2022. 10. 17.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Az Európai Unió
intézményrendszere I.

EUSz. 13. cikk szerinti intézmények

Terminológiai/jogi szermpontból,
ez a hét minősül „intézménynek”,
minden mást az Unió szervei,
hivatalai, (ügynökségei) közé
sorolunk.

1
 2022. 10. 17.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Európai Bizottság

Jellemzői
• Szupranacionális szervezet.

• Új politikai elit – Kétarcú intézmény: a közbeszédben használt Bizottság megnevezés egyszerre jelenti az európai
biztosok politikai testületét, a Biztosok Kollégiumát, valamint a bizottsági tisztviselőkből álló adminisztrációt.

• Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Főhatóságának feladata a tagállamok nemzeti szint feletti közös
érdekeinek előmozdítása volt. Ezért a Párizsi Szerződés (1951/52) kimondta, hogy a testület hat évre választott kilenc
tagja feladatait a teljes függetlenség szellemében végzi, és nem fogadhat el utasítást egyetlen kormánytól vagy más
szervezettől sem. Ez a mai napig az európai biztosok tevékenységének meghatározó alapelve.

• Az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozó Római Szerződés (1957/58) nyomán az intézmény jelentős
részben a kormányközi Tanács ellenőrzése alá került, ám jogalkotási előterjesztési monopóliumot kapott,
és – az Európai Közösségek Bíróságával együtt – a Szerződések őrévé vált. Első elnöke, a német Walter Hallstein
(1958-1967) idején több olyan kezdeményezést tett, melyek később az integrációs együttműködés pilléreivé váltak.

• Az Egyesítési Szerződést (1965/67) követően a három integrációs közösség (ESZAK; EGK; Európai Atomenergia
Közösség, EURATOM) az addig különálló intézményeik összevonása nyomán immár egyetlen döntéselőkészítő és
végrehajtó szervvel: az egységes Európai Bizottsággal működtek tovább.

• Az intézmény fénykorát a francia Jacques Delors 1985 és 1995 közti elnöki időszaka jelentette. Delors jelentős
szerepet játszott két, az integrációs folyamatban mérföldkövet jelentő szerződés: az Egységes Európai Okmány
(1986/87), valamint az Európai Uniót megteremtő Maastrichti Szerződés (1992/93) létrehozásában, és alig akad
olyan uniós politika, melyet a reformjai ne érintettek volna. Ám mindezek nyomán előtérbe került két, a Bizottságot ma
is terhelő kihívás: a demokratikus deficit és a menedzsment deficit problémái.

2
 2022. 10. 17.

Az Európai Bizottság szervezetrendszere I.

• Kialakításánál a német és a francia modell versenyzett egymással (biztosok szűk területen mozognak, míg a
főigazgatóságok tágabb területekkel foglalkoznak).
• A kilencvenes éveinek elején, a 12 tagállamból álló közösségben a Bizottság egy 17 fős testület volt. Nyolc tagállamot
egy-egy tag képviselt, a „négy nagy”, Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság és Olaszország két-két tagot
küldhetett, és ehhez jött az elnök, akinek a tagállama az ő státuszától függetlenül küldhette egy vagy két delegáltját
biztosnak.
• 1995-től, a finn, svéd és osztrák csatlakozás évétől 20 tagúvá vált a Bizottság
• Az Amszterdami Szerződésben nem sikerült rendezni a Bizottság létszámának csökkentését.
• 2000-ben ismét összehívtak egy kormányközi konferenciát, de világos volt, hogy nem ez a fórum, hanem az év végi
nizzai csúcs lesz a döntő. Alkalmazni kellett a diplomáciában időnként bevetett „óratrükköt” is. A kompromisszum
szerint a négy nagy állam a bővítés utáni első új parlamenti és bizottsági ciklusban lemond a második biztos
delegálásának jogáról, továbbá akkortól az elnök nem plusz személyként, hanem az őt küldő tagállam egyetlen
delegáltjaként lesz része a testületnek. A Nizzai Szerződésben 27 főben maximalizálták a számát.
• A Lisszaboni Szerződésben a biztosok rotációs elvét írták elő 2014-es kezdési időponttal. Ha az Európai Tanács
egyhangúlag másként dönt, akkor nem lesz rotáció.
• A Lisszaboni Szerződés ratifikációja során az íreknek adott garancia miatt a csökkentésre és a rotációs rendszer
bevezetésére nem került sor az Európai Tanács 2008. decemberi határozata szerint.
• Ma az Európai Bizottságnak 27 tagja van.

Az Európai Bizottság szervezetrendszere II.

• 34 főigazgatóság (Directorate-Generale, DG);

• 16 egyéb szervezeti egység (pl. Főtitkárság, Jogi
Szolgálat, Kiadóhivatal, OLAF!)
• 6 végrehajtó ügynökség

Departments and executive agencies | European

Commission (europa.eu)

3
 2022. 10. 17.

A bizottsági döntéselőkészítés és
döntéshozatal

Az Európai Bizottság hatásköre

1. Jogalkotási előterjesztés: rendes jogalkotási eljárás.
2. Végrehajtó hatáskörök:
• Ellenőrzi a közösségi jog végrehajtását,
• Komitológia (feladata a Bizottság végrehajtó jellegű jogalkotó tevékenységének ellenőrzése egy adott témakörben
vagy területen),
• Közvetlen végrehajtó funkciók (versenypolitika 4 területe),
• Költségvetési szerepe (a felhasznált uniós pénzügyi források szabályszerű elköltésének ellenőrzése kohéziós és
mezőgazdasági területen).

3. A Szerződések Őre:
• kötelezettségszegési eljárások indítása,
• jogállamiság mechanizmus.

4. Az Unió nemzetközi képviselete: Az intézmény „a közös kül- és biztonságpolitika, valamint a

Szerződések által meghatározott más esetek kivételével ellátja az Unió külső képviseletét.” (pl:
bővítéspolitika, közös kereskedelempolitika).
5. Közvetítés és koordináció a tagállamok között:
• Nyílt koordinációs módszer (Open Method of Coordination, OMC).

4
 2022. 10. 17.

Az Európai Bizottsággal szembeni

bizalmatlansági indítvány
• Az Európai Parlament, ha a Bizottság tevékenysége miatt bizalmatlansági
indítványt terjesztenek elé, arról legkorábban az indítvány beterjesztése után
három nappal, nyílt szavazással határoz.
• Ha a bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament a leadott szavazatok
kétharmadával elfogadja, a Bizottság tagjainak testületileg le kell mondaniuk, az
Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének pedig le kell mondania a bizottsági
tagságról.
• Az új Bizottságnak a kinevezéséig azonban a lemondatott bizottságot alkotó személyek
hivatalban maradnak, és a folyamatban lévő ügyeket továbbra is ellátják.
• Még nem került rá sor.
• 1998-ban az Európai Számvevőszék jelentős mértékű uniós források rendellenes
felhasználását jelezte. A luxemburgi Jacques Santer által vezett testülettel szemben az
Európai Parlamentben kezdeményezett bizalmatlansági indítvány ugyan – 293 szavattal
232 ellenében – elbukott, ám az elnök beleegyezésével felállított szakértői bizottság két
jelentése megrázta a közvéleményt. Ahogyan az első jelentés gyakran idézett záró
bekezdése fogalmazott: az intézményben „nehéz egyetlen olyan személyt találni, akinek
a legcsekélyebb felelősségérzete lenne.” Santer már az első jelentés nyomán – bár Jacques Santer (1999)
annak hangvételét teljes mértékben elutasította – ragaszkodott a Biztosok Kollégiuma
lemondásához.

5
 2022. 10. 17.

Az Európai Bizottság által

kibocsátott dokumentumok

• Általános jelentés
The EU in 2020 - Publications
Office of the EU (europa.eu)
• Bulletin
Weekly Oil Bulletin
(europa.eu)

• Zöld könyvek és
• Fehér könyvek.

A Biztosok Kollégiuma
• „Egy ország egy biztos” elv.
• A Bizottság feladatainak ellátása során teljes mértékben független, és annak tagjai
nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól,
intézménytől, szervtől vagy más szervezettől.
• Egy további érdekes megnyilvánulása az a szimbolikus gyakorlat, miszerint az
európai biztosok a Biztosok Kollégiumának ülésein nem említik az országuk nevét,
amikor annak sajátos szempontjaira hivatkoznak, hanem „az ország, melyet a
legjobban ismerek” (the country I know the best) fordulattal élnek. Ezzel is
jelzik, hogy az integrációs közösség egészének érdekében végzik munkájukat.
• Az EUMSZ 245. cikke a tagállamok számára szintén kötelezettségként fogalmazza
meg az európai biztosokkal fenntartott kapcsolataikat illetően, hogy „a tagállamok
tiszteletben tartják a függetlenségüket, és nem kísérlik meg
befolyásolásukat feladatuk ellátása során.”
• A testület a mindenkori európai parlamenti választások évének novemberében kezdi
meg ötéves mandátumát.
• A Biztosok meghatározott szakpolitikai területekért felelősek, melyek a mandátum ideje
alatt szabadon módosíthatók.

6
 2022. 10. 17.

Az Európai Bizottság megválasztása

A Lisszaboni Szerződés nyomán az Európai Tanács „az európai parlamenti választások eredményének figyelembevételével” tesz javaslatot a
jövendő elnök személyére a Parlamentnek; míg a parlamenti testület – az Amszterdami Szerződés óta – az elnököt immár nem csupán
jóváhagyja, hanem tagjainak többségével megválasztja. A szerződési cikk nyomán azonban nem egyértelmű, hogy az a választásokon győztes
európai politika párt (europárt) jelöltjére utal, avagy teret enged többségi koalíciós tárgyalásoknak a Parlamentben a választásokat követően.
Spitzenkandidat rendszer!

• Biztosok jelölése a tagállamok feladata (csak személyeket jelölhetnek, nem területre szól).
• Európai Tanács a listáról elnököt és főképviselőt jelöl (minősített többséggel), akinek elfogadásáról az Európai
Parlament (bármilyen többséggel) dönt.
• A biztosok személyére és funkciójára a Bizottság megválasztott új elnöke tesz javaslatot.

(Európai parlamenti meghallgatás és szavazás)

• Biztosok kinevezését az Európai Tanács minősített többséggel végzi.

• Eskütétel a Luxemburgban székelő bíróság előtt.

Az Európai Parlament szerepe a biztosok

megválasztásában
1. A Parlament megkapja a biztos-jelöltek önéletrajzát és a pénzügyi érdekeltségeikre vonatkozó
nyilatkozatot.
2. A Parlament írásban eljuttatja azokat a kérdéseit a biztos-jelöltekhez, amelyek a saját területükre
vonatkozó politikai prioritásokat érintik. A jelöltek írásban benyújtott válaszai az eljárás szóbeli
részének, a meghallgatásnak az alapjául szolgálnak.
3. Minden biztos-jelöltet meghívnak, hogy jelenjen meg az illetékes parlamenti bizottság vagy
bizottságok előtt a tárcájával kapcsolatos kérdéseket felvető háromórás, nyilvános meghallgatásra.
4. A parlamenti bizottságok ezt követően egyenként értékelik a maguk biztos-jelölteiket. A
bizottságok nyilatkoznak arról, hogy alkalmasnak tartják-e a biztos-jelölteket mind a testületi
tagságra, mind pedig a kijelölt feladatok ellátására.
5. A meghallgatások eredményeit továbbítják az Európai Parlament elnökének.
6. A Bizottság megválasztott új elnöke a biztos-jelöltek teljes testületét bemutatja a Parlament
plenáris ülésén. A bemutatást vita követi.
7. Az Európai Parlament ezután többséggel szavaz az Európai Bizottság mint testület
jóváhagyásáról.

7
 2022. 10. 17.

2019-2024 (von der Leyen biz.)

8
 2022. 10. 17.

A közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő

(2009-től a Bizottság egyik alelnöke is)

Javier Solana Catherine Ashton Federica Mogherini Josep Borrell

Spanyolország, Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország,
(1999-2009) (2009-2014) (2014-2019) (2019-)

9
 2022. 10. 17.

Magyarország biztosai

Kovács László Andor László Navracsics Tibor Várhelyi Olivér

(2004-2009) (2009-2014) (2014-2019) (2019-)
Adó- és vámügyi biztos Szociális ügyekért és Oktatási, kulturális, ifjúsági és Szomszédságpolitikáért
társadalmi sportügyek biztosa és bővítésért felelős
összetartozásért felelős biztos
biztos

A Főhatóság vezetői
Elnök Tagállam Időszak

Jean Monnet Franciaország 1952-1955

René Mayer Franciaország 1955-1958

Paul Finet Belgium 1958-1959

Piero Melvestili Olaszország 1959-1963

Rinaldo Del Bo Olaszország 1963-1967

Jean Monnet

10
 2022. 10. 17.

Európai Bizottságok
Bizottság neve Elnök Tagállam Időszak
Hallstein-Bizottság Walter Hallstein NSZK 1958-1967
Rey-Bizottság Jean Rey Franciaország 1967-1970
Malfatti-Bizottság Franco Maria Malfatti Olaszország 1970-1972
Mansholt-Bizottság Sicco Mansholt Hollandia 1972-1973
Ortoli-Bizottság François-Xavier Ortoli Franciaország 1973-1977
Jenkins-Bizottság Roy Jenkins Egyesült Királyság 1977-1981
Thorn-Bizottság Gaston Thorn Luxemburg 1981-1985
Delors-Bizottság Jacques Delors Franciaország 1985-1995
Santer-Bizottság Jacques Santer Luxemburg 1995-1999
Marin-Bizottság Manuel Marin Spanyolország 1999
Prodi-Bizottság Romano Prodi Olaszország 1999-2004
Barroso-Bizottság Jose Manuel Barroso Portugália 2004-2014
Juncker-Bizottság Jean-Claude Juncker Luxemburg 2014-2019
Leyen-Bizottság Ursula von der Leyen Németország 2019-

A bizottsági tisztviselők

• Uniós tisztviselők (állandó tisztviselők):

• Tanácsosok (adminisztrátorok) – érdemi ügyintézők;
• Tomácsok/fordítók;
• Asszisztensek;
• Ideiglenes alkalmazottak;
• Szerződéses alkalmazottak;
• Kirendelt nemzeti szakértők;
• Gyakornoki program (Blue Book!).

11
 2022. 10. 17.

Karrier a Bizottságnál

• Európai Személyzeti Felvételi Hivatal

(European Personnel Selection Office – EPSO)
Álláslehetőségek az Európai Bizottságnál | Európai
Bizottság (europa.eu)

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Az Európai Tanács és a Tanács

12
 2022. 10. 17.

Az Európai Tanács

Európai Tanács

• Állam- és kormányfőkből áll;

• Ülésein a bizottsági elnök is részt vehet;
• Évente háromszor (1985-től évente kétszer) találkozik;
• Elnöki tisztet féléves turnusokban látják el a kormányfők;
• Az üléseket az elnöklő országban vagy Brüsszelben tartják;
• Megállapodás arról, hogy először 1975-ben Dublinban ül össze.
• Jelentőség: erős központi testület az EK élén, amely le tudja fektetni a jövő irányvonalait
és a tagállamok közötti konfliktusok feloldásának is alkalmas fóruma.

Kiindulópont:
„kandalló melletti beszélgetések”

13
 2022. 10. 17.

