Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar Pénzügy Tanszék

ADÓTAN SZEMINÁRIUM

1.
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ I.

„A jövedelemadó
a legnehezebben érthető
dolog a világon.”

(Albert Einstein)

2
 A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓZÁS CÉLJA, ELVEI
• Alapja: a közterhekhez való hozzájárulás alkotmányos kötelezettsége
• Célja: az állami feladatok ellátásához szükséges adóbevétel biztosítása
• Szabályozás alapvető elvei
‒ Főként: arányosság és a méltányosság érvényesülése
‒ Kivételesen: egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósulásának elősegítése
• Egyéb rendező elvek:
‒ Kedvezmény alkalmazhatóságát annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll.
‒ Kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelkezések figyelembe vétele
(kettős adóztatás elkerülése / kettős kedvezményezés elkerülése)
• Szabályozás jogforrása:
• hazai törvény: többször módosított 1995. évi CXVII. Törvény (Szja. tv)
• nemzetközi szerződés, viszonosság stb.
3

NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK ELSŐDLEGESSÉGÉNEK ELVE

Amennyiben érvényes nemzetközi

szerződés a hazai törvénytől eltérő
rendelkezést tartalmaz, akkor fő-
szabályként a nemzetközi jogforrás
előírását kell alkalmazni.

4
 A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ FŐ JELLEMZŐI

Kifejtésüket
• Közvetlen adó lásd a Tankönyvben
• Központi adó
• Átfogó jellegű szabályozási eszköz
• Általános jellegű „A magánszemély minden jövedelme adóköteles.” Szja tv. 1.§ (3)
• Személyi jellegű jövedelemadó (nem a családi)
• Adómértéke lineáris
• Kivételes célok érdekében preferenciákat alkalmaz
• Főszabályként önadózással teljesítendő
5

AZ ADÓJOGI NORMA HATÁLYAI

TERÜLETI HATÁLY
Hol? Az adójogi normákat hol (melyik államban) kell alkalmazni?

Kire? SZEMÉLYI HATÁLY

Mely személyek, szervezetek a jogszabály címzettjei?

Mi után? TÁRGYI HATÁLY

Min alapul az adókötelezettség (dolog, jog, tevékenység stb.)

Mikor? IDŐBELI HATÁLY A jogszabály mikortól meddig

alkalmazható? Mi az adóév? Adókötelezettség mikor keletkezik ?

Mire? ADÓALAP
Milyen összeg alapján határozzuk meg az adót?

Mennyit? ADÓMÉRTÉK
Milyen adómértékkel számítjuk ki az adót?

Hogyan? ELJÁRÁSI SZABÁLYOK (külön jogszabályban is lehet)

Jogok, kötelezettségek, gyakoriságok, határidők, eljárások stb.
6
 AZ SZJA TÖRVÉNY SZEMÉLYI HATÁLYA 1.
● Az adó általános alanya a magánszemély.
● Adókötelezettsége függ az ADÓÜGYI ILLETŐSÉGÉTŐL
Belföldi illetőségű adóalany adókötelezettsége teljes körű, korlátlan:
az összes (belföldi és külföldi) bevételére („világjövedelmére”) kiterjed.

Külföldi illetőségű adóalany adókötelezettsége korlátozott:

csak a belföldről származó jövedelmére, és nemzetközi jogforrás alapján
a Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki.

● A törvény hatálya a magánszemély adókötelezettségével összefüggésben a

kifizetőre is vonatkozik (a magánszemélynek jövedelmet juttató személyre,
szervezetre).

● Az Szja sajátos adóalanya a társasház (ld. Tk).

7

Az szja törvény személyi hatálya 2.

FOGALMAK AZ ILLETŐSÉG MEGHATÁROZÁSÁHOZ

Állandó lakóhely:
az a lakóhely, ahol a magánszemély tartós ott lakásra rendezkedett be, amely
bármikor a rendelkezésére áll és amelyet hosszú távon használhat.

