Nemzetközi kereskedelmi közjogi szempontból

Kereskedelem
- egymástól független államok, személyek csatlakoztak -> nemzetközi kereskedelem
● 16. sz.-tól jelentős, főként Ny-EU-ba
● protekcionista gazdaságpolitika: a belföldi gazdaság minél jobb legyen
○ import minimum
○ export maximum
- II. vh. idejére kezdtek rájönni, hogy a protekcionizmus nem annyira kifizetődő
● gazdaságilag nem hatékony, nem használja ki az adott ország adottságait
● ha mindenki protekcionista, nincs kinek exportálni
● 1941: Atlanti konferencia (Churchill és Roosevelt)
○ új gazdasági koncepció
○ kereskedelmi korlátok lebontása
○ szabad kereskedelem
● 1944: Brettonwoods konferencia
○ nemzetközi kereskedelmi kérdések rendezése
● 1947: Havannai konferencia
○ új világgazdaság felépítése, ami a szabadkereskedelem elveire épül
○ Havanna Charta
■ anyagi jogi rendelkezések
● többé-kevésbé elfogadásra kerültek -> GATT 1947
■ szervezeti szabályzat (ITO - International Trade Organisation)
● fejlesztő, felügyelő, vitarendező
● DE: USA megtagadta a ratifikációt (1950)
- alapelvek (GATT 1947)
● vámok:
○ minden olyan költség, amit ki kell fizetni egy áru határ átlépésekor
○ pénzbeli
○ kereskedő fizeti
● nem vám jellegű intézkedések
○ mennyiségi korlátozások
■ pl.: importtilalom, kvóta (maximalizálás)
○ szubvenciók (állami támogatások)
○ technikai intézkedések
○ egyéb intézkedések
■ pl.: poitiers-i vámos eset, kereskedelem korlátozó intézkedések
● GATT betiltotta a mennyiségi korlátozásokat, csökkentette a vámokat
- 1970: GATT nem elégséges
● csak árúkra vonatkozott
○ szolgáltatásokkal, szellemi tulajdonságokkal nem foglalkoztak
● 1980-as évek: Uruguay forduló
○ terv: új GATT, ITO megvalósítása
○ 1994-re sikerült
- 1994: Marakesh-i egyezmény
● új GATT 1994 létrejötte
● kiegészítő egyezmény (TRIPS)
● WTO egyezmény
○ feladata: mint a korábbi ITO lett volna
- ettől kezdve beszélhetünk a mai modern kereskedelmi jogról

1
GATT 1994 elvei
- nemzeti elbánás elve (National Treatment)
● úgy kell bánni minden államnak a más részes állam kereskedőjével és árucikkével, mintha
belföldi lenne
● minimum a nemzeti elbánást biztosítani kell
- legnagyobb kedvezmény elve (MFN - Most Favoured Nation Treatment)
● ha valakinek ad kedvezmény, akkor azt másnak is meg kell adni
- mennyiségi korlátozások tilalma
- dömpingellenes vám
● dömping: a külföldi terméket a kereskedő veszteségesen adja el, azaz olcsóbban mint az
előállítási költség
- kivételek rendszere (XX. cikk)
● közerkölcs, közbiztonság, állambiztonság, közegészségügy
○ pl. fegyverekre, pornográf tartalmakra vonatkozik
- SPS egyezmény (egészségügyi és növényegészségügyi egyezmény)
● kisegítő, kiegészítő egyezmény
● szigorú

WTO szervezet
- miniszteri konferencia
● tagjai: Marakesh-i egyezményt aláíró államok elnökei
● nem állandó
● feladata: a WTO fejlesztését érintő kérdések megvitatása, döntéshozatal
- általános tanács
● tagjai: tagállamok által delegált diplomaták
● állandó szerv
● hasonló feladatok mint a miniszteri konferencia - általánosabb működést biztosítja
● nem döntéshozó
● miniszteri konferencián vita esetén dispute settlement body
- titkárság
● adminisztratív, technikai funkciók
● különböző igazgatóságai vannak

