2015.03.03.

Záróvizsga felkészítő

dr. Udvarhelyi Bence

egyetemi tanársegéd

1. tétel:

Milyen kapcsolatban áll egymással a

nemzetközi jog és a belső jog? A
nemzetközi jog és a magyar jogrend.
Közjogi és magánjogi jellemzők és
technikák a nemzetközi jogban.

A nemzetközi jog és a belső jog

viszonya
I. Monista irányzat
• a nemzetközi és a belső jog azonos természetű – nincs elméleti
akadálya, hogy a belső jogban a nemzetközi jogot alkalmazzuk
• melyik élvez elsőbbséget?
• Hegel: belső jog primátusa
• Kelsen: nemzetközi jog primátusa
• Wimbledon gőzös ügye, 1923.

II. Dualista irányzat (Triepel, Anzilotti)

• a nemzetközi jogi és a belső jogi kötelezettség eltérő természetű, a kettő
között nincs kapcsolat, azt mesterségesen kell megteremteni
• nemzetközi jogi kötelezettségvállalást (szerződést) át kell ültetni a belső
jogba (transzformáció)

1
 2015.03.03.

A nemzetközi jog és a magyar jogrend

1949-es alkotmány
• eredeti szövege nem tartalmaz utalást a nemzetközi és a belső jog viszonyára
1982. évi 27. tvr. a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról
• dualizmusra és monizmusra utaló rendelkezéseket egyaránt tartalmaz
• 7/2005. (III. 31.) AB határozat: a feloldhatatlan értelmezési nehézségek miatt
alkotmányellenesnek nyilvánította
2005. évi L. törvény a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról
• dualista rendszer, teljesen mellőzi a közzétételre való utalást
Alaptörvény
• dualista szemlélet, közvetlenül utal a nemzetközi szerződések kihirdetésére
• a nemzetközi szokásjog és az általános jogelvek – az alaptörvény erejénél
fogva, eleve a belső jogrend részét képezik
• nemzetközi szerződések és egyes nemzetközi szervezetek kötelező erejű
határozatait ki kell hirdetni

2. tétel

A nemzetközi jog jogforrási rendszere.

A nemzetközi szerződések definíciója
és tipológiája. A nemzetközi
szerződések megkötése.

A nemzetközi jog forrásai

1920. Állandó Nemzetközi Bíróság Statútuma
1945. Nemzetközi Bíróság Statútuma (38. cikk)
1. nemzetközi szerződések
2. nemzetközi szokásjog
3. művelt nemzetek által elismert általános jogelvek
4. államok egyoldalú jogi aktusai
5. nemzetközi szervezetek határozatai
6. méltányosság
A jogszabályok értelmezésének segítőeszközei:
7. bírói döntések
8. legkiválóbb jogtudósok tanítása
9. ex aequo et bono döntéshozatal

Nincs jogforrási hierarchia

2
 2015.03.03.

A nemzetközi szerződés fogalma

Jogforrás
• 1969. évi Bécsi Egyezmény: államok között kötött írásbeli
szerződések jogáról
• 1986. évi Bécsi Egyezmény: az államok és nemzetközi
szervezetek, illetve a nemzetközi szervezetek egymással
kötött szerződéseinek joga

Nemzetközi szerződés fogalma

• a nemzetközi jog szerződéskötési képességgel bíró
jogalanyai által kötött
• akár írásbeli, akár szóbeli megállapodás, elnevezésétől
függetlenül,
• amely célja, hogy nemzetközi jogi jellegű jogokat és
kötelezettségeket keletkeztessen.

A nemzetközi szerződés fogalma

Szerződések elnevezései
• Szerződés (pl. Varsói Szerződés, Római Szerződés, Maastrichti Szerződés,
Lisszaboni Szerződés)
• Egyezmény (pl. 1969. évi Bécsi Egyezmény, 1961. évi Bécsi Egyezmény a
diplomáciai kapcsolatokról)
• Keretegyezmény
• Megállapodás (pl. GATT Megállapodás)
• Nyilatkozat (pl. 1868. évi Szentpétervári Nyilatkozat a hadiviselés során betartandó
bizonyos szabályokról)
• Egyezségokmány (pl. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya)
• Charta (pl. Európai Szociális Charta, EU Alapjogi Chartája)
• Akta (pl. 1885. évi Berlini Kongó-akta)
• Jegyzőkönyv
• Statútum
• Kompromisszum
• Modus vivendi
• Jegyzékváltás
• Konkordátum

A nemzetközi szerződések csoportosítása

1. Alanyai szerint
• állam és állam között
• állam és nemzetközi szervezet között
• nemzetközi szervezet és nemzetközi szervezet között
2. Alanyok száma szerint
• kétoldalú (bilaterális)
• többoldalú (multilaterális)
3. Ügyintéző – normaalkotó szerződés
• ügyintéző szerződés: egy konkrét, egyszeri teljesítés céljából kötött szerződés
(pl. hadifoglyok kicserélésére, sebesültek összegyűjtésére kötött tűzszünet)
• normaalkotó szerződés: általános érvényű, folyamatos teljesítést, hosszú távú
kötelezettségeket ír elő
4. Normatív és konstitutív szerződés
5. Egyszerűsített – ünnepélyes formában kötött (ratifikációköteles) szerződés
6. Határozott – határozatlan időre kötött szerződés
7. Zárt – félig zárt – félig nyitott – nyitott szerződés

3
 2015.03.03.

A nemzetközi szerződések megkötése

• kapcsolatfelvétel
• az állam nevében eljáró személy kiválasztása
• ex lege eljárási jog
• megbízólevél
• ügyrend
• tárgyalás
• parafálás
• aláírás (ad referendum aláírás)
• ratifikáció

3. tétel

A fenntartások. A nemzetközi
szerződések és az érvénytelenség.