Az Európai Tanács története

• 1961: első informális találkozó
• Kezdeményező: Valérie Giscard d’Estaing
és Helmuth Schmidt.
• 1974 decemberi párizsi találkozón
döntenek a létrehozásról.
• Az Egységes Európai Okmányig „ex lex”.
• Lisszaboni Szerződéssel az EU
7 intézményének egyike.
• Saját működési szabályzat (2002, Sevilla)
• Székhelye: Brüsszel (NSZ)

Az Európai Tanács feladatköre

• testület politikai-stratégiai feladatok: „Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges
ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányait és prioritásait.” (EUSZ 15. cikk (1)
bekezdés). Pl.: gazdasági és politikai válságkezelések.
• alkotmányos-intézményi feladatok:
• alkotmányos: befolyásuk az integrációs közösség jogi alapját jelentő szerződések (EUSZ; Európai Unió Működéséről
szóló Szerződés, EUMSZ) tartalmának alakítása terén; Ők határoznak a módosításokat előkészítő konvent, majd a
kormányközi konferencia (Intergovernmental Conference, IGC) összehívásáról.
• intézményi: EP létszámának meghatározása, új tanácsi formáció létrehozása és kinevezési jogosítványok.
• közpolitikai feladatok: pl.: csatlakozás, költségvetés, gazdasági és monetáris politika, valamint a bel- és
igazságügyi együttműködés.
• külkapcsolati feladatok: a közösségi elvű külkapcsolati politikák – azaz mindenekelőtt a közös
kereskedelempolitika, a nemzetközi fejlesztési együttműködés és a humanitárius segítségnyújtás –,
mind a kormányközi elvű közös kül- és biztonságpolitika (CFSP, Common Foreign and Security Policy)
vonatkozásában.

14
 2022. 10. 17.

Az Európai Tanács tagjai

• Kezdetben a tanácskozásokon – a Bizottság elnökén és egy további tagján túl – a tagállamok állam-
és kormányfői, valamint a kíséretükben a külügyminiszterek egyaránt megjelentek.
• Az 1990-es évek végétől egyre gyakoribbá vált egyéb miniszterek – különösen a gazdasági és a
pénzügyminiszterek – részvétele egyes találkozókon.
• A Lisszaboni Szerződés a tagállamok képviseletét főszabály szerint az állam- és
kormányfőkre szűkítette.
• Szavazati jog nélküli résztvevői még:
• a testület állandó elnöke;
• a Bizottság elnöke; és
• a Tanács főtitkára.
• A teremben tartózkodik továbbá:
• az elnök kabinetfőnöke;
• a Bizottság főtitkára és két főtisztviselője;
• a soros elnök tagállam uniós állandó képviselője;
• két jegyzőkönyvvezető és egy teremszolga; valamint
• a tolmácsok.
• A külügyi és biztonságpolitikai főképviselő csupán az uniós külkapcsolatokat érintő napirendi
pontokra kap meghívást, ám nem tagja a testületnek.

Az Európai Tanács ülései

„az Európai Tanács, elnökének összehívására,
félévente kétszer ülésezik” (EUSZ 15. cikk (3)
bekezdés).
• 1975-2003: soros elnökséget ellátó országban,
napirendjét az elnök határozta meg.
• 2003-tól Brüsszelben a Justus Lipsius
épületben.
• 1975-1990 közepe: évi 2 alkalommal (június és
december).
• 1990 közepétől: évi 3-4 alkalom.
• 2002-től: évi 4 alkalom (két ülés állandóan
júniusban és decemberben; a másik kettő
általában márciusban és októberben.
• A találkozók nem nyilvánosak
• Az ülés eredményeiről a közvélemény e
következtetésekből értesül.

15
 2022. 10. 17.

Az Európai Tanács döntései

• Bár a testület a legmagasabb szintű politikai
tanácskozó és döntéshozó fórum az Unióban, és
itt születnek az integrációs közösség jelenét és
jövőjét meghatározó legfontosabb stratégiai
elhatározások, az állam- és kormányfők uniós
jogot közvetlenül soha nem alkotnak. Ennek
kapcsán az EUSZ egyértelműen kimondja: „Az
Európai Tanács nem lát el jogalkotási
feladatokat.” (EUSZ 15. cikk (1) bekezdés)
• A testület döntéseit főszabály szerint
konszenzussal hozza. Az állam- és kormányfők a
lehető legritkább esetben szavaznak, bár erre is
akad példa. Elhatározásaikat rendszerint
kompromisszumok útján, egyhangú
akaratnyilvánítással alakítják ki.

Az Európai Tanács elnöke

• A Lisszaboni Szerződés hozza létre.
• Az Európai Tanács minősített többséggel
választja meg elnökét.
• Megbízatása két és fél évre szól, és egy
alkalommal meghosszabbítható.
• Feladatok:
• Európai Tanács üléseinek elnöklése,
• a Bizottság elnökének és az Általános Ügyek
Tanácsának részvételével az intézmény munkájának
előmozdítása és folyamatosságának biztosítása,
• a testületen belüli konszenzus és egység elősegítése,
• valamint az üléseket követően az Európai
Parlamentnek történő beszámolás

16
 2022. 10. 17.

Az Európai Tanács elnökei

Herman Van Donald Tusk Charles Michel

Rompuy (Belgium, (Lengyelország, 2014- (Belgium, 2019-)
2009-2014) 2019)

Tanács ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR
(Miniszterek Tanácsa,
az Európai Unió Tanácsa)

17
 2022. 10. 17.

A Tanács szerepe I.
• A Tanács az integrációs folyamat kezdete óta jogalkotó szerv.
• A közösség eredeti jogalkotási eljárása:
• a konzultációs eljárás jogalkotási monopóliumot biztosított a tagállamok képviselőiből álló intézménynek. Az ugyan köteles
volt felkérni a Közgyűlést – 1962-től használatos nevén az Európai Parlamentet – álláspontja kifejtésére, és parlamenti
állásfoglalás hiányában nem hozhatott döntést, ám a Parlament által tett észrevételek semmilyen módon és mértékben nem
kötelezték. (A két intézmény között kialakult nézetkülönbség esetén a parlamenti testület fegyvere a véleménye
kibocsátásának késleltetése, azaz a jogalkotási folyamat hátráltatása volt.
• Ennek kapcsán az Európai Közösségek Bírósága 1980-ban az ún. izoglükóz-ügyben kimondta, hogy a Tanács által parlamenti
állásfoglalás kézhezvétele nélkül alkotott közösségi jog semmis, valamint hogy a konzultációs kötelezettség teljesítéséhez a
parlamenti álláspont tényleges beszerzése szükséges, az a véleménykéréssel önmagában nem teljesül. Lásd: Európai
Közösségek Bírósága, C138/79 (SA Roquette Frères v Európai Közösségek Tanácsa) és C/139/79 (Maizena GmbH v Európai
Közösségek Tanácsa), 1980. október 29.) A konzultációs eljárás ma már csupán néhány esetben használatos.
• A Maastrichti Szerződés ugyanis a Tanácsot és a Parlamentet egyenrangú társjogalkotókká tette, melyeknek közösen kell
megállapodniuk az uniós jogszabályok szövegéről. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kormányközi Tanács és az európai polgárok
által közvetlenül választott Parlament kölcsönösen vétójoggal rendelkeznek a különféle előterjesztések kapcsán, ami tükrözi az Unió
politikai rendszerének a kormányközi és a közösségi szempontok egyensúlyára épülő természetét.
• A Lisszaboni Szerződés az együttdöntést az uniós jogalkotás főszabályként alkalmazott módszerévé tette (lsd. rendes jogalkotási
eljárás), és azt ennek kifejezésére – az eljárás tartalmi módosítása nélkül – rendes jogalkotási eljárássá nevezte át.

A Tanács szerepe II.

• A Tanács kezdeményezési jogosultsággal is rendelkezik. Felkérheti a Bizottságot, hogy egy adott
témakörben végezze el a közös célkitűzések eléréséhez szükséges vizsgálatokat, és azok nyomán
terjesszen be hozzá megfelelő javaslatokat. Amennyiben a Bizottság e felkérésnek nem tesz
eleget, döntésének okairól tájékoztatnia kell a Tanácsot.
• Soft law jogalkotás: A Tanács kibocsáthat ajánlásokat és véleményeket, melyek ugyan jogi
kötelezettséget nem hárítanak más uniós intézményekre, a tagállamokra vagy az európai
polgárokra, ám a Bizottság figyelembe veszi őket a tevékenysége során, mint ahogyan az Európai
Unió Bírósága is az ítélkezési gyakorlatában.
• A Miniszterek Tanácsa üléseit követően kibocsátott ún. következtetések (Council conclusions) is
fontosak, melyek a tagállamok által az adott témakörben kialakított közös álláspontot rögzítik.
Ezek ugyan jogi értelemben szintén nem kötelező erejű döntések, ám politikailag gyakran
meghatározó jelentőségűek.

18
 2022. 10. 17.

A tanácsi döntéselőkészítés és
döntéshozatal

Munkacsoportok
• A tematikus, illetve a közös kül- és biztonságpolitika terén földrajzi relációk mentén is kialakított
munkacsoportok száma állandóan változó. Jelenleg közel százhatvan munkacsoport működik a Tanácsban,
legnagyobb számban a mezőgazdasági politika területén. Ezek változó gyakorisággal üléseznek.

• A legfontosabb munkacsoportok egy féléves időszakban akár tíznél is több ülést tartanak, és érzékeny jogalkotási
előterjesztések esetében nem ritka, hogy akár hetente, vagy akár hetente többször is üléseznek.
• A munkacsoportok tagjai két ülés között is rendszeres kapcsolatban állnak egymással a megfelelő
információáramlás biztosítása, valamint a kompromisszumok kialakítása végett.

• A Justus Lipsius épületben tartott napi tizenöt-húsz munkacsoport ülés résztvevői tagállami tisztviselők és
diplomaták, valamint a Bizottság képviselői.

• Egyes munkacsoportok ülésein akár több mint száz nemzeti és uniós tisztviselő is megjelenhet, ami kihívást jelent
a tanácskozások hatékonyságát illetően.
• Ezek célja, hogy a tagállamok képviselői a Bizottság jogalkotási előterjesztéseit és az egyéb döntéshozatali
javaslatokat első körben megvitassák, és lehetőség szerint már ezen a szinten megegyezésre jussanak.

19
 2022. 10. 17.

Különleges Bizottságok
• Sokfélék a jogi hátterüket, a feladataikat, az elnök személyét, az összetételüket, a Miniszterek Tanácsához való
kapcsolódásukat (közvetlenül vagy a COREPER szinten keresztül), valamint a találkozóik gyakoriságát illetően.
• Mezőgazdasági Különbizottság, ami a COREPER I testülettel azonos szinten készíti elő a mezőgazdasági
miniszterek üléseit.
• Gazdasági és Pénzügyi Bizottság, mely a tagállamok, a Bizottság és az Európai Központi Bank képviselőiből áll,
mely a tagállamok politikáinak a belső piac működéséhez szükséges összehangolását segíti elő, és ennek során
véleményekkel, jelentésekkel és tanácsokkal támogatja a miniszterek Gazdasági és Pénzügyi Tanácsát.
• A Kereskedelmi Bizottság fontos szerepet tölt be az uniós külkapcsolati politikák körében Ez készíti elő a
Külügyek Tanácsában az illetékes miniszterek által jóváhagyandó, majd a Bizottság által a nemzetközi
kereskedelmi tárgyalásokon képviselendő mandátumokat, illetve tanácsadó szervként szolgál a Tanács és a
Bizottság számára az ilyen tárgyalásokon felmerülő nehézségek esetén.
• Említést érdemel a közös kül- és biztonságpolitika területén működő Politikai és Biztonsági Bizottság. A
tagállamok uniós állandó képviseleteinek nagyköveti rangú képviselőiből (PSC-nagykövetek) álló, ám az
Európai Külügyi Szolgálat által elnökölt testület a külügyminiszterek munkáját támogatja a Külügyek
Tanácsában.

Állandó Képviselők Bizottsága

(COREPER – Comité des Représentants Permanents)
• „a tagállamok kormányai állandó képviselőinek bizottsága felel a Tanács munkájának előkészítéséért” (EUSZ 16.
cikk (7) bekezdés)
• Kétszintű intézmény:
• COREPER II. = uniós nagykövetek:
• az Általános Ügyek Tanácsa,
• a Külügyek Tanácsa egyes vetületei,
• a Gazdasági és Pénzügyi Tanács,
• a Bel- és Igazságügyi Tanács – üléseinek előkészítésével,
• illetve a politikailag legérzékenyebb jogalkotási előterjesztések és egyéb javaslatok megtárgyalásával foglalkozik.
• COREPER I. = COREPER-nagykövetek (nagykövet-helyettesek):
• Minden egyéb téma, kivéve a kül- és biztonságpolitikai témaköröket, melyeket a Politikai és Biztonsági Bizottság
(Political and Security Committee, PSC) gondoz.
• A Római Szerződés hozza létre,
• Az EU-hoz delegált nagykövetség a Brüsszeli Állandó Képviselet
• „Elő-döntéshozó fórum”, mini-kormány a tehermentesítésre – szűrő szerep.

• Hetente ülésező testületek (szerda).

20
 2022. 10. 17.

Tanácsadó testületek
• Antici-csoport:
• Európai Tanács és COREPER II. mellett.
• Minden állandó brüsszeli képviselet egy diplomatájának az a feladata, hogy előkészítse az európai
csúcsértekezleteket és a COREPER II. értekezleteit.
• Csak a csoport tagjai jogosultak felkeresni az államfőjüket vagy a miniszterelnöküket, és
feljegyzéseket átadni a többi nemzeti delegációhoz tartozó munkatársnak a csúcsértekezletek
idején.
• A csoport nevét Paulo Antici olasz diplomata után kapta, aki az első ilyen csoport elnöke volt 1975-
ben.

• Mertens-csoport:
• COREPER I. mellett.
• 1993 óta működik és a COREPER I. és szektoriális tanácsok előtt.

Az Antici és a Mertens tanácsadók főszabály szerint az általuk előkészített ülést

megelőző napon találkoznak a napirenden szereplő témakörök megvitatása végett.

Állandó tanácsi formációk I.

• Jogilag egyetlen intézmény, gyakorlatban témánként eltérő összetételű döntéshozó
testületek a 28 tagállam illetékes minisztereinek részvételével.
• Általában a területért felelős biztosok vagy bizottsági munkatársak is részt vesznek
az üléseken.
• Eltérő súlyú testületek.
• Az ülésekre főszabály szerint Brüsszelben kerül sor, ám az áprilisi, júniusi és októberi
tanácskozásokat Luxemburgban tartják.
• Az ülések vezetője a soros elnökséget ellátó ország szakminisztere. Kivéve a Külügyi
Tanácsot, melyet mindig a kül- és biztonságpolitikai főképviselő elnököl.
• Az 1990-es években 22 tanácsi formáció létezett,2000-ben 16-ra, 2002-ben 9-re
csökkentették. A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépése óta 10
tanácsi formációval működik.

21
 2022. 10. 17.

Állandó tanácsi formációk II.

Jelenleg tíz miniszteri formáció működik a Tanácsban, melyek közül az EUSZ kettőt nevesít,
nyolc formációról az Európai Tanács döntött.
• Általános Ügyek Tanácsa,
• Külügyi Tanács,
• Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN),
• Bel- és Igazságügyi Tanács (BI),
• Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO),
• Versenyképességi Tanács (Belső Piac, Ipar, Kutatás és Űrpolitika),
• Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Tanács,
• Mezőgazdasági és Halászati Tanács,
• Környezetvédelmi Tanács,
• Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportügyi Tanács.

Főtitkárság
• A tanácsi hierarchia minden
szintjén adminisztratív funkciót
lát el és informális befolyásolási
lehetősége is van a
kompromisszumok elérése
érdekében.
• Hivatalosan 1958-ban hozták
létre a Római Szerződésekkel.

Jeppe Tranholm-Mikkelsen
(dán, 2015-2020)

22
 2022. 10. 17.

