Szerzők:

Dr. Arató Krisztina

Dr. Bóka János
Dr. Koller Boglárka
Dr. Molnár Anna
Dr. Nyikos Györgyi
Dr. Raffai Katalin
Dr. Szegedi László
Dr. Varga András
1. fejezet: Az európai integráció
mérföldkövei
 1.1. Az európai integráció előzményei
és az integráció fogalma

• integráció
• alapító szerződések
• szuprancionalizmus
• kormányköziség
• gazdasági integráció
• politikai integráció
• európai egység
 1.2. A nyugat-európai integráció
indulása
Együttműködés típusai

Katonai Politikai Gazdasági

1949 – NATO
A szervezet célkitűzéseit
az Észak-atlanti
Szerződés foglalja magában,
amelynek értelmében a
tagállamok minden politikai és
katonai eszközt igénybe vesznek
a tagországok szabadságának és
a biztonságának megőrzése
érdekében.
1948 – Európai Gazdasági
1949 – Európa Tanács Együttműködés Szervezete OEEC
(Marshall terv)  1961 OECD - Gazdasági
Főbb céljai: Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
• a vitás kérdések tárgyalásos rendezése,
• a II. világháború utáni újjáépítés Célja, hogy létrehozzanak egy
lebonyolítása, szervezetet, amely szervezi és ellenőrzi
• az emberi jogok védelme, a közös helyreállítási programot és a
• az emberibb munkakörülmények segélyek megfelelő elosztását.
kialakítása,
• a természeti kincsek közös védelme és
hasznosítása.
 1.2. A nyugat-európai integráció indulása

Integráció

Robert Schuman Jean Monnet

• 1950 – Schuman-terv
• 1952 Montánunió, Európai Szén és Acélközösség (ESZAK)
– Hatok (DE, FR, IT, BE, NL, LU)
– Vámok mennyiségi korlátozások eltörlése
– Intézmények:
 Főhatóság
 Tanács
 Közgyűlés
 ESZAK Bírósága
 1.2. A nyugat-európai integráció indulása

• Európai Védelmi Közösség – Pléven-terv kudarc

• Spaak-jelentés integráció kiterjesztése
• 1957 Római Szerződések – Európai Gazdasági Közösség, Euratom
– Miniszterek Tanácsa
– Európai Bizottság
– Parlamenti Közgyűlés
– Bíróság ESZAK, EGK, EURATOM közös intézményei
– 4 alapszabadság megvalósítása
– Vámunió létrehozása 12 éven belül
– Nagy-Britannia kimarad (EFTA – Európai Szabadkereskedelmi Társulás)
 1.3. De Gaulle Európája:
az 1960-as évek integrációs fejleményei
• szupranacionalizmus vs. kormányköziség
• 1962 Közös Agrárpolitika:
– a mezőgazdasági termelés észszerűsítése és termelékenységének növelése,
– megfelelő életszínvonal biztosítása az mezőgazdaságban dolgozók számára,
– az agrárpiacok stabilizálása,
– az élelmiszerellátás hozzáférhetőségének a biztosítása
– az agrártermékek elfogadható áron történő biztosítása a fogyasztóknak
• 1965 Egyesülési szerződés Európai Közösségek
• Charles de Gaulle
– nemzetek Európája
– 1965 üres székek politikája
– 1966 luxemburgi kompromisszum
„alapvető nemzeti érdekre hivatkozva, csak egyhangú döntés”
– brit vétó (1961,1967)
 1.4. Válaszút előtt az 1970-es években:

megtorpanás és kiútkeresés
• brit bővítés (UK, IE, DK)
• olajválság
• Bretton-Woods-i rendszer csődje
• euszklerózis
• közösségi költségvetés – vámok, lefölözések, VAT(ÁFA) adó
bevétel (1%)
• gazdasági és monetáris unió tervezet
• ERM – ECU - árfolyamingadozás és az infláció mérséklése
• ERFA - Európai Regionális Fejlesztési Alap
• 1974 Európai Tanács
• 1979 EP közvetlen választása
 1.5. Az európai integráció új lendülete:
a Delors-korszak eredményei
• Mediterrán bővítés – GR, ES, PT
• Jacques Delors bizottsági elnök
• Margaret Thatcher – BBQ: British Budgetary Question)
• Fehér Könyv 1985 (Lord Cockfield) – belső piac
– fizikai akadályok
• határellenőrzések: vám-, útlevél-, személyi-, poggyászellenőrzés
• Schengeni Egyezmény 1985
– pénzügyi akadályok
• akadályok: különböző mértékben és formában megállapított adóterhek
• az akadályok elhárítása és felszámolása elsősorban az áruk és szolgáltatásának szabad
áramlásának kedvez
– technikai akadályok
• különböző szabványok, termékekre vonatkozó előírások
• szolgáltatási szféra liberalizálása szükséges
• valamennyi tagállam nyitott a többi tagállam előtt, ott áruval és szolgáltatással jelenhet
meg
• az elektromos, az építőipari, az információs technológiák és telekommunikáció
szektorban európai szinten szükséges egyesíteni az előírásokat és szabványokat
• Fő cél: a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlásának elősegítése
 1.5. Az európai integráció új lendülete:
a Delors-korszak eredményei

• 1986 Egységes Európai Okmány

– Római szerződés reformja
– EP súlya nő (hozzájárulási eljárás, együttműködési eljárás)
– 1. fokú Bíróság
– egységes piac  1992.december 31.
• I. Delors csomag – finanszírozási reform
• gazdasági és szociális kohézió – szolidaritás
– közös mezőgazdasági alap (Európai Mezőgazdasági
Orientációs és Garancia Alap, EMOGA), valamint az
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)
 1.6. Az Európai Unió születése
az 1990-es években
• 1989/90 – szovjet blokk felbomlása
• 1992 Maastrichti Szerződés
– EU születése
– pilléres modell:
• 1. pillér:  „Európai Közösségek”. Célja az egységes piac, a közös mezőgazdasági,
regionális, valamint gazdasági és pénzügyi politika kialakítása.
• 2. pillér: Közös kül- és biztonságpolitika
• 3. pillér: Bel- és igazságügyi együttműködés
– uniós polgárság
• szabad mozgás és letelepedés jogát valamennyi tagállam területén
• az uniós polgárnak joga van szavazni és jelöltként is részt venni a helyhatósági, illetve
az európai parlamenti választásokon.
• harmadik ország területén valamennyi uniós tagállam diplomáciai és konzuli védelme
• petíció nyújtható be az Európai Parlamenthez
• panaszaival az ombudsmanhoz fordulhat. Szubszidiaritás
– szubszidiaritás
• csak akkor kell közösségi szinten döntést hozni, ha nemzeti szinten nem lehetséges
vagy kevésbé hatékony
 1.6. Az Európai Unió születése
az 1990-es években
– GMU kialakítása
• 1990-94 tőkeáramlás liberalizációja, ECU, központi
bankok együttműködése
• 1994-99 EMI (EKB), EKBR, konvergencia
• 1999 árfolyam rögzítés
• 2002 euró
• konvergencia kritériumok
– az infláció nem lehet 1,5%-kal a három legalacsonyabb inflációjú
tagállam átlagánál.
– az EMS-en belül nem értékelik le a tagállamok valutáikat.
– a hosszú távú kamatláb nem lehet magasabb a három legalacsonyabb
inflációjú tagállam átlagánál.
– a költségvetési deficit nem haladja meg a GDP 3%-át
– államadósság nem haladja meg a GDP 60%-át.
 1.7. Az új évezred kihívásai
és az alkotmányozási folyamat
Az Európai Unió a 1990-es és 2000-es években
• Volt szocialista országok, egyéb nyugati államok, déli államok problematikája
– 1993 - Koppenhágai kritériumok: demokratikus intézményrendszer, működő
piacgazdaság, acquis átvétele
• 1995 Északi bővítés – AT, FI, SV
• 1997 Amszterdami Szerződés
– Schengeni rendszer
– Szociális Charta – foglalkoztatás politika
– Stabilitási és Növekedési Egyezmény - túlzottdeficit eljárás
– „Amszterdami maradékok” (min.többség, szavazati súlyozás, B összetétele)
• 2001 Nizzai Szerződés
– Alapjogi Charta
– felkészülés a Keleti bővítésre
– Döntéshozatali és intézményi reform
– Nizzai Nyilatkozat  2002 Konvent (105 fő)
 1.7. Az új évezred kihívásai
és az alkotmányozási folyamat
Alkotmányszerződés és a Lisszaboni Szerződés
• 2004, 2007, 2013 Keleti bővítés –
HU, SK, SL, PL, CZ, CY, MT, ET, LV, LT; RO, BG,
HR
• 2004 Alkotmányszerződés ( Szerződés európai
alkotmány létrehozásáról – Treaty establishing a
Constitution for Europe)
– Konvent
– szimbolikus elemek
– külügyminiszter, elnök, együttdöntés, Alapjogi
Charta
– 2005 ratifikációs kudarc: FR, NL
 1.7. Az új évezred kihívásai
és az alkotmányozási folyamat