A fenntartások
• Fenntartás: olyan egyoldalú nyilatkozat, amellyel egy
állam kifejezésre juttatja, hogy a szerződés bizonyos
rendelkezéseinek jogi hatályát a reá való
alkalmazásban kizárni vagy módosítani óhajtja
• Kizárt a fenntartás:
• bilaterális szerződések
• ha a szerződés kizárja
• olyan cikkeknél, amelyet a szerződés kifejezetten
érinthetetlennek nyilvánít
• a szerződés céljával vagy tárgyával összeegyeztethetetlen
fenntartás
• A fenntartás nem szorul a többi szerződő állam
utólagos elfogadására

4
 2015.03.03.

A fenntartások
• A fenntartásra adott válasz: kifogás
• szerződés abszolút integritásának elve: amennyiben akár egy
állam is kifogást emel, az megakadályozza, hogy a fenntartást
tevő állam részes állammá váljon, még akkor is, ha a többi
állam hallgatólagosan vagy kifejezetten elfogadta a fenntartást
• fenntartás relatív hatályának elve: a kifogásnak csak a
fenntartást tevő állammal szemben lehetnek joghatásai
• A genocídium-egyezményhez fűzött fenntartások ügye,1951.
• Határidő: 12 hónap
• A fenntartások kölcsönösségének elve: ha a fenntartást
tevő magára nézve valamely cikk érvényesülését kizárja, ő
maga sem követelheti meg annak teljesítését más
államoktól
• A fenntartások és a kifogások visszavonhatók

A nemzetközi szerződések érvénytelensége

Érvénytelenségi okok:
• relatív érvénytelenség
• belső jogba ütközés (szemmel látható, alapvető jelentőségű
szabályba ütközés)
• tévedés (Preah Vihear templom ügye, 1962.)
• megtévesztés
• megvesztegetés
• abszolút érvénytelenség
• erőszak vagy azzal való fenyegetés (tisztviselővel szemben:
Hacha elnök – Cseh-Morva Protektorátus; állammal
szemben: fegyveres erőszak!)
• ius cogensbe ütközés (példák)

4. tétel

A nemzetközi szerződések értelmezése,

a nemzetközi szerződések hatálya,
végrehajtásának biztosítékai és a
normakonfliktus, a szerződések
módosítása, kiegészítése és
felfüggesztése, a szerződések
megszűnése.

5
 2015.03.03.

A nemzetközi szerződések értelmezése

1. Az értelmezés alanya 3. Az értelmezés eszközei

• autentikus értelmezés (szerződő • nyelvtani értelmezés
államok) • történeti értelmezés
• nemzetközi szervezetek • logikai értelmezés
• nemzetközi bíróság • rendszertani értelmezés
• jogtudomány • gyakorlati értelmezés
• magánjellegű értelmezés • teleológiai értelmezés

2. Az értelmezés célja 4. Az értelmezés eredménye

• a felek szerződéskor fennálló • megállapító értelmezés
akaratának megállapítása • megszorító értelmezés
• evolutív jogértelmezés • kiterjesztő értelmezés

A nemzetközi szerződések hatálya

Hatály típusai
• tárgyi, alanyi, időbeli, területi hatály

Alanyi hatály
• azon államok (nemzetközi szervezetek), amelyeket a nemzetközi
szerződés jogosít vagy kötelez
• pacta tertiis nec nocent, nec prosunt elv – kivételek:
• állam önként beleegyezik abba, hogy olyan nemzetközi szerződést végrehajt,
amelyben nem részes
• másik javára szóló ígérvény
• érintkező vagy kollaterális megállapodás
• legnagyobb kedvezmény elvén alapuló megállapodások
• objektív helyzetet rögzítő megállapodások
• ius cogens tartalmú szerződések
• tiszta szokásjogi kodifikációs egyezmények

A normakonfliktus
• két egyaránt érvényes és az adott jogalanyt egyformán kötelező norma
egymással ellentétes tartalmat hordoz
• Matter-doktrína:
• vélelmezni kell, hogy az állam szerződéskötési szándéka a
normakonfliktusok kikerülésére irányult és ennek érdekében mindent
megtett
• a normakonfliktus feloldásának elvei:
• pacta sunt servanda
• lex specialis derogat legi generali (a speciális norma lerontja az
általánost)
• lex posterior derogat legi anteriori (a későbbi norma lerontja az
korábbit)
• egyes jogforrások ütközésének esetei (Lockerbie-ügy, 1998.)

6
 2015.03.03.

Nemzetközi szerződések módosítása,

kiegészítése és felfüggesztése
• a nemzetközi szerződések módosíthatók, kiegészíthetők:
• a szerződés módosítása (pl. felülvizsgálati konferencia)
• kiegészítő jegyzőkönyv elfogadása

• problémát jelent, ha a szerződést csak bizonyos részes

államok módosítják, más államok nem – ezek a két- vagy
többsebességes mechanizmusok nem kívánatosak

• lehetőség van a szerződés felfüggesztésére is – államok

ideiglenesen eltekintenek a kötelezettségeinktől

A nemzetközi szerződések
megszűnése
A felek akaratára visszavezethető okok:

1. határozott időre kötött szerződés esetén a kikötött időtartam lejárta

2. szerződésben foglalt bontó feltétel megvalósulása
3. felmondás
4. felek által konszenzus alapján történő megszüntetés
5. felek által utóbb kötött nemzetközi szerződés
6. teljesítés (ügyintéző szerződések esetén)

A nemzetközi szerződések
megszűnése
A felek akaratától független okok:

7. részes államok száma a szerződésben meghatározott minimális

létszámra csökken
8. háború
9. szerződési kötelmek súlyos, durva megsértése
10. lehetetlenülés (jogi vagy ténybeli)
11. államutódlás egyes esetei
12. körülmények alapvető megváltozása (clausula rebus sic stantibus)
13. szerződéssel ellentétes tartalmú ius cogens kialakulása
14. szerződéssel ellentétes tartalmú szokásjog kialakulása

7
 2015.03.03.