A tanácsi döntéshozatal I.
• A tanács ülésein két típusú napirendi pontok szerepelhetnek: „A” napirendi pontokról csak szavaznak; „B”
napirendi pontokról vita és szavazás van.
• Háromféle szavazás létezik attól függően, hogy az adott területre vonatkozóan mi szerepel a
szerződésben:
• Az eljárási határozatok esetében egyszerű többségi szavazást alkalmaznak (simplified majority
voting).
• A belső piaccal, a gazdasági ügyekkel és a kereskedelemmel kapcsolatos döntések többségénél a
tagállamok lakosságán alapuló súlyozott szavazati rendszert, a minősített többségi szavazást
(qualified majority voting).
• A külpolitika, a védelem, az igazságügyi és rendőrségi együttműködés, valamint az adózás esetében
egyhangú szavazással határoznak (unanimous voting).

A tanácsi döntéshozatal II.

• Minősített többség:
A Lisszaboni Szerződés eltörli a szavazatok súlyozását, és kettős többségi rendszert vezet be
a határozatok elfogadásához.
• Ha a Tanács a Bizottság javaslata alapján dönt, akkor a tagállamok 55%-ának és a népesség
65%-át kell lefedniük.
• Ha a Tanács nem a Bizottság javaslata alapján dönt, akkor a a tagállamok legalább 72%-át
és a népesség 65%-át kell lefedniük.
• Blokkoló kisebbség:
• az EU népességének legalább 35%-át képviselő legalább négy tagállam.
• Konstruktív tartózkodás.
• Nemzeti érdeksérelem esetében nincs szavazás.

23
 2022. 10. 17.

A tanácsi döntéshozatal III.

• Megerősített együttműködés (enhanced cooperation):
• először az Amszterdami Szerződésben megjelenő formula,
• amely szerint a tagállamok egy csoportja (min. 9 tagállam)
• az integrációt előrevivő,
• de az EU kizárólagos hatáskörei alá nem tartozó területen
• a résztvevőkre nézve kötelező szabályokat fogadhat el (rendelet formájában),
• amennyiben a rendes jogalkotási eljárás keretein belül észszerű időn belül eredmény nem
várható (pl. tagállami ellenállás miatt)
• Pl.: 2017-ben csak így tud létrejönni az Európai Ügyészség; valamint szabadalmi jogi és
adójogi és családjogi kezdeményezések

Az Elnökség
• Nem intézmény, nem testület, hanem FUNKCIÓ!
• Korábban ABC sorrendben – később változó elven, de rotációban
• 2007-től csoportos elnökség (3 tagállam)
• Három elnökségi stílus (Sabrina Kajnč Lange): szervező, közvetítő, politikai
vezető.
• Kiadott dokumentumok:
• Elnökségi határozatok,
• Elnökségi következtetések.

24
 2022. 10. 17.

Az elnökség feladatai

• Tanácsi tárgyalások, csúcsok

előkészítése, lebonyolítása,
• Politikai kompromisszumok
előkészítése,
• Tagállami álláspontok
összehangolása,
• EU „szóvivője”

Soros elnökségek (2019-2030)

Románia 2019. január–június
Finnország 2019. július–december
Horvátország 2020. január–június
Németország 2020. július–december
Portugália 2021. január–június
Szlovénia 2021. július–december
Franciaország 2022. január–június
Cseh Köztársaság 2022. július–december
Svédország 2023. január–június
Spanyolország 2023. július–december
Belgium 2024. január–június
Magyarország 2024. július–december
Lengyelország 2025. január–június
Dánia 2025. július–december
Ciprus 2026. január–június
Írország 2026. július–december
Litvánia 2027. január–június
Görögország 2027. július–december
Olaszország 2028. január–június
Lettország 2028. július–december
Luxemburg 2029. január–június
Hollandia 2029. július–december
Szlovákia 2030. január–június
Málta 2030. július–december

Francia uniós elnökség | Safety and health at work

EU-OSHA (europa.eu)

25
 2022. 10. 17.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

uni-nke.hu

26
 2022. 11. 05.

Európai Parlament

Jellemzői
• Szupranacionális intézmény,
• Elnevezés:
• 1952-1962: Közgyűlés
• 1962-től Európai Parlament
• 1979-től közvetlenül választott, 5 éves mandátum.
• „erős szakpolitikai döntéshozatali hatalommal” (strong policy-
making power) rendelkező törvényhozás (Michael Mezey).
• 3 székhely:
• Strasbourg ad otthont a plenáris üléseknek (évente 12 alkalommal).
• A szakbizottsági és a parlamenti frakciók üléseinek dedikált hetekre és a
kiegészítő plenáris ülésekre Brüsszelben kerül sor.
• Az EP Főtitkársága pedig luxemburgi székhellyel működik.
• 24 hivatalos nyelv.

1
 2022. 11. 05.

Az EP feladatai
• a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az
európai jogszabályokat,
• a Tanáccsal együtt megvitatja és elfogadja az uniós
költségvetést,
• Az Európai Bizottság létrehozásában való közreműködés
és felelősségi viszony,
• a demokratikus működés biztosítása érdekében
ellenőrzi a többi uniós intézményt, különösen a
Bizottságot.

EP a BREXIT után
• 751-ről 705-re csökken az Európai
Parlament képviselőinek száma.
• A Brexit következtében megüresedő 73
helyből 46 tartalékban marad, amelynek
egy részét vagy az egészét az újonnan
csatlakozó országok között osztják majd
szét. A fennmaradó 27 volt brit
képviselői helyet az aránytalanul kevés
képviselővel rendelkező 14 tagállam
között osztják szét.
• Az egyenlőtlenségek kiegyenlítése
érdekében Franciaország és
Spanyolország 5-5, Olaszország és
Hollandia 3-3, Írország 2, valamint
Lengyelország, Románia, Svédország,
Ausztria, Dánia, Szlovákia, Horvátország,
Finnország és Észtország 1-1 további
mandátumot kapna.
• A többi uniós tagállam mandátumainak
száma nem változik, Magyarország
továbbra is 21 képviselői hellyel fog
rendelkezni az Európai Parlamentben.

2
 2022. 11. 05.

EP választások
• Az Európai Parlament és a Tanács között létrejött 2002-es megállapodás is mindössze annyit rögzít, hogy „közös alapelvek” (common
principles) alapján kell megrendezni az EP-választást minden tagállamban, de a végrehajtás részleteiről minden ország maga határozhat.
• A fő alapelv az arányos választási rendszer.
• Valamennyi uniós országban közel egy időben rendezik a szavazást: egy adott héten belül csütörtöktől vasárnapig, főként azonban vasárnap.
• A választási rendszerek közötti különbség az, hogy egy országban mi számít választókerületnek. Belgium, Franciaország, Írország,
Lengyelország, Nagy-Britannia és Olaszország régiókra osztotta fel az országot a szavazásnál, addig a többi 22 tagállamban az egész ország
egy választókerületnek számít. Így van ez tehát Magyarországon is: a szavazatokat országosan összesítik, és az alapján osztják szét a pártok
között a mandátumokat.

• A bejutási küszöbre vonatkozó előírások szerint a bejutási küszöb bevezetése a tagállamok opcionális döntése, a küszöb azonban
semmiképpen sem lehet magasabb 5%-nál. A maximális küszöböt 9 ország (köztük Csehország, Magyarország, Lengyelország és
Szlovákia) alkalmazza, 11 országban pedig egyáltalán nincs hivatalos bejutási küszöb.
• Választási rendszerek:
• A zárt listás arányos rendszer, amikor a választók csak pártra szavazhatnak, de a listán szereplő képviselők sorrendjén nem változtathatnak, kisebbségben
van. 9 ország választja ezt a megoldást: Észtország, Franciaország, Görögország. Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Portugália, Románia és
Spanyolország.
• Ezzel szemben 19 országban olyan rendszer szerint tartották az EP-választást, amely lehetővé teszi, hogy a választók a képviselők kiválasztásába is
beleszólhassanak. Ezek a preferenciaszavazást lehetővé tevő tagállamok tehát megadják azt az esélyt is, hogy olyan politikusokból is EP-képviselő
lehessen, akik a pártjuk által eredetileg felállított erősorrend szerint nem lennének bejutó helyen.
+ Máltán, Írországban és az Egyesült Királyságon belül Észak-Írországban az ún. egyéni átruházható szavazat (single
transferable vote, STV) módszerét is alkalmazzák.

EP választások részvételi aránya

(1979-2019)

3
 2022. 11. 05.

Az Európai Parlament
összetétele

A parlament elnöke

David Sassoli
Olaszország
(2019.07.03.-)

4
 2022. 11. 05.

Elnökök értekezlete
• Az Európai Parlament politikai szerve.
• Feladatai:
• az Európai Parlament munkájának és a jogalkotási munka ütemezésének
megszervezése,
• a bizottságok és a küldöttségek feladatainak kijelölése, összetételük megállapítása,
• az Európai Unió többi intézményével, a nemzeti parlamentekkel és harmadik
országokkal való kapcsolattartás.
• Az Európai Parlament elnökéből és a képviselőcsoportok elnökeiből áll. Az
Elnökök Értekezletének ülésein részt vesz egy független képviselő is, szavazati
joggal azonban nem rendelkezik.
• Az Elnökök Értekezlete közös megegyezéssel vagy – az egyes
képviselőcsoportok létszámától függő – súlyozott szavazással hozza meg
határozatait.
• Az Elnökök Értekezlete rendes körülmények között havonta két alkalommal ül
össze.
• Ülései nem nyilvánosak, de a jegyzőkönyvek nyilvánosak.

Az elnökség
• Az Elnökség az Európai Parlament szabályszerű működéséért felelős szerv.
• Hatáskörébe tartozik az Európai Parlament előzetes költségvetésének
felállítása és mindennemű hivatali, személyzeti és szervezeti kérdés
rendezése.
• Az Elnökség az Európai Parlament elnökéből, 14 alelnökéből és a Parlament
által két és fél évre választott, tisztségében megújítható 5 quaestorból áll.
• Amennyiben az Elnökség határozathozatala során a szavazatok száma
megegyezik, úgy az elnök szavazata dönt. A quaestorok tanácsadói
szavazattal rendelkeznek.
• Az Elnökség nevezi ki a Parlament főtitkárát, aki gondoskodik a Parlament
hivatali szolgálatainak irányításáról, és megszabja a Főtitkárság összetételét
és szervezeti felépítését.
• Az Elnökség rendes körülmények között havonta két alkalommal ül össze.

5
 2022. 11. 05.

Quaesterok Kollégiuma
• A Quaestorok Kollégiuma az Európai Parlament politikai szerve.
• A quaestorok öten vannak, és az Elnökségben üléseznek.
• A quaestorokat az Európai Parlament választja meg, elnökének
és 14 alelnökének megválasztását követően. A quaestorokat
háromfordulós, titkos, többségi szavazással választják meg: az
első két fordulóban a szavazatok abszolút többsége szükséges, a
harmadik fordulóban elegendő a relatív többség.
• A quaestorok megbízása két és fél évre szól, és az Elnökségben
tanácsadói szavazattal rendelkeznek.
• A quaestorok feladata a képviselőket közvetlenül érintő hivatali
és pénzügyi kérdések kezelése, például a felszerelések és az
általános szolgáltatások rendelkezésükre állásának biztosítása.
• A quaestorok rendes körülmények között havonta egyszer ülnek
össze.

Európai parlamenti képviselők

6
 2022. 11. 05.

Állandó parlamenti bizottságok

1979-től16 szakbizottság, amely a bizottsági struktúra 1999-es reformjáig 20 bizottságra nőtt. Az
1999–2004-es ciklusban 17 bizottság működött, majd a tíz új tagállam képviselőit is már befogadó
EP 2004-et követően ismét a 20 állandó bizottságos struktúrára tért vissza.
• Külügyek, • Közlekedés és idegenforgalom,
• Emberi jogok,
• Regionális fejlesztés,
• Biztonság és védelempolitika,
• Mezőgazdaság és vidékfejlesztés,
• Fejlesztés,
• Halászat,
• Nemzetközi kereskedelem,
• Kultúra és oktatás,
• Költségvetés,
• Jogi ügyek,
• Költségvetés-ellenőrzés,
• Állampolgári jogok, bel- és
• Gazdasági és monetáris ügyek, igazságügy,
• Foglalkoztatási és szociális ügyek,• Alkotmányos ügyek,
• Környezetvédelem, • Nők jogai és esélyegyenlőség,
közegészségügy és élelmiszer-
biztonság, • Petíciók.
• Ipari, kutatási és energiaügy,
• Belső piac és fogyasztóvédelem,

Bizottsági Elnökök Értekezlete

• Az Európai Parlament politikai szerve,.
• Az összes állandó és ideiglenes bizottság elnökéből áll, és
saját elnököt választ.
• A Bizottsági Elnökök Értekezlete rendes körülmények között
havonta egyszer ül össze Strasbourgban, a plenáris ülések
idején.
• Két bizottság között az illetékességre vonatkozóan kialakult
vita esetén a Bizottsági Elnökök Értekezlete tanácsot adhat
az Elnökök Értekezlete számára.
• Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete bizonyos feladatait
átruházhatja a Bizottsági Elnökök Értekezletére.

7
 2022. 11. 05.

Frakciók
(2019.07.02.)
Képviselők Képviselők
Képviselőcsoport Elnök/társelnökök száma száma

(2014) (2019)
Európai Néppárt Manfred Weber (német) 221 182
Szocialisták és Demokraták Progresszív Iratxe García Pérez
191 152
Szövetsége (spanyol)
Európa Megújul Dacian Ciolox (román) 67 108
Ska Keller (német)
Zöldek/Európai Szabad Szövetség és Philippe Lamberts 50 74
(belga)
Identitás és Demokrácia Marco Zanni (olasz) 52 73
Raffaele Ftito (olasz) és
Európai Konzervatívok és Reformerek Ryszard Legutko 70 62
(lengyel)
Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal … 52 41
Nigel Farage (brit)
A Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája 48 -
és David Borrelli (olasz)

Párton kívüliek - 54

Képviselőcsoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia

legalább hét uniós tagállamból.

Küldöttségek
• Az EU Parlamentnek más országokban és országcsoportokban vannak
parlamenti küldöttségei. (USA-, japán, az EEA-, ASEAN- stb. országokba szóló
küldöttések).
• A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az Európai Parlament azon politikai szerve,
amely a parlamentközi küldöttségek, valamint a parlamenti vegyes
bizottságokba delegált küldöttségek megfelelő működésével kapcsolatos
valamennyi kérdés rendszeres vizsgálatát látja el.
• A Küldöttségi Elnökök Értekezlete az összes állandó parlamentközi küldöttség
elnökéből áll, és saját elnököt választ.
• A Küldöttségi Elnökök Értekezlete ajánlásokat tehet az Elnökök Értekezlete
számára a küldöttségek munkája tárgyában.
• A Küldöttségi Elnökök Értekezlete dolgozza ki a parlamentközi találkozókra,
valamint a parlamenti vegyes bizottságok üléseire vonatkozó éves naptári
ütemterv tervezetét.
• Az Elnökség és az Elnökök Értekezlete bizonyos feladatait átruházhatja a
Küldöttségi Elnökök Értekezletére.

8
 2022. 11. 05.

COSAC (CONFERENCE OF COMMUNITY AND

EUROPEAN AFFAIRS COMMITTEES)

• Európai ügyekben a nemzeti parlamentek között

folytatott speciális együttműködés, amelynek jogalapját
a nemzeti parlamentek közötti együttműködést
szabályozó szerződés jegyzőkönyve alkotja.
• A COSAC közös brüsszeli titkárság felállítását határozta
el, és a szerződés változásaival és egyéb témákkal
kapcsolatban az egyes véleményeket koordinálja.
• A COSAC-ot az Európai Unió elnökségét ellátó ország
vezeti.

