04 Az Európai Unió

intézményrendszere
Áttekintés
1. Az intézményrendszerről általánosságban
2. Az intézmények
3. Testületek
4. Jogi aktusok és döntési eljárások

2
2. Az intézmények
a) a Parlament
b) az Európai Tanács (1993)
c) a Tanács
d) az Európai Bizottság
e) az Európai Unió Bírósága
f) az Európai Központi Bank (1998)
g) a Számvevőszék (1977)

3
C) Az Európai Bizottság

A Berlaymont-épület
c) Az Európai Bizottság

Mi az Európai Bizottság?
1. A Bizottság a biztosok testülete (collegiate body)
• Minden tagállamból egy tagja van (az elnököt is beleértve)
• Az európai integráció „motorja”
• A jogszabályokat előkészítő, majd – rendszerint a Parlament és a Tanács
jóváhagyása után – azokat végrehajtó intézmény
2. Az Európai Bizottság tágabb értelemben az Európai Unió „központi
közigazgatása”:
• A „brüsszeli bürokrácia”
• Több mint 30.000 alkalmazott
• Mi e tárgy keretében a biztosok testületével foglalkozunk.
5
c) Az Európai Bizottság

A bizottság feladatai/hatásköre
(1) A Bizottság
• előmozdítja az Unió általános érdekeit, és ennek érdekében megteszi a megfelelő
kezdeményezéseket,
• gondoskodik a Szerződések, valamint az intézmények által a Szerződések alapján elfogadott
intézkedéseknek az alkalmazásáról,
• az Európai Unió Bíróságának ellenőrzése mellett felügyeli az uniós jog alkalmazását („a szer-
ződések őre”),
• végrehajtja a költségvetést és irányítja a programokat,
• a Szerződésekben meghatározott feltételek szerint koordinatív, végrehajtó és igazgatási feladatokat
lát el,
• a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a Szerződések által meghatározott más esetek kivételével
ellátja az Unió külső képviseletét,
• az intézmények közötti megállapodások létrehozása céljából indítványt tesz az Unió
tevékenységének éves és többéves programjára.
6
c) Az Európai Bizottság

A bizottság feladatai/hatásköre – 2
• (2) Ha a Szerződések eltérően nem rendelkeznek, az Unió jogalkotási
aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni. Az egyéb
jogi aktusokat akkor kell a Bizottság javaslata alapján elfogadni, ha a
Szerződések úgy rendelkeznek.
(EU-szerződés 17. cikk)

„Kizárólagos kezdeményezési jog” – ez a magyarázata a maastrichti II. és

III. pillér létrehozásának!
• A Bizottság egyszerű többséggel határoz.
7
c) Az Európai Bizottság

A Bizottság tagjai
• (3) A Bizottság hivatali ideje öt év.
• A Bizottság tagjait általános alkalmasságuk és európai elkötelezettségük
alapján, olyan személyek közül kell kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem
férhet kétség.
• Feladatainak ellátása során a Bizottság teljes mértékben független. A … Bizottság
tagjai nem kérhetnek és fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól,
intézménytől, szervtől vagy más szervezettől. Tartózkodnak a kötelezettségeikkel
vagy a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektől.
(EU-szerződés 17. cikk)

8
c) Az Európai Bizottság

Előzetes parlamenti meghallgatások

• Rocco Buttiglione (IT) – 6 nyelven beszélő professzor, konzervatív katolikus (UCD)
• elítélte a homoszexualitást (az egyház tanításának megfelelően)
• tradicionalista a nők szerepét illetően: kifejtette, hogy „a család azért létezik, hogy a nők számára lehetővé tegye gyermekek vállalását és
egy férfi védelmét, aki gondoskodik róluk” – visszavonták a jelölését
• Kovács László (HU) – volt külügyminiszter, az MSZP elnöke
• a konzervatívok bosszúja Buttiglione elutasítása miatt
• „nincs megfelelő kompetenciája a neki szánt területen” (energia) – másik portfóliót kapott (adók és vámok)
• Navracsics Tibor (HU)
• két meghallgatási kör
• Orbán Viktor miniszterelnök-helyettese, az ő igazságügy-miniszteri felügyelete mellett történt a jogállam lebontása – egy másik
portfóliót kapott (emberi jogok helyett – oktatás és sport)
• Trócsányi László (HU) – párizsi nagykövet, majd igazságügy-miniszter
• jogász, jogtudós, ügyvéd
• ügyvédi irodája kormányzati megrendeléseket kapott, míg ő miniszter volt – „az integritás hiánya” – elutasították, EP-képviselő maradt
• Alenka Bratusek (SI)
• „nincs megfelelő kompetenciája a neki szánt területen” (energia)
• saját magát jelölte biztosnak, amikor miniszterelnök volt
• korrupciós vádak – elutasították és másik személyt jelöltek helyette
9
c) Az Európai Bizottság

