Professional Documents
Culture Documents
Alabama ügy
Alabama ügy: 1872-es jogeset. Perben álló felek az USA és az UK, egy választott bírói fórum járt el.
Az volt a lényeg, hogy a polgárháborúban Amerikában volt a délieknek egy pusztító hajója, az
Alabama, amit az UK-ban gyártottak, így az északiak azzal vádolták az UK-t, hogy megsértette a be
nem avatkozást, amikor megengedte, hogy ott szereljék össze az Alabamát. Angolok arra hivatkoztak,
hogy nekik nincsen semlegességre vonatkozó belső szabályuk, nincsen olyan kötelezettségük, ami
alapján a semlegességi követelményt tartani kellene. Bíróság azt mondta, hogy a belső jog
elégtelenségére a nemzetközi jogi kötelezettségek alól való mentesülés érdekében nem lehet
hivatkozni. Nemzetközi jog primátusa felé mutatott.
Winledon gőzös ügye: 1923-ban zárult ítélettel, az úgynevezett Állandó Nemzetközi Bíróság előtt
zajlott, a Nemzetek Szövetsége egyik szerve volt, 1920-45 között. Mai nemzetközi bíróság de facto
jogelődje, de nem de jure, mert azt nem mondja semmilyen dokumentum ki. Felek pedig
Franciaország, mint felperes, Németország, mint alperes. Egy angol jármű volt, gőzmozdonnyal
ellátott vonat, Fro-ból szállított volna fegyvereket Lengyelországba, de ehhez át kellett volna kelnie
No-n és a Kieli csatornán. Ekkoriban Lengyelország pedig hadban állt a SZU-val. No azt mondta, ha
átengedi a gőzöst, akkor a semlegességi követelményeknek nem tesz eleget, megteheti, hogy
feltartóztatja a csatornán. 1919. évi versaillesi békeszerződés ezt a csatornát nemzetközivé
nyilvánította, így átmehettek volna a franciák. Csak a németek felügyelték. Belső jogi normára
hivatkozik itt is, hogy mentesüljön. A bíróság elutasította az érveit, a nemzetközi jog primátusa él a
belső joggal szemben.
Tehát: a nemzetközi jog primátusának elmélete alakult ki, ami ma létező elmélet, Kelseni logika
tükröződik benne.
3. Lockerbie ügy
Nemzetközi bíróság, Lockerby ügy. Amerikai utasszállító felrobbant felette, a városra hullottak a
darabok (a hullák is?), líbiai terroristák robbantottak, az volt a vitás kérdés, hogy az USA és az UK
szerette volna, ha kiadta volna a gyanúsítottakat. ENSZ-nek volt egy biztonsági tanács határozata is,
erre hivatkoztak ilyenkor, amikor kérték a kiadást. Líbia arra hivatkozott, hogy az 1971. évi montreali
egyezmény részese, a polgári légi járműveken elkövetett cselekmények szankcionálásáról is szólt.
Ebben volt olyan rendelkezés, hogy a részes állam maga döntheti el, hogy kiadja az elkövetőt, vagy ő
maga vonja felelősségre. Ütköztek a normácskák.
4. Aouzou ügy
Aouzou övezettel kapcsolatos területi vita ügye, Líbia és Csád a peres felek, 1994-es az ítélet. A 2
állam szomszédos, mikor még Líbia francia gyarmat volt, kötöttek egymással egy barátsági és
jószomszédi szerződést kötöttetek, de nem iktatták be, aztán Líbia független lett, majd vita lett, hogy
hol húzódik a határ. Líbia szerint nincs határ a két állam kötött, meg kell azt állapítani, Csád azt
mondta, hogy van, csak azonosítani kell. Tehát lényegében ugyan az, hogy meg kell állapítani???
Mivel a szerződés nem volt beiktatva, nem hivatkozható, így jártak.
5. Genocídium egyezmény ügye
Genocídium egyezmény, népirtás elleni cuccoshoz fűzött fenntartások ügye, ezt most részletesen
megnézzük. Bíróság tanácsadó véleményt hozott, vannak a peres eljárásai és a tanácsadó
véleményezési eljárásai. Elsőnél egy bizonyos jogvita eldöntése a cél, ott meg valamilyen
jogalkalmazási kérdésben kérik ki a véleményét, itt nincsenek peres felek. 1951-ben jött ki, egyik első
emberi jogi szarsága. Egyezmény 9. cikke tartalmazott egy kompromisszumos záradékot,
egyezményben rendelkeznek arról, hogy esetleges jogviták eldöntésére ki kell, az volt, hogy bármelyik
fél kéri, a Nemzetközi Bíróság bírálja el a jogvitákat. A SZU szeretett volna csatlakozni, de ehhez
fenntartást akart fűzni, nem azt akarta, hogy bármely fél kérésére a NB dönt, hanem a vitában érdekelt
összes fél kérésére. Vétójogot akart, hogy ha úgy dönt, akkor nem. Franciaország emelt kizáró
kifogást, hogy ilyen esetben nem tudja a SZU-t részes félnek tekinteni. Volt egy olyan alapelv ebben
az időszakban, hogy egy ez megszilárdult vagy bevett elv nem tudták eldönteni, szerződések abszolút
integritásának elve, ez az volt, hogy jelen esetben valaki ilyen kifogást tesz, akkor egyáltalán nem
válik a fenntartást tevő állam, itt a SZU a szerződés részesévé. Erre azt mondta a nemzetközi bíróság,
hogy ez az elv nem integrálódott a nemzetközi jogba, nem lehet jelen esetben alkalmazandónak
tekinteni.