Létérdekek központja:
azt az országot jelenti, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes,
családi és gazdasági kapcsolatok fűzik.
„183 napos
Szokásos tartózkodási hely: szabály”
abban az államban van, ahol a magánszemély az adott naptári évben legalább 183
napot tartózkodott (a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve), a tartózko-
dás jogcímétől függetlenül!
8
 Az szja törvény személyi hatálya 3.
AZ SZJA. TV ALAPJÁN BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ

● A magyar állampolgár (kivéve, ha más állampolgársága is van, és belföldön

nincs nyilvántartott lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye).
● Az a harmadik országbeli állampolgár, aki huzamos tartózkodási
jogosultsággal rendelkezik, illetve hontalan.

● Minden más olyan magánszemély, aki

 kizárólag belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;;
 ha egyáltalán nincs, vagy több államban is van állandó lakóhelye, akkor a
létérdek központja határozza meg;
 ha a létérdekek központja sem állapítható meg, akkor a szokásos
tartózkodási hely határozza meg az illetőséget.
9

Az szja törvény személyi hatálya 4.

Ha egy magánszemély több ország szabálya szerint is belföldi illetőségűnek minősül,

akkor (a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerint) az alábbi ismérvek
kötött sorrendben való vizsgálatával határozható meg az illetősége.

AZ EGYEZMÉNYEK ALAPJÁN BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ

a magánszemély abban az államban
1. ahol állandó lakóhelye van;
2. ha egyáltalán nincs, vagy több államban is van állandó lakóhelye, akkor ahol a
létérdekeinek a központja van;
3. ha a létérdekek központja sem állapítható meg, akkor ahol a szokásos tartózkodási
helye van;
4. ha a 183 napos szabály alapján se dönthető el, akkor az állampolgársága számít;
5. többes állampolgárság, hontalanság esetén az érintett államok hatóságai döntenek.
10
 AZ SZJA TÖRVÉNY TERÜLETI HATÁLYA

Főszabály: az Szja tv. területi hatálya belföld (de átnyúlhat az országhatáron)

„Belföld: Magyarország területe, beleértve a vámszabadterületet is.” (3. § 1.)
A területi hatály alatt a törvény jövedelemtípusonként rendelkezik
a jövedelemszerzés helyéről. (Lásd Szja tv. 3.§ 4. pont és lásd Tk.)

A területi hatály azt határozza meg, hogy egy-egy jövedelemtípus adóztatására hol
kerül sor, mely állam szabályait kell alkalmazni. Az érvényes nemzetközi szerződések
szabályaira is tekintettel kell lenni.
Például:
• Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében főszabály szerint a tevékenység
végzés helye államának szabályait (kivételekkel),
• Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem esetén az ingatlan fekvése szerinti állam
adózási szabályait kell alkalmazni.
11

AZ SZJA TÖRVÉNY TÁRGYI HATÁLYA

A személyi jövedelemadó tv. szerint:

az adó tárgya: a magánszemély jövedelemszerző tevékenysége és
a magánszemély jövedelmére vonatkozó adókötelezettsége

adó alapja: a magányszemélynek a törvény szabályai szerint

meghatározott jövedelme

„A magánszemély minden jövedelme adóköteles.” [1. § (3) bekezdés]

A jövedelem megállapításakor a bevételből indulunk ki.

12
Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában (pénzben
vagy nem pénzben) mástól megszerzett vagyoni érték.

FŐSZABÁLY
Az bevétel jogcímének meghatározásánál a felek (elsősorban a magánszemély és a
neki bevételt juttató személy) között fennálló jogviszonyt, és a szerzés körülményeit
kell figyelembe venni.
Pl. A munkáltató bevételt juttat a munkavállalónak munkaszerződés
alapján → ennek jogcíme: munkaviszonyból származó bevétel

A további levezetésben három „iránymutató kérdés” segít bennünket.

13

Iránymutató kérdés 1.
„ADÓKÖTELES-E
A MAGÁNSZEMÉLY SZÓBAN FORGÓ BEVÉTELE?”

