A Magyar Energetikai És Közmű-Szabályozási Hivatal Elnökének 22/2023. (XII. 28.) MEKH Rendelete

MAGYAR KÖZLÖNY 191.
szám
M A G YA R O R S Z Á G H I V ATA L O S L A PJ A
2023. december 28., csütörtök
Tartalomjegyzék
22/2023. (XII. 28.) MEKH rendelet A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 31/A. §
(4) bekezdése szerinti átmeneti díj meghatározására irányuló
kérelemhez benyújtandó adatok köréről 11715
23/2023. (XII. 28.) MEKH rendelet A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön
díjak alkalmazási szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet és
a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön
díjak meghatározásának a 2021. április 1. napjával induló árszabályozási
ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 12/2020. (XII. 14.)
MEKH rendelet módosításáról szóló 13/2022. (XI. 18.) MEKH rendelet
módosításáról 11716
8/2023. (XII. 28.) MvM rendelet A fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok
kezeléséről és felhasználásáról szóló 8/2016. (III. 25.) MvM rendelet
európai uniós támogatási szabályokkal összefüggő módosításáról 11717
78/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az Országgyűlési Őrség szervezetével összefüggésben a közúti

járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló
13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról 11728
79/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben a belügyminiszter

irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak
kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításáról 11728
80/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az orvosi látleletekkel összefüggésben a háziorvosi, házi gyermekorvosi
és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet módosításáról 11729
81/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az orvosi látleletekkel összefüggésben az egészségügyi ellátás

folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló
47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet módosításáról 11730
82/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben a kábítószer-függőséget

gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy
megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 42/2008. (XI. 14.)
EüM–SZMM együttes rendelet módosításáról 11731
83/2023. (XII. 28.) BM rendelet A kényszerítő eszköz alkalmazásának helyettesítésével és más

tárgykörökkel összefüggésben a rendőrség szolgálati szabályzatáról
szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet módosításáról 11732
84/2023. (XII. 28.) BM rendelet A pénzjutalmakkal összefüggésben a belügyminiszter által alapított és

adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet módosításáról 11734
85/2023. (XII. 28.) BM rendelet A más szervhez vezénylés jogintézményével összefüggésben a lakáscélú
munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet módosításáról 11737
86/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben az Országgyűlési Őrség
munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége
ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet módosításáról 11738
11712 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 191. szám
87/2023. (XII. 28.) BM rendelet A terrorizmust elhárító szerv szervezeti felépítésével összefüggésben
a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről,
az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról,
a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló
26/2013. (VI. 26.) BM rendelet módosításáról 11739
88/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben a körözési nyilvántartási
rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és
a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes
miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet
89/2023. (XII. 28.) BM rendelet A büntetés-végrehajtás szervezetével összefüggésben

a nemzetgazdasági miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi
feladatokról szóló 5/2014. (II. 7.) NGM rendelet módosításáról 11741
90/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az orvosi látleletekkel összefüggésben a rendőrségi fogdák rendjéről
szóló 56/2014. (XII. 5.) BM rendelet módosításáról 11742
91/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben az Országgyűlési Őrség
hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása
érdekében a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető
vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló
25/2015. (VI. 15.) BM rendelet módosításáról 11742
92/2023. (XII. 28.) BM rendelet A rendőrség szerveinek szervezeti felépítésével összefüggésben

a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó
szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz
szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet
93/2023. (XII. 28.) BM rendelet A hatósági műszaki vizsgáztatás rendjével összefüggésben

a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek által
üzemben tartott szolgálati járművekre, azok forgalomba helyezésére,
időszakos vizsgálatára vonatkozó különös szabályokról szóló
58/2015. (X. 27.) BM rendelet módosításáról 11766
94/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes ruházati termékek megnevezésével összefüggésben

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra
jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról,
valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti,
kényszerítőeszköz- és világítástechnikai felszereléséről szóló
14/2016. (V. 10.) BM rendelet módosításáról 11767
95/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az érdemtelenség jogintézményével és más tárgykörökkel

összefüggésben a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak rendvédelmi
igazgatási szolgálati jogviszonyával összefüggő egyes szabályokról szóló
4/2019. (III. 11.) BM rendelet módosításáról 11768
96/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben a belügyminiszter

irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
rendvédelmi tisztjelöltjeiről és a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati
jogviszonyról szóló 5/2022. (III. 31.) BM rendelet módosításáról 11769
97/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben az Országgyűlési Őrségnél
foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról, valamint
egészségügyi és pszichológiai ellátásáról szóló
43/2022. (XII. 19.) BM rendelet módosításáról 11769
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 191. szám 11713
98/2023. (XII. 28.) BM rendelet A kiemelt határvadász szolgálati pótlék jogintézményével és

más tárgykörökkel összefüggésben a szerződéses határvadász
jogviszonyával, képzésével és vizsgáztatásának rendjével összefüggő
egyes szabályokról szóló 47/2022. (XII. 27.) BM rendelet módosításáról 11770

a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Bűnügyi Ellátó
Igazgatóság és a Tanúvédelmi Szolgálat Készenléti Rendőrség Nemzeti
Nyomozó Iroda szervezetébe történő integrációjáról szóló
5/2023. (II. 15.) BM rendelet módosításáról 11770

a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó
szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz
szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendeletnek
az online térben elkövetett bűncselekmények felderítésére
specializálódott egység felállítása érdekében szükséges módosításáról
szóló 38/2023. (IX. 14.) BM rendelet módosításáról 11771
55/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A foglalkozási eredetű rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító
anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások
megelőzéséről 11771
56/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
57/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről
és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosításáról 11784
58/2023. (XII. 28.) GFM rendelet Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.)
GM rendelet módosításáról 11785
59/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági
követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosításáról 11785
60/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének
védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosításáról 11786
61/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz
használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi
követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról 11787
62/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk
okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.)
EüM rendelet módosításáról 11787
63/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről
szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet módosításáról 11788
64/2023. (XII. 28.) GFM rendelet Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során
megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló
4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet módosításáról 11789
65/2023. (XII. 28.) GFM rendelet Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók
védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet módosításáról 11790
66/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi

követelményeinek minimális szintjéről szóló 10/2016. (IV. 5.)
NGM rendelet módosításáról 11791
67/2023. (XII. 28.) GFM rendelet Az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölési
eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díj
megfizetésére vonatkozó szabályokról szóló 4/2018. (II. 28.)
NGM rendelet módosításáról 11791
68/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének
és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet módosításáról 11792
69/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk
okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.)
EüM rendelet és a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett
munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló
5/2020. (II. 6.) ITM rendelet módosításáról szóló 6/2020. (II. 7.)
ITM rendelet módosításáról 11809
43/2023. (XII. 28.) HM rendelet A központi kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának

szabályairól 11810
44/2023. (XII. 28.) HM rendelet A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának

szabályairól szóló 5/2018. (III. 8.) HM rendelet módosításáról 11812
45/2023. (XII. 28.) HM rendelet Honvédelmi miniszteri rendeleteknek a Magyar Honvédség

feltöltöttsége növelését szolgáló intézkedésekkel összefüggő további
46/2023. (XII. 28.) HM rendelet A Honvéd Vezérkar létrehozásával összefüggésben az állami célú
légiközlekedés szakszemélyzetének képzéséről szóló 5/2003. (II. 1.)
HM rendelet módosításáról 11817
47/2023. (XII. 28.) HM rendelet A Honvéd Vezérkar létrehozásával összefüggésben az állami repülések
céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló
3/2006. (II. 2.) HM rendelet módosításáról 11817
48/2023. (XII. 28.) HM rendelet A honvédségi járművek fenntartásáról szóló 18/2009. (XII. 18.)
HM rendelet módosításáról 11818
21/2023. (XII. 28.) IM rendelet A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet módosításáról 11819
12/2023. (XII. 28.) PM rendelet A pénzügyminiszter irányítása alá tartozó központi kezelésű
előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról 11821
IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei,

valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének
rendeletei
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 22/2023. (XII. 28.) MEKH rendelete
a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 31/A. § (4) bekezdése szerinti átmeneti díj
meghatározására irányuló kérelemhez benyújtandó adatok köréről
A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 74. § (4) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § i) pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
E rendelet hatálya a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 31/A. §
(1) bekezdése szerinti ideiglenes szolgáltatást végző szerződött víziközmű-szolgáltatókra (a továbbiakban:
víziközmű-szolgáltató) terjed ki.
2. § (1) A Vksztv. 31/A. § (4) bekezdése szerinti átmeneti díj megállapítására irányuló, a Vksztv. 31/A. § (4c) bekezdésére
figyelemmel összeállított kérelem mellékleteként a víziközmű-szolgáltató benyújtja a Magyar Energetikai és
Közmű-szabályozási Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) az 1. melléklet szerinti adatokat, melyeket számításokkal
alátámasztva, részletes szöveges indokolással ellátva kell a Hivatal részére benyújtani.
(2) Az 1. melléklet szerinti költségek és ráfordítások tekintetében a víziközmű-szolgáltató az egy évre eső költség és
ráfordítás mértékét adja meg.
(3) A víziközmű-szolgáltató az (1) bekezdés szerinti adatokat és kapcsolódó dokumentumokat a Hivatal honlapján
közzétett formanyomtatvány alkalmazásával, elektronikus úton küldi meg a Hivatal részére a kérelem
mellékleteként.
(4) A (3) bekezdés szerinti formanyomtatvány kitöltésével kapcsolatos útmutatót a Hivatal a honlapján közzéteszi.
3. §
Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
Dr. Juhász Edit s. k.,

elnök
1. melléklet a 22/2023. (XII. 28.) MEKH rendelethez
Az átmeneti díj meghatározására irányuló kérelemhez benyújtandó adatok köre
A víziközmű-szolgáltató a kérelem mellékleteként az alábbi adatokat nyújtja be a Hivatalhoz az érintett víziközmű-

rendszer vonatkozásában:
1. az új víziközmű-rendszer alapadata:
a) neve (azonosítója),
b) típusa,
c) az üzembe helyezés dátuma,
d) a működési engedély vagy annak módosítása iránti kérelem benyújtásának dátuma (az eljárás
ügyiratszáma),
e) a rákötések száma (az összes tervezett és a kérelem benyújtásáig megvalósított),
f) a tervezett ivóvíz fogyasztás, valamint a tervezett szennyvízelvezetés, illetve tisztítás adatai (m3-ben),
g) a tervezett felhasználói egyenérték,

h) az ellátott település(ek) megnevezése;
2. az anyagjellegű ráfordítások összesen:
a) anyagköltség (ebből villamos energia költség),
b) igénybe vett szolgáltatások költségei (külön, tételesen a javítás, a karbantartás, illetve
a laboratóriumi költségek),
c) egyéb szolgáltatások költségei;
3. a személyi jellegű ráfordítások összesen:
a) bérköltség,
b) bérjárulékok,
c) személyi jellegű egyéb kifizetések;
4. a tőkeköltség mértéke (vagyonkezelési, illetve koncessziós szerződés alapján üzemeltetett víziközművek,
rendszerfüggetlen víziközmű-elemek és víziközmű működtető eszközök, valamint működőtőke);
5. az értékcsökkenési leírás (külön a rendszerfüggetlen víziközmű-elem után, és külön a víziközmű működtető
eszköz után elszámolt értékcsökkenés);
6. az egyéb ráfordítások (tételesen megbontva);
7. a felosztott, átterhelt költségek (üzemmérnökségi általános költségek, ügyfélszolgálati költségek, átterhelt
vállalati költségek);
8. a Vksztv. 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott miniszteri rendelet
hatálya alá nem tartozó felhasználói kategória tekintetében a tervezett alapdíjra és fogyasztással arányos
díjra vonatkozó adatok (érintett fogyasztásmérő berendezések darabszáma átfolyási átmérőnként, valamint
az egyes felhasználói kategóriákra eső tervezett fogyasztási adatok);
9. az egyéb, nem besorolható költségek.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnökének 23/2023. (XII. 28.) MEKH rendelete
a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási
szabályairól szóló 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet és a villamos energia rendszerhasználati díjak,
csatlakozási díjak és külön díjak meghatározásának a 2021. április 1. napjával induló árszabályozási
ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló 12/2020. (XII. 14.) MEKH rendelet módosításáról szóló
13/2022. (XI. 18.) MEKH rendelet módosításáról
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 1. és 2., valamint 9. pontjában kapott felhatalmazás
alapján – a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 12. § a) pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:
1. §
A villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak alkalmazási szabályairól szóló
10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet és a villamos energia rendszerhasználati díjak, csatlakozási díjak és külön díjak
meghatározásának a 2021. április 1. napjával induló árszabályozási ciklusra vonatkozó keretszabályairól szóló
12/2020. (XII. 14.) MEKH rendelet módosításáról szóló 13/2022. (XI. 18.) MEKH rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az 1. §, a 2. § (2) bekezdése, a 4–11. §, valamint a 14. és 15. § 2025. január 1-jén lép hatályba.”
2. §
Nem lép hatályba a Rendelet 16. §-a.
3. §
Dr. Juhász Edit s. k.,

elnök
V. A Kormány tagjainak rendeletei
A Miniszterelnökséget vezető miniszter 8/2023. (XII. 28.) MvM rendelete

a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló
8/2016. (III. 25.) MvM rendelet európai uniós támogatási szabályokkal összefüggő módosításáról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról
szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 11. alpontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva − a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. §
(1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben − a következőket
rendelem el:
1. §
A fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló
8/2016. (III. 25.) MvM rendelet (a továbbiakban: R.) 2/B. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében
az 1. mellékletben foglalt táblázat]
„7. 8a. és 13. sora alapján az Európai Bizottság SA.46515 (2016/N), SA.59053 (2020/N) és SA.103592 (2022/N) számú
határozatában foglaltakkal összhangban a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben
nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatások (2022/C 485/01) 1.1.10.1. pontja szerinti, a tudástranszferhez
és tájékoztatási tevékenységekhez nyújtott támogatás, 1.1.10.2. pontja szerinti, a tanácsadási szolgáltatásokhoz
nyújtott támogatás, 1.1.11. pontja szerinti, a mezőgazdasági ágazatban folytatott együttműködés céljából, valamint
1.3.4. pontja szerinti, a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós intézkedésekhez kapcsolódó támogatás,”
[nyújtható.]
2. § (1) Az R. 4. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában)
„7a. elsődleges mezőgazdasági termelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti termelés,”
(2) Az R. 4. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki:
„13a. finanszírozási hiány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 118. pontja szerinti hiány,”
(3) Az R. 4. §-a a következő 17a–17c. ponttal egészül ki:
„17a. hivatásos csapat: az a sportszervezet, amely hivatásos sportolót alkalmaz,
17b. hivatásos sportoló: az a sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon,
ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet,
17c. hőszivattyú: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 108b. pontja szerinti gép, készülék vagy berendezés,”
(4) Az R. 4. §-a a következő 22a. ponttal egészül ki:
„22a. kapcsolt energiatermelés vagy kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk
108. pontja szerinti energiatermelés,”
(5) Az R. 4. §-a a következő 35a–35c. ponttal egészül ki:
„35a. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék,
35b. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti feldolgozás,
35c. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti forgalmazás,”
(6) Az R. 4. § 40a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„40a. primer energia: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 103a. pontja szerinti energia,”
(7) Az R. 4. §-a a következő 40b. ponttal egészül ki:
„40b. regionális beruházási támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 41. pontja szerinti támogatás,”
(8) Az R. 4. §-a a következő 54. ponttal egészül ki:
„54. versenyeztetéses ajánlattételi eljárás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 38. pontja szerinti eljárás.”
3. §
Az R. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 651/2014/EU bizottsági rendelet, a 2023/2831/EU bizottsági rendelet, a 2012/21/EU bizottsági határozat és
a 2023/2832/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.”
4. §
Az R. 5. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel
költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek
valamely új vagy már meglévő terméknek egy új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.”
5. §
Az R. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi
támogatást, ha a támogatás összege
a) eljárási és szervezési innováció támogatása esetében meghaladja a vállalkozásonként és projektenként 12,5 millió
eurónak megfelelő forintösszeget;
b) az épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott
beruházási támogatás, épület-energiahatékonysági intézkedésekre irányuló beruházási támogatás,
az energiahatékonyság-alapú szerződések elősegítésére irányuló támogatás, környezetvédelmi és energetikai
tanulmányokhoz és tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás esetében – eltérő rendelkezés hiányában –
vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
ba) a 27/B. § (2) bekezdése szerinti, az épületek energiahatékonysága és környezeti teljesítménye együttes javítására
nyújtott beruházási támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 30 millió eurónak
megfelelő forintösszeget;
c) energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházásonként
meghaladja a 70 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
d) helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra
esetén a 11 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 22 millió eurónak megfelelő forintösszeg összköltséget;
e) innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetében meghaladja klaszterenként a 10 millió eurónak megfelelő
forintösszeget;
f ) kutatás-fejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén
fa) vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 55 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt
elszámolható költségeinek több, mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban
merül fel,
fb) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt
elszámolható költségeinek több, mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és
az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
fc) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt
elszámolható költségeinek több, mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban
merül fel,
fd) meghaladja az fa)–fc) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. cikke vagy
187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt vagy a 15. § (5) bekezdés b) pontjában
előírt feltételeknek megfelelő projekt esetén,
fe) meghaladja az fa)–fd) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatás-fejlesztési projekthez a támogatást
visszafizetendő előleg formájában nyújtják – amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt
módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni – és, ha az intézkedés biztosítja,
hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg
legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül
visszafizetésre,
ff ) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén
tanulmányonként meghaladja a 8,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
g) a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja

a 35 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
h) képzési támogatás esetében meghaladja képzési projektenként a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
i) sportlétesítményekre és multifunkcionális létesítményekre nyújtott beruházási támogatás esetében
meghaladja a projektenként 33 millió eurónak vagy 110 millió eurónak megfelelő forintösszeg összköltséget,
vagy sportlétesítményekhez nyújtott működési támogatás esetében meghaladja létesítményenként évente
a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
j) kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetében meghaladja vállalkozásonként és
projektenként a 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
k) kis- és középvállalkozásoknak nyújtott innovációs támogatás esetében meghaladja vállalkozásonként és
projektenként a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
l) a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító
la) beruházási támogatás esetében meghaladja a projektenként 165 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
lb) működési támogatás esetében meghaladja a vállalkozásonként évente 82,5 millió eurónak megfelelő
forintösszeget;
m) regionális beruházási támogatás esetén egy legalább 110 millió euró elszámolható költségű beruházási
támogatás esetében vállalkozásonként és projektenként meghaladja
ma) a 24,75 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 30%,
mb) a 41,25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 50%,
mc) a 49,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a maximális regionális támogatási intenzitás 60%.”
6. §
„7. § E rendelet alapján
a) az e rendeletben szereplő, a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2027. június 30-ig,
b) csekély összegű támogatások esetén 2024. június 30-ig,
c) csekély összegű közszolgáltatási támogatások esetén 2024. június 30-ig,
d) a mezőgazdasági és erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott állami támogatásokról szóló
iránymutatások szerinti támogatás esetén 2027. december 31-ig
lehet támogatási döntést hozni.”
7. §
Az R. 3. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások
európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet
9. cikke szerinti közzététel céljából a 7–23. alcím hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami
támogatás vagy elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, egyéb esetben pedig
a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról.”
8. §
Az R. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a 2023/2831/EU bizottsági rendelet hatálya
alá tartozó, Magyarországon odaítélt, csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban:
támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe
véve a 2023/2831/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.”
9. §
„11. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. §
(1) bekezdése szerinti területeken kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás valósít meg.
(2) Nagyvállalkozás esetén a termelési folyamat alapvető megváltozását eredményező beruházás esetén
a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja az alapvetően
megváltoztatandó eredeti termelési folyamathoz kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét
megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(3) Meglévő létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékkel történő bővítését
eredményező induló beruházás esetén az elszámolható költségeknek legalább 200%-kal meg kell haladniuk
az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett tárgyi eszközöknek
és immateriális javaknak a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.”
10. §
Az R. 11/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/B. § Nem nyújtható támogatás
a) acélipari tevékenységhez,
b) lignitipari tevékenységhez,
c) szénipari tevékenységhez,
d) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási
szolgáltatás nyújtásához vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,
e) energiatermelési, energiatárolási, energiaátviteli, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú
infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz, továbbá
f ) szélessávú ágazatban végzett tevékenységhez.”
11. §
Az R. 11/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11/D. § (1) A támogatás keretében elszámolható
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy
c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és
b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(2) Az elszámolható költség az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47., 48. és 51. §-a szerinti költsége,
b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható
immateriális javak) Sztv. 47., 48. és 51. §-a szerinti költsége,
c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,
d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(3) A (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást
megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni
a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos
családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől
független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.
(4) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha
a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését
követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig
fennáll, illetve
b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza
az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(5) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és
a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci áránál magasabb áron kötött szerződés
alapján merült fel.
(6) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha
a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,
b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,
c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,
d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz
a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez
kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
f ) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.
(7) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,
b) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás.
(8) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt
napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint
elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi
összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.
(9) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
a) a beruházás a kedvezményezettnél foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás
megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest, azt követően, hogy a megszüntetett munkahelyek száma
levonásra került a b) pont szerinti időszak alatt létrehozott munkahelyek számából,
b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,
c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással
létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen
fenntartja,
d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött
új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.”
12. §
„15. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,
b) ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,
c) kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,
d) megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés
a) pont ab) alpontja és b) pont bb) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.
(3) Ipari kutatás, kísérleti fejlesztés és megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási
intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(4) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás a (3) bekezdésben foglalt
mértéken felül legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető nagyvállalkozás esetén is oly módon,
hogy az (5) bekezdés a) és b) pontja együttesen nem alkalmazható.
(5) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén a támogatási intenzitás
a) 15 százalékponttal növelhető, ha
aa) a projekt az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen valósul meg, vagy
ab) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy
legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és
egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási
és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen
az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy
ac) a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes
vagy nyílt forráskódú szoftverek útján, vagy
ad) a kedvezményezett vállalja, hogy a projekt szellemitulajdon-jogok által védett kutatási eredményeire vonatkozó
hasznosítási engedélyeket késedelem nélkül bocsát rendelkezésre piaci áron, megkülönböztetésmentes és nem
kizárólagos módon az EGT-n belül érdekelt felek használatára,
b) 25 százalékponttal növelhető, ha
ba) olyan nyílt felhívás alapján került kiválasztásra a projekt, melynek célja, hogy az legalább három tagállam vagy
az EGT-megállapodásban szerződő fél közösen tervezett projektjének részét képezze, és
bb) a projekt legalább két – nagyvállalkozás esetén három – tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő
fél területén működő vállalkozások hatékony együttműködését foglalja magában, és
bc) az a) pont ac) vagy ad) alpontja szerinti feltétel teljesül, azzal, hogy az ac) alpont esetén az eredmények széles
körű terjesztésének legalább három tagállamban vagy az EGT-megállapodásban szerződő fél területén kell
megvalósulnia.”
13. §
„16. § (1) A kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:
támogatás) gazdasági tevékenység folytatására használt kutatási infrastruktúra építéséhez és korszerűsítéséhez
nyújtható.
(2) A támogatás keretében az immateriális javak és a tárgyi eszköz költsége számolható el.
(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely 60%-ig növelhető,
ha a kutatási infrastruktúrát legalább két tagállam finanszírozza, vagy azt uniós szinten minősítik és választják ki.
(4) A kutatási infrastruktúra üzemeltetéséért vagy használatáért a szokásos piaci árat kell fizetni.
(5) A kutatási infrastruktúrának több felhasználó számára hozzáférhetőnek kell lennie, és a hozzáférést átlátható
és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani. A kutatási infrastruktúra beruházási költségeit legalább
10%-ban finanszírozó vállalkozás kedvezőbb feltételekkel járó kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphat.
A túlkompenzáció elkerülése érdekében a hozzáférési lehetőségnek arányban kell állnia a beruházási költséghez
való hozzájárulás mértékével, és a hozzáférés feltételeit közzé kell tenni.
(6) Ha a kutatási infrastruktúra gazdasági és nem gazdasági tevékenységre vonatkozóan egyaránt részesül
közfinanszírozásban, az egyes tevékenységekhez kapcsolódó finanszírozást, költségeket és az azokból származó
bevételeket külön kell elszámolni, következetesen alkalmazott és objektíven indokolható számviteli elvek alapján.
(7) Ebben az esetben a (3) bekezdés szerinti maximális támogatási intenzitás túllépésének elkerülése érdekében
ellenőrzési és visszakövetelési mechanizmust kell alkalmazni arra az esetre vonatkozóan, ha a gazdasági
tevékenység részaránya a támogatás odaítélésekor megállapítotthoz képest nagyobb.”
14. §
Az R. 11. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„11. Innovációs klaszterre nyújtott támogatás
17. § (1) Az innovációs klaszterhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a klaszter tulajdonosának beruházási támogatásként, a klaszter üzemeltetőjének működési támogatásként
nyújtható.
(2) Ha a tulajdonos és az üzemeltető nem azonos, az innovációs klaszter üzemeltetője kizárólag önálló jogi
személyiséggel rendelkező jogalany vagy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező vállalkozások konzorciuma
lehet.
(3) A tulajdonos, az üzemeltető, illetve a konzorcium tagjai minden esetben kötelesek a tulajdonosi, üzemeltetői és
használati tevékenységek költségeiről és bevételeiről elkülönített számviteli nyilvántartást vezetni.
(4) A klaszter irodaterületéhez, létesítményeihez és tevékenységeihez való hozzáférésre és a klaszter beruházási
költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozás esetén a 16. § (5) bekezdésében foglaltak megfelelően
alkalmazandók.
(5) A klaszter létesítményeinek használatáért és a klasztertevékenységben való részvételért szokásos piaci árat kell
fizetni, azzal, hogy annak hiányában a költségeket és az észszerű nyereséget magában foglaló árat kell felszámítani.
18. § (1) Beruházási támogatás az innovációs klaszter létrehozására vagy korszerűsítésére nyújtható, amelynek
keretében a tárgyi eszközökre és az immateriális javakra irányuló beruházási költség számolható el.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át,
amely 15 százalékponttal növelhető az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen található innovációs klaszter esetén.
19. § (1) Működési támogatás az innovációs klaszter működtetésére nyújtható, melynek időtartama nem haladhatja
meg a 10 évet.
(2) Működési támogatás esetén
a) az együttműködés és információmegosztás elősegítésére, illetve a specializált, személyre szabott üzleti
szolgáltatás nyújtásának vagy közvetítésének javítására szolgáló klaszterélénkítéshez,
b) az újabb vállalkozások és szervezetek klaszterhez történő csatlakozása, valamint a klaszter ismertségének
növelése érdekében végzett marketingtevékenységhez,
c) a klaszter létesítményeinek kezeléséhez, az ismeretmegosztás, kapcsolatépítés és nemzetközi együttműködés
támogatására szolgáló képzési programok, műhelytalálkozók és konferenciák szervezéséhez kapcsolódó személyi
jellegű ráfordítások és az általános költségeket is tartalmazó adminisztratív költségek számolhatók el.
(3) Működési támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.”
15. §
„20. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban:
támogatás) keretében elszámolható
a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,
b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő
költsége, aki kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem
helyettesítő munkakörben dolgozik,
c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége, beleértve a kutató-tudásközvetítő

szervezet, kutatási infrastruktúra, tesztelési és kísérleti infrastruktúra vagy innovációs klaszter által nyújtott ezen
szolgáltatásokat is.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető,
ha az innovációs tanácsadáshoz és innovációs támogató szolgáltatáshoz nyújtott támogatás összege nem haladja
meg három év alatt a 220 000 eurónak megfelelő forintösszeget.”
16. §
Az R. 17. alcíme helyébe a következő alcím lép:
„17. Épületek energiahatékonyságának kivételével az energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott
beruházási támogatás
27. § (1) Az épületek energiahatékonyságának kivételével energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási
támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) energiamegtakarítást eredményező
beruházáshoz nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás
a) a fosszilis tüzelőanyaggal – ideértve a földgázt is – működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(3) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás
támogatható, feltéve, hogy a beruházást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották.
(4) A támogatás keretében a magasabb energiatakarékossági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási
többletköltségek számolhatók el. Az elszámolható költségek meghatározásához a beruházási költségeket össze
kell vetni egy olyan alternatív forgatókönyv költségeivel, amely támogatás nélkül valósulna meg. Ha ennek
eredményeként a támogatás hiányában
a) olyan kevésbé energiahatékony beruházás valósulna meg, amely az adott ágazat vagy az érintett tevékenység
esetében megfelel a szokásos kereskedelmi gyakorlatnak, az elszámolható költségek a támogatott beruházás
költségeinek és a kevésbé energiahatékony beruházás költségeinek a különbözete,
b) ugyanazon beruházás későbbi időpontban valósulna meg, az elszámolható költségek a támogatásban részesülő
beruházás költségeinek és a későbbi beruházás nettó jelenértéken számított költségeinek különbözete arra
az időpontra diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
c) a meglévő berendezések és felszerelések további üzemben tartása valósulna meg, az elszámolható költségek
a támogatásban részesülő beruházás költségeinek és a meglévő létesítmények és berendezések karbantartására,
javítására és korszerűsítésére irányuló beruházások nettó jelenértékének különbözete arra az időpontra
diszkontálva, amikor a támogatott beruházás megvalósul,
d) kevésbé energiahatékony eszközök lízingelésére kerülne sor, az elszámolható költségek a támogatásban
részesülő és a kevésbé környezetbarát eszközök lízingelésének nettó jelenértékének különbözete.
(5) A (4) bekezdés a)–d) pontja szerinti esetekben azon alternatív forgatókönyvnek, amely a támogatás hiányában
valósulna meg,
a) a támogatott beruházással hasonló termelési kapacitással és élettartammal kell rendelkeznie, és eleget kell tennie
az érvényben lévő uniós szabványoknak, és
b) hitelesnek kell lennie a piaci körülmények, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer által létrehozott ösztönzők
és a jogszabályi követelmények tekintetében.
(6) A (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben a lízing költségei nem foglalják magukban a felszerelés vagy
berendezés üzemeltetésével kapcsolatos költségeket – különösen az üzemanyagköltségeket, biztosítás,
karbantartás, egyéb fogyóeszközök költségeit –, függetlenül attól, hogy azok részét képezik-e a lízingszerződésnek.
(7) A (4)–(6) bekezdéstől eltérően a teljes beruházási költség elszámolható, amennyiben a támogatott beruházás
egyértelműen beazonosítható, kizárólag az energiahatékonyság növelésére irányul, és nincs olyan kevésbé
energiahatékony beruházás, amely támogatás hiányában megvalósulna.
(8) A (4) bekezdéstől eltérően az elszámolható költségek alternatív forgatókönyv és a 4. § 54. pontja szerinti
versenyeztetéses ajánlattételi eljárás nélkül is meghatározhatóak, amely esetben a magasabb szintű
energiahatékonysági eléréséhez közvetlenül kapcsolódó beruházási költségek számolhatók el.
(9) A (4)–(8) bekezdés esetén nem számolható el a magasabb szintű energiahatékonyság eléréséhez közvetlenül
nem kapcsolódó költség.
27/A. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

a) középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, és
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területen megvalósuló beruházás esetén 15 százalékponttal
növelhető.
(3) A támogatás az elszámolható költségek 100%-áig nyújtható, ha a támogatást olyan, a 4. § 54. pontja szerinti
versenyeztetéses ajánlattételi eljárásban ítélik oda, amely esetén
a) az eljárást objektív, világos, átlátható és megkülönböztetésmentes, a tényleges verseny lehetővé tétele érdekében
előzetesen meghatározott és az ajánlatok benyújtásának határideje előtt legalább 6 héttel közzétett kritériumok
alapján került kidolgozásra, és
b) amennyiben a támogatási program végrehajtása során valamennyi ajánlattevő támogatásban részesül, és újabb
ajánlattételi eljárás kiírására kerül sor, az eredeti ajánlattételi eljárást a tényleges verseny helyreállítása céljából
az újabb ajánlattételi eljárásban igazítani ki, többek között a költségvetés vagy a mennyiség csökkentésével, és
c) tilos bármely ajánlattételi eljárás eredményének utólagos kiigazítása, így különösen az ajánlatok eredményével
kapcsolatos utólagos tárgyalás, és
d) az ajánlatok rangsorolásához – és végső soron a támogatásnak a versenyeztetéses ajánlattételi eljárás keretében
történő elosztásához – használt összes kiválasztási kritérium legalább 70%-át a projektnek a támogatási intézkedés
környezetvédelmi célkitűzéseihez való hozzájárulása – így különösen a megtakarított energia vagy a megnövelt
energiahatékonyság egy egysége után igényelt támogatás – alapján határozzák meg.
(4) A 27. § (8) bekezdése szerinti esetben az (1) és (2) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások és
bónuszok 50%-kal csökkennek.”
17. §
Az R. a következő 17/A. alcímmel egészül ki:
„17/A. Épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás
27/B. § (1) Az épület-energiahatékonysági intézkedéshez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában
a továbbiakban: támogatás) épületek energiahatékonyságát növelő beruházáshoz, felújításhoz nyújtható, ideértve
az épületen belül található fűtő- vagy hűtőberendezések energiahatékonyságának javítását is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti beruházáshoz kapcsolódóan támogatás nyújtható
a) a megújuló energiaforrásból villamos energiát, fűtő- vagy hűtőenergiát előállító integrált helyszíni berendezések,
különösen napelemek és hőszivattyúk telepítésére,
b) a helyszíni megújulóenergia-létesítmények által termelt energia tárolására szolgáló berendezésekre, amennyiben
a tárolást szolgáló berendezés energiájának évi legalább 75%-át a közvetlenül összekapcsolt megújulóenergia-
termelő létesítményből nyeri,
c) az energiahatékony távfűtési és távhűtési rendszerhez való csatlakozáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó
berendezésekhez,
d) az épületet használók számára elektromos töltő- és kapcsolódó infrastruktúra – ideértve a kábelcsatornák –
kiépítéséhez és telepítéséhez, abban az esetben is, amennyiben a parkoló az épületen kívül helyezkedik el, de ahhoz
fizikailag csatlakozik,
e) az épület digitalizációját, különösen az épület okosfunkció-fogadási alkalmasságának növelését szolgáló
berendezések – beleértve adathálózatok esetén az épületen belüli passzív hálózatot és strukturált kábelezést –,
továbbá az épülethez tartozó ingatlanon található szélessávú infrastruktúra kiegészítő részeinek telepítéséhez,
f ) zöldtetőkbe, valamint az esővíz megtartására és felhasználására szolgáló berendezésekbe történő
beruházásokhoz.
a) a fosszilis tüzelőanyaggal – ideértve a földgázt is – működő energiatermelő berendezések telepítésére,
b) kapcsolt energiatermelésre, távfűtésre és távhűtésre, valamint
c) a már elfogadott és hatályos uniós szabványnak való megfelelés érdekében megvalósított beruházáshoz.
(4) A már elfogadott, de még nem hatályos uniós szabványoknak való megfelelés érdekében végrehajtott beruházás
akkor támogatható, amennyiben
a) a vonatkozó uniós szabványok nem energiahatékonysági minimumkövetelmények, a beruházást az uniós
szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal végrehajtották,
b) a vonatkozó uniós szabványok energiahatékonysági minimumkövetelmények, a támogatás odaítélésének
még azelőtt meg kell történnie, hogy a szabványok kötelezővé válnának az érintett vállalkozásra nézve,
azzal, hogy ebben az esetben a kedvezményezett pontos felújítási tervet és ütemtervet nyújt be, amelyek
igazolják, hogy a támogatott felújítás elegendő legalább ahhoz, hogy biztosítsa az épület energiahatékonysági
minimumkövetelményeknek való megfelelését.
(5) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy az épület primer energiában mért energiahatékonyságának
a) meglévő épületek felújítása esetén legalább 20%-os javulását eredményezi a beruházást megelőző állapothoz
képest,
b) az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
(a továbbiakban: 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv) 2. cikk (9) bekezdésében meghatározott
egyetlen épületelem-típus telepítését vagy cseréjét érintő felújítás esetén legalább 10%-os javulását eredményezi
a beruházást megelőző állapothoz képest,
c) új épületek esetén legalább 10%-os javulását eredményezi a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozóan
a 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt küszöbértékhez képest.
(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában a kezdeti primerenergia-igényt és annak becsült javulását a 2010/31/EU
európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 12. pontjában meghatározott energiahatékonysági tanúsítványra való
hivatkozással kell megállapítani.
(7) Az (5) bekezdés b) pontja alapján nyújtott támogatások összege nem haladhatja meg az Atr. 2. § 23. pontja
szerinti támogatási program energiahatékonysági intézkedésekre vonatkozó költségvetésének 30%-át.
27/C. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el, azzal hogy az épületben megvalósuló
magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
(2) A 27/B. § (2) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott létesítmények és berendezések teljes beruházási
költsége számolható el, azzal, hogy a magasabb energiahatékonysági szint vagy környezeti teljesítményszint
eléréséhez közvetlenül nem kapcsolódó költségek nem számolhatók el.
27/D. § (1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) a b) és c) pont kivételével az elszámolható költségek 30%-át,
b) a 27/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 25%-át,
c) a
ca) 27/B. § (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elszámolható költségek 15%-át,
cb) ca) alpontba nem tartozó minden más esetben az elszámolható költségek 20%-át,
amennyiben az uniós szabványoknak minősülő energiahatékonysági minimumszabványoknak való megfelelés
érdekében végzett beruházásokhoz nyújtott támogatást kevesebb mint 18 hónappal az uniós szabványok
hatálybalépése előtt nyújtják.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) a 27/A. § (2) bekezdése szerint, és
b) a 27/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben, ha a támogatás az épület primer energiában mért
energiahatékonyságának legalább 40%-os javulását eredményezi a beruházás előtti helyzethez képest
15 százalékponttal növelhető.
(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható abban az esetben, ha a beruházás a megvalósításától számított
18 hónapon belül nem javítja az épület energiahatékonyságát az uniós szabványnak minősülő energiahatékonysági
minimumkövetelmények által előírt szint fölé.”
18. §
„29. § (1) Az energetikai célú infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában
a továbbiakban: támogatás) energetikai célú infrastruktúra létrehozásához, korszerűsítéséhez és bővítéséhez
nyújtható.
a) a belső energiapiacra vonatkozó jogszabályok szerint harmadik felek hozzáférésére vagy díjakra vonatkozó
szabályozás alól részben vagy egészében mentesülő energetikai infrastruktúrához, valamint
b) villamosenergiatároló és gáztározó projektekhez kapcsolódó beruházáshoz.
(3) A gázinfrastruktúrára irányuló támogatás abban az esetben nyújtható, amennyiben a támogatás következtében
a) az infrastruktúra kizárólag hidrogén vagy megújuló gázok használatára alkalmas,
b) az infrastruktúra kizárólag hidrogén és megújuló gázok használatára alkalmas, vagy
c) az infrastruktúrát 50%-ot meghaladó mértékben hidrogén és megújuló gázok szállítására használják.”
19. §
Az R. 19. alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § (1) A támogatás keretében a teljes beruházási költség számolható el.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 4. § 13a. pontja szerinti finanszírozási hiány 100%-át, azzal, hogy
a támogatásnak a támogatott projekt megvalósításához minimálisan szükséges összegre kell korlátozódnia.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, amennyiben a támogatás összege versenyeztetéses ajánlattételi eljárás útján kerül
meghatározásra, a 4. § 13a. pontja szerinti finanszírozási hiány kiszámítása során a nettó többletköltség részletes
értékelése nem szükséges.”
20. §
„30. § (1) A környezetvédelmi tanulmányhoz és tanácsadási szolgáltatáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím
alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 7. szakasza szerint támogatható
beruházásokhoz közvetlenül kapcsolódó tanulmányhoz vagy tanácsadási szolgáltatáshoz – ideértve az energetikai
auditot is – nyújtható.
(2) Nem nyújtható támogatás a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti, kötelezően előírt
energiaaudithoz, ide nem értve a kötelezően előírt energiaauditon felül végrehajtott energiaauditot.
(3) A támogatás nyújtásának nem feltétele, hogy a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti beruházások
a támogatott környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás megállapításainak megfelelően
valósuljanak meg.
(4) A támogatás keretében elszámolható
a) a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatás teljes költsége, amennyiben a környezetvédelmi
tanulmány és tanácsadási szolgáltatás kizárólag a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti támogatható
beruházásokhoz kapcsolódik,
b) a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatásnak a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti
beruházásokhoz kapcsolódó költsége, amennyiben a környezetvédelmi tanulmány és tanácsadási szolgáltatásnak
csak egy része vonatkozik a 651/2014/EU rendelet 7. szakasza szerinti támogatható beruházásokra.
(5) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 60%-át.
(6) A támogatási intenzitás
a) középvállalkozás részére készített tanulmány és nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 10 százalékponttal,
b) kisvállalkozás részére készített tanulmány és nyújtott tanácsadási szolgáltatás esetén 20 százalékponttal
növelhető.”
21. § (1) Az R. 36. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A multifunkcionális szabadidős létesítmény többfunkciós, a sportfunkció mellett egyéb, különösen kulturális
és szabadidős szolgáltatásokat nyújtó szabadidős létesítmény, a szabadidőparkok és a szállodai létesítmények
kivételével.”
(2) Az R. 36. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos
használatában. A létesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak
vagy csapatnak kell használnia. Amennyiben a sportlétesítményt egyidejűleg több használó veszi igénybe,
az időbeli kapacitáskihasználás megfelelő hányadát kell figyelembe venni.”
22. §
Az R. 42. §-a a következő (31) bekezdéssel egészül ki:
„(31) E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok és a központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és
felhasználásáról szóló 8/2016. (III. 25.) MvM rendelet európai uniós támogatási szabályokkal összefüggő
módosításáról szóló 8/2023. (XII. 28.) MvM rendelettel (a továbbiakban: Módr29.) megállapított rendelkezéseit
a Módr29. hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”
23. §
Az R. 43. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ez a rendelet)
„e) az Európai Bizottság SA.46515 (2016/N), SA.59053 (2020/N) és SA.103592 (2022/N) számú határozata,”
(hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.)
24. §
Az R.
1. 2/B. § 1. pontjában, 4. § 6. pontjában, 8. § (8) bekezdésében az „az 1407/2013/EU” szövegrész helyébe
az „a 2023/2831/EU” szöveg,
2. 5. § (3) bekezdés a) pontjában az „azon” szövegrész helyébe az „a 4. és az 5. alcím szerinti támogatás
kivételével azon” szöveg,
3. 5. § (4) bekezdés a) és b) pontjában a „4–5., valamint a 7–23.” szövegrész helyébe a „4–5., 7–8., 10–11., valamint
13–23.” szöveg,
4. 5. § (9) bekezdésében a „651/2014/EU bizottsági rendelet 22. cikke” szövegrész helyébe a „4. és 5. alcím”
szöveg,
5. 8. § (2) bekezdésében az „az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt” szövegrész
helyébe a „bármely három évben” szöveg,
6. 8. § (3) bekezdésében az „Az 1407/2023/EU” szövegrész helyébe az „A 2023/2831/EU” szöveg,
7. 8. § (6) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében, 9. § (2) bekezdésében a „360/2012/EU” szövegrész helyébe
a „2023/2832/EU” szöveg,
8. 9. § (1) bekezdésében az „500 000” szövegrész helyébe a „750 000” szöveg,
9. 11/C. § (1) bekezdésében a „régiókban” szövegrész helyébe a „területeken” szöveg,
10. 11/C. § (4) bekezdésében a „megkezdett beruházáshoz” szövegrész helyébe a „megkezdett olyan
beruházáshoz” szöveg és az „összegét” szövegrész helyébe az „összegét, amely azonos vagy hasonló
tevékenységhez kapcsolódik” szöveg,
11. 11/E. § d) pontjában a „pontban foglaltak” szövegrészek helyébe a „pont” szöveg,
12. 13. § (1) bekezdésében a „projekt részére” szövegrész helyébe a „projekthez” szöveg,
13. 14. § (1) bekezdésében a „kutatás-fejlesztés” szövegrész helyébe a „kutatás-fejlesztési projekt” szöveg,
14. 21. § (3) bekezdésében a „ténylegesen együttműködik” szövegrész helyébe a „hatékony együttműködést
folytat” szöveg,
15. 32. § (3) bekezdés b) pontjában a „költsége (például a lízingdíj, a kapcsolódó illetékek vagy a kulturális
örökség áthelyezésének költsége)” szövegrész helyébe a „költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének,
birtokátruházásának és a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is” szöveg,
16. 34. §-ában a „kétmillió” szövegrész helyébe a „2,2 millió” szöveg,
17. 37. § (6) bekezdésében a „2” szövegrész helyébe a „2,2” szöveg,
18. 43. § a) pontjában a „2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.)”
szövegrész helyébe a „2023. december 13-i 2023/2831/EU bizottsági rendelet (HL L 2023.12.15., 1. o.)” szöveg,
19. 43. § c) pontjában a „2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 114, 2012.4.26., 8. o.)” szövegrész
helyébe a „2023. december 13-i 2023/2832/EU bizottsági rendelet (HL L 2023.12.15.)” szöveg
lép.
25. §
Hatályát veszti az R.
a) 5. § (4) bekezdés c) pontjában az „a 4–5. alcím szerinti támogatás, illetve a 7. alcím szerinti” szövegrész,
b) 8. § (5) bekezdése,
c) 11/F. és 11/G. §-a,
d) 15.,16. alcíme,
e) 18. alcíme.
26. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Dr. Gulyás Gergely s. k.,

