Ötödik előadás

A kereskedelmi rendszer
Nemzetközi kereskedelemre vonatkozó elméletek – szakosodáselméletek:
- Komparatív előnyök, H-O modell
- Méretgazdaságosság: monopolisztikus verseny, oligopol piacok
- Kereskedelempolitikai eszközök:
o formái: vámjellegű, nem vámjellegű
o használatuk következményei, okai
- A kooperáció alapvető problémái a világgazdaságban
A nemzetközi kereskedelem szabályai
- alapszabályok. alapelvek – és azok változása
- intézményrendszer: döntéshozatali mechanizmusok
o erőegyensúly és erősebb vs. gyengébb/kisebb tagállami/partneri pozíció
- problémák
- miért?
o az államok folytatnak kereskedelempolitikát
o jobb, ha ezt szabályozottan teszik
Német-francia inflációs kamat különbség
 3-szori francia frank leértékelés 1981-1983 között
 Lehet egyedül, a teljes leértékelést vállalni
 Lehet partneri tagállamokkal, akkor kisebb a ránk eső rész (1983)  cél: 8%-os
leértékelés
 Francia frank -2,5%-os leértékelése
 Német márka +5,5%-os felértékelése
A kereskedelem és a nemzetközi szabályok
 A kereskedelemi rendszer mindig akkor működött stabilan, amikor szabályozott volt –
a múltban ez a politikai stabilitást jelentette, ma már ennél többet
 A nemzetközi kereskedelem fogolydilemma jellege – különösen nagy országok között
 Hogyan csökkenti/növeli a kereskedelem korlátozó eszközöket
 Az egyoldalú liberalizáció viszonylag ritka – miért?
 Főleg az EK részéről volt jellemző (ha nem jelent versenyt)
Bretton Woods előtt
 Hosszú 19. század:
 Az 1840-es évektől 1870-es évekig: általános liberalizáció
 Majd az 1. Világháborúig részben protekcionizmus
  Meg kellett erősödnie Németországnak, USA-nak
 Franciaország a merkantilizmus alapján kezdte el a kereskedést és
felhalmozást  Anglia elszegényedését kell elérni
 Bilaterális tárgyalások, globális normák
 Bilaterális, tehát eltérő megállapodások
Bretton Woods
 Bretton Woods előtt bilateralizmus: legnagyobb kedvezmény elve (MFN)
 Aki megkapja ezt a státuszt, az ugyanazt a vámot fizeti, mint a legkisebb
vámot fizető ÉS ebben a státuszban lévő partner
 BW: Új intézményrendszer létrehozása, multilateralizmus
 Aranydevizarendszer
 Nemzetközi Valutaalap (IMF)
 Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD, Világbank)
 Nemzetközi Kereskedelemi Szervezet (ITO)
 Első kettő 1946-tól, harmadik nem valósul meg
A háború utáni kereskedelmi rezsim
 Intézmények: GATT, WTO, UNCTAD
 1944. Bretton Woods: ITO
 1948. GATT: Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény
GATT alapelvek
 Szerződés, de állandó székhellyel rendelkező intézményesült szervezet lett (Genf)
 Korlátozott hatás- és felelősségi kör (szektorálisan és funkcionálisan)
Diszkrimináció kizárása:
 Legnagyobb kedvezmény elve
 Szabadkereskedelmi megállapodás kivétel, azaz a „0” HUF/EUR stb
vámmegállapodás
 Nemzeti elbánás elve: gazdaságban ugyanazt a jogot kell biztosítani
külföldinek és belföldinek egyaránt
Kereskedelem nyitottabbá tétele
 Viszonosság
 A nem-tarifális kereskedelmi akadályok felszámolása
 Konzultáció elve
Nyilvánosság és a kötelező erejű kötelezettségvállalás (binding commitments)
GATT Uruguay-forduló (1986-1993)
 Új protekcionizmus és új regionalizmus időszaka
 A BW-i rezsim nem felelt meg az igényeknek
 Felfüggesztés: 1990 – vitatott ügyek:
 Agrártermékek kereskedelme
 Kereskedelemmel kapcsolatos beruházási intézkedések, szabályozások kérdése
 Újraindulás: hét munkacsoport tárgyalásai
1. Piacra jutás kérdései
2. Textíliák és ruhanemű
3. Mezőgazdaság
4. Kereskedelemmel kapcsolatos beruházási intézkedések
5. Szellemi tulajdonjogok kereskedelemmel kapcsolatos aspektusai
6. Intézményi keretek
7. Szolgáltatások kereskedelme
WTO
Székhely: Genf
Működés kezdete: 1995. január 1.
Tagok száma: 164 ország
Funkciók:
 Elősegíteni a nemzetközi szabadkereskedelmet
 Kereskedelemi tárgyalások lefolytatása, adminisztrálása
 Kereskedelmi viták rendezése
 A nemzeti kereskedelmi politikák ellenőrzése (trade policy review)
 Technikai segítség és képzés nyújtása a fejlődő országoknak
 Kooperáció más nemzetközi szervezetekkel
