Professional Documents
Culture Documents
Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Joga
Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Joga
Tankönyv:
Negaka – általános rész
Vörös Imre - Negaka 1-2-3. tk. (2004-es)
Gazdasági szempont:
→ a gazdaság működteti a piaci folyamatokat, az egyik társadalmi alrendszer. A gazdasági
nem más, mint a munka és a tőke együttműködése. A nemzetközi g-i kapcsolatok
összefüggésében azokat a folyamatokat jelenti, amelyek során szerződéseket kötnek a felek
egymással, hogy ezáltal gazdasági célt valósítsanak meg. A gazdasági cél → a termelés,
kereskedelem.
Gazdasági kapcsolatok:
→ jogi jellegűek. Az a normarendszer, amely szabályozza a nemzetközi g-i kapcsolatok
működését, azt, hogy a résztvevő felek milyen feltételekkel köthetik meg a szerződéseiket.
Negaka alanyai:
→ szűk értelemben vett gazdasági szereplők: olyanok, akik rendszeresen, üzletszerűen,
haszonszerzés céljából kötnek szerződéseket. Lehet gt, egyéni vállalkozó, állam. Nem
tartoznak ebbe a körbe a fogyasztók → ők a szokásos gazdasági életben, a mindennapokban
kötik meg szerződéseiket.
Jogviszonyok:
- magánjogi → mellérendelt szereplők azonos feltételek megléte esetén járnak el
- közjogi → államok, nemzetközi szervezetek viszonyai, ez szintén mellérendelt
viszonyok (az államok szuverének, egyenlők és mellérendeltek).
Alá-fölérendelt viszonyok → az állam másik gazdasági szereplővel lép jogviszonyba,
mely lehet:
o saját honosságú gazdasági szereplője (saját országában bejegyzett gt),
o egy másik ország gazdasági szereplője.
→ keresztülfekvő joganyag, mivel sem a magánjogi, sem a közjogi joganyagba nem sorolható
be
Jogviszonyok jellemzői:
1. gazdasági célt (vagyoni, üzleti) valósítanak meg → a gazdasági cél haszonszerzésre
irányul
2. lényeges külföldi elem megléte
Jogterület a negaka → különböző, komplex jogviszonyokat szerteágazó módon szabályoz
(nem jogág a negaka)
Negaka fogalma:
Mádl Ferenc fogalma → viszonylagosan önálló, komplex jogterület
Bánrévi Gábor fogalma → viszonylagosan önálló, komplex jogterület,
- amelynek tárgyát a negaka során felmerülő üzleti, gazdasági és azzal szorosan
összefüggő személyi viszonyok alkotják → gazdasági, üzleti, vagyoni jelleg
- amelyek más, hasonló jogviszonyoktól megkülönböztető jellegét, a jogviszonyban
megjelenő lényeges külföldi elem adja → lényeges külföldi elem
- és amelyek szabályozása során együtt és egyszerre hatnak nemzetközi jogi, közjogi és
magánjogi, anyagi jogi és kollíziós jogi jogágakba tartozó normák → a szabályozás
módszere
Jogforrások:
- nemzeti
→ új Ptk. előtt volt az 1978. évi 8. tvr. Kptk., amely a Ptk külgazdasági kapcsolatokra
történő alkalmazásáról szól
- nemzetközi → két részből állnak:
o regionális → egyes országok, országcsoportok tekintetében érvényesül, max.
földrész jelleggel, azon túl nem terjeszkedik, pl.
1989. Montevideoi Egyezmény,
1928. Havannai Egyezmény,
1905. Norvégia, Finnország, Svédország, Dánia kereskedelmi
szabályok egységesítése, Északi Kereskedelmi Kódex,
1914. Északi államok kereskedelmi utazókról és képviselőkről kötöttek
egyezményt,
1952. Egyesült Államok egységes kereskedelmi kódex, 1995. PECL
Eu-i jogi szerződés alapelvek
o univerzális → világméretű jogegységesítés, globálisan érvényesül
1897. Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia
1926. Róma → Unidroit – Nemzetközi Intézet a magánjog
egységesítéséért, fontosabb anyagok:
1964. egységes vételi jog
1994. nemzetközi kereskedelmi szerződések alapelvei –
UPICC, soft law jellegű nemzetközi jogegységesítési
instrumentum, nem bír kötelező erővel, de a felek erről
megállapodhatnak
1988. Ottawa - faktoring, nemzetközi pénzügyi lízing
1966. Bécs – UNCITRAL – az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi
Bizottsága, magyar kezdeményezésre jött létre, elfogadott
egyezmények:
1974. New York – Elévülési Egyezmény
1978. Hamburgi Egyezmény – a tengeri árufuvarozásról
1980. Bécsi Vételi Egyezmény!!!!!! – CISG – az áruk
nemzetközi adásvételi szerződéséről szóló ENSZ egyezmény,
Mo-n kihirdette az 1987. évi 20. tvr, 1988. január 01-jén lépett
hatályba
1982. Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróság eljárási
szabályzata
1985. Nemzetközi Kereskedelmi Választottbíróságokról szóló
modelltörvény
1980. Berni Egyezmény – vasúti árufuvarozásról, először az 1986. évi
2. tvr-ben manifesztálódott, 2006. évi LXXVII. tv. hirdette ki → CIN-
COTIF Egyezmény
1929. évi Varsói Egyezmény – légi árufuvarozásról
1999. évi Montreáli Egyezmény – légi árufuvarozásról, a 2005. évi VII.
tv. hirdette ki
1924. évi Brüsszeli Egyezmény – vízi árufuvarozásról, amit Hága
Visby szabályoknak is neveznek, 1931. évi VI. t.cikk hirdetett ki
- Egyéb
→ jogszabálynak nem minősülő jogforrások:
o legfontosabb a felek szerződése,
o nemzetközi kereskedelmi szokás:
nincs írásba foglalva,
folyamatosan változik,
dinamikus jellegű,
nehezebben bizonyítható,
regionális jellegű,
automatikusan a szerződés részét képezi.
konkrét helyen érvényesül
o nemzetközi kereskedelmi szokvány:
egy időpillanatban elcsípett, „lefényképezett” szokás,
statikus,
nem változik
írásba foglalt,
könnyen bizonyítható,
univerzális,
a feleknek kell hivatkozni rá, ha a szerződés részévé kívánják tenni
ha a szokást ki akarják zárni, akkor ezt a feleknek konkrétan ki kell
zárni
o szokványgyűjtemények:
írásba foglalt szokások gyűjteménye → INCOTERMS Nemzetközi
Kereskedelmi Feltételek, Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) adta
ki 1936-ban első alkalommal, ma a 2010-es van hatályban
gyakorlat → csak meghatározott felek viszonylatában érvényesül
ÁSZF, a szerződés részeivé válnak
modelltörvények
egyéb mintatörvények, pl. PECL, UPICC
o lex mercatoria → kereskedők joga
Szabályozás módszere:
→ vegyes módszer: a negaka jogában nem a közvetett jogrendezés érvényesül
→ közvetlen és közvetett jogrendezés együtt!!
Ha a felek nem rendelkeznek a jogról, akkor a közvetett jogrendezés érvényesül.
→ kollíziós jogban közvetett jogrendezés, 3. lépcsőben a fórum feloldja a kollíziót, 4.
lépcsőben dönt, akkor kerül sor, ha a felek nem élnek a jogválasztás lehetőségével.
A negaka jogában főleg szerződések vannak, ez azt jelenti, hogy a szerződő felek számára
megvan a lehetőség, hogy eldöntsék, szeretnének-e jogot választani, ekkor felmentik a
fórumot attól, hogy feloldja a kollíziót. Jellemzően így a felek feloldják a kollíziót már a
szerződés megkötésekor.
Lex mercatoria:
Fogalmát a könyvből szó szerint megtanulni!!!
→ nemzetközi választott bíróságok alkalmazzák
Olyan gazdasági szereplők, amelyek
DOLOGI JOGOK
Értékpapírok
3 csoport:
1. pénzpapírok
2. árupapírok, pl. közraktári jegy (erről tudni beszélni!), hajóraklevél
3. tagsági jogot megtestesítő papírok
Árupapírok:
Hajóraklevél:
→ bill of lading
A felek távol vannak egymástól, főként adásvételi szerződésről van szó. Fontos a bizalmi
kérdés. Ez át tudja hidalni a nemzetközi kapcsolatok problémáját.
3-as funkciót valósít meg:
- bizonyítja a fuvarszerződés megkötését a feladó és a hajóstársaság között,
- átvételi elismervényként szolgál, amiben a hajóstársaság rögzíti, mikor, hol, mit vett
át. Záradékolt hajóraklevél: valamilyen bejegyzés van benne, a vételár megfizetése
problémákba ütközhet.
- áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő értékpapír
Kiszolgáltatási jegy:
→ bil delivery order
Az árut az út folyamán részleteiben lehessen értékesíteni, ömlesztett áruk esetében, pl. mg-i
termények, kőolaj, szén stb.
