakulása miatt szűnt
meg, a köztársasági elnök az új Országgyűlés alakuló ülésén tesz javaslatot az új miniszterelnök
személyére.
- lemondás: a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról. A
miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez
elfogadó nyilatkozat nem szükséges. (55/2004 (XII.13.) AB határozat)

Politikai felelősség: Alaptv. 18. cikk (4) A miniszterelnök e tevékenységéért az Országgyűlésnek felelősséggel
tartozik.
Jogi felelősség: egyéb szabályok

b) miniszter
Mindig politikus.
Megbízatási ideje a ME-nek a vele szembeni bizalom fennálltáig, legkésőbb a Kormány megbízatásának
megszűnéséig tart.
Kinevezés, felmentés: a minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti
fel. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
Munkáltatói jogok: a miniszterelnök gyakorolja
Két típusa:
- tárcát vezető miniszter
 A minisztériumok élén álló miniszterek a jogszabályok rendelkezéseinek és a Kormány
határozatainak megfelelően vezetik az államigazgatás feladatkörükbe tartozó ágazatát és irányítják
az alájuk rendelt szerveket.
 Valamint ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat
 A miniszter vezeti a minisztériumot; e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási
államtitkár tevékenységét, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
 A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott
rendeletben állapítja meg.
Jelenleg 12 minisztérium:
a) Agrárminisztérium,
b) Belügyminisztérium,
c) Energiaügyi Minisztérium,
d) Építési és Közlekedési Minisztérium,
e) Gazdaságfejlesztési Minisztérium,
f) Honvédelmi Minisztérium,
g) Igazságügyi Minisztérium,
h) Kulturális és Innovációs Minisztérium,
i) Külgazdasági és Külügyminisztérium,
j) Miniszterelnöki Kabinetiroda,
k) Miniszterelnökség és
 8
l) Pénzügyminisztérium.

- tárca nélküli miniszter (jelenleg 2)

 A tárca nélküli miniszterek ellátják a Kormány által meghatározott feladataikat. Tárca nélküli
miniszter csak olyan feladat ellátására nevezhető ki, amely nem tartozik egyik miniszter
feladatkörébe sem.
 részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotó hatáskörben kiadott rendeletben
állapítja meg

Helyettesítése:
 főszabály: akadályoztatása esetén az államtitkár helyettesíti.
A miniszter a minisztériumban működő államtitkárok közül általános helyettesítésére egy
miniszterhelyettest jelöl ki.
 miniszter részletes feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben kijelölt másik miniszter
helyettesíti:
 a köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének
ellenjegyzésében,
 az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés ülésén
 az általa vezetett minisztérium állományába tartozó, állásfoglalásra jogosult, vezetői
megbízatással rendelkező személy: az államtitkár akadályoztatása esetén az Országgyűlés
bizottsága ülésén
 az államtitkár az Európai Unió Tanácsa miniszteri képviseletet igénylő testületeiben
Korlátozása: A minisztert rendelet kiadásában nem lehet helyettesíteni.

Megbízatása megszűnik:
 a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével
 lemondásával
 felmentésével: a ME a köztársasági elnöknél kezdeményezi, ha
o a miniszter összeférhetetlenségét nem szünteti meg
o a miniszter kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn
 halálával (Alaptv.)

Politikai felelősség: a miniszterelnökhöz kapcsolódik. Alaptv: 18. cikk (4) A miniszter

tevékenységéért az Országgyűlésnek és a miniszterelnöknek felelősséggel tartozik.
A politikai felelősség az Országgyűlés irányába abban nyilvánul meg, hogy a miniszterekhez
interpellációt, illetve kérdést lehet intézni. Ezekre a miniszternek válaszolnia kell és válaszában
köteles igazolni saját döntéseit. A miniszter Kormányon belüli politikai felelőssége abban nyilvánul
meg, hogy döntéseiért a miniszterelnök felé kell elszámolnia.