 Bírság behajtása a nem teljesítő országoktól (hogyan?)
 A WTO nemzetközi jogalany
 A WTO-ba belépőknek a WTO összes jogszabályát el kell fogadniuk
 Komplex intézményi struktúra:
  Vitarendezés – csak országok között, korlátozott, de van jobb?
 Hosszadalmas procedúra
 Kikényszerítés korlátos
 Kiegészíti a szerződést
 Tanácsok, bizottságok
 Szavazási rend (egyhangú döntés vagy kétharmad)
 Miniszteri konferenciák
 Működés: nem egyenszabályok, egyéni vállalások
 Kötött vámtarifa szintek
 Egyes kereskedelempolitikai megoldások tiltása
 Rugalmassági megoldások
 Nemzetközi kereskedelem szabályainak újabb területekre való kiterjesztése:
 TRIMS (Trade related Investment Measures)
 TRIPS (Trade Related Intellectual Properties)
 GATS (General Agreement on Trade in Services)
Az Uruguay forduló után
 Megváltozott nagyhatalmi érdekek
 Szolgáltatásorientált és csúcstechnológiai gazdaság
 Új területeken liberalizáció, más területeken protekcionizmus
 „Supply chain trade”
 A kereskedelmi rezsim új struktúrában működik
 A WTO képes lesz megfelelni 160+ állam igényeinek?
Globális értékláncok
 Globális vállalatok vertikális integrációja
 Átalakuló globális kereskedelem
 Szolgáltatások kereskedelme
 Köztes termékek kereskedelme
 Hozzáadott érték fontossága
 Új szakpolitikák fontossága
 Hagyományos kereskedelempolitika nem fontos
  Piacra lépés
 Üzleti környezet
 Nem vámjellegű akadályok
Miért van válságban a WTO?
 A WTO szabályai egy másik világra vannak kitalálva
 Ez új szabályokat igényel
 Régi szabályok elavultak, megkerülhetők
 Kikényszerítő erő gyenge és hosszadalmas – csak államközi viták rendezésére
alkalmas
 A döntéshozatali mechanizmus nehézkes, a viszonosság elve sokszor a témák
eszkalálódásához vezet – nehéz a megegyezés
 Reakciók
NABI és a WTO
 Buy American Act: közbeszerzési törvény
 amely szerint a külföldi ár csak akkor fogadható el, ha legalább 51%-ban
belföldi (USA-beli) hozzáadott értéket tartalmaz ÉS az ár a legalacsonyabb
belföldi (amerikai) árnál 25%-kal olcsóbb
 2005-ban megváltozik a szabályozás  amerikai hozzáadott érték már 60%
 Kompozitbuszok (NABI)
 Magyarországon a karosszéria és beltér
 Amerikában a motor, gumik és a végső összeszerelés
 Így már nem éri meg gyártani  WTO szabályba nem ütközött
Preferenciális kapcsolatok 1.- Dél(kelet)-európai országok 5.
 Törökország már 1963-tól Társulási Szerződést írt alá az EK-val
 De csak 1987-ben nyújtotta be a csatlakozási kérelmét
 Sokáig nem kapott pozitív választ
 Majd 1993-tól vámunió az EK-val, vagyis közös külső vámok és közös kereskedelem
politika (a vámunió azonban megmutatta a török gazdaság „erejét”, teljesen tönkretette
a török árutermelést, felfüggesztették
 1999-től Törökország is tagjelölt
 Egyértelműen politikai és katonai/biztonságpolitikai döntés lenne a felvétele, de ez
nem fog bekövetkezni az elkövetkező 15-20 évben, addig marad a sajátos státusz
Preferenciális kapcsolatok 2.- Nem európai, mediterrán országok 1.
  Szintén társulási típusú szerződések ezek a megállapodások, ún. „globális
együttműködési megállapodás” 1976-77-ben kötötték meg
 Tagjai: EK, Marokkó, Algéria, Tunézia, Egyiptom, Szíria, Jordánia, Libanon
 Árupiacon: viszonzás nélküli szabad piacra jutás lehetősége a mediterrán országoknak
↔ ezen termékek nem jelentettek veszélyt az EK piacán
 Pénzügyi téren valódi célokhoz kötött kölcsönök és kedvezményes hitelek, vissza nem
térítendő támogatások
 Személyek szintjén: mediterrán munkaerő bebocsátása az EK munkaerő piacára
Nem európai, mediterrán országok 2.
 1995. november 28-án barcelonai-értekezlet, itt már Líbia, Izrael, Palesztín
Felszabadító Hatóság → ez már multilateriális
 2008 július – Mediterrán Unió: Nicolas Sarkozy (francia elnök) és Hoszni Mubarak
(egyiptomi elnök) vezérletével
 "do the same thing, with the same goal and the same method" as the European Union”
Preferenciális kapcsolatok 2. - Nem európai, mediterrán országok 3. Barcelonai-folyamat
Preferenciális kapcsolatok 2. - Nem európai, mediterrán országok 4. Mediterrán Unió

