Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tankönyv:
Negaka – általános rész
Vörös Imre - Negaka 1-2-3. tk. (2004-es)

3 fontos fogalmat kell szem előtt tartani:

1. Határon átnyúló jogviszonyok → csak ezekre a jogviszonyokra vonatkozik
2. Lényeges külföldi elem
3. Jogválasztás → a felek esetében lehetőség van kollízió közvetlen módon történő
feloldására, fontos a joghatóság választása

Negaka címének vizsgálata:

→ határokon átnyúló jogviszonyokat jelenti, több ország jogalanyai vesznek benne részt.
Akár az országok is, ha magánjogi szempontból mellérendelt jogalanyok, illetve közjogi
jogviszonyok is elképzelhetők.

Gazdasági szempont:
→ a gazdaság működteti a piaci folyamatokat, az egyik társadalmi alrendszer. A gazdasági
nem más, mint a munka és a tőke együttműködése. A nemzetközi g-i kapcsolatok
összefüggésében azokat a folyamatokat jelenti, amelyek során szerződéseket kötnek a felek
egymással, hogy ezáltal gazdasági célt valósítsanak meg. A gazdasági cél → a termelés,
kereskedelem.

Gazdasági kapcsolatok:
→ jogi jellegűek. Az a normarendszer, amely szabályozza a nemzetközi g-i kapcsolatok
működését, azt, hogy a résztvevő felek milyen feltételekkel köthetik meg a szerződéseiket.

Negaka alanyai:
→ szűk értelemben vett gazdasági szereplők: olyanok, akik rendszeresen, üzletszerűen,
haszonszerzés céljából kötnek szerződéseket. Lehet gt, egyéni vállalkozó, állam. Nem
tartoznak ebbe a körbe a fogyasztók → ők a szokásos gazdasági életben, a mindennapokban
kötik meg szerződéseiket.

Jogviszonyok:
- magánjogi → mellérendelt szereplők azonos feltételek megléte esetén járnak el
- közjogi → államok, nemzetközi szervezetek viszonyai, ez szintén mellérendelt
viszonyok (az államok szuverének, egyenlők és mellérendeltek).
Alá-fölérendelt viszonyok → az állam másik gazdasági szereplővel lép jogviszonyba,
mely lehet:
o saját honosságú gazdasági szereplője (saját országában bejegyzett gt),
o egy másik ország gazdasági szereplője.
→ keresztülfekvő joganyag, mivel sem a magánjogi, sem a közjogi joganyagba nem sorolható
be

Jogviszonyok jellemzői:
1. gazdasági célt (vagyoni, üzleti) valósítanak meg → a gazdasági cél haszonszerzésre
irányul
2. lényeges külföldi elem megléte
Jogterület a negaka → különböző, komplex jogviszonyokat szerteágazó módon szabályoz
(nem jogág a negaka)

Negaka fogalma:
Mádl Ferenc fogalma → viszonylagosan önálló, komplex jogterület
Bánrévi Gábor fogalma → viszonylagosan önálló, komplex jogterület,
- amelynek tárgyát a negaka során felmerülő üzleti, gazdasági és azzal szorosan
összefüggő személyi viszonyok alkotják → gazdasági, üzleti, vagyoni jelleg
- amelyek más, hasonló jogviszonyoktól megkülönböztető jellegét, a jogviszonyban
megjelenő lényeges külföldi elem adja → lényeges külföldi elem
- és amelyek szabályozása során együtt és egyszerre hatnak nemzetközi jogi, közjogi és
magánjogi, anyagi jogi és kollíziós jogi jogágakba tartozó normák → a szabályozás
módszere

Miért mondjuk, hogy viszonylagosan önálló, komplex jogterület?

- önálló → azok a jogviszonyok, melyek egyszerre gazdasági jellegűek és lényeges
külföldi elemet tartalmaznak, önállóak, mert ezek a negaka jogába sorolandóak.
o Ha nincs lényeges külföldi elem, akkor ezeket a jogviszonyokat a nemzeti
jogba soroljuk, ezen belül is a polgári jog körébe.
o Ahol van külön kereskedelmi jogág (pl. No.), ott oda sorolandó.
o Ha van lényeges külföldi elem, de nem gazdasági jellegű → a kollíziós jog
körébe tartozik.
- viszonylagos → a szabályozás módszere nem önálló, átveszi az adott jogágból (polgári
jog, kereskedelmi jog, kollíziós magánjog, nemzetközi jog, pénzügyi jog,
közigazgatási jog stb.)
- komplex → a teljes jogrendszer spektruma érvényesül

Miért emelete ki a nemzetközi jogot Bánrévi Gábor?

→ a nemzetközi jog nem normál jogág, hanem egy soft law (kikényszeríthetetlen). A
nemzetközi jog egy műjog, amely az államok megállapodásán alapul, melynek egyetlen célja
a II. vh. utáni hatalmi helyzet fenntartása.

Mi történik, ha egy állam megszegi a nemzetközi jog szabályait?

→ semmi, nincs kikényszerítő rendszer

Jogforrások:
- nemzeti
→ új Ptk. előtt volt az 1978. évi 8. tvr. Kptk., amely a Ptk külgazdasági kapcsolatokra
történő alkalmazásáról szól
- nemzetközi → két részből állnak:
o regionális → egyes országok, országcsoportok tekintetében érvényesül, max.
földrész jelleggel, azon túl nem terjeszkedik, pl.
 1989. Montevideoi Egyezmény,
 1928. Havannai Egyezmény,
 1905. Norvégia, Finnország, Svédország, Dánia kereskedelmi
szabályok egységesítése, Északi Kereskedelmi Kódex,
 1914. Északi államok kereskedelmi utazókról és képviselőkről kötöttek
egyezményt,
  1952. Egyesült Államok egységes kereskedelmi kódex, 1995. PECL
Eu-i jogi szerződés alapelvek
o univerzális → világméretű jogegységesítés, globálisan érvényesül
 1897. Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia
 1926. Róma → Unidroit – Nemzetközi Intézet a magánjog
egységesítéséért, fontosabb anyagok:
 1964. egységes vételi jog
 1994. nemzetközi kereskedelmi szerződések alapelvei –
UPICC, soft law jellegű nemzetközi jogegységesítési
instrumentum, nem bír kötelező erővel, de a felek erről
megállapodhatnak
 1988. Ottawa - faktoring, nemzetközi pénzügyi lízing
 1966. Bécs – UNCITRAL – az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi
Bizottsága, magyar kezdeményezésre jött létre, elfogadott
egyezmények:
 1974. New York – Elévülési Egyezmény
 1978. Hamburgi Egyezmény – a tengeri árufuvarozásról
 1980. Bécsi Vételi Egyezmény!!!!!! – CISG – az áruk
nemzetközi adásvételi szerződéséről szóló ENSZ egyezmény,
Mo-n kihirdette az 1987. évi 20. tvr, 1988. január 01-jén lépett
hatályba
 1982. Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság eljárási
szabályzata
 1985. Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróságokról szóló
modelltörvény
 1980. Berni Egyezmény – vasúti árufuvarozásról, először az 1986. évi
2. tvr-ben manifesztálódott, 2006. évi LXXVII. tv. hirdette ki → CIN-
COTIF Egyezmény
 1929. évi Varsói Egyezmény – légi árufuvarozásról
 1999. évi Montreáli Egyezmény – légi árufuvarozásról, a 2005. évi VII.
tv. hirdette ki
 1924. évi Brüsszeli Egyezmény – vízi árufuvarozásról, amit Hága
Visby szabályoknak is neveznek, 1931. évi VI. t.cikk hirdetett ki
- Egyéb
→ jogszabálynak nem minősülő jogforrások:
o legfontosabb a felek szerződése,
o nemzetközi kereskedelmi szokás:
 nincs írásba foglalva,
 folyamatosan változik,
 dinamikus jellegű,
 nehezebben bizonyítható,
 regionális jellegű,
 automatikusan a szerződés részét képezi.
 konkrét helyen érvényesül
o nemzetközi kereskedelmi szokvány:
 egy időpillanatban elcsípett, „lefényképezett” szokás,
 statikus,
 nem változik
 írásba foglalt,
  könnyen bizonyítható,
 univerzális,
 a feleknek kell hivatkozni rá, ha a szerződés részévé kívánják tenni
 ha a szokást ki akarják zárni, akkor ezt a feleknek konkrétan ki kell
zárni
o szokványgyűjtemények:
 írásba foglalt szokások gyűjteménye → INCOTERMS Nemzetközi
Kereskedelmi Feltételek, Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) adta
ki 1936-ban első alkalommal, ma a 2010-es van hatályban
 gyakorlat → csak meghatározott felek viszonylatában érvényesül
 ÁSZF, a szerződés részeivé válnak
 modelltörvények
 egyéb mintatörvények, pl. PECL, UPICC
o lex mercatoria → kereskedők joga

Szabályozás módszere:
→ vegyes módszer: a negaka jogában nem a közvetett jogrendezés érvényesül
→ közvetlen és közvetett jogrendezés együtt!!
Ha a felek nem rendelkeznek a jogról, akkor a közvetett jogrendezés érvényesül.
→ kollíziós jogban közvetett jogrendezés, 3. lépcsőben a fórum feloldja a kollíziót, 4.
lépcsőben dönt, akkor kerül sor, ha a felek nem élnek a jogválasztás lehetőségével.
A negaka jogában főleg szerződések vannak, ez azt jelenti, hogy a szerződő felek számára
megvan a lehetőség, hogy eldöntsék, szeretnének-e jogot választani, ekkor felmentik a
fórumot attól, hogy feloldja a kollíziót. Jellemzően így a felek feloldják a kollíziót már a
szerződés megkötésekor.

Lex mercatoria:
Fogalmát a könyvből szó szerint megtanulni!!!
→ nemzetközi választott bíróságok alkalmazzák
Olyan gazdasági szereplők, amelyek

Lex mercatoria tartalma:

- nemzetközi kereskedelmi szokás,
- nemzetközi kereskedelmi szokvány,
- felek közötti gyakorlat,
- felek szerződése,
- mintatörvények,
- soft law jellegű nemzetközi jogegységesítési instrumentumok,
- egyéb nem soft l j. n.j.i. – Bécsi Vételi Egyezmény,
- nemzetközi kereskedelmi választott bíróságok joggyakorlata, jogfejlesztő
tevékenysége,
- szerződési jog alapelvei → szerződéses szabadság elve, jóhiszeműség és tisztességes
eljárás követelménye, felek együttműködési kötelezettsége, tájékoztatási kötelezettség,
pacta sun servanda, clausula rebus sic stantibus!!!
- általános szerződési feltételek,
→ állandó, dinamikusan fejlődő és változó joganyag

Hogyan lehet ez a szerződés része, hogyan tudnak a felek hivatkozni rá?

→ a UPICC: ha a felek a lex m-t választják, akkor azon az alapelveket is érteni kell. Akkor
van értelme, ha a kereskedelmi választottbíróság joghatóságát választják.
Jogválasztás:
→ hallgatólagos, amikor a felek gyakorlatából állapítja meg a fórum, hogy mire terjed ki a
szándékuk.
Negatív jogválasztás → Compania Valenciana ügy: mivel a felek nem kötöttek ki állami
jogot, ezért negatíve a szándékuk arra irányult, hogy azt ki akarták zárni. Bíróság döntése: a
szándékuk a lex m. alkalmazására terjed ki.

DOLOGI JOGOK

Értékpapírok
3 csoport:
1. pénzpapírok
2. árupapírok, pl. közraktári jegy (erről tudni beszélni!), hajóraklevél
3. tagsági jogot megtestesítő papírok

Árupapírok:

Hajóraklevél:
→ bill of lading
A felek távol vannak egymástól, főként adásvételi szerződésről van szó. Fontos a bizalmi
kérdés. Ez át tudja hidalni a nemzetközi kapcsolatok problémáját.
3-as funkciót valósít meg:
- bizonyítja a fuvarszerződés megkötését a feladó és a hajóstársaság között,
- átvételi elismervényként szolgál, amiben a hajóstársaság rögzíti, mikor, hol, mit vett
át. Záradékolt hajóraklevél: valamilyen bejegyzés van benne, a vételár megfizetése
problémákba ütközhet.
- áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír

Kiszolgáltatási jegy:
→ bil delivery order
Az árut az út folyamán részleteiben lehessen értékesíteni, ömlesztett áruk esetében, pl. mg-i
termények, kőolaj, szén stb.

SZERZŐDÉSEK JOGA

A szerződések két csoportja:

1. Főszerződések
2. Mellék- vagy járulékos szerződések

Főszerződések:
- célja: a gazdasági célt, ami velük elérhető, realizálják, pl. áru gazdát cseréljen,
ingatlant bérbeadjon stb.
- legfontosabb → az adás-vételi szerződés, vállalkozási jellegű szerződések (nagy
berendezések szállítása és szerelése), technológia és ismeretátadásra vonatkozó
 szerződések (pl. franchise, licenc, kooperációs, know-how átruházására vonatkozó,
lízing stb.)
Járulékos szerződések:
- gazdasági céljuk: a főszerződések megvalósítását és lebonyolítását segítsék elő
- csoportjai:
o piacszervező szerződések: a forgalmazói és ügynöki szerződés
manifesztálódik,
o az áruk továbbításával kapcsolatos sz-ek, vasúti, közúti, légi, vízi, tengeri és
folyami, konténeres és multimodális sz-ek
o nemzetközi fizetési ügyeletek: átutalás, beszedési megbízás (inkasszó),
okmányos meghitelezés (akkreditív)

Adásvételi szerződés:
- fő feladat → egységes nemzetközi adásvételi jog megalkotás – 1980. Bécsi Vételi
Egyezmény, hatályba lépés 1988. január 1. BVE-t vizsgára tudni!!!
- a Bécsi Vételi Egyezmény neve: Az áru adásvételére vonatkozó ENSZ Egyezmény
- az árut a BVE nem nevezi meg, nincs erre vonatkozóan megfogalmazás az E-ben
- áru a magyar jog szerint: ingó dolog, energia, szoftver, áru feletti rendelkezési jogot
megtestesítő értékpapír → de a BVE nem mondja meg, mi az áru!!!!
- áru esetében is lényeges külföldi elem van → nemzetközi adásvételről van szó, mely
azt jelenti, hogy csak olyan szerződés sorolható ide, mely adás-vételről szól

BVE területi hatálya:

- csak részes államokra terjed ki,
- a felek helye különböző részes államokban található,

BVE személyi hatálya:

- szűk értelemben vett gazdasági szereplők,
- fogyasztók nem tartoznak ide

Hogyan lesz a szerződés része az Egyezménynek:

1. jogválasztással, amikor a BVE-t választják
2. jogválasztással, amikor egy olyan állam jogát választják, mely részese a BVE-nek
3. amikor nincs jogválasztás, hanem a kollíziós jogalkalmazás mutat egy olyan ország
jogára, mely részese a BVE-nek

BVE tárgyi hatálya:

→ nemzetközi adásvételi szerződések
- nem tartozik ide:
o személyes, családi, háztartási szükségletek kielégítése érdekében megkötött
szerződések,
o árverésen, végrehajtáson, hatósági intézkedésen alapuló szerződések,
o olyan szerződés, amelynek tárgya pénz, váltó, saját váltó és egyéb értékpapír,
kötvény, részvény, villamos energia, vízi vagy légi közlekedési eszköz
El kell határolni a munkaszerződésektől és vállalkozási szerződésektől:
- munkaszerződés → amely szerződés fő tevékenysége a munkavégzés, az nem tartozik
ide
- vállalkozási szerződés → amelynek a fő feladata az áru elkészítése és szolgáltatása, ez
nem adásvétel
Nem foglalkozik a BVE:
- a szerződés érvényességével, mivel ez minden országnak olyan fontos érdeke, hogy
nem tudtak ebben nemzetközi szinten megegyezni
- tulajdonjog átszállásával → pl. a szerződés megkötésével, vagy csak a dolog
átadásával száll-e át a tulajdonjog, ez eltérő az államokban
- termékfelelősséggel

BVE szabályai:
→ diszpozitívak, teljes formaszabadságot nyújtanak
Egy kógens szabályozás → a megalkotást az 1970-es években készítették elő, 3 jogrend volt
ekkor: kontinentális, szocialista, kommunista. Egyes államok fenntartást fűztek az E-hez,
amely szerint a nemzetközi szerződések csak írásban jönnek létre → itt nem érvényesül a
formaszabadság. Aki nem fűzött fenntartás, arra a kógens szabályozás nem vonatkozik.

Értelmezés szabálya:
- hogyan kell értelmezni →
o jóhiszeműen,
o figyelemmel az Egyezmény nemzetközi jellegére, azaz nem lehet a belső
szabályokba ütközően értelmezni,
o egységesen kell értelmezni → figyelemmel lenni az azt megelőző
értelmezésekre (pl. bíróságok hogy jártak el korábban)

Eladó feladata:
- áru átadása,
- okmányok átadása,
- tulajdonjog átruházása

Vevő:
- áru átvétele,
- vételár megfizetése.

