You are on page 1of 4

Értékelésbe beszámító (fórum) és gyakorló elemző kérdések AJ1 – 4.

modul (2023)

1. Politikai közösség [8 kérdés, értékelésbe beszámító (fórum) kérdésnek az első 6 kérdés


javasolt]

1. Adam Sydneyben született 2005-ben, nagyon tehetséges labdarúgó, leigazolását a Liverpool FC


fontolgatja. Adam édesapja, János 10 évesen a szüleivel disszidált Magyarországról 1980-ban, ezért
büntetésből mindhármukat még abban az évben a magyar állampolgárságuktól megfosztották. Adam
édesanyja révén ausztrál állampolgár, szüksége lenne rá a magyar válogatottnak, ő is szívesen lenne
magyar állampolgár, de egy percet sem járt Magyarországon, nem beszél magyarul.
Elemezze a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (Áptv.) irányadó rendelkezéseire
figyelemmel, azok hivatkozásával azt, hogy hogyan juthat a legegyszerűbb módon magyar
állampolgársághoz Adam. Válaszát az alkalmazott Áptv. szabályai mögött álló állampolgársági
alapelvek felhívásával és tartalmuk rövid kifejtése mellett indokolja!

2. Elemezze, hogy hogyan értékelhető az állampolgársági alapelvek, illetve alkotmányos


követelmények érvényesülése szempontjából a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV.
törvény alábbi fiktív módosítása!
8. § (4) A lemondás elfogadásától számított három egy éven belül kérheti a köztársasági elnöktől
magyar állampolgárságának visszaállítását az, aki nem szerzett külföldi állampolgárságot.

3. Anton orosz nemzetiségű, de orosz állampolgárságától megfosztották, így hontalan, a Pécsi


Tudományegyetemre járt, ott kötött barátságot a magyar állampolgárságú Ákossal. Anton a
vegyészmérnöki diploma megszerzését követően Magyarországon szeretett volna maradni, és mielőbb
magyar állampolgár lenni. Tartott a magyar állampolgársági vizsgától, ezért megkérte Ákost, hogy
tegye le helyette. Anton honosítással magyar állampolgárságot szerzett 2015-ben. 2023 nyarán egy
hatósági ellenőrzés feltárta a “cserét”, büntetőeljárás indult Antonnal és Ákossal szemben.
Elemezze, hogy a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (Áptv.) irányadó
rendelkezéseire figyelemmel, azok hivatkozásával azt, hogy megszűnhet-e és ha igen, akkor hogyan
Anton állampolgársága. Válaszát az Áptv. szabályai mögött álló állampolgársági alapelv,
alkotmányos követelmények felhívásával és tartalmának rövid kifejtése mellett indokolja!

4. Elemezze, hogy hogyan értékelhető az állampolgársági alapelvek, illetve alkotmányos


követelmények érvényesülése szempontjából a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV.
törvény alábbi fiktív módosítása!
9. § (1) A magyar állampolgárság visszavonható attól a személytől, aki magyar állampolgárságára
méltatlanná vált. t a jogszabályok megszegésével, így különösen valótlan adatok közlésével, illetve
adatok vagy tények elhallgatásával a hatóságot félrevezetve szerezte meg. Nincs helye a
visszavonásnak a magyar állampolgárság megszerzésétől számított húsz év elteltével.

5. Judit magyar állampolgár, 2019-ben egy ígéretes munkalehetőség okán Koppenhágába költözött.
2021-ben kérelmezte a dán állampolgárságot, lemondott a magyar állampolgárságáról, amely 2022-
ben meg is szűnt. Judit a dán állampolgárságot azonban nem szerezte meg, mivel a dán bíróság
közlekedési szabálysértés miatt pénzbüntetéssel sújtotta 2022 végén. A mélységesen csalódott Judit
ezért visszaköltözött Budapestre, újra minél gyorsabban magyar állampolgárságot szeretne szerezni.
Elemezze, hogy a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (Áptv.) irányadó
rendelkezéseire figyelemmel, azok hivatkozásával azt, hogy hogyan juthat a legegyszerűbb módon
magyar állampolgársághoz Judit. Válaszát az alkalmazott Áptv. szabályai mögött álló
állampolgársági alapelv felhívásával és tartalmának rövid kifejtése mellett indokolja!

