Első előadás 2022. 09. 12.

Biztonságpolitika, Security studies; Előadó: Gálik Zoltán; Fogadóóra: 4. emelet; Teams és

nem Moodle;
Regional security complex (RSC) theory (Regionális Biztonsági Komplexum elmélet)
- milyen biztonsági területek vannak?
- 11 régió: bemutatás (max. 10 perc előadás a csoporttal; térkép; mindennek rajta kell
lennie; egy regionális biztonsági komplexum bemutatása)
- fel kellene osztani a világot
- hidegháború alatti és utáni biztonsági rendszer
- négy dolog, ahogy meghatározzuk a rendszert:
o 1. hol van ez a rendszer (boundary), tehát definiálni kell a rendszer helyét,
miért ott van (Wieber ötlete – könyv), miért gondolja így (2003-ban miért így
gondolta, azt tegyük bele, módszertanhoz is hozzá kell tenni)
o 2. anarchikus szerkezet (anarchic structures) egységeket jelent (kis-közepes-
nagy) milyen értelemben? (gazdasági/társadalmi/pénzügyi)
o 3. polaritás (polarity), több pólus a rendszeren belül (különböző képességek:
alkalmazkodás, stb.)
o 4. társadalmi szerkezet (social construction) barátságok, ellenségeskedések, a
szerkezetek közötti viszonyok elemzése

RSC-k
Standard A regionális hatalmak által Közel-K; D-Amerika; DK-
meghatározott polaritás Ázsia; D-Afrika
Centrális
Szuperhatalom egypólusú, amelynek É-Amerika
központja egy
szuperhatalom
Nagyhatalom egypólusú, amelynek CIS; D-Ázsia
központja egy nagyhatalom
(Regionális hatalom) egypólusú, amelynek nincs
központja egy regionális
hatalom
Szervezeti A regionális szerepi EU
minőségét az EU
intézményein keresztül
szerzi
Nagy hatalom Bi- vagy multipoláris, 1945 előtti Európa, K-Ázsia
regionális pólusként
nagyhatalmak
Szuperkomplexek Erős interregionális szintű K- és D-Ázsia
biztonsági dinamika, amely
a szomszédos régiókba
történő nagyhatalomból ered
Possible evolutions to an RSC:
- a status quo fenntartása, tehát abban nem lehet jelentős változás (a szerkezetében,
tehát nem változtathatják kényük-kedvük szerint)
- belső átalakulás, ami azt jelenti, hogy a lényeges struktúra változásai a meglévő külső
határokon belül következnek be. Ez változásokat jelenthet:
o anarchikus struktúrát (regionális integráció miatt)
o polaritást (felbomlás, egyesülés, hódítás, eltérő növekedési ráták, etc.
o barátság/ellenség kép változása (ideológiai eltolódások, háborús kimerültség,
vezető váltások stb.)
o külső átalakulás, ami azt jelenti, hogy a külső határ kitágul vagy összehúzódik,
megváltoztatta az RSC tagságát, és nagy valószínűséggel átalakította alapvető
struktúráját más módon. (tehát, ha két RSC egyesül vagy szétmegy magyarán)

Hidegháború alatti felosztás

 Hidegháború utáni felosztás
Második előadás 2022. 09. 19.
Mi az, hogy biztonsági tanulmányok?
- II. vh után alakul ki először
- ugyanakkor a biztonsággal már az őskorban is foglalkozott az ember
- Hogyan tudunk biztonságban lenni?
- Mi is az a biztonság, mit lehet alatta érteni?
- Kinek a biztonságáról is van szó igazán?
Az állam
- hogyan kell megvédeni az államot, ez az elsődleges dolog, amit követni kell
- vesztfáliai béke – innen eredeztethető a modern állam (erőszakmonopólium
központosítása; territorialitás; szuverenitás)
- high politics (ergo a legfontosabb)
A nemzet
- francia forradalom és Napóleon után beszélhetünk nemzetről
- nemzeti vs. nemzetközi biztonság
- nemcsak a belső, hanem a külső kohéziót is jelenti
Az állampolgárok
- emberi (civil) védelem
A biztonság tartalma
- de facto biztonság (fenyegetettség nélküli állam)
o fizikai biztonság
o éhínség
o munkanélküliség
o politikai berendezkedés
- A biztonság érzete (fizikális, politikai) objektív  valóság; szubjektív  érzés
- jogi, politikai megközelítés
Hagyományos biztonságelmélet
- katonai történelem
- háború és béke tanulmányozása
- tömegpusztító fegyverek
- terrorizmus
- megelőző diplomácia
Nem hagyományos elmélet
- határok közötti bűnözés
- egészségügyi kockázatok
- energiabiztonság
- szegénység
 - klímaváltozás
- migráció
- kiber biztonság
- mesterséges intelligencia
- Unilaterális
o semlegesség
o anarchia
o szatellita
o demilitarizáció
- Multilaterális
o koalíciók
o együttműködési rendszer
o szerződések
Security…
- policy? polity? politics?
o nemeztközi biztonsági szervezetek
o nemzetközi biztonsági intézmények
- II. vh. előtt & hidegháború
o katonai védelem

Hagyományos biztonságpolitika
- fókusz a nemzeti szintű biztonságon
- ez főleg a katonai erőket és képességeket
fogja jelenteni
- államok közötti háborúk
- együttműködések/szövetségek fontosak

I. Realizmus
Mi az oka az államközi konfliktusnak?
- Klasszikus realizmus: Az emberi természet
- Neorealizmus/strukturális realizmus (támadó és védekező): Az anarchikus
állapotrendszer dinamikája
- Angol iskola (liberális realizmus):
o Nemzetközi szinten létezik az „államok társadalma”, az anarchia állapota
ellenére
 Realisták (Hobbes)
 Racionalista (Grotius)
 Revolucionisták (Kant, Marx)
Klasszikus realizmus
- államközpontúság
 - anarchia (folyamatos antagonizmus)
- önös érdekek
- hatalompolitika (minden állam elsődleges szempontja a hatalom és a biztonság)
- az államok folyamatosan azért küzdenek, hogy saját képességeiket fejlesszék
- ha nincs kormány, akkor túl nagy az „étvágy”  azaz túlságosan nagyravágyó lesz az
állam önmaga (mekkora baromság)
- Morgenthau: az államok vezetőit a hatalomvágyuk motiválja
- a nemzeti érdekek érvényesítése a nemzetek fő célja
Strukturális realizmus
- a nemzetközi struktúra meghatározott
- rendi elv szerint (anarchia)
- a képességek eloszlásával (tehát, hogy el vannak osztva a dolgok, pénzügy, katonai
erő stb.)
- decentralizált nemzetközi struktúra (nincs formális hatóság)
- minden szuverén állam formálisan egyenlő
- az államok a saját érdekeiket nézik, mivel az állam fennmaradása előfeltétele, hogy
más célokat elérjenek
- három lehetséges rendszer:
o unipoláris
o bipoláris
o multipoláris
Biztonsági dilemma: olyan helyzet, amelyben egy állam saját biztonságának érdekében tesz
lépéseket, azonban ez akár csökkentheti az eredeti biztonsági állapot mértékét.
- pl. fegyverbeszerzés egy rizikós dolog, mert az csökkenti más államok biztonsági
kapacitását.
Defenzív realizmus
- a legtöbb állam az erőviszonyok fenntartására koncentrál
- racionális választás
Támadó realizmus
- az államok maximalizálják a védelmüket, ugyanakkor készek arra, hogy mindent
bevessenek azért, hogy hatékonyan tudjanak támadni.
Angol iskola
- kimondja, hogy ötletek, nem pedig anyagi lehetőségek alakítják a nemzetközi politikát
- az államoknak bizonyos közös érdekeik vannak

II. Liberalizmus
- institúcionalizmus (Keohane)
- rendszerelmélet (Krasner)
- kölcsönös függőség elmélete (Nye)
- funkcionalizmus (Mitrany, Haas)
 - biztonsági közösségek (Deutsch)
- demokratikus békeelmélet (Kant, Doyle)
- kollektív biztonság

NEOLIBERAL INSTITUTIONALISM
- The principal view on the role that international institutions ought to have in
international relations among states, both economically and politically
- United Nations, International Monetary Fund, World Trade Organization
- Their role is to be a guide for affiliated countries to promote cooperation to resolve
global economical or political issues;
- If each nation had to deal with issues independently it would not only most likely
result in war, but it is also more costly and certain.
- It is better for member states to rely in international institutions to resolve problems.
International institutions enhance this by providing information and advice to member
countries on economic and politic matter.
REGIME THEORY
- There is cooperation among states despite anarchy (trade, human rights, collective
security) -> regimes
- Regime: “set of explicit or implicit principles, norms, rules, and decision making
procedures around which actor expectations converge in a given area of international
relations” (Krasner)
- Cooperation in anarchy is possible without a hegemon because there exists a
“convergence of expectations”
- Providing information about the behavior of others by monitoring the behavior of
members and reporting on compliance.
- Reducing transaction costs.
- Generating the expectation of cooperation among members.
INTERDEPENDECE THORY
- The decline of military force as a policy tool and the increase in economic and other
forms of interdependence should increase the probability of cooperation among states.
(1) the use of multiple channels of action between societies in interstate,
transgovernmental, and transnational relations
(2) the absence of a hierarchy of issues with changing agendas and linkages
between issues prioritized and the objective of
(3) bringing about a decline in the use of military force and coercive power in
international relations.
- Multiple channels:
(1) Interstate relations (normal channels)
(2) Transgovernmental relations (states can work together in order to enhance
interdependence.
(3) Transnational relations (states are not the only units)
SECURITY COMMUNITY
 - A region in which a large-scale use of violence (such as war) has become very
unlikely or even unthinkable.
 amalgamated security communities:
o created when two or more previously independent states form a common
government
o very rare, e.g. U.S. XVIII, Norway-Sweden
 pluralistic security communities
o states retain their sovereignty
o U.S.-Canada
DEMOCRATIC PEACE THEORY
- Democracies are hesitant to engage in armed conflict with other identified
democracies.
- Immanuel Kant: Perpetual Peace: A Philosophical Sketch, 1795
- The "Preliminary Articles" steps that should be taken immediately, or with all
deliberate speed:
o "No secret treaty of peace shall be held valid in which there is tacitly reserved
matter for a future war"
o "No independent states, large or small, shall come under the dominion of
another state by inheritance, exchange, purchase, or donation"
o "Standing armies shall in time be totally abolished"
o "National debts shall not be contracted with a view to the external friction of
states"
o "No state shall by force interfere with the constitution or government of
another state"
o "No state shall, during war, permit such acts of hostility which would make
mutual confidence in the subsequent peace impossible: such are the
employment of assassins (percussores), poisoners (venefici), breach of
capitulation, and incitement to treason (perduellio) in the opposing state"
- Three Definitive Articles would provide not merely a cessation of hostilities, but a
foundation on which to build a peace.
o "The civil constitution of all states to be republican"
o "The law of nations shall be founded on a federation of free states"
o "The law of world citizenship shall be limited to conditions of universal
hospitality"
COLLECTIVE SECURITY
- Under a collective security arrangement, an aggressor against any one state is
considered an aggressor against all other states, which act together to repel the
aggressor.
o a security arrangement in which all states cooperate collectively to provide
security for all by the actions of all against any states within the groups which
might challenge the existing order by using force
o The League of Nations
o The United Nations were founded on the principle of collective security
TRANSFORMATION OF SECURITY POST-COLD WAR ERA
- Growing obsolescence of interstate wars
- New security threats
- Impact of globalization
o Increasing threats are not addressed through the traditional framework of
national security (global warming, new forms of epidemics, refugee problems)
o The process of globalization brings in new risks
- The new threats to security are largely outside the control of nation-states
TRANSFORMATION OF SECURITY
1. Extending the definition of security
 UNDP 1994, Human Security
Emma Rotchild: What is security? 1995
"Principles or definitions of security are a well-established institution of
international politics. They are of great importance, in particular, to the
ceremonials of reconstruction after large international wars."
Levels of analysis: (1) International organizations (2) regional organizations (3) NGOs (4)
states (5) local communities
2. Modern theories (constructivism) / postmodern theories
 Copenhagen School Barry Buzan: People, States and Fear: The
National Security Problem in International Relations, 1983 Ole
Wæver: Securitisation Buzan- Wæver: Regions and Powers: The
Structure of International Security, 2003 Regional security complex
(RSC) theory
 Extending “Global Security”

HUMAN SECURITY
Definition: “In essence, human security means safety for people from both violent and non-
violent threats. It is a condition or state of being characterized by freedom from pervasive
threats to people's rights, their safety, or even their lives.“
- Characteristics of human security
1. Focus has to be on the individual human beings, not on nation states
2. Human security has the characteristics of universality; it is applicable to individuals
everywhere
3. The concept is not limited to human survival; it includes the right to exercise these
choices safely and freely
4. Concept of prevention / Responsibility to prevent (“The basic point of preventive
efforts is, of course, to reduce, and hopefully eliminate, the need for intervention
altogether […]”)
Security:
- protecting the state from external aggression
- + broader range of threats (environmental, diseases, economic)
 - the realization involves not only governments but international organizations, NGOs,
local communities
- main values: stability, security, sustainability of development gains
- main goals: promotion of survival, daily life, avoidance of indignities

Concept of Human Security

Copenhagen School
Military security concerned with the interplay between the armed offensive and defensive
capabilities of states and states' perceptions of each other's intentions.
Political security focused on the organisational stability of states, systems of government and
the ideologies that give them their legitimacy.
Economic security: revolved around access to the resources, finance and markets necessary
to sustain acceptable levels of welfare and state power.
Societal security: centred on the sustainability and evolution of traditional patterns of
language, culture, and religious and national identity and custom.
Environmental security: concerned with maintenance of the local and the planetary
biosphere as the essential support system on which all other human enterprises depend.
SECURITISATION
A speech act that has to fulfill three rhetorical criteria:
It is a discursive process by means of which an actor
(1) claims that a referent object is existentially threatened;
(2) demands the right to take extraordinary countermeasures to deal with that the
threat;
 (3) convinces an audience that rule-breaking behavior to counter the threat is
justified.

