You are on page 1of 8

1.

Alabama ügy

Alabama ügy: 1872-es jogeset. Perben álló felek az USA és az UK, egy választott bírói fórum járt el.
Az volt a lényeg, hogy a polgárháborúban Amerikában volt a délieknek egy pusztító hajója, az
Alabama, amit az UK-ban gyártottak, így az északiak azzal vádolták az UK-t, hogy megsértette a be
nem avatkozást, amikor megengedte, hogy ott szereljék össze az Alabamát. Angolok arra hivatkoztak,
hogy nekik nincsen semlegességre vonatkozó belső szabályuk, nincsen olyan kötelezettségük, ami
alapján a semlegességi követelményt tartani kellene. Bíróság azt mondta, hogy a belső jog
elégtelenségére a nemzetközi jogi kötelezettségek alól való mentesülés érdekében nem lehet
hivatkozni. Nemzetközi jog primátusa felé mutatott.

2. Wimbledon gőzös ügye

Winledon gőzös ügye: 1923-ban zárult ítélettel, az úgynevezett Állandó Nemzetközi Bíróság előtt
zajlott, a Nemzetek Szövetsége egyik szerve volt, 1920-45 között. Mai nemzetközi bíróság de facto
jogelődje, de nem de jure, mert azt nem mondja semmilyen dokumentum ki. Felek pedig
Franciaország, mint felperes, Németország, mint alperes. Egy angol jármű volt, gőzmozdonnyal
ellátott vonat, Fro-ból szállított volna fegyvereket Lengyelországba, de ehhez át kellett volna kelnie
No-n és a Kieli csatornán. Ekkoriban Lengyelország pedig hadban állt a SZU-val. No azt mondta, ha
átengedi a gőzöst, akkor a semlegességi követelményeknek nem tesz eleget, megteheti, hogy
feltartóztatja a csatornán. 1919. évi versaillesi békeszerződés ezt a csatornát nemzetközivé
nyilvánította, így átmehettek volna a franciák. Csak a németek felügyelték. Belső jogi normára
hivatkozik itt is, hogy mentesüljön. A bíróság elutasította az érveit, a nemzetközi jog primátusa él a
belső joggal szemben.

Tehát: a nemzetközi jog primátusának elmélete alakult ki, ami ma létező elmélet, Kelseni logika
tükröződik benne.

3. Lockerbie ügy

Nemzetközi bíróság, Lockerby ügy. Amerikai utasszállító felrobbant felette, a városra hullottak a
darabok (a hullák is?), líbiai terroristák robbantottak, az volt a vitás kérdés, hogy az USA és az UK
szerette volna, ha kiadta volna a gyanúsítottakat. ENSZ-nek volt egy biztonsági tanács határozata is,
erre hivatkoztak ilyenkor, amikor kérték a kiadást. Líbia arra hivatkozott, hogy az 1971. évi montreali
egyezmény részese, a polgári légi járműveken elkövetett cselekmények szankcionálásáról is szólt.
Ebben volt olyan rendelkezés, hogy a részes állam maga döntheti el, hogy kiadja az elkövetőt, vagy ő
maga vonja felelősségre. Ütköztek a normácskák.
4. Aouzou ügy

Aouzou övezettel kapcsolatos területi vita ügye, Líbia és Csád a peres felek, 1994-es az ítélet. A 2
állam szomszédos, mikor még Líbia francia gyarmat volt, kötöttek egymással egy barátsági és
jószomszédi szerződést kötöttetek, de nem iktatták be, aztán Líbia független lett, majd vita lett, hogy
hol húzódik a határ. Líbia szerint nincs határ a két állam kötött, meg kell azt állapítani, Csád azt
mondta, hogy van, csak azonosítani kell. Tehát lényegében ugyan az, hogy meg kell állapítani???
Mivel a szerződés nem volt beiktatva, nem hivatkozható, így jártak.
5. Genocídium egyezmény ügye

