A nemzeti és etnikai kisebbségek

jogvédelme, a pozitív diszkrimináció

kérdésköre
be
január 24, 2021

A kisebbségi kérdés egyrészt a szuverenitáshoz, a népek államalkotási

szabadságához, másrészt a kisebbségek emberi jogainak biztosításához
kapcsolódok.

A nemzeti kisebbség elnevezés a nemzetállami gondolat kialakulásával a 19. sz.

során terjedt el, a kisebbségben élő etnikai csoportok megkülönböztetésére
használták az adott ország területén élő nemzeti többséggel szemben.

A soknemzetiségű államokat általában a történelmi változások hozták létre.

A nagy Magyarország lakososság meghatározó hányadát tették ki kisebbségek,

Trianon után a szomszédos országokban nőttek meg a magyar etnikumú
kisebbségek.

Az egyéni jogok szintjén az Európa Tanács az Emberi Jogok és Alapvető

Szabadságok Védelméről szóló Egyezményét 1950-ben az emberi jogok általános
eszközeként alkották meg. Az Egyezmény, figyelembe véve a nemzeti kisebbségek
sajátos szükségleteit, túl határozatlan és túl terjedelmes. Az Európa Tanács 1993-as
bécsi csúcstalálkozójának utasította a Miniszterek. Bizottságát, hogy kezdjék el egy
kiegészítő jegyzőkönyv kidolgozását.

Nemzeti kisebbségnek számít aki:

Mo. területén legalább egy évszázada honos népcsoport, amely az állam lakossága
körében számszerű kisebbségbe van, saját nyelve, kultúrája, hagyományaik vannak.

Akik jelenleg kisebbségek Mo.-on:

bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák,
szlovén, ukrán

Más nemzetiségi csoportok is megkaphatja a kisebbségi státuszt ha, legalább ezer,

magát egy nemzetiséghez tartozónak valló választópolgár népi kezdeményezés
útján kérheti kisebbségként való elismerést.
Pozitív és negatív diszkrimináció:

Pozitív diszkrimináció: hátrányt csökkentő megkülönböztetés csoportra,

személyre vonatkozó jogi, adminisztratív vagy egyéb segítséget jelent, melyre a
csoport vagy személy valamilyen szempontból a többséghez képest hátrányos
helyzete ad okot.

Figyelembe kell venni, hogy a nemzeti kisebbség és többség közötti formálisan

egyenlő bánásmód önmagában nem elég arra, hogy feloldja a demokráciából. A
nemzetiségeket különféle atrocitások érték és emiatt szükség volt a különleges
jogvédelemre, illetve a pozitív diszkriminációra.

A kisebbségi ombudsman intézményét Európában elsőként csak az 1993. évi

magyar kisebbségi törvény vezette be. Az ombudsman, magyar nevén
országgyűlési biztos, olyan saját hivatallal rendelkező, a parlamentek által
megválasztott köztisztviselő, aki tevékenységében más állami szervektől független,
és csak az őt megválasztó országgyűlésnek tartozik felelősséggel. Az ombudsman
feladata elsősorban a közigazgatásban, de az igazságszolgáltatás kivételével
valamennyi állami szervnél, panasz alapján vizsgálat indítása, a jogsértőnek talált
gyakorlatról a szerv értesítése és a panaszos jogainak képviselete.

Negatív diszkrimináció: hátrányos megkülönbözetés ösztönös vagy tudatos

kirekesztő, megalázó cselekedet.

A nemzeti kisebbségekkel való negatív bánásmód, az anyanyelvi oktatás és a

nemzetiségi nyelvhasználat korlátozása többször vált a múltban nemzetiségi
ellentétek és politikai viszály forrásává. A fejlett demokráciák a területükön élő
nemzeti kisebbségeket különleges elbánásban részesítik (pozitív diszkrimináció),
támogatják a kultúra fennmaradását, esetenként területi autonómiát biztosítanak
számukra.

