AZ EU INTÉZMÉNYEI I.

Virág Attila
 Nem hasonlítható a hagyományos nemzetközi
szervezetekhez, sem az államokhoz.

 Kormányközi és nemzetek feletti jelleg.

 Önálló hatáskörök, saját jogi személyiséggel, jogi

normákkal rendelkezik.
LEGFONTOSABB INTÉZMÉNYEK
 Európai Bizottság (European Commission)

 Tanács (Council of the European Union)

 Európai Tanács (European Council)

 Európai Parlament

 Az Európai Unió Bírósága

EURÓPAI BIZOTTSÁG (EUROPEAN
COMMISSION)
 Székhely: Brüsszel, de jelentős számú hivatalnok van még
Luxembourgban.
 Szupranacionális intézmény – unió egészét szolgálja.

 Feladata:
 Döntéselőkészítés
 Kezdeményezés
 Javaslattevés
 Ellenőrzés
 Korlátozott döntéshozó és végrehajtó feladatok

 Politikai testület, ahol a feladatok szakterületekre osztva

vannak, alattuk szakapparátus dolgozik.
TESTÜLET ÖSSZETÉTELE
 Elnök + 27 különböző tárcával megbízott biztos
Lisszaboni Szerződés óta közülük 7 alelnöki posztot tölt be,
egyik az első alelnöki funkciót látja el, egy másik az Unió kül- és
biztonságpolitikai főképviselője

 Tagállamonként 1-1 biztos

 15 tagú EU-nál 5 nagynál 2-2 biztos, többinél 1

 Nizzai Szerződés 1 tag 1 biztos

 Lisszaboni Szerződés: 2014-től kell rotációs elv a tagállamok 2/3-a

adhat biztost – kivéve ha a Tanács egyhangúlag máshogy dönt, így lett
A BIZOTTSÁG ELNÖKE
 Politikai és stratégiai irányító

 Feladata:
 Irányvonal kijelölése
 Befolyás a munkastílusra
 Meghatározza a testület viszonyát a többi intézményhez
 Feladatok kiosztása a biztosok között, határozhat ezek
átalakításáról
 Kérheti a biztos lemondását
A BIZOTTSÁG ALELNÖKEI
 Az elnök jelöli a Nizzai Szerződés óta. A külügyi és
biztonságpolitikai főképviselő automatikusan alelnök is.
 Az elnök nevében, az ő helyetteseként járnak el.

 Irányítják és összehangolják a munkát saját illetékességi

területükön, amely több biztosi tárcára kiterjed.
 Jól meghatározott, kiemelt fontosságú projekteket
irányítanak, melyeket szükség szerint át lehet alakítani.
BIZTOSOK
 Eltérő politikai súlyú területekkel rendelkeznek. (A
szakterületek bizottságonként eltérhetnek!)
A BIZOTTSÁG (EB) MEGALAKULÁSA,
LEMONDÁSA
 Az EB-t a tagállamok megállapodásával, az Európai Parlament (EP)
jóváhagyásával nevezik ki.
 Tanács minősített többséggel javaslatot tesz az EP-nek az EB elnökének
személyére. Figyelembe véve az EP választás eredményére!
 EP abszolút többséggel (összes képviselő többségével) választ.

 Tanács minősített többséggel jelöli az Unió külügyi és biztonságpolitikai

főképviselőjét, EP erről nem szavaz.
 Tanács az EB elnökével egyetértésben minősített többséggel szavaz a testület
többi tagjáról.
 Végül az EP a testület egészéről szavaz.

 EP jóváhagyása után a Tanács minősített többséggel nevezi ki az új

Bizottságot.
 A testület mandátuma 5 évre szól, tagjai újra jelölhetők.

 Lemondással a testület mandátuma megszűnhet – csak az EP-től származó

bizalmatlansági indítvány alapozhatja meg (képviselők 2/3-ával), nem volt rá
példa, indítvány viszont már többször volt.
HIVATALI STRUKTÚRA
 Biztosok alá tartozó főigazgatóságok (Directorate
General – DG) - számát és feladatkörét a biztosok
kollégiuma határozza meg.
 Szolgálatok (Service)

 Hivatalok (Office)

 Főigazgatóságok és a többi hivatali egység

igazgatóságokra, az igazgatóságok osztályokra
tagolódnak több mint 30.000 tisztviselővel.
 Biztosi kabinetek, biztos személyéhez kötődnek.
Gyakran a biztos országából, ebben az esetben a
helyettese más nemzetiségű.
BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE I
 Döntések kezdeményezése szinte kizárólag az ő hatásköre

 Csak az EB szövegezhet meg jogalkotási javaslatokat és

terjesztheti azt elő az Tanács és az EP elé.

 Szűkebb körű származékos döntéshozói hatáskör.

 Meghatározott esetekben szerepet játszik a végrehajtásban

is (p. versenyjog területén).

 Kezdeményező szerep az uniós költségvetés esetében.

BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE II
 Elfogadott költségvetés menedzselése.

 Szerződések őre

 Jelentések készítése

 Unió külső képviselete

 Beszámolási kötelezettség az EP-nek.