Genocídium egyezmény, népirtás elleni cuccoshoz fűzött fenntartások ügye, ezt most részletesen
megnézzük. Bíróság tanácsadó véleményt hozott, vannak a peres eljárásai és a tanácsadó
véleményezési eljárásai. Elsőnél egy bizonyos jogvita eldöntése a cél, ott meg valamilyen
jogalkalmazási kérdésben kérik ki a véleményét, itt nincsenek peres felek. 1951-ben jött ki, egyik első
emberi jogi szarsága. Egyezmény 9. cikke tartalmazott egy kompromisszumos záradékot,
egyezményben rendelkeznek arról, hogy esetleges jogviták eldöntésére ki kell, az volt, hogy bármelyik
fél kéri, a Nemzetközi Bíróság bírálja el a jogvitákat. A SZU szeretett volna csatlakozni, de ehhez
fenntartást akart fűzni, nem azt akarta, hogy bármely fél kérésére a NB dönt, hanem a vitában érdekelt
összes fél kérésére. Vétójogot akart, hogy ha úgy dönt, akkor nem. Franciaország emelt kizáró
kifogást, hogy ilyen esetben nem tudja a SZU-t részes félnek tekinteni. Volt egy olyan alapelv ebben
az időszakban, hogy egy ez megszilárdult vagy bevett elv nem tudták eldönteni, szerződések abszolút
integritásának elve, ez az volt, hogy jelen esetben valaki ilyen kifogást tesz, akkor egyáltalán nem
válik a fenntartást tevő állam, itt a SZU a szerződés részesévé. Erre azt mondta a nemzetközi bíróság,
hogy ez az elv nem integrálódott a nemzetközi jogba, nem lehet jelen esetben alkalmazandónak
tekinteni.
6. Preah Vihear templom ügye

Preah Vihear templom ügye: ez egy rendes peres eljárás volt a nemzetközi bíróság előtt, Thaiföld és
Kambodzsa a peres felek, 1962-ben volt az ítélet. Volt egy templom egy hegyen, ami Kambodzsa
területére került, miután a Franciák kivonultak onnan, mert gyarmat volt, Thaiföld keresetet nyújtott
be, hogy rosszul jelölték be a határokat. K-nak ez kultikus hely, T-nek meg az építkezése
veszélyeztette a kultikus helyet. Itt tévedésbe való belenyugvásról van szó a bíróság szerint, mert
Thaiföld nem lépett fel, amikor még gyarmat volt a másik, akkor lépett fel, amikor már nem volt az,
hiába volt téves a határkimérés. Tehát nem időben kezdte basztatni? Saját felróhatóra nem lehet
hivatkozni, jogi tévedésre sem lehet hivatkozni. Erre van egy másik ügy.
7. Kelet-Grönland ügy

Kelet-Grönland ügy. Jogi tévedés. 1933-as ügy, még az Állandó Nemzetközi Bíróság előtti jogvita
volt. Vitában részes felek pedig Dánia és Norvégia voltak. Norvégia soha többet nem fog területi
igényeket támasztani Grönlandon, ez Dánok fennhatósága. Amikor újabbat akartak bejelenteni, akkor
Dánia beadta a bírósághoz. Ihlen deklaráció. A norvégek arra akartak hivatkozni, hogy nem tudták,
hogy a külügyminiszter nyilatkozata ilyen jogi kötelezettségeket keletkeztet.
8. Északi-tengeri kontinentális talapzat ügye

Északi-tengeri kontinentális talapzat ügye


Nemzetközi bíróság járt el, 1969-es jogeset. A felperes fél az NSZK volt, az alperes pedig az egyik
ügyben Dánia, másik ügyben Hollandia. 2 ügy van, de ugyanaz a tényállás, ugyanaz a bíróság
következtetése. A kontinentális talapzat a tengerjog kérdéséhez kapcsolódik, amúgy ez a kontinens
tenger alá benyúló része, ami ásványkincsekben meglehetőleg gazdag, szeretik a parti államok
maguknak tudni, ezért hisztiznek, hogy kié, meg hol húzódik a határ. Nem mindenhol van amúgy
ilyen a parton, Dél-Amerika nyugati partvonalánál egyszerűen nincs.
1958. évi Genfi egyezmény, tengerjogi egyezmény, a kontinentális fos felosztását az egyenlő távolság
elve alapján szabta meg, a neve is mutatja, hogy a talapzat nem lehet távolabbi az érintett állam
alapvonaltól. Egyenlő távolság elve, ennyit kell tudni ebből. Németország ezt az elvet nem akarta
elfogadni, arra hivatkozott, hogy ez egy szokásjogi norma, ő ennek az egyezménynek nem volt részese
amúgy sem, vele szemben azt nem lehet érvényesíteni, amúgy nagyon kicsi kontinentális talapzat
jutott volna neki, ezzel szemben mondta a másik kettő azt, hogy ez szokásjogi szabály, nem számít
elfogadta-e. NSZK-nak adtak igazat, hogy az időbeli faktor önmagában nem dominál, lehet hogy
ismeretes ez az elv viszonylag hosszabb idő óta.
9. Haya de la Torre ügy