Harmadik előadás
Globális, európai és transzatlanti biztonság
Háború, agresszió
 Háború indítása az államok szuverenitásából fakadó természetes jog (ius ad bellum)
 Igazságos / igazságtalan háború
a. jogos ok, szándék, fennhatóság, deklaráció, végső lehetőség,
b. a siker valószínűsége, arányosság
 Hadijog (ius in bello) / nemzetközi humanitárius jog / háború nemzetközi joga
a. XIX. század második felétől, objektív jogterület
 Emberiesség elve, katonai szükségesség elve, megkülönböztetés elve, arányosság elve
a. 1907 Hágai Egyezmények
b. 1949 Genfi Egyezmények
c. 1979 Kiegészítő Jegyzőkönyvek
d. Céljuk: az ellenségeskedésben közvetlenül résztvevő katonák és a harcok
áldozatává váló polgári lakosság védelme
 A háború befejezése (ius post bellum)
a. A háborúk befejezésének szabályozása és a háborúból a békébe való
visszatérés megkönnyítése. Arányosság és nyilvánosság, jogérvényesítés,
megkülönböztetés, büntetés, kártérítés, rehabilitáció.
 Genfi jegyzőkönyv, 1924
a. A nemzetközi viták békés rendezéséről
 Népszövetség 8. közgyűlése, 1927
a. a hódító / agresszív háború tiltása, az agresszív háború nemzetközi bűntett
b. az államok a „vitás kérdéseket” nemzetközi fórumok elé viszik
 Briand-Kellog paktum, 1928
a. lemondás a háborúról
b. a vitás kérdések békés úton való rendezése
c. nem rendelkezik az egyezmény megszegésének büntetőjogi konzekvenciáival

AZ ENSZ ALAPOKMÁNY BIZTONSÁGGAL FOGLALKOZÓ RÉSZEI

I. FEJEZET: CÉLOK ÉS ELVEK
1. Az Egyesült Nemzetek célja, hogy fenntartsa a nemzetközi békét és biztonságot és evégből
hathatós együttes intézkedéseket tegyen a békét fenyegető bűncselekmények megelőzésére és
megszüntetésére, a támadó cselekményeknek vagy a béke más módon történő megbontásának
elnyomására, valamint békés eszközökkel, az igazságosság és a nemzetközi jog elveinek
megfelelő módon rendezze vagy megoldja azokat a nemzetközi viszályokat és helyzeteket,
amelyek a béke megbontására vezethetnek;
2. a nemzetek között a népeket megillető egyenjogúság és önrendelkezési jog elvének
tiszteletben tartásán alapuló baráti kapcsolatokat fejlessze és az általános béke megerősítésére
alkalmas egyéb intézkedéseket foganatosítson;

ELSŐ FEJEZET (CÉLOK ÉS ELVEK) / 2. cikk

Az 1. cikkben felsorolt célok elérése érdekében, a Szervezet és tagjai a következő elveknek
megfelelően járnak el:
1. A Szervezet valamennyi tag szuverén egyenlőségének elvén alapszik.
2. A Szervezet összes tagjai abból a célból, hogy a tagságból eredő jogokat és előnyöket
mindannyiuk számára biztosítsák, kötelesek a jelen Alapokmányban vállalt kötelezettségeiket
jóhiszeműen teljesíteni.
3. A Szervezet összes tagjai kötelesek nemzetközi viszályaikat békés eszközökkel és oly
módon rendezni, hogy a nemzetközi béke és biztonság, valamint az igazságosság ne kerüljön
veszélybe.
4. A Szervezet összes tagjainak nemzetközi érintkezéseik során más Állam területi épsége,
vagy politikai függetlensége ellen irányuló vagy az Egyesült Nemzetek céljaival össze nem
férő bármely más módon nyilvánuló erőszakkal való fenyegetéstől vagy erőszak
alkalmazásától tartózkodniuk kell.
5. A Szervezet összes tagjai az Egyesült Nemzetek részére a jelen Alapokmánynak
megfelelően folytatott bármely tevékenységéhez minden segítséget megadnak és tartózkodnak
attól, hogy segítséget nyújtsanak olyan Államnak, amely ellen az Egyesült Nemzetek
megelőző vagy kényszerítő intézkedéseket foganatosít.
6. A Szervezet biztosítja, hogy amennyiben a nemzetközi béke és biztonság fenntartása
érdekében szükséges, azok az Államok is, amelyek az Egyesült Nemzeteknek nem tagjai,
ezeknek az elveknek megfelelően járjanak el.
7. A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel az Egyesült Nemzeteket arra,
hogy olyan ügyekbe avatkozzanak, amelyek lényegileg valamely Állam belső joghatóságának
körébe tartoznak és nem kötelezi a tagokat arra sem, hogy az ilyen ügyeket a jelen
Alapokmánynak megfelelő rendezési eljárás alá bocsássák; ez az elv azonban a VII.
fejezetben tárgyalt kényszerítő intézkedések alkalmazását semmiben sem érinti.
Az ENSZ Biztonsági Tanács
5 állandó, 10 nem állandó tag
 USA, Oroszország, Kína, Egyesült Királyság, Franciaország
 2 Nyugat‐Európa és egyéb (Luxemburg, Ausztrália)
 1 Kelet‐Európa (Litvánia)
  2 Latin‐Amerika és Karib térség (Argentína, Chile)
 3 Afrika (Csád, Nigéria, Ruanda)
 2 Ázsia/Csendes-óceán (Jordánia, Dél-Korea)
a. Western European and Others Group (WEOG): Nyugat-Európa + Izrael,
Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, USA (megfigyelő)
Szavazás
 Eljárási kérdésben: bármely 9 tag
 Érdemi kérdésben: 5 állandó + 4 nem állandó (SZU nem szavaz 1946-ben, 1950-ben)
Változás az állandó tagok között
 1971: Kínai Köztársaság (Taiwan) → Kínai Népköztársaság
 1991: Szovjetunió → Orosz Föderáció
Határozatok (2014 szeptemberig: 2175, 1946-90: 646, 1991-2014: 1529)
 Állásfoglalások / nem kötelező intézkedések / ajánlások / elnöki állásfoglalások
a. megállapítja / felhívja / ajánlja / felszólítja
 Kötelező döntések
a. megállapítja [a jogsértést], az Alapokmány VII. fejezete alapján eljárva, dönt,
felhatalmaz „minden szükséges eszköz felhasználásával” 1990: Kuvait, 2001:
Afganisztán, 2011: Líbia

HATODIK FEJEZET
VISZÁLYOK BÉKÉS RENDEZÉSE
33. cikk
 Minden olyan viszály esetében, amelynek elhúzódása a nemzetközi béke és biztonság
fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, a felek mindenekelőtt közvetlen tárgyalás,
kivizsgálás, közvetítés, békéltetés, választott bírósági vagy bírósági eljárás, regionális
szervek, vagy megállapodások igénybevétele vagy általuk választott egyéb békés
eszközök útján tartoznak megoldást keresni.
 A Biztonsági Tanács, ha szükségesnek tartja, felhívja a feleket arra, hogy a köztük
fennálló viszályt ilyen eszközökkel rendezzék.
34. cikk
 A Biztonsági Tanács minden viszályt, vagy minden olyan helyzetet, amely a nemzetek
között súrlódást okozhat vagy viszályt vonhat maga után, megvizsgálhat annak
megállapítása végett - vajon a viszály elhúzódása, vagy a helyzet fennmaradása nem
vezethet-e a nemzetközi béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére.
35. cikk
 A Szervezet bármely tagja felhívhatja a Biztonsági Tanács, vagy a Közgyűlés
figyelmét a 34. cikkben meghatározott természetű bármely viszályra vagy helyzetre.
 Az az Állam, amely nem tagja az Egyesült Nemzeteknek, felhívhatja a Biztonsági
Tanács vagy a Közgyűlés figyelmét minden olyan viszályra, amelyben maga is
 érdekelt fél, feltéve, hogy a jelen Alapokmányban a békés rendezésre vonatkozólag
előírt kötelezettségeket a viszályt illetően magára nézve előre kötelezőeknek fogadja
el.
 A Közgyűlés az ennek a cikknek alapján elé terjesztett ügyekben a 11. és 12. cikkek
rendelkezéseinek megfelelően jár el.
36. cikk
 A Biztonsági Tanács a 33. cikkben meghatározott természetű viszály vagy hasonló
természetű helyzet bármely szakaszában megfelelő eljárási vagy rendezési módokat
ajánlhat.
 A Biztonsági Tanácsnak a viszály rendezésére vonatkozó minden olyan eljárást,
amelyben a felek már megállapodtak, tekintetbe kell vennie.
 Amidőn a Biztonsági Tanács e cikk értelmében ajánlásokat tesz, tekintetbe kell vennie
azt is, hogy a feleknek jogi természetű vitáikat a Nemzetközi Bíróság
Alapszabályainak megfelelően általában e Bíróság elé kell terjeszteniük.
37. cikk
 Ha a 33. cikkben meghatározott természetű viszályt az érdekelt felek az ott felsorolt
eszközök igénybevételével rendezni nem tudnák, úgy azt a Biztonsági Tanács elé
terjesztik.
 Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy a viszály elhúzódása valóban a nemzetközi
béke és biztonság fenntartásának veszélyeztetésére vezethet, határoz abban a
tekintetben, hogy a 36. cikk érelmében jár-e el vagy pedig általa megfelelőnek ítélt
rendezési módozatokat ajánl.
38. cikk
 A Biztonsági Tanács a 33-37. cikkekben foglalt rendelkezések fenntartásával
bármilyen viszály esetében az abban érdekelt valamennyi fél kérelmére a feleknek a
viszály békés rendezése iránt ajánlásokat tehet.

HETEDIK FEJEZET
ELJÁRÁS A BÉKE VESZÉLYEZTETÉSE, A BÉKE MEGSZEGÉSE ÉS
TÁMADÓ CSELEKMÉNYEK ESETÉBEN
39. cikk
 A Biztonsági Tanács megállapítja a béke bárminő veszélyeztetésének vagy
megszegésének, vagy bárminő támadó cselekménynek fennforgását és vagy megfelelő
ajánlásokat tesz, vagy határoz afelett, hogy milyen rendszabályokat kell a nemzetközi
béke és biztonság fenntartása vagy helyreállítása érdekében a 41. és 42. cikkek alapján
foganatosítani.
41. cikk
 A Biztonsági Tanács határozza meg, hogy milyen fegyveres erők felhasználásával
nem járó rendszabályokat kíván foganatosítani abból a célból, hogy határozatainak
érvényt szerezzen és felhívhatja az Egyesült Nemzetek tagjait arra, hogy ilyen
 rendszabályokat alkalmazzanak. Ilyeneknek tekintendők a gazdasági kapcsolatok, a
vasúti, tengeri, légi, postai, távírói, rádió és egyéb forgalom teljes vagy részleges
felfüggesztése, valamint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása.
42. cikk
 Ha a Biztonsági Tanács úgy találja, hogy a 41. cikkben említett rendszabályok
elégtelenek, vagy elégteleneknek bizonyulnak, úgy légi, tengeri és szárazföldi
fegyveres erők felhasználásával olyan műveleteket foganatosíthat, amelyeket a
nemzetközi béke és biztonság fenntartásához, vagy helyreállításához szükségesnek
ítél. Ezek a műveletek az Egyesült Nemzetek tagjainak légi, tengeri és szárazföldi
hadereje által foganatosított tüntető felvonulásból, zárlatból (blokád) vagy egyéb
műveletekből is állhatnak.
43. cikk
 Abból a célból, hogy a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához hozzájáruljon, az
Egyesült Nemzetek valamennyi tagja kötelezi magát arra, hogy a Biztonsági Tanács
felhívására és a kötendő külön megállapodásnak vagy megállapodásoknak
megfelelően, a nemzetközi béke és biztonság fenntartásához szükséges fegyveres erőt
rendelkezésére bocsátja és neki segítséget és könnyítéseket nyújt, ideértve a szabad
átvonulás jogát is.
 A fentemlített megállapodás vagy megállapodások meghatározzák a fegyveres erők
számát és nemét, készenlétük fokát és elhelyezésüket, valamint a nyújtandó
könnyítéseket és segítség természetét.
 A megállapodást, vagy megállapodásokat a Biztonsági Tanács kezdeményezésére
minél előbb le kell tárgyalni. A megállapodásokat a Biztonsági Tanács és a Szervezet
tagjai, vagy a Biztonsági Tanács és a Szervezet tagjainak csoportjai kötik és azokat az
aláíró Államok alkotmányos szabályainak megfelelően meg kell erősíteni.
51. cikk
 A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem érinti az Egyesült Nemzetek
valamelyik tagja ellen irányuló fegyveres támadás esetében az egyéni vagy kollektív
önvédelem természetes jogát mindaddig, amíg a Biztonsági Tanács a nemzetközi béke
és a biztonság fenntartására szükséges rendszabályokat meg nem tette. A tagok az
önvédelem e jogának gyakorlása során foganatosított rendszabályaikat azonnal a
Biztonsági Tanács tudomására tartoznak hozni és ezek a rendszabályok semmiképpen
sem érintik a Biztonsági Tanácsnak a jelen Alapokmány értelmében fennálló
hatáskörét és kötelességét abban a tekintetben, hogy a nemzetközi béke és biztonság
fenntartása vagy helyreállítása végett az általa szükségesnek tartott intézkedéseket
bármikor megtegye.