Jogi felelősség: a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegéséért okozott kárért anyagi
felelősséggel tartozik.

c) államtitkár
Mindig politikus, megbízatása bizalmi.
- Az államtitkár - törvényben meghatározott kivételekkel - a miniszter teljes jogkörű helyettese.
- A tisztség bizalmi jellegéből következik az a szabály, hogy az államtitkár tevékenységét a
miniszter irányítja. Az államtitkár tekintetében - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a
munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
Kinevezés: miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszterelnök a javaslatának
megtétele előtt – a tisztség bizalmi jellegére tekintettel - kikéri a miniszter véleményét. A miniszter
véleményét a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter útján, aki erre észrevételt
tehet, terjeszti a miniszterelnök elé. Személyét tehát nem a miniszter határozza meg, ő kapja.
Helyettesítés: Az államtitkárt – ha nem a minisztert helyettesítő jogkörében jár el – a szervezeti és
működési szabályzatban meghatározottak szerint az adott szerv másik államtitkára, a közigazgatási
államtitkár, a helyettes államtitkár stb. helyettesíti.
Megbízatása megszűnik:
 a miniszterelnök megbízatásának megszűnésekor, azonban az államtitkár az új Kormány
megalakulásáig gyakorolja hatáskörét
 9
 lemondásával: Az államtitkár a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett
írásbeli nyilatkozatával bármikor lemondhat megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez
elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
 felmentésével: Az államtitkárt a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök menti fel.
A miniszterelnök a javaslatának megtétele előtt kikéri a miniszter véleményét. a ME a
köztársasági elnöknél kezdeményezi, ha
o az államtitkár összeférhetetlenségét nem szünteti meg
o kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn
 halálával
A megszűnés tényét – a felmentés kivételével - a köztársasági elnök állapítja meg.
Politikai felelősség: hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetve a miniszterelnöknek tartozik
felelősséggel
Jogi felelősség: a miniszterre irányadó szabályok szerint a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes
megszegéséért okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik
Szakmai felsővezetők:
közigazgatási államtitkár:
Jogi és közgazdasági stb. végzettség szükséges, irányadó a Ktv.
- A minisztérium hivatali szervezetét a közigazgatási államtitkár a miniszter irányítása alatt a
jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően vezeti.
- Főszabály szerint a miniszter irányítása alatt áll
- Munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.
- Ugyancsak korlátozott a minisztériumonként kinevezhető közigazgatási államtitkárok száma, mivel
egy minisztériumban csak egy közigazgatási államtitkár működhet.
Helyettesítés: a helyettes államtitkár
Kinevezés: a miniszterelnöknek a miniszter kezdeményezése alapján tett javaslatára a köztársasági elnök
határozatlan időre nevezi ki. A miniszter kapja.
Felmentés: A miniszterelnök a miniszter kezdeményezése alapján bármikor javaslatot tehet a köztársasági
elnöknek a közigazgatási államtitkár felmentésére. A felmentést nem kell megindokolni.

Megbízatása megszűnik:
- halálával,
- ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
- összeférhetetlenségének megállapításával,
- országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, polgármesterré vagy politikai vezetővé történő
megválasztásával, illetve kinevezésével.
- hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel
- álláshelyének központi álláshely-állományba kerülésével.
A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya megszüntethető:
a) lemondással,
b) felmentéssel,

Jogi felelősség: a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegéséért okozott kárért anyagi felelősséggel
tartozik.

a) helyettes államtitkár:
Jogi és közgazdasági stb.végzettség szükséges, irányadó a Ktv.
- A helyettes államtitkár a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően irányítja a
miniszter feladat- és hatáskörének a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában
meghatározott része tekintetében a szakmai munkát, valamint dönt a hatáskörébe utalt ügyekben. Ez
azt jelenti, hogy a minisztérium tevékenységi körén belül egy kisebb szakterület tekintetében felelős
vezető.
- Főszabály szerint az államtitkár vagy a közigazgatási államtitkár irányítása alatt áll.
Helyettesítés: a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában kijelölt, az irányítása alá tartozó
főosztályvezető helyettesíti.
Kinevezés: a miniszter javaslatára a miniszterelnök határozatlan időre nevezi ki. A miniszter javaslatát a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium
közigazgatási államtitkára véleményét kikérve terjeszti a miniszterelnök elé.
Felmentés: A miniszter bármikor javaslatot tehet a miniszterelnöknek a helyettes államtitkár felmentésére. A
felmentést nem kell megindokolni.
 10

Megbízatása megszűnik:
- halálával,
- ha az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
- összeférhetetlenségének megállapításával,
- országgyűlési, helyi önkormányzati képviselővé, polgármesterré vagy politikai vezetővé történő
megválasztásával, illetve kinevezésével.
- hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel
- álláshelyének központi álláshely-állományba kerülésével.
A közigazgatási államtitkár közszolgálati jogviszonya megszüntethető:
a) lemondással,
b) felmentéssel,

Jogi felelősség: a tisztségéből eredő kötelezettség vétkes megszegéséért okozott kárért anyagi felelősséggel
tartozik.