Menedékjog ügy, Victor Raul Haya de la Torre ügye


1950-es ügy, itt is a Nemzetközi Bíróság döntött, Kolumbia és Peru között zajlott a jogvita. Egy perui
politikus volt, az 1940-es évek végén egy kormányellenes megmozdulást vezetett. El akarták fogni
Peruban, meg is vádolták, erre ő azt választotta, hogy ott Limában bemenekült Kolumbiának a
nagykövetségének az épületébe. Fizikai értelemben Peruban maradt, de az épület Kolumbiához
tartozott. Nagykövetségek az extra territoritás elvét, területe kívüliség elvét élvezik, hiába ott van, jogi
értelemben Kolumbia területe, mentességet is élveznek, oda a perui hatóságok nem tehetik be a
lábukat. 5 évig volt bent. Azért fordult a két állam a nemzetközi bírósághoz, hogy megmondják, hogy
a szokásjogi szabály, miszerint Peru jogosult arra, hogy ha Torre elhagyja, akkor letartóztathatja-e,
vagy hagynia kell távozni. Másik pedig az, hogy Kolumbiának van e arra jogosultsága, hogy teljesen
egyoldalúan Torre cselekedetét politikai természetet nyújtson, és neki menedékjogot adjon, ezzel
szépen kivándorolhat Peruból. Erre azt mondta a nemzetközi bíróság, hogy itt bár van létező
gyakorlat, azonban olyan sok ellentmondás és bizonytalanság van, amely alapján nem tudja Peruval
szembe szegezni ezt a szokásjogi szabályt. Diplomáciai épületek mentességet élveznek. Kolumbia
egyoldalúan mondhatja-e azt, hogy nem köztörvényes bűnöző, hanem politikailag üldözik, aztán így
kijöhet és elhagyhatja. Peru vitatta, hogy Kolumbia megteheti e ezt egyoldalúan.  volt gyakorlat de
nem volt egység.
10. Indiai területeken való áthaladás jogának ügye

Indiai területeken való áthaladás joga


Perben álló felek Portugália és India. 1950-es évek, ebben az időszakban India államterülete úgy
nézett ki, hogy úgynevezett enklávék ékelődtek az államterületbe, ezek olyan területi izék, amelynek
egyetlen egy határos államuk van, egy másik állam területében léteznek, mindenhonnan ugyanaz veszi
őket körül. Az enklávék portugál fennhatóság alatt álltak, fegyvert akartak szállítani egymásnak,
emellett India kikötőjéből a kis izékbe is. India ezt meg akarta akadályozni, arra hivatkozva, hogy ez
egy ellenséges tevékenység, minden joga megvan. Portugália azt mondta, hogy itt nem belépési jogról
van szó, hanem áthaladásról, kettejük közt az pedig egy bilaterális szabály, India pedig nem jogosult
arra, hogy feltartóztassa, Nemzetközi Bíróság Portugáliának adott igazat, elismerte, hogy ilyen
nemzetközi fasz létezhet, de komolyan gyorsabban kellene mondania…

11. Egyesült Királyság vs. Norvégia ügy

Egyesült Királyság és Norvégia ügye, 1950, Nemzetközi Bíróság


Tengerjogi jogeset, itt attól volt szó, hogy hol húzza meg Norvégia a parti tengerének a határát. A parti
tenger az egy tengerjogi övezet, itt a parti állam számos jogosultsággal rendelkezik, ide tartozik a
teljes körű kiaknázás joga is, halászat mint tevékenység ebbe a körbe esik. Ezt a vonalat Norvégia úgy
akarta meghúzni, hogy a legtávolabbi izék legtávolabbi pontjait fogja összekötni, az lesz az ő parti
tengere, csakhogy sok olyan övezet is oda került, ami korábban nyílt tengernek számított, az UK hajói
is szerettek ott halászni. Azért fordult az UK a bírósághoz, hogy a partvonaltól 10 tengeri mérföldtől
nem eshetett volna kintebb. Azt mondta a Nemzetközi Bíróság, hogy bár valóban van ilyen szokásjogi
szabály, de Norvégia ezt soha nem alkalmazta, tehát vele szemben nem alkalmazható. Parti tenger
határát akarta kintebb húzni. Parti tengeréhez csatolódtak plusz területek.
12. Lothus ügy

Lótusz ügy, francia hajó volt.