NYOLCADIK FEJEZET
REGIONÁLIS MEGÁLLAPODÁSOK
52. cikk
 A jelen Alapokmány egyetlen rendelkezése sem zárja ki olyan regionális
megállapodások vagy szervezetek fennállását, amelyek a nemzetközi béke és
 biztonság fenntartásának regionális jellegű tevékenységre alkalmas kérdéseivel
foglalkoznak, feltéve, hogy az ilyen megállapodások vagy szervezetek, valamint
tevékenységük az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel összhangban állnak.
AZ „AGRESSZIÓ”
Nürnberg, Tokió, 1945: „béke elleni bűntett”
„nemzetközi szerződések, egyezményeket, vagy garanciákat sértő agresszív háború tervezése,
előkészítése, kezdeményezése vagy folytatása, illetve olyan közös tervben vagy
összeesküvésben való részvétel, amely az előzőek megvalósítására jött létre”
Az ENSZ Közgyűlés 3314. (XXIX) határozata, 1974.12.14, az agresszió meghatározásáról
 előzmény: az ENSZ Közgyűlés 2330 (XXII) határozata, 1967: bizottság felállítása
 szokásjogi normákat rögzít
 ENSZ BT nem hivatkozott még rá
1. egy vagy több állam fegyveres ereje
2. súlyosnak minősíthető („kisebb súlyú” – nem jelentős, vagy nem súlyos
következményekkel járó – fegyveres erőszak nem!
3. elsőként való alkalmazás
4. más állam vagy államok szuverenitása, területi épsége, vagy politikai
függetlensége ellen, vagy az Alapokmánnyal össze nem férő bármely más
módon.
AGRESSZIÓ TÉNYÁLLÁSOK (az ENSZ KGY 3314. határozata mellékletében)
Ha egy állam
 fegyveres erői támadást vagy inváziót hajtanak végre egy más állam területe ellen,
vagy bármilyen katonai megszállás, akár ideiglenes is, mely ilyen támadás, vagy
invázió következménye, vagy más állam területének erő alkalmazásával kivitelezett
annexiója,
 fegyveres erői bombázzák egy más állam területét, vagy bármely egyéb fegyvert
használnak területe ellen.
 kikötőit vagy partvidékét más állam fegyveres erői blokád alá veszik.
 fegyveres erői megtámadják más állam szárazföldi, tengeri vagy légierőit, tengeri és
légiflottáját.
 fegyveres erőit, melyek más állam területén az adott állammal kötött megállapodás
alapján, az egyezményben foglaltak megsértésével használja fel, vagy ha az
egyezmény lejárta után tovább tartózkodnak a fogadó állam területén.
 megengedi, hogy területét, melyet egy másik állam rendelkezésére bocsátott, a
harmadik állammal szemben agresszió elkövetésére használja
 fegyveres bandákat, csoportokat, önkénteseket vagy zsoldosokat küld, vagy nevében
küldenek egy másik állam ellen fegyveres cselekmények végrehajtására, melyek olyan
súlyosak, hogy kimerítik a fentebb felsoroltakat, illetve, ha komoly része van ebben.
 + az ENSZ BT által annak minősített cselekmény.
Az agresszió bűncselekménye
 Az agresszió bűncselekménye háttérbe szorul a hidegháború alatt, nem történik
büntetőjogi felelősségre vonás
 Nemzetközi Büntetőbíróság, 2002 római statútum: tárgyi joghatósági kör, de nem
határozza meg (van: népirtás, emberiesség elleni bűncselekmény, háborús
bűncselekmények)
 2017-ben ha 30 tagállam ratifiálja és 2/3 belegyezik a joghatóság gyakorlásába: → az
agresszió bűncselekményének életbeléptetése a ENSZ KGY. 3314 definíciójára
támaszkodva:
 „jellegénél, súlyosságánál, vagy kiterjedtségénél fogva az ENSZ Alapokmány
nyilvánvaló megsértését jelenti”
Legalitás, legitimitás
 legális és legitim (Afganisztán, 2001)
 legális, de illegitim (SZU-Kuba, 1962)
 illegális, de legitim (USA-Kuba, 1962)
 illegális és illegitim (SZU-Afganisztán, 1979)
Háborús bűncselekmények
 A hadviselés törvényeinek és szokásainak a megsértését kimerítő magatartások.
a. gyilkosság, kínzás, súlyos testi vagy szellemi ártalom okozása, biológiai
kísérletek, civilek kényszermunkára kényszerítése megszállt területeken,
hadifoglyok és túszok meggyilkolása és megkínzása, erőszakos nemi
közösülés, prostitúcióra kényszerítés, az ellenséges haderő alakulatainál
katonai szolgálatra kényszerítés, rögtönítélő kivégzések, túszok koncentrációs
táborba szállítása, magántulajdon zabrálása és felgyújtása, városok és
kulturális értékek szándékos rombolása stb.
Emberiesség elleni bűncselekmények
Emberiesség elleni bűncselekmény: humanitás, az alapvető emberi értékek eltiprása, az
emberi méltóság kiemelkedően súlyos megsértése
Szövetséges hatalmak 1915-ben kiadott közös nyilatkozata a törökök által az örmény lakosság
sérelmére elkövetett mészárlások miatt.
Jugoszláv nemzetközi törvényszék (ICTY):
 olyan súlyos, erőszakos cselekmények, amelyek az által okoznak sérelmet az emberi
lénynek, hogy azt támadják, ami számukra a legfontosabb: az életüket, a
szabadságukat, a fizikai jólétüket, az egészségüket, a méltóságukat
 jellegüket és természetüket illetően embertelen cselekmények, amelyek a sértettnek
nagyfokú szenvedést, illetve súlyos testi, vagy lelki szenvedést okoznak
Nürnbergi törvényszék: alapcselekmények - emberölés, kiirtás, rabszolgamunkára
kényszerítés, deportálás vagy másfajta embertelen bánásmód, politikai, faji vagy vallási
alapon történő üldözés
ICTY: szándékos emberölés, kiirtás, leigázás, kitoloncolás, bebörtönzés, kínzás, nemi
erőszak, politikai, faji vagy vallási alapon történő üldözés, egyéb embertelen cselekedetek
Népirtás, genocídium
Nürnberg, 1945-46: „emberiesség elleni bűntettek”
A népirtás elkövetésének megakadályozásáról és megbüntetéséről szóló egyezmény
(1948)
 Csak az egyezmény által védett csoportokra érvényes. Nem elég, ha az elkövető tudata
átfogja, hogy a cselekményt népirtás kontextusában követi el, bizonyítani kell, hogy a
cselekményt speciális szándékkal követte el (ha nem: emberiesség elleni bűntett vagy
háborús bűncselekmény).
 II. cikk: a népirtás fogalma: olyan cselekményeket foglal magába, amelyeket valamely
nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport, teljes vagy részleges megsemmisítésének
szándékával követnek el.
a) csoport tagjainak megölése
b) csoport tagjai testi vagy lelki épsége elleni súlyos sérelem okozása
c) csoportnak szándékosan olyan életfeltételek közé kényszerítése, amelyek a
csoport teljes vagy részletes fizikai megsemmisülését okozhatják,
d) olyan intézkedések foganatosítása, amelyek célja a csoporton belüli
születések meggátolása
e) csoport gyermekeinek más csoporthoz való önkényes átszállítása
Védelmi felelősség elve (Responsibilty to Protect)
ENSZ 2005. évi csúcstalálkozó záródokumentum 138. és 139. pont (korábban: „Responsibilty
while protecting”)
R2P vs humanitárius intervenció (becsomagolása egy új ruhába?) R2P: védelmi koncepció,
h.i.: emberi jogi válságokra történő reagálá.
Preventív elmélet.
 Megelőzés: „diplomáciai eszközökkel és olyan, hosszú távú fejlődést célzó
tevékenységeken keresztül kell érvényesíteni, amelyek a kapacitásépítésre
összpontosítanak az emberi jogok, a felelősségteljes kormányzás, a jogállamiság, a
szegénység csökkentése, valamint az oktatás és egészségügy és az oktatás révén a
konfliktus-megelőzés hangsúlyozása, illetve a kereskedelemfejlesztés, a hatékony
fegyverzetellenőrzés, a tiltott fegyverkereskedelem megelőzése, továbbá a korai
előrejelző rendszerek megerősítése területén”.
a. Pld: preventív diplomácia; szankciók; elszámoltatási mechanizmusok;
közvetítés.
b. Milyen célból?
i. Az R2P előrelépés a népirtás, a háborús bűnök, az etnikai tisztogatás,
emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények előrejelzése,
megelőzése és az azokra történő válaszadás irányába, valamint a
nemzetközi jog – és különösen a nemzetközi humanitárius és
menekültjog, valamint az emberi jogi normák – alapvető elvei
fenntartásának irányába.
2001 ENSZ Intervenció és az Állami Szuverenitás Nemzetközi Bizottsága
(INTERNATIONAL COMMISSION ON INTERVENTION AND STATE SOVEREIGNTY,
ICISS)
 megelőzés felelősség (R2prevent)
 reagálás felelősség (R2react)
 újjáépítés felelősség (R2rebuild)

3 pillér:
i) az állam viseli annak elsődleges felelősségét, hogy megvédje lakosságát a
népirtástól, a háborús bűnöktől, az emberiesség elleni bűncselekményektől és
az etnikai tisztogatástól;
ii) a nemzetközi közösségnek segítenie kell az államokat védelmi kötelezettségeik
teljesítésében;
iii) amikor egy állam nyilvánvalóan nem biztosítja a lakosság védelmét, vagy
tulajdonképpen e bűncselekmények elkövetője, a nemzetközi közösséget a
kollektív fellépés felelőssége terheli;

Negyedik-ötödik előadás
Az európai integráció pillérei

Politikai integráció Gazdasági integráció Regionális/transzatlanti

biztonság
1922. Pán-Európa Mozgalom

- Richard von Coudenhove-Kalergi

- Új Világrend megteremtése, az 1948. Európai Gazdasági

USA föderáció mintájára Együttműködési Szervezet
(OEEC)
1941. Ventotene Manifesto

1945-1949. Föderalista mozgalmak 1947. Dunkirki Szerződés

- The Union of European 1948. Brüsszeli Szerződés
Federalists
- The Socialist Movement
for the United States of
Europe
- The Nouvelles Équipes
Internationales
- The European League for
Economic Cooperation 1949. NATO
Föderalista Kongresszusok:

- 1947 Montreux
- 1948 Gstaadt 1949. Nemzetközi Ruhr
- 1948 The Hague Hatóság
1949 Az Európa Mozgalom

- European Charter of 1951. Európai Szén- és 1952. (Európai Védelmi

Human Rights Acélközösség (ECSC) Közösség)
 1958. Európai Gazdasági

Az európai regionális biztonsági együttműködés kialakulása

 1947. március 4.: Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés Franciaország és az Egyesült
Királyság között. (Dunkirk)
 1948. március 17.: Brüsszeli Szerződés. (Fr.o./UK./Belgium/Hollandia/Luxemburg)

Az európai közös kül- és biztonságpolitika fejlődése

1. Föderális tervek: 1946-1948.
a. alapok lefektetése
b. megbeszélések, szerződéskötések elkezdése
2. Nemzetek feletti intézmények: 1952-1954.
c. EVK (Európai Védelmi Közösség)
d. EPK (Európai Politikai Közösség)
3. Kormányközi tervek (Fouchet): 1961-1962.
e. nem jött végül létre
4. Európai Politikai Együttműködés: 1972-1992.
f. „puha” kormányközi koordináció
g. informális találkozók
h. Tanács-Bizottság-Parlament formális szerepe létrejön
5. Közös kül- és biztonságpolitika: 1992-2009.
i. „kemény” kormányközi koordináció
j. egyhangúság a Tanácsban
k. az Európai Tanács meghatározó alap lesz
l. a Bizottság gyenge
m. Parlament és Bíróság marad közepesen befolyásos
6. Lisszaboni Szerződés: 2009-
n. közösségi intézmények
o. nemzetek feletti döntéshozatal minősített többséggel
p. Bizottság/Parlament/Bíróság megerősödött szerepe
q. ez az a szerződés, amely lehetővé teszi a Brexitet (és kb. bármely másik ország
kilépését az Eu-ból)

Nemzetközi Ruhr Hatóság (1949-1952)

 A francia gazdaság erősítése, német tartós gyengítése
 Német nehézipar felett ellenőrzés,
 Termelés és elosztás felügyelete
 Szénmezők francia ellenőrzés alá helyezése
 Szénben gazdag Szár-vidék és vasércben gazdag Lotaringia
Az európai közös kül- és biztonságpolitka (1947-1962)
KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA
 Dunkerque-i Szerződés (1947)
 Brüsszeli Szerződés (1948)
 [Európai Szén- és Acélközösség (1951)]
 Európai Védelmi Közösség (1952-54)
 Európa Politikai Közösség (1953-54)
 Nyugat-európai Unió (1955-2005) önálló jogi személyiség
 [Európai Gazdasági Közösség (1958)]
 EURATOM (1957-) önálló jogi személyiség (máig)
 Euratom Ellátási Ügynökség
 Fouchet-tervek (1961-62) önálló jogi személyiség
MONETÁRIS INTEGRÁCIÓ
 Európai Fizetési Unió (1950-58)
 Európai Monetáris Megállapodás (1955-1972)

Az európai védelmi közösség terme (1952)

Az európai politikai közösség terve (1952)

A transzatlanti biztonsági együttműködés kialakulása

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) (1949. április 4)

Tagállamok (1949-55)
1949 Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia (Faroe-szigetek + Grönland), Egyesült
Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Olaszország, Luxemburg, Portugália,
Norvégia
1952 Görögország, Törökország
1955 NSZK
 NATO
A kollektív védelem szabályai
4. cikk
A Felek tanácskozni fognak egymással valahányszor bármelyikük véleménye szerint a Felek
egyikének területi épségét, politikai függetlenségét vagy biztonságát veszély fenyegeti.
5. cikk
A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-
Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek
és ennél fogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, mindegyikük az
Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív
védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket
azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat a
intézkedéseket - ideértve a fegyveres erő alkalmazását is -, amelyeket a békének és
biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében
szükségesnek tart.
Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést
azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a
Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására
szükséges rendszabályokat.
A szerződés területi hatálya
6. cikk
Az 5. cikk alkalmazása szempontjából egy vagy több Fél ellen irányuló támadásnak kell
tekinteni fegyveres támadást.
A Felek egyikének területe ellen Európában vagy Észak-Amerikában, Franciaország algériai
megyéi ellen, Törökország területe ellen vagy a Felek egyikének joghatósága alá tartozó, az
észak-atlanti térségben a Ráktérítőtől északra fekvő szigetek ellen vagy a Felek egyikének
hajói vagy repülőgépei ellen ugyanebben a térségben.
A Felek egyikének fegyveres erői, hajói vagy repülőgépei ellen, ha a fenti területeken vagy
azokon kívül bármilyen más olyan európai területen tartózkodnak, amelyen az egyik Fél a
Szerződés hatálybalépésekor megszálló erőket tart.
A szerződés időtartama
12. cikk
A szerződés életbe lépését követő tíz év elteltével vagy bármely későbbi időpontban, a Felek,
egyikük kérésére, a Szerződés felülvizsgálása céljából tanácskozni fognak egymással,
figyelembe véve az adott időpontban a békét és biztonságot érintő tényezőket az észak-atlanti
térségben, ide értve a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából az Egyesült
Nemzetek Alapokmánya értelmében kötött egyetemleges vagy regionális megállapodások
fejlődését is.
 A szervezet felépítése