Európai Gazdasági és Szociális

Bizottság, EGSZB
(Economic and Social Committee, EESC)
• Konzultatív intézmény.
• 1957-ben a Római Szerződés hozta létre,
• Székhelye Brüsszelben van,
• 350 tagja van, akiket a kormányok előterjesztése alapján az Európai Unió Tanácsa nevez ki, három csoportba
szerveződik: a munkaadók (Group I.) a munkavállalók (Group II.) és az ún. egyéb érdekeket képviselők (Group
III., jelenlegi elnevezése Diversity Europe) csoportjába.
• Mandátumuk 5 évre szól és megújítható. A kinevezés személyüket és nem szervezetüket illeti, de természetesen a
hazai szervezet által képviselt érdekeket és értékeket jelenítik meg, ahol dolgoznak vagy ahol tisztségviselők.
• Az EGSZB vezetését a két és fél évente választott elnök, két alelnök és a 36 tagból álló elnökség (Bureau) vezeti,
akiket az EGSZB tagok közül saját maguk választanak. Ők felelősek az intézményben zajló munka koordinálásáért
és a más EU intézményekkel való kapcsolattartásért. Az EGSZB munkájának lényege a véleményalkotás (issue
opinion) előkészítése 10 tematikus szekcióban zajlik (gazdasági és pénzügyek, közlekedés, infrastruktúra és
energia, munkaerőpiac, stb.) ahol az egyes dossziékért, az Európai Parlamenthez hasonlóan, rapporteur-ök
felelősek. Az állandó szekciók és ezekhez kapcsolódó ad hoc bizottságok évente több száz ülésen készítik elő az
adott ügy EGSZB véleményét, amelyeket évente 9-10 plenáris ülésen fogadnak el.
• A hatályos szabályozás szerint az EGSZB-vel történő konzultáció a jogalkotási folyamat során kötelező a
mezőgazdaság, a munkavállalók szabad mozgása, a belső piac, a gazdasági és szociális kohézió, a szociálpolitika,
az Európai Szociális Alap, a regionális politika és az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a környezetvédelem és a
kutatás-fejlesztés területein. Ezeken kívül az EURATOM szerződés is előírja a kötelező konzultációt egyes
kapcsolódó képzési, egészségügyi és biztonsági kérdésekben. Mindezek mellett a Bizottság, a Parlament és a
Tanács is felkérheti az EGSZB-t konzultációra a kötelezően előírt témakörökön kívüli előterjesztések esetében is, s
maga az EGSZB saját hatáskörben is kiadhat véleményt. Becslések szerint az EGSZB a közösségi jogszabályok
mintegy 50%-a esetében bocsát ki véleményt, ez évente mintegy 160-190 véleményt jelent

9
 2022. 11. 05.

Régiók Bizottsága, RB
(Committe of the Regions, CoR)
• Konzultatív intézmény,
• 1994-ben a Maastrichti Szerződés hozta létre,
• Székhelye Brüsszelben van,
• 350 tagja van, 5 évre szól a mandátumuk és megújítható.
• A Régiók Bizottságának tagjai helyi és regionális választott önkormányzati képviselők, vagy legalábbis választott testületnek
való elszámolással tartozó személyek. Kinevezésüket a kormányok javaslatára a Tanács döntése szentesíti.

• A Régiók Bizottságát két és fél évre választott elnök, egy első alelnök, 28 másik alelnök és 28 választott tag vezeti.
Adminisztratív hátterén a Gazdasági és Szociális Bizottsággal osztozik. Munkájának jelentős része tematikus bizottságokban
zajlik (területi kohézió, költségvetés, gazdaságpolitika, klímaváltozás, szociálpolitika, stb.). A tagok belső szervezeteinek
jellege az EGSZB-től eltér és a Parlamenthez hasonló; mivel jelen esetben választott politikusokról van szó, az EP-hez
hasonló politikai csoportokba szerveződnek.

• A konzultatív jogkör a Régiók Bizottsága esetében szűkebb mint az EGSZB esetében – kevesebb területen kötelező velük
konzultálni (pl. gazdasági és szociális kohézió, energia és infrastruktúra, közegészségügy, bővítés, határon túli
együttműködések, stb.), bár a Bizottság részéről önként bármilyen témában lehetséges és a Régiók Bizottsága is bármely
témáról nyilváníthat véleményt. A korlátozott konzultációs lehetőség az adatokban is látszik: az EGSZB-nél kevesebb,
mintegy 50 véleményt ad ki évente és 6 plenáris ülést tart. A Régiók Bizottságának talán még az EGSZB-nél is gyengébb a
döntéshozatalra történő befolyása, melynek okait fentebb felsoroltuk.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

uni-nke.hu

10
 2022. 11. 03.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Az Európai Unió
intézményrendszere II.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Az Európai Unió Bírósága

1
 2022. 11. 03.

Jellemzői I.
• Az Európai Unióról szóló szerződés az Európai Bíróságot az Unió hét
intézményének egyikeként sorolja fel.

• Feladata, hogy biztosítsa a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése

és alkalmazása során. Ez a széleskörű felhatalmazás, amely valójában garanciális,
ellenőrző szerepében a többi intézmény fölé helyezi az Európai Bíróságot,
lehetővé teszi számára, hogy az uniós intézmények és szervek által elfogadott jogi
aktusokat érvénytelennek nyilvánítson, megállapítsa, hogy egy tagállam az uniós
jog megsértésével megszegte a Szerződésből eredő kötelezettségét, véleményt
nyilvánítson egy, az Európai Unió által megkötni kívánt nemzetközi egyezménynek
a Szerződésekkel való összhangjáról vagy kötelező erővel értelmezze az uniós
jogot.

• Az Európai Bíróság nem nemzetközi bíróság, hanem egy sajátos szupranacionális

bíróság, amely funkcióit tekintve ötvözi a tagállami alkotmánybíróságok, illetve
felsőbíróságok működésének jellemzőit.
• Határozatai nem csak azokat kötik, akikre nézve rendelkezést tartalmaznak,
hanem kötelező jelleggel kell figyelembe venniük azokat az uniós
intézményeknek, valamint a tagállamoknak, beleértve azok bíróságait is. Ezáltal
az Európai Bíróság meghatározó befolyást gyakorol nem csak az uniós jogra,
hanem a tagállami jogra is.

Jellemzői II.
• Kétszintű intézmény:
• Bíróság,
• Törvényszék.
• (2016-ban beolvadt a Törvényszékbe az addig külön létező Közszolgálati Törvényszék)
• A Törvényszék határozatával szemben fellebbezéssel lehet élni a Bírósághoz, a Bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben
hozott ítéletekkel, végzésekkel szemben ugyanakkor nincs lehetőség jogorvoslatra.
• A Bíróság és a Törvényszék bíráit olyan személyek közül választják, akik saját országukban rendelkeznek a legmagasabb
bírói kinevezéshez szükséges kvalitásokkal, vagy egyébként elismert jogtudósok. Így a bírók alapvetően tagállami
felsőbírósági, alkotmánybírósági háttérrel bírnak vagy az akadémiai szférából kerülnek ki.
• Kinevezésükről a tagállami kormányok javaslatára a Tanács dönt.
• A bírák mandátuma 6 évre szól, de újraválaszthatók.
• A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta alkalmasságukat előzetesen egy volt európai bírósági bírákból, valamint
tagállami felsőbírósági bírókból álló bizottság (a 255. cikk szerinti bizottság) vizsgálja és véleményezi. Elutasító vélemény
esetén a jelölteket kormányaik általában már nem terjesztik a Tanács elé.

2
 2022. 11. 03.

Bíróság
• A Bíróság tagállamonként egy bíróból áll, így jelenleg 27 tagja van, elnökét a bírák maguk közül
választják egy hároméves időszakra.
• A bírák három, illetve öt fős tanácsokban, esetenként nagytanácsban vagy teljesülés keretében
járnak el. Az általános eljárási forma az öt fős tanács, három fős tanácsban általában akkor ülésezik,
ha az ügy egyszerűbb megítélésű. A nagytanács 15 főből áll és akkor jár el, ha az ügy komplex jogi
megítélésű vagy nagy jelentőségű kérdéseket vet fel. A teljesülés rendkívül ritka, olyan speciális
eljárásokban kerül alkalmazásra, mint például egy uniós biztos, európai ombudsman felmentése
vagy a Számvevőszék tagjának hivatalból való elmozdítása.
• A Bíróságon 11 főtanácsnok (Advocate General) is tevékenykedik. Kinevezésük feltételei azonosak a
bírákéval. Funkciójuk speciális: egyfajta javaslattevőként járnak el az eljárás írásbeli és szóbeli
szakaszának lezárultát követően, a Bíróság határozatának meghozatala előtt. Egyértelmű
megítélésű ügyekben a Bíróság főtanácsnok közreműködése nélkül jár el. A Lisszaboni Szerződéstől
hat állandó (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország és korábban
Nagy-Britannia) és öt a tagállamok között rotációs alapon kerül betöltésre.

Törvényszék
• A Törvényszéket 1989-ben hozták létre – akkor még Elsőfokú Bíróság néven – azzal a céllal, hogy a megnövekedett ügyszámra
tekintettel tehermentesítse a Bíróságot. Neve a Lisszaboni Szerződéssel változott meg.

• Hatáskörébe eredendően a semmisség megállapítása iránti eljárások és a mulasztási eljárások egy része, az Unió intézményei és
szervei, valamint alkalmazottai által okozott kár megtérítése iránti eljárások, az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala, illetve a
Növényfajta Hivatal határozataival szembeni keresetek, valamint az uniós intézmények és azok alkalmazottai közötti munkajogi
jogviták tartoztak.

• Idővel a Törvényszék ügyterhe is jelentősen növekedett, azért 2005-ben, hosszas előkészítés után egy harmadik szint is beékelődött
az Európai Bíróságba, a Közszolgálati Törvényszék, amelynek hét tagját nem a tagállamok kormányainak jelölésére, hanem elismert
munkajogászok közül választották közvetlen pályáztatás útján úgy, hogy valamennyi jogrendszer és földrajzi régió arányosan képviselve
legyen a megválasztott tagok személyében. A Közszolgálati Törvényszék azonban egy sikertelen reformkísérletnek bizonyult: a
Törvényszék ügyterhei nem csökkentek jelentős mértékben, ezért a 2015-ös bírósági reform keretében az a döntés született, hogy a
Törvényszék bíráinak számát 2019-ig fokozatosan a tagállamok számának kétszeresére emelik úgy, hogy egyúttal megszüntetik a
Közszolgálati Törvényszéket, beolvasztva azt a Törvényszékbe.

• Jelenleg (2020. február óta) a Törvényszéknek 54 tagja van. Elnökét a bírák maguk közül választják egy hároméves időszakra. Fő
szabály szerint három vagy öt fős tanácsokban, esetenként egyesbíróként jár el. A bonyolultabb megítélésű ügyeket a 15 fős
nagytanács tárgyalja.

3
 2022. 11. 03.

Az Európai Unió Bíróságának

feladatköre
1. Kvázi alkotmánybíróság:
• Az Európai Unió alkotmányos kereteit a Szerződések értelmezésével hiánypótló jelleggel maga alakítja.

• Az erre irányuló eljárás keretében megsemmisít egy uniós jogi aktust, amennyiben az valamilyen érvénytelenségi
hibában szenved.

• Az erre vonatkozó kérelemre megvizsgálja az Unió által megkötni kívánt nemzetközi egyezményeknek a
Szerződésekkel való összeegyeztethetőségét.

2. Kvázi felsőbíróság:
• Az a tény, hogy az Európai Bíróság az Unió saját bírói fóruma, eleve felsőbírósági rangot ad annak. Felsőbírósági
jellegének egyik meghatározó vonása, hogy biztosítja az uniós jog egységes értelmezését. Az egységes értelmezést
biztosító funkciója leginkább az előzetes döntéshozatali eljárásban mutatkozik meg.

3. Nemzetközi bírói fórum:

• A kötelezettségszegési eljárás keretében lehetővé teszi az uniós jogot vélhetően megsértő tagállam felelősségre
vonását és ekként pedig a Szerződésekből, mint nemzetközi megállapodásokból fakadó kötelezettségszegésének
megállapítását.

• Az Unió által kötött nemzetközi egyezmény is kikötheti, hogy az egyezményből felmerült jogvitákat az Európai Bíróság
előtt kell rendezni. Ilyen esetben is az Európai Bíróság a nemzetközi vitarendezési fórumokhoz hasonló funkcióban jár
el.

Az EUB előtti eljárások

• Kötelezettségszegés megállapítása iránti per (tagállam ellen az uniós jogból
fakadó kötelezettség megszegése miatt)
• Megsemmisítés iránti per (adott uniós intézmény, szerv ellen, ha annak jogi aktusa
az uniós jogba ütközik)
• Mulasztási per (uniós jog szerinti kötelező döntéshozatal elmulasztása az uniós
intézmény, szerv részéről)
• Uniós intézmények, szervek, hivatalok általi szerződésen kívül okozott károk
megtérítéséről való döntés
• Külön ítélkező fórumként önállósodott Közszolgálati Törvényszék előtt folytak a
közszolgálati perek (jelenleg Törvényszék)
• Nem peres eljárásnak tekinthető Bíróság előtt folyó előzetes döntéshozatali
eljárások

4
 2022. 11. 03.

Kötelezettségszegési eljárás

• Felperes (eljárási megindítója):

1) Európai Bizottság (tudomásszerzés magánféltől is
lehetséges)
2) Másik tagállam
• Alperes (akivel szemben folyik eljárás)
1) Mindig tagállam kötelezettségszegése a tárgya

Eljárási szakaszok
1) Informális szakasz
Bizottság újabb 2
Nem zárul le:
hónapot ad
Bizottság döntése Bizottságtól megszüntetésére
megindításról INDOKOLT
TÉNY és JOGI
VÉLEMÉNY
indokok KÖTÖTT

FIGYELMEZTETŐ
LEVÉL Részletes levél
tagállamtól TAGÁLLAMI VÁLASZ
(Bizottság körülírja (potenciális lezárás)
jogsértést)

1) Bizottság
Tagállamnak 2 1) Elismeri (Lezárul) jogsértés hiányát
hónapja van írásbeli megállapítja
észrevétel VAGY 2) Nem ismeri
megtételére el 2) Döntés
PERINDÍTÁSRÓL

5
 2022. 11. 03.

Eljárási szakaszok
Bizottság döntése
2) Peres szakasz megindításról
HATÁROZAT:
TÉNY ÉS JOGI
INDOKOK
KÖTÖTTSÉGE

BIZONYÍTÁS ÉS
Bizottság VS. FŐTANÁCSNOK
tagállam igénybevétele
szükség szerint

SZÓBELI SZAKASZ:
ÍRÁSBELI SZAKASZ:
Írásbeli érvek
Egyszeri
fenntartása vagy
viszontválasz
kiegészítése

Bírósági határozat

• Indokolt véleményben adott határidő utolsó napja

jogsértés fennállása szempontjából releváns
• Ésszerű határidőn belül orvosolnia kell megállapított
jogsértést
• Ennek ellenére nem hoz intézkedést (Bizottság
kezdeményezésére) ismét EuB-hoz fordul
• Átalányösszeg vagy kényszerítő bíráság megfizetésére
kötelezheti

6
 2022. 11. 03.

Megsemmisítés iránti per

• Az Európai Unió Bíróságához keresetet lehet benyújtani, hogy megvizsgálja az uniós intézmények és
szervek által elfogadott jogi aktusok jogszerűségét és adott esetben semmisnek nyilvánítsa azokat.

• Az ilyen keresetek egy része a Bírósághoz, más része a Törvényszékhez tartozik, függően attól, hogy ki a
kereset benyújtója, illetve mely intézmény vagy szerv aktusának felülvizsgálatát kérik. Jellemzően a
magánszemélyek által benyújtott keresetek, a Bizottság vagy uniós szervek aktusaival szemben indított eljárások a
Törvényszékhez tartoznak, míg az úgynevezett jogalkotási aktusokkal szembeni keresetek a Bírósághoz.