1927-es jogeset, Állandó Nemzetközi Bíróság járt el, minden 45 előttinél, ha utáni akkor a
Nemzetközi járt el általában. Összeütközött az Égei-tengeren egy török hajóval. Tehát Franciaország
és Törökország a vitás fél. Több török matróz meghalt az ütközés miatt, a Lótusz másnap menetrend
szerint kikötött Konstantinápolyban, törökök elfogták az ügyeletes tisztet, büntetőeljárást indítottak
ellene, el is ítélték, de csak egy kicsit, lazát kapott, napokban meghatározva stb. Nagyon nem szeretik
az államok, ha az állampolgárjukat más állam vonja felelősségre. Franciák azt akarták, hogy létezik
egy olyan szabály, ha valamilyen vízi járművön történő emberölés esetén csak és kizárólag azon
állam, amiben a lajstromában van és rajta van a lobogója, na csak az rendelkezik joghatósággal az eset
elbírálására. Ez egy szokásjogi szabály. Azáltal, hogy a többi állam tétlen volt, azzal tekintetben hogy
más szerint is gyakorolják a joghatóságot. Törökország területén kívül volt, nem is török állampolgár
volt, a sértettek voltak csak azok, de ez alapján azt mondták, hogy maga a nem tevés és mulasztás a
szokásjogi szabály meglétét alátámaszthatja. Csak akkor minősül a tétlenség egyetértésnek, ha
kifejezetten jogi kötelezettségből fakad. Törökország javára dőlt el a kérdés. Mert azt mondta fro, ha
hallgatnak, akkor beleegyeznek abba, hogy a lajstrmos cucc úgy van, azért nem vontak felelősségre
embereket máshogyan, de bíróság szerinte ez nem úgy van.
13. Nyugat-Szahara ügy

Nyugat-Szahara ügy – 1975 – tanácsadó véleményt adott ki a NB

- tanácsadó véleményezési eljárás nem peres; fő szervek kérhetnek ilyet az ENSZ-en belül ->
államok nem kérhetik
- peres felek nincsnek csak érintettek
 Mauritánia, Marokkó
 Nyugat Szaharai Köztársaság
- M, M területi igényekkel szeretett volna: terra null ius (uratlan) rész, ezelre joguk van,
hozzájuk tartonak
- tanácsadó vélemény: nem voltak uratlan területek, nomád törzsek lakták, az államiságnál
ezeket a kulturális tényezőket figyelembe kell
Az, hogy történetileg állt fenn kapcsolat a területek között, ez a kapcsolat nem szuverenitási
természetű volt
14. Kasikili-Sedudu ügy

Kasikili-Sedudu ügy – 1999

- Dél- Afrika részén található (botzvána és Navíbia határán


- eredetileg B-hez tartozik, de N arra hivatkozott, hogy legeltető pásztorkodást folytattak ott
namíbiai állattartók, tehát gazdasági tevékenységet folytat
- NB: a hatalomgyakorlásnak közigazgatási jellegűnek kell lennie ->a legeltető állattartás
nem az
15. Nicaragua és Honduras ügye

Milyen tényezőket kell vizsgálni a hatalomgyakorlás ténylegességénél?

- törvényhozó és végrehajtó hatalom fennállását


- büntetőjog, polgári jog
- bevándorlás szabályozás
- kőolaj koncessziók
- halászat szabályozása
- közmunkák megszervezése

->Ezek megléte alapján Honduraz szuverenitását állapította meg, mert ő gyakorolta a térségben
16. Canevaro ügy

Canevaro ügy (1910-es évek eleje)


Peres felek

- Olaszo.
- Peru

Tényállás
Hoze Canevarro és fiai olasz állampolgárok eredetileg, de Peruba költöztek, ott folytattak gazdasági
tevékenységet
Utalványokat osztottak ki -> sok mindenkit megkárosítottak, csődbe mentek
Felléphet e Olaszo. diplomáciai védelem érdekében?
Közben az apa meghalt, az egyik fiú érdekében léptek volna fel
Fórum: Állandó Választottbíróság – Canevaro esetében mindkét állam állampolgársági feltételei
fennállnak
 Igénybe veheti e az olasz védelmet
- A perui állampolgárság feltételei is fennállnak, ezért Perunak jogában áll, hogy kizárja az
olasz jogvédelemből
- Olaszo. keresetét elutasították