Parancsnokság, főhadiszállás
Supreme Headquarters Allied Powers Europe (SHAPE) 1949: Rocquencourt, Versailles,
France 2015: Casteau, Mons, Belgium Allied Command Operations Supreme Allied
Commander, Europe (SACEUR) - amerikai tábornok, első: Dwight D. Eisenhower
Katonai erők
3 kategóriába sorolhatók
 NATO-hoz rendelt erők (forces assigned to NATO);
 NATO-hoz jelölt erők (forces earmarked for NATO);
 forces remaining under national command.
SACEUR operatív irányítása alatt állnak békeidőben is, szervezettségről, felszerelésről és
kiképzésről is gondoskodik.
1949 A SACEUR-nek négy alparancsnokságát hozták létre
 ÉSZAKI - CINCNORTH
 KÖZPONTI - CINCENT
 DÉLI - CINCSOUTH
 FÖLDKÖZI-TENGERI – CINCAFMED
 Védelmi tervezés
 Az USA és Kanada aktívan részt vesz a NATO védelmi tervezésében.
 A munkát a "Regionális tervezőcsoportok" végzik, amelyek a Katonai Bizottságnak
tesznek javaslatokat régiónként.
 Az első terv 1949. decemberében elkészült az "integrált Észak-atlanti stratégiai
védelem" címmel.
Doktrinák
1950 Tömeges megsemmisítés doktrínája
Massive Retaliation / Mutual Assured Destruction / Mutually Assured Destruction (MAD)
 Az ellenfelek nukleáris fegyver használata mindkettő teljes megsemmisüléséhez vezet.
 Egyik félnek sem áll érdekében a konfliktus kezdeményezése vagy a leszerelés (Nash-
egyensúly).
1961 Kennedy: "rugalmas reagálás" doktrínája
Az USA válasza a támadástól fajtájától függ: hagyományos fegyverekkel történő támadás
esetén hagyományos fegyverekkel válaszol, nukleáris fegyverekkel történő támadás esetén
nukleáris fegyverekkel.
1967 NATO - Pierre Harmel (belga külügymin.): "Szövetség jövőbeli feladatai " jelentés
 aktív és folytonos párbeszédet javasol a Kelet és Nyugat között
 "rugalmas megtorlás" doktrínája:
a. a kihívásokra a politikai nyomástól a nukleáris csapásig különféle eszközökkel
lehet válaszolni
b. csak akkor folyamodnak magasabb fokozathoz, ha az azonos szintű elhárítás
kudarcot vall
A NATO és Franciaország az 1960-as években
1959 után Charles de Gaulle, francia köztársasági elnök
 megtagadja, hogy integrálja Franciaország légi erejét a NATO rendszerébe,
 visszavonta a francia Földközi-tengeri flottát a NATO vezetése alól
 megtiltotta az Egyesült Államoknak, hogy atomfegyvereket, illetve a hozzájuk tartozó
indító eszközöket Franciaországban állomásoztasson
 Franciaország elhagyja a NATO integrált katonai parancsnokságát (visszatérés 2009-
ben)
1966
 NATO NAC döntés: Franciaországból áthelyezi a katonai parancsnokságot
 Védelmi Tervezési Bizottság: Szövetséges Erők Európai Főparancsnoksága (SHAPE)
Belgiumba, a Mons melletti Chievres-Casteau költözik
STANAG: Szövetséges katonai technológiák, eljárások szabványosítása. (Standardization
Agreements)
 Bővítés
1982: Spanyolország
1999: Magyarország, Csehország, Lengyelország
2004: Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovénia, Szlovákia
2009: Albánia, Horvátország
2017: Montenegro

Az enyhülés évei – A „détente”

 Nyugat- és Kelet-európai ország közeledése
 Nukleáris fegyverekről szóló szerződések (NTBT, NNPT, SALT I-II)
 Helsinki folyamat (1972-1975 között és 1975 után)
a. helsinki záróokmány
b. biztonsági kérdések
c. együttműködés gazdasági szempontból
d. humanitárius terület
A Fouchet-tervek
 Charles de Gaulle, 1961-ben
 Három nagyhatalom: Franciaország, Nagy Britannia és az Egyesült Államok vezető
szerepét tartalmazta
 Christian Fouchet írta, Franciaország dániai nagykövete
 A terv egy új Egyesült Államokról szólt, államközi alternatívája volt az Európai
Közösségeknek. De Gaulle attól tartott, hogy a franciáknak a nemzeti befolyása az
Európai Közösségben túl kevés lesz, ahogy az egyre inkább nemzetek-feletti jellegű
lesz, tehát a terv, hogy megtartsák az egyensúlyát Franciaország kedvező pozíciónak.
Az Európai Közösségek sikere miatt és az államok lelkesedésének hiányában, a
Fouchet-terv sose valósult meg.
Az európai közös kül- és biztonságpolitika 1970-1992.
KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKA
 Davignon-terv/Luxemburgi jelentés (1970)
 Európai Politikai Együttműködés (1970-92)
 Tindemans-jelentés (1975)
 1978 Három bölcs: Barend Biesheuvel, Edmund Dell, Robert Marjolin
 1979 Spierenburg-jelentés
MONETÁRIS INTEGRÁCIÓ
 Werner-terv (1970)
 Tindemans-jelentés (1974)
Élysée szerződés
 Franciaország és a NSZK között
 1963. január 22-én 
 bilaterális keretszerződés
 A két nemzet megbékélését és a tartós európai békét előirányzó egyezséggel az
aláírók, Charles de Gaulle és Konrad Adenauer több évszázados rivalizálást zártak le.
A felek megállapodtak abban, hogy a szerződés megkötését követően kötelező érvénnyel
különböző szintű találkozókat szerveznek. A megállapodás a két állam vezetőinek rendszeres
találkozókat írt elő. Az együttműködés területei a külügy, a honvédelem, az oktatás és a két
nemzet ifjúsága közötti csereprogramok.
A keretszerződést 1988. január 22-én módosították, ekkor hozták létre a védelmi és biztonsági
tanácsot, valamint a gazdasági és pénzügyi tanácsot.
Ostpolitik (FRG)
1969 the Christian Democrats were excluded from the government.
The Social-Liberal coalition headed by Willy Brandt from October of that year sought a new
direction for foreign policy.
 Nuclear Non-Proliferation Treaty with the USSR, 28 November 1969
 Treaty of Moscow, August 12, 1970 It "abandoned, at least for the time being, its
claims with respect to German self-determination and reunification, recognizing de
facto the existence of the German Democratic Republic (GDR) and the Oder–Neisse
line.“
 Treaty of Warsaw, December 7, 1970 Both sides committed themselves to
nonviolence and accepted the existing border (the Oder-Neisse line)
 Four Power Agreement on Berlin from September 3, 1971 Laid the foundation for a
series of East-West agreements
 Transit Agreement from December 17, 1971 Arranged access to and from West Berlin
from West German
 Basic Treaty from December 21, 1972 Recognized two German states, and the two
countries pledged to respect one another's sovereignty.
 Treaty of Prague from December 11, 1973 The two States recognized each other
diplomatically and declared the 1938 Munich Agreements to be null and void
AZ EURÓPAI POLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS (1972-1993)
Az EPC intézmény-rendszere
 Európai Tanács (1975) rotációs elnökség, elnök (-> ENSZ Közgyűlés, ASEAN)
 Általános ügyek Tanácsa
 Külügyminiszterek Konferenciája (félévente)
 Politikai Bizottság (negyedévente)
 Európai Közösség Bizottsága
 COREU (CORrespondence EUropéenne)
 Nagykövetek tanácsa
 1973 Koppenhágai-jelentés
AZ EURÓPAI POLITIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS (1972-1993)
 München, 1972
  Helsinki-folyamat 1972-1975
 SALT 1, SALT2, MBFR
 Afganisztán, 1979
 Konzultációk
 Egyeztetések
 Démarches-ok (diplomáciai nyilatkozatok) pl. Ciprus, 1974

A NATO „Kettős határozata” Brüsszel, 1979.

Előzmény: A Szovjetunió 1979-ben SS-20 típusjelzésű, nukleáris robbanófejek hordozásra
képes rakétákat telepített európai területekre.
NATO kettős határozat:
 A NATO célja az enyhülési folyamat folytatása, a fegyverzetkorlátozási és leszerelési
tárgyalások elmélyítése, DE ha a SZU nem hagy fel a rakétatelepítéssel:
 a szovjet SS-20-as rakéták ellensúlyozására 108 amerikai Pershing-2 rakétát és 464
robotrepülőt állít Nyugat-Európában hadrendbe
2. …kormányaik kifejezésre juttatták elhatározottságukat, hogy szembenéznek a
kihívással, amelyet a Varsói Szerződés továbbfolytatódó intenzív katonai fejlesztése
biztonságukra nézve jelent.
3. …Mialatt a Szovjetunió ebben az időszakban a közepes hatótávolságú nukleáris
rendszerét mind mennyiségileg, mind minőségileg kiépítette, a Nyugat megfelelő
potenciálja ugyanazon a szinten maradt. …továbbá nem rendelkeznek földi indítású
közepes hatótávolságú rakétarendszerekkel.
6. …a Szövetség összérdekének legjobban úgy tesznek eleget, ha két párhuzamos és
egymást kiegészítő kérdést, nevezetesen a közepes hatótávolságú rakéták korszerűsítését
és a fegyverkezés ellenőrzését összekapcsolják.
A "mini hidegháború" megkezdődik, és 1986-ig tart.

Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (Strategic Defense Initiative, SDI) 1983

 1983. március 23: Ronald Reagan bejelenti az SDI-t
a. rakétavédelmi rendszer, amely a nukleáris fegyverek haszontalanná teheti,
b. az űrbe telepített rakétavédelemi rendszer, amely megvédheti az országot egy
nagyméretű nukleáris támadástól,
c. a támadó ballisztikus rakétákat a kilövés, a repülés (utazás) és a közelítés
fázisában is képes lenne megsemmisíteni,
d. a rendszer bevezetése aláásná a szovjet stratégiai támadó képességeket
e. a Szovjetuniót a katonai kiadások növelésére ösztönözte
f. az 1986-os INF szerződés vetett véget a programnak
A közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés
(Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty) Washington, 1987
  Közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolása
 kilövőrendszerek megsemmisítése is
Hatótávolság:
 500–1,000 km (rövid hatótávolság)
 1,000–5,500 km (közepes hatótávolság)
Határidő: 1991. június 1.: 2,692 fegyvert semmisítettek meg (846 USA / 1,846 SZU)
Felmondás: 2019. augusztus
Az EU közös kül- és biztonságpolitikája a hidegháború után
1. A közös európai hadsereg kérdése
2. A NYEU-NATO-EU közeledése
3. Az Európai Biztonság- és Védelempolitika kialakulása
4. Az EU közös külpolitikája a lisszaboni szerződés korszakában
o Az állandó strukturált együttműködés
o Kollektív védelem, kollektív szolidaritás
o Az Európai Külügyi Szolgálat
o NATO és EU együttműködés 2010 után
o Az EU védelmi ipar integrációja
o Az EU és a terrorizmus elleni küzdelem, EU hírszerzés

A NATO ÁTALAKULÁSA
- 1990 változó biztonsági kihívások (hidegháború vége, regionális konfliktusok,
többirányú veszélyfaktorok, humán biztonság, járulékos veszteségek minimalizálása)
- 1990-1991 NATO túlélési és alkalmazkodási vita
o területen kívüli missziók (out of area, out of business)
o válságkezelés, béketeremtés, békefenntartás
- Új képességek: gyorsreagálású haderő
o Combined Joint Task Force (CJTF) vegyes összetételű közös alkalmi kötelék
o Európai Védelmi Identitás (NATO 1996. évi berlini miniszteri értekezlete)
 a Nyugat-európai Unió (NYEU) műveleteinek előkészítése a NYEU és
a NATO részvételével
 NATO belüli elkülöníthető, de nem különálló képességek, eszközök és
segédeszközök meghatározása
 többnemzetiségű európai parancsnokság létrehozása a NATO-n belül a
NYEU vezette műveletek előkészítése, támogatása, irányítása és
lebonyolítása céljából
 USA és Kanada nélkül is lehetséges a NATO képességek használata

1990 Londoni NATO Tanács - London Declaration on a Transformed North Atlantic Alliance
- határozat az intézményi szerkezet átalakításáról
- rövidhatótávolságú nuleáris képességek leszerelése
 - a hosszútávú stratégiai célok felülvizsgálata a haderő mennyiségére és struktúrájára
vonatkozóan
1991 Római NATO Tanács
- a NATO haderejének átalakítása: kisebb, mozgékonyabb, gyorsreagálású haderő
kialakítása szükséges
- a NATO eszközök a NATO hagyományos és új típusú feladataira is felhasználhatók
legyenek
- Észak-Atlanti Partnerségi Tanács (North Atlantic Cooperation Council, NACC):
együttműködési rendszer a volt Varsói Szerződés államokkal. Lengyelország,
Magyarország, Csehország, Szlovákia, 11 volt Szovjet tagköztársaság és Albánia
o az orosz csapatok visszavonásának támogatása a Balti-országokból
o regionális konfliktusok kezelés (Jugoszlávia)
o katonai szervezetek közötti egyöttműködés
- 1997-ben a NACC utódja az Észak-Atlanti Partnerségi Tanács (Euro-Atlantic
Partnership Council, EAPC) lett 29 NATO + 21 nem NATO tagállam
1994 Brüsszeli NATO Tanács
- Békepartnerség Program / Partnership for Peace
1. A védelmi és költségvetési tervezés átláthatóságának megteremtését,
2. A fegyveres erők demokratikus ellenőrzésének biztosítását,
3. Olyan katonai képességek megteremtését és fenntartását, amelyek lehetővé
teszik az ENSZ vagy EBESZ irányításával végrehajtott (békefenntartó,
humanitárius és kutatómentő) missziókban történő részvételt,
4. Az interoperabilitásra alkalmas erők fejlesztését. (Borawski 1999, 323)

1995 BŐVÍTÉSI KONCEPCIÓK

- ELSŐ AZ EU: EU tagság után lehet csak NATO tagság
 - BIG BANG: mindenkit egyszerre
- KIS LÉPÉSEK: csak Lengyelország, Magyarország, Csehország  1999-ben végül
ezt választják 1999 Tagsági Akcióterv (Membership Action Plan, MAP) Bulgária,
Balti országok, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Albánia, Horvátország, Montenegró
- Nyitott kapuk elve + feltételrendszer
1. Politikai és gazdasági feltételek
2. Védelmi és katonai feltételek
3. Erőforrások
4. Biztonsági feltételek
5. Jogi feltételek
A NYUGAT-EURÓPAI UNIÓ ÁTALAKULÁSA
- Hagyományos (alapítószerződésben) megfogalmazott
o alapvető feladat: területvédelem
o képességek: NATO-n keresztül
o Új típusú feladatok:
 területen kívüli feladatok
 válságkezelés (pld. Irak-Kuvait, Dél-Szláv háborúk)
- 1992.06.19. Schloss Petersberg, Bonn
o PETERSBERGI FELADATOK
 humanitárius és mentési feladatok
 békefenntartó műveletek
 válságkezelő műveletek, béketeremtés
 multinacionális hadgyakorlatok
 Lisszaboni Szerződés (EUSZ 42.cikk) később kiegészíti:
o humanitárius és mentési feladatok;
o konfliktus megelőzés, békefenntartás;
o harcoló erők válságkezelésben kifejtett feladatai,
beleértve a béketeremtést is;
o közös leszerelési műveletek;
o katonai segítségnyújtás és közreműködés;
o konfliktus utáni stabilizációs feladatok.

