BME GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR

Műszaki Pedagógia Tanszék

Közoktatási vezető és pedagógus-szakvizsga szakirányú továbbképzési szak

A magyar államszervezet és az Európa Unió

intézményrendszerének összehasonlítása

Budapest
2024
Tartalomjegyzék

Bevezetés.........................................................................................................................3
1 A magyar államszervezet intézményrendszere.............................................................4
1.1 Az Országgyűlés................................................................................................4
1.3 A Kormány............................................................................................................5
1.5 A Bíróságok...........................................................................................................6
1.6 Az Ügyészség........................................................................................................6
1.7 Az Alapvető jogok biztosa.....................................................................................6
1.8 Az Állami Számvevőszék......................................................................................7
1.9 A Költségvetési Tanács.........................................................................................7
1.10 A Magyar Nemzeti Bank.....................................................................................7
2. Az Európa Unió intézményrendszere..........................................................................8
2.1 Európai Parlament.................................................................................................8
2.2 Európai Tanács......................................................................................................9
2.3 Tanács....................................................................................................................9
2.4 Európai Bizottság.................................................................................................10
2.5 Európai Unió Bírósága........................................................................................11
2.6 Számvevőszék.....................................................................................................11
2.7 Európai Központi Bank.......................................................................................12
Összegzés......................................................................................................................13
Felhasznált irodalom:....................................................................................................15
Bevezetés
A közigaztás, mint az állam működésének egyik alapvető pillére számos funkciót és
feladatot lát el a modern társadalmakban; irányítja az állami tevékenységeket, koordinálja a
központ szervezeteket, felelős az államigazgatási feladatok végrehajtásáért, illetve az
állampolgárok szolgálataiért. A közigazgatás szerves része az állami működés
szabályozásának, fontos a jogállamiság, az igazságosság és az állampolgári jogok védelme
szempontjából. Működését a jogállamiság elve alapján a joghoz kötöttség jellemzi,
szervezetének jogi szabályozását legmagasabb szinten az Alaptörvény adja (Dr. Puszter,
2023). A közigazgatás számos területen tevékenykedik, mint az oktatás, az egészségügy, a
gazdaságfejlesztés, a közlekedés vagy a környezetvédelem. Folyamatosan alkalmazkodnia
kell az új környezeti és gazdasági feltételekhez, miközben megőrzi az állampolgárok
számára nyújtott szolgáltatások minőségét és hatékonyságát.

Egy más értelmezésben a közigazgatás helyi önkormányzatok közfeladatit is ellátja. Ezek a

helyi közügyek; míg az országos jelentésű ügyekben a központi közigazgatás jár el.
Régebben a közigazgatás az államigazgatással azonos volt, ennek oka, hogy voltak
országok, melyek a közigazgatás összes területét központosították. A helyi
önkormányzatok kialakulásától megkülönböztetünk önkormányzati igazgatást és
államigazgatást.

Dolgozatomban az említett országos jelentésű ügyekben eljáró központi közigazgatás,