WTO vitarendezés
- akkor alakul ki vita, ha az egyik WTO tagállam hoz egy vámot, amibe egy másik tagállam beleköt
● konzultációs időszak (2 hónap)
○ a vitatkozó államok meg tudnak-e állapodni
● DSB összeül (nem külön szervezet)
○ panel felállítás a tények megállapítására
○ jogi indokot keres, hogy a WTO előtt kelljen lefolytatni (vagy nem)
○ a panel készít egy jelentést, ami visszakerül a DSB-hez -> vagy megszavazza vagy
nem
○ a jelentés elfogadása után felszólítják az érintett tagállamot, hogy viselkedjen
rendesen
○ ha az adott tagállam önkéntesen nem intézkedik: retorziót lehet engedélyezni
■ arányosan, keretek között, szankció az állam ellen, valamilyen kereskedelmi
akadály
● nagyon elhúzódhat, szankció oda-vissza, a végrehajtás még mindig nagy gond

2
WTO szerződésrendszere
- Marrakesh Egyezmény
● WTO-t létrehozó egyezmény
● annex rendszer
○ GATT 1994 (1947-es kiegészítése) - fő szerződés -> alapszabályok
○ kisegítő egyezmények (kereskedelemhez köthető)
■ GATS - szolgáltatások
■ TRIPS - szellemi tulajdon
■ TRIMS - beruházás
■ SPS - közegészségügy
■ TBT - technikai intézkedés
■ mezőgazdaság, textíliák…

WTO miniszteri rendszer

- 1994: Uruguay-i forduló vége -> WTO létrejötte
● Miniszteri Konferenciák - kereskedelem nemzetközi fejlesztése
- 1999: Seattle-i Miniszteri Konferencia - konfliktusok
● mezőgazdaság: fejlődő országok szemre hányták a fejlett országoknak, hogy a
mezőgazdaságuk nem engedi be az ő termékeiket
● mediciális szellemi tulajdonok: nagyon költséges a nyugati gyógyszerek importálása a
fejlődő országoknak
- 2001: Dohai Miniszteri Konferencia
● WTO szabályrendszerét meg fogják reformálni
- 2003: megegyeztek arról, hogy meg fognak egyezni
- 2005: egyértelművé vált, hogy nem tudnak megoldást találni
- gazdasági válság miatt nem volt konferencia
- 2009: fejlesztési tárgyalások elakadtak -> válságkezelés volt a cél
- 2011
- 2013: egy kicsit érezhető az előrelépés
- 2015: Nairobi-i Miniszteri Konferencia
● Nairobi Package
- Donald Trump elnöksége
- 2017: kérdés a WTO léte -> USA kilép?
- 2020: COVID miatt elmaradt
- 2022: Genfi Miniszteri Konferencia
● halászat, kis állami gazdaságok területén fogadtak el egyezményeket
- 2001 óta zajlik a Doha-forduló - rekord

3
 Beruházásvédelem

…
- kereskedelem fejlődésével megkezdődtek a beruházások
- 2 típusa a tőke mozgásának:
● tőke-exportőr: más országokba fektetnek
● tőke-importőr: exportőrök fektetnek bele
- Havannai Charta - külföldi beruházásai szabályok
- ‘40-es évek vége, ‘50-es évek eleje: dekolonizáció
● volt gyarmattartók tulajdonát kezdték kisajátítani
● DE hosszútavon nem jó gazdasági stratégia - OKA nem tudták működtetni, fenntartani
○ visszahívták a beruházókat - garanciát akartak
■ BIT: bilaterális megállapodás két állam között, hogy nem lehet államosítani,
jogi védelmet biztosít
■ BIT-ek kezdtek elterjedni - népszerűek lettek (több ezer egyezményt kötöttek)
■ ‘70-es, ‘80-as években kezdtek sablonosodni
■ ma már: inkább multilaterális egyezmények

Források
- belföldi jogszabályok
- BIT: fogadó állam és beruházó állam között
- egyéni szerződés: fogadó állam és beruházó között
- multilaterális egyezmény
- nemzetközi kereskedelemvédelmi egyezmény (multi és bilaterális) - van beruházásvédelmi fejezete
- MIGA - Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség

Beruházásvédelem
- alapvető funkció: külföldi beruházás védelem az állami önkénnyel szemben
● kisajátítás: adott állam ráteszi a kezét, tulajdontól való megfosztás
○ nyílt
○ rejtett/burkolt - működés ellehetetlenítése -> megnehezíti a termelést (pl NAV állandó
ellenőrzése)
● államosítás: az adott állam egy teljes szektort vesz állami irányítás alá
● diszkrimináció: belföldi beruházás előnyben részesítése
- jogszerű kisajátítás:
● feltételei:
○ közérdekű cél
○ nem lehet diszkriminatív (pl. külföldi beruházó esetén - végső kontroll)
○ kártalanítás szükséges
○ jogszerű eljárás

