8.

Ismertesse a Kormány fontosabb feladat- és hatáskörét, szervezetét, megbízatását és

működésének főbb szabályait!

A.) FELADAT ÉS HATÁSKÖRÖK

 Az Alaptörvény rögzíti, hogy a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén

alapszik. A végrehajtó hatalom letéteményese Magyarországon a Kormány.
o Az Alaptörvény a Kormányt – a parlamentáris kormányformára tekintettel – a
végrehajtó hatalom általános és az Országgyűlésnek felelős szerveként határozza
meg.
o A végrehajtó hatalom feladat- és hatásköre olyan összetett és átfogó, hogy a
Kormány hatásköri jogosítványainak kimerítő felsorolása lehetetlen. Ezért az
Alaptörvény mondja ki, hogy a Kormány feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit
az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és
hatáskörébe.
 A Kormány a közigazgatás legfőbb szerveként az államigazgatási feladatok ellátásáért felelős.
A feladatok ellátásához elengedhetetlen a hatékony és racionális szervezetrendszer
kialakítása.
o A Kormány törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat
létre.
 A Kormány szervezetrendszerét és működését törvény keretei között maga határozza meg.
o A Kormány politikai súlya ellenére sem teljesen szabad szervezetének és
működésének alakításában.
o Lehetőségeinek kereteit az Országgyűlés állapítja meg.
o A Kormány szervezetének és működésének szabályozása úgy történik, hogy a
 törvény meghatározza a központi államigazgatási szerveket,
 valamint a Kormány tagjainak és az államtitkároknak a jogállását.
 A minisztériumok és a Kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak
jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját ugyancsak törvény
szabályozza.
 A Kormány feladat- és hatáskörei közül kiemelendő a Kormány jogalkotó hatásköre.
o A Kormány feladatkörében eljárva törvényben nem szabályozott tárgykörben eredeti
jogalkotói hatáskörrel, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján származékos
jogalkotói hatáskörrel rendeletet bocsát ki és határozatokat hoz. Ezeket a
miniszterelnök írja alá.
o A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.
o A Kormány rendeleteit a hivatalos lapban ki kell hirdetni.
o A végrehajtási rendelet szabályozása nem lépheti túl a felhatalmazást adó
jogszabályban meghatározott tárgyköröket és tartalmat.
o Autonóm rendelet kiadására a Kormánynak széles körben van lehetősége.
o E rendeletek azonban nem szabályozhatnak olyan társadalmi viszonyokat, amelyek az
Országgyűlés kizárólagos vagy fenntartott törvényalkotói hatáskörébe tartoznak.
o A határozatokban a Kormány a saját szervezetére, továbbá a neki alárendelt vagy
közvetlen irányítása alá tartozó szervekre vonatkozóan állapít meg feladatokat,
határidőket, jelöl meg felelősöket.
  A Kormány irányítási és felügyeleti jogkörében
o államigazgatási szerv döntését megsemmisítheti,
o szükség esetén új eljárásra utasíthatja,
o valamint jogszabályban meghatározott esetekben az államigazgatási szerv döntéseit
előzetesen vagy utólagosan jóváhagyja.
 Ha a Kormány miniszteri rendeletben észlel törvénysértést,
o az illetékes minisztert felhívhatja arra, hogy a törvénysértést saját hatáskörében
orvosolja,
o a kifogásolt rendeletet módosítsa vagy helyezze hatályon kívül.
o Végső esetben a Kormány az Alkotmánybírósághoz is fordulhat, hogy a miniszteri
rendeletet semmisítse meg.
 Feladatainak ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel.
 Az Alaptörvény azon rendelkezése, miszerint a Kormány jogosult az államigazgatás bármely
ágát közvetlenül felügyelete alá vonni és erre külön szerveket létesíteni, azt jelenti,
o hogy létrehozhat vagy megszüntethet olyan államigazgatási szerveket,
o amelyeket létrehozni jogosult,
o illetőleg miniszter felügyelete alatt működő központi államigazgatási szervet
közvetlen felügyelete vagy más miniszter felügyelete alá vonhat.
o Nem teheti azonban meg azt, hogy
 az államigazgatás körébe tartozó ügyben a közvetlen intézkedési
jogosultságot a hatáskörrel rendelkező szervtől elvonja,
 és helyette a Kormány vagy annak tagja járjon el.
 A felügyeleti jog tehát a hatáskör elvonását nem foglalja magában.