SZERZŐDÉSEK JOGA
Főszerződések:
- célja: a gazdasági célt, ami velük elérhető, realizálják, pl. áru gazdát cseréljen,
ingatlant bérbeadjon stb.
- legfontosabb → az adás-vételi szerződés, vállalkozási jellegű szerződések (nagy
berendezések szállítása és szerelése), technológia és ismeretátadásra vonatkozó
szerződések (pl. franchise, licenc, kooperációs, know-how átruházására vonatkozó,
lízing stb.)
Járulékos szerződések:
- gazdasági céljuk: a főszerződések megvalósítását és lebonyolítását segítsék elő
- csoportjai:
o piacszervező szerződések: a forgalmazói és ügynöki szerződés
manifesztálódik,
o az áruk továbbításával kapcsolatos sz-ek, vasúti, közúti, légi, vízi, tengeri és
folyami, konténeres és multimodális sz-ek
o nemzetközi fizetési ügyeletek: átutalás, beszedési megbízás (inkasszó),
okmányos meghitelezés (akkreditív)
Adásvételi szerződés:
- fő feladat → egységes nemzetközi adásvételi jog megalkotás – 1980. Bécsi Vételi
Egyezmény, hatályba lépés 1988. január 1. BVE-t vizsgára tudni!!!
- a Bécsi Vételi Egyezmény neve: Az áru adásvételére vonatkozó ENSZ Egyezmény
- az árut a BVE nem nevezi meg, nincs erre vonatkozóan megfogalmazás az E-ben
- áru a magyar jog szerint: ingó dolog, energia, szoftver, áru feletti rendelkezési jogot
megtestesítő értékpapír → de a BVE nem mondja meg, mi az áru!!!!
- áru esetében is lényeges külföldi elem van → nemzetközi adásvételről van szó, mely
azt jelenti, hogy csak olyan szerződés sorolható ide, mely adás-vételről szól
BVE szabályai:
→ diszpozitívak, teljes formaszabadságot nyújtanak
Egy kógens szabályozás → a megalkotást az 1970-es években készítették elő, 3 jogrend volt
ekkor: kontinentális, szocialista, kommunista. Egyes államok fenntartást fűztek az E-hez,
amely szerint a nemzetközi szerződések csak írásban jönnek létre → itt nem érvényesül a
formaszabadság. Aki nem fűzött fenntartás, arra a kógens szabályozás nem vonatkozik.
Értelmezés szabálya:
- hogyan kell értelmezni →
o jóhiszeműen,
o figyelemmel az Egyezmény nemzetközi jellegére, azaz nem lehet a belső
szabályokba ütközően értelmezni,
o egységesen kell értelmezni → figyelemmel lenni az azt megelőző
értelmezésekre (pl. bíróságok hogy jártak el korábban)
Eladó feladata:
- áru átadása,
- okmányok átadása,
- tulajdonjog átruházása
Vevő:
- áru átvétele,
- vételár megfizetése.
Szerződésszegés:
→ megkülönböztet általános, közönséges szerződésszegést
Egyik fél által elkövetett szerződésszegés alapvető, ha jelentős mértékben megfosztja a másik
felet attól, amit a szerződés alapján elvárhatott volna, kivéve, ha a szerződésszegő fél nem
látta előre és más hozzá hasonló, ésszerűen gondolkodó személy, azonos körülmények között
sem látta volna előre ezt a jogkövetkezményt. Megfosztja → azaz gazdasági érdekmúlást
okoz a másik fél esetében, nem fűződik a másik félnek gazdasági érdeke ahhoz, hogy
fennmaradjon a szerződés.
Kimentheti magát a szerződésszegő fél, ha:
- nem látta előre a következményeket → szubjektív
- egy ésszerűen gondolkodó személy sem láthatta előre → objektív: ésszerűen
gondolkodik, aki a társadalom elvárásainak megfelelően cselekszik bizonyos
helyzetekben.
→ a 4 feltételnek konjunktív fenn kell állnia: szubjektív (1) + objektív (3).
Az objektivitást szubjektivizálni kell az alábbi módon:
1. más hozzá hasonló ésszerűen gondolkodó személyt kell keresni és
2. a szerződést szegő fél tulajdonságaival felruházni,
3. ugyanabban a helyzetben kell lennie (pl. vis maior, stresszhelyzet stb.)
Jogkövetkezmény, ha fennáll mégis a szerződésszegés:
→ azonnali és feltétlen elállás illeti meg
35. cikk:
→ a teljesítés szerződésszerűségét határozza meg
Mikor sz.szerű: ha úgy teljesül, ahogy a felek megállapodtak
Ha a felek nem rendeznek erről, vélelmet állít fel a BVE, hogy nem szerződésszerű a
teljesítés. A bizonyítási teher megfordul, hiszen a vevő mondja azt, hogy nem sz.szerű a
teljesítést, ezt az eladónak kell bizonyítania.
Akkor szerződésszerű a teljesítés:
- ha az áru megfelel annak a célnak, amire általában használni szokták,
- ha megfelel annak a célnak, amit a vevő közölt az eladóval,
- ha megfelel a vevőnek átadott mintának,
- ha általában úgy van elhelyezve és csomagolva, ahogy az ilyen áruk esetében
rendszerint szokták
E F C D
EXW FCA CFR DAF
az üzemből, a vevő költségmentesen a költség- és fuvardíj határra szállítva
elmegy az fuvarozónak
eladóhoz
FAS CIF DES
költségmentesen a költség, fuvardíj, Hajóról szállítva
hajó oldalához biztosítás
FOB CPT DEQ
Költségmentesen a fuvardíj Rakpartról szállítva
fedélzetre valameddig fizetve
CIP DDU
Költség és fuvardíj Vámfizetés nélkül
valameddig fizetve szállítva
DDP
Vámfizetéssel
szállítva
Kárveszély:
→ azt jelenti, hogy ki viseli azt a kárt, amiért senki más nem tehető felelőssé (casus nocet
domino).
Ezt küszöböli ki a biztosítás.
2015. december 4.
Szerződések joga
Mellékszerződések:
- piacszervező ügyletek: forgalmazói v. ügynöki szerződés,
- áru továbbításával kapcsolatos szerződések: nemzetközi árufuvarozás (vasúti, közúti,
légi, vízi –tengeri és folyami -, multivodális fuvarozás,
Vasúti árufuvarozás:
Problémák:
- sérülés,
- elvesztés,
- késedelem.
Kimentheti magát:
- jogosult hibájára hivatkozva,
- a jogosultnak a vasút hibájára visszavezethető intézkedése folytán,
- az áru jellemzője okán,
- olyan ok miatt, amelyet a fuvarozó nem láthatott előre és a következményeit sem
háríthatta el.
→ ezeket a fuvarozónak kell bizonyítania és azt, hogy a kár ezekkel összefüggésben jött létre.
Szankciók:
1. sérülés vagy elvesztés esetén az áru értékét meg kell téríteni, általában az aktuális
piaci érték. Ha tőzsdei árfolyam is rendelkezésre áll, akkor ezt kell figyelembe venni.
Az elveszés esetén a maximális értéket kell megtéríteni, de kg-onként max. 17 SDR
mértékig. Tehát teljes kártérítés, de max. 17 SDR.
SDR → Nemzetközi Valutaalap által bevezetett elszámolási egység, számlapénz,
különleges levonási jogok
2. késedelem esetén a fuvardíj 4x-ese
Elévülés idő → 1 év, szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén 2 év.
Közúti árufuvarozás:
Vízi árufuvarozás:
Problémák:
→ az egyik féltől kikerül az áru, anélkül, hogy fizetnének, a másik nem látja, mit vesz át,
ezért áthidaló jogintézményeket kellett bevezetni, ezek a fizetési ügyletek:
- készpénzes fizetés,
- átutalás → a jogosult számára kockázatot jelent, mert csak a kötelezetten múlik, hogy
megindítja-e az átutalást vagy sem,
- beszedési megbízás → inkasszó: fordított átutalás, itt a vevő dönt, hogy megindítja-e a
folyamatot az eladó felhatalmazása alapján. Limit van megállapítva. Itt a probléma
akkor jelentkezik, ha nincs elegendő pénz az eladó számláján.
- Vinkulált inkasszó → az árut egy szállítmányozó vagy a bank nevére és
rendelkezésére adják fel és az áru ott van. A vevő csak akkor juthat az áruhoz, ha
igazolja, hogy megfizette a vételárat. A jogosult elindítja a fizetést. Ha rendben van,
tájékoztatja a bankot és az áru kiadható. Ha a vevő nem megy az áruért és nem fizeti
ki, az eladónak vissza kell vitetni az árut.
- Okmányos meghitelezés – akkreditív → biztosítja, hogy a pénz meglegyen. Ha az
eladó szerződésszerűen teljesít, akkor hozzájut a vételárhoz. Fajtái: visszavonható és
visszavonhatatlan. Folyamata → a vevő nyit egy akkreditívet a bankjánál és elhelyezi
a szükséges összeget, ezután a bank értesíti az eladó bankját, hogy megnyílt az
akkreditív, majd a bank értesíti az eladót.