A magánszemély bevételei

Bevételnek nem Adómentes

számító tételek bevételek Adóköteles
Lásd. Szja tv. 7.§. Lásd. Szja tv. 1. sz. mell. bevételek
Lásd Tankönyv Lásd. Tankönyv

NEM NEM IGEN

14
 HOGYAN LESZ A BEVÉTELBŐL
JÖVEDELEM?

15

Iránymutató kérdés 2.
„LEHET-E ADOTT BEVÉTELT
KÖLTSÉGGEL CSÖKKENTENI?” Jövedelem =
bevétel ‒ tételes költségek

Jövedelem =
IGEN bevétel ‒ bevétel*költséghányad

Lehet-e adott Jövedelem =

bevételt költséggel a bevétel törvényben
csökkenteni? meghatározott hányada (%-a)

NEM Jövedelem = bevétel

16
 KÖLTSÉGEK ELSZÁMOLÁSÁNAK SZABÁLYAI
A bevétellel szemben a költségelszámolás történhet Kifejtését
a) igazolás nélkül elismert költségek figyelembevételével lásd a Tankönyvben
(ha az előírt feltételek fennállnak)
b) diktált költséghányad (a bevétel százalékában meghatározott átalányköltség)
alkalmazásával
c) tételes költségek (bizonylattal alátámasztott kiadások) figyelembevételével
Önálló tevékenységen belül a b) és c) nem keverhető!

• Bármely költség csak egy alkalommal és legfeljebb a bevétel mértékéig vehető

figyelembe (kivéve az egyéni vállalkozót és a mezőgazdasági őstermelőt)
• Igazolás nélkül elismert költség a jogszabályban meghatározott mértékig számolható el
• Átalány költség vagy a bevétel hányadaként meghatározott jövedelem esetén a
bevétel más költséggel nem csökkenthető
• A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni
17

A TÉTELES KÖLTSÉGRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

Elismert költségnek minősül

• a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő,
• kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében felmerült,
• az adóévben ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás

Nem elismert költség

• a magánszemély személyes vagy családi szükségletét kielégítő termék,
szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás,
• olyan vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására,
karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel
kapcsolatos
 Iránymutató kérdés 3.

„HOGYAN ADÓZIK (MILYEN TÍPUSÚ) A JÖVEDELEM”?

JÖVEDELEM-
TÍPUSOK

Az összevont
Külön adózó
adóalapba tartozó
jövedelmek
jövedelmek

19

ÖSSZEVONTAN ADÓZÓ JÖVEDELMEK KÜLÖNADÓZÓ JÖVEDELMEK

• Összevont adóalapba tartoznak (összeadjuk)
• Adóalap eltérítés nincs
• Az összevont adóalap és/vagy annak adója
kedvezménnyel csökkenthető (feltételekkel)
• Év közben: adóelőleg fizetés
(végleges adó a bevallásban)
• Adómérték: adókulcs 15%
• Lehet rendelkezni a megfizetett adó kötött
felhasználásáról (ha a feltételek fennállnak,
korlátokkal)
• Nem számítandók össze (külön kezeljük)
• Adóalap-eltérítés lehetséges (nem pénzbeli és
egyes meghat. juttatásoknál x 1,18)
• Adóalap- vagy adókedvezménnyel nem, ill. csak
kivételesen csökkenthető
• Év közben végleges adó megfizetése jellemző
(adóelőleg nincs, kivéve: egyéni vállalkozó)
• Adómérték:
- adókulcsok: 15%, 9%, 10%, 0%
- adótétel (fizető vendéglátó)
• Különadózó jövedelmek adójáról nem lehet
adórendelkezést adni!
20
 ÖSSZEVONÁS ALÁ ESŐ JÖVEDELMEK
FŐ CSOPORTJAI Kifejtésüket ld. Tk.

Ö
Nem önálló tevékenységből A
származó jövedelem
S
S D
Z Ó
Önálló tevékenységből A
E
származó jövedelem
V L
O A
Egyéb jövedelem N P
T
21

NEM ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM

Taxatív Nincs költség elszámolási lehetőség
felsorolás (csak néhány megnevezett levonható tétel)
• munkaviszonyból, azzal kapcsolatosan (tág értelmezés: lásd Tk.)
• más bérjövedelem formájában (táppénz, csed, gyed, álláskeresési járadék, ld. Tk.)
• közfoglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységre
• társas vállalkozás tagjának személyes közreműködésére tekintettel (ha a közreműködői
díjat a cég költségként elszámolta)
• gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként
• jogszabály alapján kijelölt vagy választott tisztségviselőként (kivéve könyvvizsgáló)
• nemzetközi szerződés hatályában nem önálló munka során
• nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban
• országgyűlési képviselőként,
• nemzetiségi szószólóként, állami projektértékelőként … …kapott jövedelem 22
 ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM
Nem taxatív Van költség elszámolási lehetőség
a felsorolás kivéve: a vállalkozói kivét esetén