Miniszterelnökséget vezető miniszter
A belügyminiszter 78/2023. (XII. 28.) BM rendelete

az Országgyűlési Őrség szervezetével összefüggésben a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának
megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet módosításáról
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés zs) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány
tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott
1. §
A közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendelet 8. §
(2) bekezdés a) pontjában a „Honvédség, a” szövegrész helyébe a „Honvédség, az Országgyűlési Őrség, a” szöveg lép.
2. §
Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és
hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításáról
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. §
(1) bekezdés 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.)
Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2., 7. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről
szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet 2. § (3) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe a „15 munkanapon”
szöveg lép.
2. §

belügyminiszter

az orvosi látleletekkel összefüggésben a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló
4/2000. (II. 25.) EüM rendelet módosításáról
Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 18. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
A háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. számú melléklete
helyébe az 1. melléklet lép.
2. §

belügyminiszter
1. melléklet a 80/2023. (XII. 28.) BM rendelethez

„1. számú melléklet a 4/2000. (II. 25.) EüM rendelethez
A háziorvosi tevékenység ellátásához használatos nyomtatványok
A B
1. Megnevezés Raktári szám
2. Egészségügyi személyi lap (pótlap) A.3510-170

3. Ápolási dokumentáció A.3510-271
4. Gyermek-egészségügyi törzslap C.3341-24/a
5. Fertőzőbeteg nyilvántartás C.3337-21
6. Védőoltási kimutatás C.3334-5
7. Kimutatás iskoláskorú gyermekek védőoltásáról C.3334-19
8. Kimutatás ................ betegség megelőzése céljából végzett védőoltásokról C.3334-20
9. Terhesgondozási jegyzék C.Sz 3341-29
10. Terhesgondozási összesítő C.3341-50
11. Körzeti gyermekorvosi munka forgalmi összesítője C.3341-13/b
12. Halottvizsgálati bizonyítvány C.3110-49
13. Lábcédula C.3410-14/b
14. Fertőzőbeteg bejelentés C.3337-19
15. Fertőzőbeteg kijelentés C.3337-20
16. Orvosi beutalás – javaslat – igazolás A.3510-64
17. Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő vénye –
18. Beutaló szakrendelésre (konzílium) felülvéleményezésre A.3510-65
19. Beutaló fekvőbeteg-gyógyintézetbe A.3510-89
20. Betegszállítási utalvány A.3510-40
21. Útiköltség igazolvány A.3510-128/b
22. Oltási lap C.3334-18
23. Gyógyszer, vegyszer, kötszer igénylőtömb C.3410-254/a
24. Kézbesítő könyv 3230-29
25. Ellenőrző napló C.5200-6
26. Iktatókönyv –
27. Gyermek-egészségügyi kiskönyv C.3341-49
28. Egészségügyi Könyv C.3341-49/új*
29. Iskolások egészségügyi törzslapja A. Tü 13
30. Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről A.3510-140/a
31. Orvosi napló a keresőképtelenek nyilvántartására A.3510-172
32. Orvosi igazolás és táppénzutalvány A.3517-25
33. Bejelentés foglalkozási megbetegedésről (mérgezésről) C.3160-1
34. Mérgezési eset bejelentőlap C.3165-10
35. Magasabb összegű családi pótlék igazolás A.3520-34 RF/A
36. Alkalmassági vélemény a gépjárművezető-jelölt gépjárművezető egészségi A.3510-265/N
alkalmasságról
37. Orvosi beutaló az orvosszakértői szervhez és a rehabilitációs szakértői A.3510-90
szervhez, a munkaképesség-változás, a fogyatékosság véleményezése és
a keresőképesség felülbírálata céljából
38. Külön jogszabály szerinti adatlap a fejlődési szint megítéléséhez az iskolai
–
felkészítés elősegítésére
* 2009. szeptember 1-je után született gyermekek esetében”

az orvosi látleletekkel összefüggésben az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési
kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet módosításáról
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38. §
(2) bekezdés w) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.)
Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
Az egészségügyi ellátás folyamatos működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.)
ESZCSM rendelet 19. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1b) Az (1a) bekezdés c) pontja szerinti látleletet a 2. melléklet szerinti adattartalommal kell elkészíteni.”
2. §
ESZCSM rendelet az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.
3. §
ESZCSM rendelet
a) 8. § (3) bekezdésében az „a melléklet” szövegrész helyébe az „az 1. melléklet” szöveg, valamint
b) Melléklet címében a „Melléklet” szövegrész helyébe az „1. melléklet” szöveg
lép.
4. §

belügyminiszter

„2. melléklet a 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelethez
Az orvosi látlelet és vélemény adattartalma
1. A sérült neve (születési neve), születési helye, ideje, anyja neve, foglalkozása, személyi igazolvány száma, TAJ-száma,
lakcíme, tartózkodási helye, elérhetősége.
2. Az orvosi ellátásra jelentkezés ideje és módja, a kísérő neve és lakcíme (rendőri kíséret esetén a rendőri szerv
megjelölése) elérhetősége, az ellátó orvos neve.
3. Az előzményi adatok ismertetése (a sérülés elszenvedésének ideje, körülményei, helye, a tudatmódosító szer
vagy szeszes ital fogyasztására vonatkozó adatok [mennyiség, fogyasztás időpontja], előzetes helyszíni ellátásban
részesült-e, ha igen, az ellátás módjának és nyújtójának megjelölése, esetleges pszichiátriai kórelőzmény).
4. A tudatmódosult (ittas vagy bódult) állapot fizikális (alkoholos lehelet, arcbőr, kötőhártyák állapota stb.) és pszichés
jeleinek (kommunikáció, magatartás, tájékozódás, reaktivitás és emlékezet stb.) leírása.
5. A sérüléssel összefüggő panaszok (a sérült, a kísérő, vagy rendőri kíséret esetén a rendőr elmondása alapján).
6. Az általános fizikális, belgyógyászati állapot megállapítása, leírása (pl. vérnyomás, pulzus, testalkat, testsúly,
belszervi státusz).
7. Az idegrendszeri állapot (reflexek, Romberg-tünetek, pupillák, neurológiai státusz stb.), valamint a központi
idegrendszer sérülésére utaló tünetek (eszméletvesztés, emlékezetkiesés, zavartság, tudatállapot, vegetatív tünetek)
megállapítása vagy annak kizárása.
8. A külsérelmi nyomok leírása vizsgálat alapján: a fedett és nyílt sérülések lokalizációja, színe, alakja, hossza,
szélessége, mélysége, a sebszélek, sebzugok, sebszegély, sebfal, sebalap és seb környékének leírása, áthatoló,
pl. lövési vagy szúrt sérülés esetében a sérülés be- és kimeneti nyílásának a test középvonalától, illetve anatómiai
testtájanként valamely fix anatómiai ponthoz viszonyított távolsága. Több külsérelmi nyom esetében azokat
testtájanként vagy fix anatómiai ponthoz viszonyítva folytatólagosan, egyenként sorszámozott módon
kell felsorolni.
9. A rendelkezésre álló képalkotó és egyéb szakorvosi leletek (röntgen, CT, UH stb.) és azok eredményének részletes
feltüntetése, összegzése.
10. A sérült ellátása (gyógykezelés, kötés, műtét, rendelőintézetbe, fekvőbeteg-gyógyintézetbe irányítás stb.).
11. Kórisme (magyarul és latinul).
12. Vélemény: a várható, szövődménymentes gyógyulás időtartama.
13. Megjegyzés (pl. a sebgyógyulást befolyásoló körülmény, várható-e maradandó fogyatékosság vagy súlyos
egészségromlás).
14. Az igazolás kiállításának dátuma, az orvosi pecsétszám, az orvos aláírása.”

az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben a kábítószer-függőséget gyógyító kezelés,
kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló
42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM együttes rendelet módosításáról
A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak
feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16., 26. és 28. pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. §
1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § (1) A kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító
szolgáltatás szabályairól szóló 42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM együttes rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha az érintett személy más ügyben büntetés-végrehajtási intézetben fogva van, a (3a) bekezdésben kijelölt
büntetés-végrehajtási intézet gondoskodik az előzetes állapotfelmérésről, valamint a szolgáltatásról.”
(2) A kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-
felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 42/2008. (XI. 14.) EüM–SZMM együttes rendelet 4. §-a a következő
(3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, valamint a kábítószer-használatot kezelő más ellátás biztosítására,
illetve az addikció súlyosságát megállapító előzetes állapotfelmérést
a) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet,
b) a Bács-Kiskun Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet,
c) a Budapesti Fegyház és Börtön,
d) a Tököli Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
e) a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet,
f ) a Kalocsai Fegyház és Börtön,
g) a Kiskunhalasi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet,
h) a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet, valamint
i) a Szombathelyi Országos Büntetés-végrehajtási Intézet
végezhet.
(3b) A büntetés-végrehajtási intézet a kábítószer-használatot megelőző-felvilágosító szolgáltatást a Nemzeti
Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által közzétett jegyzéken szereplő, e szolgáltatásra területi ellátási
kötelezettséggel rendelkező szolgáltató útján látja el.
(3c) A büntetés-végrehajtási intézet a szolgáltatóval a szolgáltatás részleteiről együttműködési megállapodást köt.”
2. §

belügyminiszter

a kényszerítő eszköz alkalmazásának helyettesítésével és más tárgykörökkel összefüggésben a rendőrség
szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet módosításáról
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány
1. §
A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet az 1. alcímét megelőzően a következő
1/C. §-sal egészül ki:
„1/C. § E rendeletnek az Rtv. 6/B. §-a végrehajtására szolgáló rendelkezéseit az általános rendőrségi feladatok
ellátására létrehozott szerv személyi állományába tartozó szerződéses határvadászra is megfelelően alkalmazni kell.”
2. §
A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet I. fejezete a következő 6/A. alcímmel
egészül ki:
„6/A. A kényszerítő eszközök alkalmazása helyett a tárgyra vagy a levegőbe leadott lövés, valamint
az ehhez kapcsolódó jelentéstétel és kivizsgálás szabályai
7/A. § (1) Az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése alapján leadott lövés során elsősorban a rendőrségnél rendszeresített
lőfegyvert kell alkalmazni. Más lőfegyver, illetve az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése szerinti lövés leadására alkalmas
egyéb eszköz csak a rendőrségnél rendszeresített lőfegyver hiányában alkalmazható, vagy abban az esetben,
ha a rendőrségnél rendszeresített lőfegyver alkalmazását a körülmények kizárják.
(2) Az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése alapján nincs helye lövés leadásának abban az esetben, ha az az államhatáron
történő átlövést idézne elő, kivéve, ha
a) az adott helyzetben a lőfegyverhasználat feltételei az Rtv. 54. és 55. §-a alapján fennállnak, és
b) az államhatáron átlövés az a) pont szerinti esetben a jogszabály értelmében megengedett.
7/B. § Az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése alapján leadott lövésként – különösen a levegőbe irányuló lövés esetén –
lehetőleg egyetlen lövést kell leadni.
7/C. § (1) Az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése alapján a levegőbe leadott lövést általában függőlegesen, a légtérbe irányítva
kell leadni, vagy ha ez nem biztonságos, a lövés irányát – számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal
is – úgy kell megválasztani, hogy a lövés lehetőleg ne okozzon anyagi kárt. A levegőbe leadott lövés nem irányulhat
tárgyra vagy élőlényre.
(2) Az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése alapján
a) a tárgyra leadott lövést – számolva a becsapódást esetlegesen követő gurulattal is – úgy kell irányítani, hogy az az
eltalálni kívánt célponton kívül lehetőleg ne eredményezze más tárgy megrongálódását, illetve bármely élőlény
sérülését, valamint
b) nincs helye a tárgyra irányuló lövés leadásának abban az esetben, ha az eset összes körülményei alapján okkal
feltételezhető, hogy a rendőri intézkedés célja a levegőbe leadott lövéssel is elérhető.
7/D. § Az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése szerinti esetben általa leadott lövést a rendőr lehetőleg azonnal, szóban jelenti
szolgálati elöljárójának, majd írásos jelentést készít, amely a következőket tartalmazza:
a) mikor, hol, milyen intézkedés során, milyen fegyvert alkalmazott, hány lövést adott le, a leadott lövést hová
irányította,
b) a lövés leadása során alkalmazott fegyver típusát, gyári számát,
c) a lövés leadására feljogosító törvényhelyre történő hivatkozást és a lövés leadásának feltételeként meghatározott
jogszabályi követelmények fennállását, az adott esetben megalapozó körülmények kellő részletességű bemutatását,
különös tekintettel a 7/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti körülményekre,
d) annak bemutatását, hogy a lövés leadásának következtében történt-e halál vagy emberi sérülés, sor került-e
elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra, hol tartózkodik a sérült,
e) annak bemutatását, hogy milyen kárt okozott a lövés, ki a károsult, továbbá a rendőr, illetve a károsult mit tett
a kár enyhítésére,
f ) a lövés leadását megelőzően, illetve az azt követően tett intézkedések bemutatását, valamint
g) a helyszínre, a tanúkra, a bűnjelekre és az egyéb lényeges körülményekre vonatkozó adatok kellő részletességű
bemutatását, különös tekintettel a 7/A. § (2) bekezdése szerinti körülményekre.
7/E. § Az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése alapján leadott lövés következtében sérült személyt elsősegélyben kell
részesíteni, gondoskodni kell orvosi ellátásáról, a közvetlen hozzátartozója értesítéséről.
7/F. § (1) Ha az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése alapján leadott lövés sérülést vagy halált, illetve kárt okozott,
a (2)–(7) bekezdésben előírtak szerint vizsgálatot kell lefolytatni. Nem vehet részt a vizsgálatban az, akinek a 7/D. §
vagy a (2) bekezdés alapján jelentésírási kötelezettsége van. Ha az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése szerinti lövést leadó
rendőr szolgálati helye szerinti rendőri szerv vezetőjével szemben jelentésírási kötelezettség vagy egyéb kizáró ok
áll fenn, a vizsgálatot a felettes rendőri szerv vezetője folytatja le.
(2) A vizsgálat során
a) be kell szerezni a 7/D. § szerinti valamennyi írásos jelentést, valamint
b) írásos jelentést kell készíttetni
ba) az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése szerinti lövés leadására utasítást adó szolgálati elöljáróval, továbbá
bb) azzal a rendőrrel, akinek hitelt érdemlő tudomása van az eseményről.
(3) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti írásos jelentés a következőket tartalmazza:
a) a lövés leadására, valamint az erre szóló utasítás kiadására feljogosító jogszabályi rendelkezésekre történő
hivatkozást és az eset körülményeinek részletes bemutatását, különös tekintettel a 7/A. § (1) és (2) bekezdése
szerinti körülményekre,
b) – a jelentés írására kötelezett személy tudomása szerint – az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése szerinti lövést leadó
valamennyi személy azonosításhoz szükséges adatokat, és rájuk vonatkozóan a 7/D. § a) pontjában meghatározott
információkat, valamint
c) – a jelentés írására kötelezett személy tudomása szerint – a 7/D. § b) pontjában, valamint d)–g) pontjában
meghatározott információkat.
(4) A (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti írásos jelentés – a jelentésírásra kötelezett személy tudomása
szerint – a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott információkat tartalmazza.
(5) A vizsgálat során – a helyszíni szemlét, valamint a 7/D. § és a (2) bekezdés szerinti rendőri jelentéseket is
figyelembe véve – a meghallgatáson történő megjelenésre való felkérés után meg kell hallgatni az érdekelteket,
különösen az intézkedés által érintettet, a sérültet és azt, akinek az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése szerinti lövés leadása
kárt okozott.
(6) A vizsgálatot lezáró jelentés tartalmazza