MULTINACIONÁLIS VÉDELMI ERŐK (Forces Answerable to WEU)

- EUROCORPS (European Corps) - Belgium, Franciaország, Németország,
Luxembourg, Spanyolország, 1992
- Multinacionális Divízió - Belgium, Németország, Hollandia, Egyesült Királyság
- Brit - holland kétéltű hadosztály, 1997
- Spanyol-Olasz kétéltű hadosztály, 1997
- EUROFOR (Gyorsreagálású Haderő) - Franciaország, Olaszország, Spanyolország,
Portugália, 1995
- EUROMARFOR (Európai Haditengerészeti Erők) - Franciaország, Olaszország,
Spanyolország, Portugália, 1995
- Első Német-Holland Hadtest parancsnoksága, 1997
- Európa Légi Csoport (EAG) - Belgium, Franciaország, Németország, Olaszország,
Hollandia, Spanyolország, Egyesült Királyság, 1994
 - NATO multinacionális légierő, Belgium, Egyesült Királyság, Hollandia, Németország
- NATO kétéltű haderő, Egyesült Királyság+Hollandia
- NATO Combined Joint Task Force, CJTF, 1994.01
Az EU Közös kül-és biztonságpolitikájának kialakulása

Ötödik előadás
Az EU Közös Kül- és Biztonságpolitikájának kialakulása

1992/1993 EU MAASTRICHTI SZERZŐDÉS

 - pillérszerkezet, CFSP 2. pillér
- közös akciók
- Tanácsban minősített többség bevezetése, Európai Tanácsban egyhangúság
- tagállamok felelőssége saját külpolitikájuk összhangba hozása a CFSP-vel
- A Nyugat-európai Unió az EU fejlődésének „integráns része”
o 1992 Petersbergi feladatok
o FAWEU
 + ld. NATO: Combined Joint Task Force, European Security and
Defence Identity (Berlin, Berlin Plus, DCI)
1996/1999 EU AMSZTERDAMI SZERZŐDÉS
Változások:
- Mr. CFSP pozíció létrehozása  Javier Solar 2009-ig, NATO főtitkár
- Közös stratégiák bevezetése, Korai Figyelmeztető és Előrejelző Egység (összesen 15
ember dolgozott itt, európai érdekek képviselete, ha valami történik a világban, arra
mindig kell reagálni)
- Pozitív tartózkodás bevezetése a döntéshozatalba (szavazás megváltozása, burkolt vétó
intézményének bevezetése  minden döntést egyhangúan kell meghozni mégis)
- NYEU petersbergi feladatokkal kapcsolatos kompetenciák átadása az EU Miniszterek
Tanácsának
o a NATO 90-ben sokat gondolkodott azon, hogy beavatkozzon-e a jugoszláv
háborúba, végül nem avatkoztak bele, mert az amerikaiak azt mondták, hogy
nem akarnak szárazföldi ütközetet
o hadseregkezdemény elkezdődik, mivel nem akarnak Amerikára és Kanadára (a
nagy NATO erőkre) várni a döntéshozatalban
AZ ESDP FEJLŐDÉSE 1999-2007
A polgári és a katonai kapacitások párhuzamosan fejlődnek
- 1998. december 4. Saint Malo: közös francia-brit deklaráció (St. Malo-i felhívás)
o az Európai Uniót alkalmassá kell tenni autonóm katonai akciók végrehajtására
o az akciókhoz biztosítani kell az eszközöket
o az EU legyen képes nemzetközi válságokra, kihívásokra válaszolni
o a NATO-t erősítve kell végrehajtani a szerződést, mert a NATO biztosítja a
kollektív védelmet
o az európai biztonsági rendszert az Európai Unió intézményi rendszerén belül
kell működtetni
o duplikációt el kell kerülni
o versenyképes európai védelmi ipart kell kiépíteni
o Európának egy gyors reagálású hadseregre van szüksége, kb. 50-60 ezer ember
o önálló Európai rendszer a hadügyekben
- 1999. március – április: NATO
o 1999. március: NATO bővülés (Magyarország, Lengyelország, Csehország)
 koszovói beavatkozás után Európa és NATO közötti szinergia
kialakítása fontos
 o 1999. árpilis: NATO Védelemi Képességek Kezdeményezés (Defence
Capabilities Initiative, DCI) parancsnoki, ellenőrzési és információs rendszerek
interoperatibilitása, logisztikai eszközök koordinálása, szállítóeszközök
rendelkezésre állása, telepíthető infrastruktúra biztosítása, Multinacionális
Egyesített Logisztikai Központ, túlélőképességek növelése: felderítő,
megfigyelő és az ellenséget azonosító rendszerek korszerűsítés
- 1999. június, Köln Európai Tanács
o Európai Biztonság és Védelempolitika (European Security and Defence Policy,
ESDP)
o megerősíti a petersbergi feladatok fontosságát az ENSZ elvek alapján
o döntés születik a független katonai haderőről: 18 hónap van arra, hogy Európai
Unió felállítsa a döntéshozatali rendszert és döntsön az operatív kapacitásáról

Katonai
doktrínák

Védelempoliti
ka
Biztonságpolitika

Külpolitika

1999. október-november: Képesség-felajánlási konferenciák

Németország: Olaszország Görögország: Svédország: Luxemburg:
13500 6000 3500 1500 100
Nagy-Britannia: Spanyolország: Ausztria: 2000 Belgium: 1000 Dánia: 0
12500 6000
Franciaország: Hollandia: 5000 Finnország: Írország: 1000 Összesen:
12000 2000 66100 katona

1999. december, Helsinki, ET

- (katonai) Headline Goal 2003. jan. 1-re.
- Brüsszeli képesség-felajánlási konferencia (2000. nov. 21): erőlista (List of Forces /
Helsinki Force Catalogue, HFC)
- Európai Képességek Akcióterv (European Capabilities Action Plan, ECAP)
- az európai védelmi ipar racionalizálása
- ECAP PANELEK
2000. június, Feira, Európai Tanács: CIVIL KÉPESSÉGEK, 4 terület:
- rendőri erők: 5761, ebből gyorsreagálású (30 napon belül) 1.400
- 13 rendőri egység (police units, IPU) 70 -110 rendőr egységenként 2 parancsnokság a
gyorsreagálású erőknek
 - 631 rendfenntartó („rule of law”)
- 576 polgári alkalmazott
- polgári védelem: 4968 tisztségviselő
- Előírják az EU védelmi minisztereinek rendszeres találkozóját.
- A minősített információk védelmének kialakítása.
2000. december, Nizza, Európai Tanács: intézményesülés
- Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Katonai Törzs
- „Kollektív szolidaritás” beemelése a szerződés szövegébe
- Marseille: a NYEU felfüggeszti operatív tevékenységét, helyét az Interim European
Security and Defence Assembly veszi át. Feladatok az EU-ra szállnak (kivéve:
kollektív védelem!)

2002. november/december, Prága: Berlin plusz

- minősített információkat tartalmazó megállapodás
- NATO eszközök és képességek felhasználhatók lesznek EU válságkezelési műveletek
végrehajtására
- minősített információk cseréje
- NATO tervezési kapacitásokhoz hozzáférés
- NATO eszközök kiadása, használata és visszavételezésének eljárásai
- NATO parancsnoki rendszerének használata DSACEUR (Deputy Supreme Allied
Commander Europe)
- NATO és EU koherens tervezési tevékenységek
o 2003 Operation Concordia (Macedónia)
 o 2004 EUFOR Althea (Bosznia és Hercegovina)
- NATO segítség az EU-nak stratégiai, taktikai és operatív feladatok ellátására
- EU műveleti parancsnokság (EU-Operation Headquarters, OHQ): NATO-n belül
(SHAPE), Mons
- EU Vezetési Elem, (EU Command Element): NATO-n belül (AFSOUTH), Nápoly
2003. április: Európai Biztonsági és Védelmi Unió terve (ESDU)
- Összehangolt biztonsági, védelmi együttműködés (beszerzések!)
- Európai felszerelési projektek (A400M, Eurocopter, Eurofighter)
- Részvétel az ENSZ békefenntartó műveletekben
- Gyorsreagálású képességek fejlesztése, Stratégiai Légi Szállítási parancsnokság
felállítása, sürgősségi és humanitárius rendszer segélyalappal, európai
kiképzőközpontok, európai műveleti tervezés és irányítási képességek,
többnemzetiségű, telepíthető parancsnokságok (SHAPE-en belül!)
2003. december: Európai Biztonsági Stratégia
- (2008: Report of the Implementation of the European Security Strategy: Providing
Security in a Changing World)
2004: Európai Védelmi Ügynökség (EDA)
- szándék, hogy javítsák az EU védelmi kapacitásait krízismegoldás terén és fenntartson
egy egységes európai biztonság- és védelempolitikát
- székhely: Brüsszel
Az Európai Biztonsági Stratégia, 2003
- terrorizmus
- tömegpuszító fegyverek elterjedése
- regionális konfliktusok
- államok kudarca
- szervezett bűnözés

- hatékony multilateralizmuson alapuló nemzetközi rend (NATO, ASEAN,

MERCOSUR, Afrikai Unió, WTO, Nki Büntetőbíróság)

- „preventive engagement”
- aktívabban kell megvalósítani a stratégiai célokat
o EU-nak támogatnia kell az ENSZ-t
o megelőzés (preventive engagement)
- fokozott képesség (több helyszínen, egyszerre)
- nagyobb koherencia
- együttműködés a partnerekkel
o (transzatlanti viszony - USA, Oroszország, Japán, Kína, Kanada, India)
2004. június Brüsszel: 2 új kiemelt tevékenységi terület
- monitoring: 516 tisztségviselő
- EUHR segítők: 444 tisztségviselő (pld. Bosznia)
- Headline Goal 2010: MIRE LEGYEN KÉPES AZ EU?
o „hagyományos” EU feladatok:
 humanitárius akciók, mentési műveletek, békefenntartó feladatok,
válságkezelésben harci műveletek (béketeremtés is)
o új feladatok:
 közös leszerelési műveletek végrehajtása
 segítségnyújtás harmadik országnak a terrorizmus elleni harcban
 a biztonsági szektor reformja
o Harc-csoport koncepció
 Francia
 Olasz
 Spanyol
 Brit
 Francia-német  Franciaország, Németország, Belgium, Luxemburg,
 Spanyolország
 Francia-belga
 107-es  Németország, Hollandia, Finnország
 Német-cseh-osztrák
 Olasz-magyar-szlovén
 Olasz-spanyol-görög-portugál
 Lengyel vezetésű  Lengyelország, Németország, Szlovákia,
Lettország, Litvánia
 Északi  Svédország, Finnország, Észtország, Írország(!), Norvégia(!)
 Brit-holland
 Balkán  Görögország, Bulgária, Ciprus, Románia, Szlovénia
 Cseh-szlovák
 Spanyol vezetésű  Spanyolország, Németország, Franciaország,
Portugália
 Olasz-román-török(!)
 Eurofor
 Harc-csoport parancsnokság
HARC-CSOPORTOK 2015-2019
- 2015/1 Északi Harccsoport (NBG15)
o Balti államok, Finnország, Írország, Norvégia, Svédország,
- 2015/2 Franciaország, Belgium
- 2016/1 Visegrádia Harccsoport
o Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna
- 2016/2 Német-Osztrák-Cseh Harcsoport
- 2019/1 Visegrádi Harccsoport
Katonai képességek
- vezetés és irányítás  logisztika 1/3
- hírszerzés, felderítés  harci támogató erők 1/3
- telepíthetőség  manőverező és harci kötelékek 1/3
- fenntarthatóság
- interoperatibiltás 180 000 fő? 3x60 000
- rugalmasság
- mozgékonyság
- túlélési képességek
Az EU válságkezelési műveleteire igénybe vehető haderők
- EUROCORPS
- EUFOR
- EU Harccsoportok
- Európai Haditengerészet
- Európai Csendőri Erők
EUROCORPS
- 1995 Belgium, Franciaország, Németország, Luxemburg, Spanyolország
- 2002 Görögország, Lengyelország, Törökország
- 2009 Olaszország
- Helyszín: Strasbourg
- Ereje: Francia-német dandár: 5000 fő (1987 óta)
- Bevetések:
o 2000 Koszovó
o 2004-2005: Afganisztán (ISAF)
o 2012: Afganisztán (ISAF), Mali
o 2007 NATO Response Force
EUFOR (European Union Force)
- Az EU gyorsreagálású hadereje (ld. 1999, 2003)
- EUFOR Concordia: Macedónia, 2003 (300 fő)
o folytatás: 2005 EU Proxima
- EUFOR Althea: Bosznia 2004-től (900 fő), SFOR, IFOR folytatása
- EUFOR Kongó, 2006, ENSZ BT 1671
- EUFOR Csád, 2007 (4300 fő), ENSZ BT MINURCAT
- EUFOR RCA, Közép-afrikai Köztársaság, 2014, (12 ezer fő + ENSZ)
Haditengerészet
Európai többnemzetiségű Tengerészeti Erő (European Multinational Martime Forces) EMMF
- erőfelfejlesztés: repülőgép hordozó 1-2, felszíni hadihajó 20, kétéltű 4-8, tegeralattjáró
4-5, parancsnoki 1, támogató 2-4, aknamentesítő 6- 10, tengerészeti felderítő repülő 8-
10
- tengeri ellenőrzés: fregattok, rombolók 6-10, tegeralattjáró 1-2, támogató 1-2,
tengerészeti felderítő repülő 4-6
European Maritime Force (Euromarfor, EMF)
Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Portugália
- 2002. október: Operation "Coherent Behaviour", Földközi tenger keleti részén
- 2003-2005: Operation "Resolute Behaviour", Indiai-óceán
- 2008-2009: Operation "Impartial Behavior", Libanon
- 2011-2013: Operation "Atalanta", Indiai-óceán
- 2013-2015: Operation "Atalanta", Indiai-óceán
Európai Csendőrség, 2006
- Franciaország, Olaszország, Portugália, Hollandia Spanyolország, Románia (2009),
Lengyelország (2011)
- részvétel: Afganisztán (ISAF) 2009-2015, Haiti 2010
- Civil Reagálási Csapatok (Civilian Response Teams), 2006
Légierő:
- 15 dandárhoz kb. 300 harci repülő kell
- Harci/támogató 60%:40%  450 db
- Pilóta nélküli repülő eszközök (10TÁ)
- Stratégiai légi szállítás kapacitás:
o jelenleg C130 Herkules (USA), régi C160 Transall (Fo-NSZK)
o megoldás: A400M
o addig An12, An72A, An124, Il76
Egyéb:
- Command, Controll, Communication, Intelligence „C3I”
- Torrejoni műholdközpont: (2001. július 20), EU Műholdas Központ, (EU Satellite
Center): Helios I-II, Horus
- Galileo (GPS)
Hiányosságok:
- Stratégiai szinten: rendelkezésre állás, bevethetőség, fenntarthatóság, interoperabilitás,
stratégiai mozgékonysághoz szükséges eszközök, vezetés/irányítás/kommunikáció,
hírszerzés
- Taktikai szinten: kutató/mentő feladatok, hadszíntéri rakétavédelem, föld-föld,
precíziós fegyverek, logisztikai támogató, szimulációs eszközök
- Műveleti kapacitás hiányosságok
CDSP költségvetés
- KATONAI MŰVELETEK: „ATHENA” rendszer
o bevételek:
 elsősorban a résztvevő és hozzájáruló tagállamok által fizetendő
hozzájárulások
 kiegészítő mértékben egyéb bevételek
o kiadások:
 Tanács döntése alapján kerül a művelet a CFSP vagy az ATHENA
finanszírozási keretébe
 ATHENA éves időkeretben megadott külön költségvetéssel
rendelkezik
 meghatározza, hogy a katonai vagy védelmi műveleteket előkészítő
azon tevékenységek finanszírozására, amelyek nem az Unió
költségvetését terhelik  a tagállamok hozzájárulásaiból mekkora
induló alapot hozzon létre.
 Tanács az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének
javaslata alapján dönt az alapról
 Tanács határoz arról, hogy mely műveletek esnek az ATHENA
hatáskörébe
- POLGÁRI MŰVELETEK
o IFS (Instrument for Stability) rendszer
o EAR (Emergency Aid Reserve) EU-n kívüli művelete
o FI (Flexibilty Instrument) többletfinanszírozási igények gyors biztosítása
- ESDP/katonai műveletek
o főleg nemzetállami finanszírozás (kormányközi)
o kiegészítő közös finanszírozás (kormányközi)
- ESDP/polgári műveletek
o főleg közös finanszírozás (nemzetek feletti) EU költségvetésből:
 CFSP tételek
 nem CFSP tételek
o kiegészítő nemzetállami finanszírozás (kormányközi) Tagállamoktól Tanácsi
határozattal
Az EU közös külpolitikája a lisszaboni szerződés korszakában
előzmény:
- ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS (2001-2003)
o Egységes szerződés, kompetenciák elhatárolása
o Önálló jogi személyiség
o Európai Külügyminiszter
o Európai Unió állandó elnöke
o Preambulum: alapértékek felsorolása
o Alapjogi Karta
o Francia és holland népszavazáson megbukik (2005)
- LISSZABONI SZERZŐDÉS (2009)
 - Egységes jogi szerkezet
- Önálló jogi személyiség az EU-nak
- Új intézményi felépítés
o Külügyi és Biztonságpolitikai Főképviselő, Állandó Elnök
o Külügyi Tanács kiválik az Állandó Tanácsból
- Az Európai Bíróságnak nincs joghatósága a CFSP-területén
- Állandó, strukturált védelmi együttműködés lehetősége
o (Permanent Structured Cooperation, PESCO) TFEU 42(6). és 46. cikk
- Kollektív szolidaritás, kollektív védelem beemelése
- Európai Külügyi Szolgálat létrehozása (2011-től)
ÁLLANDÓ STRUKTURÁLT EGYÜTTMŰKÖDÉS (Permanent Structured Cooperation,
PESCO)
A tagállamok vállalják, hogy uniós katonai felszerelési programokban vesznek részt, és harci
egységeket biztosítanak az Unió keretében indított missziókhoz.
- nincs megkövetelt minimális tagállami létszám
- a Tanács minősített többséggel engedélyezi az állandó strukturált együttműködést
- 2010 után új Európát érintő biztonsági kihívások:
o Líbiai polgárháború,
o Szíriai polgárháború,
o az Iszlám Állam,
o az európai menekültválság,
o Ukrajnai hibrid háború,
o Oroszország
- 2017 szeptember: a PESCO elindítása
- 10 projekt 25 tagállammal (kivéve: Dánia, Málta, UK)
- A PESCO részei:
o Éves védelmi kiadások felülvizsgálat program (CARD); Európai Védelmi
Alap; Katonai tervező és végrehajtási képesség
AZ EURÓPAI VÉDELMI IPAR INTEGRÁCIÓJA
- kb. 500 000 fő dolgozik a védelemi iparban, és 1.2 millió fő a beszállító iparban,
- kb. 100 milliárd eurós éves bevétel
- néhány nagyvállalat, főleg Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország és néhány
jelentősebb kis és közepes vállalat
o Egyesült Királyság: BAE Systems (23 milliárd euró árbevétel)
o Franciaország: Thales (7 milliárd euró), Safran (4,5 milliárd euró)
o Olaszország: Finmeccaninca (8 milliárd euró)
o Több ország: Trans-European Airbus (13 milliárd euró)
o Jelentős hadiipari vállalatok: Ausztria, Csehország, Németország,
Lengyelország, Spanyolország, Svédország
- Az Európai Bizottság értékelés szerint, az európai védelmi ipar az alábbi kihívásokkal
szembesül:
o piac elaprózottsága és beszűkülése,
o új programok hiány,
o duplikáció, párhuzamos fejlesztések,
o kutatás-fejlesztési beruházások visszaesése.
- 1976: European Defence Industries Group, EDIG
- 1992: Western European Armaments Group, WEAG (NYEU!)
o European Coordination for the Long Term in Defence, EUCLID
o továbbfejlesztve: Európai Fegyvezeti Ügynökség?
- 1996: Western European Armaments Organization, WEAO: beszerzésekre is
- 1996: Organisation Conjointe de Coopération en matière d'Armement, OCCAR
o (Franciaország, Németország, Olaszország, Egyesült Királyság):
o megrendelések kezelése
o önálló döntéshozatal nincs
o sok projekt: Eurocopter, A400M, Apach levegő-föld rakéta, többcélú
páncélozott jármű, Roland légvédelmi rakéta
- 1998: Terv: European Aerospace and Defence Company, EADC
- 2004: European Defence Agency, EDA
- védelmi képességek fejlesztése
- védelmi kutatás-fejlesztés koordinálása
- együttműködés a különböző haditechnikák területén
- védelmi piac koordinálása
EURÓPAI VÉDELMI ALAP
EURÓPAI VÉDELMI IPAR FEJLESZTÉSI PROGRAM, 2017
”The EIDP development phase (between research and production) of new and upgraded
defence products and technologies in the EU, from studies, to design, testing and up to
certification and development phases.”