Szerződésszegés:
→ megkülönböztet általános, közönséges szerződésszegést
Egyik fél által elkövetett szerződésszegés alapvető, ha jelentős mértékben megfosztja a másik
felet attól, amit a szerződés alapján elvárhatott volna, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem
látta előre és más hozzá hasonló, ésszerűen gondolkodó személy, azonos körülmények között
sem látta volna előre ezt a jogkövetkezményt. Megfosztja → azaz gazdasági érdekmúlást
okoz a másik fél esetében, nem fűződik a másik félnek gazdasági érdeke ahhoz, hogy
fennmaradjon a szerződés.
Kimentheti magát a szerződésszegő fél, ha:
- nem látta előre a következményeket → szubjektív
- egy ésszerűen gondolkodó személy sem láthatta előre → objektív: ésszerűen
gondolkodik, aki a társadalom elvárásainak megfelelően cselekszik bizonyos
helyzetekben.
→ a 4 feltételnek konjunktív fenn kell állnia: szubjektív (1) + objektív (3).
Az objektivitást szubjektivizálni kell az alábbi módon:
1. más hozzá hasonló ésszerűen gondolkodó személyt kell keresni és
2. a szerződést szegő fél tulajdonságaival felruházni,
3. ugyanabban a helyzetben kell lennie (pl. vis maior, stresszhelyzet stb.)
Jogkövetkezmény, ha fennáll mégis a szerződésszegés:
→ azonnali és feltétlen elállás illeti meg
35. cikk:
→ a teljesítés szerződésszerűségét határozza meg
Mikor sz.szerű: ha úgy teljesül, ahogy a felek megállapodtak
Ha a felek nem rendeznek erről, vélelmet állít fel a BVE, hogy nem szerződésszerű a
teljesítés. A bizonyítási teher megfordul, hiszen a vevő mondja azt, hogy nem sz.szerű a
teljesítést, ezt az eladónak kell bizonyítania.
Akkor szerződésszerű a teljesítés:
- ha az áru megfelel annak a célnak, amire általában használni szokták,
- ha megfelel annak a célnak, amit a vevő közölt az eladóval,
- ha megfelel a vevőnek átadott mintának,
- ha általában úgy van elhelyezve és csomagolva, ahogy az ilyen áruk esetében
rendszerint szokták

New York-i Elévülési Egyezmény – 1974.

- 4 évben állapítja meg az elévülési időt
- ha akadály merül fel, nyugszik, akkor az akadály elhárulásától számított 1 évig lehet
érvényesíteni,
- Abszolút elévülési határidő → 10 év
- megszakad, ha:
o írásbeli felszólítás,
o ha választottbírósági vagy egyéb bírósági eljárást indítanak,
o ha csőd- vagy felszámolási, vagy ezzel egyenértékű eljárás indul a kötelezett
ellen

INCOTERMS szabályai: a könyvben nincs jól benne!!!

- Nemzetközi kereskedelmi feltételek – 1936. ICC
- Jelenleg a 2010-es verzió van hatályban
2000. évi szabályozás:
- 4 kategóriát határoz meg, melyet betűkkel jelez, minden kategóriában klauzulák
találhatók (fuvarkvalitás):
o E kategória:
EXW – üzemből, a vevő elmegy az eladóhoz és ott veszi át az árut, itt
alacsonyabb a vételár
E → eladó
o F kategória:
FCA – költségmentesen a fuvarozónak, azt jelenti, hol kell átadni az árut, ott
száll át a kárveszély, ahol átadják az árut.
FAS → költségmentesen a hajó oldalához
FOB → költségmentesen a fedélzetre, a kárveszélyen az átrakással száll át, ez
indulási klauzula
o C kategória:
CFR → költség- és fuvardíj – az eladó köti meg a fuvarszerződést és fizeti
annak a költségét, míg a kárveszély az első fuvarozónak történő átadással száll
át a vevőre → kétpontos klauzula. Ez vízi.
CIF → költség, fuvardíj és biztosítás: ha a felek így állapodnak meg, akkor az
eladó még biztosítást is köt
 CPT → fuvardíj valameddig fizetve: az eladó megköti a fuvarszerződést,
kifizeti a fuvardíjat, és ott adja át a vevőnek, de a kárveszély már az első
fuvarozónak történő átadással átszáll. Nem vízi, egyéb fuvarozás.
CIP → költség és fuvardíj valameddig fizetve:
o D kategória:
DAF → határra szállítva: határon kell átadni a vevőnek, addig mindent az
eladó fizet
DES → hajóról szállítva, ez az FOB ellentéáre, elmegy a célkikötőbe és a
hajón adja át a vevőnek, a vevőnek kell lepakolni, a kárveszély a
hajófedélzeten száll át
DEQ → rakpartról szállítva, lerakodja a hajóról és a vevő a rakparton veszi át,
a kárveszély a hajó mellett száll át a vevőre
DDU → vámfizetés nélkül szállítva
DDP → vámfizetéssel szállítva: mindent az eladó fizet, még az esetleges
import vámot is, itt magasabb a vételár

E F C D
EXW FCA CFR DAF
az üzemből, a vevő költségmentesen a költség- és fuvardíj határra szállítva
elmegy az fuvarozónak
eladóhoz
FAS CIF DES
költségmentesen a költség, fuvardíj, Hajóról szállítva
hajó oldalához biztosítás
FOB CPT DEQ
Költségmentesen a fuvardíj Rakpartról szállítva
fedélzetre valameddig fizetve
CIP DDU
Költség és fuvardíj Vámfizetés nélkül
valameddig fizetve szállítva
DDP
Vámfizetéssel
szállítva

2010. évi szabályozás klauzulái:

1. FAS, FOB, CFR, CIF
2. EXW, FCA, CPT, CIP, DAT
DAT → ez itt új, terminálra szállítva, meghatározott átadóhelyre, kikötőbe szállítva, ez
a DES helyébe lépett
3. DAP → meghatározott helyre szállítva (város)
4. DDP
Rendezőelv → vízi fuvar és egyéb fuvar

Kárveszély:
→ azt jelenti, hogy ki viseli azt a kárt, amiért senki más nem tehető felelőssé (casus nocet
domino).
Ezt küszöböli ki a biztosítás.
 2015. december 4.

Szerződések joga

Vörös Imre könyvből megtanulni:

Vállalkozási típusú szerződések:
- nagyberendezések szállítása és szerelése,
- technológia és ismeretátadási szerződések, pl. know-how, kooperációs szerződés,
franchise, licencia
- lízingszerződés (Unitroa 1988-as egyezmény)

Mellékszerződések:
- piacszervező ügyletek: forgalmazói v. ügynöki szerződés,
- áru továbbításával kapcsolatos szerződések: nemzetközi árufuvarozás (vasúti, közúti,
légi, vízi –tengeri és folyami -, multivodális fuvarozás,

Vasúti árufuvarozás:

Tk-ben nem jól van benne, hiányos!

1988-as Berni Egyezmény, amit az 1986. 2. tvr. hirdetett ki, melyhez a 1999. Vilniusi
Jegyzőkönyv módosításokat fűzött ehhez, ezt a 2006. évi LXXVII. tv. hirdette ki.
Vasúti árufuvarozás → Cofif Egyezmény C melléklete 1. melléklet: személyszállítás, 2.
melléklet: … Ez regionális jogegységesítési instrumentum. Európa és a mediterránium
térségben érvényesül.
Fuvarozók → a vasúttársaságok, akik átadják az árut és az ezzel járó kötelezettségeket,
felelősségük egyetemleges.
A szerződés a Berni Egyezmény tekintetében → reálszerződés
Vilniusi J. után → konszenzuális szerződés

Problémák:
- sérülés,
- elvesztés,
- késedelem.

A vasúttársaság és minden fuvarozó felelőssége → objektív és korlátozott:

- Objektív → a fuvarozó nem mentheti ki magát az általános módon, mert magasabb
szintű felelőssége van, mely abból adódik, hogy az áru nála van. Szűk körben mentheti
ki magát, és csak a jogszabályban meghatározottak szerint.
- Korlátozott → nem terjedhet a vasút felelőssége magas összegig, van felső korlát.

Egyetemlegesség → a fuvarozásban részt vevő bármely vasúttársasághoz lehet fordulni.

Kimentheti magát:
- jogosult hibájára hivatkozva,
- a jogosultnak a vasút hibájára visszavezethető intézkedése folytán,
- az áru jellemzője okán,
 - olyan ok miatt, amelyet a fuvarozó nem láthatott előre és a következményeit sem
háríthatta el.
→ ezeket a fuvarozónak kell bizonyítania és azt, hogy a kár ezekkel összefüggésben jött létre.

Ha a vasút hivatkozik rá, hogy megtörténtek bizonyos események, azonban a feladó/címzett

ellenbizonyítással élt, pl. amikor:
- a kár a feladó berakása/címzett kirakása okán következik be
- nyitott kocsiban szállítják,
- az áru darabok, súlyát, mértékét, csomagolását pontosan nem határozták meg
- élő állat fuvarozásáról van szó,
- az áru sajátossága okán jön létre a kár,
- az árut a megbízó/feladó/címzett által rendelt személy kíséri és az ő cselekménye okán
jön létre a kár
→ ekkor a vasút felelőssége áll fenn

Szankciók:
1. sérülés vagy elvesztés esetén az áru értékét meg kell téríteni, általában az aktuális
piaci érték. Ha tőzsdei árfolyam is rendelkezésre áll, akkor ezt kell figyelembe venni.
Az elveszés esetén a maximális értéket kell megtéríteni, de kg-onként max. 17 SDR
mértékig. Tehát teljes kártérítés, de max. 17 SDR.
SDR → Nemzetközi Valutaalap által bevezetett elszámolási egység, számlapénz,
különleges levonási jogok
2. késedelem esetén a fuvardíj 4x-ese

Ha késedelem van, vagy az áru elveszik/megsérül, akkor feladatok:

1. tényálladéki jegyzőkönyvet kell felvenni
2. felszólamlással lehet élni a jegyzőkönyv birtokában a vasúttársaság felé.
3. ha a vasúttársaság nem ismeri el a kárt, akkor lehet bírósághoz fordulni

Elévülés idő → 1 év, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén 2 év.

Közúti árufuvarozás:

1974. évi 3. tvr. hirdette ki

Vasúti árufuvarozástól eltérő szabályok (a többi ua.):
Felelősség → objektív, korlátozott, egyetemleges
Maximális kártérítés → 8 SDR/kg
Elévülési idő → 1 év, szándékos és gondatlan károkozás esetén 3 év
Fuvarokmány → fuvarlevél

A fuvarozó felelőssége mikor nem korlátozott:

1. ha az áru értékét a fuvarlevélre feljegyzik, akkor ez az érték lesz az irányadó a
kártérítésnél,
2. ha kiszolgáltatási érdeket vall be a feladó, ezért fizetni kell (fuvarbiztosítás őse),
3. ha szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásról van szó
Légi fuvarozás:

Fuvarokmány → légi fuvarjegy – airway bill

Fuvarozó 4 esetben mentheti ki magát a kártérítés alól:
1. ha az áru tulajdonságával összefüggésben jött létre a kár,
2. ha a csomagolás hiányossága miatt keletkezett a kár,
3. ha fegyveres felkelés, harc, háború, ehhez hasonló okok miatt jött létre,
4. hatósági intézkedés okán jött létre a kár a beléptetésnél, kiléptetésnél, áthaladásnál
Kártérítés felső határa → 17 SDR,
Elévülés → 2 év,
Óvással lehet a légitársaság felé fordulni

Vízi árufuvarozás:

Tengeri és folyami szállításra vonatkozik

Mentesülés pl. navigációs hiba, révkalauz hibája, tűzkár stb., Brüsszeli Egyezmény sorolja fel
1978-as Hamburgi Egyezmény → a fuvarozóknak nem nyerte el a tetszését, nem csatlakozott
hozzá sok ország, ezért szűk körben lehet alkalmazni
Kártérítés mértéke → csomagonként 666,67 SDR, ömlesztett áru esetén kg-onként 2 SDR
Óvásra van lehetőség
Fuvarokmány → hajóraklevél. Lényege → 3-as funkció:
1. bizonyítja a fuvarszerződés létrejöttét
2. átvételi elismervényként szolgál
3. áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír

Nemzetközi fizetési ügyletek:

Problémák:
→ az egyik féltől kikerül az áru, anélkül, hogy fizetnének, a másik nem látja, mit vesz át,
ezért áthidaló jogintézményeket kellett bevezetni, ezek a fizetési ügyletek:
- készpénzes fizetés,
- átutalás → a jogosult számára kockázatot jelent, mert csak a kötelezetten múlik, hogy
megindítja-e az átutalást vagy sem,
- beszedési megbízás → inkasszó: fordított átutalás, itt a vevő dönt, hogy megindítja-e a
folyamatot az eladó felhatalmazása alapján. Limit van megállapítva. Itt a probléma
akkor jelentkezik, ha nincs elegendő pénz az eladó számláján.
- Vinkulált inkasszó → az árut egy szállítmányozó vagy a bank nevére és
rendelkezésére adják fel és az áru ott van. A vevő csak akkor juthat az áruhoz, ha
igazolja, hogy megfizette a vételárat. A jogosult elindítja a fizetést. Ha rendben van,
tájékoztatja a bankot és az áru kiadható. Ha a vevő nem megy az áruért és nem fizeti
ki, az eladónak vissza kell vitetni az árut.
- Okmányos meghitelezés – akkreditív → biztosítja, hogy a pénz meglegyen. Ha az
eladó szerződésszerűen teljesít, akkor hozzájut a vételárhoz. Fajtái: visszavonható és
visszavonhatatlan. Folyamata → a vevő nyit egy akkreditívet a bankjánál és elhelyezi
a szükséges összeget, ezután a bank értesíti az eladó bankját, hogy megnyílt az
akkreditív, majd a bank értesíti az eladót.
Ezek általában hajófuvarozással történnek, ekkor meg kell vizsgálni a hajóraklevelet
(van-e rajta vmilyen bejegyzés).
 KÖZJOGI RÉSZ

→ nemzetközi gazdaság működéséről szól

Protekcionizmus → belső piac védelme azért, hogy a külföldi áruk ne érkezzenek be, a
belföldi vevők a belföldi árukat vegyék, mert ez jó az államnak. Ez volt a XIX. sz. második
feléig.
Ezután piacnyitás volt – liberalizálás → vámok leépítését tűzték ki célul

Vámok → biztosítják, hogy a külföldi áru ne legyen versenyképes, védik a határokat. Feladata
→ hogy lerontsa a külföldi áruk versenyképességét azáltal, hogy megdrágítják őket.
Versenyképesség → gazdasági értelemben azt jelenti, hogy a versenyben hol végeznek. Az
államok viszonylatában azt jelenti, hogy a gazdasági versenyben melyik milyen helyen áll.

Fogyasztói döntés → hatással van a versenyre. Az elvárt magatartás a racionális döntéshozatal

→ a fogyasztó a versenyképesebb árut fogja megvenni. Ha a külföldi áru a versenyképesebb,
akkor azt fogja megvenni.