a) az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése szerinti lövés leadásának a jogszerűsége minősítésére vonatkozó megállapítást,
b) az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése szerinti lövés leadásának a jogellenessége megállapítása esetén a felelősségre vonási
eljárás megindítására vonatkozó döntést,
c) a sérüléseket, valamint
d) az okozott kárt.
(7) Ha az Rtv. 15/A. § (1) bekezdése szerinti lövés leadásával kapcsolatban a lövést leadó rendőr szolgálati helye
szerinti rendőri szerv vagy az (1) bekezdésben meghatározott felettes rendőri szerv vezetője bűncselekmény
megalapozott gyanúját állapítja meg, feljelentést tesz az illetékes ügyészi szervnél, fegyelmi vétség gyanúja esetén
intézkedik a fegyelmi eljárás lefolytatására.”
3. §
A rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet
a) 48. § (4) bekezdésében az „A tárgyra,” szövegrész helyébe az „Az” szöveg,
b) 50. § (2) bekezdés d) pontjában a „milyen sérülés” szövegrész helyébe a „milyen haláleset vagy sérülés” szöveg,
c) 50. § (6) bekezdésében az „A tárgyra vagy” szövegrész helyébe az „Az” szöveg, valamint
d) 50. § (6) bekezdés d) pontjában és (7) bekezdésében a „sérülést vagy kárt” szövegrész helyébe a „sérülést,
halált, illetve kárt” szöveg
lép.
4. §

belügyminiszter

a pénzjutalmakkal összefüggésben a belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló
37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet módosításáról
A Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. §
(6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben
eljárva, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi
XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2., 5., 7., 8., 16., 23., 24., 26., 27., 29. és 30. pontjában meghatározott
1. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 8/B. §
(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A Balázs János-díjhoz pénzjutalom adható. A Balázs János-díjjal adható pénzjutalom mértéke kizárólag
az illetményalap tízszeresének megfelelő összeg lehet.”
2. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/B. §
„(5) A Hőgyes Endre-díjhoz pénzjutalom adható. A Hőgyes Endre-díjjal adható pénzjutalom mértéke kizárólag
3. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/C. §
„(6) A Semmelweis Ignác-díjhoz természetes személy díjazott esetén pénzjutalom adható. A Semmelweis
Ignác-díjjal adható pénzjutalom mértéke kizárólag az illetményalap tízszeresének megfelelő összeg lehet.”
4. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/D. §
„(5) A Batthyány-Strattmann László-díjhoz pénzjutalom adható. A Batthyány-Strattmann László-díjjal adható
pénzjutalom mértéke kizárólag az illetményalap nyolcszorosának megfelelő összeg lehet.”
5. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/E. §
„(5) A Pro Sanitate díjhoz pénzjutalom adható. A Pro Sanitate díjjal adható pénzjutalom összege kizárólag
az illetményalap hatszorosának megfelelő összeg lehet.”
6. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/F. §
„(5) A Védőnői Szolgálatért díjhoz pénzjutalom adható. A Védőnői Szolgálatért díjjal adható pénzjutalom összege
kizárólag az illetményalap tízszeresének megfelelő összeg lehet.”
7. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/G. §
„(5) Az Elige Vitam díjhoz pénzjutalom adható. Az Elige Vitam díjjal adható pénzjutalom mértéke kizárólag
8. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/H. §
„(5) Az Eötvös József-díjhoz pénzjutalom adható. Az Eötvös József-díjjal adható pénzjutalom mértéke kizárólag
9. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/I. §
„(5) Az Apáczai Csere János-díjhoz pénzjutalom adható. Az Apáczai Csere János-díjjal adható pénzjutalom mértéke
kizárólag az illetményalap tízszeresének megfelelő összeg lehet.”
10. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/J. §
„(5) A Németh László-díjhoz pénzjutalom adható. A Németh László-díjjal adható pénzjutalom mértéke kizárólag
az illetményalap nyolcszorosának megfelelő összeg lehet.”
11. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/K. §
„(5) A Trefort Ágoston-díjhoz pénzjutalom adható. A Trefort Ágoston-díjjal adható pénzjutalom mértéke kizárólag
az illetményalap hatszorosának megfelelő összeg lehet.”
12. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/L. §
„(5) A Brunszvik Teréz-díjhoz pénzjutalom adható. A Brunszvik Teréz-díjjal adható pénzjutalom mértéke kizárólag
13. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/M. §
„(5) A Pro Caritate díjhoz pénzjutalom adható. A Pro Caritate díjjal adható pénzjutalom mértéke kizárólag
14. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/N. §
„(5) Az Idősekért díjhoz pénzjutalom adható. Az Idősekért díjjal adható pénzjutalom mértéke kizárólag
15. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/O. §
„(7) A (2) bekezdés e) pontja szerinti díjhoz pénzjutalom adható. A díjjal adható pénzjutalom mértéke kizárólag
16. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/P. §
„(5) A Szent Kristóf a Gyermekekért díjhoz pénzjutalom adható. A Szent Kristóf a Gyermekekért díjjal adható
pénzjutalom mértéke kizárólag az illetményalap nyolcszorosának megfelelő összeg lehet.”
17. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/Q. §
„(6) Az Esélyteremtésért díjhoz pénzjutalom adható. Az Esélyteremtésért díjjal adható pénzjutalom mértéke
kizárólag az illetményalap nyolcszorosának megfelelő összeg lehet.”
18. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/R. §
„(5) A Szociális Munkáért díjhoz pénzjutalom adható. A Szociális Munkáért díjjal adható pénzjutalom mértéke
kizárólag az illetményalap hatszorosának megfelelő összeg lehet.”
19. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 9/S. §
„(5) A Szent Anna a Nevelőszülőkért díjhoz pénzjutalom adható. A Szent Anna a Nevelőszülőkért díjjal adható
pénzjutalom mértéke kizárólag az illetményalap nyolcszorosának megfelelő összeg lehet. A Szent Anna
a Nevelőszülőkért díj házaspárok közös teljesítményének elismerésére is kezdeményezhető és adományozható.
Pénzjutalom adományozása esetén a Szent Anna a Nevelőszülőkért díjjal közösen elismert házaspár mindkét
tagjának a díjjal adható pénzjutalom teljes összege jár.”
20. § (1) A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 10. §
„(1) Az 1–3. §-ban, az 5. §-ban, a 6. §-ban, a 8. §-ban, a 9. §-ban és a 9/A. §-ban meghatározott díjjal plakett és
az adományozást igazoló oklevél jár, továbbá a díjhoz pénzjutalom adható.”
(2) A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 10. §
„(4) A 6. §-ban meghatározott díjhoz adható pénzjutalom összege díjazottanként kizárólag nettó 500 000 forint
lehet.”
21. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 10/A. §
„(2) A 9/A. §-ban meghatározott díjhoz adható pénzjutalom összege díjazottakként kizárólag a központi
költségvetésről szóló törvényben meghatározott mindenkori illetményalap hatszorosának megfelelő összeg lehet.”
22. §
A belügyminiszter által alapított és adományozott előírásokról szóló 37/2012. (VIII. 2.) BM rendelet 10. §
(3) bekezdésében a „díjakkal járó” szövegrész helyébe a „díjhoz adott” szöveg lép.
23. §

belügyminiszter

a más szervhez vezénylés jogintézményével összefüggésben a lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló
44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet módosításáról
(1) bekezdés 21. pont f ) alpontjában és 342/A. § (1) bekezdés j) pontjában, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi
XXXIII. törvény 85. § (8) bekezdés b) pontjában, valamint az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló
1997. évi LXVIII. törvény 135. § (4) bekezdés a) pont ab) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és
hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2., 7. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben
eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. §-ában meghatározott
feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. §
A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed
a) a belügyminiszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervekkel (a továbbiakban: belügyi szerv)
hivatásos szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, közalkalmazotti, valamint igazságügyi alkalmazotti
jogviszonyban (a továbbiakban együtt: szolgálati jogviszony) álló személyre, továbbá
b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi
XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti más szervhez vezénylés (a továbbiakban: más szervhez vezénylés)
keretében a belügyi szervhez vezényelt személyre
[az a) és a b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: dolgozó].
(2) Nincs helye e rendelet alkalmazásának abban az esetben, ha az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott
személy a 4. § (1) bekezdés a)–g) pontja szerinti célból, az ott megjelölt lakásra vagy lakástulajdonra nézve
más foglalkoztatónál munkáltatói kölcsönben részesült.”
2. §
A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet 2. §-a a következő 10. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„10. más foglalkoztató: a más szervhez vezénylésben részes – a belügyi szervtől különböző – szerv;”
3. §
A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet 17. § (3) bekezdés g) pontja helyébe
(Nem kell felmondani a támogatási megállapodást, és a munkáltatói kölcsön összegét az adós változatlan havi törlesztő
részletekben fizetheti vissza, ha a dolgozó)
„g) más szervhez vezénylése megszűnik, vagy más okból belügyi szervhez, a belügyminiszter irányítása alá
nem tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervhez vagy az Országgyűlési Őrséghez kerül át,”
4. §
A lakáscélú munkáltatói kölcsönről szóló 44/2012. (VIII. 29.) BM rendelet 17. § (3) bekezdés h) pontjában
a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi
XLII. törvény” szövegrész helyébe a „Hszt. 59. § (2) bekezdése szerinti munkakört nem tud felajánlani, vagy”
szöveg lép.
5. §

belügyminiszter

az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és
foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet
módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak
feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladatkörömben
eljárva – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró,
az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:
1. §
Az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól
szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet 1. § a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E rendelet alkalmazásában:)
„a) alapellátó orvos: az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának, köztisztviselői állományának és
munkavállalóinak (a továbbiakban együtt: személyi állomány) foglalkozás-egészségügyi ellátását, valamint
gyógyító-megelőző ellátását végző orvos,
b) egészségügyi alapellátó egység:
ba) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az Országgyűlési Őrség azon szervezeti
eleme vagy az Országgyűlési Őrség azon szervezeti eleme és az Országgyűlési Őrségnek valamely rendvédelmi
szervvel kötött megállapodása alapján a rendvédelmi szerv azon szervezeti egysége vagy intézménye, amely
az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának gyógyító-megelőző, pszichológiai és foglalkozás-egészségügyi
ellátását végzi,
bb) az Országgyűlési Őrség köztisztviselői és munkavállalói állománya vonatkozásában az Országgyűlési Őrség
azon szervezeti eleme vagy az Országgyűlési Őrség azon szervezeti eleme és az Országgyűlési Őrségnek valamely
rendvédelmi szervvel kötött megállapodása alapján a rendvédelmi szerv azon szervezeti egysége vagy intézménye,
amely az Országgyűlési Őrség köztisztviselői és munkavállalói állományának gyógyító-megelőző és foglalkozás-
egészségügyi ellátását végzi,”
2. §
szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet 20. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, a kivizsgálás során megállapított adatok és tények alapján,
a baleset bejelentésének időpontjától számított 30 napon belül kell elkészíteni, a 6. mellékletben foglalt
kitöltési útmutató szerint. A jegyzőkönyvet 4 példányban kell kitölteni, és egy-egy példányát a sérült – halál
esetén a hozzátartozó –, a társadalombiztosítási kifizetőhely, ennek hiányában az egészségbiztosítási pénztári
feladatkörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint az alapellátó orvos részére kell eljuttatni.
A jegyzőkönyv egy példánya az Országgyűlési Őrség parancsnokánál marad, amelyet a minősítésről történő
döntéshozatalt követően a sérült személyi anyagában kell elhelyezni.”
3. §
szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet
a) 21. § (5) bekezdésében a „Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal” szövegrész helyébe a „rehabilitációs
hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal” szöveg,
b) 25. § (4) bekezdés d) pontjában az „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár” szövegrész helyébe
az „a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő” szöveg
lép.
4. §

belügyminiszter

a terrorizmust elhárító szerv szervezeti felépítésével összefüggésben a belügyminiszter irányítása alatt
álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről,
az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről és a szervezeti
teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet módosításáról
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
341. § (1) bekezdés 15. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló
182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket
rendelem el:
1. §
A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének
ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről
és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet 8. melléklete az 1. melléklet szerint
módosul.
2. §

belügyminiszter
A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai teljesítményértékelésének
ajánlott elemeiről, az ajánlott elemek alkalmazásához kapcsolódó eljárási szabályokról, a minősítés rendjéről
és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 26/2013. (VI. 26.) BM rendelet 8. melléklet IV. alcíme a következő
6. ponttal egészül ki:
„6. képzési terület
6.1. a Terrorelhárítási Központ műveleti, személyvédelmi, felderítési szakterületének képzésre kötelezett állománya
képzései, valamint a Terrorelhárítási Központ szakterületeihez tartozó nemzetközi képzések szervezésének
színvonala
6.2. a Terrorelhárítási Központ műveleti, személyvédelmi, felderítési szakterületének képzésre kötelezett állománya
képzései, valamint a Terrorelhárítási Központ szakterületeihez tartozó nemzetközi képzések végrehajtásának
eredményessége
6.3. a Terrorelhárítási Központ szervezeti elemeitől érkező megkeresések végrehajtásának színvonala”

az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben a körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai
részére történő adatközlésről és a körözési eljárás lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes
miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2013. (XI. 28.) BM rendelet módosításáról
A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 30. §
(2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.)
1. § (1) A körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás
lefolytatásának részletes szabályairól, valamint egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 63/2013. (XI. 28.)
BM rendelet 13. § (2) bekezdés a)–c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kiskorú megtalálása esetén a tartózkodási helyet megállapító rendőri szerv gondoskodik:)
„a) az előállított kiskorú törvényes képviselője, ennek hiányában cselekvőképes hozzátartozója vagy a nevelését,
felügyeletét, illetve gondozását ténylegesen ellátó személy értesítéséről,
b) az előállított kiskorú (4) bekezdés szerinti meghallgatásáról, vagy – ha az előállításra nincs szükség – a kiskorú
tényleges tartózkodási helyére vonatkozó nyilatkozatának felvételéről és jelentés készítéséről,
c) az előállított kiskorúnak az értesített személy részére – az előállítás helyén – történő átadásáról,”
(2) A körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás
BM rendelet 13. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha az előállítás helyén a jegyzőkönyv felvétele bármely okból elmarad, az eljáró szerv – indokolt esetben
a tartózkodási helyet megállapító rendőri szerv bevonásával – intézkedik a jegyzőkönyv felvételéről.
(6) A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, gyermekotthonból vagy más gondozási helyről engedély nélkül
eltávozott kiskorú önkéntes visszatérése esetén a gyermekotthontól vagy a más gondozási helytől igazolást
kell beszerezni a kiskorú meglétéről.
(7) A gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló, gyermekotthonból vagy más gondozási helyről engedély
nélkül eltávozott kiskorú esetén a megtalált kiskorú (3) bekezdésben meghatározott meghallgatása során tett
nyilatkozatáról készült esettanulmány beszerzéséről az eljáró rendőri szerv gondoskodik. Ebben az esetben
az esettanulmány beszerzése mellett a kiskorú külön jegyzőkönyvben történő meghallgatása csak akkor szükséges,
ha az eltűnésének vagy megkerülésének körülményei indokolttá teszik.”
2. § (1) A körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás
BM rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha cselekvőképtelen vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott, illetve egészségi állapota, kora vagy
más ok miatt magáról gondoskodni képtelen, törvényes képviselőjét vagy gondnokát is tájékoztatni kell arról, hogy
a felkutatott személy eltűnt személyként körözés hatálya alatt áll.”
(2) A körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás
BM rendelet 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés szerinti esetben az értesített személyt – ha a bejelentést nem ő tette – nyilatkoztatni kell arról,
hogy a felkutatott személy tartózkodási helye közölhető-e a bejelentővel. Ha a bejelentő a kiskorú elhelyezésére
vonatkozó szülői felügyeleti jogában nem korlátozott – az (1) bekezdés alapján tájékoztatott személytől különböző –
törvényes képviselő, úgy a megállapított tartózkodási hely közlése részére nem tagadható meg, kivéve, ha
a megállapított tartózkodási hely közlésének a megtagadását – a hatáskörrel rendelkező hatóság adatai alapján –
bűnügyi vagy gyermekvédelmi érdek indokolja.”
3. §
A körözési nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlésről és a körözési eljárás
BM rendelet
a) 13. § (2) bekezdés e) pontjában a „részére – az” szövegrész helyébe a „részére – előállítása esetén az” szöveg,
valamint
b) 13. § (3) bekezdésében az „A kiskorút” szövegrész helyébe az „Az előállított kiskorút” szöveg
lép.
4. §

belügyminiszter

a büntetés-végrehajtás szervezetével összefüggésben a nemzetgazdasági miniszter feladatkörét érintő
ágazati honvédelmi feladatokról szóló 5/2014. (II. 7.) NGM rendelet módosításáról
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 110. § (3) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás
alapján, az Alaptörvény 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és
hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi
miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. §
A nemzetgazdasági miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló 5/2014. (II. 7.) NGM rendelet
1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. §

belügyminiszter
Hatályát veszti a nemzetgazdasági miniszter feladatkörét érintő ágazati honvédelmi feladatokról szóló 5/2014. (II. 7.)
NGM rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat 22–24. sora.

az orvosi látleletekkel összefüggésben a rendőrségi fogdák rendjéről szóló 56/2014. (XII. 5.) BM rendelet
módosításáról
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány
tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2., 16., 17. és 27. pontjában
meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet
119. § 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró igazságügyi miniszterrel egyetértésben, továbbá a Rendőrségről
szóló 1994. évi XXXIV. törvény 101. § (2) bekezdés g) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró legfőbb ügyész
véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:
1. §
A rendőrségi fogdák rendjéről szóló 56/2014. (XII. 5.) BM rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Ha a fogvatartott a hatóság tagja általi bántalmazását panaszolja, az egészségügyi ellátás folyamatos
működtetésének egyes szervezési kérdéseiről szóló 47/2004. (V. 11.) ESZCSM rendelet 2. melléklete szerinti
adattartalmú orvosi látleletet is kell készíttetni. A fogvatartást végrehajtó szerv az orvosi látlelet és vélemény alapján
a bántalmazásról szóló panaszt jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet a fogvatartásért felelős az orvosi látlelettel együtt
a büntetés-végrehajtás törvényességi felügyeletét ellátó ügyésznek megküld.”
2. §

belügyminiszter

az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú
tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében a befolyásoltság kiszűrése
céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló
25/2015. (VI. 15.) BM rendelet módosításáról
(2) bekezdésében és (1) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében
biztosított véleményezési jogkörében eljáró, az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:
1. §
Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálatképes állapota megállapítása érdekében
a befolyásoltság kiszűrése céljából elvégezhető vizsgálatok köréről és a vizsgálat végrehajtásának szabályairól szóló
25/2015. (VI. 15.) BM rendelet 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A minta levételét az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról,
valamint egészségügyi és pszichológiai ellátásáról szóló 43/2022. (XII. 19.) BM rendelet 2. § 22. pontja szerinti
rendvédelmi alapellátó orvos (a továbbiakban: alapellátó orvos) végzi. Ha az alapellátó orvos igénybevétele
akadályba ütközik, mintavétel érdekében a területileg illetékes egészségügyi szolgáltató ügyeletes orvosát kell
igénybe venni.”
2. §

belügyminiszter

a rendőrség szerveinek szervezeti felépítésével összefüggésben a belügyminiszter irányítása alatt álló
rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges
követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet módosításáról
(1) bekezdés 2. pont a) alpontjában és 21. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és
hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
a következőket rendelem el:
1. §
A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról
és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet
a) 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép,
b) 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép, valamint
c) 11. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
2. §

belügyminiszter

„2. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez
Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szolgálati beosztásai
1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

1.1. Központi szervnél
A B C D E
1. hivatásos pótlék mértéke (%)
vezetői kategória besorolási kategória szolgálati beosztás
2. alapfeladat nem alapfeladat
központi szerv
3. országos rendőrfőkapitány
vezetője
központi szerv
bűnügyi országos
4. vezetőjének
rendőrfőkapitány-helyettes
kiemelt vezető helyettese
rendészeti országos
5.
gazdasági országos
6.
központi szerv
személyügyi országos
7. kiemelt vezető vezetőjének
helyettese
szolgálatvezető (ORFK
8. humánigazgatási, ellenőrzési, 320–520
szakirányító 1
kommunikációs)
középvezető
9. hivatalvezető (ORFK) 320–520
10. szakirányító 2 főosztályvezető 320–520 320–520
11. főosztályvezető 1 főtanácsadó (főkapitányi biztos) 320–520 320–520
12. középvezető főosztályvezető 1 főtanácsadó 320–520 320–520
13. főosztályvezető- főosztályvezető-helyettes 320–520 320–520