• A megsemmisítés iránti eljárás okaként hivatkozni lehet a Szerződés szerint:

• az érintett intézménynek, szerveknek valójában nem volt hatásköre az aktus elfogadására,

• hatáskörével visszaélt, lényeges eljárási szabálytalanság történt,

• a Szerződések vagy azok alkalmazására vonatkozó szabály sérült. Ez utóbbi a legtágabb mozgásteret biztosító
érvénytelenítési ok, melynek keretében az uniós jog általános jogelvei is hivatkozhatók (jogbiztonság elve,
jogos várakozások elve, arányosság elve).

• A megsemmisítés iránti eljárás megindításának szigorú határideje van: a kereset benyújtására az érintett aktus
kihirdetésétől, illetve a címzettel való közlésétől számított két hónap áll rendelkezésre.

• Az eljárás sajátossága még, hogy a megindítására jogosultak köre igencsak korlátozott:

1. privilegizált kérelmezők: a tagállamok, az Európai Bizottság, a Tanács, valamint az Európai Parlament;
2. feltételek fennállása esetén kérelmezők: Európai Központi Bank, a Régiók Bizottsága, a Számvevőszék;
3. nem privilegizált kérelmezők: magánszemélyek (természetes személyek vagy jogi személyek).

Mulasztási per:
• A mulasztási eljárás rendkívül ritka, abban az esetben indítható egy intézménnyel szemben, ha
az nem fogadott el egy jogi aktust, aminek az elfogadására köteles lett volna.
• Az eljárás megindítására ugyanazok jogosultak, mint a semmisség megállapítására irányuló eljárás
megindítására azzal, hogy magánszemélyek akkor indíthatnak ilyen eljárást, ha az ahhoz fűződő
érdeküket valószínűsítik.

• A kereset benyújtására akkor kerülhet sor, ha az érintett intézményt, szervet vagy hivatalt előzetesen
felkérték, hogy járjon el.

Az előzetes döntéshozatali eljárás:

• Az előzetes döntéshozatali eljárás az Európai Bíróság legsajátosabb és leggyakoribb eljárása, a
Bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik.

• Lényege, hogy az uniós jog tagállami bíróság általi alkalmazása során az uniós jog
értelmezésének vagy érvényességének kérdésben az Európai Unió Bírósága a tagállami
bíróság kezdeményezésére az érintett uniós jogi előírást kötelező erővel értelmezi, illetve
dönt annak érvényességéről.

• Az előzetes döntéshozatali eljárást a tagállami bíróságok kezdeményezhetik, amennyiben előttük

olyan ügy van folyamatban, amelyben szükséges az uniós jog értelmezése és a helyes értelmezést
illetően bizonytalanok vagy amennyiben kétségeik vannak az alkalmazandó uniós jogi aktus
érvényességét illetően.

7
 2022. 11. 03.

Vélemény iránti eljárás:

• A Bíróság jogosult véleményt adni egy, az Unió által megkötni tervezett

nemzetközi megállapodásnak a Szerződéssel való összhangjáról, amennyiben
erre vonatkozóan a Bizottságtól, az Európai Parlamenttől, a Tanácstól vagy egy
tagállamtól kérés érkezik.
• A véleménynek különös jelentősége van, ugyanis amennyiben az negatív, a megállapodás
megfelelő újratárgyalás vagy a Szerződés módosítása hiányában nem köthető meg.
• Összesen eddig 20 ilyen vélemény született. Ezek egy része azt tisztázta, hogy a
nemzetközi megállapodással érintett kérdésben az Uniónak kizárólagos vagy a
tagállamokkal megosztott hatásköre van, van-e hatásköre egyáltalán, más részükben
pedig azt vizsgálta, hogy a megállapodás egyes előírásai sértik-e a Szerződés konkrét
rendelkezéseit.
• A véleményeknek jelentős szerepe van az uniós hatáskörök alakításában, az Unió külső
fellépési határainak kijelölésében.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Az Európai Központi Bank

8
 2022. 11. 03.

Európai Központi Bank, EKB

(European Central Bank, ECB)
• Létrehozását az 1994-ben hatályba lépett Maastrichti Szerződés irányozta elő, működését 1998-ban kezdte meg.
Székhelye: Frankfurt.
• Az Európai Központi Bank független intézmény, a hatályos alapszerződés szerint nem fogadhat el utasításokat az
Európai Unió többi intézményétől, tagállami jegybankoktól vagy tagállami kormányoktól.
• Legfontosabb célja az árstabilitás megőrzése, vagyis az infláció alacsonyan tartása, eredeti feladatai közé
tartozik a jegybanki alapkamat megállapítása, az eurózóna valutatartalékainak kezelése, szükség esetén valutapiaci
beavatkozások eszközlése, az euró-bankjegyek és pénzérmék ellátásának biztosítása, a pénzügyi rendszer
működőképességének fenntartása, a pénzügyi folyamatok folyamatos elemzése.
• Az Európai Központ Bank része a Központi Bankok Európai Rendszerének (European System of Central Banks,
ESCB), melynek tagja rajta kívül az EU tagállamok összes jegybankja, akár eurózóna tagállam, akár nem, valamint az
Eurorendszernek, amely csak az EKB-t és az eurózóna tagállamok jegybankjait (jelenleg 19) foglalja magában.
• Intézményi felépítése tekintetében kiemelt szerepet játszik a Kormányzótanács (Governing Council), melynek tagja
mindegyik eurózóna tagállam elnöke és a Végrehajtó Bizottság (Executive Board) tagjai. Kéthavonta ülésezik.
• A Végrehajtó Bizottság tagjai az elnök, az alelnök és négy további tag – őket az Európai Tanács nevezi ki,
minősített többségi szavazással.

Az Európai Bankunió
• 2011-es EBA stressz-teszt teljes kudarca a spanyol bankrendszer vonatkozásában →
2012 nyarán 100 milliárd eurót meghaladó mentőcsomag kell → kiderülnek az EBA
Felügyeleti Tanács szervezetszociológiai természetű problémái (félelemből túl
konzervatív döntések) → szupranacionális intézmény (Európai Központi Bank)
bevonása indokolt
• az Európai Bizottság és a Tanács 2012 szeptemberében kiadott „A cél a valódi
gazdasági és monetáris unió” c. javaslatcsomagja
• tényleges létrejötte 2013-14 között (egyes elemei 2016-ban)
• 3 + 1 alrendszerből álló, centralizált pénzügyi keret:
• 1) az egységes felügyeleti mechanizmus (Single Supervisory Mechanism - SSM),
• 2) az egységes szanálási mechanizmus (Single Resolution Mechanism - SRM)
• 3) a betétbiztosítási rendszer reformja (European Deposit Insurance Scheme –
EDIS).
• +1) az ún. egységes európai szabálykönyv (Single Rulebook), amely az uniós
hitelintézeti szektor egységes szabályrendszere.

9
 2022. 11. 03.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Az Európai Számvevőszék

Európai Számvevőszék
(European Court of Auditors)
• Az 1977-es alapítású luxemburgi székhelyű intézmény évente auditálja az Európai
Unió összes intézményét és arra kíváncsi, hogy a bevételek beérkeztek-e és a
kiadások az Európai Unió szabályai szerint lettek-e elköltve.
• Tagjainak száma megegyezik a tagállamok számával. A tagállami jelölést
követően az Európai Parlament meghallgatja a jelölteket és a Tanács nevezi ki
őket hat évre, a mandátum megújítható. A jelöltektől vagy a tagállam hasonló
hatóságánál végzett korábbi munka vagy legalább megfelelő képesítés elvárt.
• A Számvevőszék tagjai maguk közül választanak elnököt.
• Feladatai közé tartozik az uniós költségvetés zárszámadásának ellenőrzése –
mivel az ezzel kapcsolatos munkát elsősorban az Európai Bizottság végzi,
elsősorban az ő munkájukat ellenőrzi és beszámol róla a Tanácsnak és az Európai
Parlamentnek.

10
 2022. 11. 03.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Egyéb uniós szervek és

hivatalok (a teljesség
igénye nélkül)

11
 2022. 11. 03.

Gazdasági és Szociális Bizottság

(ECOSOC) I.
• 1957-ben alapította az EGK-t létrehozó hat ország
• székhelye Brüsszel
• a munkaadók és a munkavállalók szervezetei, valamint a társadalom egyéb területei, így
különösen a gazdasági és a társadalmi élet, az állampolgári részvétel, a szakmai és a
kulturális területek reprezentatív szereplőit tömörítő szervezetek képviselőiből áll
• az EU demokratikus legitimitásának és hatékonyságának erősítése a társadalmi párbeszéd
útján
• Szervezete:
• tagjainak száma nem haladhatja meg a 350-et, a tagállamok javaslatai alapján a Tanács
fogadja el (5 évre szól), előtte konzultál a Bizottsággal és konzultálhat az érintett civil
szervezetekkel, érdekképviseletekkel ma 28 államból összesen 350 tagja van
• Közgyűlés
• Elnökség
• Elnöki Testület

Gazdasági és Szociális Bizottság

(ECOSOC) II.
• Hatáskörei:
• fő feladata a tanácsadás, vélemények kidolgozása, gazdasági,
szociális és foglalkoztatási ügyekben, de véleményt nyilváníthat a
az uniós jogalkotás bármely kérdésében
• véleményei nem kötelezők!
• konzultáció típusai
• kötelező konzultáció (a Szerződésekben meghatározott esetekben, pl. agrárpolitika,
versenypolitika)
• választható konzultáció (a Tanács, vagy a Bizottság, vagy az EP szükségesnek látja)
• saját kezdeményezésű konzultáció
• kiegészítő feladatok
• a civil szervezetek nagyobb mértékű bevonása az európai döntéshozatalba
• a civil szervezetek szerepének fokozása a nem uniós országokban
• küzdelem a kirekesztés ellen, a fogyatékkal élők jogainak védelméért, a családokért, az
általános érdekekért (szervezetében is visszatükröződik)

12
 2022. 11. 03.

Régiók Bizottsága I.

• a Maastrichti Szerződés hozta létre tagállami kérésre

• székhelye Brüsszel
• a regionális és helyi hatóságok számára teremt intézményesített lehetőséget
az uniós folyamatokba való bekapcsolódásra
• az EP, a Tanács és a Bizottság munkáját segíti
• 350 tag, 27 tagállam által 5 évre delegálva
• Szervezete:
• Közgyűlés, 27 nemzeti delegáció, politikai csoportok
• Elnökség → elnök, első alelnök, tagállami alelnökök
• 6 szakbizottság

Régiók Bizottsága II.

• Hatáskörei:
• uniós intézmények részére történő véleményadás
• kötelező konzultáció (pl. transzeurópai közlekedés, gazdasági és
társadalmi kohézió
• fakultatív konzultáció
• különböző súlyú konzultációk
• vélemény, állásfoglalás, előre tekintő vélemény, előre tekintő jelentés,
hatástanulmány, tanulmány
• Európai Unió Bíróságához fordulás joga → saját előjogai védelme
érdekében semmissé nyilvánítást kezdeményezhet (Lisszaboni Szerződés)

13
 2022. 11. 03.

Európai Beruházási Bank, EBB

(European Investment Bank, EIB)
• Az 1958 óta működő intézmény a világ legnagyobb multilaterális fejlesztési bankja, mely az
Európai Unió szakpolitikáinak érvényesülése érdekében tevékenykedik – jelenleg az EU 2020
program megvalósítását szolgáló projekteket támogat elsősorban. Székhelye: Luxemburg.
• Forrásai a tagállamok befizetéseiből és a nemzetközi tőkepiacokról származnak, s ezeket nagy
(általában 25 millió euró vagy annál nagyobb értékű) projektek finanszírozására fordítja, 90%-ban
Európában, 10%-ban környező országokban illetve a világ más részein. A projekteket az EIB
kizárólag társfinanszírozza (a beruházás maximum 50%-át biztosítja), de mivel nonprofit alapon
működik, a hitelek költségei rendkívül alacsonyak, tehát a hitelfelvevők számára kedvezőek.
• Az EIB négy nagy témakörben helyezi ki hiteleit, ezek az innováció, a kis- és közepes méretű
vállalkozások támogatása, az infrastruktúra és a környezetvédelem. (Finanszírozta például a
Nagy-Britanniát és Franciaországot összekötő Eurotunnelt, a brüsszeli szennyvízhálózat felújítását,
Magyarországon számos vasútvonal felújítását, illetve a Szegedi Lézerközpont kialakítását.)

Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank

(European Bank for Reconstruction and Development, EBRD)

• Bár nem az Európai Unió intézménye, két okból érdemes röviden szólni róla ebben a fejezetben:
• egyrészt, az Európai Unió is rendelkezik jegyzett tőkével az intézményben,
• másrészt, éppen a kelet-közép-európai rendszerváltások hívták életre, tehát Magyarország szempontjából
nemcsak gazdasági, hanem történelmi jelentőséggel is bír.
• Az 1991-ben alapított, londoni székhelyű pénzintézet az EIB-hez hasonlóan elsősorban
fejlesztéspolitikai célok mentén működik, nagy projektekhez ad nagyon kedvező hiteleket.
• Létrehozásakor tevékenysége fókuszában Kelet-Közép-Európa és a posztszovjet térség volt, mára
globálissá bővült.
• Az EBRD Magyarországon az elmúlt több mint negyedszázad során mintegy 180 projektet
finanszírozott, többek között az M6 autópálya építését, hazai bankok infrastruktúra-fejlesztését, stb.

14
 2022. 11. 03.

Az EU ügynökségeinek tipológiája
1. Végrehajtó ügynökségek
2. Decentralizált ügynökségek
3. KKBP ügynökségek
4. EURATOM ügynökségek
5. „Kiszolgáló” ügynökségek

EU Agencies Network | Extranet

Végrehajtó ügynökségek (6 db)

(executive agencies)
• Minden végrehajtó Munkája szorosan kapcsolódik az Európai Bizottsághoz (legtöbbjük
székhelye is ott található), nem ritka, hogy egy-egy rövidebb időszakra hozzák őket létre
– ilyen volt például az EU Szerbia, Koszovó, Montenegró és Macedónia számára folyósított
támogatás lebonyolításával megbízott ügynökség (European Agency for Reconstruction,
EAR), mely 2000 és 2008 között működött.
• ügynökség egy-egy Főigazgatósághoz (DG) tartozik, annak egy-egy kiemelt feladatát
támogatja.
• Végrehajtó ügynökségek:
• Oktatási, Audiovizuális és Kulturális VÜ,
• Kkv-ügyi VÜ (EASME),
• Az Európai Kutatási Tanács VÜ (ERCEA),
• Fogyasztó-, Egészség-, Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági VÜ (Chafea),
• Kutatási VÜ,
• Innovációs és Hálózati Projektek VÜ (INEA).

15
 2022. 11. 03.

Decentralizált ügynökségek
(decentralized agencies)
• A szabályozó jellegű ügynökségek esetében természetesen nem arról van szó, hogy az uniós szabályozást
„elvennék” a Bizottság-Tanács-Parlament hármastól, hanem arról, hogy egyes szakmai-technikai kérdésekben
rendelkeznek szabályozási kompetenciákkal. Ilyen többek közt az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség vagy az
Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala.
• A tanácsadó jellegű ügynökségek az Európai Bizottság (esetenként a tagállamok) számára adnak szakmai,
szakpolitikai tanácsokat. Részt vesznek a szakpolitika-formálás folyamatában, de nem hozhatnak döntéseket.
Például, az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség felméri az élelmiszeripari termékek, adalékanyagok,
génmanipulált élelmiszerek egészségügyi hatásait, de az adott termékek szabályozása már normál uniós
döntéshozatal hatásköréhez tartozik.
• Az operatív ügynökségek általában a Maastrichti Szerződés által a második (közös kül- és biztonságpolitika) illetve
harmadik pillérhez (belügyek, igazságügy) kapcsolódó területeken működnek. Ilyen ügynökség például az Európai
Rendőrségi Hivatal (EUROPOL), mely támogatja a tagállamokat a bűnözés és terrorizmus elleni küzdelemben, de
ilyen a budapesti székhelyű Európai Képzési Bűnüldözési ügynökség (CEPOL).
• Az információs ügynökségek leginkább egy-egy témában működő think tankekhez hasonlítanak – feladatuk az adott
terület kutatása, tagállami szakemberek bevonása egy-egy téma feldolgozásába, jelentések készítése. Ilyen például a
már említett CEDEFOP, vagy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség.
• A szolgáltató jellegű ügynökség típusából mindössze egy van: ez az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja, mely
évente 750.000 (!) oldalnyi szöveg fordítását végzi el.