Preferenciális kapcsolatok 3. - Volt gyarmati országok 1.

 1963: Yaoundéi Megállapodás → „társult afrikai államok és Madagaszkár” (18
állam)
 Ezen országok gyarmatai voltak a EGK tagországoknak, akikkel közösen kellett
kezdeni valamit, mert az anyaország felé irányuló kereskedelem most már a Közösség
felé irányuló kereskedelmet jelentett → nem lehetett külön kezelni az egyes
anyaországokat
 Előnyös ipari kereskedelem, agrártermékek exportjára kedvezmények
 Európai Fejlesztési Alap (European Development Fund – EDF): kedvezményes hitelek
és fejlesztési segélyek
Volt gyarmati országok 2.
 1975: Loméi Konvenció: EK - 66 ország kötötte, most már az Egyesült Királyság volt
gyarmatai is beletartoznak a megállapodásba
 Innentől kezdve nevezik ezt a csoportot ACP-nek (African, Caribien, Pacific –
countries) vagy magyarul AKC-országoknak
 GSP-rendszer (általános vámpreferenciák)
 Legnagyobb kedvezményes elbánás elvének alkalmazása (ez a társulási
megállapodáson kívüli kedvezmény)
 Minden ACP-ország megkapta
Volt gyarmati országok 3.
  Kereskedelmi könnyítések, kedvezményes szabadpiacra jutás, Stabex (mezőgazdaság)
és a Sysmin (bányatermékek) → probléma, hogy ezek a programok konzerválják a
rossz gazdasági szerkezetet, nem ösztönöznek fejlesztésekre
 Továbbra is lehívhatóak a kedvezményes hitelek és a segélyek
 2000: Cotonoui-Megállapodás: Gazdasági Partnerségi Megállapodások (Economic
Partnership Agreements – EPA), az egyoldalú kedvezményeket felváltja a kétoldalú,
EU számára is előnyös megállapodás
 A spanyol-portugál bővítés után nem vették be Latin-Amerikát ebbe a körbe, ő külön
státust kapott
Preferenciális kapcsolatok 4. - Európai Gazdasági Térség 1.
 A 90-es évek elején komoly változás az európai térségben
 A szovjet uralom vége, ami nem csak a KGST országokra van hatással, hanem
az EK (NATO) és a KGST (VSZ) közé szorult „semleges” országokra is
 Ezek a „semleges” országok korábban EFTA-tagok voltak (Skandináv államok,
Ausztria)
 A másik tényező a maastrichti folyamat, az egységes belső piac létrehozása.
 Ebből nem akartak kimaradni az EFTA tagok, ezért 1993. január 1-vel életbe lépett az
EGT
Európai Gazdasági Térség 2.
 Tagjai: EU27 + Izland + Liechtenstein és Norvégia (Svájc elutasította népszavazáson,
ezért vele külön kétoldalú megállapodásokat köt az EU)
 Nem jelenthet teljes jogú tagságot (ez a törekvés nincsen benne a szerződésben)
 Mivel a három országnak (és Svájcnak is) nem kell fizetni a közös költségvetésbe
pénzt, de a belső piac kedvező hatásai náluk is érződik, ezért ún. „szolidaritási pénzt”
fizetnek
 Norvég és Svájci Alap, amiből az újonnan csatlakozók a külső schengeni védelmet
fejleszthetik és a környezetvédelmi pályázatokat támogathatják
Európai Gazdasági Térség 3.
 Az EGT egyfajta „előszobája” az EU belépésnek, alkalmas a teljes jogú tagság helyett
a lehető legnagyobb kedvezményeket megadni az országoknak
 De nem védi meg őket a válságtól → Izland
 Az EGT ma nem képvisel komoly gazdasági erőt (együtt 5 millió fő), de szimbolikus
és hivatkozási jelentősége erős
Preferenciális kapcsolatok 5. - Európa Megállapodások 1.
 A társulás végcélja a teljes jogú tagság is lehet (de ez csak a Megállapodások
preambulumában jelenik meg, mint a közép-európai országok kívánsága)
  Az EU először és szélesebb körben nyújt szabadkereskedelmi kedvezményeket, de
nem egyoldalúan!
 Gazdasági együttműködésben és pénzügyi segítségben szegényebb ez a társulási fajta,
de politikailag gazdagabb tartalommal rendelkezik, mint pl. az ACP-egyezmények
vagy a mediterrán-megállapodások.
 Elsősorban azért, mert benne foglaltatik a teljes jogú tagság ígérete.
Európa Megállapodások 2.
 Ahhoz, hogy aláírják elsőnek Magyarországgal, Lengyelországgal és
Csehszlovákiával a társulási megállapodást itt pluralista politikai berendezkedésre
kellett áttérni.
 1991. december 16-án írják alá
 „kemény” részei: politikai együttműködés, kereskedelem, végrehajtási intézmény
rendszerrel foglalkozott
 „puha” részei: szolgáltatások, tőke és a munkavállalók szabad mozgása ill. különböző
együttműködésekre vonatkozó részek
 Kereskedelmi szabályok, versenyszabályok (állami támogatások, monopóliumok),
születendő iparágak külön kezelése
Európai Megállapodások 3.