14. helyettes 1 irodavezető 320–520
beosztott vezető
főosztályvezető- 320–520
15. osztályvezető 320–520
helyettes 2 650–820*
1.2. Területi szervnél
A B C D E
3. területi szerv rendőrfőkapitány 320–520

kiemelt vezető
4. vezetője igazgató (RRI) 320–520
5. igazgató-helyettes (RRI) 320–520 320–520
bűnügyi rendőrfőkapitány-
6. 320–520
helyettes (VMRFK)
szakirányító 2 rendészeti rendőrfőkapitány-
7. középvezető 320–520
helyettes (VMRFK)
gazdasági rendőrfőkapitány-
8. 320–520
helyettes (VMRFK)
9. főosztályvezető 2 főosztályvezető 320–520
10. szolgálatvezető (VMRFK, RRI,
főosztályvezető- humánigazgatási, ellenőrzési, 320–520 320–520
11.
beosztott vezető helyettes 2 határrendészeti, KHSZ)
12. hivatalvezető 320–520
13. tanácsadó 320–520 320–520
14. osztályvezető 1 osztályvezető 320–520 320–520
1.3. Helyi szervnél
A B C D E
3. kapitányságvezető (kiemelt) 320–520

középvezető főosztályvezető 1 határrendészeti
4. 320–520
kirendeltségvezető (kiemelt)
5. főosztályvezető 2 kapitányságvezető 320–520
határrendészeti
6. 320–520
főosztályvezető- kirendeltségvezető
helyettes 2 kapitányságvezető-helyettes
7. 320–520
(kiemelt)
beosztott vezető
8. osztályvezető 320–520 320–520
9. hivatalvezető (kiemelt) 320–520
osztályvezető 2
őrsparancsnok (osztály
10. 320–520
jogállású)
1.4. Megjegyzés:
1.4.1. 650–820*: Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály
Kiberstratégiai Osztály vezetője esetében a hivatásos pótlék mértéke 650–820%.
2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások
A B C D E
szerv besorolási kategória szolgálati beosztás
3. központi E ügyeletvezető 570

4. kiemelt főreferens 570 520
kiemelt főreferens
5. 820
(kiberbűnözési)
6. osztályvezető-helyettes 570 520
7. alosztályvezető 570 520
8. D kiemelt főnyomozó 570
9. főügyeletes 570
10. csoportvezető 570 520
11. kiemelt főelőadó 570 520
kiemelt főelőadó
12. 820
(kiberbűnözési)
13. kiemelt főellenőr***** 570 520
14. C főnyomozó 570
15. ügyeletes 570
16. nyomozótiszt 570
17. főelőadó 570 520
18. főelőadó (kiberbűnözési) 820
19. területi E ügyeletvezető 520
520
545**
20. alosztályvezető 470
620**
645**
alosztályvezető (közterületi
21. 620
támogató)
520
22. osztályvezető-helyettes 470
620****
titkárságvezető (alosztály
23. 470
jogállású)
24. főorvos 470
520
25. szolgálatirányító tiszt
620****
26. sajtószóvivő 520
27. D főügyeletes 520

28. alosztályvezető-helyettes 520 470
alosztályvezető-helyettes
29. 620
(közterületi támogató)
520,
545**
30. csoportvezető 620** 470
620****
645**
31. kiemelt főellenőr***** 520 470
520
32. kiemelt főelőadó 470
620****
33. kiemelt főmérnök 470
520
34. kiemelt főnyomozó
620****
kiemelt főnyomozó
35. 820
(kiberbűnözési)
36. kiemelt főtechnikus 520 470
37. kiemelt fővizsgáló 520
38. kiképzésvezető 520
39. kiképzésszervező 520
40. lőtérvezető 470
41. pszichológus (bűnügyi) 520
42. szakorvos (bűnügyi) 520
43. C főellenőr***** 520 470
520
44. főelőadó 470
620****
520
45. főnyomozó
620****
46. főnyomozó (kiberbűnözési) 820
47. főrevizor 470
48. főtechnikus 520 470
49. fővizsgáló 520
50. ügyeletes 520
51. B ellenőr ***** 520 470
52. előadó I. 520 470
53. mérnök 470
54. nyomozótiszt 520
55. nyomozótiszt (kiberbűnözési) 820
56. technikustiszt 520 470
57. vizsgálótiszt 520
58. A előadó II. 520 470
59. helyi D alosztályvezető 520 470

hivatalvezető (alosztály
60. 470
jogállású)
őrsparancsnok (alosztály
62. 520
jogállású)
őrsparancsnok-helyettes
63. 520
(osztály jogállású)
64. szolgálatirányító tiszt 520
65. C alosztályvezető-helyettes 520 470
68. kiemelt főnyomozó 520
69. kiemelt főtechnikus 520
71. 520
(alosztály jogállású)
72. B főnyomozó 520
73. főtechnikus 520
76. A nyomozótiszt 520
77. technikustiszt 520
79. előadó I. 520 470
2.1. Megjegyzés:
2.1.1. 545**: A szolgálati kutya kivételével a szolgálati állat kiképzésében részt vevő, azzal folyamatosan
foglalkozó, arról gondoskodó, valamint azzal szolgálati tevékenységet ellátó állomány esetében
a hivatásos pótlék mértéke 545%.
2.1.2. 620%**: A gondozásból adódó többletteher ellentételezése érdekében a szolgálati kutya
kiképzésében részt vevő, azzal folyamatosan foglalkozó, arról gondoskodó, valamint azzal szolgálati
tevékenységet ellátó állomány esetében egy kutya gondozása esetén a hivatásos pótlék mértéke
620%.
2.1.3. 620****: A közterületi támogató feladatok ellátására létrehozott szervezet – MEKTA – közterületi
támogató feladatokat közvetlenül ellátó állománya, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság
Idegenrendészeti Osztály Légitolonc Alosztály szakfeladatot közvetlenül ellátó állománya, valamint
a hivatásos állomány közúti határátkelőhelyen útlevélkezelői vagy a határátkelőhely forgalmának
ellenőrzésével kapcsolatos feladatot ténylegesen ellátó tagja esetében a hivatásos pótlék mértéke
620%.
tevékenységet ellátó állomány esetében két vagy annál több kutya gondozása esetén a hivatásos
pótlék mértéke 645%.
2.1.5. *****: Az ellenőr/főellenőr/kiemelt főellenőr szolgálati beosztások esetében akkor jár
az alapfeladatra vonatkozó magasabb mértékű hivatásos pótlék, ha a szolgálati beosztást bűnügyi,
közbiztonsági vagy mobil ellenőrzési feladatok végrehajtására rendszeresítették.
3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások
A B C D E
3. központi E csoportparancsnok 570 520

4. D referens 570 520
5. C segédelőadó 570 520
területi E 520
6. csoportparancsnok 470
620****
7. őrparancsnok 520
8. szolgálatparancsnok 520
szolgálatparancsnok (közterületi
9. 620
támogató)
10. D helyszínelő 520
11. helyszínelő és balesetvizsgáló 520
12. nyomozó 520
13. nyomozó (kiberbűnözési) 820
14. szakoktató 520
520
545**
15. technikus 470
620**
645**
16. ügyeletes 520
520
17. referens 470
620****
18. raktárvezető 470
19. vizsgáló 520
520
545**
620**
20. kiemelt főhatárrendész
645**
720*
745*
520
545**
21. járőrparancsnok 620**
620****
645**
22. C fogdafelügyelő 520

520
545**
620**
23. főhatárrendész
645**
720*
745*
24. futár 470
520
545**
25. járőrvezető
620**
645**
járőrvezető (közterületi
26. 620
támogató)
620**
27. kutyavezető 620****
645**
28. szolgálatparancsnok-helyettes 520
29. segédelőadó 520 470
30. kiképző 520
31. bűnügyi referens 520
32. bűnügyi referens (kiberbűnözési) 820
33. B fogdaőr 520
B 520
545**
620**
34. határrendész
645**
720*
745*
520
545**
35. járőr
620**
645**
36. járőr (közterületi támogató) 620
37. gépjárművezető 520 470
38. kísérőőr 520
39. bűnügyi segédelőadó 520
bűnügyi segédelőadó
40. 820
(kiberbűnözési)
A 495*
41. objektumőr
520
42. járőrtárs 495*
43. helyi E őrparancsnok 520

520
44. szolgálatparancsnok
620****
520
45. szolgálatirányító parancsnok
620****
520
545**
46. csoportparancsnok
620**
645**
520
545**
49. körzeti megbízott
620**
645**
50. nyomozó 520
520
51. határrendészeti szakértő
620****
52. szolgálatparancsnok- helyettes 520
520
545**
53. technikus
620**
645**
54. vizsgáló 520
55. referens 520 470
56. C segédtechnikus 520
57. ügyeletes 520
58. kiképző 520
520
545**
620**
59. kiemelt főhatárrendész 620****
645**
720*
745*
520
545**
60. járőrparancsnok
620**
645**
62. C hajóvezető 520
63. B fogdafelügyelő 520

520
545**
620**
64. főhatárrendész 620****
645**
720*
745*
65. hajóvizsgáló 520
520
545**
66. járőrvezető
620**
645**
620**
67. kutyavezető
645**
70. A fogdaőr 520
520
545**
620**
71. határrendész 620****
645**
720*
745*
520
72. járőr 620**
645**
74. motorcsónak-vezető 520
495*
75. objektumőr
520
77. bűnügyi fogalmazó 520
3.1. Megjegyzés:
3.1.1. 495*: Az önálló intézkedésre nem jogosult rész-szakképesítéssel rendelkező állomány esetében
3.1.2. 545**: A szolgálati kutya kivételével a szolgálati állat kiképzésében részt vevő, azzal folyamatosan
foglalkozó, arról gondoskodó, valamint azzal szolgálati tevékenységet ellátó állomány esetében
620%.
3.1.4. 620****: A közterületi támogató feladatok ellátására létrehozott szervezet – MEKTA – közterületi
támogató feladatokat közvetlenül ellátó állománya, a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság
Idegenrendészeti Osztály Légitolonc Alosztály szakfeladatot közvetlenül ellátó állománya, valamint
a hivatásos állomány közúti határátkelőhelyen útlevélkezelői vagy a határátkelőhely forgalmának
ellenőrzésével kapcsolatos feladatot ténylegesen ellátó tagja esetében a hivatásos pótlék mértéke
620%.
3.1.6. 720*: A gondozásból adódó többletteher ellentételezése érdekében a hivatásos állomány közúti
határátkelőhelyen útlevélkezelői vagy a határátkelőhely forgalmának ellenőrzésével kapcsolatos
feladatot ténylegesen ellátó tagja esetében, ha a szolgálati kutya kiképzésében részt vesz, azzal
folyamatosan foglalkozik, arról gondoskodik, valamint azzal szolgálati tevékenységet ellát, egy kutya
gondozása esetén a hivatásos pótlék mértéke 720%.
3.1.7. 745*: A gondozásból adódó többletteher ellentételezése érdekében a hivatásos állomány közúti
határátkelőhelyen útlevélkezelői vagy a határátkelőhely forgalmának ellenőrzésével kapcsolatos
feladatot ténylegesen ellátó tagja esetében, ha a szolgálati kutya kiképzésében részt vesz, azzal
folyamatosan foglalkozik, arról gondoskodik, valamint azzal szolgálati tevékenységet ellát, két vagy
annál több kutya gondozása esetén a hivatásos pótlék mértéke 745%.
3.1.8. *****: Az ellenőr/főellenőr/kiemelt főellenőr szolgálati beosztások esetében akkor jár
az alapfeladatra vonatkozó magasabb mértékű hivatásos pótlék, ha a szolgálati beosztást bűnügyi,
közbiztonsági vagy mobil ellenőrzési feladatok végrehajtására rendszeresítették.
4. Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (területi szerv besorolású)

4.1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások
A B C D E
területi szerv
3. kiemelt vezető igazgató 320–520
vezetője
4. szakirányító 2 igazgató-helyettes 320–520
középvezető
5. főosztályvezető 2 főosztályvezető 320–520
6. beosztott vezető osztályvezető 1 osztályvezető 320–520
4.2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások
A B C D
besorolási kategória szolgálati beosztás
3. alosztályvezető 570 520

E
D
C
8. főnyomozó 570
4.3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások
A B C D
3. D nyomozó 570
4. C segédelőadó 520 520
5. Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ (területi szerv besorolású)

A B C D E
területi szerv
3. kiemelt vezető igazgató 320–520
vezetője
4. középvezető szakirányító 1 igazgatóhelyettes 320–520
5. középvezető szakirányító 2 intézményvezető-helyettes 320–520
6. középvezető főosztályvezető 1 tagozatparancsnok 320–520
7. középvezető főosztályvezető 1 főosztályvezető 320–520
főosztályvezető-
8. beosztott vezető főosztályvezető-helyettes 320–520
helyettes 1
9. beosztott vezető osztályvezető 1 osztályvezető 320–520
A B C D
3. E osztályvezető-helyettes 520
4. E alosztályvezető 520
5. E szakcsoportvezető 520
6. E kiemelt főreferens 520
7. E mesteroktató 520
8. E főorvos 520
9. D kiemelt főelőadó 520
10. D kiképzésvezető 520
11. D kiképzésszervező 520
12. D lőtérvezető 520
13. D kiemelt oktató 520
14. D csoportvezető 520
15. D orvos 520
16. C főelőadó 520
17. C oktatótiszt 520
A B C D
3. E mesterkiképző 520
4. E ügyeletes 520
5. D referens 520
6. D szakoktató 520
7. D felcser 520
8. C segédelőadó 520
6. Készenléti Rendőrség szolgálati beosztásai (területi szerv besorolású)

A B C D E
műveleti országos
központi szerv
3. kiemelt vezető vezetőjének
(Készenléti Rendőrség
helyettese
parancsnoka)
területi szerv
4. kiemelt vezető igazgató (NNI) 420–620
vezetője
5. szakirányító 1 igazgató 420–620 370–570
6. szakirányító 1 ezredparancsnok 420–620
7. középvezető szakirányító 2 igazgató-helyettes (NNI) 420–620
igazgató-helyettes (MÜIG, KIG,
8. főosztályvezető 1 420–620 370–570
RBI)
9. főosztályvezető 1 szolgálatvezető (TŰSZ) 720–920
szolgálatvezető
10. középvezető főosztályvezető 2 (humánigazgatási, ellenőrzési, 420–620 370–570
ÁFSZ, LRSZ)
11. főosztályvezető 420–620 370–570
12. főosztályvezető (TŰSZ) 720–920
főosztályvezető 2 főosztályvezető (Személy- és
13. középvezető Objektumvédelmi Igazgatóság 720–920
Személybiztosítási Főosztály)
15. középvezető főosztályvezető 2 főosztályvezető (NNI KEF) 620–820
főosztályvezető-
16. szolgálatvezető (ÜVSZ) 420–620
helyettes 1
főosztályvezető-
17. főosztályvezető-helyettes 420–620 370–570
helyettes 2
18. tanácsadó 420–620 370–570
19. osztályvezető 1 osztályvezető 420–620 370–570
20. osztályvezető (TŰSZ) 720–920
beosztott vezető
osztályvezető (Személy- és
Objektumvédelmi Igazgatóság
21. osztályvezető 1 Személybiztosítási Főosztály 720–920
Kiemelt Személybiztosítási
Osztály)
420–620*
22. szolgálatvezető-helyettes (LRSZ)
870–1070
23. beosztott vezető osztályvezető 1 osztályvezető (NNI KEF) 620–820
6.1.1. 620*: A Légirendészeti Szolgálat nem fedélzeti szolgálattevő szolgálatvezető-helyettes szolgálati

beosztásban a hivatásos pótlék mértéke 620%.
6.2. Tiszti szolgálati beosztások
A B C D
570**
595*
720**
870***
570**
595*
620
E 645***
4. alosztályvezető 520
720**
745**
870***
1020******
5. századparancsnok 620
6. karmester 520
7. főorvos 520
8. ügyeletvezető 620
osztályvezető-helyettes
9. E 820
(NNI KEF)
10. E alosztályvezető (NNI KEF) 820
11. helikoptervezető 1070
620
12. alosztályvezető-helyettes 520
1020******
620
645***
13. csoportvezető 720** 520
745**
1020******
570**
595*
620
645***
14. D kiemelt főelőadó 720** 520
745**
820*****
870***
1020******
15. kiemelt főellenőr******* 620 520
595*
620
645***
16. kiemelt főnyomozó 720**
820*****
870***
1020******

18. karmester-helyettes 520
19. kiemelt főmérnök 620 520
(D)
20. kiképzésvezető 620 520
620
21. kiemelt biztonsági főtiszt
1020******
620
22. főelőadó 520
1020******
23. főrevizor 520
C
25. biztonsági főtiszt 620
26. főmérnök 620 520
595*
620
645***
27. C főnyomozó 720**
820*****
870***
1020******
28. mérnök 620 520
B
29. előadó I. 620 520
31. (B) biztonsági tiszt 620
32. szólamvezető 520
620
33. B nyomozótiszt 645***
820*****
34. A előadó II. 620 520
6.3. Tiszthelyettesi szolgálati beosztások
A B C D
E 570**
620
3. szolgálatparancsnok 645*** 520
720**
745**
620
645***
4. csoportparancsnok 720** 520
745**
1020******
620
5. szolgálatirányító
1020******
6. szakaszparancsnok 620
D biztonsági 620
8.
gépkocsivezető 1020******
fedélzeti szolgálattevő
9. 720****
(helikopter hajózó)
620
10. referens 720** 520
870***
570**
11. raktárvezető 520
620
12. PSZH parancsnok 620
570**
595*
620
13. technikus 520
720**
870***
1020******
595*
620
645***
14. nyomozó
720**
870***
1020******
15. tűzszerész 1020
620
16. személybiztosító
1020******
620
17. helyszínbiztosító
1020******
620
18. lakásbiztosító
1020******
19. zenész 520
vízágyúgépkocsi-
20. 620
parancsnok
620
645***
21. járőrparancsnok
720**
745**
22. szakoktató 620 520
C 620
645***
23. járőrvezető
720**
745**
24. kiemelt kísérőőr 620
720**
25. kutyavezető
745**
570**
26. kiemelt objektumőr
620
620
27. segédelőadó 520
645***
28. futár 520
29. kiképző 620 520
30. fogdafelügyelő 620
B 620
645***
31. járőr
720**
745**
32. PSZH kezelő 620
33. vízágyú gépkocsi-kezelő 620
570**
36. objektumőr
620
37. A járőrtárs 520*
6.4. Megjegyzés:
6.4.2. 570**: A Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Objektumvédelmi Főosztály alapfeladatokat
ellátó állománya esetében a hivatásos pótlék mértéke 570%.
6.4.3. 595*: A titkos információgyűjtésre feljogosított bűnüldöző szervek részére háttértámogató és ellátó
alapfeladatot végző állomány esetében a hivatásos pótlék mértéke 595%.
6.4.4. 645***: A Rendészeti Igazgatóság támogató alegységeinél támogató szolgálati feladatot teljesítő
állomány, a Nemzeti Nyomozó Iroda Műveleti Szolgálat Műveleti Főosztály állománya, a Lovas
és Kutyás Szolgálati Osztály állományában, a szolgálati állat kiképzésében részt vevő, azzal
folyamatosan foglalkozó, arról gondoskodó, valamint azzal szolgálati tevékenységet ellátó állomány,
a Különleges Szolgálatok Igazgatósága Bevetési Főosztály III. Bevetést Támogató Osztály beosztotti
állománya esetében a hivatásos pótlék mértéke 645%.
6.4.5. 720**: A tényleges műveleti támogató feladatot közvetlenül ellátó állomány esetében, valamint
a gondozásból adódó többletteher ellentételezése érdekében a Lovas és Kutyás Szolgálati
Osztály állományában, a szolgálati kutya kiképzésében részt vevő, azzal folyamatosan foglalkozó,
arról gondoskodó, valamint azzal szolgálati tevékenységet ellátó állomány esetében egy kutya
gondozása esetén a hivatásos pótlék mértéke 720%.
6.4.6. 720****: A Különleges Szolgálatok Igazgatósága Légirendészeti Szolgálat fedélzeti szolgálattevő
(helikopter hajózó) beosztások esetében a hivatásos pótlék mértéke 720%.
6.4.7. 745**: A gondozásból adódó többletteher ellentételezése érdekében a Lovas és Kutyás Szolgálati
Osztály állományában, a szolgálati kutya kiképzésében részt vevő, azzal folyamatosan foglalkozó,
arról gondoskodó, valamint azzal szolgálati tevékenységet ellátó állomány esetében két vagy több
kutya gondozása esetén a hivatásos pótlék mértéke 745%.
6.4.8. 820*****: A Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Szolgálat Kiberbűnözés Elleni Főosztály esetében
6.4.9. 870***: A speciális műveleti feladatot ténylegesen ellátó állomány esetében a hivatásos pótlék
mértéke 870%.
6.4.10. 1020******: A KR Személy- és Objektumvédelmi Igazgatóság Személybiztosítási Főosztály Kiemelt
Személybiztosítási Osztályának (a volt köztársasági elnök utóbiztosítását ellátó) állománya és
a Tűzszerész Szolgálat beosztotti állománya esetében, valamint a kilétét, rendőri jelleget tartósan
leplező, speciális műveleti feladatot ténylegesen ellátó állomány esetében a hivatásos pótlék
mértéke 1020%.
6.4.11. *******: A kiemelt főellenőr szolgálati beosztások esetében akkor jár az alapfeladatra vonatkozó
magasabb mértékű hivatásos pótlék, ha a szolgálati beosztást bűnügyi, közbiztonsági vagy mobil
ellenőrzési feladatok végrehajtására rendszeresítették.
7. Budapesti Rendőr-főkapitányság
7.1.1. Területi szervnél
A B C D E
területi szerv
3. kiemelt vezető rendőrfőkapitány 320–520
vezetője
bűnügyi rendőrfőkapitány-
4. 320–520
helyettes (BRFK)
rendészeti rendőrfőkapitány-
5. szakirányító 1 320–520
helyettes (BRFK)
gazdasági rendőrfőkapitány-
6. középvezető 320–520
helyettes (BRFK)
7. főosztályvezető 320–520 320–520
szolgálatvezető
8. főosztályvezető 2 320–520
(humánigazgatási, ellenőrzési)
főosztályvezető-
10. főosztályvezető-helyettes 320–520 320–520
helyettes 2
11. beosztott vezető tanácsadó 320–520 320–520
320–520
12. osztályvezető 1 osztályvezető 320–520
650–820*
7.1.2. Helyi szervnél
A B C D E
3. főosztályvezető 1 kapitányságvezető (kiemelt) 320–520

középvezető
4. főosztályvezető 2 kapitányságvezető 320–520
főosztályvezető- kapitányságvezető-helyettes
5. 320–520
helyettes 2 (kiemelt)
6. osztályvezető 320–520 320–520
beosztott vezető
7. hivatalvezető (kiemelt) 320–520
osztályvezető 2
őrsparancsnok (osztály
8. 320–520
jogállású)
A B C D E
3. területi E ügyeletvezető 545