KOLLEKTÍV VÉDELEM, KOLLEKTÍV SZOLIDARITÁS

- NIZZAI SZERZŐDÉS (2001)
o The common foreign and security policy shall include all questions relating to
the security of the Union, including the progressive framing of a common
defence policy, which might lead to a common defence, should the European
Council so decide. It shall in that case recommend to the Member States the
adoption of such a decision in accordance with their respective constitutional
requirements.
o The policy of the Union in accordance with this Article shall not prejudice the
specific character of the security and defence policy of certain Member States
and shall respect the obligations of certain Member States, which see their
common defence realised in the North Atlantic Treaty Organisation (NATO),
under the North Atlantic Treaty and be compatible with the common security
and defence policy established within that framework.
- ALKOTMÁNYOS SZERZŐDÉS (2003)
o I-11 / 4. The Union shall have competence to define and implement a common
foreign and security policy, including the progressive framing of a common
defence policy.
o I-15/2. Member States shall actively and unreservedly support the Union's
common foreign and security policy in a spirit of loyalty and mutual solidarity
and shall comply with the acts adopted by the Union in this area. They shall
refrain from action contrary to the Union's interests or likely to impair its
effectiveness.
 o I-42: Solidatiy clause: The Union and its Member States shall act jointly in a
spirit of solidarity if a Member State is the victim of terrorist attack or natural
or man-made disaster.
- LISSZABONI SZERZŐDÉS (2009)
o 2/42/2 The common security and defence policy shall include the progressive
framing of a common Union defence policy.
o VII / 222 TFEU: Solidarity clause: The Union and its Member States shall act
jointly in a spirit of solidarity if a Member State is the object of a terrorist
attack or the victim of a natural or man-made disaster.
Az EU közös külpolitikája a lisszaboni szerződés korszakában
AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLAT
- EU jogi személyiség
o TEU 47. cikk: „Az Unió jogi személy.”
o 24. Nyilatkozat az Európai Unió jogi személyiségéről: „A Konferencia
megerősíti, hogy az a tény, hogy az Európai Unió jogi személyiséggel bír,
semmilyen módon nem jogosítja fel az Uniót arra, hogy a tagállamok által a
Szerződésekben ráruházott hatáskörökön kívül jogot alkosson vagy
intézkedéseket tegyen.”
o Alapítás: 2011. január 1.
- EU: aktív és passzív képviseleti jog
o diplomácia élet szereplői az elismerésen alapulnak
- Bécsi Egyezmények (1961/1963) és az EU
o az EU nem lehet aláíró fél, ezért: Főképviselő „küldöttség létrehozásáról szóló
megállapodásokat” (establishment agreements) kezdeményez
o hátrányos megkülönböztetés tilalma, kölcsönösség elve
o zászlóhasználat, himnusz: kétoldalú megállapodáson alapulnak (+ EU Model
SOFA, SOMA: válságkezeléssel kapcsolatos megállapodások 2003, 2005)
o elsőbbség/sorrendiség kérdése: nemzetállamok után, nemzetközi intézmények
előtt
AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLAT Tevékenységi körei
- Közös Kül- és Biztonságpolitika
- Leszerelés, non-proliferáció
- Tengerhajózási védelme
- Szankció politikák
- Válságmegelőzés, béketeremtés és közvetítés
- Terrorizmus elleni fellépés
- Válságkezelés
- Választási megfigyelés
- Fejlesztéspolitikák
- Kábítószerkereskedelem elleni fellépés
- Oktatás
- Energia diplomácia
- Környezet és klímapolitika
- EU bővítés
- EU nemzetközi kibertér politika
- Egészségügy
- Emberi jogok és demokrácia
- Humanitárius segítségnyújtás és polgári védelem
 - Migráció
- Nukleáris biztonság
- Ásványanyag kereskedelem
- Tudománydiplomácia
- Kereskedelem
- Vízdiplomácia
AZ EURÓPAI KÜLÜGYI SZOLGÁLAT
- Alapítás: TEU 27. cikk (3)
o „Megbízatásának ellátása során a főképviselőt európai külügyi szolgálat segíti. Ez a szolgálat a
tagállamok diplomáciai szolgálataival együttműködésben tevékenykedik, és a Tanács
Főtitkársága, valamint a Bizottság megfelelő szervezeti egységeinek tisztviselőiből, továbbá a
nemzeti diplomáciai szolgálatok által kirendelt személyzetből áll. Az európai külügyi szolgálat
szervezetét és működését a Tanács határozatban állapítja meg. A Tanács a főképviselő
javaslata alapján, az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt és a Bizottság egyetértését
követően határoz.”
- Alkalmazottak száma: kb 5000 fő 40% Brüsszelben, 60% EU misszión
- ENSZ Közgyűlés: 2011. május: A/65/276 határozat
o részvételi státusz
o (1974. október: megfigyelő státusz)
- Felszólalás, vitákban való részvétel, önálló kommunikáció, javaslattételi jog,
kiegészítő javaslatokat kezdeményezhet, válaszadás joga
o TOVÁBBRA SINCS: szavazati jog, javaslat támogatás, jelöltállítás
- Bécsben: IAEA, CTBT, UNIDO, UNODC, UNCITRAL, UNCOPUOS
o UN Industrial Development Organisation, UN Office on Drugs and Crime, UN Commission
on International Trade Law, Committee on the Peaceful Uses of Outer Space
- EBESZ
- Nemzetközi intézmények: CTBTO (Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete),
Wassenaar Megállapodás (hagyományos fegyverek, kettős felhasználású anyagok),
NSG (Nukleáris Szállítók Csoportja), OPEC
- G7/G8 (Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Kanada,
USA)
o EU: teljes jogú tag, képviseli a Bizottság és az EiT elnöke
- G20 (19 állam + az EU)
o EU: teljes jogú tag, képviseli a Bizottság és az EiT elnöke
- OECD
o EU: szavazat nélküli tagság
- IMF, Világbank
o EU: megfigyelő (International Monetary and Financial Committee /
Development Committee)
- Regionális fejlesztési bankok (Afrikai, Ázsiai, Amerikaközi Fejlesztési Bank)
o EU: csak a tagállamok vehetnek részt

NATO ÉS EU EGYÜTTMŰKÖDÉS 2010 után

- 2010, NATO, Lisszaboni képességcsomag
o résképességek” meghatározása (fejlesztés, kutatás, fenntartás: kritikus pont a
nemzetközi összefogás)
 - 2012 NATO, Chicago
o számítógépes támadások elleni védekezés
 2008: NATO Kooperatív Kibervédelmi Kiválósági Központ,
Észtország
 cél: információbiztonsággal kapcsolatos továbbképzések,
képességfejlesztés, jogi keretek értelmezése
o rakétavédelmi rendszer (ballisztikus rakéták ellen)
o összehangolt logisztika és orvosi ellátás
o légi és vízi szállítási résképességek légtérrendészet, integrált légi irányítási
rendszer, szövetségi felszínellenőrzési rendszer (Alliance Ground System),
Stratégiai Légiszállítási Képesség (Strategic Airlift Capability, SAC)
o improvizált robbanóeszközök elleni védekezés
 IED (Improvised Expolsive Devices)
o hírszerzés, megfigyelés és felderítés képességek fejlesztése (ISR)
- 2014 NATO, Wales
o Szövetségi Készenléti Akcióterv (Allied Rediness Action Plan) – több
hadgyakorlat, azonnali reagálású NATO haderő fejlesztése + 5 katonai bázis
(balti országok, Lengyelország, Románia)
o Európai Viszontbiztosítási Kezdeményezés (European Reassurance Initiative):
keleteurópai országokban fokozott NATO jelenlét és anyagi segítség
o szövetség hírszerzési és előrejelzési képességeinek fejlesztése
o szövetséges védelmi tervek felülvizsgálata (fenyegetettség-értékelés, műveleti
tervezés, ld. hibrid háború)
o Képességfejlesztés
 NATO Reagáló Erők (NATO Response Force, NRF) 2002-től
 különleges műveleti erők (Special Operation Forces, SOF)
 Összekapcsolt Haderők Kezdeményezés (Connected Forces Initiative –
CFI), interoperabilitás
 Keretnemzet Koncepció (Framework Nation Concept – FNC)
- 2016 NATO Varsó
o Megnövelt Előretolt Jelenlét (Enhanced Forward Presence): 4. eFP harccsoport
(Észtország, Litvánia, Lettország, Lengyelország között rotációs rendszerben)
o Műveleti területeken együttműködés (Irak, Afganisztán, Szíria)
o Hibrid háborúval kapcsolatos kihívások közös kezelése
o Kiberbiztonsággal kapcsolatos együttműködések
o EU kapacitáskiépítésének segítése
o tengeri biztonsággal kapcsolatos együttműködések kialakítása (Operation Sea
Guardian: Földközi-tengeren)
EURÓPAI INTERVENCIÓS HADERŐ
- 2017 Franciaország, Egyesült Királyság, Németország, Belgium, Luxemburg, Dánia,
Hollandia, Észtország, Spanyolország, Portugália
o közös költségvetés
o katonai doktrína kidolgozása a NATO nélkül megvalósítandó tervezési és
műveleti kapacitások kialakítására
 o nem kapcsolódik a PESCO-hoz
o egyszerűsített döntéshozatali rendszer kidolgozása
o gyors reagálás
- Teljes kompatibilitás az EU és a NATO között
o a veszélyhelyzetek közös értékelése,
o folyamatos kapcsolat a két szervezet között,
o védelmi politikák hosszú távú összehangolása,
o az egyéb EU műveletek támogatása,
o hatékony beavatkozás igénye.

