1_A

BEVEZETŐ

2018. évtől megváltoztak adóigazgatási szabályok.

- adóigazgatási rendtartás: általános eljárási szabályokat tartalmaz

- adózás rendjéről szóló törvény: speciális részletszabályokat tartalmaz
- végrehajtási szabályok külön törvényben
- adóigazgatási szabály rendeleti szabályozást kap
- részletszabályok, anyagi jogszabályba

Az egységes kódex helyébe lépő Art., Air. mellett a törvényalkotó az új Art. koncepció kidolgozása során
egyes – főleg az adatszolgáltatási és bejelentési, illetve változásbejelentési – kötelezettségek teljesítésének
szabályait az egyes adónemekre vonatkozó törvényekbe telepítette át. 
Magyar jogrendszer, Jogszabályok: Az Alaptörvény T) cikke felsorolja a jogalkotó szerveket és az általuk
kibocsátható jogforrásokat

Eszerint jogszabály
a) az Országgyűlés által hozott törvény,
b) a kormányrendelet,
c) a miniszterelnök és a miniszterek rendelete,
d) a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete,
e) az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete,
f) az önkormányzat rendelete, valamint
g) a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott
rendelete.
A jogszabályokat – az önkormányzati rendelet kivételével – a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) kimondja, hogy jogszabály nem lehet ellentétes az
Alaptörvénnyel, vagy magasabb szinten elhelyezkedő jogszabállyal. A hierarchia lényege szerint a hierarchiában
„alacsonyabb szinten” álló jogszabály nem lehet ellentétes a hierarchiában „magasabb szinten” álló jogszabállyal,
A jogszabályi hierarchia a következőképpen jelenik meg:
- Az első szinten Magyarország Alaptörvénye 
- „Második szinten” helyezkednek el az egyes, a jogterület szempontjából meghatározó törvények
- A harmadik szinten a Kormányrendeletek 
- A negyedik szinten a miniszteri rendeletek,
- Az ötödik szinten a Helyi önkormányzati rendeletek
TÖRVÉNYEK CSOPORTOSÍTÁSA
- Alaptörvény
- Nemzetközi szerződések kihirdetései
- Anyagi jogi adótörvények
- Alaki (eljárási) törvények
RENDELETEK CSOPORTOSÍTÁSA
- – Kormányrendelet
- – Miniszterelnöki rendelet
- – Miniszteri rendelet (NGM, PM)
- – MNB elnökének rendelete
- – Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete
EU jogforrása: Az Európai Unió jogforrási rendszere a Közösségek alapító szerződésein, valamint a szerződések
alapján folyó úgynevezett másodlagos jogalkotás keretében megszületett jogszabályokon alapul. Sajátos. Több
forrásra épül, amelyeket három csoportba lehet rendezni.
Az elsődleges jogforrások az alapító Szerződések. A másodlagos (származékos) jogforrások az elsődleges
jogforrásokban foglaltak megvalósítását segítik elő. Az egyéb jogforrások között a nemzetközi egyezményeket, a
jog íratlan szabályait és a tagállamok közötti megállapodásokat lehet említeni..
Rendeletek. A rendelet kötelező jogalkotási aktus, amely az EU egész területén teljes egészében alkalmazandó
Irányelvek. olyan jogalkotási aktus, amely valamennyi uniós ország számára kötelezően elérendő célkitűzést
állapít meg. A döntéshozatal módja azonban az egyes országokra van bízva.
Határozatok. csak a címzettjeit kötelezi (pl. egy uniós tagállamot vagy egy adott vállalatot), és közvetlenül
alkalmazandó.
Ajánlások Az ajánlás nem kötelező.
Vélemények lehetővé teszi az intézmények számára, hogy nézőpontjukat kötelező erő nélkül tegyék közzé, vagyis
anélkül, hogy a címzettekre bármilyen jogi kötelezettséget rónának.
Adóalany: Az adózás rendje személynek nevezi a saját nevében jogokat szerző és kötelezettségekkel terhelt
jogalanyt.
Az adótárgy az a fizikai objektum, dolog, jog, jogviszony, tény, amelyre az adóztatás irányul.
Adóalap: Az adóalap értékben (pénzben) vagy mennyiségben (természetben) jelenti az adókötelezettség
alapját, amely után adókulcs vagy adótétel alkalmazásával kiszámítható az adó összege.
Az adómérték: az a mennyiségi egység, amely az adó összegének az adó alapjára való vetítéséből keletkezik.
Adómentesség: az adókönnyítések egyik formájaként értelmezhető, alanyi és tárgyi mentesség, feltételes és
feltétlen mentességet végleges, vagyis határozatlan idejű, vagy ideiglenes mentesség
Adókedvezmény: szintén az adókönnyítés formája, de alapvetően abban különbözik az adómentességtől, hogy itt
a konkrét jogviszony is létrejön, vagyis tényleges adókötelezettség keletkezik. Az adókedvezmények is
lehetnek személyi vagy tárgyi, feltételes vagy feltétlen, állandó vagy ideiglenes jellegűek.
Az adók csoportosítása: központi és helyi adók, adóbevételek felhasználása szerinti csoportosítás
Teherviselésük, illetve átháríthatóságuk szerint az adók lehetnek közvetlen (egyenes, direkt),
és közvetett (indirekt) adók. alanyaik szerint

Költségvetési törvény bemutatása

A központi költségvetés a kormányzati hatáskörben ellátott állami feladatok finanszírozására szolgáló előirányzatok
naptári évre szóló bevételi és kiadási terve.
A központi kormányzat alrendszerének bevételei:
• adók és adójellegű bevételek
• nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak)
• felhalmozási és tőkejellegű (vagyonértékesítésből származó) bevételek
• adományok, segélyek, átvett
• az államháztartás alrendszereinek befizetései
• az Európai Unióból származó visszatérítés, beruházási támogatás

A költségvetési törvényjavaslatot a kormány terjeszti az Országgyűlés elé. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot

megtárgyalja, és az állami költségvetésről törvényt alkot.