Ezek általában hajófuvarozással történnek, ekkor meg kell vizsgálni a hajóraklevelet
(van-e rajta vmilyen bejegyzés).
KÖZJOGI RÉSZ
Protekcionizmus → belső piac védelme azért, hogy a külföldi áruk ne érkezzenek be, a
belföldi vevők a belföldi árukat vegyék, mert ez jó az államnak. Ez volt a XIX. sz. második
feléig.
Ezután piacnyitás volt – liberalizálás → vámok leépítését tűzték ki célul
Vámok → biztosítják, hogy a külföldi áru ne legyen versenyképes, védik a határokat. Feladata
→ hogy lerontsa a külföldi áruk versenyképességét azáltal, hogy megdrágítják őket.
Versenyképesség → gazdasági értelemben azt jelenti, hogy a versenyben hol végeznek. Az
államok viszonylatában azt jelenti, hogy a gazdasági versenyben melyik milyen helyen áll.
Marrakeshi Egyezmény:
- GATT 1994.
- GATS Egyezmény → az általános szolgáltatás kereskedelmi egyezményt
- Trips Egyezmény → a szellemi tulajdon védelméről
- WTO → 1995-től kezdte meg működését, Világkereskedelmi Szervezet
- DSU → vitarendezési mechanizmus
→ ezeket az 1998. évi IX. tv-ben rögzítették – vizsgára kell! – hogyan jött létre, milyen
elveket rögzít
Vitarendezés:
→ azért volt szükség erre, mert az államok hiába csatlakoztak a rendszerhez, ahol csökkentik
a vámokat, mégis megpróbálták a vámokat kijátszani.
A GATT két alapelve:
- legnagyobb kedvezményes elbánás elve → ha egy állam biztosít egy kedvezményt egy
másik államnak, az összes államnak ezt biztosítania kell.
WTO döntési mechanizmusának első formája a megegyezés.
Bevezették a negatív konszenzus intézményét 1994-ben → nem arról döntenek, hogy
elfogadják-e a jelentést, hanem arról, hogy elutasítják. Itt az elutasításhoz kell
konszenzus. Ez azért jobb, mert az az állam, akinek az érdekében született a döntés, az
nem fogja elutasítani a jelentés elfogadását, így negatív konszenzus soha nem jön
létre.
- nemzeti elbánás elve
→ itt sérülhetnek az elvek
Ebben a félévben a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogával fogunk foglalkozni. Mit jelent
számunkra ez a cím? Mit jelent az, hogy nemzetközi? Elsődlegesen, akik már végig
hallgatták a nemzetközi kollíziós magánjogról elmondottakat, azt tud erre válaszolni.
NEMZETKÖZI – azt jelenti, hogy határokon átnyúló jogviszonyokról van szó! Ez rögtön
magával hozza azt, hogy ezekben a jogviszonyokban lényeges külföldi elem található. Ami
kollíziót, tehát jog összeütközést okoz. Természetesen megkérdezhetem vizsgán, hogy mi az
a kollízió? Át kell ismételni a korábbi anyagot, hiszen szorosan épül egyik a másikra. Tehát,
ami foglalom nagyon fontos számunkra: határokon átnyúló jogviszonyok, de szűkítjük
inkább, hogy szerződések. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában szerződésekkel
fogunk foglalkozni!
Lényeges külföldi elem, ami a jogok összeütközéséhez, kollízióhoz vezethet. És mi az a
kollízió? Az, amikor a jogviszonyra egynél több jogrendszer szabályai látszik ésszerűnek
alkalmazni. Úgymond versengenek az alkalmazásért. A fórum (eljáró bíróság vagy más
hatóság) dönti el, választja ki a kollíziós szabály alkalmazásával, hogy ezekből a
rendelkezésre álló jogokból, jogrendszerekből melyiket fogja alkalmazni. Erre a kapcsolóelv
szolgál. A kapcsolóelv hozza létre a kapcsolatot. S a kapcsoló elv határozza meg a lex cause-t,
alkalmazandó jogot. Tehát ezt jelenti a nemzetközi jelleg.
Csak olyan jogviszonyokkal foglalkozunk, amelyekben lényeges külföldi elem van. A
lényeges külföldi elem automatikusan felveti a kollízió lehetőségét, a jogösszeütközést fel kell
oldani. Az viszont, hogy, hogyan oldják fel, már nem tartozik a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogába, mert a kollíziós magánjogba tartozik. Illetőleg ha a fórum egy
nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába tartozó jogviszony esetében végez kollíziós jogi
tevékenységet, azaz a kollíziós szabályt alkalmazza. Akkor hiába a nemzetközi kollíziós
magánjog szabályai szerint jár el, az eljárása a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába
tartozik. Ezt majd később megvilágítjuk. Ennyit a nemzetköziségről
GAZDASÁGI – valamilyen haszonszerzési céllal folytat, rendszeresen, üzletszerűen,
haszonszerzési céllal folytatja ezt a tevékenységet. Tehát a gazdasági tevékenységnek ez a
három jellemzője van: rendszeresen, üzletszerűen és haszonszerzési céllal folytatja a
gazdasági szereplő. Találkoztunk már ezzel a fogalommal, hogy gazdasági szereplő? Kik
azok? Minden jogalany, aki a gazdasági életben részt vesz. Nem véletlenül nem mondtam,
hogy személy! Hogy ha fel akarjuk sorolni őket, akkor
1. első helyen az államot kell említenünk
funkcionális immunitás – amelyről az előző félévben beszéltünk, hogy az
állam eljárását külön kell választani abból a szempontból, hogy magánjogi
szereplőként jár el, mellérendelt jogviszonyban (jure gestionis); vagy pedig
közjogi szereplőként jár el, alá-fölérendeltségi jogviszonyokban (jure
imperii). Tehát az állam szempontjából megkülönböztethetünk közjogi és
magánjogi eljárásokat, tevékenységet. Ennek nagy szerepe lesz a
nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában.
gazdasági társaságok attól függetlenül, hogy rendelkeznek-e jogi
személyiséggel vagy nem
egyéni vállalkozó és annak agráriumbeli megfelelője az őstermelő
fogyasztó – a gazdasági szereplők legfontosabbika. De hogyan lehet
ez? Mikor az előbb azt mondtam, hogy az állam a legfontosabb szereplő?
Az állam olyan szempontból fontos, hogy ő határozza meg a feltételeket, a
gazdasági élet szabályait! És ő is elég sokszor beszáll a gazdasági életbe. A
fogyasztó viszont a másik oldalon van! Ő elszenvedi a gazdasági életnek a
hatásait, és azokat nem tudja befolyásolni. De mégis a fogyasztó az összes
gazdasági folyamat célja, célpontja! Erről beszéltünk tavaly a reklámmal
kapcsolatban. Miért van olyan sok reklám? Hogy a fogyasztókat rávegye,
hogy vedd már meg! Kell, hogy erre költsd a pénzed. Tehát a fogyasztó
minden gazdasági tevékenység vég pontja a végfelhasználó, az, akiért
versengenek a cégek. Akinek árut szolgáltatást akarnak eladni. Viszont van
egy fontos különbség az első helyeken felsorolt gazdasági szereplők és a
fogyasztók között! Vajon mi lehet ez? A gazdasági tevékenység célja! A
fogyasztó miért köt szerződést? Nem azért, hogy neki abból haszna
származzon. A fogyasztó szükségletei kielégítése érdekében köt
szerződést! Milyen szükségletei vannak? Személyes, családi és háztartási
szükségletei vannak! Azért köt szerződést, hogy a személyes, családi és
háztartási szükségleteit felkeltsék! Miért vannak a reklámok (ezt nem
kérdezem vizsgán)? Hogy mesterségesen felkeltsék a fogyasztók
szükségletet érzetét. Tehát a fogyasztó ebből a szempontból nem számít
gazdasági szereplőnek. Illetőleg nem tartozik a gazdasági szereplőknek
azon csoportjába, akik haszonszerzés céljából rendszeresen, üzletszerűen
kötnek szerződéseket. Ezek a szűk értelemben vett gazdasági szereplők!
Ha azt, hogy gazdasági szereplők, akkor abba beletartozik a fogyasztó. Ha
hozzá tesszük, hogy szűk értelemben, akkor abba nem tartozik bele a
fogyasztó! Ebben a félévben, ha gazdasági szereplőt mondok, oda nem
értem oda a fogyasztót! Mert ő nem haszonszerzés miatt köti meg a
szerződést.
KAPCSOLATOK – a harmadik eleme a címnek. Miért van ez benne. Mondhatnánk úgy is,
hogy nemzetközi gazdasági viszonyok. Ez sem lenne döntően más. Itt ezen a jogviszonyokat
értjük. Amikor is a gazdasági szereplők egymással jogviszonyba lépnek, méghozzá abból
a célból, hogy hasznuk származzon ezekből a jogviszonyokból. Milyen jogviszonyokba
lépnek? Határokon átnyúló jogviszonyokba lépnek! Elsődlegesen ezek a jogviszonyok
szerződések lesznek.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga a jog felső prémium kategóriájába tartozik. Hiszen
nem véletlenül az utolsó félévben tanuljuk, mert olyan sok ismeret kell hozzá, amelyek nélkül
nem értenénk meg. Nemcsak a nemzetközi kollíziós magánjoggal kell tisztában lennünk,
hanem a kereskedelmi joggal, polgári joggal, közigazgatási joggal, nemzetközi joggal és még
sorolhatnám. Ezt mind ismernünk kell ahhoz, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogát
megértsük. Ezért mondom azt, hogy a felső prémium kategóriája a jognak. Hiszen annyira
összetett, komplex, hogy ennek a megismeréséhez szakismeret szükséges.