Európai Űrkutatási Ügynökség

(European Space Agency, ESA)
• Kormányközi szervezet, nem az Európai Unió intézményrendszerének része, mégis, szorosan együttműködik
azzal.
• Jelenlegi formájában 1975 óta létezik.
• 22 tagállamának nem mindegyike EU-tag és a számból kiderül, hogy nem minden EU tagállam vesz részt a
munkájában.
• Székhelye Párizsban van, de számos intézménye működik Európa-szerte (például űrhajós-kiképző központja a
németországi Kölnben található).
• Rakétakilövő-állomással rendelkezik Francia Guayana területén.
• Az Európai Unióval közösen felelősek a Copernicus és a Galileo programért, kutatásait részben az Európai
Unió K+F költségvetéséből finanszírozza. Az Európai Unióval közös, „Towards a United Space in Europe”
jelmondatának megfelelően a 2016-ban kötött megállapodás alapján célja világszínvonalú űrkutatási
tevékenység megvalósítása, mely hozzájárul az innovációhoz és a gazdasági növekedéshez.

16
 2022. 11. 03.

Európai Külügyi Szolgálat, EKSZ

(European External Action Service, EEAS)
• Az Európai Unió diplomáciai testülete.
• 2011 óta működik, az akkori kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Catherine Ashton sokat
tett a szolgálat megszervezéséért, később Federica Mogherini, ma Josep Borrell irányítja.
• Az Európai Külügyi Szolgálat Angolától Zimbabwéig szerte a világon biztosítja az Európai Unió
diplomáciai képviseletét, s ellátja ezt a feladatot nemzetközi szervezeteknél (WTO, OECD,
ENSZ, stb.) is.
• Munkáját az Európai Unió Globális Stratégiájának (2016) alapján végzi, tevékenységének
fókuszában a migrációs helyzet feltárása, a válságövezetek biztonsági vonatkozásainak
azonosítása, az EU bővítési és szomszédságpolitikájának támogatása, a humanitárius
segítségnyújtás előkészítése, a fejlesztéspolitika támogatása, az emberi jogok és a
demokrácia fejlesztése, a többoldalú kapcsolatok fejlesztése, a klíma- és energiapolitika
támogatása, a kulturális és gazdasági kapcsolatok elmélyítése áll.

Európai Ügyészség
(European Public Prosecutor’s Office, EPPO)
• Megerősített együttműködés (20+2 tagállam).
• Az EU pénzügyi érdekeit sértő csalás és egyéb
bűncselekmények.
• 2020-tól működik.
• Hatáskör:
• EU költségvetési és más pénzügyi csalások,
• Határon átnyúló ÁFA-csalások,
• (terrorizmus).
• Feladat: nyomozás és vádemelés.
• Elnöke: Laura Codruta Kövesi (Románia, 2020-)

17
 2022. 11. 03.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

uni-nke.hu

18
 2023. 05. 08.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Az EU politikai rendszere
Az uniós közpolitika értelmezése. A közpolitikaformálás ciklusa.
Policy-making és jogalkotás. Tagállam-EU hatáskörmegosztás.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Az EU, mint politikai rendszer

1
 2023. 05. 08.

A politika 3 szintje
• Az Unió értelmezhető politikai rendszerként, a ”politika”
mind a három aspektusából.
• Polity: a politikai rendszer szerkezete és intézményei,
• Politics: a politikai közélet konfliktusos versengése, a hatalmi
politika
• Policy: közpolitika, amely a kormányzati politika tartalmi
oldalára utal.

Politics, Polity, Policy

2
 2023. 05. 08.

Hatalmi ágak
• Európai Tanács • Tanácsa
– tagállami végrehajtás • tagállami végrehajtás
– uniós jogalkotás • uniós jogalkotás
– uniós végrehajtás
• Európai Bíróság
• Európai Bizottság
• uniós jogalkalmazás
– uniós végrehajtás
• tagállami
– uniós jogalkotás
jogalkalmazás
• EP
– uniós jogalkotás

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Uniós közpolitika

3
 2023. 05. 08.

Közpolitika (policy) I.
• Thomas Dye: „A közpolitika magában foglalja mindazt,
amit a kormányok megtesznek vagy nem tesznek meg.”
• „A közpolitika kormányzathoz kötődik, konkrét
társadalmi problémára vagy igényre reagál, valamely
döntésben jelentkezik és magába foglalja a döntés
megvalósítását.” (Hajnal-Gajduschek, 2010)

Közpolitika (policy) II.

• kormányzathoz köthető

• társadalmi problémára reagál

• valamilyen döntésben realizálódik

• döntés meghozatala, alkalmazása, megszervezése,

értékelése

4
 2023. 05. 08.

Közpolitikai eszközök
számtalan tipológia
• van der Doelen féle
• regulációs, regulatív
• gazdasági
• információs
• Anderson féle
• kényszermentes
• ellenőrzés
• engedélyezés
• hitelek, szubvenciók, támogatások
• kiszerződés
• adópolitika
• piaci- és tulajdonosi beavatkozások
• közszervezetek általi irányítás
• szankciók

Közpolitikai eszközök
állami beavatkozás alapján
Állami beavatkozás mértéke

• kényszerítő
• közvetlen irányítás
• állami cégek alkalmazása
• szabályozás
• vegyes
• adók
• tulajdonjog árverezése
• támogatás (anyagi)
• információs és meggyőző eszközök
• önkéntes
• piac (láthatatlan kéz)
• önkéntes szervezetek
• család, közösség

5
 2023. 05. 08.

Közpolitika szereplői
(több csoportosítás)
Hajnal-Gaiduschek
• állami - kormányzati szereplők
• nemzetközi szereplők
• hazai társ., gazd., pol. szereplők
Howlett-Ramesh
• állami szféra szereplői
• nem állami szféra szereplői
• nemzetközi szféra szereplői

Hogyan csoportosíthatók a
közpolitikák?
• Theodor J. Lowi szerint:
1. Elosztó politikák (disztribúció), melyek a kormányzati
erőforrások elosztását irányítják (pl. agrártámogatások)
2. Újraelosztó politikák (re-disztribúció), melyek egyes
társadalmi rétegek között csoportosítanak át erőforrásokat
(pl. adópolitika, szociális ellátások)
3. Szabályozó politikák, melyek az egyéni vagy csoportos
cselekvés körülményeit és korlátait határozzák meg,
4. Alkotmányos politikákat, melyek az állami
intézményrendszer formálását szolgálják.

6
 2023. 05. 08.

Közpolitikai szereplők
csoportosítása
1. Közpolitikai döntéshozók: az ő magatartásukat a végrehajtó (kormány) és a
törvényhozó (parlament) hatalmi ág részeként a társadalmi elvárások, igények,
politikai ideológiák, személyes meggyőződés, és hatalmi érdekek is alakítják.
2. Tisztviselők: politikai-ideológiai szempontból jó esetben semlegesek, ám
intézményük és saját érdekeik nálunk is szerepet játszanak.
3. Érdekszerveződések: a döntéshozatali és jogalkotási folyamatokra érdemi
befolyást gyakorolnak.
• E szereplők a közpolitikai folyamatokat, a közpolitikai ciklus minden szakaszában
követik és formálják.

Közpolitikai ciklus (policy cycle)

Napirend-
képzés
(agenda-
setting)

Közpolitika-
Értékelés (policy
formálás (policy
evaluation)
formulation)

Megvalósítás Döntéshozatal
(policy- (decision-
implementation) making)

7
 2023. 05. 08.

Közpolitikai ciklus fázisai

• Napirend-képzés (agenda-setting): a közpolitikai univerzum valamennyi
szereplőjének közreműködésével a közpolitikai napirend kialakítása,
• Közpolitika-formálás (policy formulation): közpolitikai alternatívák
kidolgozása, megvitatása, mérlegelése a közpolitikai szereplők egy szűkebb
körének közreműködésével,
• Döntéshozatal (decision-making): a közpolitikai döntéshozók (jogalkotók)
meghozzák a döntést.
• Megvalósítás (policy-implementation): érintett közpolitikai szereplők egy
szűkebb köre vesz részt a megvalósításban.
• Értékelés: a közpolitikai univerzum egészének szereplői részt vesznek benne.
A tapasztalatok alapján új napirendet is javasolhatnak.

A közpolitikai ciklus
Az Európai Unió ún. Unidentified
Political Object (UPO), így a
közpolitikai ciklus részben más
aktorokkal és más
döntéshozatallal működik.

Sui generis politikai rendszer és

jogrendszer

„Governance without
government”

Hard law
Soft law
Együttműködések (pl. Open
Method of Coordination)

8
 2023. 05. 08.

Az EU közpolitikai rendszerének
vannak sajátosságai
• Az újraelosztó-politikák terén csekély mozgástérrel
rendelkezik, mivel csupán a GDP 1,24%-át kezeli (a tagállami
költségvetések a GDP 45%-át!), így alapvetően nem célja a
tagállamok, vagy a tagállamokon belül az erőforrás
átcsoportosítás.
• Az EU-nak valamivel nagyobb szerepe van az elosztó politikák
terén. Az uniós költségvetési kiadások mintegy 80%-át
mezőgazdasági és regionális politikák teszik ki.
• Az alkotmányos politikák terén is csekély a mozgástere,
hiszen az uniós intézményrendszer és a hatáskörök
megosztásának jogát a tagállamok maguk számára tartják fenn!

Előtérben a szabályozási politikák

• Az EU jelentős és egyre növekvő szerepet játszik a
szabályozási kérdésekben.
• Az Egységes Európai Okmány (1986) mérföldkőnek számít a
tagállamok közötti jogharmonizáció, és ezzel együtt az uniós
szabályozás növekedésében.
• A tagállamok parlamentjei által elfogadott jogszabályok egy
jelentős része brüsszeli eredetű (óvatos becslés szerint 6-35%,
mások szerint a gazdaságpolitika és a környezetvédelmi
szabályozás területén akár 75-80%)

9
 2023. 05. 08.

Szabályozás a modern kormányzás

legfontosabb eszköze
• Hix és Hoyland szerint, amíg a második világháború utáni
évtizedekben a közpolitikai cselekvés fókuszában az elosztó és
újraelosztó politikák álltak, addig manapság a közpolitikai
viták leginkább a gazdasági és társadalmi viszonyok
szabályozása körül zajlanak.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Döntéshozatal, jogalkotás

10
 2023. 05. 08.

Rendes jogalkotási eljárás – első olvasat

Rendes jogalkotási eljárás – második olvasat

11
 2023. 05. 08.

Rendes jogalkotási eljárás – harmadik olvasat

Rendkívüli jogalkotási eljárások

1. Konzultációs eljárás
• a domináns aktor a Tanács, az EP csak konzultatív aktor, kormányközi logika,
tagállami érdekek
2. Egyetértési eljárás
• Parlamenti egyetértési eljárás: EP vétójoga (nk. szerződések ratifikációja,
csatlakozás/kilépés, jogállamisági eljárás, többéves pü. keret elfogadása)
• Tanácsi egyetértési eljárás: Tanács vétójoga (nagyon ritka, pl. EP
szervezeti ügyek, vizsgálóbizottságok, ombudsman)
3. Költségvetési eljárás
• az éves uniós költségvetés elfogadását biztosítja;
• az EP és a Tanács mellérendeltek;
• különbség a rendes jogalkotáshoz képest, hogy nincs második olvasat, és a
döntési sorrend fordított.

(Rendes jogalkotási eljárás = együttdöntési eljárás)

12
 2023. 05. 08.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Európai kormányzás

Az európai kormányzás fogalma

• A kormányzás a politikai koordináció intézményes formáját
jelenti, ahol kollektíve kötelező érvényű döntések születnek, és
azokat végre is hajtják (Scharpf, 1995);
• Az Európai Unió a kormányzási formák egészen különböző formáit
foglalja magában;
• Sem a nemzetállami, sem a nemzetközi intézmények kormányzása
felől nem lehet teljes mértékben megérteni;
• A probléma abból fakad, hogy maga az EU egy hibrid politikai struktúra
(se nem állam, se nem nemzetközi intézmény);

13
 2023. 05. 08.

Mi is az Európai Unió?
• Egyedülálló többszintű kormányzási forma (Puchala,
1972, Wallace 1983, Caparaso);
• Posztmodern állam (Ruggie, 1993);
• Átruházott és megosztott szuverenitások hálózata
(Keohane, Hoffman, 1991);
• Hálózati kormányzás rendszere, amelyben az állam és a
társadalmi szereplők együttesen vesznek részt
(Kohler-Koh, 1996);

UPO – „Azonosítatlan politikai

tárgy” (Jacques Delors)

14
 2023. 05. 08.

UPO
• Ahhoz, hogy egy ilyen meghatározhatatlan (Jacques
Delors kifejezésével élve UPO – Unidentified Political
Object) intézményt értelmezni tudjunk, tö̈bb
tudományágat is érdemes segítségü l hívni.
• A kilencvenes években elterjedt becslések szerint
az Európai Unióval kapcsolatos jelenségek
legalább 40 százaléka a jogtudomány (közösségi
jog), 40 százaléka a gazdaságtudomány, maradék
20 százaléka pedig a politikatudomány
eszkö zeivel írható le.

Többszintű, többszereplős kormányzási

mix Tanja Börzel szerint
• Börzel amellett érvel, hogy az európai kormányzás
tulajdonképpen a különböző kormányzási formák mixe,
amelyben a szupranacionális centralizáció hierarchikus
struktúrája és a nyílt koordinációs mechanizmus jelentik a két
végpontot.
• A politikai területtől, és a döntéshozatali módtól függ, hogy
milyen kormányzási mix jellemző;
• Annak ellenére, hogy a kormányzás több szinten zajlik, valójában
kormányközi aktorok és a politikai verseny határozza a
koordináció módját;
• Az európai kormányzás sajátossága, hogy egyéni aktorok csak
ritkán játszanak szerepet a koordinációban, az európai
kormányzás tehát kormányzati szereplők által dominált.

Forrás: Tanja Börzel: Negotiation and Competition in the shadow of hierarchy. JCMS 2010 Volume 48. Number 2. pp. 191–219

15
 2023. 05. 08.

„Európai kormányzási mix”

Szupranacionális, Nyílt koordinációs

hierarchikus mechanizmus
centralizáció

Forrás: Tanja Börzel: Negotiation and Competition in the shadow of hierarchy. JCMS 2010 Volume 48. Number 2. pp. 191–219

A „közösségi módszer”: hierarchikus,

szupranacionális kormányzás
• Hierarchikus, szupranacionális centralizáció: bár az EU nem
rendelkezik legitim erőszak-monopóliummal arra vonatkozóan,
hogy az EU jogot végrehajtsa, mégis szerződés szerint
lehetősége van hierarchikus koordinációra.
• Pl.: az EKB határozza meg az euró-zóna tagok monetáris
politikáját; vagy versenykorlátozó magatartás esetén az Európai
Bizottság szankciókat kezdeményezhet, és az Európai Bíróság is
kötelezheti a tagállamokat akaratunk ellenére az európai jog
betartására. (Sok esetben a végrehajtásért maguk tagállamok a
felelősek, nem teljesítés esetén azonban jogi szankciókra
számíthatnak)

16
 2023. 05. 08.