Alkotmányszerződés és a Lisszaboni Szerződés

2007 Lisszaboni Szerződés
– együttdöntési eljárás EP-Tanács
– minősített többség a Tanácsban
– kettős többség
– külügyi és biztonságpolitikai főképviselő
– nemzeti parlamentek szerepe
– jogi személyiség
– Európai Tanács intézménnyé válik
– ír ratifikációs probléma; 2. népszavazás
– 2009. december 1-től hatályos
 1.8. Új Európa? –
Válságok és válaszok
• euróválság
– válságkezelés
– országmentő alapok, mentőcsomagok, kondicionális
hitelek
• demokrácia
– demokratikus deficit
– bizottsági elnök kvázi közvetlen választása –
Spitzenkandidaten
• orosz-európai viszony
• TTIP Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség
(Transatlantic Trade and Investment Partnership)
• menekültválság
• Brexit
 2. fejezet:
Az Európai Unió jogi keretei, jellemzői
 2.1. Az uniós jog létrehozásának
okai, forrásai
Létrehozásának oka: a csatlakozással átruházott hatáskörök
gyakorlásához szükséges önálló jogrend létrehozása.
Az uniós jog forrásai:
• Elsődleges jogforrások (alapítószerződések, módosításaik, csatolt
jegyzőkönyvek, Alapjogi Charta, általános jogelvek)
• Másodlagos jogforrások:
• Rendelet, irányelv, határozat (kötelező jogalkotási aktusok)
• Ajánlás, vélemény (nem kötelező, nem jogalkotási aktusok)
• A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai

Az acquis (uniós jogi vívmányok) fogalma: minden jogszabály, alapelv,

egyezmény, nyilatkozat, határozat, vélemény, célkitűzés, gyakorlat, amely
az EU-ra vonatkozik.
 2.1.1. Elsődleges jogforrások
A Szerződések
• Az Európai Unióról szóló
szerződés (EUSZ): értékek,
célok, hatáskörgyakorlás
alapelvei, demokratikus elvek,
EU külső tevékenysége,
belépés-kilépés stb.
• Az Európai Unió működéséről
szóló szerződés (EUMSZ):
hatáskörök gyakorlása, belső-
külső politikák, döntéshozatal
szabályai, költségvetés stb.
Az Alapjogi Charta
•Méltóság
•Szabadságok
•Egyenlőség
•Szolidaritás
•Az uniós polgárságból fakadó jogok
•Az igazságszolgáltatáshoz való jog
Általános jogelvek
•A meghallgatáshoz való jog
•A hatékony felülvizsgálat elve
•A méltányosság elve
•A jogbiztonság elve
•Az arányosság elve
 2.1.1. Elsődleges jogforrások
Alapító szerződések és módosításaik:
• az ESZAK-ot (más néven Montánuniót) létrehozó Párizsi Szerződés
(1951. április 18., 1952. július 25.);
• az EGK-t létrehozó Római Szerződés (1957. március 25., 1958.
január 1.);
• az Euratomot létrehozó Római Szerződés (1957. március 25., 1958.
január 1.);
• az EGK, az ESZAK és az Euratom intézményeit összevonó
Egyesülési Szerződés (1965. április 8.,1967. július 1.);
• az Egységes Európai Okmány (1986. február 18., 1987. július 1.);
• az Európai Uniót létrehozó (az Európai Unióról szóló szerződés) és
közösségi szerződéseket módosító (többek között az EGK-t EK-ra
átnevező) Maastrichti Szerződés (1992. február 7.,1993. november
1.);
• az Amszterdami Szerződés (1997. október 2., 1999. május 1.);
• a Nizzai Szerződés (2001. február 26., 2003. február 1.);
• a Lisszaboni Szerződés (2007. december 13., 2009. december 1.).
 2.1.2. Másodlagos jogforrások
EUMSz 288. cikke:
• Kötelező jogi aktusok
Rendelet (regulation): általános hatályú norma, amely minden tagállamban
kötelező, közvetlenül, automatikusan alkalmazandó
Irányelv (directive): a jogharmonizáció fő eszköze; a célokat meghatározza, de a
megvalósítás módját a tagállamokra bízza,
Határozat (decision): kizárólag a címzettre kötelező, általában igazgatási jellegű.
• Nem kötelező jogi aktusok (soft law)
Ajánlás (recommendation): cselekvési és magatartási elvárások, az uniós jog
értelmezését segíti,
Vélemény (opinion): az érintett kérelmére kiadott állásfoglalás.
• A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai
Általános iránymutatás
Határozat
 2.2. Az uniós jog jellege

Az uniós jog jellege:

• Egyedi jogrend
• Saját intézmények, jogalkotási eljárások, jogforrások
• Tagállamok jogrendszere feletti (szupranacionális)
• Tagállamok jogrendjének integráns részét képezi
Az uniós jog viszonya
• A nemzetközi joghoz:
Az Unió önálló jogalany (nemzetközi szerződéseket köt).
A nemzetközi jog részét képezi az uniós jogrendnek és
kötelező az Unióra nézve.
 2.2. Az uniós jog jellege
Az uniós jog viszonya a tagállamok belső jogrendjéhez:
Elsőbbséget élvez
Az elsőbbség azt jelenti, hogy amennyiben az uniós jog összeütközésben áll a
tagállamok egyes jogszabályaival, akkor az uniós jogot kell alkalmazni.
1964-Costa kontra ENEL; 1971 - B kontra FR; 1978 – Simmenthal II
Előfoglalás elve
Bizonyos jogterületeken, ahol az uniós jog már kimerítően szabályoz, illetve
ahol kizárólagos az Unió hatásköre, ott a továbbiakban már nincs is lehetőség
nemzeti jogalkotásra.
Közvetlenül alkalmazandó
Az uniós jog egy része a tagállamok nemzeti jogában közvetlenül
alkalmazandó, azaz nem igényel további tagállami jogalkotási feladatokat.
Közvetlenül hatályos
A közvetlen hatály azt jelenti, hogy természetes, illetve jogi személyek nemzeti
bíróságaik előtt hivatkozhatnak az uniós jogra, és kérhetik, hogy a nemzeti
bíróság ítéletét az uniós jogra alapozza.
1963 – Van Gend & Loos
 2.3. Jogharmonizáció
az Európai Unióban
Fogalma:
A tagállamok nemzeti jogrendszerének a közelítése a nagyobb
különbségek megszüntetése céljából. Az egységes piac
megvalósítása és az alapszabadságok érvényesülésének
igényéből fakad.
Korlátozása:
• Csak indokolt esetben és szűk körben lehetséges,
• Ha sértené a közegészség, közbiztonság, közerkölcs, nemzeti
értékek, ipari és kereskedelmi tulajdon védelmének,
környezetvédelem szabályozásának a magasabb szintű
védelmet garantáló tagállami szabályait,
• Nem rejthet magában burkolt versenykorlátozást.
 2.4. Az Európai Unió jogának
értelmezése
• Az uniós jog betartatásának,egységes értelmezésének,
alkalmazásának záloga az Európai Unió Bírósága.
• Az integráció motorja.
• Hierarchikus felépítésű.
• Hatásköre sokrétű.
• Az elsődleges és másodlagos uniós jog helyes értelmezése
és alkalmazása.
• Az előzetes döntéshozatali eljárás az értelmezés fő eszköze.
Az Európai Unió Bírósága:
• Európai Unió Bírósága (Európai Közösségek Bírósága)
• Európai Törvényszék (Elsőfokú Bíróság)
• Közszolgálati Törvényszék – 2016. augusztus 31-ig
 3. fejezet:
Uniós polgárság és alapvető jogok
 3.1. Az uniós polgárság