vagy államigazgatás intézményrendszerét és azok feladatait szeretném bemutatni. Az
Európa Unió intézményrendszerének felvázolásával megismerjük annak működési
mechanizmusát, feladatellátási kötelezettségét, illetve tagjait. Ezen információk
összességében segítenek megérteni ennek az alapvető állami funkciónak a működését,
jelentőségét.
1 A magyar államszervezet intézményrendszere
A magyar államszervezet rendszerére vonatkozó általános rendelkezéseket az Alaptörvény
tartalmazza. A részletesebb szabályokat törvények, elsősorban a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatával elfogadható, illetve módosítható ún. sarkalatos
törvények adják meg.
1.1 Az Országgyűlés
Magyarország parlamentáris köztársaság. Intézményrendszerének legfőbb tagja az
Országgyűlés, ami törvényhozó hatalmat, illetve a végrehajtó hatalom feletti ellenőrző
feladatokat gyakorol. Képviselőit a választópolgárok általános és egyenlő választójog
alapján, közvetlen és titkos szavazással választják négyévente. Legfontosabb feladatai közé
tartozik, hogy megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; törvényeket alkot;
elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; megválasztja a
köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos
Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit,
valamint az Állami Számvevőszék elnökét. Megválasztja a miniszterelnököt, dönt a
Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről; feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő
képviselő-testületet; határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről; különleges
jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket
hoz; közkegyelmet gyakorol.
Az Országgyűlés működésére vonatkozó szabályokat egyrészt az Alaptörvény és az
Országgyűlésről szóló törvény tartalmazza, másrészt a működés részletszabályait és a
tárgyalási rendet az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával elfogadott Házszabályban állapítja meg.
1.2 A köztársasági elnök
A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét, és őrködik az államszervezet
demokratikus működése felett, ő egyben a Magyar Honvédség főparancsnoka.
A köztársasági elnök feladat- illetve hatáskörei között találhatunk a választásokkal, az
Országgyűlés működésével, a törvényalkotással kapcsolatos teendőket, meghatározott
vezetők kinevezésével kapcsolatos jogosítványokat, kitüntetések adományozásának
lehetőségét, Magyarország nemzetközi kapcsolatait érintő feladatokat és néhány kiemelt
jelentőségű egyedi ügyben is van döntési hatásköre.
A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Köztársasági elnökké
megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik életévét betöltötte. A
köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi,
gazdasági és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más
keresőfoglalkozást nem folytathat. A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak
megbízatásának megszűnése után lehet indítani.

1.3 A Kormány
A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed
mind arra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és
hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. A Kormány tagjai a miniszterelnök
és a miniszterek. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több
miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök
javaslatára választja meg. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők
több, mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba
lép. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Kormány a
miniszterek kinevezésével alakul meg.
A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját. A miniszter a Kormány
általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazgatásnak a
feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy
a miniszterelnök által meghatározott feladatokat. Feladatkörében eljárva a Kormány
törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján
rendeletet alkot. A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány a
közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket
hozhat létre. A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a
miniszter a miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az
Országgyűlés ülésein. A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány
megbízatása is megszűnik.

1.4 Az Alkotmánybíróság
Egy független alkotmánybírósági szerv, melynek feladata az alkotmányos jogok és
alapelvek érvényesítése. Az Alkotmánybíróság nem a bíráskodáshoz vagy az
igazságszolgáltatáshoz kapcsolódik, hanem a jogalkalmazás alkotmányosságát kontrollálja
(Dr. Puszter, 2023). Tagjait az Országgyűlés választja, tizenkét évre. Főbb feladatai közé
tartozik az Alaptörvény értelmezése, illetve az ezzel való összhang előzetes és utólagos
vizsgálata, nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata, alkotmányjogi panasz elbírálása, a
köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztás és a hatásköri összeütközés feloldása.

1.5 A Bíróságok
Fő feladatuk az igazságszolgáltatás, a jogvédelem biztosítása. A bírósági
szervezetrendszernek négy szintjét ismerjük (járásbíróságok, törvényszékek, ítélőtáblák,
Kúria). A járásbíróságok járnak el minden olyan ügyben, amelyet törvény nem utal más
bíróság hatáskörébe. A törvényszék elbírálja a különféle fellebbezéseket (járásbíróságok
felé), másrészt a törvény szerinti súlyosabb ügytípusokban is eljárhat. Az ítélőtáblák
kizárólag fellebbviteli ügyekkel foglalkoznak. A legfőbb szervként említendő Kúria az
egyedi ügyek elbírálásai mellett kötelező jogegységi határozatot hoz a bíróságokra. A
Kúria elnökét a bírák közül választja ki az Országgyűlés.