545
4. alosztályvezető 620*** 495
820*
545
5. osztályvezető-helyettes 495
620***
6. főorvos 495
8. D főügyeletes 545
9. alosztályvezető-helyettes 545 495
11. kiemelt főellenőr**** 545 495
545
13. kiemelt főnyomozó 620***
820*
16. lőtérvezető 495
17. C főellenőr**** 545 495
545
19. főnyomozó 620***
820*
20. főrevizor 495
23. ügyeletes 545
24. B ellenőr**** 545 495
25. előadó I. 545 495
545
26. nyomozótiszt 620***
820*
29. A előadó II. 545 495
30. helyi D alosztályvezető 545 495
hivatalvezető (alosztály
31. 495
jogállású)
őrsparancsnok (alosztály
32. 545
jogállású)
33. 545
(osztály jogállású)
35. C alosztályvezető-helyettes 545 495
41. 545
(alosztály jogállású)
42. B főnyomozó 545
43. főtechnikus 545
46. A nyomozótiszt 545

47. technikustiszt 545
49. előadó I. 545 495
7.3. Tiszthelyettesi szolgálati beosztások
A B C D E
3. területi E csoportparancsnok 545

5. szolgálatparancsnok 545
545
8. nyomozó 620***
820*
9. szakoktató 520
10. technikus 545 495
11. ügyeletes 545
13. vizsgáló 545
545
670**
15. C fogdafelügyelő 545
545
16. járőrvezető 645**
670**
645**
17. kutyavezető
670**
545
18. segédelőadó 495
620***
545
19. bűnügyi referens
820*
20. B fogdaőr 545
545
21. járőr 645**
670**
545
24. bűnügyi segédelőadó 620***
820*
A 520*
25. objektumőr
545
26. járőrtárs 520
27. helyi E őrparancsnok 545

28. szolgálatirányító parancsnok 545
29. csoportparancsnok 545
545
32. körzeti megbízott 645**
670**
33. nyomozó 545
34. technikus 545 495
35. vizsgáló 545
37. C segédtechnikus 545 495
38. ügyeletes 545
545
670**
41. C hajóvezető 545
42. B fogdafelügyelő 545
43. hajóvizsgáló 545
545
44. járőrvezető 645**
670**
645**
45. kutyavezető
670**
48. A fogdaőr 545
545
49. járőr 645**
670**
51. motorcsónak-vezető 545
520*
52. objektumőr
545
54. bűnügyi fogalmazó 545
7.4. Megjegyzés:
7.4.2. 620***: A Bűnügyi Szervek Kiemelt Ügyek Főosztálya Bűnügyi Bevetési Osztály bevetési feladatokat
közvetlenül ellátó állománya esetében a hivatásos pótlék mértéke 620%.
7.4.3. 645**: A gondozásból adódó többletteher ellentételezése érdekében a szolgálati kutya
645%.
7.4.4. 670**: A gondozásból adódó többletteher ellentételezése érdekében a szolgálati kutya

7.4.5. ****: Az ellenőr/főellenőr/kiemelt főellenőr szolgálati beosztások esetében akkor jár az alapfeladatra
vonatkozó magasabb mértékű hivatásos pótlék, ha a szolgálati beosztást bűnügyi, közbiztonsági
vagy mobil ellenőrzési feladatok végrehajtására rendszeresítették.
7.4.6. 650–820*: A Bűnügyi Szervek Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiberbűnözés Elleni Osztály
vezetője esetében a hivatásos pótlék mértéke 650–820%.
7.4.7. 820*: A Bűnügyi Szervek Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiberbűnözés Elleni Osztály állománya
esetében a hivatásos pótlék mértéke 820%.
8. A Nemzetközi Oktatási Központ szolgálati beosztásai (területi szerv besorolású)

A B C D E
területi szerv
3. kiemelt igazgató 320–520
vezetője
4. középvezető szakirányító 2 igazgató-helyettes 320–520
5. középvezető főosztályvezető 2 osztályvezető (NEO) 320–520
főosztályvezető- osztályvezető
6. beosztott vezető 320–520
helyettes 1 (ILEA, KERA, CEPOL, ICOFI, TKO)
A B C D
3. E osztályvezető-helyettes 520 520

4. E alosztályvezető 520 520
5. D kiemelt főelőadó 520 520
6. C főelőadó 520 520
A B C D
3. D referens 520 520

4. C segédelőadó 520
5. B gépjárművezető 520
9. Rövidítések és megjegyzések
9.1. E melléklet alkalmazásában
9.1.1. ÁFSZ: Készenléti Rendőrség Állami Futárszolgálat,
9.1.2. BRFK: Budapesti Rendőr-főkapitányság,
9.1.3. CEPOL: Nemzeti Oktatási Központ Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (European Union
Agency for Law Enforcement Training),
9.1.4. ICOFI: Nemzetközi Oktatási Központ Nemzetközi Pénzügyi Nyomozói Akadémia (International
College of Financial Investigation),
9.1.5. ILEA: Nemzetközi Oktatási Központ Nemzetközi Rendészeti Akadémia (International Law
Enforcement Academy),
9.1.6. KERA: Nemzetközi Oktatási Központ Közép-európai Rendőr Akadémia,
9.1.7. KHSZ: Közigazgatási Hatósági Szolgálat,
9.1.8. KIG: Készenléti Rendőrség Költségvetési Igazgatóság,
9.1.9. KR: Készenléti Rendőrség,
9.1.10. LRSZ: Készenléti Rendőrség Légirendészeti Szolgálat,
9.1.11. MÜIG: Készenléti Rendőrség Műszaki és Üzemeltetési Igazgatóság,
9.1.12. VMRFK: Vármegyei Rendőr-főkapitányság,
9.1.13. NEO: Nemzetközi Oktatási Központ Nemzetközi Ellátó Osztály,
9.1.14. NNI: Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda,
9.1.15. NNI KEF: Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztály,
9.1.16. ORFK: Országos Rendőr-főkapitányság,
9.1.17. RBI: Készenléti Rendőrség Regionális Bevetési Igazgatóság,
9.1.18. RRI: Repülőtéri Rendőr Igazgatóság,
9.1.19. TKO: Nemzetközi Oktatási Központ Továbbképzési és Koordinációs Osztály,
9.1.20. TŰSZ: Készenléti Rendőrség Tűzszerész Szolgálat,
9.1.21. ÜVSZ: Készenléti Rendőrség Ügyeleti Védelmi Szolgálat.
9.2. Megjegyzés:
9.2.1. központi szerv: Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK),
9.2.2. területi szervek: (vármegyei illetékességű középirányító és azonos jogállású): BRFK, VMRFK-k, KR,
RRI, Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ,
Nemzetközi Oktatási Központ,
9.2.3. helyi szervek: rendőrkapitányságok, határrendészeti kirendeltségek,
9.2.4. kiemelt rendőrkapitányságok: a BRFK II., III., IV., V., VII., VIII., IX., X., XI., XIII., XIV. kerületi
Rendőrkapitányság és a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság, a vármegyeszékhelyi
rendőrkapitányságok, a Gödöllői, a Soproni, a Nagykanizsai, a Dunaújvárosi, az Érdi,
a Hódmezővásárhelyi Rendőrkapitányság,
9.2.5. kiemelt határrendészeti kirendeltségek: a Szegedi, a Kiszombori, a Nagylaki, a Kelebiai,
a Hercegszántói, a Bácsbokodi, a Bácsalmási, a Záhonyi Határrendészeti Kirendeltség.”

„3. melléklet a 30/2015. (VI. 16.) BM rendelethez
A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv szolgálati beosztásai
1. Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások
A B C D E
központi
3. kiemelt vezető szerv vezetője főigazgató
(tábornok)
központi szerv
vezetőjének
4. kiemelt vezető főigazgató-helyettes
helyettese
(tábornok)
területi szerv
5. kiemelt vezető igazgató 520–720 520–720
vezetője*
6. középvezető szakirányító 1 igazgatóhelyettes hivatalvezető 520–720 520–720
520–720
7. középvezető szakirányító 2 főosztályvezető 520–720
720–800**
8. középvezető főosztályvezető 1 főtanácsadó 520–720 520–720
önálló osztályvezető (főigazgató
9. középvezető főosztályvezető 1 520–720 520–720
közvetlen irányítása alatt)
főosztályvezető-
10. beosztott vezető főosztályvezető-helyettes 570–870
helyettes 1
főosztályvezető- főosztályvezetőt helyettesítő 570–870 570–770
11. beosztott vezető
helyettes 1 osztályvezető 870–950***
főosztályvezető- 570–870 570–770
12. beosztott vezető osztályvezető
helyettes 2 870–950***
13. beosztott vezető osztályvezető 1 tanácsadó 720–920 620–820
14. beosztott vezető osztályvezető 2 720–920 570–770
(kiemelt)
kirendeltségvezető
15. beosztott vezető osztályvezető 2 (osztályvezető-helyettes 720–920
kiemelt)
16. beosztott vezető osztályvezető 2 kirendeltségvezető (kiemelt) 720–920
1.1. Megjegyzés:
1.1.1. *: A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv központi szervi jogállású,
de igazgatója a vezetői beosztás szempontjából a területi szerv vezetőjével esik egy kategóriába.
1.1.2. 720–800**: A Nemzeti Védelmi Szolgálat Központi Védelmi Igazgatóság Kiberfelderítési Főosztály
vezetője esetében a hivatásos pótlék mértéke 720–800%.
1.1.3. 870–950***: A Nemzeti Védelmi Szolgálat Központi Védelmi Igazgatóság Kiberfelderítési Főosztály
Kibertechnológiai Osztály vezetője, valamint a Kiberfelderítő Osztály vezetője esetében a hivatásos
pótlék mértéke 870–950%.
2. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások
A B C D
3. D osztályvezető-helyettes 970 820

4. D 1050
(kiberfelderítési)
kirendeltségvezető
5. D 970
(osztályvezető-helyettes)
6. D alosztályvezető 920 770
7. D kirendeltségvezető 920
8. D kiemelt főreferens 870 720
kiemelt főreferens
9. D 950
10. C kiemelt főelőadó 870 720
kiemelt főelőadó
11. C 950
3. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások
A B C D
3. D szakreferens 870 720

szakreferens
4. D 950
”
A belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról
és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendelet 11. melléklet „I. A folyamatos
ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztások, a készenléti jellegű szolgálati beosztások, valamint
az őrszolgálati beosztások a rendőrségnél” alcím 2. pont f ) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Készenléti jellegű szolgálati beosztások)
„f ) a KR SZOVIG kiemelt biztonsági főtiszt, biztonsági főtiszt, biztonsági tiszt, szolgálatparancsnok, őrparancsnok,
kiemelt objektumőr, objektumőr, kiemelt főelőadó, lakásbiztosító, helyszínbiztosító, személybiztosító, biztonsági
gépkocsivezető, referens, tűzszerész, technikus és fogdafelügyelő, valamint a Karmelita Őrségi Osztály
alosztályvezető és őrparancsnok szolgálati beosztásai,”

a hatósági műszaki vizsgáztatás rendjével összefüggésben a belügyminiszter irányítása alá tartozó
rendvédelmi szervek által üzemben tartott szolgálati járművekre, azok forgalomba helyezésére, időszakos
vizsgálatára vonatkozó különös szabályokról szóló 58/2015. (X. 27.) BM rendelet módosításáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés m) pont mb) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2., 7. és 16. pontjában
95. § 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró építési és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a következőket
rendelem el:
1. §
A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek által üzemben tartott szolgálati járművekre, azok
forgalomba helyezésére, időszakos vizsgálatára vonatkozó különös szabályokról szóló 58/2015. (X. 27.) BM rendelet
a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § (1) Az Ideiglenes Biztonsági Határzár biztonsági létesítményeinek részét képező manőverút (a továbbiakban:
manőverút) használata során a szolgálati gépjármű akkor is igénybe vehető, ha nem rendelkezik érvényes hatósági
műszaki vizsgával, azonban a (2) bekezdésben meghatározottak szerint igazolható, hogy a szolgálati gépjármű
használata közlekedési szempontból biztonságos.
(2) A közlekedési szempontból biztonságos használhatóságról szóló igazolás kiállítására műszaki vizsgabiztos
jogosult, azzal, hogy az igazolás kizárólag a manőverúton történő közlekedésre jogosít.”
2. §

belügyminiszter

az egyes ruházati termékek megnevezésével összefüggésben a belügyminiszter irányítása alá tartozó
szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról,
valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz- és
világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet módosításáról
341. § (1) bekezdés 3. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló
182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket
rendelem el:
1. §
A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és
öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz-
és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. §

belügyminiszter
A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és
öltözködési szabályzatáról, valamint a különleges foglalkoztatási állomány ruházati, fegyverzeti, kényszerítőeszköz-
és világítástechnikai felszereléséről szóló 14/2016. (V. 10.) BM rendelet 2. melléklet 5. pontjában foglalt táblázat
19. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
(A B
1 termék megnevezése viselési határidő)
19 Teniszing, fehér –

az érdemtelenség jogintézményével és más tárgykörökkel összefüggésben a rendvédelmi igazgatási
alkalmazottak rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyával összefüggő egyes szabályokról szóló
4/2019. (III. 11.) BM rendelet módosításáról
A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. §
(1) bekezdés h) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.)
Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2., 7. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyával összefüggő egyes
szabályokról szóló 4/2019. (III. 11.) BM rendelet 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a kinevezés napjától, illetve a próbaidő leteltétől számítva a tárgyév leteltéig kevesebb, mint hat hónap van
hátra (a továbbiakban: várakozási időszak), a továbbképzési kötelezettség a tárgyévet követő évtől indul. Abban
az esetben, ha a foglalkoztatott nyilatkozatban vállalja a továbbképzés várakozási időszakban történő teljesítését,
képzési kötelezettség a tárgyévre nézve is előírható részére.”
2. §
A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyával összefüggő egyes
szabályokról szóló 4/2019. (III. 11.) BM rendelet a következő 6/D. alcímmel egészül ki:
„6/D. Az érdemtelenség megállapítása
33/L. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a rendelkezésre álló adatok alapján mérlegeli, hogy a rendvédelmi
alkalmazott munkahelyén kívül tanúsított magatartása alkalmas-e a Hszt. 288/F. § (7) bekezdésében meghatározott
érdemtelenségi ok megállapítására.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója felelős a tényállás megállapítása és az érdemtelenséget vagy az annak hiányát
megalapozó körülmények tisztázásához szükséges bizonyítékok beszerzéséért.
(3) A beszerzett bizonyítékokat tényfeltáró vizsgálat keretében kell értékelni, amelyet
a) a munkáltatói intézkedést előkészítő szervezeti egység (a továbbiakban: humánigazgatási szolgálat) vezetője,
vagy
b) a humánigazgatási szolgálat vezetője által megbízott hivatásos állományú személy vagy rendvédelmi igazgatási
alkalmazott
[az a) és a b) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: vizsgáló] folytat le.
(4) A vizsgálat határideje tizenöt nap, amelyet a munkáltatói jogkör gyakorlójának a vizsgálatot megalapozó
adatokról való tudomásszerzésétől kell számítani.
(5) A humánigazgatási szolgálat vezetője a vizsgálat tényéről és a Hszt. 288/F. § (8) bekezdése szerinti határidőről
a rendvédelmi alkalmazottat a vizsgálat elrendelésekor haladéktalanul, írásban tájékoztatja.
(6) A vizsgáló jelentést készít, amelyben összefoglalja a keletkezett iratokat, megállapításait, a kifogásolt magatartás
elkövetését, valamint a Hszt. 288/F. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállását vagy kizárását
bizonyító tényeket, következtetéseket, és ezek alapján javaslatot tesz a döntésre. A vizsgáló a jelentés elkészítéséhez
meghallgatja a rendvédelmi alkalmazottat, amiről jegyzőkönyvet készít.
(7) A Hszt. 288/F. § (9) bekezdése szerinti személyzeti meghallgatást a jelentés elkészülését követő öt napon belül
kell kitűzni. A személyzeti meghallgatáson a rendvédelmi alkalmazott és annak képviseletében a rendvédelmi
alkalmazott jogi képviselője vagy az érdek-képviseleti szerv képviselője, a munkáltatói jogkör gyakorlója
vagy az általa megbízott személy, valamint a humánigazgatási szolgálat megbízottja és a vizsgáló vesz részt.
A személyzeti meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(8) Az érdemtelenség megállapításáról szóló munkáltatói intézkedést a munkáltatói jogkör gyakorlója a személyes
meghallgatást követően haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül hozza meg, figyelemmel
a Hszt. 288/F. § (8) bekezdése szerinti határidőre. A munkáltatói jogkör gyakorlója az érdemtelenséget meg nem
állapító döntéséről a rendvédelmi alkalmazottat öt munkanapon belül, írásban tájékoztatja.”
3. §

belügyminiszter

az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi
feladatokat ellátó szervek rendvédelmi tisztjelöltjeiről és a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyról
szóló 5/2022. (III. 31.) BM rendelet módosításáról
341. § (1) bekezdés 27. pont c) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló
182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 7. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket
rendelem el:
1. §
A belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek rendvédelmi tisztjelöltjeiről és
a rendvédelmi tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 5/2022. (III. 31.) BM rendelet 39. § (1) bekezdése helyébe
„(1) Az országos parancsnok a megtérítési kötelezettség teljesítésére részletfizetést engedélyezhet, amennyiben
a rendvédelmi tisztjelölti jogviszony a Hszt. 285. § (6) bekezdése szerinti „Tisztjelölt” vizsga letételét követően szűnik
meg, ide nem értve a Hszt. 285/B. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetet.”
2. §

belügyminiszter

az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány
alkalmasságvizsgálatáról, valamint egészségügyi és pszichológiai ellátásáról szóló
43/2022. (XII. 19.) BM rendelet módosításáról
(2) bekezdésében és (1) bekezdés 13. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és
– a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény
341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró, az Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével –
1. §
Az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról, valamint egészségügyi és
pszichológiai ellátásáról szóló 43/2022. (XII. 19.) BM rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § Nem kerül sor alkalmasságvizsgálatra a hivatásos állomány azon tagja esetében, aki a Hszt. 77. § (1) bekezdés
b) és f )–j) pontja szerinti rendelkezési állományban van, de nem tölt be szolgálati beosztást, esetükben
alkalmasságvizsgálatot a rendelkezési állomány megszűnését megelőzően olyan időben kell kezdeményezni és
a 63. §-ban foglaltak szerint elvégezni, hogy annak eredménye legkésőbb a rendelkezési állomány megszűnése
napján ismert legyen.”
2. §