Preferenciális kapcsolatok 5. - Európa Megállapodások 4.

 Egy altípusa a korábbi Európa Megállapodásoknak a Balkán-régióval kötött társulási
megállapodások
 Miután stabilizálódni látszott a poszt-jugoszláv térség, az EU ki-/felépítette itt is a
társulási megállapodásait → Stabilizációs és Társulási Folyamat majd
Megállapodások
 CARDS volt a pénzügyi segítsége ennek a társulási formának
 „potenciális” tagjelöltek a résztvevők
 Ipari szabad kereskedelem
 Bel- és igazságügyi együttműködés
 Háborús bűnösök kiadatása
 Párbeszéd a békéért
 Plusz Horvátország, Macedónia átveszi az EU joganyagát
 Ma Horvátország teljes jogú tag, új néven Észak-Macedónia, Szerbia és Montenegró
tagjelölt.
 Hatodik előadás
Regionális integrációk
- szabadkereskedelmi övezet (eredetigazolás)
- vámunió
- közös piac
- egységes piac
- monetáris és gazdasági unió
- politikai unió (föderatív állam)
Szabadkereskedelmi övezet (Free trade association/agreement)
 Kedvezményes vámszintek alkalmazása a tagok között
 Nem feltétlenül 0%, de kisebb, mint az általános vámszint
 Kikerülhető a legnagyobb kedvezmény elve
 Külső vámszinteket az egyes országok külön-külön határozzák meg
 Eredet vizsgálat (rule of origin)
 Legnépszerűbb regionális gazdasági szerveződési forma (…FTA)
 Sokszor regionális integrációk között jön létre
 Elsősorban az áruk és szolgáltatások szabad(abb) áramlására vonatkozik
 Például: EFTA, CEFTA, NAFTA, ASEAN,
Gabonaexport Oroszországba (2014-2022)
 Reexportőr pozíciók, külgazdasági és külpolitikai adottságok és szerződések
függvénye
 Megvásárolt termék reexportálása egy köztes országon keresztül
 Holland példa követendő
 Svájc, Szerbia, Törökország
 Szabadkereskedelmi megállapodások köszönhető
 EU  EU-Svájc Bilaterális Gazdasági és Együttműködési Megállapodás 
Oroszország
 Arany, származás értelmezése
 EU  CEFTA (Szerbia)  Oroszország
 Koszovó de facto elismerése vs. szankciók
 Törökország  speciális helyzet
Vámunió (Customs union)
 Közös külső vámhatár és közös vámpolitika
  EU, MERCOSUR, SACU
 Hatások
 Kereskedelemteremtés vs. Kereskedelemterelés
 Kereskedelemteremtés: közgazdaságilag pozitív fogalom
 Kereskedelemterelés: közgazdaságilag negatív fogalom
Mikor jöhet létre kereskedelemteremtés?
 Pozitív haszon
 Ha van lehetőség szakosodásra
 Hogyan?
 Hagyományos komparatív előnyök alapján
 Méretgazdaságosságon alapuló szakosodás
 TNC befolyás lévén
 Kereskedelemterelés jött létre, amikor az Egyesült Királyság 1973-ban belépett az
európai vámunióba
 Le kellett mondani – gazdasági értelemben – a Brit Nemzetközösség piacairól
 olcsó ausztrál agrártermékek kiszorultak a brit piacról
Vámunió utáni további stációk
 Közös piac
 4 termelési tényező szabad áramlása: áruk, szolgáltatások, tőke és munkaerő
 Például: Európai Közösségek 1986-ig
 Egységes piac
 Minden fizikai és nem fizikai akadály lebontása és egységesítése
 Például: Európai Unió 1986 – 1993/2002-ig
 Monetáris és gazdasági unió
 Monetáris egyesítés mindig könnyebb
 Fiskális harmonizáció is nehezebb, mint a monetáris egység
 Például: félig az Európai Unió 1993/2002 után  csak a monetáris integráció
valósult meg
 Politikai unió
 Föderatív állam-berendezkedés
 Kemény/hard szuverenitást érintő kérdésekben is létrejön a működő integráció
Egységes Európai Okmány (Single European Act, 1986)
  Egységesít kb. 280 eltérő szabványt, előírást