5. tétel

A nem szerződéses jogforrások és az

értelmezés segédeszközei: A szokásjog,
a civilizált nemzetek által elismert
általános jogelvek, az államok
egyoldalú aktusai, a nemzetközi
szervezetek határozatai, a
méltányosság, a bírói gyakorlat, a
jogtudomány az ex æquo et bono
alapon történő bíráskodás.

A szokásjog

A szokásjog létrejöttének konstitutív elemei

Szubjektív, pszichikai
Objektív, materiális elem:
elem:
Egybevágó, tartós Jogi kötelezettségről való
gyakorlat meggyőződés
(Időbeli és térbeli) (opinio iuris sive
necessitatis)

Következetes ellenzés
Ellentétes állami gyakorlat

Szokásjog keletkezése előtt után

Szokásjogi
• Kezdeti norma
• Folyamatos ellenzés megsértése

• Eltérő szokásjogi norma

kialakítása Más államok
csatlakozása – új
szokásjogi norma
Angol-norvég halászati vita ügye
(Egyesült Királyság v. Norvégia, 1951.)

8
 2015.03.03.

Szokásjog kodifikációja
ENSZ – kodifikáció folyamata
Nemzetközi Jogi Bizottság (5 évre választott 34 jogtudós)

1. Jelentéstevő (Rapporteur)

2. Nemzetközi Jogi Bizottság

3. ENSZ Közgyűlés VI. sz. Jogi

Főbizottság
4. Közgyűlés

5.a. Határozat, aláírás 5.b. Kodifikációs konferencia

A szokásjog kodifikációja –
kodifikációs egyezmények
• 1961. évi bécsi egyezmény a diplomáciai kapcsolatok
jogáról
• 1963. évi bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatok
jogáról
• 1969. évi bécsi egyezmény a nemzetközi szerződések
jogáról
• 1978. évi bécsi egyezmény a szerződésekben való
államutódlásról
• 1958. évi genfi tengerjogi egyezmény
• 1982. évi Montego Bay tengerjogi egyezmény

A szokásjog progresszív
továbbfejlesztése
Szokásjogot kodifikáló egyezmény

Szokásjogi normákat
tartalmazó cikkek Új (még nem
szokásjogi
természetű) normák

Minden államot kötelez Csak a szerződésben részes államokra

(nem feltétel a szerződésben való nézve kötelező
részesség)

9
 2015.03.03.

A szokásjog progresszív
továbbfejlesztése
Északi tengeri kontinentális
talapzat elhatárolásának
ügye, 1969.

Németország v. Dánia és
Hollandia

1958. évi genfi tengerjogi

egyezmény: egyenlő
távolságok elve

A civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek

• pl. jóhiszemű eljárás elve, res judicata, ügyfélegyenlőség

elve, bíróságok függetlenségének és pártatlanságának elve,

Az államok egyoldalú jogi aktusai

• pl. semlegességi nyilatkozat, hadüzenet, ultimátum, nyílt

városnak nyilvánítás, állam- és kormányelismerés
• szerződési jog területén pl. fenntartás, kifogás, felmondás,
jegyzékváltás
• Kelet-Grönland ügy,1933.
• Csendes-óceáni nukleáris kísérletek ügye, 1974.

A nemzetközi szervezetek határozatai

• autonormatív aktusok
• szervezet önmagára nézve, saját belső életét illetően hozza

• heteronormatív aktusok
• tagállamokra, vagy szűk körben nem tagállamokra vonatkoznak
• pl. EMSZ Alapokmány VII. fejezet: Nemzetközi béke és
biztonság megóvása céljából kötelező és szankciós határozatok
meghozatala

• ajánlás értékű, soft law szabályok

Méltányosság / ex aequo et bono alapon történő

bíráskodás közötti különbségek

10
 2015.03.03.

6. tétel

Az állam fogalmi elemei. Főhatalom és

alávetettség a nemzetközi jognak: a
keretek közötti mozgásszabadság. Az
államhatár.

Az állam fogalma

Az állam fogalmi elemei:

• terület
• lakosság
• önálló kormányzat

Georg Jellinek

Az állam fogalma
Önálló kormányzati hatalom
a) önállóság
• Stimson doktrína: nem teljesül az önállóság, ha idegen hatalmak
fegyvereinek árnyékában hoznak létre új államokat
• pl. Mandzsukuo-bábállam, Észak-Ciprus Török Köztársaság, Dél-
Afrikai Köztársaság: bantusztánok
b) ténylegesség
• nem feltétel, hogy az állam hatalmát teljes területén, mindig és
minden körülmények között ténylegesen gyakorolja
• pl. Azerbajdzsán és a Hegyi-Karabah, Abházia, Dél-Oszétia,
Transznyisztria, nomád államiság

11
 2015.03.03.

Állami főhatalom
Állami főhatalom
• területi főhatalom (teljesség, kizárólagosság)
• személyi főhatalom
• ius sanguinis/ius soli, honosítás
• többes állampolgárság (Nottebohm-ügy, 1955.; Barcelona
Traction ügy, 1970.)
• közfunkciós főhatalom
• diplomáciai képviselet
• külföldön állomásozó haderő

Főhatalmak ütközése: sorrendiség: területi főhatalom →

közfunkciós főhatalom → személyi főhatalom (Casablancai
katonaszökevények ügye, 1909.)