A Bizottság tagjai
(4) A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének időpontja és 2014. október 31. között kinevezett
Bizottság a tagállamok egy-egy állampolgárából áll, beleértve az elnökét, valamint az Unió
külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét, aki a Bizottság egyik alelnöke.
(5) 2014. november 1-jétől a Bizottság – az elnökével és az Unió külügyi és biztonságpolitikai
főképviselőjével együtt – a tagállamok számának kétharmadával megegyező számú tagból áll,
kivéve, ha az Európai Tanács egyhangúlag eljárva e szám megváltoztatásáról határoz.
A Bizottság tagjait a tagállamok állampolgárai közül, a tagállamok közötti szigorú egyen-
jogúságon alapuló olyan rotációs rendszer szerint kell kiválasztani, amely lehetővé teszi a
tagállamok teljes demográfiai és földrajzi spektrumának megjelenítését. …
(EU-szerződés 17. cikk)
FENNMARADT A TAGÁLLAMONKÉNTI EGY-EGY BIZTOS RENDSZERE!
10
c) Az Európai Bizottság

A Bizottság elnöke
(6) A Bizottság elnöke
a) meghatározza a Bizottság működésére vonatkozó iránymutatásokat,
b) Megállapítja a Bizottság belső szervezetét annak biztosítása érdekében,
hogy az koherens módon, hatékonyan és testületi szellemben
tevékenykedjen,
c) A Bizottság tagjai közül – az Unió külügyi és biztonságpolitikai
főképviselője kivételével – kinevezi a Bizottság alelnökeit.

(EU-szerződés 17. cikk)

11
c) Az Európai Bizottság

A Bizottság elnöke
• Személyére az Európai Tanács tesz javaslatot (minősített többséggel) az Európai
Parlamentnek.
• Az Európai Parlament választja meg a tagjainak – abszolút – többségével.
• A Tanács, a megválasztott elnökkel egyetértésben, elfogadja azt a névsort, amelyen a
Bizottság tagjainak javasolt személyek szerepelnek. A Bizottság leendő tagjaira a tagállamok
(gyakorlatilag a miniszterelnökök tesznek javaslatot.
• Az elnökről, az Unió közös kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéről, valamint a Bizottság
többi tagjáról együttesen, testületként szavaz az Európai Parlament, jóváhagyási
(egyetértési=consent) eljárás keretében.
• E jóváhagyás alapján, a Bizottságot az Európai Tanács nevezi ki, minősített többségi
szavazással.
• A Spitzenkandidat-rendszer (csúcsjelölti rendszer)
• Jean-Claude Juncker és Martin Schulz (2014), Manfred Weber és Ursula von der Leyen (2019) 12
c) Az Európai Bizottság

A bizalmatlansági indítvány
8. A Bizottság testületileg az Európai Parlamentnek tartozik felelősséggel. Az … Európai Parlament a
Bizottsággal szembeni bizalmatlansági indítványt fogadhat el. Bizalmatlansági indítvány elfogadása
esetén a Bizottság tagjainak testületileg le kell mondaniuk, az Unió külügyi és biztonságpolitikai
főképviselőjének pedig le kell mondania a bizottsági tagságról.
Edith Cresson esete
• Korábban francia miniszter, majd miniszterelnök
• Tudományért, kutatásért és oktatásért felelős biztos (1995–1999)
• Fogorvosát tanácsadóként alkalmazta – anélkül, hogy a doktor a megfelelő
képesítéssel rendelkezett volna ehhez
• Nepotizmus (favoritizmus)
• A Jacques Santer (LU) vezette Bizottság a bizalmatlansági indítvány parlamenti benyújtása előtti napon
mondott le, fél évvel a mandátumának lejárta előtt, 1999 márciusában