1947. USA – GATT létrehozása, egy nemzetközi egyezmény, általános kereskedelmi és

vámtarifa egyezmény. Globális szinten járult hozzá a nemzetközi gazdaság fejlesztéséhez.
ITO → feladata, hogy a GATT egyezményt működtesse, 1947. Havanna. Az USA ezt nem
támogatta, veszélyeztette a gazdaságpolitikai függetlenségét, ezért nem is jött létre, ezért a
GATT szervezet nélkül maradt.
A GATT-ot bővítették több fordulóban:
1. 1947. Genf → állandó székhely
2. 1949. Amnessi
3. 1950-51. Torkway
4. 1956. Genf
5. 1960-61. Dillon
6. 1964-67. Kennedy
7. 1973-79. Tokio
8. 1986-93. Urugvay → 1994-ben Marrakeshi Egyezménnyel zárult le
9. 2000- máig Doha
→ folyamatosan bővült, csatlakoztak az államok, és csökkentették a vámokat

Marrakeshi Egyezmény:
- GATT 1994.
- GATS Egyezmény → az általános szolgáltatás kereskedelmi egyezményt
- Trips Egyezmény → a szellemi tulajdon védelméről
- WTO → 1995-től kezdte meg működését, Világkereskedelmi Szervezet
- DSU → vitarendezési mechanizmus
→ ezeket az 1998. évi IX. tv-ben rögzítették – vizsgára kell! – hogyan jött létre, milyen
elveket rögzít

Vitarendezés:
→ azért volt szükség erre, mert az államok hiába csatlakoztak a rendszerhez, ahol csökkentik
a vámokat, mégis megpróbálták a vámokat kijátszani.
A GATT két alapelve:
- legnagyobb kedvezményes elbánás elve → ha egy állam biztosít egy kedvezményt egy
másik államnak, az összes államnak ezt biztosítania kell.
WTO döntési mechanizmusának első formája a megegyezés.
Bevezették a negatív konszenzus intézményét 1994-ben → nem arról döntenek, hogy
elfogadják-e a jelentést, hanem arról, hogy elutasítják. Itt az elutasításhoz kell
konszenzus. Ez azért jobb, mert az az állam, akinek az érdekében született a döntés, az
nem fogja elutasítani a jelentés elfogadását, így negatív konszenzus soha nem jön
létre.
- nemzeti elbánás elve
→ itt sérülhetnek az elvek

Vitarendezési mechanizmus – WTO:

Ha ezt nem tartja be az állam, a WTO-hoz lehet fordulni. Ezután 60 napos egyeztetés áll
rendelkezésükre, amikor még megállapodhatnak. Ha nem, akkor megalakul a vitarendezési
testület, azaz a DSB, amely panelt állít fel 3 héten belül, amely 6 hónapig vizsgálódik. Végül
megállapítja a tényállást és elkészít egy döntési javaslatot. Ezt 15 nap alatt nyújtják be a DSB-
nek, ahol minden WTO tagállam képviselteti magát. 45 napon belül dönt arról a DSB, hogy
elfogadja-e a jelentést, azaz elmarasztalják-e az államot. Ezután lehet fellebbezni
jogkérdésben, 90 nap alatt döntenek másodfokon. Az elmarasztalt államnak vissza kell vonni
a döntését, ha ütközik az egyezményekkel. Ha nem hajtja végre, akkor a másik államot
feljogosítják gazdasági szankciók alkalmazására. Először csak abban a szektorban és
mértékben, ahol a jogsértés megtörtént, ezután lehet kiterjeszteni a szankciót. Akkor a jó, ha
egyenlő súlyú állam áll egymással jogvitában.

NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KAPCSOLATOK JOGA II.

Szeptember 16. – Első konzultáció

Ebben a félévben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogával fogunk foglalkozni. Mit jelent
számunkra ez a cím? Mit jelent az, hogy nemzetközi? Elsődlegesen, akik már végig
hallgatták a nemzetközi kollíziós magánjogról elmondottakat, azt tud erre válaszolni.
NEMZETKÖZI – azt jelenti, hogy határokon átnyúló jogviszonyokról van szó! Ez rögtön
magával hozza azt, hogy ezekben a jogviszonyokban lényeges külföldi elem található. Ami
kollíziót, tehát jog összeütközést okoz. Természetesen megkérdezhetem vizsgán, hogy mi az
a kollízió? Át kell ismételni a korábbi anyagot, hiszen szorosan épül egyik a másikra. Tehát,
ami foglalom nagyon fontos számunkra: határokon átnyúló jogviszonyok, de szűkítjük
inkább, hogy szerződések. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában szerződésekkel
fogunk foglalkozni!
Lényeges külföldi elem, ami a jogok összeütközéséhez, kollízióhoz vezethet. És mi az a
kollízió? Az, amikor a jogviszonyra egynél több jogrendszer szabályai látszik ésszerűnek
alkalmazni. Úgymond versengenek az alkalmazásért. A fórum (eljáró bíróság vagy más
hatóság) dönti el, választja ki a kollíziós szabály alkalmazásával, hogy ezekből a
rendelkezésre álló jogokból, jogrendszerekből melyiket fogja alkalmazni. Erre a kapcsolóelv
szolgál. A kapcsolóelv hozza létre a kapcsolatot. S a kapcsoló elv határozza meg a lex cause-t,
alkalmazandó jogot. Tehát ezt jelenti a nemzetközi jelleg.
Csak olyan jogviszonyokkal foglalkozunk, amelyekben lényeges külföldi elem van. A
lényeges külföldi elem automatikusan felveti a kollízió lehetőségét, a jogösszeütközést fel kell
oldani. Az viszont, hogy, hogyan oldják fel, már nem tartozik a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogába, mert a kollíziós magánjogba tartozik. Illetőleg ha a fórum egy
nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába tartozó jogviszony esetében végez kollíziós jogi
tevékenységet, azaz a kollíziós szabályt alkalmazza. Akkor hiába a nemzetközi kollíziós
magánjog szabályai szerint jár el, az eljárása a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába
tartozik. Ezt majd később megvilágítjuk. Ennyit a nemzetköziségről
GAZDASÁGI – valamilyen haszonszerzési céllal folytat, rendszeresen, üzletszerűen,
haszonszerzési céllal folytatja ezt a tevékenységet. Tehát a gazdasági tevékenységnek ez a
három jellemzője van: rendszeresen, üzletszerűen és haszonszerzési céllal folytatja a
gazdasági szereplő. Találkoztunk már ezzel a fogalommal, hogy gazdasági szereplő? Kik
azok? Minden jogalany, aki a gazdasági életben részt vesz. Nem véletlenül nem mondtam,
hogy személy! Hogy ha fel akarjuk sorolni őket, akkor
1. első helyen az államot kell említenünk
 funkcionális immunitás – amelyről az előző félévben beszéltünk, hogy az
állam eljárását külön kell választani abból a szempontból, hogy magánjogi
szereplőként jár el, mellérendelt jogviszonyban (jure gestionis); vagy pedig
közjogi szereplőként jár el, alá-fölérendeltségi jogviszonyokban (jure
imperii). Tehát az állam szempontjából megkülönböztethetünk közjogi és
magánjogi eljárásokat, tevékenységet. Ennek nagy szerepe lesz a
nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában.
 gazdasági társaságok attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e jogi
személyiséggel vagy nem
 egyéni vállalkozó és annak agráriumbeli megfelelője az őstermelő
 fogyasztó – a gazdasági szereplők legfontosabbika. De hogyan lehet
ez? Mikor az előbb azt mondtam, hogy az állam a legfontosabb szereplő?
Az állam olyan szempontból fontos, hogy ő határozza meg a feltételeket, a
gazdasági élet szabályait! És ő is elég sokszor beszáll a gazdasági életbe. A
fogyasztó viszont a másik oldalon van! Ő elszenvedi a gazdasági életnek a
hatásait, és azokat nem tudja befolyásolni. De mégis a fogyasztó az összes
gazdasági folyamat célja, célpontja! Erről beszéltünk tavaly a reklámmal
kapcsolatban. Miért van olyan sok reklám? Hogy a fogyasztókat rávegye,
hogy vedd már meg! Kell, hogy erre költsd a pénzed. Tehát a fogyasztó
minden gazdasági tevékenység vég pontja a végfelhasználó, az, akiért
versengenek a cégek. Akinek árut szolgáltatást akarnak eladni. Viszont van
egy fontos különbség az első helyeken felsorolt gazdasági szereplők és a
fogyasztók között! Vajon mi lehet ez? A gazdasági tevékenység célja! A
fogyasztó miért köt szerződést? Nem azért, hogy neki abból haszna
származzon. A fogyasztó szükségletei kielégítése érdekében köt
szerződést! Milyen szükségletei vannak? Személyes, családi és háztartási
szükségletei vannak! Azért köt szerződést, hogy a személyes, családi és
háztartási szükségleteit felkeltsék! Miért vannak a reklámok (ezt nem
kérdezem vizsgán)? Hogy mesterségesen felkeltsék a fogyasztók
szükségletet érzetét. Tehát a fogyasztó ebből a szempontból nem számít
gazdasági szereplőnek. Illetőleg nem tartozik a gazdasági szereplőknek
azon csoportjába, akik haszonszerzés céljából rendszeresen, üzletszerűen
 kötnek szerződéseket. Ezek a szűk értelemben vett gazdasági szereplők!
Ha azt, hogy gazdasági szereplők, akkor abba beletartozik a fogyasztó. Ha
hozzá tesszük, hogy szűk értelemben, akkor abba nem tartozik bele a
fogyasztó! Ebben a félévben, ha gazdasági szereplőt mondok, oda nem
értem oda a fogyasztót! Mert ő nem haszonszerzés miatt köti meg a
szerződést.

KAPCSOLATOK – a harmadik eleme a címnek. Miért van ez benne. Mondhatnánk úgy is,
hogy nemzetközi gazdasági viszonyok. Ez sem lenne döntően más. Itt ezen a jogviszonyokat
értjük. Amikor is a gazdasági szereplők egymással jogviszonyba lépnek, méghozzá abból
a célból, hogy hasznuk származzon ezekből a jogviszonyokból. Milyen jogviszonyokba
lépnek? Határokon átnyúló jogviszonyokba lépnek! Elsődlegesen ezek a jogviszonyok
szerződések lesznek.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga a jog felső prémium kategóriájába tartozik. Hiszen
nem véletlenül az utolsó félévben tanuljuk, mert olyan sok ismeret kell hozzá, amelyek nélkül
nem értenénk meg. Nemcsak a nemzetközi kollíziós magánjoggal kell tisztában lennünk,
hanem a kereskedelmi joggal, polgári joggal, közigazgatási joggal, nemzetközi joggal és még
sorolhatnám. Ezt mind ismernünk kell ahhoz, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogát
megértsük. Ezért mondom azt, hogy a felső prémium kategóriája a jognak. Hiszen annyira
összetett, komplex, hogy ennek a megismeréséhez szakismeret szükséges.
Miben hasonlít a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga a nemzetközi kollíziós
magánjogra? Fel szoktam tenni a kérdést vizsgán. Azok a jogviszonyok, amelyeket most a
nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga szabályoz – ez egy egészen új diszciplína, amely a
XX. század második felében jött létre, ott is inkább a 60-70-es években – ezek a jogviszonyok
addig hol voltak? Mert valahol lenniük kellett. Nem? Feltételezzük, hogy azért a XX. század
első felében is voltak határokon átnyúló szerződések! Bár természetesen nem ekkora
volumenben. Erre a jó válasz: a nemzetközi kollíziós magánjogban! Mindig megkérdezem,
hogy miért? Azért mert a legfontosabb hasonlóság a két diszciplína között, hogy mind a
kettőben olyan jogviszonyok találhatók, amelyekben lényeges külföldi elem van! Tehát a
lényeges külföldi elem megléte miatt sorolták a nemzetközi kollíziós magánjogba ezeket
a jogviszonyokat!
De ráébredtek, főleg a második világháború után, amikor Európa és a világ gazdasága is
kezdett helyrerázódni, és egyre szélesedtek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és nőtt a
gazdasági forgalom. Ráébredtek arra, hogy valami nem stimmel. Mire ébredhettek rá a
jogtudósok? Nyílván ők foglalkoztak ezzel, nem a gazdasági társaságok. Ezek a jogviszonyok
nem férnek be, mert a kollíziós magánjog elsődlegesen polgári jogi, családjogi, és
munkajogi jogviszonyokat szabályoz. Ezek pedig gazdasági jellegű jogviszonyok! Még
akkor is, ha lényeges külföldi elem van bennük! Felmerül az a kérdés, hogy a gazdasági
jogviszonyokat nem lehet beszuszakolni a polgári jogba? Hát ott ahol nincsen önálló
kereskedelmi jog – például Magyarországon – ott elképzelhető, de ahol van –
Németországban – ott azt mondják, hogy nem! Nem véletlenül választották el egyiket a
másiktól. Tehát felmerült az, hogy nem jó, ha a nemzetközi kollíziós magánjogba helyezzük el
ezeket a jogviszonyokat, mert a nemzetközi kollíziós magánjog nem ezt a célt szolgálja, nem
úgy jött létre, nem alkalmas arra, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokba tartozó
jogviszonyokat szabályozza! Hozzunk létre valami újat! És így jött létre a nemzetközi
gazdasági kapcsolatok joga, amit hívhatnának máshogy is, de éppen ez lett az elnevezése.
Létrehoztak egy új jogterületet.
Másik fontos eltérés, hogy a nemzetközi kollíziós magánjog jogág, míg a nemzetközi
gazdasági kapcsolatok joga jogterület! Mi a kettő között a különbség? A válasz erre a
homogenitás és a heterogenitás! Azaz egyneműség vagy több-neműség a válasz. A jogág
szempontjából mind a szabályozás tárgya, mind a szabályozás módszere homogén, azaz
egynemű – egyfajta dolgokat egységes módszerrel szabályoz. Addig a jogterület esetében
heterogén! Se nem egyfajta dolgokat, se nem egységes módszerrel nem szabályoz! Hanem
szerteágazó, komplex! Nem véletlenül mondom már másodjára, de még fogom harmadjára is!
Ez is egy fontos különbség: nemzetközi kollíziós magánjog jogág; a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok joga jogterület!
Még hozzá Mádl Ferenc 1978-ban kidolgozott egy meghatározást a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogára. Jó hírem van, nem hosszú, négy szóból áll. Ezért úgy hívjuk, hogy rövid
meghatározás:
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga egy viszonylagosan önálló, komplex
jogterület.
Nagyon egyszerű, négy szó! Ez Mádl Ferenc véleménye a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
jogáról. A rosszhír, hogy van egy hosszabb is, viszont amilyen hosszú éppen olyan hasznos is.
Megmutatja, hogy miből is áll és hogyan épül fel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga.
Ezt mindenkitől megkérdezem, így indul a vizsga! Aki nem tudja, vagy nem jól mondja el,
annak jelentősen csökkenek az esélyei.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga egy viszonylagosan, önálló,
komplex jogterület, melynek tárgyát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
során létrejövő vagyoni és azzal szorosan összefüggő személyi viszonyok
alkotják, melyek, más hasonló jogviszonyoktól megkülönböztető jellegét a
jogviszonyban megjelenő lényeges külföldi elem adja, és melyek
szabályozása során együtt és egyszerre hatnak nemzetközi jogi, közjogi és
magánjog, anyagi jogi és kollíziós jogi jogágakba tartozó normák.
Három részből áll. Az első része azt mutatja meg, hogy mit szabályoz a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok joga, mivel foglalkozik: a nemzetközi gazdasági kapcsolatok során létrejövő
vagyoni és azzal szorosan összefüggő személyi viszonyokat szabályozza. Ez a szabályozás
tárgya! Vagyoni és személyi viszonyok, amelyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok során
merülnek fel.
Második rész: ezek a viszonyok azért tartoznak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába,
mert bennük lényeges külföldi elem van. Más jogviszonyoktól megkülönböztető jellegét a
jogviszonyban megjelenő lényeges külföldi elem adja! Hasonló – csak azért tartozik a
nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába, mert lényeges külföldi elem van benne. Ha nem
lenne benne lényeges külföldi elem, akkor hova tartozna, hol nyerne szabályozást? A nemzeti
jogokban! Polgári jogban, kereskedelmi jogban, közigazgatási jogban stb. Csakis a lényeges
külföldi elem miatt kerülnek át ezek a jogviszonyok a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
jogába.
Harmadik rész: a szabályozás módszere! Hogyan szabályozzák őket? Olyan normák
segítségével, amelyek együtt és egyszerre hatnak. Honnan veszik ezeket a normákat? A
jogrendszer teljes spektrumából. Nemzetközi jog, közjog, magánjog, anyagi jog, kollíziós
jog. Bárhonnan magához vonhat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga szabályozási
módszert! Bárhonnan, ahonnan úgy ítéli meg, ha úgy ítéli meg, hogy egy szükséges és jó
(nemzetközi jogból, polgári jogból). Ezekre a szabályokra alapozva döntheti el az adott
eljárást, ítélheti meg, folytathatja le a jogviszony elbírálását. Lényeg, hogy ezek a különböző
helyről kölcsön vett normák együtt és egyszerre hatnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
jogába.
Ha még visszaemlékszünk arra, amikor azt mondtam, hogy a határokon átnyúló szerződés
esetében az alkalmazandó jog elbírálásakor a fórum kollíziós szabályt alkalmaz, de nem a
kollíziós magánjogban jár el, hanem a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában. Mert a
kollíziós szabályt, aminek a segítségével eldönti, hogy melyik jogrendszer lesz az
alkalmazandó egy nemzetközi gazdasági kapcsolatok során felmerült jogvita elbírálásához
használja fel egy gazdasági jellegű jogviszonyban. Ekkor az eljárása a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogába fog tartozni.
Hogyha egy állam csatlakozik egy nemzetközi szerződéshez ez színtiszta nemzetközi jogi
aktus, de ha egy állam olyan nemzetközi egyezményhez vagy szerződéshez csatlakozik,
aminek gazdasági vonatkozásai vannak. Akkor ez nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába
tartozó aktus, csupán a gazdasági érintettség miatt. Így már érhetjük, hogy miért mondtam azt,
hogy rendkívül átfogó stúdiumról van szó! Kompex stúdiumról, diszciplínáról, mert
beletartozik minden, aminek határokon átnyúló gazdasági jellege van! Aminek határokon
átnyúló nem gazdasági jellege van az hova tartozik? Az a kollíziós magánjogba. Aminek nincs
határokon átnyúló jellege, de gazdasági az az egyes nemzeti jogokba tartozik.
Milyen részekből áll a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga? Fel szoktam tenni vizsgán.
Nem jó válasz, hogy általános és különös rész, bár helyes. Ez hogy lehet? Ezzel nem
mondtunk semmi újdonságot. Minden diszciplínának van különös és általános része. A
nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának azonban egyszerre van közjogi és magánjogi
része! Tehát ha elképzeljük a jogrendszert: közjog és magánjog, akkor a nemzetközi
gazdasági kapcsolatok joga középen helyezkedik el, hasonlóan az agrárjoghoz vagy a
fogyasztóvédelmi joghoz. Aminek egyszerre van magánjogi és közjogi vetülete. Hogy hívják
ezt? Keresztülfekvő jogág ez az agrárjog tekintetében.
Miért nem keresztülfekvő jogág a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga? Fel szoktam
tenni vizsgán? Kicsit beugratós. Mert nem jogág, hanem jogterület, mert heterogén, mert
sokféle, mert átfogó. Ezért keresztülfekvőnek keresztülfekvő, mert egyszerre van benne
magánjog és közjog!
A következő órán azzal folytatjuk, hogy milyen jellemzői van ennek a két nagy résznek.