Az uniós polgárság definíciója

EUSZ 9. cikk EUMSZ 20. cikk (1)
Uniós polgár mindenki, Létrejön az uniós
aki valamely tagállam polgárság. Uniós polgár
állampolgára. Az uniós mindenki, aki valamely
polgárság kiegészíti, és tagállam állampolgára.
nem helyettesíti a nemzeti Az uniós polgárság
állampolgárságot. kiegészíti és nem
helyettesíti a nemzeti
állampolgárságot.
 3.1. Az uniós polgárság
Tartalma
Polgári és politikai jogok Védelemhez való jog Szabadságjogok

Polgári
kezdem Megf
Vál ényezé
s
Pa Infor elelő
Szabad mozgás
ügyi
aszt 1 millió
750*EP
nas mác
ntézé
Harmadik államban bármely tagállam Véleménynyilvánítá és tartózkodás a
iós diplomáciai és konzuli hatóságainak védelme s és vita tagállamok
ójo képvise zjo shez
lő
jog területén
g Min. 7
g való
tagálla jog
m
 3.2. Az EU demokratikus
működésének alapelvei

• Demokratikus egyenlőség • Demokratikus deficit?

elve – Az EP korlátozott szerepe
• Képviseleti demokrácia – Nemzeti parlamentek
elve ellenőrző szerepe
– Demokratikus ellenőrzésen
– Európai pártok
kívüli folyamatok (pl.
– Szubszidiaritás komitológia)
– Bírósági kontroll hiánya
• Részvételi demokrácia
– Politikai távolság
elve
– Polgári kezdeményezés
 3.3. Alapjogvédelem az EU-ban
Az EU Bíróság alapjogi jogfejlesztő gyakorlata
26/69 – Stauder-ügy 11/70 – Internationale
Az alapjogok az Handelsgesellschaft-ügy
általános jogelvek Az alapjogok tartalmát a
részét képezik, és közös alkotmányos
védelmet élveznek. hagyományok ihlették.

36/75 – Rutili-ügy 4/73 – Nold-ügy

Első nevesített Az első általános utalás
hivatkozás az Emberi a nemzetközi emberi
Jogok Európai jogi egyezményekre,
Egyezményére amelyeknek a
(korlátozás). tagállamok az aláírói.

130/75 – Prais-ügy 44/79 – Hauer-ügy

Első nevesített Az első elemzés egy
alapjog alapjog tartalmát illetően
(vallásszabadság) (tulajdonhoz való jog) az
EJEE alapján.
az EJEE alapján.

5/88 – Wachauf-ügy 12/86 – Demirel-ügy

Közösségi jogot Nem közösségi jogot
végrehajtó tagállami
végrehajtó tagállami
jogszabályok és
intézkedések alapjogi jogszabály nem esik
kontroll alá esnek alapjogi kontroll alá

374/87 – Orkem-ügy
3.3. Alapjogvédelem az EU-ban
Alapjogok és az Európai Unió

Egységes Európai Okmány (preambulum)

Maastrichti Szerződés [ EUSZ F(2) cikk]

 3.3. Alapjogvédelem az EU-ban
Az EU Alapjogi Ügynöksége

Bécs
2007
Jogelőd: Rasszizmus és
Idegengyűlölet Európai
Megfigyelőközpontja
Cél:
Támogatás és szakértelem
egy egységes uniós alapjogi
mérce kialakítása és
érvényesülése érdekében

Hatáskör: Feladatkör:
Adatgyűjtés, feldolgozás,
Panaszokat nem fogad, közzététel
egyedi jogsértésekkel Szabványosítás
nem foglalkozik, kötelező Tudományos kutatások,
felmérések
szabályokat nem alkot
Konferenciák
Kiegészítő jellegű Jelentések
 3.3.2. Az Európai Unió
Alapjogi Chartája

●
2000. december 7.
●
Tanács, Bizottság, EP elnökei
●
Jogalkalmazási segédeszköz

Nyilatkozat
 3.3.3. Az Európai Unió és
az Emberi Jogok Európai
Egyezménye
EJEB kontroll Jogi státusz Csatlakozás az EJEE-hez

Az EU (EK) nem szerződő fél, aktusai Az uniós jogrend részét képezi mint
közvetlenül nem támadhatók. annak általános elvei .
2/94 vélemény
 4. fejezet:
Az Európai Unió felépítése és működése
 4.1. Az EU intézményrendszere

Tagállamok kormányközi
együttműködésének és az egyes
tagállamok feletti szupranacionális
működésnek jegyei is felfedezhetőek az
intézményeknél.
 4.1. Az EU intézményrendszere

• Intézmények és funkcióik:
• Európai Tanács: EU legfőbb politikai döntéshozó szerve, a
fejlődéshez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak
általános politikai irányait
• „Jogalkotói háromszög” tagjai: a jogalkotást kezdeményező
szupranacionális Európai Bizottság (Bizottság), a
kormányközi jellegű fő jogalkotó Európai Unió Tanácsa
(Tanács) és a szupranacionális társ-jogalkotóként működő
Európai Parlament (EP)
• Szupranacionális jellegű intézmény a pénzügyi ellenőrzésért
felelős Európai Számvevőszék, az uniós jog egységes
alkalmazásáért és értelmezéséért felelős Európai Unió
Bírósága (EuB), monetáris együttműködésért felelős Európai
Központi Bank (EKB)
 4.1. Az EU intézményrendszere