4
- vitarendezés elemei
● anyagi védelem
○ nemzeti elbánás - nem lehet rosszabbul kezelni a küldő beruházó beruházását
○ legnagyobb kedvezmény (NFN)
○ kisajátítás jogszerűsége
○ Fair and Equitable Treatment (FET)
● eljárási védelem: ha egy állam megszegi a külső beruházó felé tett ígéreteket, akkor milyen
lehetőségei vannak a külső beruházónak
○ belföldi perlés (gond: elfogultság a saját állammal szemben, nem objektív, esetleges
nyomásgyakorlás)
○ Investor-State Dispute Settlement (ISDS)
■ ad hoc
■ nemzetközi választottbírósági eljárás
■ felek választják a bírákat -> 3 fő
■ eljárási szabályzat választása
● ICSID (International Centre for Settlement of Investment Disputes ~
Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja)
○ nemzetközi szervezet
○ székhelye: Washington Dc.
○ segíti az ISDS eljárásokat:
■ választottbíró listák
■ eljárási szabályzat
■ helyszín biztosítása
■ iratkezelés biztosítása
● UNCITRAL
● bármi
● maga az egyezmény szabja meg
■ mindig a beruházó (felperes) indítja
■ írásbeli beadványok és szóbeli meghallgatás is
■ jogalap alapján való ítélkezés/eljárás
■ ítélet
● állam
● beruházó (kártalanítási összeget szab ki az államnak)
■ eljárási költségek
■ hosszan elhúzódó ügyek
● ISDS eljárás példák:
○ Veolia vs. Egyiptom
■ peren kívüli megegyezés
○ Copper Mesa vs. Ecuador
■ illegális tevékenységek ellenére Copper Mesa nyerte a pert
○ Renco vs. Peru (I; II.)
■ Peru visszavonta a működési engedélyét az acélkohónak egészségügyi
okokra hivatkozva
■ nincs joghatósága, mert az amerikai cég rosszul adta be a kereset
■ újra beadta, most jól -> még zajlik

5
 ○ Philip Morris vs. Uruguay
■ Uruguay egyszerű csomagolást szabott a dohánytermékeknek, cégenként
csak egy brand lehet
■ Philip Morris adta be a keresetet
■ Uruguaynak elfogyott a pénze erre
■ Bill Gates Foundation adott pénzt
■ Uruguay megnyerte az ügyet
■ Philip Morris elérte a célját: a környező államok nem szabályozták
(megfélemlítés?)
○ ETHYL vs. Kanada
■ egészségügyileg káros üzemanyag adalék
■ peren kívül egyeztek meg, hogy elkerüljék az ISDS eljárást
■ Kanada vállalta, hogy később sem fog ilyen tilalmat behozni
○ Vattenfall vs. Németország (I;II.)
■ energetikai cég
● egyre több kritika éri az ISDS rendszert -> alternatívák merülnek fel
○ ICS (Investment Court System)
■ állandó nemzetközi bíróság, ami beruházásvédelmi ügyeket bírál
■ CETA: Kanada-EU közötti egyezmény - közös ügyek intézésére használják
● DE: nem volt még ügy
○ EU speciális helyzete
■ ACHMEA vs. Szlovákia
● ISDS EU-n belül nem elfogadható
● a tagállamok közösen felmondják a BIT-eket egymás között

6
 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok

Jogforrások
- jogszabálynak minősülő nemzetközi szerződések
● közjogi
○ államokra vonatkozó kritériumokat tartalmaz
○ pl.: WTO Egyezmény
● vegyes
○ államokra és magánszemélyeket vonatkozó kritériumokat is tartalmaz
○ pl.: Washingtoni Konvenció
● magánjogi
○ természetes és jogi személyekre vonatkozó kritériumokat tartalmaz
○ pl.: Bécsi Vételi Egyezmény
- jogszabálynak nem minősülő nemzetközi szerződések
● önálló gazdasági célra irányuló
● járulékos
- jogszabálynak nem minősülő jogforrások (nem nemzetközi szerződések)
● általános érvényű
○ szokás: széles körben elfogadott
○ szokvány: írásba foglalt, közzétett szokás
● egyedi érvényű
○ felek közötti üzleti gyakorlat
○ mintaszerződések
○ általános üzleti feltételek
● nemzetközi kereskedelmi választottbírósági gyakorlat
● lex mercatoria