***************************************************************************
Kiegészítés:
Honnan származhatnak ezek a komplex jogviszonyok: nemzetközi jog, kereskedelmi jog,
polgári jog, pénzügyi jog. Mindezen jogágakból merít a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
joga, amely ennek folytán komplex. Miért önálló? – mert akkor, amikor ezeket a
jogviszonyokat megpróbálja elbírálni, az eljárást lefolytatni, a jogvitát feloldani, akkor ezek a
jogviszonyok a negakába tartoznak. De pontosan azért viszonylagos, mert egyébként abba a
jogágba, ahonnan kölcsönvette őket a negaka. Ha nincs lényeges külföldi elem, akkor a
jogviszonyok a polgári jogba, kereskedelmi jogba tartoznak; ha nincs, akkor pedig ide. Ez
jelenti azt, hogy viszonylagosan önálló, komplex jogterületről van szó.
Miért van kiemelve a nemzetközi jog a fogalomban a harmadik résznél: azért, mert a
jogforrások legnagyobb része nemzetközi jogba tartozó jogforrás.
A nemzetközi jogi norma hiába magánjogi természetű jogviszony szabályozás (pl. a bécsi
vételi egyezmény), a jogforrás megjelenése és megjelenési helye a nemzetközi jogba tartozik.
Ezért az alapvető szabályozási módszere a nemzetközi jog. Hiába a nemzetközi jog egy
teljesen soft law jellegű jog (nem teljesen kikényszeríthető).
Az államoknak érdeke fűződik ahhoz, hogy együttműködjenek: pl. gazdasági érdekük,
előnyük származik. Hogy lesz több a bevételük, hogy a joghatóságuk alá tartozó gazdasági
szereplők könnyebben tudnak határon átnyúló szerződéseket kötni.
Határokon átnyúló szerződések: olyan szerződések, amelyeket különböző honosságú
gazdasági szereplők kötnek egymással. Miért érdekesek? – azért, mert általában ilyeneket
nehéz kötni és végrehajtani, mert az államok védik a belső piacukat, mindenfajta
furfangossággal próbálják még az unióban is megakadályozni, hogy egyik államból lehessen a
másik államba árut, szolgáltatást átvinni. Ezek a szerződések élénkítik a nemzetközi
gazdasági és nagyobb bevételhez juttatják az államokat. Az államok egyezményeket és
szerződéseket kötnek ezek érdekében egymással, hogy leszorítsák a tranzakciós költségeket.

Vizsgakérdés? – miből áll a tranzakciós költség. (3-4 elemet tudni kell)

Államok minél nagyobb forgalmakat generáljanak, annál nagyobb adót, illetéket szedhetnek
be. Nemzetközi jogba tartozó közjogi és magánjogi normák segítségével oldják fel ezeket a
problémákat. Első a nemzetközi jogba tartozóság, majd közjogi és magánjogi. Ez jellemzi a
stúdium komplexitását, hogy egyszerre közjogi és magánjogi. Ezt hívják úgy, hogy
keresztülfekvő jogterület: közjog és a magánjog egyszerre hat.
A kollíziós jog, mint empty law (keretszabály). Lényeges külföldi elem lévén a kollíziós
jognak nagyon nagy szerepe van a gazdasági kapcsolatok elrendezésében.

Milyen nagy részekből áll?

- közjogi és magánjogi részből áll.
Vizsgakérdés: Miért van az, hogy a közjogi részre azt mondjuk, hogy nem az a
hangsúlyosabb, de mégis az? – a negaka-ban a jogviszonyok szempontjából egy 70 : 30-as
aránypárt állíthatunk fel: 70 % magánjog, 30 % közjog. Mikor érvényesülnek a közjogi
jogviszonyok? – 3 ilyet tudunk megkülönböztetni, amikor nem horizontális, hanem vertikális
szempontból vizsgáljuk a jogviszonyt, hierarchikus alá-fölérendeltség figyelhető meg benne:
- állam és állam közötti kapcsolat: azt mondja az egyik állam, hogy jó én csatlakozok
ehhez az egyezményhez. Vagy Ukrajnával egy államközi bilaterális nemzetközi
egyezményt fogunk kötni a vámok csökkentéséről, de ez nem jó példa, de bármi
másról, amit a nemzetközi közjog szabályoz. Állam és állam között nem vertikális,
hanem főszabályként minden állam egyenlő, de a gyakorlatban ez nem érvényesül így.
Általában az a nemzetközi közjogi, vagy általában is a közjogi viszonyok jellemzője,
hogy hierarchikus felépítettségű. Ez az államok között így nem érvényesül.

- Állam és saját állampolgára közötti kapcsolat: saját joghatósága alá tartozó

gazdasági szereplő közötti viszony esetében: azt mondja az állam, hogy ha fegyvert
akarsz exportálni, ahhoz speciális feltételeknek kell megfelelned. Ez a viszony egy
fiktív viszony, szintén közjogi jellegű.

- Állam és külföldi személyes jogú fél: állam azt mondja, hogy jó, ha te be akarsz
valamit hozni hozzám, de akkor ezeknek a feltételeknek kell megfelelned.

Ez 30 %-ot tesz ki, míg a magánjogi 70%-ot (ez mellérendelt). Pl. van egy cégem és szeretnék
valamit Németországból exportálni, akkor a német céggel megállapodok, nemzetközi
adásvételi szerződést kötünk és a jogviszony létre is jön és lebonyolítódik. Hogy milyen jog
lesz rá alkalmazandó ez már egy másik kérdés. Ez a legfontosabb része a negaka-nak, hogy
milyen jog lesz alkalmazandó az adott jogviszonyra, szerződésre.
A negaka közjogi része rendkívül fontos, mert az egész struktúrát, a játékszabályokat az
államok határozzák meg, hogy ki-kivel milyen szerződést köthet, az államok határozzák meg,
csak és kizárólag. Azt jelenti, hogy az államok állapítják meg a feltételeket, szabják meg a
struktúrát és a gazdasági szereplők használják ezeket, ők kötnek szerződéseket és ők
bonyolítják le a jogviszonyok jelentős részét.
Október 1. – Második konzultáció
Keresztülfekvő, de nem jogág, mert nem homogén a szabályozás tárgya és módszere. Csak
olyan jogviszonyok, amelyek egyszerre gazdasági jellegűek és lényeges külföldi elemet
tartalmaznak. A fogalom első és második része erre a jellegre mutat rá. Harmadik része a
fogalomnak a módszert tartalmazza. Jogág és a jogterület elhatározása pont ez a két kritérium
figyelhető meg a szabályozás tárgya és módszere a fogalomban.
Heterogenitás, különbözőség, komplexitás jellemzi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogát.
Egyszerre érvényesül benne közjog és magánjog. Közjogi és magánjogi része is van.
Mit tartalmaz a közjogi rész? Az ilyen jogviszonyoknak jellemzője, hogy az egyik oldalon
mindig az állam szerepel. Hierarchikus jellegűek, alá-fölérendeltség figyelhető itt meg. És
nyilvánvalóan ennek érvényesülnie kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában is.
Azonban nem mindig. Hogy lehet ez? Erre is a fogalom ad magyarázatot. Mindig a
fogalomhoz kell visszamennünk, ha problémánk van.
A nemzetközi jog külön szerepel a fogalom-meghatározásban nem a közjogba beépítve, mert
a nemzetközi jog sajátossága megmutatkozik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának
közjogi viszonyaiban is. Hogyan képzelhető el az, hogy a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogába tartozó jogviszony nemzetközi jogi jellegű? Vajon mi indokolhatja
ezt? A nemzetközi jog két szempontból sajátos!
1. Soft law – jellegű a nemzetközi jog. Nem kikényszeríthető, nincsen
szankciórendszere. Az államok mellérendelt viszonyban állnak – elvi síkon. Ezért
semmilyen módon nem kényszeríthető rájuk a nemzetközi jog, ha akarják elfogadják,
ha akarják csatlakoznak egy nemzetközi szervezethez, ha akarják magukra nézve
kötelezőnek ismerik el a nemzetközi jog szabályait. De pl.: ismerünk olyan államot,
amely nem ismeri el magára nézve a nemzetközi jog szabályait, és nem történik velük
semmi. Nincsen szankciórendszere.
2. Mellérendelt szereplők állnak a jogviszonyokban – ezért nem mondhatjuk azt, hogy
a nemzetközi jog tipikus közjog lenne, és ezért is emeli ki a fogalom, különíti el a
közjog szempontjából.

Milyen esetben mondhatjuk azt, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában

nemzetközi jogi jellegű jogviszony található? Ez azt jelenti számunkra, hogy egy nemzetközi
jogi jogviszonyról van szó és gazdasági jellege is van. Hiszen az államok nemzetközi
egyezményt írnak alá például, aminek gazdasági célja van. Pl.: Gatt-egyezmény. Tehát ezek a
jogviszonyok a nemzetközi jog területéről azért, mert gazdasági jellegűek és lényeges külföldi
elemet hordoznak magukban, átkerülnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába. És itt
foglalkozunk vele. Ez nem jelenti azt, hogy a nemzetközi jog ne foglalkozna a WTO-val
például.
Tehát mi történik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok közjogi részében? Az első, amiről
említést kell tennünk, hogy itt is az államok a főszereplők. A jogviszonyban egyik helyen,
vagy mindkét helyen államok állnak, esetleg nemzetközi szervezet, mert azt is államok
alkotják. Milyenek lehetnek ezek a jogviszonyok?
1. mellérendelt jellegűek: ha egy és egy másik állam lép egymással jogviszonyban
2. alá-fölérendeltek: ha állam egy egy gazdasági szereplő lép jogviszonyba. Ez megint
kétféle lehet:
a. állam és saját honosságú gazdasági szereplője – honosság: jogi személyek
személyes joga. Milyen jellegű jogviszonyt alakíthatnak ki? Hierarchikus
közigazgatás jogi. Mondjuk, például valamit exportálni szeretne a cég és
engedélyért fordul az államhoz, hogy azt az árut külföldre vihesse. Ez egy
 tipikus közigazgatási jogi jogviszony. De mivel lényeges külföldi elem van a
jogviszonyban. Mert az a szándéka, hogy külföldre vigye az árut ezért ez a
jogviszony a közigazgatási jogból átkerül a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
jogába.
b. állam és külföldi gazdasági szereplő – külföldi gazdasági szereplő keresi meg
az államot engedélyért, vámcsökkentésért vagy bármi másért. Szintén
hierarchikus jogviszonyról van szó, mert az állam ezekben (iure imperii) a
közhatalom gyakorlójaként jár el és úgy ad engedélyt egy-egy ilyen
tranzakcióra. Ez is a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába.

Tehát 3 interakció különíthető el: állam és állam lép kapcsolatba, esetleg nemzetközi
szervezet; állam és gazdasági szereplő, ami lehet saját vagy külföldi. Ezeket a jogviszonyokat
tudjuk közjogilag megkülönböztetni.
Az államok további feladata, hogy meghatározzák a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
jogának feltételrendszerét, hogy kereteket biztosítsanak a gazdasági szereplők eljárásának,
ügyleteinek. Ilyen és ilyen feltételekkel lehet szerződést megkötni. Erre jogszabályokat alkot.
Ezeken belül járhatnak el. Ez tehát a közjogi rész.
Milyen részekből áll tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga? Közjogi és magánjogi!
És ez miért érdekes? Erre nem szokott válasz érkezni. Mert ez ritka, ritkán fordul elő,
hogy egy jogszabályanyagban egyszerre legyenek jelen közjogi és magánjogi
jogviszonyok! Ismerünk ezen kívül maximum hármat. És azokat esetleg fel lehet sorolni.
Magánjogi rész jellemzője: tehát a feltételek rendelkezésre állnak, ezeket meghatározták,
akkor a gazdasági szereplők eljárása, a szerződések megkötése és lebonyolítása szerepel itt.
Ezek mellérendelt jogviszonyok már természetesen. Itt is szerepet kaphat az állam, ha
mellérendelt szereplőként jár el. Semmivel nem illeti meg több jogosultság, mint bármelyik
másik gazdasági szereplőt. Itt zajlik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának lényege, a
szerződéses kapcsolatok.

Milyen módon lehet szabályozni ezeket a jogviszonyokat? Erre a jogviszonyok adnak

választ!

Milyen jogforrásokból áll a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga? Három részből

álla a jogforrási rendszer:
1. Nemzeti jogforrások
2. Nemzetközi jogforrások (regionális, univerzális)
3. Egyéb