13
c) Az Európai Bizottság

Etikai elvárások
• A Bizottság tagjai tartózkodnak a feladataik ellátásával összeegyeztethetetlen cselekedetektől. A tag-államok
tiszteletben tartják a függetlenségüket, és nem kísérlik meg befolyásolásukat feladatuk ellátása során.
• A Bizottság tagjai hivatali idejük alatt nem folytathatnak semmilyen egyéb — akár kereső, akár ingye-nesen
végzett — foglalkozást. Hivatalba lépésükkor ünnepélyesen kötelezettséget vállalnak arra, hogy hivatali
idejük alatt és után tiszteletben tartják a hivatalukból eredő kötelezettségeiket és különösen azt, hogy
megbízatásuk megszűnését követően feddhetetlenül és tartózkodóan járnak el kinevezések vagy előnyök
elfogadásával kapcsolatban. E kötelezettségek megsértése esetén a Bíróság a Tanács egy-szerű többséggel
elfogadott kérelmére vagy a Bizottság kérelmére az érintett tagot, a körülményektől függően, a 247. cikknek
megfelelően felmentheti, vagy megvonhatja tőle nyugdíjjogosultságát vagy az ezt helyettesítő egyéb
juttatásokhoz való jogát. (EUMSZ 245. cikk)
• A Bizottság tagjainak megbízatása — a megbízatás lejártától vagy az elhalálozástól eltekintve —
lemondással vagy felmentéssel szűnik meg. (EUMSZ 246. cikk)

14
c) Az Európai Bizottság

A José Manuel Barroso-ügy

• Két cikluson át (2004–2014) elnökölte az Európai Bizottságot
• Korábban Portugália – néppárti – miniszterelnöke volt
• A Goldman Sachs International igazgatósági elnökének nevezték ki – “revolving door”
• Kivárta a 18 hónapos foglalkoztatási tilalmat („cool-off period”)
• Egy etikai bizottság ártatlannak találta a felhozott vádakban (lobbizás)
• Az európai ombudsman ezt nem akarta elfogadni
• Hivatali utódja, Jean-Claude Juncker megkétszerezte a foglalkoztatási tilalom idejét (2 év lett a
biztosoké, 3 év a Bizottság elnökéé)
• A Barroso-botrány

15
c) Az Európai Bizottság

Etikai elvárások
• Ha a Bizottság valamely tagja már nem felel meg a feladatai ellátásához
szükséges feltételeknek, vagy ha súlyos kötelezettségszegést követett el, a Bíróság
a Tanács egyszerű többséggel elfogadott kérelmére vagy a Bizottság kérelmére
felmentheti hivatalából. (EUMSZ 247. cikk)
• A John Dalli-ügy
• egészségügyi biztos a Barroso vezette Bizottságban
• egy 60 mn vesztegetési ügybe keveredett
ne tiltsák be a snuts (tubák)
• a Swedish Match panaszt tett az OLAF-nál
• Dallit lemondásra szólították fel
• ártatlannak vallotta magát, pert indított az Európai Bíróságnál, de vesztett.
• állítólag egyik tanácsadója volt a bűnös, és Dalli nem tudott a machinációkról

16
c) Az Európai Bizottság

A Bizottság funkciói

1. Jogszabályalkotás kezdeményezése
2. Jogalkotás
3. Végrehajtás
4. Tagállami végrehajtás ellenőrzése
5. Közösségi pénzügyek kezelése
6. Külkapcsolatok kezelése
c) Az Európai Bizottság

Ursula von der Leyen (2019-2024)

Jean-Claude Juncker (2014-
2019)
Várhelyi Olivér -
szomszédságpolitika és
bővítés
(kabinetje)
c) Az Európai Bizottság

A korábbi magyar biztosok

Prof. Balázs Péter Kovács László Andor László Navracsis Tibor

(2004) (2004–2009) (2009–2014) (2014–2019)
regionális politika adó- és vámügyek foglalkozt. + szociális ügyek ifjúsági és sportügyek
c) Az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság

https://ec.europa.eu/commission/commissioners/2019-2024_hu#bootstrap-fieldgroup-nav-item--szerep--2
2. Az intézmények
a) a Parlament
b) az Európai Tanács (1993)
c) a Tanács
d) az Európai Bizottság
e) az Európai Unió Bírósága
f) az Európai Központi Bank
g) a Számvevőszék