1.6 Az Ügyészség
Mint önálló szerv tevékenykedik; sem az igazságszolgáltatási, sem a végrehajtási hatalmi
ághoz nem tartozik. Két fő feladatköre a büntetőhogi tevékenység, illetve a
közérdekvédelmi tevékenység. Előbbi magába foglalja a vádak képviselését, a
nyomozásokat folytatását; utóbbi a törvényesség biztosítáára utal. Hasonlóan a
Bíróságokhoz négy szinten szerveződik: járási ügyészség, főügyészség fellebbviteli
főügyészség, Legfőbb Ügyészség. „A legfőbb ügyész és az ügyészség független, az
igazságszolgáltatás közreműködőjeként, mint közvádló az állam büntetőigényének
kizárólagos érvényesítője (Dr. Puszter, 2023, p.23).”
1.7 Az Alapvető jogok biztosa
Az Alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el; vagyis az alkotmányos
jogokat érintő eljárásokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja, kivizsgáltatja. Kizárólag
az Országgyűlésnek felelős, felé évente beszámolási kötelezettsége van. Kezdeményező
jogkörrel bír; tehát határozatokat nem hozhat, utasítást nem adhat; kizárólag
állásfoglalásokat bocsát ki. Ebből adódóan szerepe a figyelemhívás, eszköze a
nyilvánosság (Dr. Puszter, 2023).
1.8 Az Állami Számvevőszék
Az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szervét értjük alatta.
Feladatkörébe tartozik a központi költségvetés végrehajtásának, az államháztartás
gazdálkodásának, az ebből származó források felhasználásának ellenőrzése. Az
Országgyűlésnek alá rendelve látja el ellenőrző feladatait. Ezeket más szervezettől
függetlenül végzi; az ellenőrzött szervezetekkel, személyekkel szemben eljárást indíthat.
1.9 A Költségvetési Tanács
Az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogatja, illetve a központi költségvetés
megalapozottságát vizsgálja. Hozzájárul a központi költségvetésről szóló törvény
elfogadásához. Elnökét a köztársasági elnök nevezi ki. További tagjai a Magyar Nemzeti
Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke.
1.10 A Magyar Nemzeti Bank
Magyarország központi bankja, amely a pénzügyi politikáért felelős. Elnökét és alelnökeit
a köztársasági elnök nevezi ki, hat évre. Az elnök a MNB tevékenységéről éves
beszámolót nyújt be az Országgyűlés felé.
2. Az Európa Unió intézményrendszere
Az Európai Unió szervei bonyolult intézményrendszert alkotnak. Ez az intézményrendszer
összetett történelmi folyamatok, a részes államok közötti kompromisszumok eredményeként,
hosszú évek fejlődése során épült ki. Komplexitása a feladatok sokszínűségének, illetve a
tagállomok nagy számának tudható be. Az egyes szervek, illetve azok feladatai, hatáskörei ma
is folyamatos változásokon mennek keresztül. Az Unió fő erényeként említhető, hogy
mindenki érdekeit képviselni akarja, ez az elv okozza, hogy sok intézményre, szervezetre,
bizottságra van szüksége (Dr. Medina, 2011). Az Európai Unió szervezeti keretein belül hét
intézmény (fő szerv) működik. A következő fejezetekben ezeket ismertetném.