Az államhatár
• az államot választja el más államoktól vagy állami uralom alatt nem
álló térségektől (tengerektől)
• határvonal a földfelszíntől lefelé és felfelé is tart
• lefelé a Föld középpontjáig tart
• felfelé a légtért és a világűrt elhatároló Kármán-vonalig terjed (80-100 km)
• típusai:
• természetes, asztronómiai, történelmi, stratégiai, etnikai határ
• az államhatár rögzítésének fázisai
• delimitáció
• demarkáció
• abornement (felismerhetővé, láthatóvá tétel)

• uti possidetis juris elve

7. tétel

A területszerzés jogcímei. Az
államnak nem saját állami területen
gyakorolt területigazgatási hatáskörei.

12
 2015.03.03.

A területszerzés jogcímei
felfedezés

Eredeti

(földrajzi
occupatio
egybefüggőség)

• Eredeti – származékos
• eredeti: területszerzés állami hatalom alatt nem álló térségekből
• származékos: területszerzés más államoktól

Eredeti területszerzés
• felfedezés és occupatio
• uratlan terület (terra nullius)
• Nyugat-Szahara ügy, 1975.

• földrajzi egybefüggőség elve

• Arktisz – szektorelmélet
• Antarktisz – Washingtoni szerződés 1959.

Származékos területszerzés
• fegyveres erőszak (annexió/debellatio)
• választottbírói döntés (1493. VI. Sándor pápa – 1494.
Tordesillasi szerződés)
• népszavazás (1921. Sopron, 1935 és 1955 Saar vidék)
• elbirtoklás (100 év)
• nemzetközi szerződés
• békeszerződés
• adásvételi szerződés
• ajándékozási szerződés
• területcsere szerződés
• fúziós területegyesítő szerződés

13
 2015.03.03.

Nem saját területen gyakorolt

területigazgatási jogkörök
Ellenőrzés nélkül gyak. Ellenőrzés mellett gyak.
Egyéni
• bérlet • mandátum rendszer
• gyámsági rendszer
• közigazgatás céljából
történő átvétel
(1) NSZ/ENSZ
• szolgalom
(2) megbízás/szerződés
• protektorátus
(3) Mandátum-típusok (A, B, C)
• katonai megszállás
(4) Gyámsági Tanács
Kollektív (5) Namíbia ügy (NB, 1949,
• kollektív katonai igazgatás 1966.)
• kondomínium

8. tétel

Az államok egymás közti

kapcsolatainak nemzetközi jogi
alapelvei

Az államok közötti kapcsolatok

nemzetközi jogi alapelvei
ENSZ Alapokmány 2. cikk
1970 – 2625. (XXV.) sz. ENSZ Közgyűlési határozat

1. Szuverén egyenlőség elve

2. Belügyekbe való beavatkozás tilalma
3. Erőszak alkalmazásának tilalma
4. Viták békés rendezésének elve
5. Nemzetközi együttműködés elve
6. Nemzetközi kötelezettségek jóhiszemű teljesítésének elve
7. Népek önrendelkezési joga

14
 2015.03.03.

9. tétel

Államelismerés, kormányelismerés és
egyéb elismerési formák. Különleges
státusok.

Államelismerés
• az állam keletkezése ténykérdés, és nem jogkérdés
• államelismeréssel egy állam egy másik államot vele egyenrangú és
egyenjogú szuverén államként ismer el
• államelismerés jogi hatása:
• konstitutív elmélet
• deklaratív elmélet
• vegyes, közvetítő elmélet
• jogkeletkeztető, egyoldalú állami aktus, amelyet a szuverén állam
diszkrecionális jogkörében bocsát ki
• bizonyos esetekben harmadik államot is érint (Hallstein doktrína)
• elismerés megtagadása (Stimson doktrína)

Államelismerés
Államelismerés fajtái:
• egyéni – kollektív államelismerés
• de facto – de iure – ad hoc elismerés
• kifejezett – hallgatólagos elismerés
• idő előtti – elkésett elismerés
• speciális esetek:
• tagállamként való felvétel egy nemzetközi szervezetbe
• nemzetközi szerződésben való együttes részvétel

15
 2015.03.03.

Kormányelismerés
• az államelismerés egyszersmind az állam kormányának az elismerését is
jelenti – a kormány külön elismerésre nem szorul
• alkotmányellenesen hatalomra került kormány elismerése
• demokratikus elvek minden körülmények közötti számonkérése ↔
belügyekbe való beavatkozás tilalma
• Tobar-doktrína
• Wilson-doktrína
• Estrada-elv
• konkuráló kormányok elismerése
• pl. Kína és Tajvan, Vietnam, Afganisztán
• emigráns kormány elismerése
• pl. II. világháború: Londonba emigrált lengyel és jugoszláv kormány,
De Gaulle Szabad Franciaország mozgalma

10. tétel

A szervezetek fogalma és fajtái.

Tagfelvétel, kilépés és kizárás. A
nemzetközi szervezetek struktúráinak
és működésének legfontosabb
kérdései.

Nemzetközi szervezet fogalma

Definíció (Fitzmaurice)
• államok hozzák létre, az ő részvételükre épül,
• nemzetközi szerződésen alapul,
• saját alkotmánnyal,
• saját szervekkel,
• tagállamokétól eltérő, önálló jogalanyisággal
rendelkezik
• magánjogi jogalanyiság
• közjogi jogalanyiság (belső jogi, nemzetközi jogi vetület)

16
 2015.03.03.