6. Preah Vihear templom ügye
Preah Vihear templom ügye: ez egy rendes peres eljárás volt a nemzetközi bíróság előtt, Thaiföld és
Kambodzsa a peres felek, 1962-ben volt az ítélet. Volt egy templom egy hegyen, ami Kambodzsa
területére került, miután a Franciák kivonultak onnan, mert gyarmat volt, Thaiföld keresetet nyújtott
be, hogy rosszul jelölték be a határokat. K-nak ez kultikus hely, T-nek meg az építkezése
veszélyeztette a kultikus helyet. Itt tévedésbe való belenyugvásról van szó a bíróság szerint, mert
Thaiföld nem lépett fel, amikor még gyarmat volt a másik, akkor lépett fel, amikor már nem volt az,
hiába volt téves a határkimérés. Tehát nem időben kezdte basztatni? Saját felróhatóra nem lehet
hivatkozni, jogi tévedésre sem lehet hivatkozni. Erre van egy másik ügy.
7. Kelet-Grönland ügy
Kelet-Grönland ügy. Jogi tévedés. 1933-as ügy, még az Állandó Nemzetközi Bíróság előtti jogvita
volt. Vitában részes felek pedig Dánia és Norvégia voltak. Norvégia soha többet nem fog területi
igényeket támasztani Grönlandon, ez Dánok fennhatósága. Amikor újabbat akartak bejelenteni, akkor
Dánia beadta a bírósághoz. Ihlen deklaráció. A norvégek arra akartak hivatkozni, hogy nem tudták,
hogy a külügyminiszter nyilatkozata ilyen jogi kötelezettségeket keletkeztet.
8. Északi-tengeri kontinentális talapzat ügye
- tanácsadó véleményezési eljárás nem peres; fő szervek kérhetnek ilyet az ENSZ-en belül ->
államok nem kérhetik
- peres felek nincsnek csak érintettek
Mauritánia, Marokkó
Nyugat Szaharai Köztársaság
- M, M területi igényekkel szeretett volna: terra null ius (uratlan) rész, ezelre joguk van,
hozzájuk tartonak
- tanácsadó vélemény: nem voltak uratlan területek, nomád törzsek lakták, az államiságnál
ezeket a kulturális tényezőket figyelembe kell
Az, hogy történetileg állt fenn kapcsolat a területek között, ez a kapcsolat nem szuverenitási
természetű volt
14. Kasikili-Sedudu ügy
->Ezek megléte alapján Honduraz szuverenitását állapította meg, mert ő gyakorolta a térségben
16. Canevaro ügy
- Olaszo.
- Peru
Tényállás
Hoze Canevarro és fiai olasz állampolgárok eredetileg, de Peruba költöztek, ott folytattak gazdasági
tevékenységet
Utalványokat osztottak ki -> sok mindenkit megkárosítottak, csődbe mentek
Felléphet e Olaszo. diplomáciai védelem érdekében?
Közben az apa meghalt, az egyik fiú érdekében léptek volna fel
Fórum: Állandó Választottbíróság – Canevaro esetében mindkét állam állampolgársági feltételei
fennállnak
Igénybe veheti e az olasz védelmet
- A perui állampolgárság feltételei is fennállnak, ezért Perunak jogában áll, hogy kizárja az
olasz jogvédelemből
- Olaszo. keresetét elutasították
- Fiedrich Notte Bohom – ereditleg német államp, aki Guattemalaba költzött, ott folytatott üzleti
tevénységet
- 1939 - 2. vh. idején Lichtensteintől kérelmezett államp-t és meg is kapta
- Guattemala továbbra is német államp tekintette
- Németo. kártérítést követelt az államp jogainak sérelme miatt
Belgium szeretett volna a belga áp részvényeseknek védelmet biztosítani -> tényleges kapcsolat elvére
hivatkozott
NB: nem a tényleges kapcsolat, hanem a honosság elve alkalmazandó: az az állam, ahol a társaságot
bejegyezték -> ez az állam Kanada; ő volt jogosult fellépni
19. Diallo ügy
Tényállás
NB: Dialo érdekében Guinea fellépett, de az üzleti ügyek tekintetében a honosság az iránymutató
(Kongóban jegyezték be)
20. Casablancai katonaszökevények ügye
- A francia légió szeretett volna területek elfoglalni Marokkóban (Casablanca is ott található)
- A légióban szolgáltak a katonaszökevények is: az 5 főből 3an német áp-k; casablancán hajóra
szerettek volna szállni és megszökni, de elfogták őket
- Franciao szerette volna felelősságre vonni – közfunkciós főhatalomra hivatkozva
- Németo.: személyi főhatalom gyakorlója (német áp)
1974-es ügy. Nemzetközi Bíróság. Fro. államfője és külügyminisztere tett egy olyan kijelentést, hogy
nem fog a Csendes-óceánban atomkísérleteket végezni, de az óceánban az állatokon atomszennyezés
volt, így csinálhatta valószínűleg. Döntés: köti Fro-t ez a kijelentése, kvázi atomcsend egyezménynek
minősül.
