GENOHOP PROJEKT

Bevezetés a genocídium és
megelőzéstan tanulmányokba

Introduction to the Genocide and

Prevention Studies
ILLYÉS, SZABOLCS JÓZSEF Ph.D
 GENOHOP

 Projektszintű megközelítés
 Globális megközelítés
 Gyakorlati kimeneti célok
 Tudományos kritériumok
 Indusztrializáció és genocídium
• Bevezető. Az előadás menetének ismertetése, a számonkérés szempontjainak
bemutatása. A Genocídium, Holokauszt és Megelőzéstan tanulmányok
bevezetéséhez releváns szakirodalom ismertetése. A diszciplína tudományos és
gyakorlati szerepe.

• A genocídium fogalmi lehatárolása, kutatástörténete, a genocídium tanulmányok

által vizsgált történelmi időszak vonatkozó ismereteinek áttekintése.

• Az ipari társadalmak humanitárius kérdései – a fegyveres konfliktusok

indusztrializációja. Emberei jogok fejlődése az ipari fejlődés időszakában – a
„századforuló” időszakának posztindusztriális genocídiumai (búr, indián, örmény
népirtások)

• A genocídiumok szerepe a XX. századi totalitárius diktatúrák működésében. A

holodomor.
 Totalitarizmus és genocídium

• Az antiszemitizmus és az antijudaizmus posztindusztriális erősödése.

A soá (holokauszt) politikatörténeti, jogtörténeti alakulása. Az
Endlösung.

• A genocídium, mint ipar: az Auschwitz-Birkenau láger-rendszer

működése.

• A soá utóélete, hatása a genocídium vizsgálatának módszertanára. A

Megelőzéstan a soá vonatkozásában.

• A kommunista diktatúrák II. világháború utáni genocídium-folyamatai.

 A velünk élő genocídium
• Az afrikai nagy tavak térségének genocídiumai.

• Auto-genocídium: a kambodzsai tragédia.

• Az ezredforduló-körüli, vallási-etnikai bázisú népirtások háttere,

előzményei. A radikális iszlamizmus és a genocídium fogalma.

• A boszniai muszlim népirtás. A szélsőséges iszlamista genocídiumok,

népirtások a jelenben.
 Témalezárás

• Megelőzéstan szerepe a jelenben: a keresztényüldözés, mint népirtás

az iszlamista radikálisok expanzív területein.

• Összefoglalás, összegzés.
 GENOCÍDIUM – fogalmi lehatárolás
- RAPHAEL LEMKIN, lengyel jogász 1944:
• gens, -tis
• occidio, -re

• politicídium
• democídium
• etnocídium

• nemzeti csoport: olyan csoport, amelynek tagjait közös állampolgárságon alapuló jogi kapcsolat
tart össze.
• etnikai csoport: tagjai közös nyelvvel vagy kultúrával bírnak.
• „faji” csoport: (az emberiségen belül nincsenek külön fajok) a faj egy adott földrajzi területen élő
személyek csoportja, akik öröklött fizikai jellemvonások alapján azonosíthatók, függetlenül a
nyelvi, kulturális, nemzeti vagy vallási tényezőktől.
• vallási csoport: ugyanazon valláshoz vagy felekezethez tartozó emberek csoportja
 ENSZ Közgyűlésének 1946.évi 96(I)
határozata

[…]genocídium egész embercsoportok létjogosultságának tagadása,

mint ahogyan az emberölés az egyén élethez való jogának tagadása. Ez
a tagadás sokkolja az emberi faj lelkiismeretét, hatalmas veszteségeket
jelent az emberiség számára, mivel ezek a csoportok kulturális és egyéb
téren is hozzájárulnak az emberiség értékeihez, éppen ezért a népirtás
ellentétes az erkölcsi joggal és az Egyesült Nemzetek szellemével és
céljaival. Számos ilyen bűntett történt, amikor faji, vallási, politikai vagy
egyéb csoportokat részben vagy teljes egészben elpusztítottak.
(1946. 12. 11.)
 A Népirtás Bűntettének Megelőzéséről és
Megbüntetéséről Szóló Egyezmény, 1948
• 1955. évi 16. törvényerejű rendelet
• a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december 9. napján kelt
nemzetközi egyezmény kihirdetéséről
• 1 Kihirdetve: 1955. V. 11.
• (A Magyar Népköztársaság csatlakozási okiratának letétele az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál 1952. január 7-én
megtörtént.)
• 1. § A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában 1948. évi december
9. napján kelt nemzetközi egyezményt a jelen törvényerejű rendelettel kihirdeti:
• 2. § Az 1. §-ban említett nemzetközi egyezmény hivatalos magyar fordítása a következő:

• „A Szerződő Felek,
• tekintetbe véve, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1946. december 11-én kelt 96/I/ számú
határozatában kinyilvánította, hogy a népirtás a nemzetközi jogba ütköző és az Egyesült Nemzetek Szervezete szellemének
és céljainak ellentmondó bűncselekmény, és hogy azt a civilizált világ elítéli; elismerve, hogy a népírtás a történelem
mindegyik korszakában nagy veszteségeket okozott az emberiségnek; meggyőződve arról, hogy az emberiségnek ettől a
gyűlöletes csapástól való megmentésére nemzetközi együttműködés szükséges; megegyeztek az alábbiakban:

• I. Cikk
• A Szerződő Felek megerősítik, hogy a népirtás függetlenül attól, hogy békében vagy háborúban követik el, a nemzetközi
jogba ütköző bűncselekmény és kötelezik magukat arra, hogy ellene megelőző rendszabályokat foganatosítsanak,
elkövetését pedig megbüntetik.
• II. Cikk
• A jelen Egyezmény népirtás alatt a következő cselekmények bármelyikének, valamely
nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport, mint olyan, teljes vagy részleges
megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti:

• a) a csoport tagjainak megölése;

• b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;
• c) a csoportra megfontolva oly életfeltételek ráerőszakolása, melyeknek célja a csoport teljes vagy
részleges fizikai elpusztulásának előidézése;
• d) oly intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása;
• e) a csoport gyermekeinek más csoporthoz való erőszakos átvitele.
•
• III. Cikk
• Büntetés alá esnek a következő cselekmények:
• a) népirtás;
• b) népirtás elkövetésére irányuló szövetkezés;
• c) közvetlen és nyilvános felbujtás népirtás elkövetésére;
• d) népirtás elkövetésének kísérlete;
• e) népirtásban való bűnrészesség.
• IV. Cikk
• A népirtást vagy a III. Cikkben felsorolt más cselekmények bármelyikét elkövető
személyek büntetés alá esnek függetlenül attól, hogy államvezetők, hivatalos vagy
magánszemélyek.

• V. Cikk
• A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a jelen Egyezmény rendelkezései
alkalmazásának biztosítására alkotmányuknak megfelelően minden szükséges törvényhozási
intézkedést megtesznek, nevezetesen hathatós büntető megtorlást állapítanak meg a népirtás,
illetve a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények bármelyikének elkövetésében bűnös
személyekkel szemben.

• VI. Cikk
• A népirtással, vagy a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények bármelyikének elkövetésével
vádolt személyek felett azon állam illetékes bírósága ítélkezik, melynek területén a cselekményt
elkövették, vagy a Nemzetközi Büntető Bíróság azon Szerződő Felek viszonylatában, amelyek
annak joghatóságát magukra nézve elismerték.

• VII. Cikk
• A népirtás és a III. Cikkben felsorolt egyéb cselekmények kiadatás szempontjából nem tekinthetők
politikai bűncselekménynek. A Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy ilyen esetekben
a kiadatást hazai jogszabályaiknak és hatályos szerződéseiknek megfelelően engedélyezik.
A kongói népirtás (II. Lipót)
• Léopold Louis Philippe Marie Victor (1835. 04. 9. – 1909. 12. 17.)
• 1865-ben örökölte a trónt
• Nemzetközi Afrika-szövetség: Henry Morton Stanley
segített neki a terület felkutatásában és elfoglalásában
• 1885-ös Berlini Konferencia megerősíti:
• szerződés a helyi törzsi vezetőkkel, földjüket Lipótnak
adományozták
• gumi és az elefántcsont kitermeléséhez kényszermunkát
vettek igénybe
• Roger Casement brit konzul 1905-ös jelentése
Kongó Szabadállam 1885 - 1909
• 2.350.000 km2
• 3.000 gyarmatosító - 10-30 millió áldozat