Nemzetközi adásvételi szerződés

- jellemzői:
● nemzeti közigazgatási jogszabályok
● nemzetközi jogi egyezmények
● alkalmazandó jogot a fórum saját kollíziós joga alkalmazásával keresi meg
○ joghatóság problémája: melyik bírósághoz kell fordulni
○ kollíziós jog: melyik ország jogát fogja alkalmazni a bíróság
● szokások
● szabványok, valuták, nyelv
- Bécsi Vételi Egyezmény
● diszpozitív jellegű szabályok (a felek eltérhetnek tőle a szerződésben)
● két kérdéskört fog át:
○ szerződések megkötésének feltételei
○ a felek jogainak és kötelezettségeinek szabályozása
● szerkezete:
○ hatálya, jogértelmezés, joghézag, felek nyilatkozatainak értelmezése, szokások,
kereskedelmi gyakorlat hatálya
○ ajánlat, annak elfogadása
○ felek jogai, kötelezettségei, szerződésszegés
○ zárófejezet (fenntartások, aláírás, ratifikáció)
● nem vonatkozik:
○ a szerződés vagy annak valamely rendelkezésének, szokásának érvényességére
○ eladott áru tulajdonjogára gyakorolt esetleges jogi hátasra
○ az áruk által okozott halálért, személyi sérülésért az eladót terhelő felelősségre
7
● tárgyi hatálya:
○ azt fejezi ki, hogy áruk adásvételéről van szó
○ áru:
■ ingó dolog
■ szoftver
○ nem minősül árunak:
■ ingatlan
■ vagyoni értékű jog
○ hatály alól kizárt:
■ ügylet jellege miatt:
● személyes használatra vásárolt
● árverésen vásárolt
● végrehajtáson vásárolt
■ ügylet tárgya miatt:
● értékpapír, részvények, pénz
● hajó, légiközlekedési eszköz
● villamos energia
● személyi hatálya:
○ azt fejezi ki, hogy nemzetközi adásvételről van szó
-> felek telephelye különböző államban
■ feleknek tudnia kell erről
■ több telephely esetében a legszorosabb kapcsolat a szerződéssel
■ ha nincs telephelye, szokásos tartózkodási hely
● területi hatálya:
○ vagy ahol a felek telephelyei vannak a szerződő államban
○ vagy a fórum kollíziós szabályai olyan állam jogának alkalmazását írják elő, amely
szerződő
■ ha a szerződő állam jogát választják, DE nem akartak az Egyezményt
alkalmazni: kifejezetten ki kell zárni
● jogértelmezés, joghézag:
○ joghézag: nem kellően kimerítően szabályoz egy kérdést
○ értelmezés elvei:
■ Egyezmény nemzetközi jellege
■ egységes jogalkalmazás követelménye
■ jóhiszeműség
● felek jognyilatkozatának értelmezése:
○ akarati elv
■ az adott fél szándéka, ha erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett volna
○ nyilatkozati elv
■ hasonló helyzetben, ésszerűen gondolkodó személy
○ konkrét egyedi eset valamennyi jelentős körülményének figyelembe vétele
● kereskedelmi szokás szerepe:
○ felek által kikötött nemzeti és nemzetközi szokások megelőzik az Egyezményt
○ Egyezmény beemeli a szerződés tartalmába a felek által ki nem kötött nemzetközi
szokásokat
■ de feleknek ismerniük kell
■ széles körben ismeretek
■ adott kereskedelmi ágban rendszeresen alkalmazzák