Minden tevékenységből származó bevétel, ami nem tartozik a nem önállóba

• Egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói kivét - itt költség, levonás NEM lehet!
• Mezőgazdasági őstermelő jövedelme
• Társaság tagjának jövedelme mellékszolgáltatásból külön szerződés alapján
• Választott könyvvizsgáló jövedelme (kivételekkel )
• Felhasználói szerződés díja (szellemi tevékenység díja, jogdíj), megbízási szerződés díja
• Ingóság, ingatlan bérbeadásából származó jövedelem
• Gazdasági tevékenység keretében végzett ingó, ingatlan értékesítés jövedelme (speciális)
• Önálló tevékenységre kapott vissza nem térítendő támogatás (feltétellel, kivétellel)
• EP és helyi önkormányzati képviselőként kapott jövedelem
• Önálló tevékenységgel összefüggésben kapott költségtérítés
23

ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉGBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM

Az önálló tevékenység jövedelmét tevékenységenként külön-külön kell megállapítani

Bevételnek minősül különösen

Kifejtését Ld. Tk. + ld. szja tv. VI. fejezet és 2.; 4. sz. melléklet

Költségnek minősül különösen

Kifejtését Ld. Tk. + ld. szja tv. VI. fejezet és 3.; 4. sz. melléklet

AZ ÖNÁLLÓ TEVÉKENYSÉG BEVÉTELÉVEL SZEMBEN ELSZÁMOLHATÓ:

VAGY a) igazolás nélkül elismert költség; elismert, igazolt költség, és
levonhatóként meghatározott tétel (tételes költség)
VAGY b) a bevétel 10%-a (diktált költséghányad)
 EGYÉB JÖVEDELEM
GYŰJTŐ JÖVEDELEMCSOPORT

Egyéb jövedelemként adózik minden olyan bevétel, amelyre az szja törvény eltérő
rendelkezést nem tartalmaz. (Ha máshova nem tudjuk sorolni az adóköteles
bevételt, akkor egyéb jövedelemként kell bevallani).

A törvény néhány
kötelezően ide tartozó bevételi jogcímeket is felsorol.
Kifejtését lásd Tk.

A bevételnek nem része (költségnek tekinthető): a megszerzése érdekében felmerült,

a magánszemély által viselt szabályszerűen igazolt kiadás. (Tehát csak tételes költség
vehető figyelembe, 10%-os költséghányad nem alkalmazható.)

G. Máté Zsuzsa 25

ÖSSZEVONÁS ALÁ ESŐ JÖVEDELMEK ÉVES ADÓKÖTELEZETTSÉGE

+ Összevont adóalap (összevontan adózó jövedelmek ∑)
− Adóalap-kedvezmények: 1.) 4 ≤ gyerekes anya 2.) 25 év alatti 3.) 30 év alatti anya
4.) személyi kedv. 5.) első házas kedv. 6.) családi kedvezmény
= Kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap
= Számított adó (15%)
− Számítog adót csökkentő tétel (külföldön megfizetett adó beszámítása)
= Összevont adóalap adója
− Adókedvezmények (tevékenység adókedvezménye: őstermelőnél)
= ÖSSZEVONT ADÓALAP KEDVEZMÉNNYEL CSÖKKENTETT ADÓJA
− Adórendelkezés 1. (önkéntes pénztári, NYESZ, és nyugdíjbiztosítási számlára)
− Adórendelkezés 2. (1% egyház,előirányzat; 1 % alapítvány, társadalmi szervezet stb.)
26
 ÖSSZEVONÁS ALÁ ESŐ JÖVEDELMEK ÉVES ADÓKÖTELEZETTSÉGE
+ Összevont adóalap (összevontan adózó jövedelmek ∑)
− Adóalap-kedvezmények: 1.) 4 ≤ gyerekes anya 2.) 25 év alatti 3.) 30 év alatti anya
4.) személyi kedv. 5.) első házas kedv. 6.) családi kedvezmény
= Kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap
= Számított adó (15%)
− Számítog adót csökkentő tétel (külföldön megfizetett adó beszámítása)
= Összevont adóalap adója
− Adókedvezmények (tevékenység adókedvezménye: őstermelőnél)
= ÖSSZEVONT ADÓALAP KEDVEZMÉNNYEL CSÖKKENTETT ADÓJA
− Adórendelkezés 1. (önkéntes pénztári, NYESZ, és nyugdíjbiztosítási számlára)
− Adórendelkezés 2. (1% egyház,előirányzat; 1 % alapítvány, társadalmi szervezet stb.)
27