 Nem egyértelmű a fogadtatás
 Dánia elutasítja  EP hatásköre túl nagy lesz
 Olaszország elutasítja  EP hatásköre még mindig túl kicsi
 Görögország meg csak egyszerűen késett a ratifikációval
 Egyesült Királyság csak feltételekkel fogadta el  2015-re értékelte úgy, hogy
ezeket a feltételeket az EU már nem veszi figyelembe népszavazást
kezdeményezett a tagságról
A regionális integrációk hatásai
 Statikus hatások
 Hatékonyságnövekedés
 Gazdasági értelemben jólét növekedés
 Kereskedelem volumen növekedéséből vezetjük le, de nem csak ezt a
szakpolitikát érinti
 Dinamikus hatások
 Növekedési többlet
 Európai szintéren 1957 óta 12%-os plusz gazdasági növekedés átlagosan
A regionális integrációk politikája
 Politikai értelmezés
 Szövetség alkotás
 Közös szabályrendszer
 Olcsóbb/hatékonyabb egyeztetési fórumok
 Elsősorban az EGK-EK-EU létrejöttét magyarázzák politikai érvekkel is
 Funkcionalizmus és föderalizmus
 Szuverenitás egy részének feladása az integrációs szintre
 Csak ezeken a területeken szabályozhat az integráció
Regionalizmus +/-
 Szabadkereskedelmet
 + segíti a tagállamok között
 - erősebb kereskedelmi/piacra lépési korlátokat jelent a kimaradók számára
 A kereskedelmi érdekeket
 + egységesíti/harmonizálja a tagállamok között
  - harmadik fél felé erős, kompromisszum mentes álláspontot képvisel
 + kell a gazdasági ÉS politikai hegemón hatalom, enélkül nem megy
 Vitarendezési mechanizmus és szankció biztosítása, lefolytatása
Ki(nem)maradás költsége: Eurót használó, nem EU-tagok
 De jure használhatják, azaz érme kibocsátási joguk is van: Vatikán, Monaco, San
Marino, Andorra
 Hivatalos és egyedüli fizetőeszköz az euró
 Együttműködési kötelezettség az ECB-vel, az ESCB-vel a valuta védelmében,
a hamisítás ellen
 Statisztikai adatszolgáltatás
 Monaco éves szinten a francia érme kibocsátás 1/500-ad részét dobhatja piacra
 Vatikánváros évente 670.000 € értékben verhet érmét, plusz 201.000€
értékben, ha a Szentszék megüresedik, Ökomenikus év kezdetén vagy
Jubileumi Év kezdetekor → több tízszeres reálértéken kelnek el az érmék
(jelentős bevételi forrás)
 San Marino: 1.994.000 € értékben bocsáthat ki érmét, 2009-Űrkutatás éve, 500
éves a san marinoi ruha, „10 €-s érme”
 Andorra: vámuniót alkot az EU-val, de mezőgazdasági termékekre ez nem
vonatkozik
 Egyoldalú euró használat: Koszovó és Montenegró
 Koszovóban az UNMIK és az EULEX honosította meg az eurót, valamint az
tény, hogy a koszovóiak nem voltak hajlandóak használni a szerb dinárt
 Montenegró stabil valutája iránti igény is ebből eredeztethető: az
államszövetség idején sem akart Milo Djukanovics közös valutát, ne legyen
kapcsolat Szerbiával
 Érdekes lesz Montenegró teljes jogú csatlakozásakor a feltétel 
csatlakoznia kell Podgoricának az euróövezethez szerződéses viszonyt
kialakítva, miközben használja már most is az eurót szerződéses
jogviszony nélkül
 Hetedik előadás
Monetáris rendszer
A nemzetközi monetáris rendszer
Definíció
A nemzetközi monetáris rendszer azon szabályokat, megállapodásokat, gazdaságpoli8kai
eszközöket, továbbá azon gazdasági, intézményi és poli8kai környezetet foglalja magában,
melyek két alapvető globális közjó szolgáltatását biztosítják:
- a világgazdaság nemzetközi valutáját (vagy nemzetközi valutáit), valamint
- a külső stabilitást.
Nemzetközi monetáris rendszer versus nemzetközi pénzügyi rendszer?