21
d) Az Európai Unió Bírósága
Koen Lanerts
Az Európai Unió Bírósága

a) Gyökerek és szerkezet
• Gyökerek: az ESZAK Bírósága
• “Korlátlan hatáskör”: pl. versenyügyekben
• DE: nincs hatásköre kül- és biztonságpolitikai ügyekben
• Kezdetben egy, majd két, majd három szint:
• A Bíróság (ESZAK-szerződés alapján – 1952)
• A Törvényszék/Elsőfokú Bíróság (az Egységes Európai Okmány alapján – 1988)
• Közszolgálati Törvényszék (a Nizzai Szerződés alapján – 2004–2016)
• Ma ismét csak kétszintű!!!
• Az Európai Unió Bírósága nem rendelkezik hatáskörrel a közös kül- és
biztonságpolitikára vonatkozó rendelkezések, valamint az azok alapján elfogadott jogi
aktusok tekintetében.
(EUMSZ, 275. 23
cikk)
Az Európai Unió Bírósága

b) Hogyan rendelkeznek a szerződések? – 1

1. Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű
törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a
Szerződések értelmezése és alkalmazása során. A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati
lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem
biztosításához szükségesek.
2. A Bíróság tagállamonként egy-egy bíróból áll. Munkáját főtanácsnokok segítik.
A Törvényszék tagállamonként legalább egy bíróból áll.
A Bíróság bíráit és a főtanácsnokait, valamint a Törvényszék bíráit olyan személyek közül kell
kiválasztani, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az Európai Unió
működéséről szóló szerződés 253. és 254. cikkében megállapított követelményeknek. A bírákat és
főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki.
Megbízatásuk megújítható. (EUSZ , 19. cikk)
24
Az Európai Unió Bírósága

b) Hogyan rendelkeznek a szerződések? – 2

3. A Szerződésekkel összhangban az Európai Unió Bírósága:

a) dönt a tagállamok vagy az intézmények valamelyike, illetve valamely
természetes vagy jogi személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett
ügyekben;
b) a nemzeti bíróságok kérelmére előzetes döntést hoz az uniós jog értelmezésére
vagy az intézmények által elfogadott jogi aktusok érvényességére vonatkozó
kérdésekről;
c) dönt a Szerződésekben meghatározott egyéb esetekben.
(EUSZ, 19. cikk)

25
Az Európai Unió Bírósága

c) Az Európai Bíróság összetétele

• A Bíróság bíráit és főtanácsnokait olyan személyek közül választják ki, akiknek függetlenségéhez
nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legfelsőbb bírói tisztségekbe történő
kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy akik elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok; a
bírákat és a főtanácsnokokat a 255. cikkben említett bizottsággal folytatott konzultációt követően a
tagállamok kormányai közös megegyezéssel hatéves időtartamra nevezik ki.
• Három évente a bírói és a főtanácsnoki kar részleges megújítására kerül sor az Európai Unió
Bíróságának alapokmányában megállapított feltételek szerint.
• A Bíróság elnökét a bírák maguk közül választják meg hároméves időtartamra. Az elnök
újraválasztható.
• A távozó bírák és főtanácsnokok újra kinevezhetők.
(EUMSZ, 253. cikk)
A Bíróság tagjai, A Törvényszék tagjai

26
Az Európai Unió Bírósága

d) A bírák kiválasztása
• Létrejön egy bizottság, amelynek feladata, hogy a Bíróságra és a Törvényszékre
bíráknak vagy főtanácsnokoknak jelölt személyeknek a feladatra való alkalmas-
ságáról azt megelőzően véleményt adjon, hogy a tagállamok kormányai a 253.,
illetve a 254. cikknek megfelelően kineveznék őket.
• A bizottságot hét személy alkotja, akiket a Bíróság és a Törvényszék korábbi tagjai, a
tagállamok legfelsőbb bíróságának tagjai és az elismert szakértelemmel rendelkező
jogászok közül választanak ki, és akik közül egy személyre az Európai Parlament
tesz javaslatot. A Tanács határozatban megállapítja e bizottság műkö-désének
szabályait, és határozatban kinevezi a bizottság tagjait. A Tanács a Bíróság elnökének
kezdeményezése alapján jár el.
(EUMSZ, 255. cikk)
27
Az Európai Unió Bírósága

e) Feladatai
• Jogértelmezés (előzetes döntéshozatal)
• Jogértelmezés (előzetes döntéshozatal) Elmarasztaló ítélet esetén a kérdéses tagállamnak
késedelem nélkül orvosolnia kell a helyzetet, ellenkező esetben ugyanis újabb eljárás indulhat
ellene, melynek során pénzbírságot is kiróhatnak rá.
• Uniós jogi aktusok megsemmisítése (megsemmisítés iránti kereset)
• Uniós intézkedés meghozatalának elrendelése (mulasztás megállapítása iránti kereset)
• EU-intézmények szankcionálása (kártérítési kereset)