2.1 Európai Parlament

Az Európai Parlament az Unió polgárai által közvetlenül választott képviselőtestület. Az Unió
társjogalkotó szerve, a Tanáccsal közösen ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat,
emellett politikai ellenőrzési és konzultatív feladatokat is. Feladata az Unió állampolgárai
érdekeinek képviselete a közösségi döntéshozatalban. Önálló jogalkotó hatásköre nincs, a
Tanács mellett társjogalkotóként játszik szerepet. Az Európai Parlament választja meg a
Bizottság elnökét. Felügyeleti jogkört gyakorol a Bizottság tevékenységének jelentős része
fölött, a jelen lévő képviselők kétharmados többségével bizalmatlanságot is szavazhat a
Bizottsággal szemben. Az Európai Parlament tagjai az unió polgárainak megbízásából, az ő
érdekeik alapján, európai pártfrakciókba csoportosulva látják el feladatukat. A megválasztott
képviselők (751) az EP-ben képviselőcsoportokat (frakciókat) alkotnak. A képviselők tehát
nem országuk, nem nemzeti hovatartozás szerint, hanem politikai frakciók szerint foglalnak
helyet a Parlamentbe (Szűcs, 2007). Legfontosabb tisztségviselő a Parlament elnöke, akit
különböző frakciók jelöltjei közül választanak meg a képviselők. Az ő feladata az EP
tevékenységének irányítása, az üléseken való elnöklés, az EU költségvetésének aláírása,
valamint közösségi jogszabályok, amelyek megalkotásában társjogi alkotóként az EP vett
részt. Az Európai Parlamentben a mindennapi munka két vezető testület döntései alapján
zajlik. Az Elnökök Konferenciája és az Elnökség határozzák meg a működés kereteit,
szervezik a Parlament feladatait. Az EP bizonyos kérdésekben döntéshozó szereppel
rendelkezik, ez mellett a politikai ellenőrzés hatáskörével és a bíróság előtti fellépés
hatáskörével is bír. A Parlament egyik fontos szerepe, hogy politikai kezdeményezőként,
javaslattevőként lépjen fel. Igényelheti, hogy a fennálló közösségi programokat kibővítsék
vagy módosítsák, esetleg újakat indítsanak, emellett felkérheti a Bizottságot, hogy terjesszen
elő jogalkotási, döntési javaslatokat. A megszokott gyakorlattal ellentétben az Európai
Parlament nem rendelkezik normatív, vagyis jogalkotási hatáskörrel.

2.2 Európai Tanács

Az Európai Tanács az EU legfontosabb döntéshozó testülete, évente legalább kétszer ülésezik.
Ebben a szervben a tagállamok politikai vezetői képviseltetik magukat. Az Európai Tanács a
tagállamok állam- illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből és a Bizottság elnökéből
áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője. Nagy
horderejű, stratégiai kérdésekben dönt, valamint meghatározza az EU számára követendő
általános politikai irányvonalat. Jogi aktust – a közös külpolitikában és biztonságpolitikában
az ún. elveken, általános iránymutatásokon, valamint a közös stratégiákon kívül – nem alkot,
az kizárólag a Tanács feladata. Részletes szabályokat nem dolgoz ki, csak az integráció
fejlődésének kereteit határozza meg. Az így kijelölt feladatok további lebontása és
gyakorlatba ültetése az EU többi szervének feladata.