Miben hasonlít a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga a nemzetközi kollíziós
magánjogra? Fel szoktam tenni a kérdést vizsgán. Azok a jogviszonyok, amelyeket most a
nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga szabályoz – ez egy egészen új diszciplína, amely a
XX. század második felében jött létre, ott is inkább a 60-70-es években – ezek a jogviszonyok
addig hol voltak? Mert valahol lenniük kellett. Nem? Feltételezzük, hogy azért a XX. század
első felében is voltak határokon átnyúló szerződések! Bár természetesen nem ekkora
volumenben. Erre a jó válasz: a nemzetközi kollíziós magánjogban! Mindig megkérdezem,
hogy miért? Azért mert a legfontosabb hasonlóság a két diszciplína között, hogy mind a
kettőben olyan jogviszonyok találhatók, amelyekben lényeges külföldi elem van! Tehát a
lényeges külföldi elem megléte miatt sorolták a nemzetközi kollíziós magánjogba ezeket
a jogviszonyokat!
De ráébredtek, főleg a második világháború után, amikor Európa és a világ gazdasága is
kezdett helyrerázódni, és egyre szélesedtek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok és nőtt a
gazdasági forgalom. Ráébredtek arra, hogy valami nem stimmel. Mire ébredhettek rá a
jogtudósok? Nyílván ők foglalkoztak ezzel, nem a gazdasági társaságok. Ezek a jogviszonyok
nem férnek be, mert a kollíziós magánjog elsődlegesen polgári jogi, családjogi, és
munkajogi jogviszonyokat szabályoz. Ezek pedig gazdasági jellegű jogviszonyok! Még
akkor is, ha lényeges külföldi elem van bennük! Felmerül az a kérdés, hogy a gazdasági
jogviszonyokat nem lehet beszuszakolni a polgári jogba? Hát ott ahol nincsen önálló
kereskedelmi jog – például Magyarországon – ott elképzelhető, de ahol van –
Németországban – ott azt mondják, hogy nem! Nem véletlenül választották el egyiket a
másiktól. Tehát felmerült az, hogy nem jó, ha a nemzetközi kollíziós magánjogba helyezzük el
ezeket a jogviszonyokat, mert a nemzetközi kollíziós magánjog nem ezt a célt szolgálja, nem
úgy jött létre, nem alkalmas arra, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokba tartozó
jogviszonyokat szabályozza! Hozzunk létre valami újat! És így jött létre a nemzetközi
gazdasági kapcsolatok joga, amit hívhatnának máshogy is, de éppen ez lett az elnevezése.
Létrehoztak egy új jogterületet.
Másik fontos eltérés, hogy a nemzetközi kollíziós magánjog jogág, míg a nemzetközi
gazdasági kapcsolatok joga jogterület! Mi a kettő között a különbség? A válasz erre a
homogenitás és a heterogenitás! Azaz egyneműség vagy több-neműség a válasz. A jogág
szempontjából mind a szabályozás tárgya, mind a szabályozás módszere homogén, azaz
egynemű – egyfajta dolgokat egységes módszerrel szabályoz. Addig a jogterület esetében
heterogén! Se nem egyfajta dolgokat, se nem egységes módszerrel nem szabályoz! Hanem
szerteágazó, komplex! Nem véletlenül mondom már másodjára, de még fogom harmadjára is!
Ez is egy fontos különbség: nemzetközi kollíziós magánjog jogág; a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok joga jogterület!
Még hozzá Mádl Ferenc 1978-ban kidolgozott egy meghatározást a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogára. Jó hírem van, nem hosszú, négy szóból áll. Ezért úgy hívjuk, hogy rövid
meghatározás:
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga egy viszonylagosan önálló, komplex
jogterület.
Nagyon egyszerű, négy szó! Ez Mádl Ferenc véleménye a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
jogáról. A rosszhír, hogy van egy hosszabb is, viszont amilyen hosszú éppen olyan hasznos is.
Megmutatja, hogy miből is áll és hogyan épül fel a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga.
Ezt mindenkitől megkérdezem, így indul a vizsga! Aki nem tudja, vagy nem jól mondja el,
annak jelentősen csökkenek az esélyei.
A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga egy viszonylagosan, önálló,
komplex jogterület, melynek tárgyát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
során létrejövő vagyoni és azzal szorosan összefüggő személyi viszonyok
alkotják, melyek, más hasonló jogviszonyoktól megkülönböztető jellegét a
jogviszonyban megjelenő lényeges külföldi elem adja, és melyek
szabályozása során együtt és egyszerre hatnak nemzetközi jogi, közjogi és
magánjog, anyagi jogi és kollíziós jogi jogágakba tartozó normák.
Három részből áll. Az első része azt mutatja meg, hogy mit szabályoz a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok joga, mivel foglalkozik: a nemzetközi gazdasági kapcsolatok során létrejövő
vagyoni és azzal szorosan összefüggő személyi viszonyokat szabályozza. Ez a szabályozás
tárgya! Vagyoni és személyi viszonyok, amelyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok során
merülnek fel.
Második rész: ezek a viszonyok azért tartoznak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába,
mert bennük lényeges külföldi elem van. Más jogviszonyoktól megkülönböztető jellegét a
jogviszonyban megjelenő lényeges külföldi elem adja! Hasonló – csak azért tartozik a
nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába, mert lényeges külföldi elem van benne. Ha nem
lenne benne lényeges külföldi elem, akkor hova tartozna, hol nyerne szabályozást? A nemzeti
jogokban! Polgári jogban, kereskedelmi jogban, közigazgatási jogban stb. Csakis a lényeges
külföldi elem miatt kerülnek át ezek a jogviszonyok a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
jogába.
Harmadik rész: a szabályozás módszere! Hogyan szabályozzák őket? Olyan normák
segítségével, amelyek együtt és egyszerre hatnak. Honnan veszik ezeket a normákat? A
jogrendszer teljes spektrumából. Nemzetközi jog, közjog, magánjog, anyagi jog, kollíziós
jog. Bárhonnan magához vonhat a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga szabályozási
módszert! Bárhonnan, ahonnan úgy ítéli meg, ha úgy ítéli meg, hogy egy szükséges és jó
(nemzetközi jogból, polgári jogból). Ezekre a szabályokra alapozva döntheti el az adott
eljárást, ítélheti meg, folytathatja le a jogviszony elbírálását. Lényeg, hogy ezek a különböző
helyről kölcsön vett normák együtt és egyszerre hatnak a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
jogába.
Ha még visszaemlékszünk arra, amikor azt mondtam, hogy a határokon átnyúló szerződés
esetében az alkalmazandó jog elbírálásakor a fórum kollíziós szabályt alkalmaz, de nem a
kollíziós magánjogban jár el, hanem a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában. Mert a
kollíziós szabályt, aminek a segítségével eldönti, hogy melyik jogrendszer lesz az
alkalmazandó egy nemzetközi gazdasági kapcsolatok során felmerült jogvita elbírálásához
használja fel egy gazdasági jellegű jogviszonyban. Ekkor az eljárása a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogába fog tartozni.
Hogyha egy állam csatlakozik egy nemzetközi szerződéshez ez színtiszta nemzetközi jogi
aktus, de ha egy állam olyan nemzetközi egyezményhez vagy szerződéshez csatlakozik,
aminek gazdasági vonatkozásai vannak. Akkor ez nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogába
tartozó aktus, csupán a gazdasági érintettség miatt. Így már érhetjük, hogy miért mondtam azt,
hogy rendkívül átfogó stúdiumról van szó! Kompex stúdiumról, diszciplínáról, mert
beletartozik minden, aminek határokon átnyúló gazdasági jellege van! Aminek határokon
átnyúló nem gazdasági jellege van az hova tartozik? Az a kollíziós magánjogba. Aminek nincs
határokon átnyúló jellege, de gazdasági az az egyes nemzeti jogokba tartozik.
Milyen részekből áll a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga? Fel szoktam tenni vizsgán.
Nem jó válasz, hogy általános és különös rész, bár helyes. Ez hogy lehet? Ezzel nem
mondtunk semmi újdonságot. Minden diszciplínának van különös és általános része. A
nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának azonban egyszerre van közjogi és magánjogi
része! Tehát ha elképzeljük a jogrendszert: közjog és magánjog, akkor a nemzetközi
gazdasági kapcsolatok joga középen helyezkedik el, hasonlóan az agrárjoghoz vagy a
fogyasztóvédelmi joghoz. Aminek egyszerre van magánjogi és közjogi vetülete. Hogy hívják
ezt? Keresztülfekvő jogág ez az agrárjog tekintetében.
