A szociális biztonság

intézményei és típusai
Szociális
Biztonság
• Biztonság
• Ember mint biológiai lény
• Élelem
• Lakhatás (ruházkodás)
• Egészség
• Ember mint morális lény (szabad akarat)
• Oktatás
• Szólás, vélemény, lelkiismereti szabadság
• Egyenlő méltóság…
• Élelem, lakhatás hiánya, egészség romlása miért nem egyéni probléma?
• Emberek közösségben élnek, közösség tagjai történelem kezdetétől segítik egymást
• Ember képessége megvan rá, hogy segítse társát
• Közösség jólétéhez tevékenységével hozzá tudjon járulni a beteg, nélkülöző is
• Ókori államokban központi újraelosztás
• Hamurappi törvényei (papnők fejadagja)
• Gabona központilag szervezett raktározása és kiosztása (hét szűk esztendő)
Miért legyen állami feladat a megélhetési,
egészségügyi problémák kezelése?
• Nélkülözők veszélyesek a fennálló társadalmi rendre (éhséglázadások,
parasztháborúk stb.)
• „Szociális” problémák közrendvédelmi típusú kezelése (csavargók üldözése VIII.
Henrik alatt)
• Miért nyújtsunk segítséget
• Keresztény tanok (irgalmasság, könyörületesség) gyakorlása
• Püspök: pater pauporum
• Egyházi szegénygondozás (ispotályok)
• Lokális közösségek segítségnyújtása (városi szegénygondozás)
• Közrendvédelmi jellegű intézkedések elégtelensége, eredménytelensége
• 1601 – angol szegénytörvény
• Állami felelősségvállalás – de csak szervezi, tényleges tevékenység az egyházközségekben
Közvetlen állami felelősségvállalás előtti
időszak
• Kinek mi a feladata?
• Egyházközségek (Anglia), törvényi kötelezettség alapján
• Városok, városi statútumok alapján – helyhatóságok Mo-n állami
rendelkezések alapján

• Kell-e közvetlen (nem csak más szervek kötelezésében megnyilvánuló)

állami kötelezettségvállalás?
Állami felelősségvállalás intézményesülése –
Társadalombiztosítás (Bismarck-féle modell)
• Németország – Bismarck-féle reformok – társadalombiztosítás (miért ott és akkor)
• Gyors iparosodás (segítséget nyújtó hagyományos közösségek – nagycsalád – felbomlása; meglévő
intézmények felkészületlensége)
• Szakszervezeti mozgolódás, szocialista tanok terjedése fenyegeti a fennálló rendet (tőkések és az
állam érdeke a szociális feszültségek csillapítása)
• Társládák: ki tudja, mire költik az ott felgyűlő pénzt
• Rettegés a francia revansizmustól: forradalom megelőzése
• Állami és tőkés érdekek – szakszervezet?
• Társadalombiztosítás
• Meglévő társládák államosítása, átláthatóvá tétele (korporatív ellenőrző testületek)
• Nagyiparban dolgozó (legszervezettebb, erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező) alacsony
jövedelmű munkásokra terjed ki (még nem az egész társadalomra)
• Biztosítási elv: járulékfizetés cserében ellátás meghatározott kockázatok bekövetkezésekor
(betegség, rokkantság, időskor)
• Milyen biztonságot nyújt?
• Jövedelemmel arányos ellátások (elért társadalmi státusz megtartásához), ne
valamiféle közös minimum biztosítása
• Relatív szociális biztonság
• Nem cél az egyenlőtlenségek felszámolása
• Munkaösztönző hatás (kockázat esetén az az életszínvonal tartható fenn, amit az egyén
már elért)
Állami felelősségvállalás intézményesülése – állampolgári
jogon járó ellátások (Beveridge-féle modell)
• Social Security Act 1935 (USA)
• Járulékfizetéstől függetlenül, rászorultsága esetén minden amerikai
állampolgár jogosult a minimális megélhetését biztosító segélyre
• Beveridge-féle reform (Egyesült Királyság, II. világháború után)
• Minden állampolgárra kiterjedő biztosítás fejében kockázati esemény
bekövetkezésekor egységes összegű és színvonalú szociális ellátás
Szociális biztonság mint emberi jog
• A két modell keveredése az emberi jogok védelmének II. világháború után
kialakított rendszerében
• Emberi jogok egyetemes nyilatkozata (1948)
• 22. cikk: „Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális
biztonsághoz.”
• Szociális biztonság fogalma definiálatlan, csak következtetni lehet arra, hogy az amerikai
koncepció szerint értelmezték
• Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966)
• 7. cikk: „mindenkinek joga van a szociális biztonsághoz, beleértve a
társadalombiztosítást is”
• Szociális biztonság fogalma magában foglalja az amerikai (állampolgárságon) és az európai
(társadalombiztosításon) alapuló koncepciót is.
Szociális biztonság szakpolitikai
(szociálpolitikai) értelmezése
• Abszolút szociális biztonság
• Zombori 96-97. o.
• Relatív szociális biztonság
• Zombori 96-97. o.
Kik legyenek az alanyai
• Minden állampolgár? – Csak az arra érdemes állampolgárok?
• Érdemesek / érdemtelenek
• Milyen feltételek jelennek meg:
• Munkát végzők
• Munkavállalási hajlandóságukat demonstrálók
• Akiktől nem várható el munkaerőpiaci erőfeszítés (idősek, gyerekek, fogyatékosok,
betegek, kisgyermeket nevelők)