A nemzetközi valuták funkciói

A valuta nemzetköziesedésének feltételei

A nemzetközi valuta kibocsátásából származó hasznok és költségek

A nemzetközi monetáris rendszer története

A klasszikus aranystandard-rendszer (1870-1914)
- A rendszer létrejötte, terjedése
o Nagy-Britannia már a 18. század elején
o 1870-ben már Portugália, Ausztrália, Kanada
o 1880-ra már közel minden fejlett állam aranyalapon
- Makroökönómiai magyarázatok:
o az államok annál inkább vonzóbbnak találták a kialakuló rezsimet, minél több
kereskedelmi partnerük volt már rajta az aranyalapon
 Tranzakciós költségek mérséklése
- intézményi érettséget jelentett
o (megfelelően szabályozott bankrendszer, fejlett pénzügyi rendszer)
- A rendszer kialakulásának okai
o Nagy Britannia szerepe (brit hegemónia)?
o aranykínálati sokk?
o gazdasági erőviszonyok (ipar vs mezőgazd. / arany vs ezüst)?
o Ideológiai megfontolások (monometallikus vs bimetallikus rendszer)?
- ... és működése
o David Hume (18. század)
o Papírpénzek zavartalan átváltása aranyra és viszont (rögzített árfolyamon, felső
és alsó aranypont)
o az arany akadálytalan nemzetközi áramlása
o automa8kus egyensúlyteremtő mechanizmusok
A két világháború közötti időszak (1914-1945)
- Háborús kiadások finanszírozása
o a kormányok felfüggesztették a nemzeti valuta aranyra történő szabad
átválthatóságát (USA csak 17-ben)
o kormányzati engedélyhez kötötték a nemesfém országból történő kivitelét
- szabadon lebegő árfolyamrendszerek
- aranyalapra való visszatérés a 20-as évektől
o 1931-re már közel 50 állam (de pl. Kína és Szovjetunió nem)
o DE: e rendszer nem volt képes kellő stabilitást biztosítani
o az aranytermelés feltételeinek stabilitása sem biztosított
o megnövekedett likviditási igény
o egyes országok tartósan deficitet, míg mások többletet halmoztak fel
- 1929-ben kitört világgazdasági válság
o Valuták aranyra váltása
 a valutatartalékok aránya a teljes monetáris tartalékokban az 1927-es 40
százalékról 1932-re 11 százalékra zuhant
o Bankválságok sora
o Egyre több ország adja fel az aranystandardot
- Irányítottan lebegő árfolyamrendszer
o a kormányzatok beavatkoztak a keresle8-kínála8 viszonyokba
o valuta leértékelését elősegítő poli8kák (pl. export érdekében)
 o USD vs GBP
A Bretton Woods-i rendszer (1945-1971/73)
- Aranydeviza-standard
o USA=vezető politikai és gazdasági hatalom
 övé a világ monetáris aranytartalékainak döntő része
  $ - kulcsvaluta
- 1944, BreDon Woods-i konferencia
o Új intézmények
o Új kulcsvaluta
o A tőkeáramlás korlátozása, de a távlati cél a konvertibilitás
1. Kiigazíthatóan rögzített árfolyamrendszer
o Kulcsvaluta: USA dollár (rögzített aranyparitással: 1uncia arany = 35 $); Az
egyes valuták keresztárfolyamai a kulcsvalutában megállapított árfolyam
alapján határozatók meg;
o A külföldi jegybankok számára a FED az USA dollárt kötelezően aranyra
váltotta;
o A valuták rögzített árfolyama az IMF engedélyével módosítható
2. Intézményi keretek
o IMF (felügyeli a monetáris rendszert, fizetési mérleg nehézségek áthidalására
hiteleket nyújt)
o IBRD (újjáépítési és fejlesztési hitelek)