Miért nem keresztülfekvő jogág a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga? Fel szoktam
tenni vizsgán? Kicsit beugratós. Mert nem jogág, hanem jogterület, mert heterogén, mert
sokféle, mert átfogó. Ezért keresztülfekvőnek keresztülfekvő, mert egyszerre van benne
magánjog és közjog!
A következő órán azzal folytatjuk, hogy milyen jellemzői van ennek a két nagy résznek.
***************************************************************************
Kiegészítés:
Honnan származhatnak ezek a komplex jogviszonyok: nemzetközi jog, kereskedelmi jog,
polgári jog, pénzügyi jog. Mindezen jogágakból merít a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
joga, amely ennek folytán komplex. Miért önálló? – mert akkor, amikor ezeket a
jogviszonyokat megpróbálja elbírálni, az eljárást lefolytatni, a jogvitát feloldani, akkor ezek a
jogviszonyok a negakába tartoznak. De pontosan azért viszonylagos, mert egyébként abba a
jogágba, ahonnan kölcsönvette őket a negaka. Ha nincs lényeges külföldi elem, akkor a
jogviszonyok a polgári jogba, kereskedelmi jogba tartoznak; ha nincs, akkor pedig ide. Ez
jelenti azt, hogy viszonylagosan önálló, komplex jogterületről van szó.
Miért van kiemelve a nemzetközi jog a fogalomban a harmadik résznél: azért, mert a
jogforrások legnagyobb része nemzetközi jogba tartozó jogforrás.
A nemzetközi jogi norma hiába magánjogi természetű jogviszony szabályozás (pl. a bécsi
vételi egyezmény), a jogforrás megjelenése és megjelenési helye a nemzetközi jogba tartozik.
Ezért az alapvető szabályozási módszere a nemzetközi jog. Hiába a nemzetközi jog egy
teljesen soft law jellegű jog (nem teljesen kikényszeríthető).
Az államoknak érdeke fűződik ahhoz, hogy együttműködjenek: pl. gazdasági érdekük,
előnyük származik. Hogy lesz több a bevételük, hogy a joghatóságuk alá tartozó gazdasági
szereplők könnyebben tudnak határon átnyúló szerződéseket kötni.
Határokon átnyúló szerződések: olyan szerződések, amelyeket különböző honosságú
gazdasági szereplők kötnek egymással. Miért érdekesek? – azért, mert általában ilyeneket
nehéz kötni és végrehajtani, mert az államok védik a belső piacukat, mindenfajta
furfangossággal próbálják még az unióban is megakadályozni, hogy egyik államból lehessen a
másik államba árut, szolgáltatást átvinni. Ezek a szerződések élénkítik a nemzetközi
gazdasági és nagyobb bevételhez juttatják az államokat. Az államok egyezményeket és
szerződéseket kötnek ezek érdekében egymással, hogy leszorítsák a tranzakciós költségeket.
- Állam és külföldi személyes jogú fél: állam azt mondja, hogy jó, ha te be akarsz
valamit hozni hozzám, de akkor ezeknek a feltételeknek kell megfelelned.
Ez 30 %-ot tesz ki, míg a magánjogi 70%-ot (ez mellérendelt). Pl. van egy cégem és szeretnék
valamit Németországból exportálni, akkor a német céggel megállapodok, nemzetközi
adásvételi szerződést kötünk és a jogviszony létre is jön és lebonyolítódik. Hogy milyen jog
lesz rá alkalmazandó ez már egy másik kérdés. Ez a legfontosabb része a negaka-nak, hogy
milyen jog lesz alkalmazandó az adott jogviszonyra, szerződésre.
A negaka közjogi része rendkívül fontos, mert az egész struktúrát, a játékszabályokat az
államok határozzák meg, hogy ki-kivel milyen szerződést köthet, az államok határozzák meg,
csak és kizárólag. Azt jelenti, hogy az államok állapítják meg a feltételeket, szabják meg a
struktúrát és a gazdasági szereplők használják ezeket, ők kötnek szerződéseket és ők
bonyolítják le a jogviszonyok jelentős részét.
Október 1. – Második konzultáció
Keresztülfekvő, de nem jogág, mert nem homogén a szabályozás tárgya és módszere. Csak
olyan jogviszonyok, amelyek egyszerre gazdasági jellegűek és lényeges külföldi elemet
tartalmaznak. A fogalom első és második része erre a jellegre mutat rá. Harmadik része a
fogalomnak a módszert tartalmazza. Jogág és a jogterület elhatározása pont ez a két kritérium
figyelhető meg a szabályozás tárgya és módszere a fogalomban.
Heterogenitás, különbözőség, komplexitás jellemzi a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogát.
Egyszerre érvényesül benne közjog és magánjog. Közjogi és magánjogi része is van.
Mit tartalmaz a közjogi rész? Az ilyen jogviszonyoknak jellemzője, hogy az egyik oldalon
mindig az állam szerepel. Hierarchikus jellegűek, alá-fölérendeltség figyelhető itt meg. És
nyilvánvalóan ennek érvényesülnie kell a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában is.
Azonban nem mindig. Hogy lehet ez? Erre is a fogalom ad magyarázatot. Mindig a
fogalomhoz kell visszamennünk, ha problémánk van.
A nemzetközi jog külön szerepel a fogalom-meghatározásban nem a közjogba beépítve, mert
a nemzetközi jog sajátossága megmutatkozik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának
közjogi viszonyaiban is. Hogyan képzelhető el az, hogy a nemzetközi gazdasági
kapcsolatok jogába tartozó jogviszony nemzetközi jogi jellegű? Vajon mi indokolhatja
ezt? A nemzetközi jog két szempontból sajátos!
1. Soft law – jellegű a nemzetközi jog. Nem kikényszeríthető, nincsen
szankciórendszere. Az államok mellérendelt viszonyban állnak – elvi síkon. Ezért
semmilyen módon nem kényszeríthető rájuk a nemzetközi jog, ha akarják elfogadják,
ha akarják csatlakoznak egy nemzetközi szervezethez, ha akarják magukra nézve
kötelezőnek ismerik el a nemzetközi jog szabályait. De pl.: ismerünk olyan államot,
amely nem ismeri el magára nézve a nemzetközi jog szabályait, és nem történik velük
semmi. Nincsen szankciórendszere.
2. Mellérendelt szereplők állnak a jogviszonyokban – ezért nem mondhatjuk azt, hogy
a nemzetközi jog tipikus közjog lenne, és ezért is emeli ki a fogalom, különíti el a
közjog szempontjából.
Tehát 3 interakció különíthető el: állam és állam lép kapcsolatba, esetleg nemzetközi
szervezet; állam és gazdasági szereplő, ami lehet saját vagy külföldi. Ezeket a jogviszonyokat
tudjuk közjogilag megkülönböztetni.
Az államok további feladata, hogy meghatározzák a nemzetközi gazdasági kapcsolatok
jogának feltételrendszerét, hogy kereteket biztosítsanak a gazdasági szereplők eljárásának,
ügyleteinek. Ilyen és ilyen feltételekkel lehet szerződést megkötni. Erre jogszabályokat alkot.
Ezeken belül járhatnak el. Ez tehát a közjogi rész.
Milyen részekből áll tehát a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga? Közjogi és magánjogi!
És ez miért érdekes? Erre nem szokott válasz érkezni. Mert ez ritka, ritkán fordul elő,
hogy egy jogszabályanyagban egyszerre legyenek jelen közjogi és magánjogi
jogviszonyok! Ismerünk ezen kívül maximum hármat. És azokat esetleg fel lehet sorolni.
Magánjogi rész jellemzője: tehát a feltételek rendelkezésre állnak, ezeket meghatározták,
akkor a gazdasági szereplők eljárása, a szerződések megkötése és lebonyolítása szerepel itt.
Ezek mellérendelt jogviszonyok már természetesen. Itt is szerepet kaphat az állam, ha
mellérendelt szereplőként jár el. Semmivel nem illeti meg több jogosultság, mint bármelyik
másik gazdasági szereplőt. Itt zajlik a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának lényege, a
szerződéses kapcsolatok.
1. Nemzeti jogforrás
a) Minden államnak van olyan szabálya, amit a lényeges külföldi elemet
tartalmazó gazdasági jellegű jogviszonyokra alkalmaz.
b) Ez általában azokban az államokban, ahol kereskedelmi jog van, az lehet.
Kicsit átalakítva abból a szempontból, hogy a határokon átnyúló szerződésekre
is megoldást nyújtson.
c) Ahol nincs kereskedelmi jog – mely államokban nincsen általában
kereskedelmi jog? Európa két legmeghatározóbb államában: Németországban
és Franciaországban van. Azokban az államokban van, ahol a kodifikációk
alkalmával a kereskedő réteg nem volt még olyan erős, hogy az érdekeit
érvényesíteni tudta volna, hogy azokat jogszabályba foglalják. Ahol ennek a
rétegnek a megerősödésére később került sor, ők már el tudták érni, hogy külön
kereskedelmi jog jöjjön létre, ami a jogviszonyaikat szabályozhatja. Erre példa
Németország és Franciaország és ezeknek az államoknak a befolyási területe.