28
Az Európai Unió Bírósága

f) Eljárásrend
• A Bíróság kijelöl egy bírót (ún. előadó bírót) és egy főtanácsnokot, hogy az adott ügyben eljárjon.
• Az eljárás 2 szakaszból áll:
• Írásbeli szakasz
• A felek írásbeli beadványokat nyújtanak be.
• Az előadó bíró összefoglalja a beadványokat, melyeket ezt követően megvitat a Bíróság általános értekezlete. A Bíróság
ekkor döntést hoz arról, hogy:
• hány bíró foglalkozik majd az üggyel. Az ügy fontosságának és összetettségének függvényében a Bíróság 3, 5, illetve 15 tagú tanácsban vagy
teljes ülésben jár el. Az esetek túlnyomó többségében az ügyeket 5 bíróból álló tanács tárgyalja, arra rendkívül ritkán kerül sor, hogy a
Bíróság teljes ülésben járjon el.
• szükség van-e tárgyalásra (szóbeli szakasz), illetve arra, hogy a főtanácsnok indítvány formájában ismertesse véleményét az ügyről.
• Szóbeli szakasz, vagyis a nyilvános tárgyalás
• A felek ügyvédei kifejtik az üggyel kapcsolatos álláspontjukat a főtanácsnok és a bírák előtt, akik kérdéseket tehetnek fel
nekik.
• Ha a Bíróság úgy döntött korábban, hogy az ügy elbírálásához szükség van a főtanácsnok indítványára, akkor néhány
héttel a nyilvános tárgyalás után sor kerül az indítvány ismertetésére.
• Ezt követően a bírák megvitatják az ügyet, és ítéletet hoznak.

• A Törvényszék előtt lefolytatott eljárások hasonlóan folynak le, azzal a különbséggel, hogy az ügyek
Az Európai Unió Bírósága

g) A Törvényszék feladatai
• Korábbi neve: Elsőfokú Bíróság/Tribunal
• A magánszemélyek, vállalatok és – egyes esetekben – a tagállami kormányok által hozzá
benyújtott megsemmisítési kereseteket bírálja el.
• Versenyügyek (másodfok!), benne:
• Állami támogatások
• Kereskedelmi ügyek
• Pl. antidömping-ügyek
• Mezőgazdasági ügyek
• Védjegyekkel kapcsolatos ügyek
• Az Unió intézményeiben dolgozók (munka-) ügyei
• (ESZAK-ügyek)
• 10 (háromtagú) tanács (tanácsonként 6 változat), 10 kibővített (öttagú) tanács

30
Az Európai Unió Bírósága
h) A Bíróság egyéb fontos jellemzői
• Egy állam bíróságával összehasonlítva
• alkotmánybíróság
• legfelsőbb bíróság
• közigazgatási bíróság
• versenybíróság
• polgári bíróság
• munkaügyi bíróság
• Tanácsokban (chambers) dönt
• Teljes ülés
• 15 fős „nagytanács” (ha tagállam
vagy EU-intézmény érintett az
ügyben)
• 5 öttagú és 5 háromtagú tanács
• Főtanácsnokok
• (Advocates-general – DE: Generalanwälte!)
• A Bíróságot nyolc főtanácsnok segíti. Amennyiben a
Bíróság kéri, a főtanácsnokok számát a Tanács egyhangú
határozattal megnövelheti. (Jelenleg 11-en vannak.)
• A főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártat-lanul és
függetlenül eljárva, nyilvános tárgya-láson indokolással
ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben,
amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának
alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van
szükség.
(EUMSZ, 252. cikk)
• Az Európai Unió Bírósága számokban
31
2. Az intézmények
a) a Parlament
b) az Európai Tanács (1993)
c) a Tanács
d) az Európai Bizottság
e) az Európai Unió Bírósága
f) az Európai Központi Bank
g) a Számvevőszék

32
A Számvevőszék
• 1977-től, Luxemburg székhellyel
• A Pénzügyi Szerződés hozta létre
• Jelentősége folyamatosan növekedett:
• nőttek a közösségi bevételek és kiadások
• terjednek a korrupciógyanús ügyek
Gállné Pelcz
• Minden tagállam egy szakembert küldhet Ildikó
• A Tanács nevezi ki őket 6 évre,
• maguk közül 3 évre elnököt választanak.