Lancaster House Treaties

- 2010.11.02. Franciaország-Egyesült Királyság között létrejött
o védelmi és biztonsági együttműködés,
o nukleáris fegyverek kezelése területén együttműködés,
o műveleti együttműködés,
o védelmi ipari és fegyverkezés területén együttműködés.
- Egyesített vegyes expedíciós erők (Combined Joint Expeditionary Force, CJEF)
felállítása
- Repülőgéphordozó anyahajók: francia repülőgépek képesek lesznek használni a brit
katapultokat (Queen Elizabeth osztály 2017/2020), Charles de Gaulle
repülőgéphordozó
- A400M kiképzések, műholdrendszerek együttműködése, légi utántöltés, pilóta nélküli
eszközök területén együttműködés, kutatás-fejlesztési együttműködés, tengeralattjáró,
haditengerészeti együttműködés, kiberbiztonság, összetett fegyverzetek (complex
weapons)

Az EU és a terrorizmus elleni küzdelem

EU hírszerzés
- 1971 Club de Berne, hírszezési információk megosztása
o Terrorizmus elleni csoport, fenyegetésértékelések
- 1975 TREVI, EGK/EK belügyminiszterek fóruma, biztonsági fenyegetések felmérése,
információk megosztása
- 1992 Bel- és Igazságügyi Együttműködés, EUROPOL
- 1996 EUROPOL Kábítószeregysége
- 1996 Schengeni Információs rendszer (SIS 1, SIS II, SISone4ALL)
o Dánia és UK kivételével minden EU tagállam + Izland, Norvégia, Svájc
- Vízuminformációs rendszer, Europol információs rendszer
o Váminformációs rendszer
- 1999 ESDP nyílt információs forrásokra épülő hírszerzés  Mr. CFSP, EU
Helyzetelemző Központ (Joint Situation Centre)
- 2001 Tampere program
- 2001 után:
 o Keret-megállapodások, egyezmények - lassú átültetés a nemzeti jogba, bel- és
igazságügyi pillér – következmények
o Hágai program 2005-2010 – összehangolt fellépés
o Stockholm program 2010-től – átfogó stratégiák, kifelé nyitás
- Európai letartóztatási parancs (European Arrest Warrant)
o 2003 óta van érvényben
o legalább egy éves fegyházbüntetéssel büntethető
- 2004 EU anti-terrorista koordinátor
- Prümi Szerződés – 2005, 2006  2008 rendőrségi együttműködés, célja: a páneurópai
fenyegetések és a bűnözés elleni hatékonyabb küzdelem
- 2008 egységes EU definíció a terrorizmusra – 3 új elem: toborzás, kiképzés, uszítás
- Lisszabon után – intézményi változások
o Problémák kihívások
 tagállamok ragaszkodnak a hatáskörökhöz – szubszidiaritás
 nehéz EU-s struktúrákat átfogni a terror elleni küzdelem jegyében
 mi kerüljön EU hatáskörbe, mi maradjon tagállami szinten?
- 2001.09. Terrorista merényletek: New York, 2004.03. Madrid, 2005.07. London
o igény a fokozott együttműködésre
o JSC minősített információkat tartalmazó elemzéseket kezd készíteni
- 2002 Érzékenynek számító hírszerzési információk megosztása
o Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Spanyolország,
Svédország, UK
- 2004 JSC-n belül: Terroristaellenes Központ -> Terrorizmussal kapcsolatos elemzések
- 2005 EU Situation Centre
- 2011 European Union Intelligence Analysis Centre (EU INTCEN)

Szervezetek és szabályok
Az EU Hágai Programja (2004. december)
- Strengthening fundamental rights and citizenship
o 2007 European Fundamental Rights Agency (FRA) (előtte: European
Monitoring Centre on Racism and Xenophobia)
o "Fundamental Rights and Justice” framework programme
- Anti-terrorist measures
o prevention, exchanging information
o focusing on: terrorism recruitment, financing, prevention, risk analysis,
protection of vulnerable infrastructure and consequence management.
o cooperation with third countries
o strengthening cooperation between the law-enforcement services of Member
States, improved exchanges of information, a European framework for the
protection of related data, a communication on the protection of critical
infrastructure, a communication on the prevention of and the fight against
terrorism financing, a proposal on preventing the misuse of charitable
organisations for the financing of terrorism and monitoring the pilot project in
place for the victims of terrorism.
- Defining a balanced approach to migration.
o fighting illegal immigration and the trafficking of human beings
o creation of an External Borders Fund, an Integration Fund, a Return Fund, a
European Refugee Fund
- Developing integrated management of the Union’s external borders.
o FRONTEX-Agency a visa information system, (in the future:) a common
European consular service
o EURODAC – fingerprints database for identifying asylum seekers and
irregular border-crossers)
o identity and travel documents more secure by equipping them with biometric
identifiers
 - Setting up a common asylum procedure
o harmonized asylum procedure, common procedure and status for refugees
- Maximizing the positive impact of immigration
o immigrant communities must be integrated
- Striking the right balance between privacy and security while sharing
information
- Developing a strategic concept on tackling organised crime
o cooperation between Member States’ law-enforcement authorities (police or
customs)
o working towards a European model for criminal intelligence
- A genuine European area of justice
o fight against chemical, biological, radiological or nuclear (CBRN) weapons
o Counteterrorist Coordinator
o Intelligence sharing

EU KÖZÖS HELYZETELEMZŐ KÖZPONT Intelligence and Situation Centre (EU

INTCEN)
- Korábban tagállamonként egy-egy képviselő:
o CIC – külső hírszerzés
o CTC – belső elhárítás tagjaiból
- Minden tagállamnak lehetősége van a közvetlen kommunikációra – a döntéseket lehet
befolyásolni
- Korai előrejelzések biztosítása nyílt forrásokból, katonai és nem katonai hírszerzési
forrásokból, diplomáciai jelentésekből
- Helyfigyelés és helyzetelemzés
- Válságkezelési műveletek központja
- Közvetlen együttműködés a Főképviselővel
TOVÁBBI EGYÜTMŰKÖDÉSEK
- COREU -> NEW COMMUNICATION NETWORK
o feladata a külföldi EU képviseletek összekapcsolása az Európai Külügyi
Szolgálat központjával
- Tagállamok hírszerzési képességeinek felajánlása SatCen műholdrendszerek,
képelemzések:
o Franciaország: Helios, Pleiades rendszer
o Németország: SAR-LUPE rendszer
o Olaszország: COSMO – SKYMED rendszer
- 2013-2015 Számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó európai központ (European
Cybercrime Centre)
EU-USA EGYÜTTMŰKÖDÉS A TERRORIZMUS ELLEN
- Intézményi keretek fejlődése
o Az USA Külügyminisztere, Legfőbb ügyésze, Belbiztonságért felelős
minisztere éves szinten konzultációkat folytatnak az EU-val
 o USA-EU munkacsoport igazságügyi együttműködés és terrorizmus elleni
fellépés koordinálására évente kétszer
o USA. és EU ügynökségek kölcsönösen magas rangú képviselőket telepítettek
egymáshoz (EUROPOL Washington DC-ben, FBI Hágában)
o USA titkosszolgálat képviselője az EUROPOL központban Hágában
o 2001-től bűnügyi és igazságügyi hatósági együttműködések stratégiai
információkat osztanak meg egymással (veszélyhelyzetek, bűnözési minták,
kockázatelemzés), valamint bűnügyi nyilvántartásából származó információkat
- EU adatvédelmi aggályok (az Európai Parlament növekvő szerepe)
o 2007 megállapodás a személyes információk védelméről és átadásának
módszeréről, az adatkezelési szabályok harmonizációja
o 2006 SWIFT adatokhoz való hozzáférés szabályozása (2015-ben
meghosszabbítva) EU hozzáférés az USA Pénzügyminisztériumának
terrorizmussal kapcsolatos adataihoz (Terrorist Finance Tracking Program)
o 2007 Utasnyilvántartási adatállomány hozzáférés (Passenger Name Record,
PNR), 2019-ben kell meghosszabítani
o 2009-2014 U.S.-EU Személyes adatok védelmével kapcsolatos egyezmény
(aggályok: NSA programok)
- További megállapodások
o 2010 kiadatási egyezmény és kölcsönös jogsegélymechanizmusok (USA
halálbüntetés miatt korlátok)
o Közös ”terrorista szervezetek jegyzékének” létrehozása (fekete-lista), USA
lobbizására EU listákra kerül: Kurdistan Worker’s Party (PKK), Revolutionary
Armed Forces of Colombia (FARC), Hamas és Hezbollah katonai szárnya
o EU hozzáférés az USA terrorizmussal kapcsolatos eseményeket rögzítő
adatbázisához (WITS-World Wide Incident Tracking System)
o közlekedésbiztonságot és a határellenőrzés együttműködés
o repülőtéri és légifuvarozói védelmi program
o Hajózási rakományok átvizsgálása
o USA vízummentességi program kiterjesztése az EU tagállamokra
o Fogvatartottakkal és polgári szabadságjogokkal kapcsolatos közös elvek
elfogadása és érvényesítése

ZH. 2022. 11. 07.

A hidegháború után a világ felosztása megváltozott. Az addigi bipoláris rendszer felbomlott, a
világ vezetői egy határok nélküli Európát akartak, és minden adott volt ahhoz, hogy ez
megvalósuljon.
1993-ban megalakult az egységes piac rendszere és az áruk, a személyek, a tőke és a
szolgáltatások is elkezdtek áramolni. A kilencvenes években még számos szerződés is
köttetik, többek között a Maastrichti szerződés (1992), amely az Európai Unióról szól,
továbbá az Amszterdami szerződés (1999). A Maastrichti szerződés lefektette az EU máig
létező és fontos "három pillérét", amely kimondja, hogy az EU az Európai Közösségeket veszi
alapul, majd ezt kiegészítve belevonja a közös kül- és biztonságpolitikát (KKBP) valamint a
bel- és igazságügyet. (IB) (első-második-harmadik pillér).
Megalakulnak a Petersbergi feladatok, amelyeket 1992-ben jegyeztek fel. Ezek magukba
foglalják a humanitárius és mentési feladatokat, békefenntartó műveleteket indítanak,
válságkezelő műveletek, illetve béketeremtés lesz a továbbiakban mindennapos, és
multinacionális hadgyakorlatokat is indítanak. Ezt a 2009-es Lisszaboni Szerződés később
kiegészíti az alábbiakkal: konfliktus megelőzés, békefenntartás, harcoló erők
válságkezelésében kifejtett feladatai (ebbe benne van a béketeremtés is), közös leszerelési
műveletek, katonai segítségnyújtás és közreműködés, és a konfliktus utáni stabilizációs
feladatok.
Megjelennek a Multinacionális Védelmi Erők is (Forces Answerable to WEU), amelyek
többek között: EUROCORPS, Multinacionális Divízió, kétéltű hadosztályok, EUROFOR,
EUROMARFOR, EAG, és a NATO légi-kétéltű és CJTF ereje.
Az EU közös kül- és biztonságpolitikája is szépen lassan kialakul, és beágyazódik. Ennek
elődje 1973-ban az Európai Politikai Együttműködés (EPC), majd 1992-ben Európai Közös
Kül- és Biztonságpolitika (CFSP), 1999-ben Európai Biztonság és Védelempolitika (ESDP),
és végül 2009-ben Európai Külügyi Szolgálat (EEAS).
1992-ben az EU közös akciókat szervezett, módosította a szavazási rendszert, és a NYEU
(Nyugat-európai Unió) a fejlődés integráns része lesz. 1996-ban, amikor már a fejlődés több
éve zajlott és megfogalmazták az Amszterdami szerződést, azzal együtt létrejött a "Mr. CFSP"
nevű pozíció is, korai figyelmeztető és tervező egység, közös stratégiák, konstruktív szavazás,
és elkezdték a NYEU petersbergi kapacitások integrálását és azzal kapcsolatok kompetenciák
átadását az EU Miniszterek Tanácsának. Ekkor még a területvédelem és az új típusú feladatok
még fel voltak osztva az EU, a NATO és a NYEU között, habár az utóbbi egyre jobban
beintegrálódott az EU munkakörébe. 2002-ben már csupán az EU-ról és a NATO-ról
beszélhetünk, így két intézmény között felosztva a területvédelmet (NATO) és az új típusú
feladatokat (EU).
Az ESDP is folyamatosan fejlődött. 1998-ban a St. Malo-i felhívás keretein belül
megfogalmazták, hogy: az EU-t alkalmassá kell tenni autonóm katonai akciók végrehajtására,
és ehhez biztosítani kell az eszközöket; az EU-nak képesnek kell nemzetközi válságokra és
kihívásokra válaszolni; kimondja, hogy a NATO biztosítja a kollektív védelmet; versenyképes
védelmi ipart kell kiépíteni; valamint egy gyors reagálású hadseregre van szükség, amely kb.
50000 embert ölelne fel, és a hadügyekben Európának önállónak kell lennie (pl. Jugoszláv
háború).
1999-ben több minden is történik. Megalakul a NATO Védelmi Képességek Kezdeményezés
(DCI) parancsnoki, ellenőrzési és információs rendszerek interoperabilitása, logisztikai
eszközök koordinálása, szállítóeszközök rendelkezésre állása, telepíthető infrastruktúra
biztosítása, Multinacionális Egyesített Logisztikai Központ, valamint további rendszerek
korszerűsítése. Pár hónappal később Kölnben megalakul az ESDP, amely megerősíti a
petersbergi feladatok fontosságát az ENSZ elvek alapján, és végső döntés is születik a
független katonai haderőről: 18 hónap van arra, hogy az EU döntsön az operatív kapacitásról.
Ezt követik a képesség-felajánlási konferenciák majd, ahol meghatározzák, hogy milyen
ország mennyi katonát tud küldeni/nélkülözni. (Ez természetesen mérettől és gazdaságtól is
függött.)
2000. decemberében az Európai Tanács intézményesülése is megtörtént: megalakult a
Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság és Katonai Törzs; hozzáadták a "kollektív
szolidarítás" fogalmát a szerződéshez. Hivatalosan is az új típusú feladatok elvégzése az EU-
ra száll, kivéve a kollektív védelem.
2002-ben a Berlin plusz-on megállapítják, hogy a NATO eszközök és képességek
felhasználhatóak lesznek EU válságkerelési műveletek végrehajtására, majd a NATO
feladatát is pontosítják: tervezési kapacitásokhoz hozzáférést kap, eljárások intézése,
parancsnoki rendszerek használata (DSACEUR). Az EU-nak és a NATO-nak koherens
tervezési tevékenységei lesznek (2003. Operation Concordia (Macedónia), és 2004. EUFOR
Althea (Bosznia és Hercegovina)). FOLYTATÁS...
A következő két évben (2003-2004) az ESDU, az ESS és az EDA is megalapításra kerül.
2004-ben, Brüsszelben két új kiemelt tevékenységi területet tesznek ehhez még hozzá:
monitoring, illetve headline goal (megfogalmazza, hogy mire legyen képes az EU).
A 2010-es években már egy jól működő folyamat részeként hatékonyan tudott együtt
dolgozni az EU és a NATO. Megjelenik 2017-ben a PESCO (Állandó Strukturált
Együttműködés), amelyben a tagállamok vállalják, hogy uniós katonai felszerelési
programokban vesznek részt, és harci egységeket biztosítanak az EU keretében indított
missziókhoz. Ebben az évtizedben ez nagyon fontos volt, hiszen olyan biztonsági kihívások
voltak, mint a Líbiai polgárháború, az Iszlám Állam, menekültválság, majd a mostani évben
bekövetkezett orosz-ukrán konfliktus.
Összefoglalva, az EU kül- és biztonságpolitikája rendkívül sokban változott. A hidegháború
hatására már az európai vezetőknek volt egy olyan elképzelése, hogy mit nem akarnak újra
átélni, mi az, amiben fejlődni kell, és mik azok az alapok, amelyeket lefektetve egy békés és
jobb világot tudnak létrehozni. Ehhez rengeteg tolerancia, előkészítés, megállapodás és
szerződés volt szükséges, amely rendkívül érzékeny volt egy poszt-bipoláris
világrendszerben. Habár minden rendszernek van hibája és hiányossága, hiszem azt, hogy az
EU-nak sikerült egy hatékony kül- és belpolitikát létrehoznia.
 Hatodik előadás
Nukleáris fegyverek, nukleáris non-proliferáció