De pl.: a HGB-t, ami a német kereskedelmi törvénykönyv azt egy az egyben
átültették Japánban, csak előtte lefordították.
d) Magyarországon rendkívül érdekes a helyzet – ugyanis hasonlóan a közép-
európai államokhoz nálunk sincs kereskedelmi jog. A gazdasági
jogviszonyokra is a Ptk.-t kell alkalmazni, ami az 50-es évek végén született
meg. Milyen helyzetben született meg? A II. világháború befejezését
megelőzően Európát érdekszférákra, befolyási övezetekre osztották fel a
leendő győztes államok. Magyarország a szovjet érdekszférába került és ez
hosszú időre meghatározta fejlődését mind, gazdasági, mind társadalmi
szinten. 1947-ben a kommunisták választási csalással megszerezték a hatalmat,
amit megismételtek 1948-ban is. Hozzáláttak a társadalom és a gazdaság
átalakításához: államosítással és más hasonló módszerekkel. Államosítás:
elvonták a magántulajdont kárpótlás és kártalanítás nélkül. Ennek az lett a
következménye, hogy minden az államé lett. Ha bárki bármit vásárolt,
élelmiszert, ruhát az állammal kötötte meg a szerződést, mert ő árulta ezeket a
cikkeket. Ha valami probléma volt a szerződéssel, nem szerződésszerűen
teljesített az állami vállalat, akkor nem egy mellérendelt gazdasági szereplővel
találta magát szembe az állampolgár, hanem az állammal, és az állammal, az
állami vállalatokkal szemben kellett volna az ő szerződésből fakadó igényeit
érvényesíteni. Ez még ma sem egyszerű helyzet. Állam és állampolgár
viszonya a szerződések esetében nem változott semmit az ötvenes évek végén
sem. Amikor megalkották a Ptk.-t, akkor ezt az egyensúlyi eltolódást próbálták
valamilyen szinten helyrehozni. Az eladóra helyeztek még kötelezettségeket,
hogy nagyjából kialakuljon a mellérendelt viszony. Kicsit más formában
alkották meg a Ptk.-t, mint egy normális politikai, gazdasági környezetben
megalkották volna. A 60-as évek végén ráébredtek, hogy nem lesz jó a
gazdaságpolitika. Új gazdasági mechanizmus és, mivel a külkereskedelmi
tevékenység állami monopólium volt, csak állami vállalatok végezhettek
külkereskedelmi tevékenységet, de csak a szocialista országokkal a 60-as, 70-
es évekig. Ekkor rájöttek, hogy muszáj felvenni az imperialistákkal is a
kapcsolatot, mert különben vége mindennek. A 70-es években a Szovjetunió
rosszallása ellenére az NSZK-val gazdasági szerződést kötöttek. Fokozatosan
bővültek a gazdasági kapcsolatok a kapitalista államokkal. Azonban ez felvette
a kollízió lehetőségét, főleg azokban az esetekben, amikor a felek nem éltek
jogválasztással. Legfontosabb az ilyen szerződéseknél a jogválasztás,
joghatóság választás, hogy ne a fórum döntse el, hogy melyik jog alapján fog
eljárni, hanem a felek oldják fel maguk a kollíziót. Ha erre nem kerül sor:
Magyarország szállította az árut, a külföld jó márkával, svájci frankkal fizetett.
Magyarország volt az eladó, külföld a vevő. Ha nem éltek jogválasztással,
akkor mi alapján lehet a kollíziót feloldani? Ez a jellemző szolgáltatás elve.
Melyik fél nyújtja a jellemző szolgáltatást? Aki nem pénzt ad! Jellemző
szolgáltatást nyújtó adásvételi szerződésnél az eladó, az pedig most a magyar
fél. Magyar félnek a jogát kellett alkalmazni, tehát a Ptk.-t, amit arra a
helyzetre alkottak meg és úgy, hogy az a vevőnek legyen jó az eladóval
szemben, mert az eladó volt az állam, a vevő pedig az állampolgár. Ezt a
jogszabályt alkalmazták a mellérendelt a nemzetközi szerződésekre is. Ebből
nyilvánvalóan a magyar félnek hátránya származott. Felismerték, hogy
változtatni kell a helyzeten! Alkottak egy új jogszabályt a határokon átnyúló
szerződésekre.
e) 1978. 8. tvr. – KPTK: a polgári törvénykönyv külgazdasági kapcsolatokra
történő alkalmazása – elnevezése. Olyan jogszabály, amely a határokon
átnyúló szerződések tekintetében elsőbbséggel bír. Az ilyen jogviszonyokra ezt
kell alkalmazni. Ha ez nem tartalmaz rendelkezést, akkor kisegítő jelleggel kell
a Ptk.-t alkalmazni. Ez a nemzeti jogforrás Magyarországon.
2. Nemzetközi jogforrások
1. Regionális
regionális jelentése: szűkebb földrajzi területen alkalmazandó
jogforrások
néhány ország érintett itt csupán
1889 – Montevideói Egyezmény (Uruguay fővárosa, hegyet látok a
jelentése) – a Polgári- és Kereskedelmi jogi kollíziós szabályok
egységesítéséről
1928 – Havannai Egyezmény – szintén a kollíziós szabályok
egységesítéséről
1905 – az észak-európai államok szempontjából: Finnország,
Svédország, Norvégia, Dánia, Izland egyezménye nemzetközi
adásvétel szabályairól.
1914 – az észak-európai államok egyezménye a kereskedelmi
utazókról.
1962 – Egységes Kereskedelmi Kódex (UCC): Egyesült Államokban,
amely egységesítette a kereskedelmi szabályokat az egyes államok
között. 49 államban működik, egyetlen kivétel Lousiana, ahol a
francia jog van hatályban és ott a Code Civil szabályoz.
1995-1999-2002: Európai Szerződésjogi Alapelvek (PECL): három
kötetben adták ki. Ez Landó nevéhez fűződik ő hívta össze és vezette.
Vizsgán kérdés: hány államból hívott Lando professzor tagokat a
bizottságba? – 10 tagállamból. Ahogy bővültek az országok, 1995-től
már 15 állam volt.
2. Univerzális:
1897 – Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia – ami egy
nemzetközi szervezet, a kollíziós jogegységesítését tűzte ki célul és
ezzel foglalkozik.
1926 – UNIDROIT – Nemzetközi Intézet a Magánjog
Egységesítéséért. Rómában van a székhelye. Nemzetközi szervezet.
Cél: egységesítsék a magánjogi szabályokat a határokon átnyúló
szerződések tekintetében. Miért van szükség az egységes jog
létrehozatalára? Első félév anyagát megnézni! Tranzakciós költség! Ezt
megkeresni! Hiszen a taranzakciós költségeket jelentősen csökkenti az
egységes jog, és elősegíti a határokon átnyúló szerződések megkötését
és lebonyolítását.
Mi fűződik a nevéhez?
1964- Egységes törvény a nemzetközi adásvételről
(ULIS)
1964- Egységes törvény a nemzetközi adásvétel
megkötéséről (ULFIS)
1983- Egyezmény a nemzetközi adásvételnél
megvalósuló képviseletről
1988- Nemzetközi pénzügyi lízing és faktoring
egyezmény
1994- a legfontosabb instrumentuma: A Nemzetközi
Kereskedelmi Szerződések Alapelvei (UPICC)
nevezetű soft-law jellegű nemzetközi jogegységesítési
instrumentum – ezt nagyon szeretem hallani.
Ezt átdolgozták 2004-ben és kiadták újra
1966-ban UNCITRAL – Az ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi
Bizottsága – a jogegységesítés céljából
o 1974 – New Yorki Elévülési Egyezmény
o 1978 – Hamburgi Egyezmény a tengeri árufuvarozásról
o 1980 – az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerződéseiről
szóló ENSZ egyezmény (Bécsi vételi egyezmény).
Vajon mért pont Bécsben volt az aláírás? Mert Bécsben
van a helyszíne.
o 1982 – a nemzetközi választott bíráskodás eljárásjogi
szabályairól egy egyezmény
o 1985 – mintatörvény a nemzetközi kereskedelmi
választott bíráskodásról – 1994-es magyar választott
bírósági törvényt is ez alapján alkották meg.
3. Egyéb jogforrások
a) Nemzetközi kereskedelmi szokás: jellemzői – egy jól meghatározható
földrajzi területen alkalmazzák (kikötő, gazdasági centrum); nincs írásba
foglalva, és ennek következménye, hogy nehezen bizonyítható; automatikusan
a szerződés részét képezi – tehát nem kell külön kikötni. Regionális jogforrás
b) Nemzetközi kereskedelmi szokvány: univerzális jogforrás; írásba foglalják;
könnyen bizonyítható; ha a felek választják, akkor lesz a szerződés része. Az
elhatárolás minimumkérdés a vizsgán!