1971, Dél-Afrika folyamatos namíbiai jelenlétének az ügye: a két vh között kezdődött a mandátum
rendszer volt életben, Dél-Afrikának C mandátuma volt a terület felett. Majd a II. vh után megszűnt a
rendszer, felhívta az ENSZ, hogy kössön szerződést. Azonban ellentmondtak, nem voltak hajlandóak
megkötni, úgy gondolta, hogy annak a rendszernek a megszűnésével a jogcíme is megszűnt ezért
szépen megszállta a területet, egyetlen állam sem ismerte ezt el, mégis sikerült 30 évig ott csövelniük.
Nemzetközi Bíróságtól a közgyűlés azt kérdezte, hogy kötelezhető e DA a gyámsági szerződés
megkötésére? Szerződési szabadság elve van a nemzetközi jogban, így nem lehet. Viszont azt is
kimondta, hogy ha nem akar szerződést kötni, akkor a korábbi mandátumos kötelezettségei
fennmaradnak. Magyarul jelentenie kell évente, csak nem a Nemzetek Szövetségének hanem a GYT-
nek. Nem tett eleget ennek sem DA. Ezután az ENSZ eljutott oda, hogy született egy BT és közgyűlési
határozat, amelyben megvonták tőle a namíbiai mandátumot, formális kötelezettségsértés miatt, DA
nem értett egyet ezzel, hatáskör hiányában született döntésnek tekintette. Nemzetközi Bírósághoz
került az ügy, az ENSZ-nek adott igazat, jogkörébe tartozik a mandátum visszavonása. DA
namíbiai jelenléte jogellenes. 1990-ben lett vége.
24. Tunéziai és marokkói állampolgársági dekrétumok ügye
Állandó nemzetközi bíróság ügye: tunéziai és marokkói állampolgársági dekrétumok ügyében adott
tanácsadó vélemény, 1923-as ez is. Ezek korai ügyei az álladó nemzetközi bíróságnak. Ebben
fogalmazta meg az állampolgárság kapcsán, hogy alapvetően az egy belső jogi, alkotmányjogi kérdés,
az állam kiknek adományoz állampolgárságot.
25. Nicaragua ügy
Nicaragua ügy: 86-os jogeset, rendes peres eljárás volt. Másik fél az USA. A 80-as években Reagan
volt az elnök, jól felfogott érdekében támogatta a nicaraguai kormány elleni lázadó mozgalmakat, egy
bizonyos kormány elleni csoportot, a kontrákat. Ezért fordult Nicaragua a Nemzetközi Bírósághoz, aki
kimondta, hogy nem lehet beavatkozni másik állam polgárháborús ügyeibe.
26. Lanoux-tó ügy
Lanoux-tó ügye: ez egy peres eljárás volt Fro és Sp ország között. Ez a tó egy határ a két állam között,
itt akartak bilaterális megállapodás alapján erőművet építeni. Sp attól tartott, hiába ad neki Fro
biztosítékokat, a megállapodásban foglaltakat bármikor megszegheti, ha megszegi, meg tudja gátolni a
vízszolgáltatást. Kimondta a Nemzetközi Bíróság azt, hogy a rosszhiszeműséget nem lehet vélelmezni.
Az erga omnes és ius cogens normák betartásánál is jóhiszeműen kell a kötelezettségeket teljesíteni.
27. Kelet-Timor ügy
Kelet-Timor ügye: Ausztrália északi partjainál található, Indonézoától délre. Perben álló felek
Portugália és Ausztrália, Po fordul a NBhoz. Po volt a Kelet-Timort igazgató állam, gyámsági
rendszerben, Azért fordult Po a NBhez, mert úgy látta, hogy Au abban mesterkedik, hogy
beolvasztaná Kelet-Timort Indonéziába. Elmondta az NB, hogy KTbeli nép saját önrendelkezési
joggal rendelkezik, majd eldöntik. Kimondta a ius cogens jellegét a népek önrendelkezési jogának. 90-
es évek.
28. Bős-Nagymaros ügy