2.3 Tanács
A Tanács kezdettől fogva az uniós intézményi struktúra központi eleme, a tagállamok
kormányai képviseltetik magukat (Miniszterek Tanácsa) benne. Az Európai Közösség
jogszabályainak nagy részét ez a testület alkotja más szervekkel együttműködve. Az EU
Tanácsa a döntéshozatal vezető intézménye. Nem nemzetek feletti, hanem kormányközi
intézmény, a résztvevők saját nemzeti érdekeiket képviselik. Összetétele alapján három
csoportra bontható. A tárgyalt témáktól függően különböző összetételben ülésezik. Jelenleg
kilenc tanácsi formáció ülésezik. Leggyakrabban ülésező szervek: Általános és Külügyek
Tanácsa és a Gazdasági és Pénzügyminiszterek Tanácsa. Az Általános Ügyek Tanácsa a
külügyminiszterekből áll, politikai jellegű feladatokat lát el, helyettesíti az Európai Tanácsot.
Munkájában részt vesznek az Európai Bizottság elnöke és alelnökei. Ezeken kívül működik
mintegy 25 féle szektorális tanács, ezekben az érintett ágazati miniszterek képviselik a
tagállamokat. A szektorális tanácsok közül a legnagyobb súllyal a Gazdasági és Pénzügyi
Tanács rendelkezik, amelynek munkájában a pénzügyminiszterek vesznek részt. Vannak
olyan területek, amelyek nagy jelentőséggel bírnak az EU számára, de nem jelennek meg a
hagyományos államigazgatásban (Katasztrófavédelmi Tanács, Belső Piaci Tanács). A Tanács
ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik.
A Tanácsok ülésein az Európai Bizottság megfelelő biztosai is részt vesznek. A Miniszterek
Tanácsának üléseit hazai szakértőgárda segíti. A nemzeti küldöttek mellett fontos szerepet tölt
be az Állandó Képviselők Bizottsága, a COREPER. Ez a szerv az Európai Unióhoz delegált, a
tagállamokat képviselő követségek vezetőiből áll. Két szintje van: COREPER I. állandó
képviseletek vezetőinek helyetteseiből áll; COREPER II. „követségek” vezetőinek testülete.
COREPER I. más tanácsok napirendjén lévő kérdésekkel foglalkozik. A COREPER II.
politikailag kényesebb ügyekkel foglalkozik. A Miniszterek Tanácsában egyhangúság mellett
érvényesül az egyszerű többségi szavazás (50%+1), valamint a minősített többségi szavazás
elve is, attól függően, hogy milyen kérdések vannak napirenden. A Miniszterek Tanácsában a
szavazáskor a tagállamok nem egyenlő partnerként vesznek részt, hanem valamennyien a
lakosság száma és az ország területe alapján kialakított szavazatmennyiséggel rendelkeznek.
Egy javaslat akkor tekinthető elfogadottnak, ha a részt vevő miniszterek által reprezentált,
leadott szavazatok összege elégséges a javaslat jóváhagyásához. A Tanács alapvetően
kormányközi együttműködésen alapuló szerv, amely biztosítja a tagállami vélemények és
érdekek képviseletét, ugyanakkor szupranacionális jegyeket is visel magán, hiszen a
külvilággal szemben a tagállami kormányok összehangolt akaratának kifejezője.
2.4 Európai Bizottság
Az Európai Bizottság 1993-tól működik Európai Közösségek Bizottsága néven a három
közösség (Szén- és Acél-, Atomenergia-, Gazdasági) összevonása révén. Az Európai
Bizottságban nem miniszterek üléseznek, hanem biztosok (jelenleg 28). A biztosok
valamilyen konkrét terület irányításáért felelősek. Külön biztos felelős a gazdasági és
pénzügyekért, a külkapcsolatokért, a bővítésért, a költségvetésért, a környezetvédelemért, az
oktatás, a sport és a kultúra területéért, a tudomány és kutatás ügyéért vagy a
mezőgazdaságért és halászatért. A biztosokat ugyan a tagállamok jelölik, ők azonban
kinevezésüket követően már nem a tagállamokat képviselik, hanem közösségi
funkcionáriusok lesznek. A Bizottság munkáját az elnök vezeti, aki szavazati jog nélküli
biztosokat választ, akik a bizottsági munkában folyamatosan részt vesznek. Az Európai
Bizottság egy, a tagállamoktól teljesen független szerv, melynek feladata az Európai Unió
közös érdekeinek képviselete. A biztosok nemzeti hovatartozásuktól függetlenül kizárólag
európai érdekeket képviselhetnek; nem kérhetnek és nem fogadhatnak el semmilyen
iránymutatást az őket küldő tagállamok kormányától. Az Európai Bizottság hetente ülésezik, a
javaslatokat egyszerű többséggel fogadják el.
Az Európai Bizottság hatáskörei:
A Bizottság legfontosabb feladata a jogszabály-kezdeményezés. Strukturálisan
főigazgatóságokra (Directorate General, rövidítve: DG), szolgálatokra, illetve hivatalokra
oszlik. A főigazgatóságok – leegyszerűsítve, a tagállami kormányzati struktúrákhoz
hasonlítva – egy-egy minisztériumnak felelnek meg. A DG-k élén főigazgató áll, akiket egy
vagy több biztos felügyel. A főigazgatóságok száma nem pontosan egyezik meg a
biztosokéval, ezért egy-egy biztoshoz több szervezeti egység is tartozhat. Fontosabb DG-k
közül említést érdemel például a külkapcsolatok, külpolitika, a gazdasági és pénzügyek, a
mezőgazdaság, a foglalkoztatás és szociális ügyek, az oktatás és kultúra főigazgatósága. A
Bizottságnak delegált jogalkotási lehetősége is van. Ebben az esetben a Tanács felhatalmazza
a Bizottságot olyan jogszabály elkészítésére, amelynek meghozatala a szerződések szerint a
Tanács jogköre lenne. Az EU Bizottsága az Unió legfőbb végrehajtó szerve. A Bizottság
gondoskodik az uniós döntések végrehajtásáról, az uniós jog érvényesítéséről. Ezen kívül
évente előkészíti az EU költségvetését, és ellátja az EU külképviseletét.