Nyílt koordinációs mechanizmus

• Nyílt koordinációs mechanizmus (OMC): egy olyan nyílt

kormányzati forma, ahol a tagállamok önkéntes
megállapodásokat kötnek, többnyire kormányközi
alapon; nem teljesítés esetén nincsen szankció (ezért
érzékeny területeken sokszor alkalmazott módszer)

Az európai kormányzás területei

• „soft” területek: ahol a tagállamok nem igazán
hajlandók nagyobb fokú szuverenitás átruházásra, így
valódi szankciók nem lehetségesek;

• „hard” területek: ahol a tagállamok már nagy fokú

szuverenitás átruházást hajtottak végre, így a nem
teljesítés szakcionálható;

17
 2023. 05. 08.

Más megközelítések, elnevezések

• A szerzők többsége érzi az európai kormányzás konceptualizációjának
hiányosságait és szükségességét, ezért saját terminológiát alkot.
• Innovatív kormányzás (innovative governance), amely a többszintű és
különböző kormányzási módok együttes működésére utal. (Tömmel &
Verdun, 2009)
• Kísérleti kormányzás, amely az EU-ban meglévő stratégiai
bizonytalanság valamint a hatalommegosztás multipolaritására utal.
(experimentalist governance) (Sabel & Zeitlin, 2010)

TERMINOLÓGIAI KÁOSZ…

Ingeborg Tömmel and Amy Verdun: Innovative Governance in the European Union: The Politics of Multilevel Policymaking. Boulder, CO: Lynne Rienner, 2009.
Charles F. Sabel, Jonathan Zeitlin. Experimentalist Governance in the European Union: Towards a New Architecture. By Oxford: Oxford University Press, 2010.

ÁLLAMTUDOMÁNYI ÉS
NEMZETKÖZI
TANULMÁNYOK KAR

Lisszaboni Szerződés
hatáskör katalógusa és az
egyes szakpolitikák
besorolása

18
 2023. 05. 08.

A szakpolitikák jellemzői
• A közös politikák kialakulásának okai.
• A közösségi szakpolitikák főszereplői:
• Európai Bizottság: jogszabály kezdeményezés,
• Európai Parlament + Tanács,
• Tagállamok (COREPER),
• Külső szereplők: szociális partnerek (szakszervezetek, munkaadói
szervezetek) + civil szervezetek + üzleti érdekek.

Hatáskörmegosztás
• A Maastrichti Szerződés pilléres szerkezete:
• első pillér: ún. közösségi területek,
• második pillér: kül- és biztonságpolitika,
• harmadik pillér: bel-és igazságügyi együttműködés
büntetőügyekben.
• A Lisszaboni Szerződés hatáskörmegosztása:
• Kizárólagos hatáskör,
• Megosztott hatáskör,
• Támogató hatáskör,
• Egyedi kategória a gazdaság- és foglalkoztatáspolitika, valamint a
kül- és biztonságpolitika.

19
 2023. 05. 08.

A kizárólagos hatáskör
„Ha egy meghatározott
területen a Szerződések
kizárólagos hatáskört
ruháznak az Unióra, e
területen kizárólag az
Unió alkothat és
fogadhat el kötelező
erejű jogi aktust,
a tagállamok pedig csak
annyiban, amennyiben
őket az Unió erre
felhatalmazza, vagy ha
annak célja az Unió által
elfogadott jogi aktusok
végrehajtása.”

[EUMSZ 2. cikk (1) bek.]

A megosztott hatáskör 1.
• Főszabály: az, ami NEM kizárólagos vagy támogató-összehangoló-kiegészítő.
[EUMSz. 4. cikk (1) bek.]
• A következő területeken alkalmazandó
− belső piac,
− a szociálpolitikának az e szerződésben meghatározott vonatkozásai,
− gazdasági, társadalmi és területi kohézió,
− mezőgazdaság és halászat, kivéve a tengeri biológiai erőforrások megőrzését,
− környezetvédelem,
− fogyasztóvédelem,
− közlekedés,
− transzeurópai hálózatok,
− energiaügy,
− a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség,
− a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak az e szerződésben
meghatározottvonatkozásai.

20
 2023. 05. 08.

A megosztott hatáskör 2.
„Ha egy meghatározott területen a Szerződések a
tagállamokkal megosztott hatáskört ruháznak az Unióra, e
területen mind az Unió, mind pedig a tagállamok
alkothatnak és elfogadhatnak kötelező erejű jogi
aktusokat. A tagállamok e hatáskörüket csak olyan
mértékben gyakorolhatják, amilyen mértékben az Unió
hatáskörét nem gyakorolta. A tagállamok olyan mértékben
gyakorolhatják újra a hatáskörüket, amilyen mértékben az
Unió úgy határozott, hogy lemond hatáskörének
gyakorlásáról.”
[EUMSz. 2. cikk (2) bek.]

A támogató-összehangoló-kiegészítő hatáskör
„Meghatározott területeken és a
Szerződésekben megállapított feltételek
mellett az Unió hatáskörrel rendelkezik
a tagállamok intézkedéseit támogató,
összehangoló vagy kiegészítő
intézkedések megtételére, anélkül
azonban, hogy ennek révén elvonná a
tagállamok e területeken meglévő
hatásköreit.

Az Unió e területekre vonatkozó, a

Szerződésekben meghatározott
rendelkezések alapján elfogadott kötelező
erejű jogi aktusai nem eredményezhetik
a tagállamok törvényi, rendeleti vagy
közigazgatási rendelkezéseinek
harmonizációját.”

[EUMSz. 2. cikk (5) bek.]

21
 2023. 05. 08.

A különleges esetek

Továbbá:
− közös kül- és biztonságpolitika [EUMSz. 2. cikk (4) bek.]
− kutatás, technológiafejlesztés, űrkutatás [EUMSz. 4. cikk (3) bek.]
− fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtás [EUMSz. 4. cikk (4) bek.]

Szubszidiaritás és arányosság
Szubszidiaritás [EUSz. 5. cikk (3) bek.] Arányosság [EUSz. 5. cikk (4) bek.]
• „A szubszidiaritás elvének megfelelően azokon • „Az arányosság elvének megfelelően az Unió
a területeken, amelyek nem tartoznak intézkedése sem tartalmilag, sem formailag
kizárólagos hatáskörébe, az Unió csak akkor nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések
és annyiban jár el, amikor és amennyiben a célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.
tervezett intézkedés céljait a tagállamok • Az Unió intézményei az arányosság elvét a
sem központi, sem regionális vagy helyi szubszidiaritás és az arányosság elvének
szinten nem tudják kielégítően alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben
megvalósítani, így azok a tervezett intézkedés foglaltak szerint alkalmazzák.”
terjedelme vagy hatása miatt az Unió szintjén
jobban megvalósíthatók.
• Az Unió intézményei a szubszidiaritás elvét a
szubszidiaritás és az arányosság elvének
alkalmazásáról szóló jegyzőkönyvben
meghatározottak szerint alkalmazzák. A
nemzeti parlamentek az említett
jegyzőkönyvben megállapított eljárásnak
megfelelően gondoskodnak a szubszidiaritás
elvének tiszteletben tartásáról.”

22
 2023. 05. 08.

Az uniós közpolitika típusai

• Hix és Hoyland az uniós közpolitikákat 5 csoportba lehet sorolni:
1. Szabályozó politikák (a 4 szabadság szabad mozgását biztosító
politikák, versenypolitika)
2. Kiadási politikák (az uniós költségvetési források elosztását
biztosító politikák: KAP, regionális/kohéziós politika, K+F)
3. Makrogazdasági politikák (leginkább a monetáris unió
működéséhez kapcsolódó politikák)
4. Belső politikák (biztosítják az európai polgárok politikai,
gazdasági és szociális jogait, lefedik a bevándorlási és
menekültügyi politikákat és az uniós állampolgárokat érintő
kérdéseket)
5. Külső politikák (biztosítják az Unió egységes hangját, magukban
foglalva a közös kül-, biztonság-, és védelempolitikát, nemzetközi
kereskedelempolitikát, nemzetközi fejlesztéspolitikát.

Közpolitikai költségek és
hasznok
James O. Wilson:
• Különbséget kell tenni a közpolitikák költségeinek és
hasznainak szűk körű koncentrálódása, és széles körű
szétterülése között.

23
 2023. 05. 08.

Költségek és hasznok (+, -)

• Amikor mind a költségek, mind a hasznok széleskörűek, akkor a
kormányzat kevés ellenállásba ütközik.
• Amennyiben a hasznok széles körben jelennek meg, de a költségek
szűk körre hárulnak, pl. Fogyasztóvédelem, vagy környezeti politikák
esetében, a status quo fenntartásában érdekelt csoportok erős ellenállást
fejtenek ki szabályozás megváltoztatásának irányába. Ekkor egy
közvéleményt mozgósító, közpolitikai vállalkozó közreműködése szükséges.
• Ha mind a költségek, mind a hasznok szűk kört érintenek, akkor az
érdekcsoportok versengése lesz a meghatározó.
• A széles körű költségek, és a koncentrált hasznok pedig klientalista
politikát eredményeznek, amely gyakran a közpolitikai döntéshozókat
(jogalkotókat), a döntéselőkészítő apparátust, valamint az
érdekszerveződéseket magában foglaló vasháromszögben manifesztálódik.
(iron triangle, Wilson)

Szakpolitikák tipológiája

1. Témájuk jellege alapján:

a. redisztributív (újraelosztó);
b. disztributív (elosztó);
c. regulatív (szabályozó).
2. Hix & Hoyland az EU szektorális működésre fókuszálva:
a. szabályozó (pl. belső piaci 4 alapszabadság);
b. kiadási (pl. ktsgv. elosztás, járványkezelés);
c. makrogazdasági (pl. eurozóna monetáris pol.);
d. belső (pl. uniós polgárok jogai, bevándorlás, menekültek);
e. külső (pl. harmadik országokkal kapcs. fellépés).

24
 2023. 05. 08.

Közpolitika-alkotási módok tipológiája

1. Hix, valamint Simon Zoltán:
a. közösségi módszer;
b. kormányközi;
c. szakpolitikai koordináció.
2. Wallace és Reh:
a. klasszikus közösségi módszer (stakeholderek előnyben);
b. szabályozó módszer (jogalkotás, tagállami kontroll);
c. elosztási módszer (Bizottság a központban);
d. szakpolitikai koordináció (soft law, OMC, egyéb koord.);
e. intenzív transzgovernmentalizmus (Európai Tanács közp.).

Unió, mint szabályozó „állam”

• Giandomenico Majone szerint az EU sajátossága, hogy a társadalmi viszonyok rendezését sokkal
inkább szabályozás és jogi eszközök, semmit újraelosztási politikák révén kívánja elérni.

• Az uniós szabályozás elsősorban a belső piac működési hiányosságait igyekszik orvosolni az európai
polgárok közösségének érdekében. Ezért az uniós közpolitika főleg az áru, tőke, munkaerő és a tőke
szabad mozgásának szabályozására irányul az egységes belső piacon.

• Majone érvelése szerint, éppen ezért az uniós közpolitikának nincs is szüksége a nemzeti jóléti
rendszerekhez hasonló demokratikus legitimációra, és kifejezetten távol kell tartania magát a
többségi elvű politika működésétől.

• Mindazonáltal orvosolnia kell a működését övező hitelességi válságot. Mindezek érdekében:

• Átláthatóbbá kell tennie a döntéshozatalt és a jogalkotást,

• A közpolitikaformálásban résztvevők szakmai kompetenciáját növelni kell,

• Jobban kell védeni a kisebbségi érdektörekvéseket,

• Erősíteni kell az nemzeti és európai parlamenti képviselők, a bíróságok, az ombudsmanok, média és civil
szektor ellenőrző szerepét.

25
 2023. 05. 08.

Fókuszban a gazdasági szabályozás...

• Az uniós közpolitika sajátossága, hogy az EU

szabályozási tevékenységének elsődleges, de nem
kizárólagos területe a gazdasági szabályozás.
• A piaci integrációt segítő szabályokon túl az uniós
jogalkotók ma már jelentős figyelmet szentelnek
az egységes belső piac negatív hatásainak
semlegesítésére, valamint a gazdasági szférához
közvetlenül nem kapcsolódó területekre.

Az uniós joganyag folyamatos

bővülése figyelhető meg
• Neill Nugent az uniós joganyag folyamatos
bővülését a kereslet, kínálat dinamikájával
magyarázza:
• „A kereslet az integrációs folyamat bővítésében és
mélyítésében érdekelt európai gazdasági és társadalmi
szereplők, a kínálat a befolyásuk növelésében érdekelt
uniós intézmények, így különösen a Bizottság és a
Parlament oldalán jelentkezik.”

26
 2023. 05. 08.

Az uniós szabályozás mértéke eltérő az

egyes szakpolitikai területeken
• Kifejezetten erős: nemzetközi kereskedelempolitika,
közös mezőgazdasági politika, halászati politika,
versenypolitika vagy a monetáris politika és a piaci
szabályozás terén,
• Számottevő, de a tagállamokkal részben megosztott:
regionális politika, iparpolitika, környezetvédelem,
fogyasztóvédelem, energiapolitika, közlekedéspolitika,
nemzetközi fejlesztéspolitika.
• Csekély mértékű: egészségügy, oktatás, szociálpolitika,
adópolitika, védelempolitika vagy lakáspolitika és
büntetőpolitika.

Alapvető különbség a tagállami politikai rendszerek

és az uniós politikai rendszer között / I.

• A modern demokráciák alapelve a hatalommegosztás (a törvényhozó,

végrehajtó és bírói hatalmi ágak elválasztása), és a fékek és egyensúlyok
rendszere (hatalmi ágak egyensúlya és kölcsönös ellenőrzése).
• Az EU-ban nincs hagyományos értelemben törvényhozó, és végrehajtó
hatalmi ág.
• Az EP és a Tanács társjogalkotó intézmények, és sokan egy szövetségi
állam kétkamarás törvényhozásához hasonlítják őket, nem tekinthetőek
hagyományos törvényhozóknak. A Tanács tagállami kormányzati képviselői
nemcsak döntéshozók de az uniós jogszabályok végrehajtásáért is felelnek.
• A Bizottság sem hagyományos végrehajtó.
• Az EP sem szuverén törvényhozó.

27
 2023. 05. 08.

Alapvető különbség a tagállami politikai rendszerek

és az uniós politikai rendszer között / II.

• A tagállamok politikai rendszereiben mára általánossá vált a végrehajtó

hatalmi ág fölénye. (pl. A kormány által beterjesztett törvényjavaslatok
magasabb százalékát fogadják el.)
• Bár az EU-ban is a végrehajtó hatalmi ág intézményétől érkeznek az
előterjesztések, ennek nem politikai, hanem eljárási okai vannak.
• Az EU-ban nem beszélhetünk az EP képviselők többségére támaszkodó
kormányról, így állandó parlamenti többségről és ellenzékről sem.
• „Az uniós közpolitikát a Bizottság, a Parlament és a Tanács
intézményi háromszögének belső ellentétei és versengése jellemzik,
ahol a Parlament fokozatos felemelkedésének és megerősödésének
lehetünk tanúi a Tanács és a Bizottság rovására.”

Alapvető különbség a tagállami politikai rendszerek és

az uniós politikai rendszer között / III.

• Az uniós közpolitika sajátossága az egyértelmű hatalmi központ

hiánya.
• A tagállami politikai rendszerekben a kormányok tartják ellenőrzésük
alatt a jogalkotás kezdeményezését (1), a törvényhozási többségre
alapozva biztosítják a parlament általi elfogadást (2) és az
államapparátuson keresztül a végrehajtást (3) is szavatolják .
• Az Unióban a Bizottság szerepe a jogalkotás kezdeményezése (1), az
EP és a Tanács a társjogalkotók (2), míg a végrehajtást a tagállamok
államigazgatása és bíróságai szavatolják (3).
• Engrenage: a nemzeti és az uniós bürokrácia összefonódása.

28
 2023. 05. 08.