17. Nottebohm ügy

Eljáró bíróság: Nemzetközi Bíróság


Peres felek
alperes: Németo
felperes: Guattemala
Tényállás

- Fiedrich Notte Bohom – ereditleg német államp, aki Guattemalaba költzött, ott folytatott üzleti
tevénységet
- 1939 - 2. vh. idején Lichtensteintől kérelmezett államp-t és meg is kapta
- Guattemala továbbra is német államp tekintette
- Németo. kártérítést követelt az államp jogainak sérelme miatt

Lichtenstein biztosíthat e konzuli védelmet?


NB: nem, mert a diplomáciai és konzuli védelem igénybevételéhez az állam és az államp között
tényleges kapcsolatnak kell fennállni természetes személyek esetén
 ha névleg szerzett áp-t azt nem lehet figyelembe venni
18. Barcelona Traction ügy

- Barcelona traction: jogi személy; részvénytársaság, amelyet Kanadában jegyeztek be


- de székhelye Spanyolo-ban volt
- Barcelona Traction részvényesei többségében belgák voltak
- a társaság csődbe ment

Belgium szeretett volna a belga áp részvényeseknek védelmet biztosítani -> tényleges kapcsolat elvére
hivatkozott
NB: nem a tényleges kapcsolat, hanem a honosság elve alkalmazandó: az az állam, ahol a társaságot
bejegyezték -> ez az állam Kanada; ő volt jogosult fellépni
19. Diallo ügy

vegyes természetű ügy: természetes és jogi személy védelme is felmerült


Felek

- Kongói Demokratikus Köztársaság


- Guinea

Tényállás

- Dialo: guineai áp üzletember, aki Kongói Demokratikus Köztársaságban folytatott üzleti


tevékenységet
- Dialot szabadságvesztés büntetésre ítélték + csődbe ment
- alapvetően guineai áp ->Guinea védelmet szeretett volna segíteni
- Büntetésvégrehajtás során jogsértéseket követtek el vele szemben
- Társaság vonakozásában

NB: Dialo érdekében Guinea fellépett, de az üzleti ügyek tekintetében a honosság az iránymutató
(Kongóban jegyezték be)
20. Casablancai katonaszökevények ügye

Casablancai dezertőrök ügye – 1909


Eljáró Bíróság: Állandó Választottbíróság járt el
Felek: Franciao. – Németo.
Tényállás

- A francia légió szeretett volna területek elfoglalni Marokkóban (Casablanca is ott található)
- A légióban szolgáltak a katonaszökevények is: az 5 főből 3an német áp-k; casablancán hajóra
szerettek volna szállni és megszökni, de elfogták őket
- Franciao szerette volna felelősságre vonni – közfunkciós főhatalomra hivatkozva
- Németo.: személyi főhatalom gyakorlója (német áp)

ÁVB: Ha a közfunkciós és személyi főhatalom ütközik, akkor a közfunkciós főhatalom az irányadó


Területi – személyi ütközés ->területi főhatalom
Területi – közfunkciós ->területi főhatalom érvényesül
Személyi – közfunkciós ->közfunkciós
21. Csendes-óceáni nukleáris atom ügy

1974-es ügy. Nemzetközi Bíróság. Fro. államfője és külügyminisztere tett egy olyan kijelentést, hogy
nem fog a Csendes-óceánban atomkísérleteket végezni, de az óceánban az állatokon atomszennyezés
volt, így csinálhatta valószínűleg. Döntés: köti Fro-t ez a kijelentése, kvázi atomcsend egyezménynek
minősül.