2.5 Európai Unió Bírósága

Az európai közösségekkel kapcsolatos igazságszolgáltatási teendőket az Európai Bíróság látja
el. Feladatai legfelsőbb jogi döntéshozóként való eljárás az Európai Közösség ügyeiben.
Tagjait a tagállamok jelölik, minden tagállam egy-egy bírót delegál. Munkáját főtanácsnokok
segítik. A Bíróság kivételesen teljes ülésen, de leggyakrabban három v. öttagú tanácsban jár
el. A Bíróság döntéseit alapvetően saját joggyakorlatára alapozza, de ugyanakkor korábbi
ítéleteitől a későbbiekben el is térhet. Bár a Bíróság legfontosabb feladata a közösségi jog
érvényesítése és alkalmazása, emellett azonban kezdettől fogva számos, joghézagot kitöltő
döntést hozott, ezáltal kiterjedt jogalkotó szerepet töltött be. Az elmúlt évtizedekben számos
olyan sarkalatos bírósági döntés született, amelyre később jogforrásként hivatkoztak, azaz
szinte jogszabálynak tekintették azokat.

2.6 Számvevőszék
Az Európai Számvevőszék a közösségi pénzügyek ellenőrzésével megbízott független
testület. A kiadások mellett a tervezett bevételeket is ellenőrzi és közösségi pénzek megfelelő
kezelését is. A Számvevőszék tagállamonként 1 tagból álló testület, minden tagállam 1-1 főt
jelöl. A számvevőket a Tanács – az Európai Parlamenttel történő konzultáció után –
minősített többséggel nevezi ki megújítható 6 éves periódusra. Minden olyan intézmény és
szervezet köteles magát alávetni az Európai Számvevőszék vizsgálatának, amely részesedett a
közösségi költségvetésből. A közösségi intézmények mellett a költségvetésből részesülő
nemzeti, regionális és helyi szervek, független szervezetek és az EU által nyújtott
támogatásokból részesülő külső országok hatóságai kötelesek adatokat szolgáltatni a kiutalt
közösségi pénzek felhasználásával kapcsolatosan. A Számvevőszék tagjai feladataik ellátása
során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el.

2.7 Európai Központi Bank

Az Unió pénzügyi politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi
bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert
alkotják. Az Európai Központi Bank fő döntéshozó szerve a Kormányzótanács. Az
euroövezetben teljes mértékben résztvevő tagállamok jegybankjainak elnökeiből és az
Igazgatóság tagjaiból áll.
Összegzés
Dolgozatomban részletesen bemutattam a magyar államszervezet illetve az Európa Unió
intézményrendszerét. A magyar államszervezet intézményrendszere összetett és hierarchikus
struktúrával rendelkező, melynek tíz főbb tagját ismertettem. Az EU esetében hét intézményi
szervezetet vázoltam fel, melyek között egyensúly van a politikai, a végrehajtói és a
jogalkotói funkciók között. Az EU sikeres működése szempontjából kulcsfontosságú az
intézmények közötti szoros együttműködés, illetve a már említett egyensúly.

