BELSŐ PIAC

JOGA –
ÁRUK SZABAD
MOZGÁSA
Dr. Váradi Szilvia
Adjunktus
SZTE-ÁJTK
Nemzetközi Jogi és Európa-jogi
Tanszék
 ÁLLAMOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI
EGYÜTTM ŰKÖDÉS LEHET SÉGES FORMÁI
Preferenciális kereskedelmi megállapodás
Pl. ASEAN (Association of Southeast Asian Nations)

Szabadkereskedelmi övezet
Pl. NAFTA (North American Free Trade Agreement)

Vámunió
Pl. EGK

Közös Piac
• Pl. EGK

Egységes Belső Piac

• Pl. EGK, majd EU 2
 NÉGY SZABADSÁG

ÁRUK SZEMÉLYEK

SZOLGÁLTATÁSOK TŐKE

3
 ÁRUK SZABAD MOZGÁSA
• Fő cél: az áruk kereskedelmi akadályok nélküli áramlása a tagállamok között

• Áru fogalma: Bizottság v Olaszország (Műkincsek) ügye 1968.

• pénzben kifejezett értéke van,
• kereskedelmi ügylet tárgya lehet

• C-2/90. sz. Bizottság kontra Belgium, vagy más néven „belga/Vallon hulladék”
ügy. A hulladék áru vagy szolgáltatás?
• Példák:
• ipari és mezőgazdasági termékek,

• műkincsek, elektromos áram (energiahordozók), hivatalos forgalomban nem

lévő pénz
• Speciális: fegyver, lőszer, hadipari termék, kábítószer

4
 ÁRUK SZABAD MOZGÁSA

• Korlátozások leépítése: fizikai (határellenőrzés)

fiskális (költségvetési, pénzügyi)
technikai (tagállami előírások, eltérések)

5
 TILOS KORLÁTOZÁS OK AZ EU -N BELÜL

I. vám II. adó III. mennyiség

1.vám CSAK: • mennyiségi

2.vámmal azonos 1.piacvédő adóztatás korlátozás
hatású díjak 2.diszkriminatív • mennyiségi
adóztatás korlátozással azonos
hatású intézkedés

Pénzügyi jellegű korlátok

6
 HARMADIK
ÁLLAMOK
TERMÉKEI ?

• Közös külső vámhatár

• Uniós Vámkódex - közös
vámtarifa

• Szabad forgalomba kerülés

7
 Á RU K
SZABAD
M O Z G Á SA
A BELSŐ
P I AC O N

8
 I. VÁM
ÉS
VÁMMAL
AZONOS • A határátlépés ténye miatt kivetett fizetési kötelezettség
HATÁSÚ
DÍJAK
• Más néven vetik ki a vámot, pl: adó, illeték, díjak, stb.
• Vámmal azonos hatású díj fogalma: Diamantarbeiders-ügy
1969, és
• Bizottság v Olaszország (Statisztikai illetékek)-ügy 1968
9
 C-24/68. sz. Bizottság v. Olaszország (statisztikai illeték ügy)

Egy olyan
• akár minimális összegű pénzügyi teher,
• amelyet egyoldalúan vetnek ki,
VÁMMAL
• bármi legyen is az elnevezése és alkalmazásának módja, és
AZONOS • amely a határ átlépésének tényéből eredően sújtja a
HATÁSÚ nemzeti vagy külföldi árukat,
DÍJ: • amennyiben nem minősül a szó szoros értelmében vett
vámnak,
vámmal azonos hatású díj, még akkor is, ha

• azt nem az állam javára vetik ki,

• nincs semmiféle megkülönböztető vagy védelmi jellege,
• és a pénzügyi teherrel sújtott áru nem áll versenyben
egyetlen nemzeti termékkel sem.
10
 I I . D I S Z KR I M I NATÍ V É S P I AC V É D Ő
A D Ó Z TATÁ S
A T I L A L O M L É N Y E G E É S C É L JA
• Az adóztatás tagállami hatáskör – megengedett!!!

• A Szerződés célja az is, hogy a tagállamok az adók révén se korlátozhassák az

egymás közötti kereskedelmet, ezzel se részesíthessék kedvezőbb elbánásban a hazai
termékeket, illetve termelőket

• Az áruk előállításához vagy kereskedelméhez kötődő tagállami hatáskörben

megállapított és beszedett különböző adókkal szemben az uniós jog több
követelményt is állít, amelyek központi elve a megkülönböztetésmentesség
 EUMSZ 110. CIKK
• A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok
termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve
kivetett adónál magasabb belső adót.
 Diszkriminatív adóztatás tilalma

• A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan

természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.
 Piacvédő adóztatás tilalma
 A VÁMMAL AZONOS HATÁSÚ DÍJAK ÉS
AZ ADÓK MEGKÜLÖNBÖZT ET ÉSE
• A forgalmi adók alapvetően abban különböznek a vámoktól és az azzal
azonos hatású díjaktól, hogy azonos mértékben alkalmazandóak a hazai és
a más tagállamból származó árukra, továbbá nem a határátlépés ténye
keletkezteti az adófizetési kötelezettséget.

• 90/79. sz. Bizottság kontra Franciaország ügy: a vámmal azonos hatású díjat
alapvetően az különbözteti meg az adótól, hogy az előbbi kizárólag egy
importált árut terhel, míg az utóbbit az importált és a hazai termékek után
is fizetni kell + határátlépés
 A DISZKRIMINAT ÍV ADÓZTATÁS TILALMA

• Nem lehet egy másik tagállamból származó termék belső adója magasabb, mint egy
hasonló jellegű hazai terméké – kulcsfogalom: hasonlóság!
• A diszkriminatív adóztatás tilalma vonatkozik mind a közvetlen, mind a közvetett
formában megvalósuló adóztatásra.