Intézményeken túl:
Egyéb szervek és hivatalok: az EP-t, a
Tanácsot és a Bizottságot tanácsadói
minőségben segíti a Gazdasági és Szociális
Bizottság (GSZB), valamint a Régiók
Bizottsága. A belső piac optimális fejlődéséhez
biztosít pénzügyi forrást az Európai
Beruházási Bank. Növekvő szereppel bírnak
EU jogának végrehajtásában annak
ügynökségei.
 4.1.2.1. Európai Tanács
(European Council)
Szervezeti felépítés
• Integráció előrehaladtával intézményesült
csúcstalálkozók (főszabály szerint félévente kétszer
ülésezik + rendkívüli ülés lehetősége)
• Tagjai: tagállamok állam- és kormányfői + az
Európai Tanács állandó elnöke + a Bizottság elnöke
+ (EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője)
• Működés szervezése: állandó elnök szerepe +
Állandó Ügyek Tanácsa
 4.1.2.1. Európai Tanács
Feladat- és hatáskörök
• Dönt a szerződésmódosítási kormányközi konferenciák
összehívásáról + módosításáról.
• Dönt az intézményi változásokról, létszámkeretekről.
• Dönt az új tagállamok felvételéről, valamint a kilépését az Európai
Tanácsnak jelző tagállammal a kilépési tárgyalásokat az Európai
Tanács által adott iránymutatások alapján folytatják le.
• Következtetéseket fogad el az Unió foglalkoztatottsági helyzetéről,
kialakítja a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikájára vonatkozó
iránymutatásokról következtetését.
• Dönt annak megállapításáról, ha egy tagállam az Unió alapértékeit
súlyosan és tartósan megsérti.
• Meghatározza a közös kül- és biztonságpolitika stratégiai
célkitűzéseit és annak irányvonalait.
 4.1.2.2. Európai Unió Tanácsa
(Council of the European Union)
Szervezeti felépítés
• Uniós jogalkotás főszereplője
• Tagjai: kormányközi együttműködési forma miatt a
tagállamok egy-egy miniszteri szintű
képviselőjéből (különböző formációk a
megvitatandó napirend szakpolitikai tárgya szerint)
• Működés szervezése: LSz. két tanácsot nevesít
(Általános Ügyek Tanácsát + Külügyek Tanácsa)
+ rotációs rendszerben egymást félévente adott
tagállam: soros elnökség + COREPER
 4.1.2.2. Európai Unió Tanácsa
Feladat- és hatáskörök
• Társ-jogalkotóként szereplő EP-vel közösen fő uniós jogalkotó
(delegálhat a Bizottságra)
• EP-vel közösen fogadja el az Unió éves költségvetését
• Dönt nemzetközi szerződések megkötéséről az Unió nevében más
államokkal + nemzetközi szervezetekkel.
• Politikai koordináció a gazdaságpolitika, a rendészeti együttműködés,
egyes külpolitikai kérdések esetében feladatokat lát el.
• Felel a közös kül- és biztonságpolitika területén a végrehajtásért az
Európai Tanács által meghatározott stratégiai keretek között.
• Uniós szervei és hivatalai vezetőit és legmagasabb rangú tisztségviselőit
kinevezési jogok + Számvevőszák tagjaira + a Közszolgálati
Törvényszék bíráira, meghatározza egyes tisztviselők illetményeit
 4.1.2.2. Európai Unió Tanácsa

• Általános Ügyek Tanácsa - ME

• Külügyek Tanácsa - KKM
• Gazdasági- és Pénzügyi Tanács - NGM
• Bel- és Igazságügyi Tanács – BM/IM
• Foglalkoztatás, Szociálpolitika, Egészségügyi és
Fogyasztóvédelmi Tanács – EMMI/NGM
• Versenyképességi Tanács - NGM
• Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács - NFM
• Mezőgazdasági és Halászati Tanács - FM
• Környezetvédelmi Tanács - FM
• Oktatási, Ifjúsági, Kulturális és Sportügyi Tanács - EMMI
 4.1.2.2. Európai Unió Tanácsa
Minősített többségi szavazás :

•Kettős többség elve:

• Ha a Bizottság, vagy a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

terjeszti be a javaslatot:
 A tagállamok 55%-ának támogatottsága (min.16) – EU
népességének 65%-a

• Ha nem a Bizottság, vagy a külügyi és biztonságpolitikai főképviselő

terjeszti be:
 A tagállamok 72%-ának támogatottsága - EU népességének
65%-a
4.1.2.2. Európai Unió Tanácsa
Soros elnök neve Elnökség időszaka
Hollandia 2016 január–június
Szlovákia 2016 július–december
Málta 2017 január–június
Észtország 2017 július–december
Bulgária 2018 január–június
Ausztria 2018 július–december
Románia 2019 január–június
Finnország 2019 július–december
Horvátország 2020 január–június
Németország 2020 július–december
Portugália 2021 január–június
Szlovénia 2021 július–december
Franciaország 2022 január–június
Cseh Köztársaság 2022 július–december
Svédország 2023 január–június
Spanyolország 2023 július–december
Belgium 2024 január–június
Magyarország 2024 július–december
Lengyelország 2025 január–június
Dánia 2025 július–december
Ciprus 2026 január–június
Írország 2026 július–december
Litvánia 2027 január–június
Görögország 2027 július–december
Olaszország 2028 január–június
Lettország 2028 július–december
Luxemburg 2029 január–június
Hollandia 2029 július–december
Szlovákia 2030 január–június
Málta 2030 július–december
 4.1.2.3. Európai Parlament
(European Parliament)
Szervezeti felépítés

• Társ-jogalkotó + Politikai elszámoltathatóság

• Tagjai: tagállamokban közvetlen és általános választójog
alapján, ötéves időtartamra megválasztott 751 képviselő
(népességek arányában)
• Működés szervezése: Elnök + Elnökség (Elnök, 14
alelnök, tanácsadói minőségben öt quastor) + Elnökök
Értekezlete (Elnök, képviselőcsoportok elnökei) +
bizottságok rendszere (állandó, ad hoc, vizsgáló)
• Európai ombudsman
 4.1.2.3. Európai Parlament

• Bizottságok:
• Állandó (pl.: külügyi, költségvetési, alkotmányos ügyek, nők
jogai és esélyegyenlőség bizottsága)
• Különbizottságok (12 hónapra - Feltételes adó-
megállapítások és jellegükben vagy hatásukban hasonló egyéb
intézkedések különbizottsága)
• Vizsgálóbizottságok (pl.: A gépjárműiparban alkalmazott
kibocsátásmérés vizsgálóbizottsága)
• Albizottságok (pl.: Külügyi bizottságon belül a biztonság- és
védelempolitikai albizottság)
 4.1.2.3. Európai Parlament

Európai Néppárt - 216 fő (12 magyar képviselő: FIDESZ,

KDNP)

Európai Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége -

189 fő ( 4 magyar képviselő: DK; MSZP)

42 Európai Konzervatívok és Reformerek - 74 fő

39 19 216
51
Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért - 68 fő

Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal - 52 fő

52
Zöldek/Európai Szabad Szövetség - 51 fő ( 2 magyar
képviselő: LMP; Együtt)

Szabadság és Demokrácia Európája - 42 fő

68
Nemzetek és Szabadság Európája - 39 fő

74 189

Függettlen képviselők - 19 fő (3 magyar képviselő: Jobbik)

 4.1.2.3. Európai Parlament
Feladat- és hatáskörök
• Társ-jogalkotó a Tanács mellett (uniós jogi aktus elfogadásához az
EP jóváhagyása is kell)
• Éves költségvetését különleges jogalkotási eljárás keretében eljárva
az EP és a Tanács határozza meg
• Ellenőrzés és a politikai elszámoltathatósági mechanizmusok
(jóváhagyja a Bizottságot, mint testületet. + bizalmatlansági
indítványt + konzultálni kell az EP-vel az Európai Számvevőszék
tagjainak kinevezése előtt + Bizottság jelentés kell benyújtania az
EP-nek, amelyet az megtárgyal + adott uniós tisztviselőket
meghallgat)
• Együttműködik a nemzeti parlamentekkel az Elnökök Értekezletén
keresztül
• Petíciós jog + európai ombudsman szerepe
 4.1.2.4. Európai Bizottság
Szervezeti felépítés

• „Integráció motorja” + Szerződések „őre”

• Tagjai: Elnök vezeti + „biztosok kollégiuma” (egy
ország - egy biztos külön portfolióval) + speciális: az EU
külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
• Működés szervezése: biztosok vezetése alatt
főigazgatóságok, igazgatóságok, osztályok, valamint
egyéb szolgálatok is (ld. Jogi Szolgálat). + legfőbb
koordinációs szerve a Főtitkársága (főtitkára vezet) +
biztosok mellett kabinetvezető által vezetett kabinetek
 4.1.2.4. Európai Bizottság
Feladat- és hatáskörök