Nemzetközi szervezetek (példák)

Univerzális szervezetek Regionális szervezetek

• Nemzetek Szövetsége • Európai Unió

• ENSZ • Európa Tanács
• EBESZ
• Amerikai Államok
Szervezete (1948-)
• Afrikai Unió (1963/2002-)
• Arab Liga (1945-)

Az ENSZ főszervei

Biztonsági
Nemzetközi Tanács
Bíróság

Közgyűlés Titkárság

Gazdasági és
Szociális
Tanács
Gyámsági Tanács

A Közgyűlés
• ENSZ fő képviseleti, tanácskozó és döntéshozó szerve

• tagállamok egyenlőségének elvén alapul (egy tagállam egy szavazat)

• befele irányuló hatáskörök:

• az ENSZ egyes szerveinek megválasztásával kapcsolatos jogkörök
• segédszervek létrehozása
• tagfelvétellel, tagok kizárásával kapcsolatos jogkörök
• költségvetés, tagállamok befizetéseinek felügyelete
• a szakosított szervek pénzügyi felügyelete

• kifelé irányuló hatáskörök:

• az ENSZ szerveinek hatáskörébe tartozó bármely kérdés megvitatása,
ajánlások elfogadása
• BT figyelmének felkeltése
• nemzetközi együttműködés előmozdítása

17
 2015.03.03.

A Biztonsági Tanács (BT)

• legmagasabb szintű politikai egyeztetési fórum, a nemzetközi béke és
biztonság fenntartásával kapcsolatos legfontosabb döntések meghozatala
• tagság:
• állandó tagok (USA, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország)
• nem állandó, választott tagok – 10 állam, a Közgyűlés kétharmados többséggel
két évre választja, a 10 tagból évente ötnek lejár a mandátuma
• a BT az 5 állandó tag egybevágó szavazatával dönt
• befelé irányuló hatáskörök:
• ajánlás az új tagok felvétele, és a főtitkár személye kapcsán
• segédszervek létrehozása (pl. ICTY, ICTR)
• kifelé irányuló hatáskörök:
• nemzetközi béke és biztonság fenntartása
• kötelező erejű határozatok alkotása nem fegyveres és fegyveres szankciókról
• ajánlások államok közötti viták megoldására

Tagfelvétel az ENSZ-be
Érdemi kritériumok:
• békeszerető állam
• az Alapokmányban szereplő kötelezettségek betartására
képes és kész.
Eljárási kritériumok:
• BT ajánlása
• KGY döntése

NB vonatkozó tanácsadó véleményei:

1947. Szovjetunió – csoportos tagfelvétel
1950. USA – BT ajánlásának megkerülése

Az ENSZ jogalanyisága

Főszabály: inter partes jogalanyiság

ENSZ: objektív jogalanyiság

NB vonatkozó tanácsadó véleménye:

Bernadotte ügy, 1949.

18
 2015.03.03.

11. tétel

Az emberi jogok védelme I.: Az egyén

aktív és passzív jogalanyiságának
alapjai, az emberi jogok osztályozása,
az emberi jogok védelme az Egyesült
Nemzetek Szervezetében.

Magánszemélyek a
nemzetközi jogban

Aktív jogalanyiság Passzív jogalanyiság

Emberi jogok
(magában foglalva Nemzetközi
többek között büntetőjog
a kisebbségvédelmet)

Az emberi jogok védelme az

ENSZ-ben
René Cassin: emberi jogok védelmének hárompilléres struktúrája

• I. pillér: az elérendő célokat és eszményeket felvázoló ENSZ

közgyűlési határozat
1948. Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

• II. pillér: a jogokat tételesen felsoroló, az államokat jogilag kötelező

nemzetközi szerződés
1966. Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
1966. Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi
Egyezségokmánya

• III. pillér: kontrollmechanizmusok

19
 2015.03.03.

EJENY kontrollmechanizmusa
Közgyűlési határozattal hozták létre – szokásjogi alapon kötelező erejű
Kontrollmechanizmus (1503-as eljárás)
• ENSZ Emberi Jogi Bizottság
• nem kormányoktól független szakértőkből, hanem 53 tagállam
képviselőiből állt
• az emberi jogok tömeges és durva megsértése esetén jár el
• helyszíni eljárás
• bizalmas jelentés az ENSZ-főtitkár és az érintett állam részére
• 2006-tól Emberi Jogi Tanács
• 47 tag –a Közgyűlés titkos szavazással választja meg, három évre, a
méltányos földrajzi megoszlás elve alapján
• általános és rendszeres emberi jogi felülvizsgálati eljárás –négyéves
ciklusban valamennyi ENSZ-tagállamban felülvizsgálja az emberi
jogi kötelezettségek teljesítését
• ajánlások elfogadása – kötelező erővel nem bír

PPJNE kontrollmechanizmusa
Tagállami Állam c. állam Egyén c. állam
jelentések (fakultatív) (fakultatív)

Emberi Jogok
Bizottsága

Jelentések Állami panasz Egyéni panasz

vizsgálata kivizsgálása kivizsgálása

Ténymegállapítás,
Jelentés a Ad hoc jószolgálati
Közgyűlésnek
Békés megállapodás,
bizottság, jelentés Állásfoglalás
jelentés
(nem kötelező)

Tematikus elemzés

GSzKJNE kontrollmechanizmusa
Tagállami
jelentések

Gazd., Szoc. és
Kult. Jogok
Bizottsága

Tagállami
jelentések
vizsgálata
Tematikus
jelentések

Jelentés a
Közgyűlésnek

20
 2015.03.03.

Egyéb ENSZ egyezmények az

emberi jogok védelméről
1965. A faji megkülönböztetés minden formájának tilalmáról szóló
egyezmény (CERD)

1979. A nők elleni hátrányos megkülönböztetés minden formájának

tilalmáról szóló egyezmény (CEDAW)
1960. Az oktatásban alkalmazott megkülönböztetés elleni küzdelemről
szóló egyezmény

1984. Kínzás, kegyetlen és embertelen bánásmód elleni egyezmény

(CAT)

1989. A gyermekek jogairól szóló egyezmény (CRC)

2006. A fogyatékos személyek jogainak egyezménye

12. tétel

Az emberi jogok védelme II.: Az

emberi jogok védelme az Európa
Tanácsban, az Európai Biztonsági és
Együttműködési Szervezetben, egyéb
emberi jogvédelmi mechanizmusok.