Szokvány: egy bizonyos időpillanatban írásba foglalt szokás! Úgy kell
elképzelni, mintha lefényképeznék a szokást – átvitt értelemben, és írásban
megjelentetik. Szokványgyűjteményben adják ki. A nemzetközi
kereskedelmi feltételek a legfontosabb szokványgyűjtemény! Rövidítve
INCOTERMS! Ebből nagyon fel kell készülni!
c) Felek között kialakult gyakorlat. Mi a különbség a szokás és a gyakorlat
között? A szokás általában érvényesül, a gyakorlat pedig mindig meghatározott
gazdasági szereplők viszonyában; csak az ő szerződéseikkel kapcsolatban
érvényesül azon kívül nem.
d) ÁSZF – amit a gazdasági szereplők alkalmaznak. Ezek összeütközhetnek vagy
nem. Az összeütközésre megvannak a speciális szabályok.
- hosszú távú alkalmazásra szánják őket,
- a másik fél, akivel szemben alkalmazzák, nem működik közre a
feltételek kialakításánál és
- több szerződésre való alkalmazásnak az igényével jön létre.
e) európai szerződésjogi alapelvek (NGO-k) és
f) Unidroit, mint modell törvények is ide sorolhatók! Kvázi mintatörvény, de
ez sem állam alkotta jog. Annyi a különbség a két instrumentum
megalkotásában, hogy az európai szerződésjogi bizottság nem államok által
létrehozott szervezet, addig az unidroit államok alkották meg.
1988-as választott bírósági eset kapcsolódik ide: Compania Valenciana – lényege: a felek
nem éltek jogválasztással, és ebből a választott bíróság azt szűrte le, hogy a felek negatív
jogválasztást alkalmaztak – aki megkapja a lec mercatoriat, annak ezt is kell mondani. Az,
hogy a felek egyetlen nemzeti jogot sem választottak, ezzel a felek szándéka arra irányult,
hogy azokat kizárják, lemondjanak a nemzeti jog alkalmazásáról. Tehát a lex mercatoria
alkalmazása volt a felek szándéka a választott bíróság okfejtése szerint.
Ezzel zárul a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának jogforrási rendszere, ami nincs
benne a könyvben. Az általános részt csak előadásból érdemes tanulni.
Fontos szerepe van a fizetési ügyletek tekintetében is. Például az akkreditív esetében. Ugyanis
ekkor a bank csak akkor fog fizetni, ha clean a hajóraklevél.
Kiszolgáltatási jegy (D/O) – soha nem szerepelhet a hajóraklevéllel együtt. Mi a
különbség a kettő között? Ömlesztett áruk esetében szoktak ilyen kiállítani (szén, kőolaj),
amikor az látszik szükségesnek, hogy részletekben akarják értékesíteni az út során. Nemcsak
egy helyen, hanem bizonyos helyeken.
Közraktári jegy – ami mindenki előtt ismert, jól megtanulták, funkcióit, részeit,
felhasználhatóságát át kell ismételni – kérdezni fogjuk.
Szerződések
Két nagy csoportba oszthatjuk
1. Főszerződések csoportja – olyan szerződések sorolandók, amelyek gazdasági
funkciójukat magukban hordozzák. Abból a célból kötik meg a szerződéseket, mert azt
a gazdasági célt akarják megvalósítani, amelyeket ezek által a szerződések által el
lehet érni.
Adásvételi szerződés
egységesítésének gondolata már régen felmerült
már a 19. század végén felmerült az egységesítés és mind az UNIDROIT és az
UNCITRAL foglalkozott vele
végül az UNCITRAL égisze alatt tudott megvalósulni 1980-ban, hiszen akkor
fogadták el az Áruk Nemzetközi Adásvételi Szerződéseiről szóló ENSZ egyezményt!
az egységes jog megteremtése és kialakítása sokkal egyszerűbb a kevésbé fontos
szerződések esetében, hiszen az államok nem ragaszkodnak annyira szuverenitásuknak
ahhoz a részéhez, ami azt szabályozza, azt teszi lehetővé számukra, hogy bizonyos
élethelyzeteket ők határozhassanak meg.
ha egy állam csatlakozik a bécsi vételi egyezményhez, akkor lemond arról, hogy a
határokon átnyúló szerződésekkel kapcsolatos szabályokat ő határozza meg
hiszen a bécsi vételi egyezmény a jogrendszere részévé válik, és így azt kell
alkalmazni a határon átnyúló szerződéseknél
tehát ez egy kicsi visszalépés az állam részéről a szuverenitás tekintetében
de a gazdasági szereplők tekintetében lehet, hiszen úgy köthetnek szerződést, hogy ne
legyen probléma a jogválasztással
érdeke fűződik tehát az államoknak ahhoz, hogy csatlakozzanak a szerződéshez, így
ösztönözve a belső piaci szereplőket a kilépésre a piacon kívülre és a gazdaság
élénkítésére, ezzel az államot extra bevételhez juttassák
hiszen az egységesítésnek is gazdasági célja volt
Szabályrendszere
1980. április 11-én kötötték meg. Hat állam írta alá, köztük Magyarország is. 1988. január 1-
én lépett hatályba. 1987. évi 20 tvr. hirdette ki Magyarországon. Most kb. 77 állam a részese.
Folyamatosan bővül a résztvevők sora. Európában a legnagyobb hiányzó: Nagy Britannia,
Írország, Portugália. Globálisan nincs benne Brazília. De egyébként minden lényeges állam
csatlakozott hozzá
Nemzetközi jogi jogforrás, hiszen a nemzetközi jog szabályai szerint az államok nemzetközi
egyezményt hoztak létre, amelyhez lehet csatlakozni.
Területi hatály: akkor alkalmazható, ha lényeges külföldi elem van a jogviszonyokban, de itt
még ez sem elegendő, hogy eltérő honosságú gazdasági szereplők kössenek szerződést. Kell
még az is, hogy ezek telephelye különböző részes államokban legyen. Ha egy német és
francia cég akar szerződést akar kötni, de mindegyik telephelye Németországban van, akkor
az egyezmény nem alkalmazható.
Személyi hatály: eltérő honosságú gazdasági szereplők kössék meg (akik rendszeresen,
üzletszerűen, haszonszerzési céllal kötnek ilyen szerződést)
Tárgyi hatály: adásvételi szerződésekre lehet alkalmazni! CSAK! Negatíve határozza meg a
tárgyi hatályát. Ez azt jelenti, hogy azokat sorolja fel, ami nem tartozik a szabályozása alá:
1. olyan szerződések, amelyek tárgya: személyi, családi, háztartási szükségletek
kielégítése érdekében kötnek meg
2. amelyeket árverés, aukció keretében kötnek meg
3. ami végrehajtáson vagy hatósági intézkedésen alapul
4. amelyek tárgya kötvény, részvény, értékpapír, pénz. Azonban a hajóraklevél, mint
értékpapír hatálya alá tartozik? Mivel áru feletti rendelkezési jogot megtestesítő
értékpapír, így vonatkozik rá. Hiszen az az árut helyettesíti
5. olyan szerződés, amelynek tárgya légi vagy vízi jármű illetőleg a villamos energia
El kell határolni, ami részben adásvételi szerződés, vagy annak tűnik. Aki gyűrűt rendel az
milyen szerződést köt? Vállalkozási szerződés vagy adásvételi szerződés? Vállalkozási
szerződésnél a megrendelő adja azt a dolgot, amit a vállalkozó átalakít és adja vissza.
A bécsi szerződésnél pontosan a vállalkozási szerződést kell elhatárolni az adásvételitől. A
legfontosabb szempontja az elhatárolásnak, hogy a megrendelő adja a dolgot vagy nem. Ha a
vállalkozó szerzi be a dolgot, amit fel kell dolgozni, akkor az adásvételi szerződés.
Az adásvételi szerződést a munkaszerződésektől is el kell határolni, még pedig oly módon,
hogy akkor munkaszerződés, hogyha a szerződés teljesítése túlnyomórészt munkából áll, ha
nem akkor adásvételi szerződés.
Nem foglalkozik a bécsi vételi egyezmény a tulajdonjog átszállásának szabályaival. Mikor,
hogy, melyik fázisban száll át. Nem foglalkozik az érvényesség kérdésével sem. Végezetül
nem foglalkozik a termékfelelősség szabályaival sem. Vajon miért nem? Ezt is
megkérdezem. Mert sokkal nehezebb lett volna elfogadtatni a szerződést, ha ilyen lényeges
szabályokat is egységesíteni akart volna. Mert ez súlyosabban érintette volna a
szuverenitásukat. És nem csatlakozott volna ehhez ennyi ország. Ezeket minden állam saját
szabályozása fogja eldönteni, vagyis az alkalmazandó jog, ha választanak ilyet.
Hogyan nyer alkalmazást a bécsi vételi egyezmény? Három féle módon:
1. konkrétan választják, hivatkoznak rá
2. ha egy állam jogát választják, és az részese az egyezménynek
3. nem élnek jogválasztással és a fórum kollíziós szabálya egy olyan ország jogára,
amely részese az egyezménynek és így a kollíziós szabályok miatt lesz alkalmazandó
az egyezmény.