6. Tegyük fel, hogy a jogalkotó hatályon kívül helyezi a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV.
törvény alábbi rendelkezését. Elemezze, hogy mely állampolgársági alapelvek és alkotmányos
követelmények, milyen módon tükröződnek ezekben a szabályokban, valamint, hogy mivel járna
ezek hatályon kívül helyezése!
5/A. § (3) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv határozatban állapítja meg, ha a nyilatkozat
elfogadásának feltételei hiányoznak, beleértve a 13-15. §-okban a kérelem benyújtására előírtakat. A
határozattal szemben indított közigazgatási perre a Fővárosi Törvényszék illetékes.

7. Egyes Somogy megyei kisközségekben 2023 végére több ezer holland nemzetiségű személy
telepedett le. Azon településeken, ahol meghatározóvá vált a számarányuk, 2024-ben szeretnének
holland nemzetiségi önkormányzati választásokat tartani, nemzetiségi önkormányzatokat alakítani.
Sor kerülhet-e a településeken holland nemzetiségi önkormányzati választásokra 2024-ben?
Elérhetik-e az érintettek a választások megtartását, milyen alkotmányos lehetőségeik vannak?

8. Értékelje a nemzetiségek jogállása kapcsán az Alaptörvény, illetve az egyes releváns alkotmányos


elvek együttes érvényesülése szempontjából a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX.
törvény alábbi fiktív módosítását!
148. § (5) A Nemzeti Választási Bizottság az eljárása során köteles kikérni a Magyar Tudományos
Akadémia elnökének állásfoglalását a törvényi feltételek fennállásáról.
(6) Az Országgyűlés elutasító döntése esetén meghozatalától számított egy éven belül ismételt kérelem
nem terjeszthető elő.

2. Demokratikus hatalomgyakorlás 1. Hatalomgyakorlási formák és közvetlen demokrácia


[8 kérdés, értékelésbe beszámító (fórum) kérdésnek az első 6 kérdés javasolt]

1. Elemezze, hogy lehet-e országos népszavazást tartani az alábbi kérdésben! Válaszát a figyelembe
vett, népszavazásra vonatkozó követelmény funkciójára figyelemmel is indokolja!
“Egyetért-e Ön azzal, hogy az országgyűlési képviselők választásán a választási küszöb az összes
leadott érvényes szavazat két százaléka legyen?”

2. Értékelje a képviseleti és a közvetlen demokrácia egymáshoz való viszonya, illetve az azzal


kapcsolatos alkotmányos követelmények szempontjából az Alaptörvény alábbi fiktív módosítását!
8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos
népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár
kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes
népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
3. Elemezze, hogy lehet-e országos népszavazást tartani az alábbi kérdésben! Válaszát a figyelembe
vett, népszavazásra vonatkozó követelmény funkciójára figyelemmel is indokolja!
“Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a 2023. évi költségvetési törvényben megállapított összeg
kétszeresére növelje a helyi önkormányzatok költségvetési támogatását?”

4. Értékelje a képviseleti és a közvetlen demokrácia egymáshoz való viszonya, illetve az azzal


kapcsolatos alkotmányos követelmények szempontjából az Alaptörvény alábbi fiktív módosítását!
8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos
népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár
kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes
népszavazáson hozott döntés nyomán az Országgyűlés mérlegeli, hogy szükséges-e intézkedést tennie
re kötelező.

5. Elemezze, hogy lehet-e országos népszavazást tartani az alábbi kérdésben! Válaszát a figyelembe
vett, népszavazásra vonatkozó követelmény funkciójára figyelemmel is indokolja!
„Egyetért-e Ön azzal, hogy kizárólag azokat az Országgyűlés által elfogadott sarkalatos törvényeket
lehessen kihirdetni, amelyeket az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján elrendelt érvényes és
eredményes országos népszavazáson megerősítettek?”

6. Elemezze, hogy lehet-e országos népszavazást tartani az alábbi kérdésben! Válaszát a figyelembe
vett, népszavazásra vonatkozó követelmény funkciójára figyelemmel is indokolja!
“Egyetért-e Ön azzal, hogy a törvény a jelenleginél szigorúbban büntesse a családon belüli erőszakot,
különösen ha azt 18 év alatti személlyel szemben követik el?”

7. Elemezze, hogy lehet-e országos népszavazást tartani az alábbi kérdésben! Válaszát a figyelembe
vett, népszavazásra vonatkozó követelmény funkciójára figyelemmel is indokolja!
“Egyetért-e Ön azzal, hogy a legsúlyosabb államellenes bűncselekmények elkövetése esetén bármely
magyar állampolgártól vissza lehessen vonni a magyar állampolgárságát?”

