Nemzetközi Együttműködés, Globális Világ: Az Európai Unió Főbb Szervei és

Működésük

Az Európai Unió (EU) eredeti célja az 1957-es római szerződéssel kezdődött, amely
létrehozta az Európai Gazdasági Közösséget. Az EU későbbi létrejöttét az 1992-es
maastrichti szerződés hozta meg. Magyarország 2004-ben csatlakozott az EU-hoz.
Az EU gazdasági és monetáris unió, közös piacának létrehozása volt az eredeti
célja. A közös valuta, az euró, az Európai Központi Bank által bocsátott ki. Az EU
tagállamai bel- és igazságügyi kérdésekben is együttműködnek, aminek
eredményeként megszüntették belső határaikat a schengeni egyezménnyel. Bár az
EU rendelkezik közös kül- és védelmi politikával, a tagállamok továbbra is független
nemzetállamokként lépnek fel. Az EU nem szövetségi állam, de tagállamainak
együttműködése szorosabb a nemzetközi szervezetekben megszokottnál. Az EU
költségvetése nem éri el a tagállamok nemzeti össztermékének 1%-át sem, de
feladatai sokrétűek.

Az EU vezető szerve az Európai Tanács, amely a tagállamok kormányfőiből, a

Tanács választott elnökéből, a külügyi főképviselőből és a Bizottság elnökéből áll. Az
Európai Tanács politikai döntéseket hoz, és vitákat simít el. Az Európai Unió Tanácsa
a tagállamok minisztereiből áll, összetétele a téma szerint változik. A Parlament és a
Tanács közösen hoz döntéseket, amelyek közös jogszabállyá válnak. Az Európai
Bizottság tagjai az egyes szakterületek biztosai, minden tagállamból egy-egy. A
Bizottság javaslatokat tesz a Tanácsnak, és ellenőrzi a tagállami végrehajtást. Az
Európai Parlament tagjait közvetlenül választják a tagállamok választópolgárai.

Demográfiai Változások és Népmozgások a Világban és Magyarországon 1945-

től Napjainkig

A második világháború után a fejlődő országokban jelentkező népességrobbanást a

higiénia és az egészségügy fejlődése okozta, ami csökkentette a
csecsemőhalandóságot és növelte a várható élettartamot. Emellett a mezőgazdaság
fejlődése és az élelmiszerellátás javulása is hozzájárult a népesség növekedéséhez.
A népességrobbanás jelentős problémákat okozhat a szegény országokban, ha nem
párosul gazdasági modernizációval. A fejlett országokban viszont a születésszám
már régóta csökken, és a lakosság elöregszik.

Magyarországon a második világháború katasztrófát jelentett a népesség

szempontjából. A háború és a holokauszt rengeteg áldozatot követelt. A háború után
kitelepítették a németeket, és lakosságcsere keretében kitelepítették a szlovákokat.
A Rákosi-diktatúra idején a népesség növelése volt a cél, de a rendszerváltásig
megszűntek a ki- és bevándorlási lehetőségek. A Kádár-korszakban munkaerőhiány
miatt jóléti intézkedésekkel próbálták növelni a születésszámot. A rendszerváltás
után újra megnyíltak a határok, és kezdődött a be- és kivándorlás. A magyar
társadalom elöregszik, és az országon belüli népességmozgás továbbra is jellemző
marad.