Ez akkor is így van, ha nem mindkét vél részese az egyezménynek. Pl.: Nagy
Britannia és Németország. Német eladó, angol vevő nem élnek jogválasztással. A
fórum a Róma I. rendeletet alkalmazza a kollízió feloldása érdekében. A Róma I. azt
mondja, hogy jellemző szolgáltatást nyújtónak a joga lesz az alkalmazandó. Ekkor a
bécsi vételi egyezményt fogják alkalmazni.
Értelmezés kérdése nagyon fontos! Mivel jogegységesítési instrumentum, ezért nem lehet
pontos szabályozást várni. Abból a célból, hogy sok állam számára elfogadható legyen. Ennek
ára, hogy nem vállalhat széleskörű, átfogó szabályozást. Ezért felvetődnek értelmezési
problémák. Szempontok:
1. Figyelemmel kell lenni annak nemzetközi jellegére – ez azt jelenti (meg fogom
kérdezni), hogy nem lehet a nemzeti szabályok alapján értelmezni. Miért nem? Mert
más célból alkották meg, más jogviszonyok szabályozása érdekében alkották meg.
Más a célja.
2. Egységesen kell értelmezni – meg kell próbálni egységesen értelmezni
3. Jóhiszeműen kell értelmezni ezeket a szabályokat.
INCOTERMS szabályrendszere
1936 első alkalommal – és azóta több alkalommal
szokványgyűjtemény
ICC – a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (nemzetközi érdekképviseleti szervezet,
székhelye: Párizs)
most adták ki az új verzióját 2010-eset
mi a 2000-eset írjuk fel és ehhez képest nézzük meg a 2010-eset
a régi klauzulákat is éppen úgy lehet alkalmazni
klauzula vagy paritás – ezt a két kifejezést lehet a szokványokra alkalmazni
4 csoportba oszthatóak az incoterms szokványai: E, F, C, D csoportba (ezek az angol
rövidítésből származnak)
az E klauzulánál a legkevesebb az eladó kötelezettsége, és a D tartalmazza a legtöbb
kötelezettséget; ezzel szemben természetesen a vevő kötelezettsége pont fordítva alakul, a D
a legjobb számára és az E tartalmazza a legtöbb kötelezettséget a tekintetében.
EXW – Ex works
üzemből szállítva – ezt jelenti
a vevő elmegy az áruért és az eladónál átvesz székhelyén, telephelyén. Semmi fontos
és érdekes nincs benne
ott száll rá a kárveszély
az egész incoterms lényege, hogy meddig viseli a fél az áru fuvarozásának a
költségeit, és hol száll át a kárveszély!
Ha ez a két dolog egybeesik: tehát addig viseli az egyik fél a költséget, amíg rajta
nyugszik a kárveszély azokat 1 pontos klauzuláknak hívjuk. De van olyan is, hogy
elválik egymástól: ezek lesznek a kétpontos klauzulák
az E egypontos klauzula
6 vízi szállításra alkalmas klauzulája van: FSA, FOB, CFR, CIF, DES, DEQ
Célállamost hogyan határozzák meg? A klauzulák mögé feltűntetik. FOB Hamburg, FCA
Amsterdam: amszterdami reptérre kell eljuttatni és átadni a légi társaságnak
Incoterms 2010 változásai: nem alapvetőek. 2011. január 1-én lépett hatályba, és onnantól
alkalmazható.
FOB – már nincs benne az a feltétel, hogy akkor száll át a kárveszély, ha a hajókorláton
áthalad; erről a feleknek a szerződésben kell rendelkezniük!
D klauzulák – amelyek érkezési klauzulák (E, F indulási): megszűntették az első négyet, az új
gyűjteményben nincsenek meg. Fent maradt az utolsó klauzula. Két klauzulát bevezettek:
1. DAT – Delivered at Terminál: terminálra szállítva; egy meghatározott helyre,
kikötőbe, csomópontba szállítják, és ott adják át. Olyan meghatározott helyre,
ami valami gazdasági csomópont, ahol van lehetőség az átrakodásra,
elvámolásra
2. DAP – Delivered at Place – egy meghatározott helyre szállítva. Ez a DDU
klauzulának feleltethető meg. Oda szállítja az árut és ott adja át az árut.
1947 után fordulók zajlottak – amit most nem részletezünk. Amelyek során egyre több állam
csatlakozott, és egyre jobban csökkentették a vámokat. Minél több állam csatlakozott, annál
hosszabbak lettek. Utolsó forduló: 1986-1993 tartott uruguay-i forduló (ott indult el). Ezt
zárta le 1994-ben a Marakeshi Egyezmény – új alapokra helyezte az egész folyamatot!
GATT47 legfőbb célja: vámcsökkentés eszközével elérni a jólét biztosítását és az
életszínvonal emelkedését! Ez Európában maradéktalanul sikerült is.
1994-ben már ugrásszerű fejlődés volt megfigyelhető, minden szinten. Ezért átformálták a
GATT Egyezményt: GATT94
1947-ben a szolgáltatások nem voltak jelentősek, viszont 1994-ben már egyre inkább. A
szolgáltatások áramlásával is kellett valamit kezdeni nemzetközi szinten. Ennek érdekében
jött létre a GATS Egyezmény, amely a szolgáltatások általános kereskedelméről szóló
egyezmény.
További probléma, hogy a fejlődő államok nem vették figyelembe a fejlett államok
elképzelését a szellemi alkotások vonatkozásában. Ez egy állandó ellentét a fejlett és fejlődő
államok viszonylatában. Összeütközés: a fejlődő államok másolták, hamisították azokat az
eredményeket, amiket a fejlett államokban értek el. Egyezményt alkottak a szellemi tulajdon
védelméről – ehhez csatlakozni kell. Ha nem csatlakoztak, akkor a többi egyezményhez sem
csatlakozhattak (GATS, WTO sem). TRIPS – elnevezését viseli az egyezmény, ami szellemi
tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló egyezmény.
WTO – Világkereskedelmi Szervezet. A WTO-val küszöbölték ki azt a hibát, ami az ITO-val
volt. Genfi székhely. Elsődleges célja, hogy rendezze az egyezmények sorsát. Aki szeretne
csatlakozni az egyezményhez, annak a WTO-hoz kell bejelentkeznie.
egyhangú döntéshozatal – ami azért nehéz, mert szinte minden ország csatlakozott
Legfontosabb elve:
o Diszkriminációmentesség: az államokat nem lehet megkülönböztetni.
o Nemzeti elbánás elve: a részes külföldi államokat, gazdasági szereplőket úgy
kell tekintetbe venni, mint a hazaiakat.
o Legnagyobb kedvezményes elbánás elve – LENKE: ha egy részes állam
valamilyen kedvezményt biztosít egy másik állam számára, akkor azt
azonnal és feltétel nélkül biztosítani kell az összes részes állam számára is.
Egynek sem kell, de ha ő úgy dönt, akkor az összes többinek is biztosítani
kell. Ez alól ismerünk kivételeket:
1. Szabadkereskedelmi övezet: a résztvevő államok egymás között
eltörlik a vámokat, harmadik állammal szemben önálló vámpolitikát
folytatnak. Pl.: EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás. 1960 –
Nagy Britannia indukálta a létrehozatalát. Tagjai: Izland, Svájc,
Norvégia, Lichtenstein.
2. Vámunió: gazdasági integráció második foka. A vámunió és a
szabadkereskedelmi övezet elhatárolása minimumkérdés!!!! Nincs
egymás között vám, harmadik ország felé egységes vámpolitikát
hirdetnek, egységesen határozzák meg a vámokat!
3. Waiver Clause: abban az esetben, ha egy ország felmentést kér a
LENKE alól, és a WTO ehhez minősített többséggel hozzájárul, és
csak rendkívül kivételes esetben lehet alkalmazni.
4. Referenciák általános rendszere (GSP): Nagy-Britanniához
kapcsolódik. Abban az értelemben, hogy hatalmas gyarmatbirodalma
volt, és a XX. században a volt gyarmati államoknak biztosított
előnyöket. És amikor csatlakozott a WTO-hoz, nem akarta a többi
államnak is biztosítani. Ebből kifolyólag jött létre ez a GSP, ami azt
jelenti, ha a fejlett államok nyújtanak fejlődő államoknak bizonyos
segítséget, kedvezményeket, akkor az nem tartozik a LENKE alá, nem
kell más fejlett államoknak is biztosítani ezeket a kedvezményeket.
o Államosítás
jogalkotói aktus, mert erre egy jogszabályt alkotnak meg, hogy ezek a
cégek mostantól állami tulajdonba mennek át
általános jellegű
nem jár ellenérték érte!
o Kisajátítás
jogalkalmazói aktus, hiszen ott az illetékes hatóság, szerv dönt arról,
hogy állami érdekből kisajátítja azt az ingatlant vagy bármi mást.
egyedi jellegű - egyetlen aktusról van szó, egy meghatározott
földrészletről
megfelelő, méltányos és azonnali kártalanítás jár érte!