A NÉGY VAGY TÖBB GYERMEKET NEVELŐ ANYÁK KEDVEZMÉNYE

(NÉTAK)
Feltétel: az anya családi pótlékra jogosultsága

A törvény által meghatározott összevonás alá eső jövedelmekre

vonatkozó 100%-os adóalap-kedvezmény, amely sorrendben
minden más adóalap-kedvezményt megelőz. Lásd Tk.

Például az alábbi jövedelmekre …

Érvényesíthető pl: nem érvényesíthető pl:
- Bérre, - bérbeadásból, szállásadásból származó
- más nem önálló tevékenység jövedelmére jövedelemre
- egyéni vállalkozó vállalkozói kivétre - másik magánszemélytől kapott jövedelemre
- megbízási díjra - tőkejövedelmekre,
- OGY-, EP-, helyi képviselő jövedelmére stb. - egyéb jövedelmekre stb.
28
 A 25 ÉV ALATTI FIATALOK KEDVEZMÉNYE

• Jogosultsági hónap: azok a hónapok, amelyekben a fiatal a 25. életévét még nem
töltötte be és amelyben a 25. évét betölti (utolsó jogosultsági hónap).

• A kedvezmény lényege: a fiatal az összevont adóalapját csökkentheti a jogosultsági

hónapban megszerzett azon összevonás alá eső jövedelmével, amelyet a törvény a
meghatároz a kedvezmény kapcsán.
A kedvezményezett jövedelmek felsorolását lásd a Tankönyvben!

• A kedvezmény maximuma a jogosultsági hónapok számának és a nemzetgazdasági szintű

bruttó átlagkeresetének szorzata.
KSH által közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állók a tárgyévet
megelőző év júliusra vonatkozó bruttó átlagkeresete: 576 601 forint volt,
így 2024-ben, 12 jogosultsági hóra a maximális kedvezmény 6 919 212 Ft.

29

A 30 ÉV ALATTI FIATAL ANYÁK KEDVEZMÉNYE

 Jogosultsági időszak:
• 2022. december 31. utáni időszakra esik a terhesség 91. napja, vagy 2022. december 31-ét
követően születik a gyermek, vagy fogadják örökbe, ÉS
• A nő életkora: elmúlt 25 éves, és még nem töltötte be a 30. életévét.
• Ha 30 éves kora előtt a jogosultsága fennállt, a kedvezmény annak az évnek az utolsó
hónapjáig jár, amelyben a 30. évét betölti.
• Feltétel még: a családi pótlékra jogosultsága fennáll (pl. saját háztartásban neveli a gyermeket)

 A kedvezmény lényege:
a fiatal anya az összevont adóalapját csökkentheti a jogosultsági hónapban megszerzett azon
összevonás alá eső jövedelmével, amelyet a törvény a meghatároz a kedvezmény kapcsán.
A kedvezményezett jövedelmek felsorolását lásd a Tankönyvben!

 A kedvezmény maximuma:
a jogosultsági hónapok számának és a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset szorzata.
KSH által közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állók a tárgyévet megelőző
év július hónapra vonatkozó bruttó átlagkeresete: 576 601 forint volt.
30
 MINIMÁLBÉR ÉS GARANTÁLT BÉRMINIMUM

A kötelező legkisebb munkabér, vagyis a minimálbér havi összege

2023. december 1-jétől 266 800 Ft/hó

A legalább középfokú iskolai végzettséget / szakképzettséget igénylő

munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetén alkalmazandó
garantált bérminimum havi összege:

2023. december 1-jétől: 326 000 Ft /hó

31

SZEMÉLYI KEDVEZMÉNY
A súlyosan fogyatékos magánszemély az összevont adóalapját
személyi kedvezménnyel csökkentheti.