belügyminiszter

a kiemelt határvadász szolgálati pótlék jogintézményével és más tárgykörökkel összefüggésben
a szerződéses határvadász jogviszonyával, képzésével és vizsgáztatásának rendjével összefüggő egyes
szabályokról szóló 47/2022. (XII. 27.) BM rendelet módosításáról
342/E. § 14. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.)
1. § (1) A szerződéses határvadász jogviszonyával, képzésével és vizsgáztatásának rendjével összefüggő egyes szabályokról
szóló 47/2022. (XII. 27.) BM rendelet 65. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kiemelt határvadász szolgálati pótlék mértéke teljesített óránként 1140 Ft.”
(2) A szerződéses határvadász jogviszonyával, képzésével és vizsgáztatásának rendjével összefüggő egyes szabályokról
szóló 47/2022. (XII. 27.) BM rendelet 65. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a határvadász kiemelt határvadász szolgálati pótlékban részesül, határvadász szolgálati pótlékra
nem jogosult.”
2. §
A szerződéses határvadász jogviszonyával, képzésével és vizsgáztatásának rendjével összefüggő egyes szabályokról
szóló 47/2022. (XII. 27.) BM rendelet 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az R1. 71. § (1) és (2) bekezdésétől eltérően a határvadász vezényléses vagy tömbösített szolgálati
időrendszerben teljesít szolgálatot.”
3. §
Hatályát veszti a szerződéses határvadász jogviszonyával, képzésével és vizsgáztatásának rendjével összefüggő
egyes szabályokról szóló 47/2022. (XII. 27.) BM rendelet 85. § (2) bekezdése.
4. §

belügyminiszter

a rendőrség szerveinek szervezeti felépítésével összefüggésben a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési
Központ Bűnügyi Ellátó Igazgatóság és a Tanúvédelmi Szolgálat Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó
Iroda szervezetébe történő integrációjáról szóló 5/2023. (II. 15.) BM rendelet módosításáról
1. §
Nem lép hatályba a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ Bűnügyi Ellátó Igazgatóság és a Tanúvédelmi
Szolgálat Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda szervezetébe történő integrációjáról szóló 5/2023. (II. 15.)
BM rendelet 3. §-a és 2. melléklete.
2. §

belügyminiszter

a rendőrség szerveinek szervezeti felépítésével összefüggésben a belügyminiszter irányítása alatt álló
rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges
követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendeletnek az online térben elkövetett bűncselekmények
felderítésére specializálódott egység felállítása érdekében szükséges módosításáról szóló
38/2023. (IX. 14.) BM rendelet módosításáról
1. §
Nem lép hatályba a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos
szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/2015. (VI. 16.) BM rendeletnek
az online térben elkövetett bűncselekmények felderítésére specializálódott egység felállítása érdekében szükséges
módosításáról szóló 38/2023. (IX. 14.) BM rendelet 1. § (2) bekezdése és 2. melléklete.
2. §

belügyminiszter
A gazdaságfejlesztési miniszter 55/2023. (XII. 28.) GFM rendelete

a foglalkozási eredetű rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok elleni védekezésről és
az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont di) alpontjában kapott felhatalmazás alapján
66. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket
rendelem el:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. §
E rendelet célja, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a rákkeltő,
mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve
daganatos megbetegedésekkel szemben.
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – a munkavédelemről szóló 1993. évi
XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) alapján történő szervezett munkavégzésre, amelynek során a munkavállaló
rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag hatásának van vagy lehet kitéve.
(2) Az e rendeletben foglaltakat a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre is alkalmazni kell.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó
tevékenységekre, illetve tevékenységet végző személyekre.
3. §
E rendelet alkalmazásában
1. rákkeltő anyag:
a) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és
az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK
rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként való
besorolás kritériumainak megfelelő anyag,
b) az a keverék, amely egy vagy több – az a) alpontban meghatározott – anyagot tartalmaz, és ezen
összetevő vagy összetevők koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. rákkeltő kategóriába
tartozik,
c) az 1. mellékletben meghatározott anyag, keverék vagy eljárás, valamint ezen eljárások során
felszabaduló anyag vagy keverék,
d) bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetve keményfaporokat tartalmazó faporok,
e) küszöbérték nélküli rákkeltő anyag: ezen anyagok esetében nem határozható meg olyan
foglalkozási expozíciós határérték, amely alatt nem áll fenn a rákkeltő kockázat. Ilyen esetben
a határérték az anyag munkavállalók egészségét veszélyeztető egyéb hatásainak kivédését
biztosítja,
f) küszöbértékekkel rendelkező rákkeltő anyag: ezen anyagok esetében meghatározható olyan
foglalkozási expozíciós határérték, amely alatt nem áll fenn a munkavállalók egészségét
veszélyeztető kockázat, beleértve a rákkeltő kockázatot is;
2. mutagén anyag:
a) amely belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe
jutva genetikai károsodást okoz, vagy megnöveli a genetikai károsodások gyakoriságát,
b) a CLP rendelet alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú csírasejt-mutagén anyagként való besorolás
kritériumainak megfelelő anyag,
c) az a keverék, amely egy vagy több – a b) alpontban meghatározott – anyagot tartalmaz, és ezen
összetevő vagy összetevők koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. mutagén kategóriába
tartozik;
3. reprodukciót károsító anyag: a CLP rendelet alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú, reprodukciót károsító
anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag vagy keverék
a) küszöbérték nélküli reprodukciót károsító anyag: ezen anyagok esetében nem határozható meg
olyan foglalkozási expozíciós határérték, amely alatt nem áll fenn a munkavállalók egészségét
veszélyeztető kockázat, de az anyag egyéb egészségkárosító hatásaival szemben védelmet nyújt,
b) küszöbértékekkel rendelkező reprodukciót károsító anyag: ezen anyagok esetében meghatározható
olyan foglalkozási expozíciós határérték, amely alatt nem áll fenn a munkavállalók egészségét
veszélyeztető kockázat;
4. expozíció: a munkahelyen jelen lévő rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag hatásának
való kitettség, amely a munkavállalót – az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni
védőfelszerelés nélkül – éri; a munkahely légterében az expozíció mennyiségi meghatározására az expozíciós
koncentráció és az expozíciós idő szorzata szolgál;
5. expozíciós idő: a munkavállaló által a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyaggal szennyezett
munkatérben eltöltött napi, heti, éves időtartam;
6. expozíciós koncentráció: az a munkahelyi légtérszennyezettség, amelyben a munkavállaló egyéni
védőeszközök viselése nélkül végez munkát. Az expozíciós koncentráció munkahelyen megengedett értékeit
a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló
miniszteri rendelet tartalmazza;
7. expozíciós út: az az út, illetve mód, ahogy a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag
a munkavállaló szervezetébe jut;
8. terhelés: a munkavállaló szervezetébe jutó rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag mennyisége,
dózisa függetlenül attól, hogy milyen expozíciós úton jutott a szervezetbe;
9. orvosi vizsgálat: a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és
véleményezéséről szóló jogszabály szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok vagy szakellátó helyek,
illetve a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által, valamint ezek kérésére végzett orvosi,
szakkonziliáriusi, illetve diagnosztikai vizsgálat;
10. foglalkozási expozíciós határérték: rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagoknak a kémiai kóroki
tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló miniszteri
rendeletben meghatározott, munkahelyi levegőben megengedett, 8 órás referenciaidőre vonatkoztatott
átlagos és csúcskoncentráció értéke;
11. biológiai monitorozás: a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és
biztonságának védelméről szóló rendeletben meghatározott fogalom;
12. biológiai expozíciós mutató: a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és
13. biológiai hatásmutató: a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és
14. egyéni kockázati szint: foglalkozási eredetű daganatos megbetegedésnek egy adott munkavállalót érintő
előfordulásának valószínűsége;
15. populációs szintű kockázat: foglalkozási eredetű daganatos megbetegedéseknek egy meghatározott
népességcsoportban való előfordulásának valószínűsége;
16. eltűrhető szennyezettség: az a koncentráció, amelyben a rákkeltő okozta daganatos megbetegedés kockázata
valószínűleg nem nagyobb, mint 1:105 (10 mikrorizikó);
17. dekontaminálás: a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító szennyeződés hatástalanítása vagy
eltávolítása;
18. egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja
a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által végzett kockázatbecslés az eltűrhetőnél
– 1:105 szintűnél – nagyobb kockázatot jelez;
19. egészségügyi felülvizsgálat: az egyes munkavállaló egészségi állapotának felmérése a munkája során
egyes rákkeltő anyagoknak, mutagéneknek vagy reprodukciót károsító anyagoknak való expozíciója
szempontjából.
II. MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI
1. Kockázatbecslés és -meghatározás
4. § (1) Minden olyan tevékenység esetében, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rákkeltő, mutagén vagy
reprodukciót károsító anyagokkal történő expozíciója, a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni, így
a) a veszélyt és a veszélyeztetetteket azonosítani,
b) az expozíció-hatás összefüggést elemezni,
c) expozíció-becslést végezni,
d) a veszélyt jellemezni, és
e) a kockázatot minőségileg jellemezni vagy mennyiségileg meghatározni.
(2) A kockázatbecslés szakszerű és pontos végrehajtása érdekében a munkáltató gondoskodik
a) a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok azonosításáról,
b) a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok koncentrációjának a légzési zónában – személyi, teljes
műszakos mintavétellel – történő méréséről,
c) a munkavállaló bőrébe vagy bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó rákkeltő, mutagén vagy
reprodukciót károsító anyagok mennyiségének becsléssel történő meghatározásáról,
d) a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló
rendeletben meghatározott anyagok esetében biológiai monitorozás elvégzéséről,
e) a tevékenység során az 5. § (11) bekezdésében meghatározott munkaidő szerinti foglalkoztatásról és
f) a tevékenységhez minimálisan szükséges munkavállalói létszám meghatározásáról.
(3) A munkáltató az (1) bekezdésben előírt kockázatbecslésbe, illetve a kockázatot csökkentő védőintézkedések
kidolgozásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát bevonja.
(4) A munkáltató – ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság (a továbbiakban:
munkavédelmi hatóság) indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot – a kockázatbecslést legalább
kétévenként megismételteti. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) és
a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteknél az MH szakhatóságai
– a munkavédelmi hatóság tájékoztatása mellett – jogosultak a kockázatbecslés elrendelésére.
(5) A kockázatbecslést minden olyan változás esetében meg kell ismételni, amely hatással lehet a munkavállalók
rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót kárósító anyaggal történő expozíciójára.
(6) A kockázatbecslést és a kockázatkezelésre vonatkozó intézkedéseket írásban kell dokumentálni. A HM és
az MH vonatkozásában a szolgáltatott adatok titokvédelmét a munkavédelmi hatóság biztosítja, amelyet
az adatszolgáltató jogosult ellenőrizni. Ennek elmaradása esetén az adatszolgáltatást a titokvédelmi követelmények
biztosításáig az adatszolgáltató felfüggesztheti.
(7) A munkavédelmi hatóság kérésére a munkáltató köteles a kockázatbecslés és a kockázatkezelés során birtokába
jutott valamennyi adatot, információt átadni.
2. Kockázatkezelés, kockázatcsökkentés, rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag

helyettesítése
5. § (1) A munkáltató a kockázatbecslés eredményétől függő kockázatkezelést ír elő. A kockázatkezelés eredményességét

a soron következő kockázatbecslés alkalmával vizsgálni kell.
(2) Az expozíciós koncentráció nem haladhatja meg a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók
egészségének és biztonságának védelméről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határértéket.
(3) Ha egyidejűleg több, határértékkel rendelkező rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag, illetve
egyéb szennyező is van a munkatérben, az eltűrhető szennyezettséget a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett
munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló rendelet szerint kell meghatározni. Az eltűrhető
szennyezettség szintjét a munkatérben jelen lévő anyagok együttes koncentrációja nem haladhatja meg.
(4) A 8. és 9. §-ban meghatározott esetekben, ahol az előre nem látott és az előre látható expozíciós koncentráció
meghaladja a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről
szóló rendeletben meghatározott határértékeket, munkát végezni kizárólag egyéni védőeszköz használatával lehet.
A munkáltatónak ilyen esetekben fokozott egészségügyi védelmet és annak alapjául szolgáló orvosi vizsgálatokat
kell biztosítania.
(5) A határértékkel nem szabályozott, vagy határértékkel rendelkező, de küszöbérték nélküli rákkeltő, mutagén vagy
reprodukciót károsító anyag koncentrációja a kockázatbecsléssel megállapított lehetséges legalacsonyabb szintű
legyen.
(6) Azon rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok esetében, amelyek belégzés útján, illetve bőrön át
egyidejűleg bejuthatnak a szervezetbe, mindegyik anyagra nézve évente mérni kell a légúti expozíciót.
(7) Becsülni kell a teljes szervezeti anyag terhelést biológiai monitorozás alkalmazásával, azokra az anyagokra nézve,
amelyeknek megállapított biológiai expozíciós mutatója és biológiai határértéke van.
(8) A belégzés okozta expozíciós koncentráció mérését, valamint a szervezet teljes becsült rákkeltő, mutagén vagy
reprodukciót károsító anyag okozta terhelését írásban dokumentálni kell.
(9) A rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag okozta expozíciót a napi munkaidőre vonatkoztatva nyílt
téren történő munkavégzés esetén is kétévente meg kell határozni, vagy meg kell becsülni.
(10) Tartósan nyílt téren rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag expozícióban foglalkoztatott munkavállaló
esetében a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag okozta terhelés biológiai monitorozással történő
becslését is el kell végezni.
(11) Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag expozícióban foglalkoztatott munkavállaló számára a munka
törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 108. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli munkavégzés csak egyéni
védelem alkalmazása mellett – a 16. § (1) bekezdés d) pontjára is figyelemmel – rendelhető el.
(12) Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag alkalmazásakor a munkáltató köteles a munkavállaló
egészségére és biztonságára a legkevésbé veszélyes feltételeket biztosítani, és azt írásban dokumentálni.
(13) Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag használata csak akkor vezethető be, ha azt műszaki okokból
nem lehet célazonos, ilyen hatásokkal nem rendelkező vagy kevésbé erős hatású anyaggal helyettesíteni.
A munkáltató az Mvt.-ben meghatározottak szerint írásban indokolja a munkavédelmi hatóságnak a rákkeltő,
mutagén vagy reprodukciót károsító anyag választását, amely indokolásban fel kell tüntetni, hogy van-e célazonos,
ilyen hatásokkal nem rendelkező vagy kevésbé erős hatású anyag, keverék vagy eljárás.
(14) Ha rendelkezésre áll rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító hatással nem rendelkező anyag vagy kevésbé
erős ilyen hatású anyag, a munkáltató azt is feltünteti, hogy miért nem ezek alkalmazására kerül sor, miért nem
történik meg a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag cseréje.
(15) Ha a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag alkalmazása nem igényli a szabad teret, akkor ilyen hatású
anyagot előállítani, illetve felhasználni csak olyan munkahelyen szabad, ahol a munkáltató olyan építményt biztosít,
amely az előállított, illetve felhasznált anyag jellegének, a technológiának, az abból fakadó tisztítási, mentesítési
feltételeknek, a légtechnikai követelményeknek megfelel.
(16) A munkáltató a munkavállalót írásban tájékoztatja arról, hogy rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító
anyaggal kívánja foglalkoztatni, vagy foglalkoztatja. A foglalkoztatásra vonatkozó valamennyi információt
a munkáltató köteles megadni.
(17) Az (1)–(16) bekezdésben foglaltakra vonatkozó adatokat a munkavédelmi hatóság kérésére a munkáltató
rendelkezésre bocsátja.
3. Populációs és egyéni kockázatcsökkentés
6. § (1) A munkahelyen a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag hatásának kitett munkavállalók számát
a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.
(2) Az expozíciós idő csökkentése nem járhat együtt az expozíciónak kitett munkavállalói létszám növekedésével.
(3) Várandós nőt, nemrégen szült és szoptató anyát tilos, fiatalkorú személyt – az expozíció mértékétől függetlenül –
csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet
rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyaggal foglalkoztatni.
(4) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag hatására különösen
fogékonynak véleményezett munkavállalót nem lehet ilyen hatású anyagok expozíciójában foglalkoztatni.
4. Megelőzés és expozíciócsökkentés
7. § (1) A rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag gyártása és felhasználása – amennyiben ez a tudományos-
technikai színvonal mellett lehetséges – zárt rendszerben, automatizált vagy azzal egyenértékű egyéb eljárással
történhet.
(2) Ha zárt rendszer, illetve az (1) bekezdésben előírt technológiai eljárások alkalmazása műszakilag nem lehetséges,
a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállalót érő napi, heti, éves expozíció a tudományos-technikai színvonal
mellett lehetséges legalacsonyabb szinten legyen, határértékkel rendelkező anyagok esetében a munkatéri rákkeltő,
mutagén vagy reprodukciót károsító anyag szennyezettsége nem haladhatja meg az 5. § (2) és (3) bekezdése
szerinti határértékeket.
(3) Légtechnikai eljárások útján helyi vagy általános szellőztetéssel biztosítani kell, hogy az előállított, felhasznált,
intermedierként, melléktermékként, szennyezőként keletkezett anyagok a munkakörnyezetet, a helyiség levegőjét
és berendezési tárgyait, valamint az épületen belüli és kívüli levegőt ne szennyezzék. Az alkalmazott légtechnikai
megoldások más munkahelyek munkavállalóit nem veszélyeztethetik.
(4) Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag felhasználása esetén a munkáltató köteles
1. a munkahelyen úgy korlátozni a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag mennyiségét, hogy
az csak az aktuális tevékenység kivitelezhetőségéhez szükséges tömegben lehet jelen a munkahelyen,
2. az expozíciónak kitett vagy expozíciónak feltehetően kitett munkavállalók száma tekintetében a 6. §
(1)–(2) bekezdése szerint eljárni,
3. a munkaidőt az 5. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint korlátozni,
4. a munkafolyamatokat és a műszaki intézkedéseket úgy kialakítani, hogy a munkahelyen a rákkeltő, mutagén
vagy reprodukciót károsító anyagok elkerülhetők vagy a munkahelyen való kiszabadulásuk a minimálisra
csökkenthető legyen,
5. megfelelő helyi elszívással vagy általános szellőztetéssel a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító
anyagot a forrásnál eltávolítani oly módon, hogy egyidejűleg biztosítsa a lakosság, továbbá a környezet
védelmét,
a) a lakosság védelmét az immissziós határérték meghatározásával, illetve annak betartásával
kell megvalósítani,
b) immissziós határérték hiányában a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag kibocsátása
a háttérértéket nem befolyásoló módon történhet,
6. biztosítani valamely előre nem látható eseményből vagy balesetből eredő rendellenes rákkeltő, mutagén
vagy reprodukciót károsító anyag expozíció korai kimutatására, jelzésére, illetve mérésére alkalmas eszközök,
illetve módszerek alkalmazását,
7. a legkisebb kockázatot biztosító, megfelelő technológiai eljárásokat és munkamódszereket alkalmazni,