B.) SZERVEZETE

 A Kormány testületi szerv, önálló döntéshozatali fórum, amely döntéseit az ülésein hozza.
 Élén a miniszterelnök áll, tagjai a miniszterek.
 Magyarország Alaptörvénye a korábbi alkotmányhoz hasonlóan miniszterelnöki típusú
kormányt intézményesített.
o A miniszterelnöki típusú kormányt német modellje nyomán kancellári típusú
kormánynak is szokták nevezni.
o E kormánytípus lényege, hogy a miniszterelnök nem első az egyenlők között,
minisztereivel nem kollegiális testületet alkot.
o A Kormány politikai irányvonalát nem a testület, hanem a miniszterelnök határozza
meg.

a. Miniszterelnök
o Az ő javaslatára nevezi ki, illetve menti fel a köztársasági elnök a minisztereket.
o A miniszterelnök tisztségének megszűnésével megszűnik a Kormány megbízatása is.
o Az Alaptörvény kiemeli a miniszterelnököt a Kormány tagjai közül.
o A miniszterelnök a Kormány tényleges stratégiai vezetője, ezért az Alaptörvény
rögzíti, hogy a Kormány általános politikáját ő határozza meg.
o Az Alaptörvény sem a minisztériumok felsorolását, sem a miniszterek számát nem
határozza meg.  Ebből következik, hogy a miniszterelnök nagy szabadságot élvez
  a minisztériumi struktúrák megváltoztatásában,
 tárcák megszüntetésében vagy összevonásában,
 új tárcák létrehozásában és a
 tevékenységi körök átcsoportosításban,
 tárca nélküli miniszteri tisztségek megszüntetésében,
 illetve újak létrehozásában.
Ugyanakkor az Alaptörvény értelmében a minisztériumok felsorolásáról törvény
rendelkezik, tehát a kérdésben a végső szót az Országgyűlés mondja ki.
o A miniszterelnök munkáját különös hatáskörű központi kormányzati igazgatási
szervként
 a Miniszterelnöki Kormányiroda és – a jogállásukat tekintve minisztériumnak
minősülő –
 Miniszter-elnökség és a
 Miniszterelnöki Kabinetiroda segíti.

 A Miniszterelnöki Kormányiroda a miniszterelnök kormányzati igazgatási

munkaszervezete.
 A Miniszterelnökség elsősorban az állam tevékenységének kormányzati,
valamint a Kormány társadalompolitikai tevékenységének összehangolását
ellátó minisztérium,
 a Miniszterelnöki Kabinetiroda pedig elsősorban általános politikai
koordinációt ellátó minisztérium

b. Miniszterek
o A miniszter e politikai keretek között önállóan irányítja az államigazgatásnak a
feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket,
o illetve ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
o A Kormány Országgyűlésnek való felelősséget megállapító rendelkezése mellett az
Alaptörvény a Kormány tagjai önálló felelősségét is megjeleníti az Országgyűléssel
szemben. A miniszterek a Kormány tagjaként – szavazati joggal – vesznek részt a
döntések meghozatalában, és – a kormányprogramban foglaltak figyelembevételével
– önálló felelősséggel irányítják a rájuk bízott minisztérium vagy szakterület
tevékenységét.
o A Kormány tagjai közötti viszony a miniszterelnök és a miniszterek egymás iránti
politikai szolidaritásán alapul. A miniszterelnök pozícióját erősíti, hogy a miniszterek a
miniszterelnöknek is felelősséggel tartoznak.
o Az Alaptörvény biztosítja a Kormány tagjai számára a jogalkotó hatáskört. A Kormány
tagja származékos jogalkotói hatáskörrel rendelkezik.
 Ez azt jelenti, hogy jogalkotó hatáskörét csak akkor gyakorolhatja, ha erre
törvényben vagy kormányrendeletben kifejezett felhatalmazást kapott.
 Külön felhatalmazás nélkül a Kormány alkothat jogszabályt, a miniszter
azonban nem.
 o A miniszter a felhatalmazás keretei között, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más
miniszter egyetértésével rendeletet alkot; a rendelet
 törvénnyel,
 kormányrendelettel
 és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
o A miniszterek lehetnek a minisztériumot irányító, annak élén álló vagy tárca nélküli
miniszterek.
o A tárca nélküli miniszter nem kötődik minisztériumi szervezethez. A tárca nélküli
miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki.
o A Kormány tagjainak jogállását, ennek részletes szabályait, javadalmazását, valamint
a miniszterek helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.

C.) MEGBÍZATÁSA

A kormány létrejötte és megbízatása

A Kormány miniszterelnökből és miniszterekből áll. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul

meg, az Országgyűlés előtt esküt tesznek.

I. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés a képviselőinek több, mint

felének szavazatával választja. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép, ha nem
választják meg, akkor 15 napon belül a köztársasági elnök új javaslatot terjeszt elő.

A Köztársasági Elnök javaslatát:

 az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg, ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan
megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt meg;
 a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg, ha
a miniszterelnök megbízatása lemondással, halálával, összeférhetetlenség kimondásával,
a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az
Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte
ki.

II. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A

miniszterelnök a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki

A miniszterek megbízatása megszűnik:

• a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;
• a miniszter lemondásával;
• felmentésével;
• halálával.