Az emberi jogok védelme az Európa

Tanácsban
Az Európa Tanács
• 1949. május 5. Londoni Statútum – Európa Tanács felállítása
(székhely: Strasbourg)
• 10 alapító tagállam
• Magyarország 1990-ben csatlakozott

• főbb intézményei
• Miniszteri Bizottság
• Parlamenti Közgyűlés
• Titkárság
• Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Állandó Kongresszusa

1950. Római Egyezmény – Emberi Jogok Európai Egyezménye

21
 2015.03.03.

EJEE eredeti kontrollmechanizmusa

Egyén c. állam
Állam c. állam (fakultatív)

Emberi Jogok
Európai
Bizottsága

Emberi Jogok Miniszteri Bizottság

Európai
Bírósága (fakultatív)

Ítélet-végrehajtás Egyéni panaszok

ellenőrzése vizsgálata

EJEB eljárás a 11. kiegészítő

jegyzőkönyv után
Egyéni v. állami
panaszok

Három fős kamara

(filter)

Hét fős kamara

Egyesbíró
(érdemi döntés)
(bagatell ügyek)

Tizenhét fős
Nagykamara
(másodfok,
kiemelkedő jelentőségű Miniszteri Bizottság
ügyek) (ítélet végrehajtás
Ellenőrzése)

Az elfogadhatóság kritériumai

• hazai jogorvoslati lehetőségek kimerítése

• EJEE valamely rendelkezésének sérelme.
• határidő: utolsó hazai jogerős döntés meghozatalától
számított hat hónap
• a kérelmező a jogsértés közvetlen elszenvedője, és
jelentős hátrány érte
• alperes az EJEE-ben részes állam
• nem anonim a panasz
• nem res judicata

22
 2015.03.03.

Egyéb ET egyezmények
1961. Európai Szociális Karta
1987. Kínzás, embertelen, megalázó bánásmód tilalmáról szóló
egyezmény
1992. Regionális és kisebbségi nyelvek európai kartája
1995. Nemzeti kisebbségekről szóló keretegyezmény
2005. Emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló egyezmény
2011. Nők elleni és családon belüli erőszak elleni küzdelemről
szóló egyezmény

13. tétel

Az egyén nemzetközi jogi felelőssége a

nemzetközi bűncselekményekért.

Nürnbergi ítélkezés
1945. Londoni egyezmény – Nürnbergi Törvényszék
1946. MacArthur rendelete – Tokiói Törvényszék

Nürnbergi elvek:
• három bűncselekmény-kategória
• egyéni büntetőjogi felelősség
• államfői vagy más felelős kormányzati poszt betöltése, a
parancsra cselekvés, belső jog hallgatása nem mentesít
• tisztességes eljárás elve

Kritikai észrevételek
• „Győztesek igazsága”
• Nullum crimen sine lege sérelme

23
 2015.03.03.

Ad hoc törvényszékek
• létrehozás:
• 827. (1993) sz. BT határozat – ICTY
• 955. (1994) sz. BT határozat – ICTR
• joghatóság: népirtás, háborús bűncselekmények, emberiesség elleni
bűncselekmények
• összetétele:
• 16 rendes bíróból állnak (ENSZ Közgyűlés választja 4 évre)
• 27 ad litem bíró (egy-egy adott ügyre jelölheti ki az ENSZ-
főtitkár)
• elsőfokú és fellebbviteli kamarák
• főügyészi hivatal – székhely: Hága, Kigali (Ruanda)
• belső, nemzeti fórumokkal való kapcsolat - kezdeti primátus

Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC)

• 1998. Római Statútum (2002-ben lépett hatályba)
• joghatóság:
• agresszió
• népirtás
• emberiesség elleni bűncselekmények
• háborús bűncselekmények
• Nemzetközi Büntetőbíróság szervei
• előkészítő eljárási kamara
• elsőfokú kamara
• fellebbviteli kamara
• főügyészi hivatal
• Részes Államok Közgyűlése
• jogilag releváns, jogforrási értékkel bíró határozatok elfogadása
• a törvényszék 18 bírójának és a főügyésznek kinevezése

Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC)

• nemzeti fórumokkal való kapcsolat: komplementaritás (a részes
államokhoz képest kiegészítő jellegű joghatóság)
• eljárás megindítása:
• tagállam utalja az ügyet a Főügyészi Hivatal elé
• ENSZ Biztonsági Tanács utalja a helyzetet a Főügyészi Hivatal
elé
• a Főügyészi Hivatal ex officio indítja meg az eljárást
• a tisztességes büntetőeljárás szabályai
• kiszabható büntetések:
• halálbüntetést nem szabható ki
• életfogytig vagy határozott ideig (maximum 30 évig) tartó
szabadságvesztés, bírság, elkobzás

24
 2015.03.03.

14. tétel

A diplomácia kapcsolatok eredete és

az államok érdekeltsége, az agrément,
a diplomáciai képviselet funkciói. A
konzuli kapcsolatok létesítése és a
konzul kinevezése, a konzul
feladatköre.

Diplomáciai kapcsolatok joga

1. Irányadó egyezmények
• 1961. évi bécsi egyezmény a diplomáciai kapcsolatok jogáról
• 1963. évi bécsi egyezmény a konzuli kapcsolatok jogáról
• 1969. évi New York-i e. a különleges diplomáciai missziókról
• 1975. évi bécsi egy. a nemzetközi szervezetekhez akkr. missziókról

2. Diplomáciai kapcsolat létesítése

• államelismerés
• kölcsönösség elve: küldő/fogadó állam (tranzit-állam)
• többes akkreditálás/közös képviselet

3. A nagykövet kinevezése
• diplomáciai rangsor
• agrément fogalma
• agrément megtagadásának okai
• megbízólevél

Diplomáciai kapcsolatok joga

4. A diplomáciai képviselet funkciói
• a küldő állam képviselete a fogadó államban
• a küldő állam, illetve a küldő állam polgárai érdekeinek
védelmezése
• a fogadó állam kormányával való tárgyalás
• a fogadó állam belső viszonyairól való tájékozódás és
jelentéstétel a kormánynak
• a két ország közötti baráti kapcsolatok előmozdítása,
gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatok fejlesztése

25
 2015.03.03.