Tony Murphy (IE)

A Számvevőszék – 2

• Két fontos feladatkör:

• Számvizsgálat
• közösségi pénzügyek igazgatásának értékelése
• Kizárólag a Közösség pénzügyeiért visel felelősséget, de hatást gyakorol közvetve
a nemzeti ellenőrzés hatékonyságára is, pl. módszertanok kidolgozásával
• Rendes és rendkívüli jelentéseket, illetve véleményt ad ki. Ezek általában
megjelennek a Hivatalos Lapban is.
• 5 kamarában működik, plenáris ülések kéthetente
• Kb. 900 alkalmazott
• Az Európai Számvevőszék honlapja
Egyéb intézmények/testületek
• Az Európai Beruházási Bank

• Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

• A Régiók Bizottsága

• Az európai ombudsman
Az Európai Beruházási Bank
- A Római Szerződés hozta létre.
- Feladatok, eszközök:
1. kölcsönök folyósítása a köz- és magánszektornak
2. garancia más pénzügyi intézmények kölcsöneihez
3. pénzügyi csomagok összeállítása – hitelezés, vegyes finanszírozás
4. tanácsadás
- Nemcsak EU-n belül nyújt hiteleket – 10% EU-n kívül
- Támogatási terület:
- infrastruktúra, környezetvédelem, innováció, kisvállalkozások
- A bank részvényeivel a tagállamok rendelkeznek.
Székhelye: Luxemburg.
Werner Hoyer (DE)
Testületek: Kormányzótanács
Igazgatótanács
Igazgatási Bizottság
Számvizsgáló Bizottság
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
• A Római Szerződés hozta létre
• „Az európai szervezett civil társadalom hangja”
• Cél: gazdasági, szociális érdekcsoportok bevonása a közösségi ügyekbe,
döntéshozatalba.
• Csoportok: 1. munkáltatók, 2. munkavállalók, 3. egyéb („various interests”)
• Feladatok: tanácsadás
• Tagok száma: 329 (ugyanennyi póttag is)
• Egyes kérdésekben a Bizottság és a Tanács köteles konzultálni vele. Saját
kezdeményezésre is kiadhat véleményt.
• Szekciókban dolgozik (pl. GMU, foglalkoztatás, mezőgazdaság és vidékfejlesztés)

• Az EGSZB bemutatkozása
A Régiók Bizottsága
• A Maastrichti Szerződés hozta létre
• „A regionális és helyi képviselők európai uniós közgyűlése”
• Tagjai: közvetlenül választottak (pl. polgármesterek), vagy politikailag felelősek egy választott
képviselőtestületnek (5 éves hivatali idő)
• Tagok száma: 329 (ugyanennyi póttag is)
• Regionális érdeket érintő kérdésekben kötelező konzultálni vele. Saját kezdeményezésre is
közölhet véleményt.
• Fontos eltérés az EGSZB-től: tagjai politikai csoportokba tömörülnek (az EP hat csoportja itt
is)
• Öt állandó bizottság
• Székhelye: Brüsszel

• A Régiók Bizottságának bemutatkozása

Az európai ombudsman
- 1995-ben kezdte meg tevékenységét, a Maastrichti Szerződés alapján.
- Az Európai Parlament választja meg.
- Állampolgárok, társadalmi szervezetek, vállalkozások fordulhatnak hozzá, ha sérelmet szenvednek el
az Unió intézményeitől. Előtte az intézménynél kell jelezni a problémát!
Nem járhat el:
- kormányok, önkormányzatok érdekében
- bíróság előtti vagy jogerős ítélettel lezárt ügyekben

Az európai ombudsman bemutatkozása

Jelenleg: Emily O’Reilly (IE)
"Revolving doors" in the financial sector 2019–2024
Tweetek egy Covid-vakcinával kapcsolatban... (De már 2013 óta!)
KÖSZÖNÖM A
FIGYELMET!