1. Nemzeti jogforrás
a) Minden államnak van olyan szabálya, amit a lényeges külföldi elemet
tartalmazó gazdasági jellegű jogviszonyokra alkalmaz.
b) Ez általában azokban az államokban, ahol kereskedelmi jog van, az lehet.
Kicsit átalakítva abból a szempontból, hogy a határokon átnyúló szerződésekre
is megoldást nyújtson.
c) Ahol nincs kereskedelmi jog – mely államokban nincsen általában
kereskedelmi jog? Európa két legmeghatározóbb államában: Németországban
és Franciaországban van. Azokban az államokban van, ahol a kodifikációk
alkalmával a kereskedő réteg nem volt még olyan erős, hogy az érdekeit
érvényesíteni tudta volna, hogy azokat jogszabályba foglalják. Ahol ennek a
 rétegnek a megerősödésére később került sor, ők már el tudták érni, hogy külön
kereskedelmi jog jöjjön létre, ami a jogviszonyaikat szabályozhatja. Erre példa
Németország és Franciaország és ezeknek az államoknak a befolyási területe.
De pl.: a HGB-t, ami a német kereskedelmi törvénykönyv azt egy az egyben
átültették Japánban, csak előtte lefordították.
d) Magyarországon rendkívül érdekes a helyzet – ugyanis hasonlóan a közép-
európai államokhoz nálunk sincs kereskedelmi jog. A gazdasági
jogviszonyokra is a Ptk.-t kell alkalmazni, ami az 50-es évek végén született
meg. Milyen helyzetben született meg? A II. világháború befejezését
megelőzően Európát érdekszférákra, befolyási övezetekre osztották fel a
leendő győztes államok. Magyarország a szovjet érdekszférába került és ez
hosszú időre meghatározta fejlődését mind, gazdasági, mind társadalmi
szinten. 1947-ben a kommunisták választási csalással megszerezték a hatalmat,
amit megismételtek 1948-ban is. Hozzáláttak a társadalom és a gazdaság
átalakításához: államosítással és más hasonló módszerekkel. Államosítás:
elvonták a magántulajdont kárpótlás és kártalanítás nélkül. Ennek az lett a
következménye, hogy minden az államé lett. Ha bárki bármit vásárolt,
élelmiszert, ruhát az állammal kötötte meg a szerződést, mert ő árulta ezeket a
cikkeket. Ha valami probléma volt a szerződéssel, nem szerződésszerűen
teljesített az állami vállalat, akkor nem egy mellérendelt gazdasági szereplővel
találta magát szembe az állampolgár, hanem az állammal, és az állammal, az
állami vállalatokkal szemben kellett volna az ő szerződésből fakadó igényeit
érvényesíteni. Ez még ma sem egyszerű helyzet. Állam és állampolgár
viszonya a szerződések esetében nem változott semmit az ötvenes évek végén
sem. Amikor megalkották a Ptk.-t, akkor ezt az egyensúlyi eltolódást próbálták
valamilyen szinten helyrehozni. Az eladóra helyeztek még kötelezettségeket,
hogy nagyjából kialakuljon a mellérendelt viszony. Kicsit más formában
alkották meg a Ptk.-t, mint egy normális politikai, gazdasági környezetben
megalkották volna. A 60-as évek végén ráébredtek, hogy nem lesz jó a
gazdaságpolitika. Új gazdasági mechanizmus és, mivel a külkereskedelmi
tevékenység állami monopólium volt, csak állami vállalatok végezhettek
külkereskedelmi tevékenységet, de csak a szocialista országokkal a 60-as, 70-
es évekig. Ekkor rájöttek, hogy muszáj felvenni az imperialistákkal is a
kapcsolatot, mert különben vége mindennek. A 70-es években a Szovjetunió
rosszallása ellenére az NSZK-val gazdasági szerződést kötöttek. Fokozatosan
bővültek a gazdasági kapcsolatok a kapitalista államokkal. Azonban ez felvette
a kollízió lehetőségét, főleg azokban az esetekben, amikor a felek nem éltek
jogválasztással. Legfontosabb az ilyen szerződéseknél a jogválasztás,
joghatóság választás, hogy ne a fórum döntse el, hogy melyik jog alapján fog
eljárni, hanem a felek oldják fel maguk a kollíziót. Ha erre nem kerül sor:
Magyarország szállította az árut, a külföld jó márkával, svájci frankkal fizetett.
Magyarország volt az eladó, külföld a vevő. Ha nem éltek jogválasztással,
akkor mi alapján lehet a kollíziót feloldani? Ez a jellemző szolgáltatás elve.
Melyik fél nyújtja a jellemző szolgáltatást? Aki nem pénzt ad! Jellemző
 szolgáltatást nyújtó adásvételi szerződésnél az eladó, az pedig most a magyar
fél. Magyar félnek a jogát kellett alkalmazni, tehát a Ptk.-t, amit arra a
helyzetre alkottak meg és úgy, hogy az a vevőnek legyen jó az eladóval
szemben, mert az eladó volt az állam, a vevő pedig az állampolgár. Ezt a
jogszabályt alkalmazták a mellérendelt a nemzetközi szerződésekre is. Ebből
nyilvánvalóan a magyar félnek hátránya származott. Felismerték, hogy
változtatni kell a helyzeten! Alkottak egy új jogszabályt a határokon átnyúló
szerződésekre.
e) 1978. 8. tvr. – KPTK: a polgári törvénykönyv külgazdasági kapcsolatokra
történő alkalmazása – elnevezése. Olyan jogszabály, amely a határokon
átnyúló szerződések tekintetében elsőbbséggel bír. Az ilyen jogviszonyokra ezt
kell alkalmazni. Ha ez nem tartalmaz rendelkezést, akkor kisegítő jelleggel kell
a Ptk.-t alkalmazni. Ez a nemzeti jogforrás Magyarországon.

2. Nemzetközi jogforrások
1. Regionális
 regionális jelentése: szűkebb földrajzi területen alkalmazandó
jogforrások
 néhány ország érintett itt csupán
 1889 – Montevideói Egyezmény (Uruguay fővárosa, hegyet látok a
jelentése) – a Polgári- és Kereskedelmi jogi kollíziós szabályok
egységesítéséről
 1928 – Havannai Egyezmény – szintén a kollíziós szabályok
egységesítéséről
 1905 – az észak-európai államok szempontjából: Finnország,
Svédország, Norvégia, Dánia, Izland egyezménye nemzetközi
adásvétel szabályairól.
 1914 – az észak-európai államok egyezménye a kereskedelmi
utazókról.
 1962 – Egységes Kereskedelmi Kódex (UCC): Egyesült Államokban,
amely egységesítette a kereskedelmi szabályokat az egyes államok
között. 49 államban működik, egyetlen kivétel Lousiana, ahol a
francia jog van hatályban és ott a Code Civil szabályoz.
 1995-1999-2002: Európai Szerződésjogi Alapelvek (PECL): három
kötetben adták ki. Ez Landó nevéhez fűződik ő hívta össze és vezette.
Vizsgán kérdés: hány államból hívott Lando professzor tagokat a
bizottságba? – 10 tagállamból. Ahogy bővültek az országok, 1995-től
már 15 állam volt.

2. Univerzális:
 1897 – Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia – ami egy
nemzetközi szervezet, a kollíziós jogegységesítését tűzte ki célul és
ezzel foglalkozik.
  1926 – UNIDROIT – Nemzetközi Intézet a Magánjog
Egységesítéséért. Rómában van a székhelye. Nemzetközi szervezet.
Cél: egységesítsék a magánjogi szabályokat a határokon átnyúló
szerződések tekintetében. Miért van szükség az egységes jog
létrehozatalára? Első félév anyagát megnézni! Tranzakciós költség! Ezt
megkeresni! Hiszen a taranzakciós költségeket jelentősen csökkenti az
egységes jog, és elősegíti a határokon átnyúló szerződések megkötését
és lebonyolítását.
Mi fűződik a nevéhez?
 1964- Egységes törvény a nemzetközi adásvételről
(ULIS)
 1964- Egységes törvény a nemzetközi adásvétel
megkötéséről (ULFIS)
 1983- Egyezmény a nemzetközi adásvételnél
megvalósuló képviseletről
 1988- Nemzetközi pénzügyi lízing és faktoring
egyezmény
 1994- a legfontosabb instrumentuma: A Nemzetközi
Kereskedelmi Szerződések Alapelvei (UPICC)
nevezetű soft-law jellegű nemzetközi jogegységesítési
instrumentum – ezt nagyon szeretem hallani.
 Ezt átdolgozták 2004-ben és kiadták újra
 1966-ban UNCITRAL – Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi
Bizottsága – a jogegységesítés céljából
o 1974 – New Yorki Elévülési Egyezmény
o 1978 – Hamburgi Egyezmény a tengeri árufuvarozásról
o 1980 – az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerződéseiről
szóló ENSZ egyezmény (Bécsi vételi egyezmény).
Vajon mért pont Bécsben volt az aláírás? Mert Bécsben
van a helyszíne.
o 1982 – a nemzetközi választott bíráskodás eljárásjogi
szabályairól egy egyezmény
o 1985 – mintatörvény a nemzetközi kereskedelmi
választott bíráskodásról – 1994-es magyar választott
bírósági törvényt is ez alapján alkották meg.
3. Egyéb jogforrások
a) Nemzetközi kereskedelmi szokás: jellemzői – egy jól meghatározható
földrajzi területen alkalmazzák (kikötő, gazdasági centrum); nincs írásba
foglalva, és ennek következménye, hogy nehezen bizonyítható; automatikusan
a szerződés részét képezi – tehát nem kell külön kikötni. Regionális jogforrás
b) Nemzetközi kereskedelmi szokvány: univerzális jogforrás; írásba foglalják;
könnyen bizonyítható; ha a felek választják, akkor lesz a szerződés része. Az
elhatárolás minimumkérdés a vizsgán!
Szokvány: egy bizonyos időpillanatban írásba foglalt szokás! Úgy kell
elképzelni, mintha lefényképeznék a szokást – átvitt értelemben, és írásban
 megjelentetik. Szokványgyűjteményben adják ki. A nemzetközi
kereskedelmi feltételek a legfontosabb szokványgyűjtemény! Rövidítve
INCOTERMS! Ebből nagyon fel kell készülni!
c) Felek között kialakult gyakorlat. Mi a különbség a szokás és a gyakorlat
között? A szokás általában érvényesül, a gyakorlat pedig mindig meghatározott
gazdasági szereplők viszonyában; csak az ő szerződéseikkel kapcsolatban
érvényesül azon kívül nem.
d) ÁSZF – amit a gazdasági szereplők alkalmaznak. Ezek összeütközhetnek vagy
nem. Az összeütközésre megvannak a speciális szabályok.
- hosszú távú alkalmazásra szánják őket,
- a másik fél, akivel szemben alkalmazzák, nem működik közre a
feltételek kialakításánál és
- több szerződésre való alkalmazásnak az igényével jön létre.
e) európai szerződésjogi alapelvek (NGO-k) és
f) Unidroit, mint modell törvények is ide sorolhatók! Kvázi mintatörvény, de
ez sem állam alkotta jog. Annyi a különbség a két instrumentum
megalkotásában, hogy az európai szerződésjogi bizottság nem államok által
létrehozott szervezet, addig az unidroit államok alkották meg.

Lex Mercatoria – kereskedők joga

Nem állami szerv, vagy nemzetközi szerv által alkotott jogforrások összessége.
Organikusan létrejött, folyamatosan változik, bővül. Mivel nem államok alkották, így a
nemzeti bíróságok nem is alkalmazzák. Mivel a nemzeti bíróságoknak alkotmányba foglalt
kötelezettségük, hogy a saját államuk jogszabályait kell alkalmazni. Ez alól egy kivételt
ismerünk! Melyik az? Akkor, ha kollíziós szabály folytán külföldi szabály alkalmazását írja
elő, felmentést kap a fórum, hogy a saját államának a jogát alkalmazza, és akkor van
lehetősége külföldit alkalmazni.
Mi alkalmazza akkor a Lex Mercatoriat? A kereskedelmi választott bíróságok! A választott
bíráskodás az, ami értelmezi, formálja, és így ott lehet a lex mercatorianak értelme és
jelentősége.
Mi tartozik ebbe? Nem állam, nemzetközi szervezet által alkotott jog, tehát valami ezen
kívüli kell, hogy beletartozzon! Miből áll?
a) nemzetközi jogegységesítési instrumentumok – ebbe tulajdonképpen a
három legfontosabb instrumentum tartozik bele: Bécsi Vételi Egyezmény,
UNIDROIT Nemzetközi Kereskedelmi Szerződések Alapelvei; Európai
Szerződésjogi Alapelvek – Ezek a legelterjedtebb instrumentumok.
Ellentmondás, hogy azt mondtuk a lex mercatoria nem nemzetközi szervezetek
által alkotott, de ezek az instrumentumok viszont igen. De ez itt
megbocsátható, hiszen ezek az instrumentumok olyan szorosan kapcsolódnak a
nemzetközi gazdasági élethez és az arra alkalmazandó joghoz, hogy ez is a lex
mercatoria keretébe sorolandó. Elsődlegesen az UNIDROIT Nemzetközi
Kereskedelmi Szerződések Alapelvei nevezetű soft-law jellegű nemzetközi
jogegységesítési instrumentumot
b) Választott bíróságok joggyakorlata – mi más fejleszthetné jobban, mint ami
alkalmazza azt! Ez a legfontosabb
c) Nemzetközi kereskedelmi szokás és szokvány – ezt már megbeszéltük
 d) A felek közötti kialakult gyakorlat
e) ÁSZF-ek, amit a felek szintén a szerződéses kapcsolataiban alkalamaznak
f) A szerződésjog legfontosabb alapelvei – ebbe néhány vizsgázónak beletörik a
bicskája. Legalább hatot tudni kell!
1. jóhiszeműség és tisztességes eljárás – mindennek ez a
kiindulási alapja
2. szerződési szabadság elve – azzal és akivel, amikor akarok (ezt
áthágták)
3. együttműködési kötelezettség
4. tájékoztatási kötelezettség – megkötéskor, lebonyolításkor
5. pacta sunt servanda
6. clausula rebus sic stantibus

1988-as választott bírósági eset kapcsolódik ide: Compania Valenciana – lényege: a felek
nem éltek jogválasztással, és ebből a választott bíróság azt szűrte le, hogy a felek negatív
jogválasztást alkalmaztak – aki megkapja a lec mercatoriat, annak ezt is kell mondani. Az,
hogy a felek egyetlen nemzeti jogot sem választottak, ezzel a felek szándéka arra irányult,
hogy azokat kizárják, lemondjanak a nemzeti jog alkalmazásáról. Tehát a lex mercatoria
alkalmazása volt a felek szándéka a választott bíróság okfejtése szerint.
Ezzel zárul a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának jogforrási rendszere, ami nincs
benne a könyvben. Az általános részt csak előadásból érdemes tanulni.

Három jogegységesítési instrumentum összehasonlítása!

Bécsi vételi egyezmény UNIDROIT Európai Szerződésjogi
Nemzetközi Alapelvek
Kereskedelmi
Szerződések
Alapelvei

Évszámok 1980 1994, 2004 1995, 1999, 2002

Hatókör Univerzális: világszerte Univerzális Regionális: egy
globálisan felhasználható régióban, Európában
használható fel
Forma Nemzetközi egyezmény: Modelltörvény Modelltörvény
tehát ez egy nemzetközi
jogi jogforrás, amely
gazdasági célú
szerződéseket
szabályozza. Amely a
szerződéskötést
egyszerűsíti.
Kötelező-e? Igen, hiszen nemzetközi Nem. Miért Sof-law jellegű
egyezmény, azt az nem? Soft-law
államok átültetik a belső jellegű, akkor
jogba (1987. évi 20. tvr. alkalmazzák, ha
implementálta a magyar a felek így
jogba) döntenek
Mit szabályoz? Adásvételi szerződést Szerződésjog Szerződésjog általános
szabályoz – egyetlen általános rész: rész
különös részi létrejötte,
szerződéstípust szabályoz hatálya, ajánlat,
elfogadás,
érvényesség,
teljesítés
Kik számára Kizárólagosan gazdasági Szűk értelemben Is-is. Mind
készült? szereplők számára és tág professzionális
készült értelemben vett gazdasági szereplők
gazdasági számára, mind nem
szereplők ilyenek számára is.
számára is. Is-is. Határokon átnyúló
Akár a ügyeknél választható
magánszemélye
k egymás közötti
jogviszonyaira
is, ha választják.
Hogyan lesz a 1. jogválasztással kikötéssel kell Kikötés
szerződés része? 2. nem az meghatározni,
egyezményre akkor is
hivatkoznak, alkalmazható, ha
a felek a lex
hanem valamely
mercatoriara
állam jogára, hivatkoznak.
amely részese az Választott
egyezménynek bíróság
3. semmire nem alkalmazhatja.
hivatkoznak, de
az eljáró fórum
alkalmazza a
kollíziós szabályt,
amely olyan állam
jogát hívja fel,
amely részese az
egyezménynek
Belső Nem! Csak lényeges Olyan széles Nem, csak ha lényeges
jogviszonyokra külföldi elemnél, de körben, hogy külföldi elem van benne
alkalmazhatóak- akkor sem mindig. még akkor is, ha
e? nincs lényeges
külföldi elem
benne.
Hogyan alkották Akkor létező 3 Univerzális: 1981-től indult a
meg? Miből jogrendszer: figyelembe bizottság munkája,
merítettek? kontinentális, angolszász, próbáltak venni amelyben az államok
szocialista jogrendszer. minden legtekintélyesebb
Ezt a hármat vették jogrendszert. jogtudósai vettek részt.
figyelembe, és ebből Olyan 1995-re alkották meg az
próbáltak olyan mértékben első részt. Az akkoriban
szabályozást, ami mind a szintetizálták, részes államok
háromra elfogadható hogy nem megoldásait vizsgálták:
lehet. De az angolszász vezethető vissza, elsősorban kontinentális.
volt főszerepben. hogy honnan Felismerhetőek a
származik. Cél: megoldások, le van írva,
minél hogy az egyes államok
szélesebben hogyan szabályozzák.
alkalmazzák.