Konzuli kapcsolatok joga

5. A konzul kinevezése
• exequatur, konzuli pátens fogalma
• tiszteletbeli konzul

6. A konzuli képviselet funkciói

• diplomáciai képviselet funkciói
• segítség és támogatás nyújtása a küldő állam honosai részére
• útlevelek és egyéb útiokmányok kiállítása
• a küldő állam honosainak képviselete a fogadó állam bíróságai
vagy más hatóságai előtt
• bírósági és peren kívüli iratok továbbítása, megkeresésének
teljesítése stb.

15. tétel

Az államok nemzetközi felelőssége: A

nemzetközi jogi felelősség kodifikációs
folyamata és alapelemei, a jogellenes
cselekmény betudhatósága. Kimentés
a felelősség alól, a nemzetközi
felelősség jogkövetkezményei, a
nemzetközi felelősség érvényesítése.

Államok nemzetközi felelőssége

1. Elméleti alapvetés
• 2001. Crawford-tervezet (NJB)
• felelősség fogalmi elemei:
• jogellenesség
• betudhatóság

2. Betudhatóság
• törvényhozás (tevés vagy mulasztás)
• végrehajtó hatalmi ág
• igazságszolgáltatás – denegatio justitiae, LaGrand-
ügy (2001.)

26
 2015.03.03.

Államok nemzetközi felelőssége

3. Nem állami szervek tetteinek betudhatósága
• de facto funkcionáriusok (Teheráni túszügy, 1979.)
• irreguláris fegyveres csoportok (Nicaragua-ügy, 1986.)

4. Kimentési okok:
• sértett beleegyezése,
• jogos önvédelem,
• represszália,
• vis major,
• szükséghelyzet, sürgős szükség

A felelősség jogkövetkezményei
• jogsértő körülmény abbahagyása (cessatio)
• biztosíték adása a jogsértés megismétlődése ellen
• helyreállítás, jóvátétel (reparatio)
• eredeti állapot helyreállítása (in integrum restitutio)
• pl. erőszakkal elfoglalt terület elhagyása, vitatott terület átengedése,
jogtalanul elrabolt műkincs visszajuttatása
• kártérítés
• tényleges kár (damnum emergens), elmaradt haszon (lucrum cessans)
• okozati összefüggés
• elégtételadás (satisfactio)
• nem keletkezett anyagi kár
• ha a bekövetkezett sérelem visszafordíthatatlan és kártérítéssel nem
kompenzálható vagy a kártérítés önmagában nem elegendő
• pl. jogsértés tényének elismerése, formális bocsánatkérés, sajnálkozás

16. tétel

A viták békés rendezése I.: a

nemzetközi jogvita és a rendezés
fogalma, a nem bírói vitarendezési
módok, a nemzetközi szervezetek
szerepe a nem bírói vitarendezésben, a
választottbírósági vitarendezési
módok, a Nemzetközi Bíróság és
szerepe a viták békés rendezésében.

27
 2015.03.03.

A viták békés rendezése

1. A nemzetközi jogvita fogalma
• jog- vagy ténykérdésben lévő véleménykülönbség, jogi álláspontok
vagy érdekek összeütközése két fél között

2. A nem bírói vitarendezési módok

• tárgyalás
• jószolgálat
• közvetítés
• tényfeltárás
• békéltetés

3. A nemzetközi szervezetek szerepe a vitarendezésben

• ENSZ BT, Közgyűlés, Főtitkár, NATO, EU stb.

A választottbírósági vitarendezési módok

I. Ad hoc választottbíróságok
• létrehozatalának alapja
• a vita kibontakozása után a felek által kötött eseti kompromisszum
• nemzetközi szerződés kompromisszumos záradéka
• összetétele: páratlan számú bíró – egy, három vagy öt fő
• jogvita tárgyának meghatározása
• vonatkozó jogforrások meghatározása
• ennek hiányában a választottbíróság a nemzetközi jog egésze alapján dönt
• ex aequo et bono alapon történő döntéshozatal
• a választottbíróság döntése res judicata
• választottbírói ítélet érvénytelensége – megvesztegetés, hatáskörtúllépés, eljárási
szabályok súlyos megsértése

II. Állandó Választottbíróság

• 1899. Állandó Választottbíróság

Nemzetközi Bíróság
• ENSZ főszerve
• székhely: Hága
• 15 bíró - 9 évre választják (Közgyűlés, BT) és újraválaszthatók
• függetlenség és pártatlanság
• diplomáciai mentesség
• ad hoc bírók
• joghatóság: négy technikai megoldás
• kompromisszum
• nemzetközi szerződés kompromisszumos klauzulája
• alávetési nyilatkozatok kölcsönössége
• ráutaló magatartás (forum prorogatum)

28
 2015.03.03.

17. tétel

A viták békés rendezése II. A

Nemzetközi Bíróság előtti peres eljárás
menete, a tanácsadó véleményezési
eljárás.