Súlyosan fogyatékos:
az a személy, aki a vonatkozó kormányrendeletben felsorolt betegségben
szenved, vagy aki rokkantsági járadékot vagy fogyatékossági támogatást kap.

A kedvezmény mértéke:
jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada (száz forintra kerekítve)
2024-ben: 88 900 Ft/hó

Jogosultsági hónap:
az a hónap, amelyben a fogyatékos állapot legalább egy napig
igazoltan fennáll (igazolás, határozat szerint).

32
 ELSŐ HÁZASOK KEDVEZMÉNYE
Kifejtését
lásd Tankönyv

Ha legalább az egyik fél az első házasságát köti,

a házaspár 24 hónapon át adóalap-kedvezményt érvényesíthet
(az összevont adóalapot csökkenti),
amelynek mértéke: jogosultsági hónaponként és páronként 33 335 Ft.

Ez 5 000 Ft/hó/pár
adómegtakarításnak felel meg

33

CSALÁDI KEDVEZMÉNY
A fogalmakat, a
kifejtést lásd a
Tankönyvben! Az eltartottak számától függően,
kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági
hónaponként járó adóalap- és járulék kedvezmény

MÉRTÉKE
kedvezményezett eltartottanként, havonta:
- egy eltartott esetén 66 670 Ft/fő/hó
- két eltartott esetén 133 330 Ft/fő/hó
- három és több eltartott esetén: 220 000 Ft/fő/hó

34
Családi kedvezmény
KEDVEZMÉNYEZETT ELTARTOTT
• aki után családi pótlékra jogosult a magánszemély a Cst. szerint
• aki a családi pótlékra saját jogán jogosult
• aki rokkantsági járadékban részesül
• a magzat (orvosi igazolás alapján a fogantatás 91. napjától a születését megelőző hónapig)
• a közösen felügyelt gyermek mindkét szülőnél, valamint a szülők házastársainál is.

ELTARTOTT
• a kedvezményezett eltartott, valamint
• aki után a családi pótlék nem jár, de figyelembe vehető a családi pótlék összegének megállapításakor
• köznevelési intézményben tanuló; felsőoktatási intézmény első felsőfokú szakképzésben, első alap- vagy
első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan (nappali, esti, levelező) képzésben hallgatói
jogviszonyban áll, és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.
• rendszeres jövedelem: ha legalább 3 egymást követő hónapon át szerzett jövedelem, amely havi
összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
• vagy figyelembe vehető lenne, de nem merül fel családi pótlék (pl. magzat, rokkant).

35

ÖSSZEVONÁS ALÁ ESŐ JÖVEDELMEK ÉVES ADÓKÖTELEZETTSÉGE

+ Összevont adóalap (összevontan adózó jövedelmek ∑)

− Adóalap-kedvezmények: 1.) NÉTAK, 2.) 25 év alatti, 3.) 30 év alatti anya 4.) személyi, 5.) első házas, 6.) családi
= Kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap
= Számított adó (15%)
− Számítog adót csökkentő tétel (külföldön megfizetett adó beszámítása)
= Összevont adóalap adója
− Adókedvezmény (tevékenységi adókedvezmény - őstermelő)
= ÖSSZEVONT ADÓALAP KEDVEZMÉNNYEL CSÖKKENTETT ADÓJA (fizetendő adó)
Speciális (a már megfizetett adóból érvényesíthető célirányos) kedvezmény
• Adórendelkezés 1. (önkéntes pénztári, NYESZ, és nyugdíjbiztosítási számlára)
• Adórendelkezés 2. (1% egyház, előirányzat + 1 % alapítvány, társ.szervezet stb.)
36
 ÖSSZEVONÁS ALÁ ESŐ JÖVEDELMEK ÉVES ADÓKÖTELEZETTSÉGE

+ Összevont adóalap (összevontan adózó jövedelmek ∑)