22. Palmas szigetek ügye

1928 – választott bírói ítélet – Palmas szigetek ügye

- Állandó Választott Bíróság


- Max Huber egyesbíróként járt el
- Palmas szigetek a Fülöp szigetkehez tartozik e?
- Max Huber – szuverenitás: az államok közötti kapcsolatokban az adott állam önállóan fel tud
lépni az önálló funkciókat önállóan gyakorloja a többi állam kizárásával
->a szuverén állam hozzájárulása nélkül a többi állam jogokat nem gyakorol
KIZÁRÓLAGOS KOMPETENCIA ELVE
- kizárólagosság: más állam nem szólhat bele a belügyekbe
- függetlenség: független a többi államtól

23. Dél-Afrika folyamatos namíbiai jelenlétének az ügye

1971, Dél-Afrika folyamatos namíbiai jelenlétének az ügye: a két vh között kezdődött a mandátum
rendszer volt életben, Dél-Afrikának C mandátuma volt a terület felett. Majd a II. vh után megszűnt a
rendszer, felhívta az ENSZ, hogy kössön szerződést. Azonban ellentmondtak, nem voltak hajlandóak
megkötni, úgy gondolta, hogy annak a rendszernek a megszűnésével a jogcíme is megszűnt ezért
szépen megszállta a területet, egyetlen állam sem ismerte ezt el, mégis sikerült 30 évig ott csövelniük.
Nemzetközi Bíróságtól a közgyűlés azt kérdezte, hogy kötelezhető e DA a gyámsági szerződés
megkötésére? Szerződési szabadság elve van a nemzetközi jogban, így nem lehet. Viszont azt is
kimondta, hogy ha nem akar szerződést kötni, akkor a korábbi mandátumos kötelezettségei
fennmaradnak. Magyarul jelentenie kell évente, csak nem a Nemzetek Szövetségének hanem a GYT-
nek. Nem tett eleget ennek sem DA. Ezután az ENSZ eljutott oda, hogy született egy BT és közgyűlési
határozat, amelyben megvonták tőle a namíbiai mandátumot, formális kötelezettségsértés miatt, DA
nem értett egyet ezzel, hatáskör hiányában született döntésnek tekintette. Nemzetközi Bírósághoz
került az ügy, az ENSZ-nek adott igazat, jogkörébe tartozik a mandátum visszavonása.  DA
namíbiai jelenléte jogellenes. 1990-ben lett vége.
24. Tunéziai és marokkói állampolgársági dekrétumok ügye

Állandó nemzetközi bíróság ügye: tunéziai és marokkói állampolgársági dekrétumok ügyében adott
tanácsadó vélemény, 1923-as ez is. Ezek korai ügyei az álladó nemzetközi bíróságnak. Ebben
fogalmazta meg az állampolgárság kapcsán, hogy alapvetően az egy belső jogi, alkotmányjogi kérdés,
az állam kiknek adományoz állampolgárságot.
25. Nicaragua ügy

Nicaragua ügy: 86-os jogeset, rendes peres eljárás volt. Másik fél az USA. A 80-as években Reagan
volt az elnök, jól felfogott érdekében támogatta a nicaraguai kormány elleni lázadó mozgalmakat, egy
bizonyos kormány elleni csoportot, a kontrákat. Ezért fordult Nicaragua a Nemzetközi Bírósághoz, aki
kimondta, hogy nem lehet beavatkozni másik állam polgárháborús ügyeibe.
26. Lanoux-tó ügy

Lanoux-tó ügye: ez egy peres eljárás volt Fro és Sp ország között. Ez a tó egy határ a két állam között,
itt akartak bilaterális megállapodás alapján erőművet építeni. Sp attól tartott, hiába ad neki Fro
biztosítékokat, a megállapodásban foglaltakat bármikor megszegheti, ha megszegi, meg tudja gátolni a
vízszolgáltatást. Kimondta a Nemzetközi Bíróság azt, hogy a rosszhiszeműséget nem lehet vélelmezni.
Az erga omnes és ius cogens normák betartásánál is jóhiszeműen kell a kötelezettségeket teljesíteni.
27. Kelet-Timor ügy

Kelet-Timor ügye: Ausztrália északi partjainál található, Indonézoától délre. Perben álló felek
Portugália és Ausztrália, Po fordul a NBhoz. Po volt a Kelet-Timort igazgató állam, gyámsági
rendszerben, Azért fordult Po a NBhez, mert úgy látta, hogy Au abban mesterkedik, hogy
beolvasztaná Kelet-Timort Indonéziába. Elmondta az NB, hogy KTbeli nép saját önrendelkezési
joggal rendelkezik, majd eldöntik. Kimondta a ius cogens jellegét a népek önrendelkezési jogának. 90-
es évek.
28. Bős-Nagymaros ügy

You might also like