Peres eljárás
• kizárólag állam indíthat eljárást, természetes és jogi személyek nem
• képviselet (vezérképviselő kijelölése)
• ideiglenes intézkedés (pl. LaGrand ügy, Preah Vihear templom ügye, a
Nagy-Belt-szoroson való áthaladás ügye)
• pergátló kifogás, eljárástól való távolmaradás
• írásbeli szakasz (memorandum – replika – duplika)
• szóbeli szakasz (perbeszédek, szakértők meghallgatása, helyszíni szemle
• Nemzetközi Bíróság ítélete res judicata, fellebbezésnek nincs helye
• az ügy bizonyos esetekben visszakerülhet a Nemzetközi Bíróság elé
• perújrafelvétel
• ítélet értelmezésére irányuló eljárás
• a kompromisszum kifejezett rendelkezése esetén
• ha az ítéletet végrehajtása kérdésében alakult ki vita

A tanácsadó véleményezési eljárás

• tanácsadó véleményt kérhet:
• a Közgyűlés és a Biztonsági Tanács bármely jogi kérdésben
• ENSZ minden más főszerve és szakosított intézménye a Közgyűléstől kapott
felhatalmazás esetén a tevékenységükben felmerült jogi kérdésben
• államok tanácsadó véleményezési eljárást nem indíthatnak
• tanácsadó vélemény megadásának akadálya
• a kérés nem az arra jogosult szervtől vagy szervezettől származik
• a szervezetek nem a hatáskörükbe tartozó kérdésekben keresik meg a
Bíróságot
• ha a kérdés nem jogi kérdés
• ha a tanácsadó vélemény tárgya államok közötti konkrét jogvitával függ össze,
és az érintett államok az eljáráshoz nem járulnak hozzá
• az eljárásra a peres eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni
• írásbeli és szóbeli szakasz
• ajánlási természet (kötelező erő két kivétele)

29
 2015.03.03.

18. tétel

A kényszer alkalmazása a nemzetközi

jogban: az agresszió, az ENSZ
hatáskörei, az önvédelem.

Kényszer alkalmazása
1. Történeti áttekintés
• 1907. Drago-Poter egyezmény
• 1928. Briand-Kellog paktum
• 1932. Stimson doktrína
• 1945. ENSZ Alapokmány (2. cikk (4) bek.)

2. Az agresszió fogalma
• ENSZ Közgyűlés 3314. (XXIX) sz. határozata
• Általános fordulat
• Lehetséges elkövetési módok listája
• BT minősítési hatásköre

Kényszer alkalmazása
3. Az ENSZ hatáskörei az Alapokmány VII. fejezete szerint
• BT – ajánlások vagy kötelező erejű határozatok
• szankciók típusai:
• nem fegyveres erő felhasználásával megvalósuló
szankciók
• katonai erő alkalmazásával járó szankciók
• példák (1953. Korea, 1990. Irak, 1992. Szomália, 1993.
Jugoszlávia, 1994. Ruanda, 2011. Líbia)
• békefenntartás

30
 2015.03.03.

Kényszer alkalmazása
4. A jogos önvédelem
• ENSZ Alapokmány 51. cikk
• egyéni/kollektív önvédelem
• hivatkozás feltételei:
• szükségesség
• közvetlenség
• arányosság
• „fegyveres támadás” fogalma – 2001. Afganisztán
• „megelőző csapás” doktrína – 2003. Irak

19. tétel

A hadijog és a humanitárius jog

nemzetközi jog története, a
kombattáns, a hadifogoly, különleges
kategóriák és megkülönböztető
jelzések, a hadműveletek vezetése.

Hadijog
1. Történeti áttekintés
1859. Solferino, Henry Dunant
1863. Svájci Öttagú Tanács (Vöröskereszt)
1864. I. genfi egyezmény
1868. Szentpétervári nyilatkozat
1899-1907. Hágai egyezmények (‘si omnes’ elv)
1906. II. genfi egyezmény
1929. III. genfi egyezmény

31
 2015.03.03.

Hadijog
2. Hatályos joganyag
1949. Genfi egyezmények
• sebesült, beteg katonák védelme (szárazföldi hadviselés
idején)
• sebesült, beteg katonák védelme (tengeri hadviselés idején)
• hadifoglyok védelme
• polgári lakosság védelme

1977. évi I. és II. I. genfi kiegészítő jegyzőkönyv

• a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak
védelméről
• a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak
védelméről

2005. III. genfi kiegészítő jegyzőkönyv – járulékos embléma

Hadijog
3. A kombattáns fogalma
• a státusz jelentősége
• a státusz konstitutív feltételei:
• felelős parancsnokság
• messziről felismerhető, megkülönböztethető jelzés
• nyílt fegyverviselés
• a háború törvényeinek és szokásainak betartása

4. Megkülönböztető jelzések

20. tétel

Az édesvizekre vonatkozó nemzetközi

jogi szabályrendszerek alapelemei, a
légtérre és a légi közlekedésre
vonatkozó nemzetközi jogi szabályok,
a környezet védelmének legfontosabb
nemzetközi jogi kérdései.

32
 2015.03.03.

Az édesvizek
1. Édesvizek
• hajózhatóság (1815. bécsi kongresszus, Központi Rajna
Bizottság)
• hasznosítási elméletek (Harmon-doktrína, Oppenheim-
doktrína, parti államok érdekközössége)
• 1997. évi New York-i egyezmény
• soft law normák, bilaterális szerződések
• Cabotage-jog
• Lac Lanoux ügye
• Duna státusza, Bős-Nagymaros ügy

A légtér és a környezetvédelem
2. Légtér
• elhatárolás a világűrtől (aedificium solo cedit – res communis
omnium usus)
• szabályozás ismertetése (1919. Párizs, 1929. Varsó, 1928.
Havanna, 1944. Chicago)
• légi közlekedés biztonságáról szóló egyezmények
• Lockerbie-ügy (1971. évi montreali e.)

3. Környezetvédelem
• 1972. Stockholm, 1992. Rio de Janeiro
• 1997. Kyoto, 2009. Koppenhága

33