− Adóalap-kedvezmények: 1.) NÉTAK, 2.) 25 év alatti, 3.) 30 év alatti anya 4.) személyi, 5.) első házas,
6.) családi kedv.
= Kedvezménnyel csökkentett összevont adóalap
= Számított adó (15%)
− Számítog adót csökkentő tétel (külföldön megfizetett adó beszámítása)
= Összevont adóalap adója
− Adókedvezmény (tevékenység adókedvezmény - őstermelő)
= ÖSSZEVONT ADÓALAP KEDVEZMÉNNYEL CSÖKKENTETT ADÓJA
− Adórendelkezés 1. (önkéntes pénztári, NYESZ, és nyugdíjbiztosítási számlára)
− Adórendelkezés 2. (1% egyház, előirányzat + 1 % alapítvány, társ.szervezet stb.)
37

AZ ADÓELŐLEG LEVEZETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SÉMÁJA

+ Összevonás alá eső adóköteles jövedelem
– Költség/levonás (Csak akkor, ha figyelembe vétele lehetséges!)
= Összevont adóelőleg-alap
− Adóalap-kedvezmény
1) NÉTAK, 2) 25 év alatti, 3) 30 év alatti anya, 4) személyi, 5) új házas, 6. családi kedvezmény

= Korrigált adóelőleg-alap
= Számított adóelőleg (korrigált adóelőleg-alap*0,15)
− Adókedvezmény (tevékenységi kedvezmény)

= LEVONANDÓ ADÓELŐLEG
 ADÓELŐLEG-NYILATKOZATOK 1.
Kifejtést lásd a Tankönyvben
Rendszeres összevonandó jövedelmet kifizetőnek nyilatkozat adható:
- a négy vagy több gyermeket nevelő nők kedvezménye (NÉTAK)
- 25 év alatti fiatal kedvezménye (csak akkor kell nyilatkozat, ha nem kéri az
adóelőlegnél)
- 30 év alatti fiatal anyák kedvezménye
- személyi kedvezmény
- az első házasok adóalap-kedvezménye
- a családi adóalap- és járulékkedvezmény
- a személyi adókedvezmény figyelembe vételéről.

Továbbá a magánszemélyt 12% különbözeti bírság terheli,

ha bármely csökkentő tételre adott hibás/valótlan adóelőleg-nyilatkozat miatt a
bevallásban 10 ezer Ft-ot meghaladó adó befizetési különbözet lesz.
39

ADÓELŐLEG-NYILATKOZATOK 2.
Kifejtést lásd a Tankönyvben!

Önálló tevékenység esetén a kifizetőnek költségnyilatkozat adható:

• A nyilatkozott költség legfeljebb a bevétel 50%-áig terjedhet (kivéve költségtérítésnél).
• Nyilatkozat hiányában a kifizető 10%-os diktált költséghányaddal számol.

• Ha az adóelőleghez nyilatkozott költség 5%-nál többel eltér a bevalláskor igazolt

tényleges költségektől, a magánszemélyt a különbség után 39% különbözeti bírság (1)
terheli.

Továbbá a magánszemélyt 12% különbözeti bírság (2) terheli,

ha bármely csökkentő tételre adott hibás/valótlan adóelőleg-nyilatkozat miatt a
bevallásban 10 ezer Ft-ot meghaladó adó befizetési különbözet lesz.
40
 BRUTTÓ BÉR / NETTÓ BÉR / TELJES BÉRKÖLTSÉG

= TELJES BÉRKÖLTSÉG

+ Szociális hozzájárulási adó (13%)

foglalkoztató
+ közterhe
BRUTTÓ BÉR (100%)
–
– Személyi jövedelemadó előleg (15%) foglalkoztatott
magánszemély
– Társadalombiztosítási járulék (18,5%) közterhei
= NETTÓ BÉR

A százalékos mértékek adó-, adóalap- és járulékkedvezmények nélkül értendők!

41

AZ ADÓÉK
• Az adóék a jövedelmet terhelő összes (a munkáltató és a munkavállaló által
fizetett) közteher és a teljes bérköltség hányadosa.
• Azt fejezi ki, hogy a teljes munkabérköltségnek mekkora részét (összesen hány
százalékát) vonja el az állam adók, járulékok, hozzájárulások stb. formájában.

Számítása (hányados formában):

Adóék = (munkáltatói + munkavállalói közterhek) / teljes bérköltség
ami nem más, mint:
Adóék = (teljes bérköltség – nettó bér) / teljes bérköltség
a kijelölt osztást elvégezve:
Adóék = 1− (negó bér/teljes bérköltség)