A két intézményrendszer összehasonlításakor számos szempontot figyelembe vehetünk, ami

alapján hasonlóságot vagy különbségeket találunk. A törvényhozás és a jogalkotást elemezve
a magyar államszervezetnél az Országgyűlés a törvényhozás legfőbb szerve, amely elfogadja
az ország törvényeit. Az EU-t tekintve az Európai Parlament és a Tanács közösen hoznak
döntéseket az uniós jogszabályokról és politikákról az EU jogalkotási folyamatában. A
végrehajtó hatalom gyakorlását illetően Magyarországon a Kormány felelős az
államigazgatási feladatok végrehajtásáért. Az EU-ban az Európai Bizottság végzi az EU
politikáinak végrehajtását és az uniós jog érvényesítését. A jogi rendszert vizsgálva a magyar
államszervezetben az Alkotmánybíróság felügyeli az alkotmányosságot és dönt ehhez
kapcsolódó kérdésekben. Az Európa Unió intézményrendszerében az Európai Bíróság felel az
uniós jog alkalmazásáért, valamint felügyeli az uniós intézmények és tagállamok
tevékenységét. Végül a döntéshozatal és a politikai irányítás rendszerét néztem meg. Az
Országgyűlés és a Kormány közösen döntenek az ország politikájáról, prioritásairól. Az EU
esetében az Európai Tanács határozza meg az EU prioritásait; míg az Európai Parlament és a
Tanács részt vesz a döntéshozatalban.

Összességében mind a magyar állam rendszerében, mind az Európa Unióban a törvényhozás

és a jogalkotás fontos része a politikai folyamatnak. Mindkét esetben a jogszabályok
elfogadása demokratikus folyamat részeként történik, azonban az EU jogalkotása
összetettebb, mivel több szinten és több „szereplő” közreműködésével zajlik. A megvizsgált
rendszerek mindegyikében egy kormány vagy bizottság végzi a végrehajtó hatalom
gyakorlását, de a szervezeti struktúra és a működési folyamatok eltérnek egymástól. Míg
Magyarországon a Kormány az Országgyűlés ellenőrzése alatt áll, addig az EU-ban a
Bizottság függetlenebb ás az uniós politikák végrehajtásáért felelős, amelyet az EP és a
Tanács felügyel. A jogi felügyeletet összehasonlítva lathatjuk, hogy a magyar
államszervezetben az Alkotmánybíróság kizárólag az alkotmányosságot felügyeli,
alkotmányos vitákat dönt el; míg az Európai Bíróság az uniós jog egészét felügyeli és
értelmezi. Az Alkotmánybíróság döntései kizárólag a magyar jogrendszerre vonatkoznak, az
Európai Bíróság döntései minden tagállamra kiterjednek. Végezetül a politikai irányításról
elmondható, hogy itthon a Kormány és az Országgyűlés közösen hoznak meg döntéseket, az
EU-ban az intézmények között oszlik meg a döntéshozatali felelősség, hiszen egy
többszereplős, több tagállamból álló intézményrendszerről van szó.
Felhasznált irodalom:
1. dr. Puszter Bernadett, 2023. Közigazgatási ismeretek. Budapest: BME
2. Dr. Medina, Viktor, 2011. Az Európai Unió intézményei és azok működése. In: EU
Ismeretek. pp. 26-37.
[online] Elérhető: https://docplayer.hu/18686324-Eu-ismeretek-dr-medina-viktor.html
[Hozzáférés dátuma: 2024.04.02.]
3. Fehér I. & Katonáné K. J. & Szűcs I., 2007. Az Európa Unió intézményrendszere –
Európa Uniós alapismeretek-
[online] Elérhető: https://www.scribd.com/document/123172098/Az-Europai-Unio-
intezmenyrendszere [Hozzáférés dátuma: 2024.04.02.]