8
● szerződés létrejötte:
○ javaslat akkor ajánlat, ha:
■ van személyes címzett
■ van szándék szerződéskötésre
■ kellően meghatározott (ár, áru, mennyiség)
○ ajánlat akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez
○ ajánlat elfogadásával jön létre a szerződés
■ lehet kifejezett nyilatkozat vagy ráutaló magatartás
■ hallgatás nem minősül elfogadásnak
○ bármilyen módosítás - új ajánlat
○ szerződés létrejötte: amikor az ajánlat elfogadása visszaérkezik az ajánlattevőhöz
○ alaki érvényesség: nincs formai követelmény
● felek jogai és kötelezettségei:
○ eladó kötelezettségei:
■ szerződésszerű áru szolgáltatása
● kizárólag szerződésben meghatározott
● rendszerinti célokra alkalmas
● kárveszély átszállásának időpontjában kell fennállnia
● ha nem: beállnak a szerződésszegés jogkövetkezményei
■ tulajdonjog átruházása
■ árura vonatkozó okmányok átadása
○ teljesítés helye:
■ felek határozzák meg
● ha nem, eladó szerződéskötéskori telephelye, vagy fuvarozandó
○ teljesítés ideje:
■ szerződés szerinti határnap
■ tól-ig
■ szerződés megkötését követő ésszerű időn belül
○ vevő kötelezettségei:
■ szolgáltatás átvétele
● lehető legrövidebb időn belül
■ vételár megfizetése
● ár meghatározása
● fizetés helye
● fizetés időpontja
● fontos: nem köteles fizetni, amíg nem vizsgálta meg az árut
● szerződésszegés kérdése:
○ akkor nem minősül szerződésszegésnek, ha a szerződésszegő fél nem látta előre és
egy ésszerűen gondolkodó, hasonló személy azonos körülmények között sem látta
volna előre az ilyen következményt
○ jogkövetkezménye: jogosult azonnal egyoldalú jognyilatkozattal elállhat a
szerződéstől, vagy kérhet kicserélést
○ típusai:
■ alapvető
■ közönséges
● kártérítés:
○ tényleges veszteség + elmaradt haszon
○ nem lehet több mint amit a szerződésszegő fél a szerződés megkötésének
időpontjában előre látott vagy látnia kellett
○ független a típusától

9
 ● kárveszély átszállása:
○ szerződés szerinti megegyezés

INCOTERMS
- az adás-vétel tárgyat képző árunak a vevőhöz történő eljuttatására-továbbítására vonatkozó
nemzetközi szokvány-gyűjtemény
- nem része a nemzetközi kereskedelmi szokásjognak
- ki kell kötni (pl. INCOTERMS 2020 FOB Tápé)
- csak nemzetközi adásvételi szerződések esetében köthető ki
- három kérdéskört szabályoz
● átadás-átvétel helye és ideje
● költségek viselése
● kárveszély átszallása
- EXW - Ex Works: eladó telephelyén adja át az árut, vevő rakodja fel
- DDP - delivered duty paid: vevőhöz el kell juttatni az eladónak (ekkor száll át a kárveszély)

10
 Nemzetközi árufuvarozási szerződések

Jellemzői
- szereplők: feladó, fuvarozó, címzett
- eredménykötelem, vállalkozási típusú szerződés
- konszenzuál szerződés
- nincs formakényszer
- létrejöttét általában a fuvarlevél igazolja
- fuvarozási <-> szállítmányozási szerződés

Nemzetközi vasúti fuvarozási szerződés

- COTIF (CIM), 1999. Vilnius - Magyarországon: 2006. évi törvény
- fuvarlevél idegen nevei: consignment note, Frachtbrief, lettre de voiture
- szerződést a fuvarlevél igazolja
- szerződés létrejötte: ha a fuvarozó vállalja, hogy az árut díjazás ellenében a rendeltetési helyre
szállítja, ott átadja a címzettnek
- az adott áruval kapcsolatos kifogásait fuvarozó fenntartás formájában rögzíti a fuvarlevélben
- fuvarozó feladatata a be- és kirakodás: darabáru esetén
- feladó feladata a be-, átvevő feladata a kirakodás: kocsirakomány esetén
- fuvarozó általi szerződésszegés esetei:
● késedelem, áru elvesztése, sérülés
- fuvarozó felelőssége időben: átvételtől kiszolgáltatásig
● egyetemleges
● objektív (késedelem, elvesztés, sérülés)
● korlátozott
- fuvarozó mentesül a felelősség alól (-> véleményezni kell), ha az elvesztés vagy sérülés oka:
● nyitott kocsiban történő fuvarozás
● hiányos csomagolás
● feladó berakodása, címzett kirakodása
● áru természetes tulajdonságai
● árudarabok pontatlan, hiányos megnevezése
● élő állat
● kísérővel történik a fuvarozás, aki felel érte
- kártérítés:
● elvesztésnél: piaci ár, max 170 SDR/kg + fuvardíj, vám…
○ a fuvarozási határidő lejártát követően 30 nap után elveszettnek tekintendő
● megsérülesnél: értékcsökkenés arányában (elvesztés szabályai szerint)
● határidő túllépése: max fuvardíj 4-szerese + kárt bizonyítani kell