1960, Robert Triffin: bizalmi probléma / Triffin-dilemma

- Nemzeti szintű és nemzetközi szintű célok konfliktusa
o A nemzetközi tartalékképzés, növekvő gazdasági tevékenység stb. megköveteli
a pénzmennyiség folyamatos bővülését  az USA fizetési/kereskedelmi
 mérlegének folyamatosan deficitesnek kell lennie  ez viszont a valuta iránti
bizalmat alááshatja
o Mihelyst a külföldi dollárkövetelések meghaladják az aranytartalékok értékét,
a rendszer hitelességi válságba kerülhet.
- Megbomlik az egyensúly:
o Divergáló érdekek, IMF tagjainak száma nő, a külkereskedelmi kapcsolatok
volumene bővül, a külföldi tőkeáramlások
o 1961, 8 fejlett állam jegybankja: Aranypool (vs szabad átválthatóság)
Az aranydeviza-rendszer felbomlásának okai

A szabadon lebegő árfolyamokra épülő rendszer (1973 után)

- 1971 augusztus - USA letért az aranyalapról
o a jövőben a külföldi jegybankok számára nem váltotta át automatikusan a
dollárt aranyra
o A Bretton Woods-i rendszer egyik alapeleme ezzel megszűnt
- 1971 - Smithsonian-megállapodás
o A korábbihoz hasonló, csak nagyobb rugalmasság (mennyiségi változás,
minőségi nem)
- 1972, 1973- lebegtetés, spekulációs hullámok, USD leértékelése 
o Az árfolyam rögzítése megszűnik
o a Bretton Woods-i rendszer második eleme is megszűnt
- A dollar nemzetközi szerepe ezt követően is fontos maradt
o 70’ vége: a dollár részaránya a világ összes jegybanki tartalékát tekintve közel
80 százalék
o német márka és a japán jen nemzetköziesedése korlátozott
 részben az érintett országok gazdaságpolitikái magyarázták
- 90’-es évek – az USA gyors ütemű eladósodása – Triffin-dilemma 2.0?
- Euró, mint a dollár versenytársa?
- A renminbi mint a dollár versenytársa?
A nemzetközi monetáris rendszer akkor és most

Összefoglalás
- A rendszer tehetetlensége
o drasztikus változás csak világtörténelmi jelentőségű események hatására
- A gazdasági súly önmagában nem elég ahhoz, hogy egy állam pénze vezető
nemzetközi valutává váljon
o USA vs GBP
- A kulcsvaluta/arany hiánya több esetben is jellemezte a nemzetközi monetáris
rendszert
o 19. század vége
o két világháború közötti időszak
o a BW rendszer első időszaka
- Mai fogalmak:
o nemzetközi monetáris rendszer, valutáris piramis, csúcsvaluta/kulcsvaluta,
aranystandard, aranydeviza-standard, lebegő árfolyam, rögzíteE árfolyam,
bizalmi probléma (Triffin dilemma), aranypool