Az Országgyűlés tisztségviselői: az elnök, az alelnökök és a jegyzők

Az elnök fő funkciói, melyek elsődlegesen a Házszabály - 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat -
rendelkezéseiből vezethetők le az alábbiak:

1. védi az Országgyűlés jogait,

2. őrködik az Országgyűlés tekintélye fölött,
3. szervezi az Országgyűlés belső életét,
4. ő az ülések előkészítésének központi alakja,
5. hozzá kell benyújtani a törvényjavaslatokat, módosító indítványokat,
6. a Házbizottság elnöke,
7. e minőségében hozzá kell benyújtani a javaslatokat, indítványokat, interpellációkat,
stb.,
8. összehívja az Országgyűlés ülésszakát, összehívja, megnyitja és vezeti az üléseket,
9. felteszi szavazásra az egyes kérdéseket (a szavazási procedúra kulcsfigurája),
10. képviseli az Országgyűlést és fenntartja nemzetközi kapcsolatokat,
11. koordinálja a bizottságokat,
12. kapcsolatot tart a frakciókkal,
13. meghatározza az Országgyűlés hivatali szervezetét.

Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesítheti, akit az ülések vezetésével

kapcsolatos munkamegosztás kapcsán ugyanazon jogok illetik meg, mint az elnököt.

Az elnök általános segítői a jegyzők, akik feladata a tanácskozások kapcsán az események

folyamatos figyelemmel kísérésében, a jegyzőkönyvek elkészítésében, illetve a szavazatok
összeszámlálásában, az esküszövegek felolvasásában, az Országgyűlés határozatainak
hitelesítésében realizálódik.

A Házbizottság az Országgyűlés folyamatos működését hivatott szolgálni, melynek tagjai:

1. az Országgyűlés elnöke,
2. az alelnökök és
3. a frakcióvezetők.

Az Országgyűlés kiterjedt bizottsági rendszert működtet, melyek alapvetően két szempont

szerint szerveződnek, szakmaiság és politikai tagoltság alapján. A jelenlegi állandó
bizottságok a következők:

1. Alkotmányügyi. igazságügyi és ügyrendi bizottság;

2. Egészségügyi bizottság;
3. Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság;
4. Európai ügyek bizottsága;
5. Fenntartható fejlődés bizottsága;
6. Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság;
7. Fogyasztóvédelmi bizottság;
8. Gazdasági és informatikai bizottság;
9. Honvédelmi és rendészeti bizottság;
10. Ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság;
11. Kulturális és sajtóbizottság;
12. Külügyi bizottság;
 13. Mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló bizottság;
14. Mezőgazdasági bizottság;
15. Nemzetbiztonsági bizottság;
16. Nemzeti összetartozás bizottsága;
17. Oktatási, tudományos és kulturális bizottság;
18. Önkormányzati és területfejlesztési bizottság;
19. Sport- és turizmusbizottság;
20. Számvevőszéki és költségvetési bizottság.

A bizottságok között sajátos szerepet játszik a Házbizottság, amely az ügyrendi kérdések

legfőbb döntéshozó fóruma. Tagjai: az Országgyűlés elnöke, alelnökei, valamint a
frakcióvezetők. Szavazati joggal azonban csak a frakcióvezetők rendelkeznek.

A pártok parlamenti képviselőcsoportja a frakció, amely Házszabályban meghatározott

minimális képviselőből álló, politikai alapon szerveződött parlamenti egység.

Az Országgyűlés adminisztratív feladatainak ellátását parlamenti apparátus, az Országgyűlés

Hivatala segíti, melynek a Házszabályban nevesített szervezeti egységei:

1. Főtitkárság
2. Gazdasági Főigazgatóság,
3. Külügyi Hivatal,
4. Országgyűlési Könyvtár.

Az Országgyűlés feladat- és hatásköre

Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom

alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit, ezen
jogkörében eljárva:

1. megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;

2. törvényeket alkot;
3. elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
4. felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező
hatályának elismerésére;
5. megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria
elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az
Állami Számvevőszék elnökét;
6. megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
7. feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
8. határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
9. különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel
kapcsolatos döntéseket hoz;
10. közkegyelmet gyakorol;
11. az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket
gyakorol.

A fentiekben nevesített hatáskörök az Országgyűlés legfontosabb teendőinek tekintendők,

mindemellett azonban közel 300 hatásköri kérdéssel találkozhatunk a különféle
jogszabályokban (pl. az állami területi beosztással kapcsolatos jogok, a népszavazás
elrendelésének joga). Abban az esetben, ha az Országgyűlés akadályoztatva van (pl. háború
alkalmával nem lehetséges az összehívása) a különleges jogrendre vonatkozó alkotmányos
szabályok lépnek életbe.

Rendkívüli állapot esetében a Honvédelmi Tanács dönt az Országgyűlés helyett a

legfontosabb kérdésekben, például

1. a Magyar Honvédség országon belüli vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban

való részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius
tevékenységéről, valamint külföldi állomásozásáról,
2. a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló
alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;
3. rendeletet alkothat, ebben egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, illetőleg
törvényi rendelkezésektől eltérhet, továbbá
4. egyéb különleges intézkedéseket hozhat (az Alaptörvény alkalmazását azonban nem
függesztheti fel).

Az Országgyűlés kapcsolata más szervekkel

Az alábbiakban említett szervek feladatkörének részletes bemutatására a vonatkozó cikkekben

kerül sor, így a teljesség igénye nélkül az alábbiakat emeljük ki azzal a megjegyzéssel, hogy a
vázolt kapcsolatrendszer minden esetben kétirányú, vagyis az egyes jogok és kötelezettségek
az Országgyűlés felé illetve az Országgyűlés irányából más szervek felé is érvényesülnek, így
például szinte valamennyi közjogi méltóságot (köztársasági elnök, miniszterelnök,
alkotmánybírák) az Országgyűlés választ.

A köztársasági elnök Országgyűléssel kapcsolatos jogosítványai elsősorban a vétójog, az

elnapolás, a feloszlatás, illetve a kezdeményezési jogok kapcsán releváns.

A végrehajtó hatalom kormányzati tevékenysége erősen befolyásolhatja a parlament döntési

mechanizmusát. A kormány jogai tekintetében a törvénykezdeményezés, sürgősségi eljárás,
illetve a rendkívüli ülésszak kezdeményezése emelhető ki.

Az Alkotmánybíróság törvényalkotással összefüggő hatásköre a legerősebb Országgyűlést

korlátozó tényező, tekintettel arra, hogy alkotmányellenesség megállapítása esetén - immár
bizonyos korlátozásokkal - megsemmisítheti a törvényeket.

Az Országgyűlés működése

Az Országgyűlés ülései nyilvánosak de a köztársasági elnök, a Kormány, továbbá bármely

képviselő kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával zárt ülés
tartását is elhatározhatja.

A határozathozatal kapcsán kiemelendő, hogy az Országgyűlés akkor határozatképes, ha a

képviselőknek több mint a fele jelen van és határozatait a jelenlévő képviselők több mint a
felének szavazatával hozza meg, de egyes kérdésekben (pl. az Alaptörvény módosításához) az
Alaptörvény, valamint a Házszabály eltérő szavazati arányokat állapít meg.