8. Értékelje a képviseleti és a közvetlen demokrácia egymáshoz való viszonya, illetve az azzal


kapcsolatos alkotmányos követelmények szempontjából az Alaptörvény alábbi fiktív módosítását!
8. cikk (1) Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos
népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár
kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és eredményes
népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.

3. Demokratikus hatalomgyakorlás 2. Választójogosultság és választási rendszerek [8


kérdés, értékelésbe beszámító (fórum) kérdésnek az első 6 kérdés javasolt]

1. Értékelje a választójogosultságra vonatkozó alkotmányos követelmények, illetve a választójogi


alapelvek érvényesülése szempontjából az Alaptörvény alábbi fiktív módosítását!
XXIII. cikk (6) Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási
képességének korlátozottsága miatt a bíróság, illetve a közbiztonságot vagy nemzetbiztonságot
súlyosan sértő, veszélyeztető tevékenysége miatt a belügyminiszter a választójogból kizárt.
2. Tegyük fel, hogy az Országgyűlés hatályon kívül helyezi az országgyűlési képviselők választásáról
szóló 2011. évi CCIII. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontját, amely szerint: “Töredékszavazatnak
minősül az egyéni választókerületben a mandátumot nem szerző jelöltre leadott szavazat.” Megteheti-
e ezt az Országgyűlés? Értékelje, hogy milyen hatással lenne a választási rendszerre, megfelelne-e a
választási alapelveknek, alkotmányos követelményeknek!

3. Értékelje, hogy összhangban van-e az Alaptörvényben rögzített formai és tartalmi


követelményekkel, alkotmányosan megengedhető-e az országgyűlési képviselők választásáról szóló
2011. évi CCIII. törvény alábbi fiktív módosítása!
2. § (3) Az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján
szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,
illetve, ha igazolja, hogy a választást megelőző hónapban nincsen fennálló adótartozása.

4. Tegyük fel, hogy az Országgyűlés hatályon kívül helyezi az országgyűlési képviselők választásáról
szóló 2011. évi CCIII. törvény 14. § (1) bekezdését, amely szerint: “Nem szerezhet mandátumot az a
pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott összes érvényes szavazat legalább öt
százalékát nem érte el.” Megteheti-e ezt az Országgyűlés? Értékelje, hogy milyen hatással lenne a
választási rendszerre, illeszkedne-e a választással kapcsolatos alkotmányos követelményekhez!

5. Értékelje, hogy mely választójogi részjogosítványra vonatkozik a szabályozás, összhangban van-e


az alaptörvényi követelményekkel, alkotmányosan megengedhető-e a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény alábbi fiktív kiegészítése!
1. § (5) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem lehet választó az a
menekült, akit a lakóhelyén az önkormányzat lakókörnyezet rendezettségének hiánya miatt korábban
a szociális támogatásokból kizárt.

6. Értékelje, hogy az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény (Vjt.) alábbi,
fiktív módosítása milyen hatással lenne a választási rendszerre, és ez illeszkedik-e a választással
szemben támasztott alkotmányos követelményekhez!
14. § (1) Nem szerezhet mandátumot az a pártlista, amely a pártlistákra és a nemzetiségi listákra
leadott összes érvényes szavazat legalább öt tizenöt százalékát nem érte el.

7. Értékelje, hogy mely választójogi részjogosítványra vonatkozik a szabályozás, összhangban van-e


az alaptörvényi követelményekkel, alkotmányosan megengedhető-e a helyi önkormányzati
képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény alábbi fiktív kiegészítése!
1. § (4) A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán nem választható, aki az adott
településen nem rendelkezik lakóhellyel, vagy jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy
büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti.

8. Tegyük fel, hogy az Országgyűlés hatályon kívül helyezi az országgyűlési képviselők választásáról
szóló 2011. évi CCIII. törvény (Vjt.) 15. § (1) bekezdés b) pontját, mely szerint: “Töredékszavazatnak
minősül az egyéni választókerületben a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb
szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám.”
Megteheti-e ezt az Országgyűlés? Értékelje, hogy milyen hatással lenne a választási rendszerre,
megfelelne-e a választási alapelveknek, alkotmányos követelményeknek!

You might also like