• „Integráció motorja”: jogszabályi és döntéshozatali javaslatok

előterjesztője (de: eredeti és származékos jogalkotási jogkörökkel is) +
az uniós költségvetés előkészítéséért + költségvetési végrehajtás
felügyeletéért, adott esetben a végrehajtási ügynökségek révén az uniós
(pénzügyi) programok igazgatásáért.
• Uniós normák közvetlen végrehajtása saját apparátusa vagy a
decentralizált ügynökségek révén
• Szerződések „őre”: fellép a tagállamokkal szemben az uniós jog vélt
megsértésekor - EuB előtti kötelezettségszegés megállapítása iránti per
• EU külkapcsolatai terén: külügyi és biztonságpolitikai
főképviselőjének szerepe + az Unió által megkötendő nemzetközi
szerződések előkészítését megelőző tárgyalások vitelét + a
nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban az Unió képviselete + a
nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatok fenntartása
 4.1.2.5. Európai Unió Bírósága
(Court of Justice of the European Union)
Szervezeti felépítés
• Uniós jog értelmezése
• Uniós kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat
rendezése
• Magánszemély, vállalat és más szervezet uniós intézménnyel
szembeni eljárása
• Felépítése:
• Bíróság 28 bíró (6 év)
• Törvényszék : 47 jelenleg 44 bíró (6 év) 2019-től tagállamonként 2 bíró
• Különleges jogállású törvényszékek*
• Működés szervezése: több formációban ülésezhet az ügy
természetétől, nehézségétől, sürgősségi jellegétől függően +
főtanácsnoki funkció + Törvényszék és Bíróság elnököt választ 3
éves mandátummal tagjai közül
 4.1.2.5. Európai Unió Bírósága
Eljárástípusok

• Kötelezettségszegés megállapítása iránti per (tagállam ellen az

uniós jogból fakadó kötelezettség megszegése miatt Biz+Tag)
• Megsemmisítés iránti per (adott uniós intézmény, szerv ellen, ha
annak jogi aktusa az uniós jogba ütközik Tag+EUI+M)
• Mulasztási pernek (uniós jog szerinti kötelező döntéshozatal
elmulasztása az uniós intézmény, szerv részéről Tag+EUI+M)
• Uniós intézmények, szervek, hivatalok általi szerződésen kívül
okozott károk megtérítéséről való döntés
• Külön ítélkező fórumként önállósodott Közszolgálati Törvényszék
előtt folynak a közszolgálati perek*
• Nem peres eljárásnak tekinthető Bíróság előtt folyó előzetes
döntéshozatali eljárások – Tag.Bír.
 4.1.2.6. Európai Számvevőszék
Szervezeti felépítés

• Pénzügyi ellenőrzése, ahol uniós költségvetési

források felhasználása történik
• Tagjai: „egy tagállam-egy delegált” elve + maguk közül
választott elnöke +
• Működés szervezése: saját elnökkel rendelkező öt
kamara (ezekhez vannak hozzárendelve a
számvevőszéki tagok és az ellenőrök) + Főtitkárság +
belső tanácsok
 4.1.2.6. Európai Számvevőszék
Feladat- és hatáskörök
• Megvizsgálja az Unió összes bevételre és kiadásra vonatkozó
elszámolását
• Alapja a nyilvántartások, és szükség esetén a helyszíni ellenőrzés -
az Unió intézményei/szervei + tagállami szint is
• Pénzügyi év lezárását követően éves jelentést készít (megküldés
egyén intézményeknek + közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos
Lapjában)
• Meghatározott kérdésekre vonatkozó megállapításait —
elsősorban külön jelentés formájában — bármikor előterjesztheti,
és a többi uniós intézmény bármelyikének kérésére véleményt adhat
• Segíti az EP-t + Tanácsot a költségvetés végrehajtásával
kapcsolatos ellenőrzési feladataik gyakorlása során
 4.1.2.7. KBER és az EKB
Szervezeti felépítés

• Monetáris integráció (benne eurozóna) keretét a

Központi Bankok Európai Rendszere (KBER) adja
• Tagjai: KBER része az EKB és a tagállamok
jegybankjai
• Működés szervezése: Kormányzótanács
(Igazgatóságának tagjaiból + eurózóna tagállamainak
jegybankelnökei) + Igazgatóság (EKB elnök, az alelnök,
négy további tag)+ Általános Tanács (EKB elnök,
alelnök, tagállami központi bankok elnökei)
 4.1.2.7. KBER és az EKB
Feladat- és hatáskörök
• Euróbankjegyek kibocsátásának engedélyezése
• KBER feladatainak teljesítése érdekében az EKB
rendeleteket fogadhat el, meghozza a KBER-re ruházott
feladatok végrehajtásához szükséges határozatokat,
valamint ajánlásokat tesz és véleményeket ad ki
• EKB pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki
azokra a vállalkozásokra, amelyek nem tesznek eleget a
rendeleteiből és határozataiból fakadó kötelezettségeknek
• Szervezetileg elkülönült apparátus felel az egységes
felügyeleti mechanizmus működtetéséért
(rendszerkockázatot jelentő hitelintézetek uniós szintű,
közvetlen felügyeletét végzi el)
 4.1.3. A tanácsadó szervek
4.1.3.1. Gazdasági Szociális Bizottság
4.1.3.2. Régiók Bizottsága
• Szerepük: jogalkotás tekintetében tanácsadók
(vélemények kiadása)
• Tagok: Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag
elfogadott határozatban megállapítja a bizottság
összetételét; GSZB - a munkaadói + munkavállalói oldal
szervezetei + civil társadalom szereplőit tömörítő
szervezetek képviselői; RB - regionális és helyi testületek
megválasztott képviselői
• Feladat- hatáskör: kötelező + nem kötelező esetei
véleményük kikérésének + saját kezdeményezésre is
véleményt adhatnak; Jogi kötőerővel nem rendelkező
vélemények
 4.1.4. Ügynökségek az Európai
Unióban
• Szerződések által nem körülhatárolt ügynökségek
(szakirodalmi fogalom)

EURATOM-ügynökségek
• békés célú nukleáris energia
felhasználásához szükséges tagállami
erőfeszítések összehangolása,
• a szükséges infrastruktúra biztosítása,
• a biztonságos és megfelelő atomenergia
felhasználásáról gondoskodnak
 4.1.4. Ügynökségek az Európai
Unióban
Szerződések által nem körülhatárolt
ügynökségek (szakirodalmi fogalom)

végrehajtási ügynökségek
• Bizottság határozata hozta decentralizált ügynökségek
létre határozott időre, • szakpolitikai ágazatban
önálló jogi személyiség meglévő speciális szaktudásuk
nélkül révén segítik az uniós
• uniós programok intézményeket + tagállamokat
végrehajtására • egyre kiterjedtebb
• ügynökségek piacfelügyeleti és piac-
alapszabályának jogi szabályozási hatásköröket
alapja: 58/2003/EK
rendelet
 4.2. Döntéshozatal és jogalkotás
4.2.1. Az uniós döntéshozatal

• Többszintű kormányzás: uniós és tagállami szint

együttműködése - uniós/tagállami jogalkotási
hatáskörök + máig elsősorban tagállami (közvetett)
végrehajtási jogkörök
• Szubszidiaritás és arányosság elvei
• Uniós „jogalkotói háromszög” tagjai: a Bizottság +
Tanácsa + EP + (GSZB/RB véleménye) – nemzeti
parlamentek bevonása
• Jogalkotási eljárások/Nem jogalkotási eljárások
• Elsődleges/másodlagos jogforrások
4.2. Döntéshozatal és jogalkotás
4.2.1. Az uniós döntéshozatal
 4.2.2.Felülvizsgálati eljárások

• Elsődleges jog részét képező Szerződések felülvizsgálati rendje:

• Rendes felülvizsgálati eljárás: Tag-B-EPT tagállami
kormányok képviselőinek konferenciája + hatályba lépés
(tagállam az alkotmányos követelményeivel összhangban
megerősítette)
• Egyszerűsített eljárás: Európai Tanács egyhangúlag +
tagállami megerősítés
– általános átvezető záradékok (Szerződések által előírt
jogalkotási eljárás megváltoztatása)
– különleges átvezető záradékok
• Vészfékzáradékok: rendes jogalkotási eljárás alkalmazását
felfüggesszék irányelvtervezetek elfogadása során meghatározott
esetekben
 4.2.3.1. Jogalkotási eljárások

Bizottság előterjesztés
EP álláspontja +
EP álláspontja + Tanács nem
Tanács elfogadja elfogadja  saj.
Állásp.