A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy az új

Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügyvezető
miniszterként gyakorolja a hatáskörét, azzal a korlátozással, hogy rendeletet csak halaszthatatlan
esetben alkothat.
A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízása megszűnik. Ez általában
egy parlamenti ciklus szól, s megszűnik:
• az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával (megbízatása egy parlamenti ciklusra
szól).
• a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával: a lemondás a köztársasági elnök útján az
Országgyűlés elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal történhet; a lemondás
érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata nem szükséges.

Fenti két esetben: Az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök ügyvezető

miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét. Az ügyvezető kormány a kormányzás folyamatosságát
hivatott biztosítani. Feladata, hogy a kormányzati ügyek folyamatos vitelét biztosítsa, ugyanakkor
azonban ne tegyen olyat, ami a következő kormány politikai mozgásterét lényeges kérdésekben
szűkíti. Nemzetközi szerződést nem köthet, valamint rendeletet csak törvény felhatalmazása
alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.

• a miniszterelnök halálával
• a megválasztásához szükséges feltétel hiánya miatt -> az Országgyűlés a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
• összeférhetetlenség kimondása -> az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával határoz.
• ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új
miniszterelnököt választ. bizalom megvonása a konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal
történik. Képviselők legalább 1/5-e, írásban nyújt be a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy
megjelölésével. Kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni.
• ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a
miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki (ha az országgyűlési képviselők több
mint fele nem támogatja a miniszterelnököt).

Utóbbi 5 esetben: Az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét, a

miniszterelnök-helyettes vagy több miniszterelnök-helyettes esetén, az első helyen kijelölt
miniszterelnök-helyettes gyakorolja.

D.) MŰKÖDÉSÉNEK FŐBB SZABÁLYAI

 A Kormány a politikaformálás általános szerve.

 Magyarország politikáját természetesen más szervek is formálják, de a Kormány az egyetlen,
amely a politikai célok megvalósításához szükséges közigazgatási infrastruktúrával
maradéktalanul rendelkezik.
o Általános politikai feladatait tételesen felsorolni nem lehet, már csak azért sem, mert
egyesek megszűnnek, mások keletkeznek.
o Az azonban biztos, hogy a Kormány feladatainak ellátásában, tevékenysége
szakszerűségének és hatékonyságának biztosításában a döntések előkészítésének
kiemelkedő jelentőségű szerepe van.
 A Kormány működésének rendjét maga állapítja meg, a kormányhatározatban szabályozza
ügyrendjét.
 Üléseit a féléves időtartamra szóló, havi ütemezésű munkaterv alapján, rendszeresen, tartja.
 A Kormány ülésén
o egyenlő szavazati joggal részt vesznek a Kormány tagjai,
o tanácskozási joggal az állandó meghívottak, az előterjesztők és a miniszterelnök által
meghívott személyek.
 A Kormány döntését a miniszterelnök mondja ki.
 A Kormány döntéseiben meghatározott feladatok elvégzéséről vagy a döntést nem igénylő
ügyekben végzett munkájukról a kötelezettek jelentésben tájékoztatják a Kormányt.
 A döntéselőkészítés színvonalának javítása, a kormányfő és a kormányülés tehermentesítése
érdekében a Kormány
o kormánybizottságokat alakíthat,
o ezen kívül lehetősége van kabinetek,
o valamint egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek létrehozására.
o A kormányzati döntéselőkészítésnek, de az egész kormányzati munkának is
kiemelkedően fontos koordinációját végzi az általában hetente egyszer ülésező
közigazgatási államtitkári értekezlet.
 A Kormány – határozatával – kormánybiztost nevezhet ki olyan feladat ellátására, amely
miniszter, illetve kormányzati főhivatal feladatkörébe sem illeszthető be, vagy amelynek
ellátása kiemelten fontos.
 Magyarország Alaptörvénye az önálló szabályozó szervek megnevezéssel kiemeli a központi
államigazgatási szervek közül a jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerveket, létrehozva így egy
új központi államigazgatási kategóriát.
o Az önálló szabályozó szervet az Országgyűlés jogosult létrehozni, sarkalatos
törvényben.
o Vezetőjét a miniszterelnök vagy a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök
nevezi ki, a törvényben meghatározott időtartamra.
o Az önálló szabályozó szerv vezetője a szervezet tevékenységéről évente beszámol az
Országgyűlésnek.
o Az önálló szabályozó szervezet sajátossága a jogalkotói hatáskör: vezetője
származékos jogalkotói hatáskörrel, törvényben kapott felhatalmazás alapján, a
törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet adhat ki.
o A rendelet
 törvénnyel,
 kormányrendelettel,
 miniszterelnöki rendelettel,
 miniszteri rendelettel
 és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
o Önálló szabályozó szerv a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.
 Az Alaptörvény rendelkezése alapján a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve a fővárosi és a megyei kormányhivatal.