Egyértelmű hatalmi központ

hiányának következményei
• Széles körben támogatható és megvalósítható megoldások,
• A döntéshozatali szereplők közötti legkisebb közös nevező,
• Törekvés a status quo fenntartására,
• „...az uniós közpolitikát sokkal inkább a lassú,
kiszámítható lépések, semmint a forradalmi újítások
jellemzik.” (Simon, 30)

Uniós közpolitikai teljesítmény mérése

• Andrew Heywood a közpolitikai teljesítmény mérésére 4

szempontot határoz meg:
1. Stabilitás és rend biztosítása
2. Anyagi jólét szavatolása
3. Állampolgári jogok érvényesülése és széles körű állampolgári
részvétel
4. Demokratikus elvek és eljárások tiszteletben tartása

29
 2023. 05. 08.

Legitimációs mérce
• A közpolitikák teljesítménye összefüggést mutat az uniós politikai
rendszer legitimitásával.
• Fritz Scharpf két fajta legitimációt különböztet meg:
1. ún. bementi legitimáció (input legitimacy): a közpolitikai rendszer
alkalmassága a társadalmi igények és elvárások közpolitikai döntésekké
alakítására,
2. ún. kimeneti legitimáció (output legitimacy) a kollektív problémák
megoldására való képesség.

Az EU teljesítményét főként a kimeneti legitimációs források alapján ítélik meg,

pedig a bemeneti legitimációs források bővítése is kulcsfontosságú feladat.

Közpolitikai szereplők az
Unióban
• A közpolitikai szereplők eltérőek uniós és tagállami szinten (Alasdair R.
Young)
• Az uniós tisztviselők nagyobb befolyással rendelkeznek a közpolitkai
napirend alakítására, mint a tagállami tisztviselők.
• A tagállami tisztviselőknek viszont nagyobb szerepe van a
végrehajtásban.
• Az EP képviselők törvényhozói szuverenitása és mozgástere
korlátozottabb, mint a nemzeti képviselőké.
• A tagállami miniszterek a tanácsban egyszerre képviselik a tagállami
kormányzati és a szélesebb nemzeti álláspontot.
• Az érdekvédelmi ernyőszervezeteknek érdemi befolyása van a
közpolitika napirendképzésben és a közpolitika-formálásban.

30
 2023. 05. 08.

3 közpolitikai (kormányzati) módszer

• Ún. közösségi módszer (community method): az uniós
intézmények erős döntéselőkészítése és döntéshozatali
jogosultsága, többségi döntéshozatal (pl. versenypolitika,
nemzetközi kereskedelempolitika)
• Közpolitikai koordináció (policy coordination), az uniós
jogalkotás helyett elsősorban tagállami gyakorlatok és
sztenderdek összehangolása – pl. Open Method
Coordination)
• Kormányközi módszer (igazságszolgáltatás, belügyek,
közös kül-, és biztonságpolitika terén jellemző)

Technokrata jelleg...
• Az uniós közpolitikában a tagállami közpolitikához képest
háttérbe szorulnak a politikai/ideológiai szempontok.
• Ennek az a következménye, hogy a polgárok számára
nemzeti szinten áttekinthető és elosztó és újraelosztó
politikákkal szemben előtérbe kerülnek a bonyolult
szabályozási témák.
• Különös figyelem irányul a döntések jogi formájára.

31
 2023. 05. 08.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!

uni-nke.hu

Teleki.Balint@uni-nke.hu

32
Európa identitás
Dr. Koller Boglárka
Válság és
narratívák az
Európai Unió körül
Identitás-
elméletek
Elméletek
• KI VAGYOK ÉN?
• Erre a kérdésre csak multidiszciplináris megközelítéssel
adhatunk választ:
• Szociálpszichológia
• Nemzet és nacionalizmus
• Állampolgárság
Definíciók
• Az identitás koncepció eredete a görögökhöz vezethető vissza. A
“principium identitatis” jelentése: minden dolog azonos
önmagával,
• Pataki Ferenc: „Az identitás azonosságtudatot jelent, az egyén
közösségben elfoglalt helyét. Sokféle identitás létezhet:
foglalkozási, nemi, családi, nemzetállami stb. identitás, attól
függően, hogy az egyén milyen közösségeknek tagja…Az
identitás a személyiségnek nevezett konstrukció és a társadalmi
struktúra közé elhelyezhető közvetítő kategória, amely az egyén-
társadalom viszonyt reflexív módon és szimbolikus formákban
építi fel. ”
• Frykman: „kulturálisan közvetített személyiségjegyeket kell
érteni...habitust, hajlamot...Ezt a tudást az a diskurzus alakítja,
amely a hétköznapok nemzeti, és kulturális mintáiról lefolyik.”

PATAKI Ferenc: Identitás, személyiség, társadalom. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1986, 9

FRYKMAN, Jonas: Hogyan váljunk tökéletes svéddé? Replika, 28.szám, 1997. dec, 96.
.
Gordon Allport szociálpszichológus
– társadalmi kategorizáció 5 tézise
• 1. A mindennapi életünket az általánosítások, és a
kategóriák irányítják.
• 2. Cselekedeteinket a legegyszerűbb meggondolások
irányítják, így a kategóriák is ezek alapján jönnek létre.
• 3. A kategóriák által tudjuk a környezetünk elemeit
könnyen azonosítani.
• 4. A kategóriák érzelmi elemeket is tartalmaznak.
• 5. A kategóriák lehetnek racionálisak és irracionálisak.

ALLPORT, Gordon W.: The Nature of Prejudice. Addison, Wesley, Reading, 1954, 19-22.
Henri Tajfel – társadalmi
identitás elmélete
• A társadalmi identitást a társadalmi csoportok határai
(group boundaries) felől érdemes megközelíteni.
• A társadalmi identitást vizsgálva felállította a CIC
(categorisation, identification, comparision) modellt, amely
az identitásformálást három lépcsős folyamattal írja le:
1. Kategorizáció: a kategóriák kialakulása a
társadalomban;
2. Identitás: az egyén azonosulása a kategóriával;
3. Összehasonlítás: az összehasonlítás következtében a
kategória pozitív megítélése.
• Állítása szerint tehát az egyén azonosságtudatának
meghatározói a társadalmi kategóriák.
TAJFEL, Henri: Human Groups and Social Categories. Cambridge University Press, 1981.
Tajfel definíciója
• „A társadalmi identitás az egyén én-képének az a
része, amely a különböző társadalmi csoportokhoz való
tartozás tudásából ered, azokkal az értékekkel és
érzelemi jelentőséggel együtt, amely a társadalmi
csoportokhoz való tartozásból ered.”

TAJFEL, Henri: Intergroup Behaviour II: Group Prespectives. In TAJFEL, H., FRASER, C: Indroducing Social Psychology, 1978, 423-446.
Más elméleti megközelítések:
• Daniel Bar-Tal, a csoportok összetartozását jellemző közös
csoport meggyőződések (ún. group belief) alakítják. Pl.
közös értékek, célok és ideológiai elemek.
• Theodore Sarbin - Karl Scheibe: az egyén társadalmi
identitása minden esetben a „saját társadalmi pozíciója
értékelésének a funkciója”. Az emberek tehát
azonosságtudatukat aszerint alakítják ki, hogy megítélésük
szerint milyen státuszt, pozíciót töltenek be a
társadalomban.
• Hanák Péter: „Az identitás meghatározása úgy
értelmezhető, mint egy reprezentációs küzdelem
eredménye, amelynek tárgya mindig a csoportok vagy az
egyének ama képessége, hogy megismertessék saját
különösségüket másokkal.”
BAR-TAL, Daniel: Shared in a Sociey: Social Psychological Analysis. Sage Publications, Thousand Oaks, 2000.
SARBIN, R. Theodore, SCHEIBE, Karl E.: A Model of Social Identity. In SARBIN, R. Theodore, SCHEIBE, Karl E. (szerk): Studies in Social Identity. Praeger, New York, 1983, 5-30.
HANÁK Péter: A nemzeti identitás konstrukciója. Európai Szemle, VII.évf., 1997.
A „közvetlenség intimitása”
• Az identitás létrejöttének jellemzője, hogy „a formális,
túlszabályozott, technologizált, és az egyéni kreativitást
nem igénylő nagyszervezetek alkalmatlanok az identitás
kialakítására; mivel csupán részleges funkcionalitásban
szemlélik az egyént, sohasem válhatnak valódi, benső
azonosulás tárgyaivá és támpontjaivá.” (Young) A fenti
szervezetek éppen az egyént, mint tudatos résztvevőt
kapcsolják ki működésük során a folyamatból. Az egyén
készen kapja azokat a struktúrákat, amelyek szerint
cselekedhet, amivel így nem tud azonosulni.
• Következésképpen az identitás kialakítására csakis az olyan
szervezetek alkalmasak, amelyekben tevékeny résztvevő az
egyén, és így megvan a „közvetlenség intimitása”. (Pataki)
YOUNG, T. R.: New Sources of Self. Pergamon Press, New York, 1972, 37-38.
PATAKI Ferenc: Az én és a társadalmi azonosságtudat. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1982, 312.
Fukuyama 2018
• Fukuyama az identitást helyezi vizsgálatának
középpontjába, és Hegelre hivatkozva azt állítja, hogy
„az elismerésért folytatott küzdelem volt az emberi
történelem mozgatórugója”, és mivel az egyének
elismerésre törekednek, „az identitás gyorsan
identitáspolitikává fejlődik, amelyben az egyének a
saját értékük nyilvános elismerését követelik.”
(Fukuyama 2018:10)

Fukuyama, F. (2018) Identity. Contemporary Identity Politics and the Struggle for Recognition. Great Britain: Profile Books.
Hierarchikus kapcsolat vagy többes
identitások?  Hierarchikus
• Mi a kapcsolat az egyes  Többemeletes ház
identitáselemek között?  Matrjoska baba
 Koncentrikus körök
 Az identitás hálója
• Az egyének többes
identitásának dinamikus
együtt létezése.
• A funkcionalista szemlélet
érvelését segítségül hívva, ez
azt jelenti, hogy az egyén a
funkcionális mindennapi
gyakorlatában szabadon
dönti el, hogy adott
helyzetben melyik
azonosságtudatát
„használja”, vagyis
identitáshálójának melyik
csomópontját aktivizálja.
Az identitás-formálás folyamata

• Etnoszimbolista-konstruktivista Top down

vita;
• A szocializáció szerepe az
identitás-formálásban.

Bottom up
Jean-Jacques Rousseau

„A hazám iránt érzett szeretet százszor

szendevélyesebb, mint amit a szeretőm
iránt érzek....”
Képzelt közösség
„a nemzet egy képzelt politikai közösség – elképzelt és
alapjában behatárolt és szuverén.”

(Benedict Anderson, 1991)

ANDERSON, Benedict: Imagined Communities, Reflections on the Origin and Spread of Nationalism. Revised Edition, Verso, 1991, 6.
A nemzeti identitás két pólusa
• Etnikai-kulturális pólus (ún. ethnic/cultural): a nemzeti
idenitás a származás, a kultúra, a közös mítoszok,
szimbólumok, nyelv és szokások által meghatározott;
• Állampolgári pólus (ún. civic): a közösséghez való
tartozást a terület, az intézmény-, politikai és
jogrendszer határozza meg és az állampolgárok
jogaiban és kötelezettségeiben manifesztálódik;

• A mai európai nemzeteknél mindkét pólust megtaláljuk.

Létezik-e európai
identitás?
Az identitás közösségi
vívmányai
• Az Európai unió fokozatosan hozta létre a közösséghez
való kötődés elemeit:
• Strukturális elemek
• Szimbolikus elemek
Strukturális elemek
• Az uniós egyének identitástudata az Európai Unió léte
és jövője szempontjából kulcskérdés.
• Éppúgy, mint bármely demokratikus politikai
közösségben, az Európai Unióban is az egyének
lojalitásától függ ugyanis a politikai és az
intézményes struktúrák legitimitása.
• A közös identitás megteremtése az 1970-es évektől
van terítéken, azonban az 1990-es évekig kellett
várni, hogy az európai állampolgárság koncepciója az
alapszerződésekbe is bekerülhessen.
Strukturális elemek
• A Maastrichti Szerződés 8. cikke vezette be az uniós
állampolgárság fogalmát, amely mérföldkőnek tekinthető az
egyén és a közösség közötti közvetlen kapcsolat
megteremtésében, hiszen az egyén státuszát definiálta a politikai
közösségben és kihirdette, hogy „Bármely tagállam állampolgára
egyben az Unió állampolgára is.”
• Az Amszterdami Szerződés is nagy figyelmet szentelt a közösségi
egyéneknek, hiszen a Szerződés egész II. fejezete az „Unióról és
polgárairól” szólt.
• Az egyén és az Unió közötti közvetlen kapcsolat
megteremtésének akadálya volt az állampolgárok jogainak
világos és összeszedett deklarálásának a hiánya.
• Az állampolgároknak a bonyolult és szövevényes közösségi
acquis-ból nem volt könnyű kihámozniuk az őket megillető
jogokat.
Strukturális elemek
• 2000. decemberében azonban az uniós állampolgárok
jogainak tekintetében is előrelépés történt. Ekkor
fogadta el az Európai Tanács az Európai Unió
Alapjogainak Chartáját Nizzában.
• A Charta újabb jelentős lépés volt a közös identitás
megteremtése felé, hiszen az európai állampolgárok
immár egy közös dokumentumban, rendszerezve
megtalálhatják a jogaikat.
• Alkotmányos Szerződés,
• Lisszaboni Szerződés.
Szimbolikus elemek
• A szimbolikus elemek megteremtésének tekintetében is
lineáris fejlődési vonal vázolható fel, hiszen az
integráció történetében a közösségi szimbólumokat is
fokozatosan alkotta meg az Európai Unió, melynek
akárcsak egy nemzetállamnak ma már van
• Zászlója
• Himnusza
• Saját ünnepe
• Közös pénze
• Jelmondata: „egység a sokféleségben” és
• Euró
De a közös szimbólumok nincsenek benne a Lisszaboni
Szerződés főszövegében!
Szimbólumok
Az Európai Unió által létrehozott
szimbólumrendszer elemei rövid
idő alatt beépültek a közösségi
egyének azonosságtudatába,
amely bizonyítja a konstruktivista
tézist.
Kit jelentik az „ők”-et az európai uniós
állampolgároknak– bevándorlók,
kisebbségek, bővítésekkel érkezők

• A másság kategóriáját, vagyis az identifikációban az egyén

önazonosításának a tükrét is érdemes megvizsgálni.
• De vajon hogyan jelenik meg a „mi” és „ők” kategorizálódása és
hogyan értelmezhető az inklúzió?
• A bővítések olyan sorozatos inklúzós folyamatoknak tekinthetőek, ahol
a „másság” kategóriájába tartozó egyéneket az EU racionális
döntés alapján bevonja a közösségbe.
Mit gondolnak az
uniós polgárok?
Eurobarometer felmérések
• Az európai uniós identitásra közvetlenül kérdező felmérések adatai
1982 óta folyamatosan rendelkezésünkre állnak.
• Típusok: standard, special, flash.
EU imidzse (EB 98 2022)
Jövő (EB 98 2022)
Európai állampolgárság, identitás
(2021, Standard EB 95)
Bizalom az intézményekben
(2021, Standard EB 95)
Bizalom (2022 EB 98)
Többes identitások, 2019
Multiple identities of CEE citizens (2019, %)
100 9797
95 95 95
92 93 93 94 92 92 9293
94
91 9191 91 90
89 89
90 87
85 85

80 75 76
73 74
71
69 68 68
70 66 67
65 64 64
61 61 62
59 60 60
58
60 57 56 55

50
42
40

30

20

10

0
EU average Slovenia Slovakia Estonia Latvia Lithuania Hungary Poland Czech Romania Bulgaria Croatia
Republic

City/Town/Village Country EU Europe

Köszönöm a figyelmüket!
koller.boglarka@uni-nke.hu