§ EP Tanács első
EP Tanács első
olvasatban olvasatban elfogadott EP Tanács első
elfogadott álláspontját olvasatban elfogadott
álláspontjával tagjainak álláspontjával tagjainak
egyetért/nem többségével többségével
foglal állást elutasítja módosításokat javasol

§ lezárul Tanács EP nem

elfogadás módosítási fogadja el
nélkül javaslatával valamennyi
egyetért módosítást

§ Egyeztető-
bizottság

elfogadás (§) / nélkül

 4.2.3.2. Különleges jogalkotási
eljárások
• Egyetértési (vagy hozzájárulási) eljárás
– valamely jogszabálynak a Tanács vagy a Parlament általi
elfogadásához szükséges a másik intézmény egyetértése
• Konzultációs eljárás
– Tanács alkotja meg a jogszabályt az Európai Parlamenttel
folytatott konzultációt követően (de ez nem köti a
Tanácsot)
• Unió éves költségvetésének elfogadása
– rendes jogalkotási eljárásra hasonlít
– többéves pénzügyi kerettel összhangban kell megállapítani
– elfogadása a tárgyévet megelőző évben történik
 4.2.3.2. Költségvetési eljárás

• Első szakasz: A költségvetési tervezet

Az uniós intézmények minden év július 1-jéig kidolgozzák a költségvetési
tervezettel kapcsolatos előirányzataikat. A Bizottság ezeket a becsléseket
egységbe foglalja, kidolgozza az éves költségvetési tervezetet, amelyet
legkésőbb szeptember 1-ig a Parlament és a Tanács elé terjeszt

• Második szakasz: A Tanács álláspontja

A Tanács elfogadja a költségvetési tervezetről kialakított álláspontját, majd az
azt alátámasztó indokolásokkal együtt legkésőbb október 1-jéig továbbítja a
Parlamentnek. Mindeközben a költségvetési tervezetet a parlamenti
szakbizottságok is megvitatják, és véleményüket a Parlament álláspontjának
kialakításáért felelős költségvetési szakbizottság elé terjesztik.
 4.2.3.2. Költségvetési eljárás

• Harmadik szakasz: A Parlament álláspontja

A Parlamentnek 42 nap áll rendelkezésére, hogy vagy jóváhagyja a Tanács
álláspontját, vagy – a képviselők abszolút többsége támogatásával – módosítsa
azt. A képviselők általában az októberi plenáris ülésen szavaznak a
költségvetési szakbizottság által kidolgozott álláspontról és az előterjesztett
módosításokról. Ha a Parlament elfogadja a Tanács álláspontját, vagy nem
készít saját álláspontot, a költségvetés elfogadottnak minősül. A Parlament
azonban általában módosításokat fogad el, a módosított szöveget pedig
továbbítja a Tanácsnak. Ebben az esetben a Parlament elnöke összehívja az
egyeztetőbizottságot. Amennyiben a Tanács tíz napon belül arról tájékoztatja a
Parlamentet, hogy az összes módosítást elfogadta, az egyeztetőbizottság nem
ül össze.
 4.2.3.2. Költségvetési eljárás

• Negyedik szakasz: Egyeztetés

A Tanács képviselőiből és az Európai Parlament azonos számú képviselőjéből
álló egyeztetőbizottságnak 21 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy
megállapodjon a közös szövegtervezetről.

• Ötödik szakasz: Elfogadás

Ha az egyeztetőbizottságnak sikerül közös szövegtervezetben megállapodnia,
a Parlamentnek és a Tanácsnak 14 napja van, hogy azt jóváhagyja. A
Parlament elnöke aláírja a költségvetést, és bejelenti annak végleges
elfogadását. Amennyiben az egyeztető eljárás sikertelen, vagy ha a közös
szövegtervezetet a Parlament elutasítja, a Bizottság új költségvetési tervezetet
terjeszt elő. Ha a közös szövegtervezetet a Tanács elutasítja, a Parlament még
határozhat úgy, hogy elfogadja.
 4.2.4. A Bizottság delegált
döntéshozatali szerepe (komitológia)
• Tagállami (közvetett) végrehajtás mellett, ha végrehajtásnak
egységes feltételek szerint kell történnie a jogszabály
végrehajtási hatásköröket ruházhat a Bizottságra
• Bizottság e delegált döntéshozói szerepe kapcsán kiépült,
ellenérőzést gyakorló bizottsági rendszer miatt nevezik ezt az
eljárástípust komitológiának
• Bizottság munkáját egy, a tagállamok képviselőiből álló bizottság
segíti illetve ellenőrzi, amelynek elnöke a Bizottság képviselője,
aki azonban nem vehet részt a bizottság szavazásában
• 182/2011/EU rendelet által az ún. alap jogi aktusok
tárgyköreinek megfelelően a bizottság vizsgálóbizottságként
vagy tanácsadó bizottságként jár
 4.2.5. Intézményi döntéshozatal

• Európai Tanácsban: félévente kétszer ülésezik +

rendkívüli ülés is; főszabályként a konszenzuson alapuló
döntéshozatal + minősített többséggel jár el akkor a tanácsi
döntéshozatal szabályai irányadóak

• Európai Bizottságban: éves munkaprogram + biztosi

„portfóliók” alapján felelős adott biztos a Bizottság
munkájának előkészítéséért és határozatainak
végrehajtásáért + benyújtott javaslatokról szóbeli eljárás
útján – ülésen – vagy írásbeli eljárás során dönt
 4.2.5. Intézményi döntéshozatal

• Tanácsban: soros elnökség meghatározó szerepe

napirendekben + COREPER előkészítő szerepe +
főszabályként a minősített többségi döntéshozatal

• Európai Parlamentben: rendes ülésszak (ezen belül

legalább havi rendszerességgel tart négynapos plenáris ülést
Strasbourgban + további rövidebb plenáris ülések és rész-,
valamint szakbizottsági ülések) + kérelmére rendkívüli
ülésszakot tarthat
 5. fejezet:
Közpénzügyek az Európai Unióban
 5.1.1. Költségvetés elvei

• Az egységesség és a teljesség elve

• Az évenkéntiség elve
• Az egyensúly elve
• Az elszámolási egység elve
• A globális fedezet elve
• Az egyediség elve
• A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve
• Az átláthatóság elve
 5.2.1. Többéves pénzügyi keret
5.2.2. Az éves költségvetés

Többéves pénzügyi keret

• Korábban: pénzügyi perspektívák
• Eljárás
• Éves költségvetés
• Bizottság  Tanács  EP
• Egyeztető bizottság
 Az EU költségvetésének
bevételi oldala (2014-2020)

2%
14 %
Hagyományos
14 % saját forrás
HÉA-alapú
70 % befizetés
GNI-alapú
hozzájárulás
Egyéb bevételek
 AZ EU költségvetésének
kiadási oldala (2014-2020)

38,9% Természeti kincsek megőrzése

és kezelése

1,6% Szabadság, biztonság, igazságügy

Az EU, mint globális szereplő

6,1%
6,4% Adminisztráció

Versenyképesség a növekedés és
13,1 %
foglalkoztatás ösztönzésére

Kohéziós politika a növekedés és

33,9% foglalkoztatás ösztönzésére

100% Összkiadás
 Megismert főbb fogalmak

• Költségvetési alapelvek

• HÉA-alapú befizetés

• GNI-alapú hozzájárulás

• Nettó befizetők
• Kiigazító mechanizmusok
 6. fejezet:
Az Európai Unió hatásköre és politikái
 6.1. A hatáskör-átruházás elve
és az uniós hatáskörök rendszere