• 148/77. sz. Hansen ügy

• 55/79. sz. Bizottság kontra Írország ügy: közvetett, tilos az eltérő eljárási szabály is
• A 106/84. sz. Bizottság kontra Dánia ügy: a gyümölcsbor és a szőlőből készült bor
hasonlónak tekinthető-e? → igen
 A PIACVÉD Ő ADÓZTATÁS TILALMA

• Itt olyan helyzetekről van szó, amikor csak az importterméket terhelő adó vagy az
importtermék magasabb adószintje egy nem ugyanolyan, nem hasonló, de a más
tagállamból behozott termékkel mégis versenyben álló hazai terméket részesíti
előnyben, piacvédő hatást kifejtve
• Az adóztatás piacvédő jellegének megítélésekor a legfontosabb a versenyhelyzet
fogalmának megítélése
• A versenyhelyzet elemzésekor a fogyasztói szokásokat kell vizsgálni, vagyis azt, hogy egy
termék mennyire helyettesíthető egy másik termékkel.
• 356/85. sz. Bizottság kontra Belgium ügy: a bor és a sör versengő termékek? → a
Bizottság nem tudta bizonyítani
KIVÉTELEK A DISZKRIMINATÍV ÉS
PIACVÉD Ő ADÓZTATÁS TILALMA ALÓL

• Az objektív kritériumokon alapuló adóztatásbeli megkülönböztetés

kimenthető a tagállam részéről, amennyiben az igazolható valamely olyan
tagállami közérdek érvényesítésével, amely egyúttal az Unió valamely
gazdaságpolitikai céljával is összhangban van.

• 140/79. sz. Chemical Farmaceutici ügy: Olaszország nagyobb mértékben

adóztatta a szintetikus etilalkoholt, mint a fermentálással előállítottat, de
igazolható a „borfeleslegtől” való megszabadulással, ami a KAP célja is.
 1. Kereskedelmi
Geddo-ügy, 1973.
kvóta

III.
MENNYISÉGI
KO R L Á T O Z Á S O K
TILALMA
2. Import teljes
tilalma- 3. Export- és
legszélsőségesebb importengedélyek
forma

17
M E N N YI S É G I KO R L Á TOZ Á S SA L A Z O N O S
H AT Á S Ú I N T É Z KEDÉ S EK
7 0 / 5 0 /E G K I R Á N YE LV

Diszkriminatív intézkedések:
Nem diszkriminatív
nem egyformán
intézkedések: egyformán
alkalmazandóak a behozott és
alkalmazandóak a hazai és
a hazai termékekre +
behozott termékekre + nem
megakadályozzák a behozatalt,
szükségesek és nem
amelyre egyébként sor
arányosak
kerülne

18
 DASSONVI LLE -ÜGY, 1974.
A tagállamok minden olyan kereskedelemre vonatkozó szabályát, amely
közvetlenül vagy közvetve, ténylegesen vagy potenciálisan akadályozhatja
a Közösségen belüli kereskedelmet, mennyiségi korlátozással azonos
hatású intézkedésnek kell tekinteni.
Az irányelvhez képest:
1) Nem kell, hogy diszkriminatív legyen
2) Nem feltétel, hogy akadályozza a kereskedelmet a belső piacon; elég, hogy
potenciálisan akadályt képez (fizikai akadály is)

19
 H A Z A I É S I M P O RT Á LT Á RU K R A E GY E N L ŐE N
A L K A LMA Z A N DÓ I N T É Z KE DÉS EK

• Nehezítik az importot, bizonyos esetekben az exportot is, pl. szabvány (+ jelentős

többletköltség)

• Cassis de Dijon-ügy, 1979. - kölcsönös elismerés elve

• Kivételek:
• a rendelkezések szükségesnek bizonyulnak,
• különösen a pénzügyi felügyelet hatékonyságával,
• a közegészség védelmével,
• a kereskedelmi ügyletek tisztességével és a fogyasztók védelmével összefüggő kényszerítő
érdekek kielégítése céljából
20
 DASSONVILLE -FO RMULA TOVÁBBI
KORLÁTOZ ÁSA
• Keck-ügy, 1993.
• Megkülönböztetés:
• Áruk értékesítésére vonatkozó általános szabályok
• Magukra az árukra vonatkozó szabályok (Dassonville-formula)
• Adott állam területén tevékenykedő minden érintett kereskedőre vonatkoznak +
• Mind jogilag, mind ténylegesen ugyanúgy érintik a hazai termékek és a más
tagállamokból származó termékek forgalmazását (Keck-formula)

21
 1. Cassis de Dijon-ügy: kényszerítő érdekek
A KORLÁTOZÓ 2. EUMSz. 36. cikk: mentőkörülmények
INTÉZKEDÉSE-
KET IGAZOLÓ 3. Unió által védett alapjogok érvényesítése
KÖRÜLMÉNYEK

22
 Cassis de Dijon-ügy: EUMSz. 36. cikk:
kényszerítő érdekek mentőkörülmények

Egyenlően alkalmazandó Diszkriminatív

intézkedések igazolására intézkedéseket is igazolhatja!

Nem sérti a cikkeket – eleve Sérti a cikkeket, de utólag

nincs jogellenesség igazolható – nem jogellenes

Köre bővülhet a jövőben Zárt taxáció

23