Nemzetközi közúti fuvarozási szerződés

- CMR UNIDROIT, 1971. évi 3. tvr.
- minden közúton járművel végzett áruszállításra alkalmazni kell, amely díj ellenében történik, ha az
átvétel és átadás helye két különböző állam területén van, és legalább az egyik szerződő állam
- kártérítés:
● hasonló rendelkezések, mint a vasúti fuvarozás esetében
● elvesztés esetén: max 8 SDR/kg
- perindítás: felek által közösen kijelölt tagállami bíróságon, vagy az alperes honossága vagy az áru
átadásának vagy átvételének helye szerint
- TIR Egyezmény - Magyarországon: 2013. évi törvény
● lényege: TIR eljárás szerint fuvarozott árukat tranzit országokban nem kell vámkezelni

11
Nemzetközi légi fuvarozási szerződés
- 1999, Montreali Egyezmény - Magyarországon: 2005. évi törvény
- légi fuvarlevél: waybill
● bizonyítja a szerződés megkötését, áru átvételét, fuvarozási feltételeket
○ DE: enélkül is létrejön érvényes szerződés
● megdönthető vélelem a szerződés létrejöttét illetően
- kártérítés:
● feltétele: az áru a fuvarozó felügyelete alatt volt
● a fuvarozó mentesül, ha a kárt okozta:
○ áru belső hibája
○ hibás csomagolás
○ háború
○ hatósági tevékenység
● a fuvarozó nem felel a késedelemért: ha bizonyítja, hogy mindent megtett ami ésszerűen
elvárható
● kártérítés mértéke: max 170 SDR/kg
○ kivéve: értékbevallás
● kárigény bejelentése
○ óvás formájában
○ áru átvételétől számított 14 napon belül

Nemzetközi folyami árufuvarozási szerződés

- Budapesti Egyezmény a Belvízi Árufuvarozási Szerződésről - Magyarországon: 2005. évi törvény
- a felelősség szabályai nagyon hasonlóak a tengeri fuvarozáshoz

Nemzetközi tengeri árufuvarozási szerződés

- hajóbérleti szerződés (charter party)
● időbérlet (time charter)
● útbérlet (voyage charter)
● csupasz hajótest bérlés (bare-boat charter)
- vonalhajózási szerződés részei:
● hajóraklevél (bill of lading)
○ nem helyettesíti a szerződést, de kötelező kiállítani
○ jogvita esetén azért a szerződés élvez elsőbbséget
○ funkciói:
■ átvételi elismervény - igazolja, hogy mit de milyen állapotban vett át a
fuvarozó
■ bizonyítja a szerződés megkötését
■ jogcímet bizonyít
○ kötelező elemei:
■ áru beazonosításához szükséges jelek
■ csomagok száma és súlya
■ az áru látható állapota
■ hajó neve
■ kikötők
■ dátum
● kiszolgáltatási jegy
● dokkbizonylat
● hajótiszti elismervény

12
- Hajózási Egyezmény: vonalhajózás szabálya (kevés aláíró)
- Hágai Visby-i Szabályok
● fuvarozó felelőssége vétkességi alapon (due dilligence)
● hajóraklevél ellenében feladott árura alkalmazandók ezek a szabályok
● fuvarozó: a hajó tulajdonosa vagy bérlője, aki fuvarozási szerződést köt az áru feladójával és
vállalja, hogy elszállítja azt
● a fuvarozónak megfelelő gondossággal kell eljárnia:
○ hogy a hajót hajózásra és áruszállításra alkalmassá tegye
○ kellően felszerelje, ellássa személyzettel
● a fuvarozó nem felel: ha megfelelő gondossággal járt el és tőle független okból következett
be a kár
○ DE: vannak konkrét kimentési okok is a szabályokban
■ navigációs hiba, tűz, vis maior, háború, feladó hibája, mulasztás, nem
megfelelő csomagolás…
● a fuvarozó bizonyítja: azt, hogy a hajó tengeri közlekedésre alkalmatlan volt és ebből a
fuvaroztatónak kára származott
○ -> ezután a fuvarozó bizonyítja, hogy megfelelő gondossággal járt el
● kártérítés:
○ az áru piaci értéke
○ max 666 SDR/csomag vagy 2 SDR/kg
○ kivéve ha a feladó feltüntette az áru értéket a hajóraklevélben
○ nincs korlátozás: ha a fuvarozó súlyos gondatlanságból vagy szándékosan okozta a
kárt
- Lex Rhodia de iactu mercium: közös hajókár
● York-Antwerpeni Szabályok (szokvány)

13