Felismerhetőek-e Igen Nem Igen

források?
Milyen formában Csakis jogszabály Normaszöveg 1. Normaszöveg
alkották meg a található. Puszta kicsi indoklás és 2. Indoklás
normaszövegeket normaszöveg még jogesetek is 3. Jogesetek
? megtalálhatók, 4. részletezése az
amelyen egyes nemzeti
keresztül szabályoknak
rávilágít a
normaszöveg
alkalmazására
Október 14. – Harmadik konzultáció
Értékpapírok
Felosztása mindenki számára ismert, ugyanaz, amit kereskedelmi jogból megtanultak:
pénzpapírok, árupapírok és tagsági jogot megtestesítő értékpapírok.
Miért fontosak az árupapírok? Mert azok megtestesítik az árut, pontosan úgy rendelkezhet
vele, mintha az áru lenne nála. Miért fontos ez? Mert az áru éppen máshol van valamilyen
okból (pl.: fuvarozzák, közraktárban letétbe helyezték) nem vonják ki a forgalomból, akkor is
a gazdasági élet része marad az áru. El lehet adni, el lehet zálogosítani.
Legfontosabb árupapír a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában a hajóraklevél. Bill of
leading (B/L a rövidítése). Hármas funkciója van: (alapvető kérdés!)
1. bizonyítja, a fuvarozási szerződés megkötését, bizonyítja, hogy létrejött a
szerződés a megbízó és a hajós társaság között
2. bizonyítja az áru átadását, átvételét – átvételi elismervényként is szolgál,
akinél nála van a hajóraklevél, mondhatja
3. áru feletti jogot megtestesítő értékpapír – rendelkezhet vele, eladhatja,
megterhelheti – ez a legfontosabb funkciója

Számos fajtája van:

 lehet névre szóló hajóraklevél, amikor fel van tűntetve, hogy kit illet meg,
 de lehet forgatható hajóraklevél is: az veheti át az árut, akit az értékpapír hátoldalán
lévő forgatmányok egységes láncolata igazol.
  Forgatható és bemutatóra szóló hajóraklevélről is beszélhetünk: amikor nem történik
semmi, akinél a hajóraklevél van, az rendelkezhet az áruval.
 Attól függően, hogy az áru átadásakor a hajós társaság mit látott, tehát külsőleg,
mennyiség, minőség, csomagolás szempontjából mit látott – ettől függően lehet tiszta
(clean) vagy záradékolt (claused – záradékkal ellátva)

Fontos szerepe van a fizetési ügyletek tekintetében is. Például az akkreditív esetében. Ugyanis
ekkor a bank csak akkor fog fizetni, ha clean a hajóraklevél.
Kiszolgáltatási jegy (D/O) – soha nem szerepelhet a hajóraklevéllel együtt. Mi a
különbség a kettő között? Ömlesztett áruk esetében szoktak ilyen kiállítani (szén, kőolaj),
amikor az látszik szükségesnek, hogy részletekben akarják értékesíteni az út során. Nemcsak
egy helyen, hanem bizonyos helyeken.
Közraktári jegy – ami mindenki előtt ismert, jól megtanulták, funkcióit, részeit,
felhasználhatóságát át kell ismételni – kérdezni fogjuk.

Szerződések
Két nagy csoportba oszthatjuk
1. Főszerződések csoportja – olyan szerződések sorolandók, amelyek gazdasági
funkciójukat magukban hordozzák. Abból a célból kötik meg a szerződéseket, mert azt
a gazdasági célt akarják megvalósítani, amelyeket ezek által a szerződések által el
lehet érni.

a. Adásvételi szerződés – a legfontosabb szerződés

b. Nagy berendezések szállítása és szerelése – összetett, komplex és sajátos
c. Technológia- és ismeretátadásra vonatkozó szerződések – sok ismerős
tartozik ide. PL.: licencia szerződés, franchise szerződés, kooperációs
szerződés, know-how. Adnak át technológiát és egyúttal annak a
működtetéséhez szükséges ismereteket is. Mondjuk a know-how esetében csak
technológia. Lízingszerződés is ide tartozik. Fontos, hogy honnan jött!
Gazdasági társaságok forráshiányuk áthidalására eszközöket lízingelnek, mert
nem tudják megvásárolni. Ezeknek a működéséből származó haszonból fizetik
a lízingdíjakat.

2. Járulékos vagy mellékszerződések – jellemzőjük, hogy a gazdasági céljuk a

főszerződések megvalósulásának elősegítése. 3 csoportot tudunk megkülönböztetni:

a. az áru továbbításával kapcsolatos szerződések – más szóval a fuvarozási

szerződések. Nemzetközi fuvarozásról van szó, amelynek saját jogforrásai
vannak: az árut nagy távolságokra kell eljuttatni és ez nem mindegy, hogy
milyen módon teszik meg.
 közúti
 vasúti
 légi
 vízi: tengeri és folyami
 multimodális fuvarozás: amikor ezeket a fuvarmódokat kombinálják
(vasúti és légi, vagy vasúti és közúti)
 b. nemzetközi fizetési módozatok – ha az eladó és a vevő messze van
egymástól, akkor az ellenérték kiegyenlítése is nehéz.
 átutalás – nem nyújt biztonságot az eladó szempontjából
 inkasszó – beszedési megbízás, de még ez sem nyújt biztonságot, ha
nincs a számláján pénz
 okmányos meghitelezés, azaz akkreditív – a legmegnyugtatóbb
c. piacszervező szerződések – ezen belül is az ügynöki és a forgalmazói
szerződés

Adásvételi szerződés
 egységesítésének gondolata már régen felmerült
 már a 19. század végén felmerült az egységesítés és mind az UNIDROIT és az
UNCITRAL foglalkozott vele
 végül az UNCITRAL égisze alatt tudott megvalósulni 1980-ban, hiszen akkor
fogadták el az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerződéseiről szóló ENSZ egyezményt!
 az egységes jog megteremtése és kialakítása sokkal egyszerűbb a kevésbé fontos
szerződések esetében, hiszen az államok nem ragaszkodnak annyira szuverenitásuknak
ahhoz a részéhez, ami azt szabályozza, azt teszi lehetővé számukra, hogy bizonyos
élethelyzeteket ők határozhassanak meg.
 ha egy állam csatlakozik a bécsi vételi egyezményhez, akkor lemond arról, hogy a
határokon átnyúló szerződésekkel kapcsolatos szabályokat ő határozza meg
 hiszen a bécsi vételi egyezmény a jogrendszere részévé válik, és így azt kell
alkalmazni a határon átnyúló szerződéseknél
 tehát ez egy kicsi visszalépés az állam részéről a szuverenitás tekintetében
 de a gazdasági szereplők tekintetében lehet, hiszen úgy köthetnek szerződést, hogy ne
legyen probléma a jogválasztással
 érdeke fűződik tehát az államoknak ahhoz, hogy csatlakozzanak a szerződéshez, így
ösztönözve a belső piaci szereplőket a kilépésre a piacon kívülre és a gazdaság
élénkítésére, ezzel az államot extra bevételhez juttassák
 hiszen az egységesítésnek is gazdasági célja volt

Sajátossága, hogy az eladó átadja az árut, a vevő átveszi az és megfizeti a vételárat.

Áru fogalmát a bécsi vételi egyezmény nem határozza meg. Áru: ingóság, energia, szoftver,
áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír. Ezeket nevezhetjük árunak. Így
látjuk, hogy az ingatlan nem áru nemzetközi adásvétel szempontjából. Fontos, hogy a bécsi
vételi egyezmény nem határozza meg a fogalmát! Fontos, hogy a jogszabály szöveget is
olvassuk, többször, próbáljuk megérteni. A bécsi vételi egyezmény a legfontosabb része a
tárgyunknak.
Adásvétel esetében milyen olyan ügyleteket tudunk megkülönböztetni, ami nem színtiszta
adásvétel, hanem az adásvétel és a csere kombinációja:
1. kompenzációs ügylet: az áruszállítás ellenértékét áruval egyenlítik ki devizamozgás
nélkül. Nincs semmiféle pénzmozgás. Áru áll szemben áruval.
2. kapcsolt ügylet: itt már szóba kerül devizafizetés. Egyrészről kompenzációs ügyletről
van szó, amit devizafizetéssel is kombinálják.
3. adresszációs ügylet: klíring elszámolás keretében bonyolódó kapcsolt ügylet.
 4. barter ügylet: árukapcsolásos ügyletnek is hívhatjuk, azt jelenti, hogy egyenlő értékű
áruk cserélnek gazdát devizamozgás nélkül, de a szerződő felek bizonyos
devizaösszeget letétként elhelyeznek letétként az ügylet biztosítéka érdekében. Nem
mondhatjuk, hogy csak áru áll szemben áruval, mert bizonyos mennyiségű devizát is
kapcsolnak az ügylethez, ami csak akkor szabadul fel, ha az ügylet problémamentesen
lebonyolódott.
5. reexport ügylet: az adott árut rögtön a beérkezése után rögtön egy 3. országba
exportálja a vevő. Mi ennek az értelme? Miért nem lehet egyből odavinni? Gazdasági
embargó, blokád kikerülése. Az árut eljuttatják egy olyan országba, ahol nincs
embargó és onnan juttatják el az embargó sújtotta országba.
6. switch ügylet: a devizaárfolyamok közötti különbözet kihasználására jön létre.
Magyarul árfolyamnyereséget érjenek el adásvételi szerződéssel kombinálva.

Szabályrendszere
1980. április 11-én kötötték meg. Hat állam írta alá, köztük Magyarország is. 1988. január 1-
én lépett hatályba. 1987. évi 20 tvr. hirdette ki Magyarországon. Most kb. 77 állam a részese.
Folyamatosan bővül a résztvevők sora. Európában a legnagyobb hiányzó: Nagy Britannia,
Írország, Portugália. Globálisan nincs benne Brazília. De egyébként minden lényeges állam
csatlakozott hozzá
Nemzetközi jogi jogforrás, hiszen a nemzetközi jog szabályai szerint az államok nemzetközi
egyezményt hoztak létre, amelyhez lehet csatlakozni.
Területi hatály: akkor alkalmazható, ha lényeges külföldi elem van a jogviszonyokban, de itt
még ez sem elegendő, hogy eltérő honosságú gazdasági szereplők kössenek szerződést. Kell
még az is, hogy ezek telephelye különböző részes államokban legyen. Ha egy német és
francia cég akar szerződést akar kötni, de mindegyik telephelye Németországban van, akkor
az egyezmény nem alkalmazható.
Személyi hatály: eltérő honosságú gazdasági szereplők kössék meg (akik rendszeresen,
üzletszerűen, haszonszerzési céllal kötnek ilyen szerződést)
Tárgyi hatály: adásvételi szerződésekre lehet alkalmazni! CSAK! Negatíve határozza meg a
tárgyi hatályát. Ez azt jelenti, hogy azokat sorolja fel, ami nem tartozik a szabályozása alá:
1. olyan szerződések, amelyek tárgya: személyi, családi, háztartási szükségletek
kielégítése érdekében kötnek meg
2. amelyeket árverés, aukció keretében kötnek meg
3. ami végrehajtáson vagy hatósági intézkedésen alapul
4. amelyek tárgya kötvény, részvény, értékpapír, pénz. Azonban a hajóraklevél, mint
értékpapír hatálya alá tartozik? Mivel áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő
értékpapír, így vonatkozik rá. Hiszen az az árut helyettesíti
5. olyan szerződés, amelynek tárgya légi vagy vízi jármű illetőleg a villamos energia

El kell határolni, ami részben adásvételi szerződés, vagy annak tűnik. Aki gyűrűt rendel az
milyen szerződést köt? Vállalkozási szerződés vagy adásvételi szerződés? Vállalkozási
szerződésnél a megrendelő adja azt a dolgot, amit a vállalkozó átalakít és adja vissza.
A bécsi szerződésnél pontosan a vállalkozási szerződést kell elhatárolni az adásvételitől. A
legfontosabb szempontja az elhatárolásnak, hogy a megrendelő adja a dolgot vagy nem. Ha a
vállalkozó szerzi be a dolgot, amit fel kell dolgozni, akkor az adásvételi szerződés.
Az adásvételi szerződést a munkaszerződésektől is el kell határolni, még pedig oly módon,
hogy akkor munkaszerződés, hogyha a szerződés teljesítése túlnyomórészt munkából áll, ha
nem akkor adásvételi szerződés.
Nem foglalkozik a bécsi vételi egyezmény a tulajdonjog átszállásának szabályaival. Mikor,
hogy, melyik fázisban száll át. Nem foglalkozik az érvényesség kérdésével sem. Végezetül
nem foglalkozik a termékfelelősség szabályaival sem. Vajon miért nem? Ezt is
megkérdezem. Mert sokkal nehezebb lett volna elfogadtatni a szerződést, ha ilyen lényeges
szabályokat is egységesíteni akart volna. Mert ez súlyosabban érintette volna a
szuverenitásukat. És nem csatlakozott volna ehhez ennyi ország. Ezeket minden állam saját
szabályozása fogja eldönteni, vagyis az alkalmazandó jog, ha választanak ilyet.
Hogyan nyer alkalmazást a bécsi vételi egyezmény? Három féle módon:
1. konkrétan választják, hivatkoznak rá
2. ha egy állam jogát választják, és az részese az egyezménynek
3. nem élnek jogválasztással és a fórum kollíziós szabálya egy olyan ország jogára,
amely részese az egyezménynek és így a kollíziós szabályok miatt lesz alkalmazandó
az egyezmény.
Ez akkor is így van, ha nem mindkét vél részese az egyezménynek. Pl.: Nagy
Britannia és Németország. Német eladó, angol vevő nem élnek jogválasztással. A
fórum a Róma I. rendeletet alkalmazza a kollízió feloldása érdekében. A Róma I. azt
mondja, hogy jellemző szolgáltatást nyújtónak a joga lesz az alkalmazandó. Ekkor a
bécsi vételi egyezményt fogják alkalmazni.

Értelmezés kérdése nagyon fontos! Mivel jogegységesítési instrumentum, ezért nem lehet
pontos szabályozást várni. Abból a célból, hogy sok állam számára elfogadható legyen. Ennek
ára, hogy nem vállalhat széleskörű, átfogó szabályozást. Ezért felvetődnek értelmezési
problémák. Szempontok:
1. Figyelemmel kell lenni annak nemzetközi jellegére – ez azt jelenti (meg fogom
kérdezni), hogy nem lehet a nemzeti szabályok alapján értelmezni. Miért nem? Mert
más célból alkották meg, más jogviszonyok szabályozása érdekében alkották meg.
Más a célja.
2. Egységesen kell értelmezni – meg kell próbálni egységesen értelmezni
3. Jóhiszeműen kell értelmezni ezeket a szabályokat.

Hogyan mehet végbe az értelmezés? Elsődlegesen a bécsi vételi egyezmény elfogadásának

alapjául szolgáló elvek segítségével, és ha ez nem vezet eredményre, akkor a kollíziós
magánjog által felhívott jogrendszer szabályai szerint. Pl.: Nemzetközi Kereskedelmi
Szerződések Alapelveit is segítségül lehet hívni (7. cikk)
11. cikk: formaszabadságot határozza meg – szóban, írásban, ráutaló magatartással is
meg lehet kötni. DE voltak olyan államok, amelyek előírták, hogy a gazdasági szerződéseiket
csak írásban lehet megkötni érvényesen. Ha ilyen államok csatlakoztak az egyezményhez,
akkor ellentmondás jött létre saját joguk rendelkezései és az egyezmény rendelkezései között!
Az ilyen államok fenntartást fűzhettek az egyezményhez, amiben azt mondták, hogy az ő
gazdasági szereplőjük szempontjából csak írásban lehet megkötni az adásvételi szerződést. Ez
a fenntartás a 12. cikkben található jog. Ez az egyezmény egyetlen KÓGENS szabálya.
Ebből az következik, hogy ettől nem térhetnek el. És még azt is jelenti, hogy az egyezmény
többi szabálya diszpozitív attól el lehet térni! A főszabály a diszpozitivitás.
25. cikk: alapvető szerződésszegés fogalma. Ez egy ismeretlen kifejezés számára, mert a
kontinentális szerződésjog ilyet nem ismer. Ez angolszász jogintézmény, ahová a skandináv
jogból került át. A másik fogalom, amit kívülről kell tudni!
Alapvető szerződést követ el az a fél, aki a másik felet jelentős mértékben
megfosztja attól, amit a szerződéstől jogosult volt elvárni, kivéve, ha a
szerződésszegő fél nem látta előre, és egy másik, hozzá hasonló ésszerűen
gondolkodó személy, azonos körülmények között sem látta volna előre ezt a
következményt.
Amit ezzel kapcsolatban meg kell jegyezni: megfosztja – elfelejtik vizsgán mondani. A
szerződésszegés a másik félnél érdekmúlást jelent, nem fűződik érdeke ahhoz, hogy teljesítse
a szerződését. Nincs érdeke póthatáridő tűzérésére, mert rendkívüli szerződésszegést követett
el. Ami miatt megfosztotta attól, amit jogosult volt elvárni a szerződésétől, ennek a szankciója
azonnali és feltétlen elállás. Ez a jogkövetkezménye az alapvető szerződésszegésnek.
A közönséges szerződés esetében póthatáridőt kell a teljesítésre szabni, ott még nincs
olyan súlyos szerződésszegésről szó, ami érdekmúlást eredményezni. Lehetőséget kell
biztosítani, hogy ha még nem is határidőben, de szerződésszerűen teljesíthessen.
Akkor mentheti ki magát a szerződésszegő fél:
1. ő nem látta előre – szubjektív feltétel, de ez nem elegendő a következmények
mentesülése alól
2. ésszerű személy kategóriája – (ÉS) konjunktív feltétel. Angolszász jogban ismert
kategória, annak fele meg: általában elvárható módon jár el. Olyan döntéseket hoz,
amit az esszészerűen gondolkodók szoktak - ez egy objektív feltétel
3. hozzá hasonló – olyan ismeretekkel, kvalitásokkal, iskolázottsággal, gyakorlattal stb.
rendelkezik – objektív feltétel szubjektivizálása. A szerződésszegő félhez hasonló
ésszerűen gondolkodó személy. Megpróbálják hozzá kapcsolni az ésszerűen
gondolkozóhoz.
4. azonos körülmények között – kell a személynek a döntését meghozni, illetve előre
látni vagy nem látni. Az ésszerűen gondolkozó személy, aki hasonló a
szerződésszegőhöz, azonos körülmények között sem látta volna előre, akkor mentesül
a szerződésszegő. Ha látni kellett volna a fórum szerint, akkor nem mentheti ki magát.
Pontosan abban a helyzetben kell szimulálni, mint amilyenben a szerződésszegő volt.
Szárazság, hóvihar, áramszünet. Ez szintén szubjektivizálja azt a kritériumot, hogy egy
ésszerűen gondolkodó személynek előre kellett volna látnia.