Alapelvek
• Hatáskör-átruházás elve (EUSZ 5. cikk (2))
• Az EU kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben
ráruházott hatáskörök határain belül jár el.
• Az át nem ruházott hatáskör a tagállamoknál marad.
• EUSZ 13. cikk (2)
• Az egyes intézmények a Szerződésekben meghatározott
eljárások, feltételek és célok szerint járnak el.
• EUSZ 263. cikk
• A hatáskör hiánya az uniós aktus érvénytelenségét
(megsemmisítését) eredményezi.
 6.1. A hatáskör-átruházás elve
és az uniós hatáskörök rendszere

• Rugalmassági klauzula (EUMSZ 352. cikk)

• Szerződéses célkitűzés megvalósításához hiányzó
hatáskör
• A Tanács egyhangúlag a Bizottság javaslatára és az
EP hozzájárulásával
• Közös kül- és biztonságpolitika (KKBP) kizárt
• Jogharmonizáció kiterjesztése kizárt
 6.1. A hatáskör-átruházás elve
és az uniós hatáskörök rendszere

• Beleértett hatáskörök
• Szűkebb értelemben
• Meglévő hatáskör gyakorlásához feltétlenül
szükséges további hatáskör.
• Belső és külső hatáskörök párhuzamossága
• Tágabb értelemben
• Szerződéses célkitűzés alapján
• Feladattűzés alapján
 6.1. A hatáskör-átruházás elve
és az uniós hatáskörök rendszere
Hatásköri kategóriák

Támogató, összehangoló, Speciális hatásköri

Kizárólagos hatáskör Megosztott hatáskör kiegészítő hatáskör szabályok

Előfoglalás
Gazdaság-,alá neméseső
szociál-
Tagállami szabályozás csak EU felhatalmazás
alapján, az uniós jog végrehajtására Előfoglalás alá eső területek foglalkoztatáspolitika
területek KKBP

Területi Külső
kompetenci kompetenci
ák ák
 6.1. A hatáskör-átruházás elve
és az uniós hatáskörök rendszere
A hatáskörök gyakorlása
• Szubszidiaritás
• A kizárólagos hatáskörbe nem tartozó területeken
• Az EU csak akkor jár el, ha az intézkedés céljait a tagállamok nem tudják
megfelelően megvalósítani.
• Arányosság
• Sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a szerződéses
célkitűzések megvalósításához szükséges.
• Parlamenti ellenőrzés
• Sárga lap
• Nemzeti parlamentek egynegyede
• Narancssárga lap
• Nemzeti parlamentek többsége
• Bírósági kontroll
• EUMSZ 263. cikk alapján
 6.2. Az EU belső politikái
6.2.1. Belső piac

• gazdasági integráció
– preferenciális megállapodások
– szabadkereskedelmi övezet
– vámunió (Római Szerződések; 1968)
– közös piac (Római Szerződések)
– (egységes belső piac) (Egységes Európai Okmány; 1993)
– gazdasági és monetáris unió (Maastrichti Szerződés;
2002)
– politikai unió
 6.2.1. Belső piac

• vámunió
– vámmentes belső térség
– egységes külső vámhatár
– közösségi költségvetés
– kizárólagos uniós hatáskör
– Rendes jogalkotási eljárás

• belső piac
– négy szabadság
• áru
• tőke
• munkaerő (személyek – jogi és természetes)
• szolgáltatások
– pozitív szabályozás
– kizárólagos uniós hatáskör
 6.2.2. Mezőgazdaság és halászat

• Mezőgazdasági politika
– EMOGA  EMGA (Garanciaalap), EMVA
(Vidékfejlesztési Alap)
– környezetvédelem
– vidékfejlesztés
– jövedelemtámogatás
– föld, állat alapú támogatás
– megosztott hatáskör
 6.2.2. Mezőgazdaság és halászat

• Halászati politika
– Halászati termékek = agrártermékek
– Európai Halászati Alap
– halállomány közös megőrzése
– közös piac szervezése
– strukturális intézkedések
– külső országokkal kötött közös megegyezések
– halászati kvóták
– megosztott hatáskör
 6.2.3. Szabadságon, biztonságon
és a jog érvényesülésén alapuló térség
Célkitűzések

• Alapjogok, eltérő jogrendszerek és hagyományok

tiszteletben tartása
• Ellenőrzés alóli mentesség a belső határokon
• Közös politika a menekültügy, a bevándorlás és a külső
határok védelme terén
• Együttműködés büntető- és polgári ügyekben
• A bűncselekmények, rasszizmus és idegengyűlölet
megelőzése és leküzdése
 6.2.3. Szabadságon, biztonságon
és a jog érvényesülésén alapuló térség

Intézmények
• Eurojust
• Europol, CEPOL (Európai Rendőrakadémia
-2014 – Bp)
• Frontex
• EU-LISA (Schengen IT rendszerek)
• Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal
• Alapjogi Ügynökség
• EMCDDA
 6.2.4. Közlekedés

• piaci liberalizáció
• kabotázs tilalmának eltörlése
• TEN program
• vasúti hálózat összekötése
• megosztott hatáskör
 6.2.5.1. Versenyjog

Bizottság kiemelt szerepe

• Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok
- Versenykorlátozó magatartás tilalma
- Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma
- Piaci koncentrációk ellenőrzése
• Államokra vonatkozó versenyszabályok
- Állami támogatás
- Állami vállalatoknak nyújtott támogatás
• Verseny korlátozása: kivételképpen
 6.2.5.2. Adózás

• Diszkriminatív • Közvetett adók

adóztatás tilalma – Harmonizációs hatáskör
• Belső piac – Speciális jogalkotási
működésének eljárás
elősegítése • Közvetlen adók
• Verseny torzulásának – Sztenderdek
összehangolása
megakadályozása
– Adóelkerülés elleni
küzdelem
– Kettős adóztatás
elkerülése
 6.2.6. Monetáris politika

• kizárólagos hatáskör, ha eurózóna tag

• GMU
– EKB
– ERM II – euró előszobája
• 2 év
• maastrichti konvergencia kritériumok
– EKBR
– ECOFIN
 6.2.6. Monetáris politika

• Stabilitási és Növekedési Paktum

– konvergencia kritériumok
• az árstabilitás kritériuma; miszerint a tagállam inflációja nem
lehet 1,5%-kal magasabb, mint a három legalacsonyabb
inflációval rendelkező ország átlaga
• a költségvetési hiány éves összege nem lehet magasabb a GDP
3%-nál
• az ország államadóssága nem lehet magasabb, mint a GDP 60%
• az EMR II árfolyam mechanizmuson belül a tagállam nem
értékeli le valutáját
• az állam által kibocsátott értékpapírok nominális hosszúlejáratú
kamatlába nem haladja meg 2%-nál többel, a három
legalacsonyabb inflációjú ország kamatának átlagát.
 6.2.6. Monetáris politika

• Túlzott deficit eljárás

– Bizottság, ECOFIN
– korrekciós és szankcionatív ág
• Konvergencia/Stabilitási Program
• Európai Szemeszter, Költségvetési
Paktum
 6.2.7. Gazdaság-, foglalkoztatás-
és szociálpolitika

• támogató politika
• SNP - Stabilitási és Növekedési Paktum
• átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások
• átfogó foglalkoztatáspoltikai iránymutatások
• Hosszútávú gazdasági programok – Lisszaboni Stratégia,
EU2020
• Európai Szemeszter
• Szociálpolitikai Megállapodás (Szociális Charta) - 1989
• Európai Szociális Alap
 6.2.8. Fogyasztóvédelem

Az uniós fellépés jogalapjai

EUMSZ 169. cikk EUMSZ 12. cikk Alapjogi Karta 28. cikk

Belső Támogat
Magas szintű
piaci ó Mainstreaming fogyasztóvédelem
hatáskör hatáskör
 6.2.8. Fogyasztóvédelem