URÁN érc
I. Előfordulás
- 25 km mélységig földkéregben: kb. 100 milliárd tonna
- bányászható: kb. 35 milliárd tonna
- gazdaságosan bányászható: kb. 5 milliárd tonna
- Kitermelés költsége: kb. 130 USD / kg
o Kanada 27%, Ausztrália: 22.8%, Kazahsztán 10,5% Oroszország: 8%,
Namíbia 7.5%, Nigéria 7.4%
II. Koncentráció:
- átlagosan 3-5 gramm/tonna,
- gazdaságos, ha: 0.5-5 g/kg (urán szurokérc)
o U238 (nagyrészt) / U234 / U235 izotóp (0.71%)
- Az U-238-as csak igen ritkán hasad, és csak akkor, ha a neutron nagy sebességgel
ütközik a magnak.
- Ha egy lassú/termikus neutron ütközik az U-235 magjának, a mag befogja azt, és egy
új gerjesztett mag, U-236 jön létre. Az esetek kb. 85 %-ában igen rövid idő alatt (10-
14s alatt) bekövetkezik a maghasadás. 1 db U-235 elhasadásakor kb. 200 MeV
=3.2*10-11 J energia szabadul fel. (MeV, ejtsd mega-elektronvolt, egymillió
elektronvolt. 1 eV= 1.6*10-13 J)
- az atommagok megfelelő energiájú neutronokkal eltalálva gerjesztett állapotba
kerülnek, majd két középnehéz atommagra hasadnak
- A maghasadáskor felszabaduló energia döntő részben a hasadási termékek mozgási
energiájaként jelenik meg. A hasadványok nagyon rövid távon lefékeződnek és a
környező közeget átadott energiájukkal melegítik. Ehhez járul még a hasadási
termékek radioaktív bomlásából származó hő. Feladatunk a láncreakció biztonságos
felügyelete és a hő elvonásával a reaktor aktív zónájának folyamatos hűtése. Az innen
elvont hőt használjuk gőz előállítására.
III. Kritikus tömeg
- Golyó alakú, moderátor nélküli fém U-235 kritikus tömege 49 kg. Az U-235
hasadásakor átlagosan 2.4 neutron szabadul fel, azonban nem mind okoz újabb
hasadást.
- A neutronviszonyokat az ún. sokszorozási tényezővel (k) jellemezhetjük.
- Ha a sokszorozási tényező értéke 1, kritikus reaktorról beszélünk. Ekkor tehát a
neutronok száma a rendszerben állandó, azaz pl. másodpercenként ugyanannyi
hasadást okoznak.
- k<1 esetén a rendszer szubkritikus, a neutronok száma folyamatosan csökken
- k>1 a neutronok száma egyre nő, a reaktor szuperkritikus
 - Szabályozás
o szabályozó rudak: hasadóanyagba lehet engedni, ill. kihúzni: elnyelik a
neutronokat
o hosszú távú szabályozáshoz a hűtőközegben oldott bórsavat
IV. REAKTOR TÍPUSOK
- Könnyűvizes reaktorok
o mind a moderátor, mind a hűtőközeg könnyűvíz (H2O)
o nyomottvizes (PWR: Pressurized Water Reactor) és a forralóvizes (BWR:
Boiling Water Reactor) reaktorok
- Nehézvizes reaktorok (pl. CANDU)
o a moderátor, és a hűtőközeg is nehézvíz (D2O)
- Grafitmoderátoros reaktorok:
o gázhűtésű reaktorok (GCR: Gas Cooled Reactor)
o könnyűvíz hűtésű reaktorok (RBMK).
- Egyéb reaktor típusok
o gyors tenyésztőreaktorok és egyéb kísérleti berendezések

PAKS:
- 4 darab VVER-440/213 típusú (PWR )
- fűtőanyagból egy reaktorban 42 tonnányi mennyiséget helyeznek el évente 3.6%-ra
dúsítva, urán-dioxid pasztillákká préselve, üzemanyagpálcákba töltve, kazettákba
szerelve
Folyamat
1. BÁNYÁSZAT • mélyműveléssel • külszíni fejtéssel
2. KÉMIAI FELDOLGOZÁS: • a kőzetet speciális malmokban porrá őrlik, • kénsavban
feloldják, • az oldatból urán-oxid (U3O8) formájában csapatják ki az urán sárga színű
por „yellow cake”
3. KONVERZIÓ • nehezen kezelhető anyag • olyan gázra van szükség, amelynek
molekulatömege csak a molekulában lévő uránatom tömegétől függ • egyféle izotópja
létezik a természetben, így a hex csupán kétféle molekula keveréke: az egyik moláris
tömege 349 g/mol (235U+6*19F, tömege:235+6*19=349), míg a másiké 352 g/mol,
238U+6*19F, tömege:238+6*19=352) uránium-hexafluorid (HEX) UF6
FRANCE
- 1959 Force de frappe / Force de dissuasion
- 1960 első nukleáris kísérlet: Gerboise bleue (in the Algerian Shara desert)
- 1964 Force Aérienne Stratégique (Mirage IV bomber)
- 1968 Első hidrogénbomba kísérlet
- 1971 Első nukleáris tengeralattjáró: Le Redoutable
- 1974 Pluton rakétarendszer / később: Hadès rakétarendszer
- Rugalmas reagálás doktrínája nincs a francia nukleáris stratégiában •F. Mitterand elnöksége
alatt a rakétahordozók deaktiválásra kerültek •1997-ben leszerelték a rakétákat

Egyesült Királyság 1952 Atombomba teszt V-bomber - Vickers Valian 1955 Blue Streak (1960-ig) 1957
Hidrogén bomba teszt 1958.06 UK-USA kölcsönös védelmi szerződés 1960 Skybolt (amerikai)
(Kennedy leállítja) 1962 Nassau-i megállapdás: Polaris cserébe: USA Holy Loch bázis 1964 HMS
Resolution (bázis: Faslane, Skócia) 1968 bevetésre kész 1979 USA: Trident felajánlás (Carter), Trident
C4 1982 Trident II D5 (1986 HMS Vanguard) - 1994 1987 Cardiff, Burghild: Atomic Weapons
Establishment AWE Management Limited 2003-2025 2016 • 215 termonukláris robbanófej • 120
működőképes • 4 Vanguard osztályú tengeralattjáró, mindegyiken 16 Trident II rakéta, mindegyiken
8 robbanófej • 1 tengeralattjáró mindig szolgálatban van

Izrael Program kezdete: 1950-es évek (David Ben-Gurion) • Biztonsági garanciák nem léteztek,
helyette nukleáris fegyverek biztosítsák • Simon Peres: Franciaország irányába elköteleződés •
Dimona (Negev sivatag): 1 db nehézvizes reaktor és földalatti plutónium újrafeldolgozó üzem • 1969
megállapodás a Nixon kormányzattal (nem gyakorolnak nyomást, hogy lépjen be az NNP rezsimbe) •
1973 (Yom Kippur) Jericho I rakétarendszer, F-4 Phantom repülőgépek, • ma: F-15, F-16I
repülőgépek, Jericho II és III (932/3106 km)

INDIA 1950 Homi Bhabha (TATA Inst) urán és tórium program 1962 konfliktus kínával 1974 első
nukleáris kísérlet „Smiling Buddha” 1998 két újabb kísérleti robbantás Összesen: 520 kg plutónium
kb. 100-200 nukleáris fegyver Triád: 200 db Su-30MK1 repülőgép 69 db MÍG 29 51 db Mirage 2000
1990 Prithvi taktikai rakétarendszer Agni I-V középhatótávolságú rakéta Arihant tengeralattjáró (4
tervezett) K-15 Sagarika rakéta

PAKISZTÁN 1971 India „Cold Start” doktrína 1972 Zulfikar Ali Bhutto 1976 Dr. Abdul Qadeer (A.Q.)
Khan (holland centrifuga tervek) + Kínai segítség Információ szivárogtatás: Irán, Irak, Líbia, Észak-
Korea Kb. 120 nukleáris fegyver Shaheen-III rakétarendszer (2750 km) (India+Izrael) Nasr
rakétarendszer (rövid hatótáv) F-16 repülőgép

NUKLEÁRIS NON-PROLIFERÁCIÓ Acheson-Lilienthal Jelentés, 1946.január-március (James Byrnes

kérésére Dean Acheson és David Lilienthal jelentése “there is no prospect for security against atomic
warfare in a system of international agreements to outlaw such weapons controlled only by a system
which relies on inspection and similar police-like methods.” helyette: nemzetközi tulajdonba venni
minden nukleáris tevékenységgel kapcsolatos eszközt (teljes nukleáris ciklus + pl. urán bányák).
Atomic Development Authority Baruch Terv (Bernard Baruch,ENSZ Atomenergia Bizottság) Acheson-
Lilienthal jelentésen alapul, azonnali büntetést a szabályok megszegői ellen, de tulajdonjog nincs
rendezve. International Atomic Development Agency 1950 Szovjetunió ellenállásán elbukik. „Atomot
békéért” program Eisenhower 1953.12.08 Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA), 1957.07.27.
Bécs Euratom, 1958.01.01 IAEA kísérletek a befolyás szerzésre 1975-1977: Regionális nukleáris
fűtőanyag ciklus központok 1977-1980: Nemzetközi nukleáris fűtőanyag ciklus felügyelet 1978-1982:
Plutónium és elhasznált fűtőanyag felügyelet

Nukleáris kísérleteket korlátozó szerződések Partial Test Ban Treaty (PTBT) - 1963 Nuclear Non-
Proliferation Treaty (NPT) 1968/ 1970 Treaty on the Limitation of Underground Nuclear Weapon
Tests (TTBT) 1971 Comprehensive Test Ban Treaty (CTBT) - 1996/- (8 aláíró állam nem ratifikálta)

Átfogó Atomcsend Szerződés Szervezete (CTBTO) előkészítő bizottsága / Preparatory Commission for
the Comprehensive Nuclear-Test-Ban Treaty Organization CTBT aláírása óta nukleáris kísérlet végzett:
• Franciaország • India • Pakisztán • Észak-Korea

Atomfegyverekre vonatkozó nonproliferációs szerződések • Nemzetközi Atomenergia-ügynökség

alapszabálya, 1957 (Statute of the International Atomic Energy Agency) • Világűr-egyezmény, 1967
(Outer Space Treaty) • Atomsorompó Szerződés, 1968 (Non-Proliferation Treaty) • Tengerfenékre
vonatkozó fegyvezetellenőrzési egyezmény, 1971 (Seabed Arms Control Treaty) • Nukleáris anyagok
és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezmény, 1979 (Convention on the Physical
Protection of Nuclear Material)

Nukleráris fegyvereket korlátozó/csökkentő szerződések Strategic Arms Limitation Talks / Interim

Agreement on Offensive Arms (SALT I) - 1972 Anti-Ballistic Missile Treaty (ABM) - 1972 Strategic Arms
Limitation Talks (SALT II) – 1979 Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty (INF) – 1987 Strategic
Arms Reduction Talks (START I) - 1991/1994 Strategic Arms Reduction Talks II (START II) – 1993/?
Strategic Arms Reduction Talks II (START III) – 1997 – a tárgyalások megszakadtak Strategic Offensive
Reductions Treaty (SORT/Moscow Treaty) – 2002/2003 New Start Treaty – 2011 Treaty on the
Prohibition of Nuclear Weapons, 2017

További nukleáris nonproliferációval kapcsolatos szerződések • Zangger Bizottság / Zangger

Committee (ZAC), 1971 információáramlás elősegítése exporttevékenység vonatkozásában, NAÜ
biztosítéki garancia • Nukleáris Szállítók Csoportja / Nuclear Suppliers Group (NSG), 1975
önmérséklet a nukleáris anyagok (urán, plutónium) és e termékekhez kapcsolódó felszerelések
(dúsítók, újrafeldolgozók) kereskedelmében, NAÜ kétoldalú biztosítéki garancia rendszer • Nukleáris
anyagok és a nukleáris létesítmények fizikai védelméről szóló egyezmény / Convention on the
Physical Protection of Nuclear Material CPPNM, 1979/1986 • Rakétatechnológiai Ellenőrzési
Rendszer / Missile Technology Control Regime (MTCR), 1987 • Ballisztikus rakéták elterjedése elleni
hágai magatartási kódex / Hague Code of Conduct against ballistic missile proliferation HCOC MTCR
kiegészítés, 2002 • Wassenar Arrangement, 1994 on Export Controls for Conventional Arms and
Dual-Use Goods and Technologies is a multilateral export control regime

Nukleárisfegyver-mentes övezetek ENSZ Közgyűlés 3472 B (1975): „any zone recognized as such by
the General Assembly of the United Nations, which any group of States, in the free exercises of their
sovereignty, has established by virtue of a treaty or convention whereby: (a) The statute of total
absence of nuclear weapons to which the zone shall be subject, including the procedure for the
delimitation of the zone, is defined; (b) An international system of verification and control is
established to guarantee compliance with the obligations deriving from that statute.

2+4 Szerződés (Kelet-Németország) • Közel-keleti tömegpusztító fegyver mentes övezet • Közép- és

kelet-európai nukleáris fegyver mentes övezet, 1996 (Fehéroroszország és Ukrajna
kezdeményezésére, nincs eredmény) • Európa? NWS: Egyesült Királyság, Franciaország, Oroszország
(Belgium, Hollandia, Olaszország, Németország, Törökország)