35. cikk: a szerződésszerű teljesítés szabályait határozza meg. Egyrészről meghatározza

pozitívan és negatívan is, hogy milyen teljesítés nem szerződésszerű.
Főszabály: akkor szerződésszerű a teljesítés, ha megfelel a szerződésben foglaltaknak
mennyiség, minőség és csomagolás szempontjából.
Ha a szerződésben nem határozzák meg, hogy mi tekinthető szerződésszerűnek, akkor
főszabályként nem szerződésszerű a teljesítés, kivéve, ha megfelel a kritériumoknak:
1. az áru megfelel annak az általános célnak, amire hasonló árukat használni
szoktak
2. megfelel annak a speciális felhasználási célnak, amiről az eladó a vevőt
tájékoztatta
3. megfelel a vevő részére átadott, bemutatott mintának
 4. illetőleg oly módon van elhelyezve vagy csomagolva, ami hasonló áruknál
szokásos, ilyen szokás hiányában pedig alkalmas az áru állagának megóvására.

Ez a négy feltétel érvényesülése esetén beszélhetünk szerződésszerű teljesítésről.

Miért mondja azt az egyezmény, hogy ha a felek nem határozzák meg, akkor az főszabályként
nem szerződésszerű? Addig, amíg nem bizonyítják a szerződésszerűséget, addig az a vélelem,
hogy nem szerződésszerű a teljesítés. Miért van ez így? Általában az eljárásjogokban az a
főszabály, hogy az bizonyít, aki valamit állít. Ha megérkezik a vevőhöz az áru 1 hónap után, ő
látja, hogy mennyiség, minőség vagy csomagolás miatt nem jó az áru, akkor ő az eladóhoz
fordul, hogy nem szerződésszerű az áru, ami megérkezett. Azt mondja az eladó, hogy minden
rendben volt. Ebben az esetben a vevőnek kéne bizonyítani, hogy az eladó nem
szerződésszerűen teljesített. Azonban azzal, hogy az egyezmény azt mondja, hogy
főszabályként nem szerződésszerű az áru, ezzel a bizonyítási teher megfordul, és az
eladónak kell bizonyítania. Ezt a négy dolgot kell bizonyítani, elegendő egyet bizonyítani.
Pontosan abból a célból, hogy az eladónak egyszerűbb és ésszerűbb teljesítenie.
A bizonyítási teher megfordul! Akkor, ha egyébként a felek nem rendelkeztek a felek arról,
hogy milyen esetben szerződésszerű a teljesítés.
55. cikk: jól lehet nincsen ár meghatározva a szerződésben, azért még érvényesen kell
elfogadni és a szerződést. A bécsi vételi egyezmény az elején meghatározza, hogy a
szerződéshez szükséges az áru és az ár meghatározása! Milyen áron veszi meg, és adja el.
Nemzetközi egyezményről van szó, és az a cél, hogy minél szélesebb körben érvényesüljön az
egyezmény, illetőleg az egyezménnyel kapcsolatos szerződések. Nem baj, ha nem derül ki
pontosan a vételár – ez nem baj, ekkor a szokásos piaci árat kell figyelembe venni.
Érvényesnek kell elfogadni a szerződést.
75. cikk: fedezeti ügylet
Két fajtája van: ez a kettő a fedezeti ügylet
1. fedezeti vétel: az alapszerződésnek a vevője nem jut hozzá az áruhoz a másik fél
alapvető szerződésszegése folytán. De neki szüksége van az árura, neki is szerződéses
kötelezettsége van vele kapcsolatban, és az árut máshonnan kell beszereznie. Erre
rövidebb ideje van, ami már drágább. Itt egy vételárbeli különbség lesz, és érheti a
vevőt még más kár is. Az árkülönbözetet, és az ezzel kapcsolatban felmerült kárát és
minden egyéb költséget az eredeti eladótól követelheti!
2. fedezeti eladás – eladói oldalon állt, de nem vették meg tőle az árut. Alacsonyabb
áron tudta eladni az árut. A különbözetet, hátrányt érvényesítheti az eredeti vevővel
szemben.

Ezzel lezártuk az egyezményt. Csak a legfontosabb részeket említettük. Tessék elolvasni.

New Yorki Elévülési Egyezmény

 1974
 UNCITRAL alkotta meg ezt is (jogforrásoknál beszéltünk róla)
 Miért fontos ezzel foglalkozni az elévülés szabályaival? A bécsi vételi egyezmény
ezzel nem foglalkozik.
 Mégis fontos rögzíteni, hogyha valakit bizonyos követelés illet meg azt mennyi ideig
érvényesítheti
 általános elévülési idő: 4 év a követelés megnyíltától számítva
 Ha akadályoztatva van a jogosult, hogy érvényesítse a követelést, ezt figyelembe kell
venni: az akadály elhárultától 1 év (szubjektív határidő)
  Jogvesztő határidő: 10 év. Ez azt jelenti, hogyha 10 éven keresztül nem érvényesítette
a követelését, akkor azt már semmilyen formában nem érvényesítheti.
 Elévülés megszakadása, ami azt jelenti, hogy újból indul:
1. ha a jogosult peres eljárást vagy ennek minősülő eljárást indít, akkor
megszakad az elévülés
2. ha a felek szerződésében választott bírósági klauzula volt és a jogosult ehhez
fordul
3. ha a kötelezett ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indul
4. ha a követelést elismeri írásban a kötelezett

INCOTERMS szabályrendszere
 1936 első alkalommal – és azóta több alkalommal
 szokványgyűjtemény
 ICC – a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (nemzetközi érdekképviseleti szervezet,
székhelye: Párizs)
 most adták ki az új verzióját 2010-eset
 mi a 2000-eset írjuk fel és ehhez képest nézzük meg a 2010-eset
 a régi klauzulákat is éppen úgy lehet alkalmazni
 klauzula vagy paritás – ezt a két kifejezést lehet a szokványokra alkalmazni
 4 csoportba oszthatóak az incoterms szokványai: E, F, C, D csoportba (ezek az angol
rövidítésből származnak)
 az E klauzulánál a legkevesebb az eladó kötelezettsége, és a D tartalmazza a legtöbb
kötelezettséget; ezzel szemben természetesen a vevő kötelezettsége pont fordítva alakul, a D
a legjobb számára és az E tartalmazza a legtöbb kötelezettséget a tekintetében.

E klauzula F klauzulák C klauzulák D klauzulák

EXW – Ex works FCA – Free Carrier CFR – Cost and DAF – Deliverd at
Freight Frontier
FAS – Free alongside CIF – Cost Insurance DES – Deliverd ex
Ship and Freight Ship
FOB – Free on CPT – Carriage Paid DEQ – Deliverd ex
Board To Quarry
CIP – Carriage and DDU – Deliverd
Insurance Paid To Duty Unpaid
DDP – Deliverd Duty
Paid
EGYPONTOS KÉTPONTOS EGYPONTOS
KLAUZULÁK KLAUZULÁK! KLAUZULÁK
Érkezési Indulási klauzula Érkezési

EXW – Ex works
 üzemből szállítva – ezt jelenti
 a vevő elmegy az áruért és az eladónál átvesz székhelyén, telephelyén. Semmi fontos
és érdekes nincs benne
 ott száll rá a kárveszély
  az egész incoterms lényege, hogy meddig viseli a fél az áru fuvarozásának a
költségeit, és hol száll át a kárveszély!
 Ha ez a két dolog egybeesik: tehát addig viseli az egyik fél a költséget, amíg rajta
nyugszik a kárveszély azokat 1 pontos klauzuláknak hívjuk. De van olyan is, hogy
elválik egymástól: ezek lesznek a kétpontos klauzulák
 az E egypontos klauzula

FCA – Free Carrier

` Költségmentesen a fuvarozónak – ezt jelenti
` az eladó eljuttatja egy bizonyos helyre az árut és ott átadja a vevő által kiállított
fuvarozónak
` és itt száll át a kárveszély
` légifuvarozásnál

FAS – Free Alogside Ship

` költségmentesen a hajó oldalához
` az eladó elviszi az árut a meghatározott kikötőbe, és lepakolja a meghatározott hajó
mellé
` ott száll át a kárveszély és addig viseli a költségeket

FOB – Free on Board

` Költségmentesen a fedélzetre
` Ugyanaz, mint az előző, csak a fedélzetre tesz az árut
` Akkor száll át a kárveszély, amikor az áru áthalad a hajó korlátján!

CFR – Cost and Fraight

 költség és fuvardíj
 az eladó megköti a fuvarszerződést és ki is fizeti azt
 de a kárveszély már átszáll, amikor átadja az árut
 elválik egymástól a költségviselés és a kárveszély

CIF – Cost Insurance and Fright

 Ugyanaz, mint a CFR csak biztosítással
 biztosítás mindig annak jó, aki a kárveszélyt viseli, tehát ez a vevő érdeke

CPT – Carriage Paid To

 fuvardíj valameddig fizetve
 az eladónak kell megkötni a szerződést egy meghatározott célállomásig
 a kárveszély átszáll a vevőre a fuvarozónak történő átadással, ha másnak fel nem
róható ő viseli a kárt

CIP – Carriage Insurance Paid To

 fuvardíj és biztosítás valameddig fizetve

CFR, CIF – vízi árufuvarozásra, tengerire elsősorban alkalmazandó

CPT, CIP – egyéb, más fuvarmódokra alkalmazandó!
DAF – Deliverd at Frontier
 határra szállítva
 egy meghatározott határra kell szállítani áz árut, ami ehhez megfelelő infrastruktúrával
rendelkezik az átpakoláshoz

DES – Deliverd ex Ship

 Hajóról szállítva
 az áru a hajó fedélzetén érkezik meg a megfelelő helyre és ott száll át a kárveszély
 a kárveszély, költség az átadásnál szállnak át

DEQ – Deliverd ex Quarry

 rakpartról szállítva
 a hajó mellett a rakparton adják át az árut
 ott száll át a kárveszély

DDU – Deliverd Duty Unpaid

 vámfizetés nélkül szállítva
 tulajdonképpen házhoz szállítja a vevőnek az árut
 de az importvámot nem fizeti meg a vevő helyett

DDP – Deliverd Duty Paid

 vámfizetéssel szállítva
 mindent az eladó fizet
 házhoz szállítja az árut
 az import vámot is megfizetni
 Miért jó ez az eladónak? A vételárban jelenik meg ezeknek a feladatoknak az
ellenértéke, minél több feladatot vállal az eladó.

6 vízi szállításra alkalmas klauzulája van: FSA, FOB, CFR, CIF, DES, DEQ
Célállamost hogyan határozzák meg? A klauzulák mögé feltűntetik. FOB Hamburg, FCA
Amsterdam: amszterdami reptérre kell eljuttatni és átadni a légi társaságnak

Incoterms 2010 változásai: nem alapvetőek. 2011. január 1-én lépett hatályba, és onnantól
alkalmazható.
FOB – már nincs benne az a feltétel, hogy akkor száll át a kárveszély, ha a hajókorláton
áthalad; erről a feleknek a szerződésben kell rendelkezniük!
D klauzulák – amelyek érkezési klauzulák (E, F indulási): megszűntették az első négyet, az új
gyűjteményben nincsenek meg. Fent maradt az utolsó klauzula. Két klauzulát bevezettek:
1. DAT – Delivered at Terminál: terminálra szállítva; egy meghatározott helyre,
kikötőbe, csomópontba szállítják, és ott adják át. Olyan meghatározott helyre,
ami valami gazdasági csomópont, ahol van lehetőség az átrakodásra,
elvámolásra
2. DAP – Delivered at Place – egy meghatározott helyre szállítva. Ez a DDU
klauzulának feleltethető meg. Oda szállítja az árut és ott adja át az árut.

Az eddigi 13 klauzula helyett már csak 11 klauzula szerepel!

Nagyberendezések szállítása és szerelés
 specifikus sajátos szerződés
 összetett, komplex szerződéstípus
 hosszú évekre kötik meg (10-15 évre)
 lényege: négy fázisból áll
 egyik fél: vállalkozó, aki vállalja, hogy ezt a berendezést elkészíti, szállítja,
összeszereli, esetlég működteti is
 másik fél: megrendelő, aki megrendelte a nagyberendezést esetlegesen ő üzemelteti, ő
húzza a hasznokat
 mindkét félnek aktív tevékenységet kell kifejtenie! nagyon fontos – ez is elhatároló
tényező az általános szerződéstípusoktól.
 fázisok – 4 fázisból áll
1. Előkészítő szakasz – mindkét félre feladatok hárulnak. A vállalkozónak meg
kell tervezni az egész folyamatot. Úgy kell ezeket a fázisokat meghatároznia,
hogy az ő részéről a teljesítés gördülékenyen menjen 10 évig
Megrendelő: engedélyezési eljárás megindítás és véghezvitele (ezt a vállalkozó
is elvégezhetné, de ez ésszerűtlen lenne egy másik országban) + megfelelő
helyszín biztosítása (ingatlanvásárlás általában)
2. Nagyberendezés egyes elemeinek elkészítése és helyszínre szállítás.
Nagyberendezés – egy összetett műszaki egység. Pl.: gyár, repülőtér,
atomerőmű. A vállalkozó elkészíti az alkatrészeket és a helyszínre szállítja.
3. Összeszerelés – a helyszínen majd ezután a próbaüzem
4. Működtetés, üzemeltetés – üzemeltetést végezheti a vállalkozó, de a
megrendelő is. Ha a megrendelő végzi, akkor fel kell őket készíteni, amit a
vállalkozó tesz meg (ez a harmadik fázisba tartozik). Itt még nagyon fontos az
alkatrészellátás, rendszeres karbantartás és műszaki felügyelet; és az
üzemeltető személyzet továbbképzése.
November 5. – Negyedik konzultáció
Közjogi elemzés, rövid bemutatás. A leglényegesebb dolgokról ejtünk szót, és a többit
önszorgalomból kell megtanulni.
Egyes szerződéstípusokkal nem foglalkoztunk a múltkor a járulékos szerződésekről nem volt
szó, de az nagyon fontos és kell!
Milyen jogviszonyokkal találkozunk ebben a részben? Állam áll a jogviszonyok egyik oldalán
és előfordulhat, amikor a másik oldalán is ott van: amikor valamilyen lényeges külföldi
elemmel rendelkező gazdasági célú jogviszonyba lép egy másik állammal. Ilyenkor két állam
van a jogviszonyban. A gazdasági jelleg átemeli a jogviszonyt a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogába
Ezen kívül megtalálhatóak a nemzetközi szervezetek, ezekről is fogunk beszélni, amelyek a
nemzetközi gazdasági élet szervezésében, az azzal összefüggő biztosítékok adásában játszik
fő szerepet.
És ott vannak a további szereplők, amelyek célja, hogy valamilyen haszonra tegyenek szert,
ezért kötnek szerződést. Ezek ebben a kérdéskörben az állammal állnak kapcsolatban, ezért
mondjuk, hogy ez közjogi jogviszony. Az egyik oldalon mindig az állam áll. Ilyen esetek,
amikor import, export engedély kell, vagy valamilyen egyéb valamilyen közigazgatási eljárás
folyik. Lényeges külföldi elem miatt a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába tartozik.

Melyek a legfontosabb jellegzetességek?