Politikai és pénzügyi keret

Politikai keret Pénzügyi keret

European Consumer Agenda (2012) Fogyasztói Program 2014-2020

 6.2.8. Fogyasztóvédelem

Intézményi keret

Intézmények

Európai Bizottság
JUST Európai Parlament Tanács
SANTE IMCO
GROW ENVI EPSCO
 6.2.8. Fogyasztóvédelem

Szabályozási területek
Megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok

Információs hálózatok

Csomagolás és címkézés

Eg észsé gvéd elem

A fogyasztó Álta lánosa lapelv ek

biztonsága
GM O

Te rmékbiz tonsá g

Te rmékmin őség

Vitarendezés

A fogyasztó Fogyasz tói képviselet

gazdasági és
E-kereskedelem

Szerződések

jogi érdekei
Felelősség

Szektorális szabályozás
 6.2.9. Transzeurópai Hálózatok

• korlátos erőforrású rendszerek

• integrált hálózatok
• közlekedés
• energia
• távközlés
• megosztott hatáskör
 6.2.10. Energia

• versenyképesség
– liberalizáció
• energiabiztonság
– ellátás biztonsága
– szolidaritás
• környezetvédelem
– 20% megújuló forrásokból 2020-ra
– integrált energiahálózat (TEN)
• energiaunió
• megosztott hatáskör – stratégiai terület; nagy tagállami mozgástér
 harmadik tagállammal bárki köthet megállapodást
 6.2.11. Gazdasági, társadalmi
és területi kohézió

• ERFA ( Európai Regionális Fejlesztési Alap)

• ESZA (Európai Szociális Alap)
• NUTS rendszer
• Kohéziós Alap
– EU átlag GDP 75% alatti területek
• EMVA (Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap),
EMGA (Mezőgazdasági Garancia Alap)
• EHA ( Európai Halászati Alap)
• tagállami pályázati rendszerek
 6.2.11. Gazdasági, társadalmi
és területi kohézió

• regionális politikák címzettjei

– szigetek
– hegyvidéki települések
– gyéren lakott északi területek
– EU átlag GDP 75% alatti régiók
• társfinanszírozás
• projekt alapú finanszírozás
• utófinanszírozás
 6.2.12. Környezetvédelem
Célkitűzések:
• Környezet minősége
• Emberi egészség
• Természeti erőforrások védelme
• Problémák kezelése nemzetközi összefogással
• Éghajlatváltozás elleni küzdelem

Alapelvek: Területek
• Szennyező fizet (levegő-, vízminőség,
hulladékgazdálkodás,
• Megelőzés
zajvédelem, nukleáris
• Elővigyázatosság biztonság, állat-, növényvilág
védelme, vegyi anyagok
ellenőrzése)
 6.2.13. Oktatás, kutatás, sport,
kultúra, ifjúság
• Oktatás
– Tartalmának és szervezeti felépítésének meghatározása tagállami
hatáskör
– Erasmus +
• Kutatás
– Európai kutatási térség, Horizont 2020, EIT
• Sport
– Sportversenyek tisztaság, sportolók védelme, együttműködés
• Kultúra
– Az európai kulturális örökség megóvása, megismertetése,
csereprogramok, támogatások
• Ifjúság
– Ifjúsági Stratégia 2010-2018
 6.2.14. Katasztrófavédelem

• Jogalap
– EUMSZ 6. cikk – támogató, összehangoló,
kiegészítő hatáskör
– EUMSZ 222. cikk – szolidaritási klauzula
• EU Polgári Védelmi Mechanizmus
– Veszélyhelyzet-kezelési Koordinációs Központ
– Európai Veszélyhelyzet-kezelési Képesség
– Kockázatelemzések, kockázatkezelési tervek
– Pénzügyi eszközök
 6.3. Az EU külső politikái
6.3.1. Közös kereskedelempolitika

Tevékenységek Cselekvési irányok

• Vámtarifa- és kereskedelmi • WTO többoldalú
megállapodások megkötése kereskedelmi tárgyalásokon
• Kereskedelmi való részvétel
védintézkedések • Kétoldalú kereskedelmi
• Külföldi közvetlen kapcsolatok
befektetésre vonatkozó • Egyoldalú preferenciális
intézkedések elbánás fejlődő országok
• Szellemi tulajdonjog számára
kereskedelmi vonatkozásai • Exportpiacon meglévő
akadályok felszámolása
 6.3.2. Fejlesztési együttműködés és
humanitárius segítségnyújtás

Fejlesztési együttműködés Humanitárius segítségnyújtás

• EU, OECD, ENSZ • A Lisszaboni Szerződés óta
célkitűzések önálló szakpolitika
• Cotonou-i Megállapodás • A nemzetközi humanitárius
(az afrikai, karibi és csendes- jog alapelvei szerint
óceáni államokkal)
• Társulási megállapodások
• Európai Fejlesztési Alap
 6.3.3. Közös kül- és biztonságpolitika
(KKBP)
Célok és alapelvek
• EUSZ 21. cikk
• Külön szabályok és
eljárások hatálya alá
tartozik, eltérő jogforrási
rend
• Globális kül- és
biztonságpolitikai stratégia
(2016)
Intézmények, hatáskörök
• EiT / Tanács / Bizottság
• Kül- és biztonságpolitikai
főképviselő
• Európai Külügyi Szolgálat
• Nemzetközi szerződések
megkötésének rendje
7. fejezet: Magyarország az
Európai Unióban
 7. Magyarország az Európai Unióban

A fejezet céljai:
• Magyarország csatlakozási folyamatának
bemutatása
• a keleti bővítés bemutatása
• Magyarország és az EU közigazgatási
kapcsolatainak bemutatása
• Magyarország uniós tapasztalatainak
bemutatása
 7.1. A keleti bővítés és
Magyarország csatlakozása

• 1960-as évek – technikai megállapodások

• 1970-80-as évek – kereskedelmi megállapodások
• 1991 – Európai Megállapodás
• 1994 április 1. – csatlakozási kérelem
• 1998 március – 2002 április – csatlakozási tárgyalások
• 2003 április 12. – népszavazás 83,76% igen, 45,62%
részvétel
• 2003 április 16. – csatlakozási szerződés
• 2004 május 1. – csatlakozás; Mo, Sk, Sl, Lo, Cs, C, M, É,
Le, Li
 7.2. Az EU a hazai
intézményekben

• Európai Bizottság – biztost a kormány jelöli,

de független
• Európai Tanács – végrehajtás vezetőinek
tanácsa – magyar miniszterelnök
• EU Tanácsa – végrehajtás szektoriális vezetője
(miniszter)
– Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság
– Állandó Képviselet (COREPER I, II)
 7.2. Az EU a hazai intézményekben

• Európai Bíróság
– Bíróság – 1 bíró
– Törvényszék – 1 bíró (majd 2)
– Közszolgálati Törvényszék*
• tagállami parlamentek
– sárga lap
– narancssárga lap
– szubszidiaritás, arányosság
 7.2. Az EU a hazai
intézményekben

• EKTB (Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság)

– egyezteti a magyar álláspontot
– bírósági eljárások
– kötelezettségszegési eljárások
– kapcsolat az Állandó Képviselettel
• Tanács elnökség
– 2011, Stronger Europe
– Hatos Pakk
 7.3. Az uniós és a magyar közigazgatás
kapcsolata

• Közvetlen végrehajtás
• Közvetett végrehajtás
– Szervezetalakítási szabadság
– Eljárási autonómia
– Egyenértékű és hatékony jogvédelem
• Együttes igazgatás
• Európai Közigazgatási Térség
 7.4. Az uniós tagság tapasztalatai

• adaptív integrációs politika  emancipáció

• V4
• nettó haszonélvező
• sikertelen gazdasági konvergencia
• alacsony állampolgári aktivitás
• gyenge bizottsági pozíciók
• sikeres elnökség
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ
FIGYELMÜKET!

SIKERES FELKÉSZÜLÉST
KÍVÁNOK!