Az önrendelkezési jog

Az önrendelkezési jog különböző formákban érvényesülhet:

 föderációs (megállapodás) államszervezet

 területi anatómiát és önkormányzatot
 nemzetiségi egyenjogúságot (a hátrányos megkülönböztetés tilalmát)
 egyéni és kollektív kisebbségi jogokat

A magyar Alaptörvény szerint a magyarországi kisebbségek

 Mo.-n élő nemzetiségek államalkotó tényezők.

 Kisebbségek egyenjogúságát fejezi ki.

  Nemzeti etnikai kisebbségek a népszuverenitásnak, az államhatalom
forrásának is saját jogú alanya.
 mo. kulturális sokszínűségét gazdagítja.

A kisebbségek jogai

 helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

 (2011. évi CLXXIX törvény) kimondj, hogy tiltja minden asszimilációs,

kirekesztő politikát és magatartást. Kinyilvánítja minden kisebbség jogát
arra, hogy közösségként létezzen és fennmaradjon.

A törvény elismeri az óhazához való kötődési szabadságot.

 A törvény biztosítja a nemzeti önazonossághoz való jogot, a kisebbséghez

vallásának és kinyilvánításának jogát.

 Egyéni jog: Kisebbségek anyanyelvüket szabadon használhatják mindenkor,

mindenhol. Pl.: parlament, polgári, büntető, közigazgatási eljárásokban.

 Azokon a településeken ahol kisebbségi lakosság él helység, utca,

közhivatalok neveit kötelező az adott kisebbség anyanyelvén is kiírni.

 A törvény előírja azonos kisebbséghez tartozó 8 gyerek után a szülők

kérvényezésére kisebbségi osztályt, tanulócsoportot kell indítani.

 Kollektív jogok: A kisebbségek egyesületeket, pártokat, társadalmi

szervezeteket hozhat létre, joguk van a saját nevelési, oktatási, kulturális és
más intézményhálózat kialakítására.

Az Alaptörvény alapján az alapvető jogok biztosának egyik helyettese látja el az

Mo.-n élő nemzetiségek jogainak védelmét.

Nemzetiségi önkormányzatok

Az ország területén élő kisebbségek saját népképviseletük, önigazgatásukat ellátó

nemzetiségi önkormányzatokat választatnak.

Az vehet részt a választáson, aki magát az adott kisebbséghez tartozónak vallja

magát és ezt kinyilvánítja a nemzetiségi névjegyzékbe történő regisztrációval.

Ha egy településen legalább 25 (30) választó polgár vallja magát kisebbséghez

tartozónak a nemzetiségi önkormányzati választásokat meg kell tartani.
A területi nemzetiségi önkormányzati választást abban az esetben tűzik ki, ha az
adott megyében legalább tíz településen választanak települési önkormányzatot.
Országos nemzetiségi önkormányzatot pedig mindig választanak.

A választások 4 évente vannak, ahol a települési önkormányzati képviselők

választásának napján kerül sor. Jelöltek a nemzetiségi szervezetek állíthatnak.

A nemzetiségek az országgyűlésben és a helyi önkormányzatokban

Az Alaptörvény szerint biztosítani kell a nemzetiségeknek részvételének

lehetőségégét az Ogy.-ben.

Országos nemzetiségi listát állíthatnak fel a választáson. Országos és egyéni

választókerületben jelöltetheti, magát saját nemzetiségi listájukra szavazhatnak. A
nemzetiségi listák kedvezményesen kvóta alapján kaphatnak ogy. mandátumot.

A nemzetiségi szervezetek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek

választásán is állíthatnak jelölteket. –II- kedvezmény mandátumra.

Szuverenitás: önállóság

Autonómia: függetlenség, önrendelkezési jog

Nemzeti vagy etnikai kisebbség: olyan etnikai csoportot értünk, amely

számarányát tekintve kisebbségben él az adott ország többségi etnikumához képest