 A világgazdaságban évezredek óta működnek a gazdasági folyamatok, először
hajókon szállították az árut – lex rhodia (vízi árufuvarozáshoz) az emberiség technikai
fejlődésével bővültek ezek a módszerek
 19. század 2. felében felismerték a gazdasági liberalizáció szükségességét: ne védjük
a belső piacot a külföldi áruk ellen, mert az nem biztos, hogy célra vezető.
Ellentétpárja: piacvédelmének felfogása – protekcionizmus: belső piac védelme a
külföldi áruk tekintetében; ne jöhessenek be a piacra.
 gazdasági liberalizáció: vámok csökkentése, mindenki jól jár – általában egy szűk
réteg. Lehet, hogy jobb lesz, mert el tudom másik országba az árumat, ő el tudja adni
az áruját ide.
 Ezt az időszakot boldog békeidőknek nevezték (19. sz. vége, 20. sz. eleje). Gazdasági
fellendülés
 Méltatlan véget ért az I. világháború miatt és akkora sokkot Európa még soha nem
szenvedett el (persze előtte is voltak háborúk), de egész Európa lángokban állt, ami
lenullázta Európa gazdaságát. Itt jött az Egyesült Államok, mint sunyi harmadik. Amíg
ők szétrombolják egymást, ő probléma nélkül a világgazdaságnak az élére jutott.
 Európának más problémái is volt a világháború után: válságban az országok befelé
fordulnak; nem akarnak nyitni; nem akarnak más államok problémáival foglalkozni
(most is ez van); inkább bezárkóztak; ne legyen gazdasági liberalizáció! Legyen
inkább piacvédelem! Ennek legfontosabb eszköze: a vámok.
 I. világháború után protekcionizmus – ennek az elképzelésnek nem tett jót a II.
világháború sem. Amit az I. meghagyott azt lerombolta a II. Mindent újra kellett
kezdeni, az USA közreműködésével. Az amerikai vállalatok hatalmas haszonra tett
szert.
 A világháború után egyre újabb módszereket fedeztek fel mind technikai, mind
gazdasági szempontból – egyértelmű volt, hogy a világgazdaság rohamosan bővülni
fog.
  Ezt ki kellett használni – ahogy a szörfösök mondják, ha jön egy hullám, akkor állj rá
– éppen így volt ez ebben a helyzetben is. Hogyan? Liberalizációval, a vámok
lebontásával
 Ebből a célból fogadták el 1947-ben a GATT Egyezményt! Általános vám és
kereskedelmi egyezmény – ez az elnevezése. Ezzel párhuzamosan létrejött egy
nemzetközi kereskedelmi szervezet – ITO, azonban nem kezdte meg a működését,
mert az USA úgy gondolta, hogy ez veszélyeztetné az ő világpiaci helyzetét, ezért
megvétózta a létrejöttét. Elfogadták, de a vétó miatt nem kezdődött el a szervezet
működése. Ez azt jelenti, hogy itt maradt a GATT és nem volt, ami működtesse. Ennél
fogva a GATT, mint nemzetközi egyezmény, államok szerződése úgy működött, mint
egy kvázi nemzetközi szervezet. Volt székháza, munkatársai, de erre nem lett volna
lehetősége.
 Ezt kellett orvosolni – 47 évvel később: 1994-ben
 De mi történt addig?
 Miért hozták létre a GATT-ot? Hogy szabályozza a liberalizáció kialakítását, azaz
a vámcsökkentést. Itt a lényeg a vámcsökkentésen volt!
 Mi a vám? Annak az ára, hogy egy áru bejuthasson egy másik ország piacára!
 Miért kell megfizetni ezt az árat? Azért, hogy rontsa annak a versenyképességét.
Saját piaci szereplőiket védik az államok a versenytől. Ha csökken a vám – olcsóbb
lesz bejutni az állam piacára. Versenyképesebb lesz, és ezzel veszélyezteti a fogadó
állam gazdaságát! Miért veszélyezteti? Mert, ha az jó minőségű áru, vagy rossz
minőségű, de olcsó, akkor az emberek azt veszik meg! Vámoknak ez a lényege, a
versenyt zárnák ki.
 Ebben az értelemben milyen országoknak érdemes vámot csökkenteni? Akiknek
versenyképes gazdaságuk van! Unióhoz való csatlakozás feltétele: versenyképes
piacgazdaság, hogy a csatlakozó állni tudja az EU-ban folyó versenyt.
 Új piacokhoz jutnak a gazdasági szereplők, korlátlan fejlődést jelent. Míg az az
ország, amelynek nem versenyképes a gazdasága még a saját gazdaságát is elveszti.

1947 után fordulók zajlottak – amit most nem részletezünk. Amelyek során egyre több állam
csatlakozott, és egyre jobban csökkentették a vámokat. Minél több állam csatlakozott, annál
hosszabbak lettek. Utolsó forduló: 1986-1993 tartott uruguay-i forduló (ott indult el). Ezt
zárta le 1994-ben a Marakeshi Egyezmény – új alapokra helyezte az egész folyamatot!
GATT47 legfőbb célja: vámcsökkentés eszközével elérni a jólét biztosítását és az
életszínvonal emelkedését! Ez Európában maradéktalanul sikerült is.
1994-ben már ugrásszerű fejlődés volt megfigyelhető, minden szinten. Ezért átformálták a
GATT Egyezményt: GATT94
1947-ben a szolgáltatások nem voltak jelentősek, viszont 1994-ben már egyre inkább. A
szolgáltatások áramlásával is kellett valamit kezdeni nemzetközi szinten. Ennek érdekében
jött létre a GATS Egyezmény, amely a szolgáltatások általános kereskedelméről szóló
egyezmény.
További probléma, hogy a fejlődő államok nem vették figyelembe a fejlett államok
elképzelését a szellemi alkotások vonatkozásában. Ez egy állandó ellentét a fejlett és fejlődő
államok viszonylatában. Összeütközés: a fejlődő államok másolták, hamisították azokat az
eredményeket, amiket a fejlett államokban értek el. Egyezményt alkottak a szellemi tulajdon
védelméről – ehhez csatlakozni kell. Ha nem csatlakoztak, akkor a többi egyezményhez sem
csatlakozhattak (GATS, WTO sem). TRIPS – elnevezését viseli az egyezmény, ami szellemi
tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény.
WTO – Világkereskedelmi Szervezet. A WTO-val küszöbölték ki azt a hibát, ami az ITO-val
volt. Genfi székhely. Elsődleges célja, hogy rendezze az egyezmények sorsát. Aki szeretne
csatlakozni az egyezményhez, annak a WTO-hoz kell bejelentkeznie.
 egyhangú döntéshozatal – ami azért nehéz, mert szinte minden ország csatlakozott
 Legfontosabb elve:
o Diszkriminációmentesség: az államokat nem lehet megkülönböztetni.
o Nemzeti elbánás elve: a részes külföldi államokat, gazdasági szereplőket úgy
kell tekintetbe venni, mint a hazaiakat.
o Legnagyobb kedvezményes elbánás elve – LENKE: ha egy részes állam
valamilyen kedvezményt biztosít egy másik állam számára, akkor azt
azonnal és feltétel nélkül biztosítani kell az összes részes állam számára is.
Egynek sem kell, de ha ő úgy dönt, akkor az összes többinek is biztosítani
kell. Ez alól ismerünk kivételeket:
1. Szabadkereskedelmi övezet: a résztvevő államok egymás között
eltörlik a vámokat, harmadik állammal szemben önálló vámpolitikát
folytatnak. Pl.: EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. 1960 –
Nagy Britannia indukálta a létrehozatalát. Tagjai: Izland, Svájc,
Norvégia, Lichtenstein.
2. Vámunió: gazdasági integráció második foka. A vámunió és a
szabadkereskedelmi övezet elhatárolása minimumkérdés!!!! Nincs
egymás között vám, harmadik ország felé egységes vámpolitikát
hirdetnek, egységesen határozzák meg a vámokat!
3. Waiver Clause: abban az esetben, ha egy ország felmentést kér a
LENKE alól, és a WTO ehhez minősített többséggel hozzájárul, és
csak rendkívül kivételes esetben lehet alkalmazni.
4. Referenciák általános rendszere (GSP): Nagy-Britanniához
kapcsolódik. Abban az értelemben, hogy hatalmas gyarmatbirodalma
volt, és a XX. században a volt gyarmati államoknak biztosított
előnyöket. És amikor csatlakozott a WTO-hoz, nem akarta a többi
államnak is biztosítani. Ebből kifolyólag jött létre ez a GSP, ami azt
jelenti, ha a fejlett államok nyújtanak fejlődő államoknak bizonyos
segítséget, kedvezményeket, akkor az nem tartozik a LENKE alá, nem
kell más fejlett államoknak is biztosítani ezeket a kedvezményeket.

WTO vitarendezési mechanizmusa

Egy olyan módszer, amelynek a segítségével az államok között felmerülő gazdasági jellegű
vitákat megpróbálják megoldani. Mégpedig úgy, hogy ennek alávetik magukat. Lemondanak
a szuverenitásuk részéről, és elfogadják azt, amit a vitarendező testület megállapít.
DSU – Vitarendezési mechanizmus: felmerül két állam között gazdasági jellegű probléma. Az
államoknak 60 napjuk van, hogy egyetértést hozzanak létre. Ha ez nem sikerül, akkor a DSB-
hez, a vitarendezési testülethez fordulnak, amelynek 6 hónapja van arra, hogy eldöntse, hogy
melyik államnak van igaza. Ezután 3 hét alatt a DSB elfogadja a határozatot, vagy nem
fogadja el a határozatot és ehhez képest van lehetőség a fellebbviteli testülethez fordulni,
amely 3 hónap alatt eldönti a fellebbezést. Ez az első része az eljárásnak egy év, plusz a
fellebbezés 3 hónap alatt lezárul. Tehát nem túl hosszú az eljárás.
A WTO döntéshozatalánál azt mondtuk, hogy egyhangúlag hoz döntéseket, azaz
konszenzussal. Mivel itt egy államot elmarasztalnak, az nehezen járul ehhez hozzá. 1994 előtt
a legritkább esetben sikerült elmarasztalni, mivel soha nem alakult ki ebben a kérdésben
egyhangúság, konszenzus.
Ezért 1994-ben megfordították az egész dolgot. Bevezették a negatív konszenzus
intézményét. Azt jelenti, hogy abban kell egyetérteni az államoknak, hogy elutasítsák a
határozatot. Ebben kell egyetérteniük. Mivel egy állam, amely követelésének helyt adtak, az
nem fog egyetérteni az elutasítással. Tehát így soha nem jön létre az, hogy egyhangúlag
elutasítsák. Ennek eredménye, hogy mindig elfogadják a döntést.
A másik fontos változás: fellebbezés bevezetés, amely 1994 óta van. Csakis jogkérdésben
zajlik – ezt mindig kérdezem a négyesért. Külön bizonyítás nem folytatódik le, csakis azt
vizsgálják, hogy megfelelő volt e az első fokú határozat meghozatala jogi szempontból.
Mi történik, ha elfogadja a DSB a határozatot? És kötelezik az államot valami megtételére. Az
állam eldöntheti, hogy végrehajtja-e a határozatot vagy sem.
Ha végrehajtja: megfelelő szintre csökkenti a vámokat általában, illetőleg bizonyos fokú
kártérítést nyújt annak az államnak, akit kár ért.
Ha nem teljesíti: a WTO feljogosítja a másik államot, akinek a javára a született meg a döntés,
hogy szankciókat alkalmazzon az elmarasztalt állammal szemben. Elsődlegesen gazdasági
szankciót, és elsősorban abban a szektorban, amelyben az elmarasztalt szabályt szeget. Ha
ez sem eredményes, akkor más szektorban és súlyosabb szankciót is lehet alkalmazni.
Természetesen a WTO felhatalmazásával. Mert minden szankció a WTO szabályaiba
ütközik, de ezekben az esetekben, ha egy vitarendezési döntés kikényszerítéséről van szó,
akkor lehetséges, de ezekben a szankciókban be kell tartani a fokozatosságot!

Külföldi beruházások, befektetések védelme

Miért kell a külföldi beruházásokat védeni? Egy állam, illetőleg egy gazdasági szereplő áll
szemben egy másik állammal szemben. Befektetni akarnak egy másik államban:
vízszolgáltatás, áramszolgáltatás megvétele egy másik államban – ez milyen jó beruházás! Ha
van olyan állam, amely olyan hülye , hogy eladja. Tehát megvásárol bármiféle szolgáltatót,
vagy egy gyárat, vagy akármit egy külföldi országban
A külföldi országban szemléletváltás áll be és azt mondják, hogy ez egy hátrányos szerződés
volt az állam részéről. (Ukrajna- volt miniszterelnök ezért van börtönben) Pradigmaváltás állt
be. És azt mondják, hogy ez a befektetés nekünk nem jó, hogy itt élősködik rajtunk ez a
külföldi. Azt mondjuk, hogy elvonjuk tőle, mert ez mégiscsak az államé. Felmondjuk a
szerződést, ha van rá lehetőség. Most is zajlik egy ilyen Pécsen – vízszolgáltatónál a francia
befektető tekintetében.
Az állam más módon is eljárhat – ezért a külföldi befektetőt valamilyen védelemben kell
részesíteni, hogy ne legyen kiszolgáltatva az állami önkénynek!
Hogyan vonhat el az állam tulajdont? Kétféle módon: kisajátítással és államosítással. Ezt a
két fogalmat el kell határolni! (hármas szintű kérdés a vizsgán)
 milyen jellegű aktusról van szó?

o Államosítás
 jogalkotói aktus, mert erre egy jogszabályt alkotnak meg, hogy ezek a
cégek mostantól állami tulajdonba mennek át
 általános jellegű
 nem jár ellenérték érte!

o Kisajátítás
  jogalkalmazói aktus, hiszen ott az illetékes hatóság, szerv dönt arról,
hogy állami érdekből kisajátítja azt az ingatlant vagy bármi mást.
 egyedi jellegű - egyetlen aktusról van szó, egy meghatározott
földrészletről
 megfelelő, méltányos és azonnali kártalanítás jár érte!

Itt mi az államosítással foglalkozunk. Hiszen az állam így visszaveszi az előzőleg külföldi

befektető használatába adott bizonyos dolgokat! Külföldi tulajdon elvonásánál nagyon
fontos garanciális szabályai vannak, a külföldi befektetéseket védelmezni kell.
Milyen módon lehet a külföldi tulajdont elvonni? Ezt a Hull formula fogalmazza meg!
Amelyet az ENSZ 1803-as határozata is rögzít: hogy külföldi tulajdont milyen módon
vonhat el az állam:
 diszkriminációmentesen kell lefolynia elsősorban: nem érinthet csak külföldieket,
egyformán kell külföldieket és belföldieket
 csak rendkívüli okból lehet alkalmazni ezt az eszközt
 megfelelő eljárásának kell megelőznie – pl.: jogorvoslati lehetőséget kell biztosítania
a külföldi számára
 azonnali, méltányos, megfelelő kártalanítást kell biztosítani ennek a félnek.
Megfelelő = azt jelenti, hogy lefedje azt az értéket, amelyet a külföldi befektető
elszenved az állami aktus során, illetőleg olyan pénznemben fizessék ki, amely
azt az értéket képviseli. Megfelelően átváltható legyen más pénznemre.

Két nemzetközi szervezet, amely ezzel a témakörrel foglalkozik, és a külföldi beruházásokat

védi.
1. ICSID – Nemzetközi Befektetési Jogvitarendezési Központ
 Washintoni konevnció!!!!
 1965-ben jött létre
 Washingtoni székhely
 elsődleges cél: rendezze a külföldi befektetések elvonásával létrejövő
problémákat
 ennek két lehetősége van:
i. vitarendezési mechanizmus, ami a WTO vitarendezési
mechanizmusához hasonló
ii. választottbírósági eljárás során
 egyik oldalon mindig állam van, aki elvonta a külföldi beruházást
 a másik oldalon a sérelmet szenvedett cég, vagy esetleg az őt képviselő állama

2. Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökség – MIGA

 nemzetközi vagy multilaterális
 1985-ben fogadták el
 1988-tól működik
 beruházásvédelmi céllal jött létre
 azt a szolgáltatást nyújtja: ha elvonnak bizonyos beruházásokat egy országban,
akkor ő megfizeti annak az ellenértékét.
 kvázi biztosítóként működik
 ha ebben az országban ezt meg ezt elvonná az állam, akkor én a sérelmet
szenvedett félnek x összeget fizetek a veszteségei ellenértékeként
A fejlett és a fejlődő államok állnak itt egymással szemben! Versenyképes piaci szereplőként
megy egy fejlődő országba, ahol az a szektor nem versenyképes, és ott lefölözi a hasznot,
amíg hagyják, amikor már nem hagyják, a pénz nem megy külföldre, hanem elvonják.
Megpróbálják az országban tartani a pénzt és ebből jönnek létre a jogviták, amelyeket
valamilyen módon rendezni kell, ha lehet. Nem minden esetben lehet.
A pécsi ügyben is választott bírósági eljárás lesz, ami nemsokára indul is már. Elvonhatták-e a
francia beruházótól a vízszolgáltatási jogot vagy sem.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga rendkívül szerteágazó! A határokon átnyúló
adásvételi szerződéstől kezdődően, mint főszerződés, amit járulékos szerződések segítenek
lebonyolítani, mint az áru fuvarozása egyik országból a másikba, vagy nemzetközi fizetések
egyik földrészről a másikra. Onnantól egészen eljutottunk a nemzetközi befektetésekig,
illetőleg a beruházások elvonásáig.