8. elsősorban műszaki, technológiai intézkedésekkel, kollektív műszaki védelmi eszközökkel, eljárásokkal
az egészségkárosodást megelőzni azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló szabályos üzemmenet, illetve
üzemzavar esetében gáz, gőz, folyadék, aerosol vagy por formájában rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót
károsító anyaggal érintkezésbe kerülhet, továbbá az egészséget károsító hatások megelőzéséről
a munkakörülmények, a technológia, a műszaki állapot rendszeres felülvizsgálatával is gondoskodni,
9. egyéni védelmi intézkedéseket hozni, továbbá egyéni védőeszközöket alkalmazni, ha a rákkeltő,
mutagén vagy reprodukciót károsító anyag okozta expozíció kollektív védelmi eszközökkel, eljárásokkal
nem szorítható az eltűrhető szintre – 1:105 kockázat –, vagy a határértékkel rendelkező anyagok esetében
nem szorítható határérték alá,
10. szükség szerinti, de legalább hetenkénti gyakorisággal végzett tisztítással, takarítással megakadályozni
a munkatér padozatán, falain, a munkatérben elhelyezett gépek, munkaeszközök, tárgyak felszínén
a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag felhalmozódását,
11. a munkavállalókat a 12. és 13. §-ban foglaltaknak megfelelően rendszeresen tájékoztatni,
12. figyelmeztető és biztonsági jelzésekkel megjelölni mindazon munkahelyeket, ahol a munkavállaló rákkeltő,
mutagén vagy reprodukciót károsító anyagok hatásának van vagy lehet kitéve; körülhatárolt munkahelyen
belül figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni az étkezés, folyadékfogyasztás, élelmiszer-tárolás és
a dohányzás tilalmára vonatkozóan,
13. megfelelő egyéni védőeszközöket biztosítani a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag nagyobb
mértékű expozíciójával járó előre látható események, illetve vészhelyzetek esetére,
14. olyan eszközöket biztosítani, amelyek lehetővé teszik a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag
kockázatmentes kezelését, tárolását, üzemen belüli mozgatását vagy szállítását; ezen tevékenységekhez
légmentesen záró, a CLP rendelet szerint felcímkézett konténereket, edényzetet kell biztosítani,
15. gondoskodni a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagot tartalmazó vagy azzal szennyezett
hulladéknak a munkavállaló általi biztonságos összegyűjtését, tárolását és kiürítését szolgáló eszközökről,
beleértve a légmentesen záró, tisztán, olvashatóan, a dolgozó számára érthető nyelven felcímkézett edényzet
használatát,
16. gondoskodni a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag közömbösítéséről, hatástalanításáról,
a munkahelyi berendezési tárgyak, a munkavállalók által használt egyéni védőeszközök dekontaminálásáról
vagy szükség szerint veszélyes hulladékként történő kezeléséről.
5. Előre nem látott veszélyhelyzet, illetve expozíció
8. § (1) A munkáltató rendkívüli helyzetekre riasztási és intézkedési terveket készít az Mvt. 45. §-ával összhangban, azokat
a munkavállalókkal megismerteti és végrehajtásukat rendszeresen – de évente legalább egyszer – gyakoroltatja, és
ennek megtörténtét írásban dokumentálja.
(2) A munkáltató haladéktalanul szóban, majd írásban tájékoztatja a munkavállalót olyan előre nem látható esemény
vagy vegyi baleset esetén, amely a munkavállaló többletterhelését idézte vagy idézhette elő.
(3) Az előre nem látott eseményt vagy vegyi balesetet követően a munkáltató a munkavállalót soron kívüli orvosi
vizsgálatra küldi.
(4) A többletterhelés okainak megszüntetéséig
a) csak a javítások és más szükséges munkák elvégzéséhez nélkülözhetetlen munkavállalók munkavégzése
engedélyezhető az érintett térségben,
b) az a) pont alapján munkát végző munkavállalóknak a szükséges egyéni védőeszközt kell biztosítani,
amit a munkavállalók kötelesek használni,
c) a munkavégzés időtartamát a védőeszköz okozta megterhelés és a védőeszköz védőképessége szerint
szigorúan korlátozni szükséges,
d) az expozícióval érintett térségben csak a b) pont szerint védett munkavállalók tartózkodhatnak.
(5) A munkahely expozícióval érintett területeit a 7. § (4) bekezdés 12. pontja szerint jól láthatóan, egyértelműen körül
kell határolni, jelzésekkel kell ellátni, és biztosítani kell, hogy oda illetéktelen személy ne jusson be.
6. Előre látható veszélyhelyzet, illetve expozíció
9. § (1) Mindazon tevékenységnél, amelynél minden – a kockázat csökkentését célzó – műszaki intézkedés megtétele
ellenére a munkatérben a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag koncentrációja, kiülepedő
mennyisége előreláthatóan megnő, a munkáltató a munkavállalóval és a munkavédelmi képviselővel történő
megbeszélést követően intézkedik, hogy a munkavállalót érő expozíciós koncentráció ne haladja meg az 5. §
(2) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennek érdekében
a) biztosítja a munkát végző munkavállalónak a szükséges egyéni védőeszközt, amelyet a munkavállaló köteles
használni, továbbá
b) a munkavégzés időtartamát – az egyéni védőeszköz okozta megterhelés és a védőképesség szerint –
szigorúan korlátozza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkavégzés helyét feltűnően meg kell jelölni, a 7. § (4) bekezdés 12. pontja szerint jól
láthatóan, egyértelműen körül kell határolni, jelzésekkel kell ellátni, és biztosítani kell, hogy oda illetéktelen személy
ne jusson be.
7. Belépés a veszélyes területekre
10. §
A munkáltató megfelelő intézkedést hoz annak biztosítása érdekében, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a 4. §
(1) bekezdése szerinti kockázatbecslés eredménye alapján a munkavállaló egészségét rákkeltő, mutagén vagy
reprodukciót károsító anyag okozta egészségkárosodás fenyegeti, csak azok a munkavállalók legyenek jelen, illetve
oda kizárólag azok léphessenek be, akiknek az a munkájukból vagy feladatukból adódóan kötelességük.
8. Személyi higiéné, egyéni védelem
11. § (1) A munkáltató valamennyi olyan tevékenység során, amely következtében a munkavállalót rákkeltő, mutagén vagy
reprodukciót károsító anyag okozta egészségkárosodás érheti, köteles
a) biztosítani, hogy a munkahelyen a munkavállaló ne étkezzen, ne igyon, ne dohányozzon, kozmetikai szereket
ne alkalmazzon;
b) gondoskodni arról, hogy a munkavállaló a munkahelyet csak zuhanyozás után, utcai ruhában hagyja el;
c) elegendő számú és alkalmas szociális helyiséget biztosítani;
d) biztosítani a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló jogszabály szerint
„ „D” erősen szennyezett” tisztasági fokozatnak megfelelő fekete-fehér rendszerű öltöző-mosdó-zuhanyzót,
WC-t, tartózkodót az épületen belül, illetve szabadtéri telepítésű üzemben telephelyen belül; a kizárólag
kezeletlen fapor-expozícióval járó munkavégzés esetén a fekete-fehér rendszerű öltöző helyett az utcai
ruházat védelmét biztosító ruhavédő is alkalmazható;
e) nyílt téri munkavégzés esetén megfelelően temperált tartózkodó- és pihenőhelyiséget biztosítani, a fehér
öltözőben, a tartózkodó- és pihenőhelyiségekben a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag
expozíciós koncentrációja nem haladhatja meg az immissziós értéket, vagy immissziós érték hiányában
az adott rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagnak a legközelebbi településen, illetve lakóhelyi
környezetben mérhető háttér-koncentrációját;
f) a munkavállalókat megfelelő minőségű és mennyiségű tisztálkodó és dekontamináló szerrel ellátni;
g) gondoskodni arról, hogy az egyéni védőeszközöket az arra kijelölt helyen és az előírt módon helyezzék el,
amit minden használat előtt ellenőrizni kell, biztosítani kell azok hibátlanságát, védőképességük
megfelelőségét és tisztaságát; továbbá köteles gondoskodni a hibás vagy nem tiszta egyéni védőeszköz
– használat előtti – kijavításáról vagy cseréjéről, valamint az e pontban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségekkel fölmerülő költségek nem háríthatók át a munkavállalóra.
9. A munkavállalók tájékoztatása és oktatása
12. § (1) A munkáltató gondoskodik a munkavállaló és a munkavédelmi képviselők – rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót
károsító anyagok használatával kapcsolatos – oktatásáról és képzéséről, ennek keretében írásban – szükség esetén
szóban – tájékoztatást ad a munkavállalók számára, az általuk értett nyelven
a) a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag hatásairól, kockázatairól, valamint a dohányzás,
az alkoholfogyasztás és az életmód okozta kockázatnövelő hatásokról és többletkockázatokról,
b) az expozíció elkerülésére és csökkentésére alkalmazandó óvintézkedésekről a munkahelyen, illetve

létesítményen belül,
c) az expozíció és a kockázat csökkentésére szolgáló előírásokról,
d) az egyéni védőeszközök használatáról és viseléséről,
e) a munkavállalók magatartásáról, feladatairól baleset, havária, katasztrófa esetén,
f) havária, katasztrófa esetén a mentőszemélyzet által teendő intézkedésekről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti oktatást rendszeresen meg kell ismételni a megváltozott vagy új kockázatokat, megelőzési
intézkedéseket is figyelembe véve.
(3) Meg kell ismételni az oktatást minden esetben, ha személyi hibából eredően rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót
károsító anyag jut a munkatérbe. Az oktatás programját megváltozott kockázat esetén az új követelményeknek
megfelelően módosítani kell.
(4) Az oktatást munkaidőben kell megtartani.
(5) A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagot tartalmazó
berendezésekről és az azokhoz tartozó tárolókról, és gondoskodik arról, hogy a rákkeltő, mutagén vagy
reprodukciót károsító anyagot tartalmazó valamennyi tartály, csomag vagy berendezés feltűnő, a dolgozó számára
érthető nyelven olvasható címkével legyen ellátva, valamint hogy a figyelmeztető és veszélyre utaló jelzések,
szimbólumok, piktogramok szembetűnőek legyenek.
(6) A munkavállaló köteles az (1)–(3) bekezdés szerinti oktatáson részt venni, és a munkáltató által meghatározott
módon beszámolni, továbbá köteles betartani a munkáltató által előírt intézkedéseket.
13. § (1) A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló vagy a munkavédelmi képviselők ellenőrizhessék, hogy e rendelet
előírásait a munkahelyen alkalmazzák-e. A munkáltató biztosítja továbbá, hogy a munkavállalókat vagy
munkavédelmi képviselőiket bevonják
a) az egyéni védőeszköz-juttatás rendjének meghatározásába,
b) a 9. § (1) bekezdésében felsorolt, a munkáltató által meghatározott intézkedések előkészítésébe.
(2) A munkáltató a munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket a lehető leghamarabb tájékoztatja minden,
a szabályos üzemmenettől eltérő expozícióról – beleértve a 9. §-ban foglaltakat is –, illetve ezek okáról és a kialakult
rendellenes helyzet megszüntetésére, kijavítására tett vagy tervezett intézkedéseiről.
10. A munkavállalókkal folytatott tanácskozás, a munkavállalók részvétele a konzultációkon
14. §
A munkáltató évente legalább egy alkalommal e rendelet végrehajtásával kapcsolatos észrevételek megtételére,
illetve megvitatására a munkavállalók és képviselőik részére fórumot biztosít.
III. VEGYES RENDELKEZÉSEK
11. Egészségügyi felülvizsgálat
15. § (1) A rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag expozíciójában történő foglalkoztatás előtt a munkavállaló
köteles előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton, a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító
anyag expozíciójában foglalkoztatott munkavállaló pedig köteles a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés
alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott gyakorisággal
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni.
(2) A munkavállaló orvosi alkalmassági vizsgálaton való megjelenését a munkáltató biztosítja.
(3) Az orvos vagy a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság kezdeményezésére az érintett
munkavállaló egészségi állapotát az egészségének megőrzése érdekében az expozíció megszűnése után is
ellenőrizni kell.
(4) Rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag expozíciójában csak a foglalkozás-egészségügyi szolgálat
orvosa által egészségileg alkalmasnak véleményezett munkavállaló foglalkoztatható.
(5) Az orvosi vizsgálatért felelős foglalkozás-egészségügyi orvos a vizsgálatot követően az egyes munkavállalókra
vonatkozóan előírt védő vagy megelőző intézkedésekről feljegyzést készít. Az intézkedésekről készített feljegyzést
a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkavédelmi hatóság kormánytisztviselőjének – kérelmére bemutatja.
(6) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az orvosi dokumentációban naprakészen nyilvántartja a rákkeltő,

mutagén vagy reprodukciót károsító anyag expozíciójában dolgozó munkavállaló nevét, születési helyét, idejét,
legfontosabb kórtörténeti adatait, az előzetes, időszakos, soron kívüli és záró orvosi alkalmassági vizsgálatának,
illetve biológiai monitorozásának eredményét.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott feljegyzés az orvosi dokumentáció részét képezi. Az orvosi dokumentációba
kizárólag az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló
jogszabályban meghatározott személyek tekinthetnek be.
(8) Az orvosi dokumentációt és az Mvt. 63/B. §-a szerinti nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy a munkavállaló rákkeltő,
mutagén vagy reprodukciót károsító anyag okozta expozíciója, megterhelése és kockázata a munkavállaló
munkavégzésének teljes idejére egyértelműen meghatározható legyen.
(9) Ha rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag expozíciójában foglalkoztatott munkavállaló esetében
az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat az expozícióval összefüggésbe hozható egészségkárosodást állapít meg,
a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa vagy a munkavédelmi hatóság kormánytisztviselője valamennyi hasonló
expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra kiterjedő soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatot rendelhet el.
(10) Az orvosi vizsgálattal észlelt, a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag expozíciójával összefüggésbe
hozható egészségkárosodás esetén a munkavédelmi hatóság kezdeményezésére az országos tisztifőorvos
valamennyi hasonló expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra elrendelheti a soron kívüli orvosi vizsgálatot.
(11) A soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára bővíthető
a nem megengedhető expozíció, megterhelés kimutatására biológiai monitorozással.
(12) A (9) bekezdés szerinti egészségkárosodás előfordulásakor a munkáltató a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót
károsító anyag expozíciója okozta kockázatokat a 4. § (1) bekezdése szerint köteles újraértékelni.
(13) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa tájékoztatja a munkavállalót a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót
károsító anyag expozíciója okozta egészségkárosodásokról, illetve az általa végzett higiénés és alkalmassági
vizsgálatok céljáról, várható eredményeiről.
12. A munkavédelmi hatóság tájékoztatása
16. § (1) Soron kívül kell a munkavédelmi hatóságot tájékoztatni, ha

a) a tárgyévben végzett mérés a határértéket meghaladó szennyezettségre utal,
b) a rákkeltő, mutagén vagy reprodukciót károsító anyag expozíciójának kitett munkavállalói létszám megnő,
c) a munkahely méretében vagy elhelyezésében változás történt,
d) az 5. § (11) bekezdése szerinti rendkívüli munkavégzés elrendelésére került sor.
(2) A munkavédelmi hatóság a bejelentett adatokat az Mvt. 63/C. §-a szerinti bontásban, munkáltatónként összegezve,
elektronikus formában a tárgyévet követő év március 31-ig a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv
részére elektronikus úton táblázatos formátumban átadja, amely ezek alapján foglalkozási rákregisztert vezet.
(3) A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a (2) bekezdés szerinti adatokat a tárgyévet követő
március 31-ig regisztrálja, elemzi és értékeli, és az erről készült tájékoztatót megküldi az egészségügyért felelős
miniszter által vezetett minisztérium részére, továbbá a HM által szolgáltatott adatokról készült tájékoztatót
a HM részére is megküldi.
13. Azbesztre és vinil-kloridra vonatkozó különleges előírások
17. § (1) Azbeszttel történő munkavégzés esetén e rendelet előírásait az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett
munkavállalók védelméről szóló jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A vinil-klorid monomerre vonatkozó különleges előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.
14. Záró rendelkezések
18. §
Ez a rendelet 2024. április 1-jén lép hatályba.
19. §
Ez a rendelet
a) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal, mutagén vagy reprodukciót károsító anyagokkal kapcsolatos
kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek, valamint
b) a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai

parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról
szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i
2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók
védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d) a munkájuk során rákkeltő, illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók
védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/130 európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek,
e) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal, mutagénekkel és reprodukciót károsító anyagokkal kapcsolatos
kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló,
2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
20. §
Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok
regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-
ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet,
az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és
a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről;
b) az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek
osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és
hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról;
c) a Bizottság (EU) 2018/669 rendelete (2018. április 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről
és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos
fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról.
21. §
Hatályát veszti a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott
egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet.
Nagy Márton István s. k.,

gazdaságfejlesztési miniszter
1. melléklet az 55/2023. (XII. 28.) GFM rendelethez
A daganatos megbetegedés kockázatát megnövelő eljárások, tevékenységek nem teljes körű,

tájékoztató jegyzéke
1. Auramin gyártás.
2. A szénkoromban, kőszénkátrányban vagy kőszén-kátrányszurokban jelenlévő policiklusos aromás
szénhidrogéneknek való kitettséget magában foglaló munka.
3. Nikkelérc pörkölésekor és elektromos finomításakor képződő por-, füst- vagy köd-expozícióban végzett
munka.
4. Erős-savas eljárás izopropil-alkohol gyártásban.
5. Uránbányászat.
6. Belélegezhető kristályos szilícium-dioxid expozícióval járó munka.
7. A korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt ásványi olajok
dermális expozíciójával járó munka.
8. Dízelmotor-kipufogógázok okozta expozícióval járó munka.
A vinil-klorid monomer expozíció hatásának kitett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó

előírások
1. Megelőző műszaki intézkedésekkel a munkavégzés helyének vinil-klorid monomer (a továbbiakban: VCM)

koncentrációját a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Ennek érdekében a VCM
a) gyártásával, visszanyerésével, raktározásával, áttöltésével, szállításával vagy bármely egyéb módon
történő felhasználásával történő munkavégzés során, továbbá
b) polivinil-kloriddá történő átalakítása esetén
valamennyi munkahelyen ellenőrizni kell a VCM-koncentrációt.
2. A VCM munkahelyi levegőben megengedett határértékét a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett
munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló rendelet tartalmazza.
3.1. A VCM-határérték betartásának ellenőrzésekor a munkatérben a mérési pontokat úgy kell kijelölni, hogy
a mért eredmények a lehető legpontosabban reprezentálják a munkavállalókat érő VCM-expozíció mértékét.
3.2. A munkatér nagyságától függően kell a mérési pontok számát meghatározni. Egynél több mérési pont
esetében a mérési eredmények átlagértékét a munkatér egészére vonatkozó értéknek kell elfogadni.
3.3. Amennyiben a kapott eredmények a munkatér VCM-koncentrációját nem reprezentálják, a határérték
betartásának ellenőrzésére mérési pontként a munkatér azon körzetét kell kijelölni, amelyben a munkavállaló
a legnagyobb átlagos koncentrációnak van kitéve.
3.4. A 3.1–3.3. pont szerinti mérési módszerek kiegészíthetők személyi-mintavételi eszközökkel végzett
mérésekkel. Ezek a mérések alkalmasak lehetnek az előzetesen kiválasztott mérési pontok megfelelőségének
igazolására, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által elvégzendő egészségügyi
vizsgálathoz szükséges adatok megszerzésére.
4.1. Minden olyan munkavégzésnél, ahol a szokásos VCM-koncentráció emelkedése előfordulhat, megfelelő
érzékenységű monitorrendszert kell kialakítani az ilyen koncentráció-növekedések kimutatására.
4.2. Amennyiben a 4.1. pont szerinti esemény előfordul, haladéktalanul olyan műszaki intézkedéseket kell
tenni, amelyekkel a koncentrációnövekedés oka felderíthető és megszüntethető. A riasztási küszöb egyenlő
az ÁK-értékkel. Az ÁK-érték túllépése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az egyéni védelemről.
5. Megfelelő egyéni védőeszközt kell biztosítani mindazon tevékenységek (pl. autoklávtisztítás és -javítás)
esetében, amelyeknél műszaki intézkedésekkel és megfelelő légtechnikával nem lehet elérni a munkatér
határérték alatti koncentrációját.
6.1. A VCM-nel tevékenységet folytató munkavállalók egészségügyi vizsgálata során az alábbiakra kell
figyelemmel lenni:
a) A VCM monomer határérték feletti expozíciója – jelenlegi ismereteink alapján – az alábbi ártalmakat
okozza:
aa) a sclerodermához hasonló bőrelváltozások,
ab) a kéz és a láb vérkeringési zavarai (hasonló a Raynaud-szindromához),
ac) acroosteolysis (elsősorban a kézujjakat érinti),
ad) a máj és a lép fibrosisa (hasonló a Banti-szindromához),
ae) légzésfunkciós zavarok,
af ) thrombocytopenia,
ag) máj-angiosarcoma (miután a VCM genotoxikus és rákkeltő, biztonságos védelmet
a daganatos megbetegedés ellen az ÁK-érték sem nyújt);
b) a fő kockázat mellett minden tünetre vagy tünetegyüttesre. Jelenlegi ismereteink szerint
a máj-angiosarcomának előrejelző tünete, illetve tünetegyüttese nincs. Specifikus megelőző
vizsgálati módszerek hiányában az orvosi vizsgálatoknak legalább az alábbiakra kell kiterjedni:
ba) egészségi és foglalkozási anamnézis,
bb) a végtagok, a bőr és a hasüregi szervek vizsgálata,
bc) a kéz csontozatának rtg-vizsgálata ún. autoklávtisztító és -javító munkakörben
(kétévenként).
6.2. A 6.1. pontban foglaltakon kívül az alábbi vizsgálatok ajánlottak:

a) vizeletvizsgálat,
b) vérkép, thrombocytaszám, véralvadás, süllyedés,
c) SGOT, SGPT, GGTP, bilirubin, alkalikus foszfatáz, kolinészteráz, összfehérje, kryoglobulin
a követéses epidemiológiai vizsgálatok érdekében.
6.3. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni a normál értékeket és a laboratóriumi eszközöket,
módszereket. A rendellenes eredmények ellenőrzését követően részletesebb szakorvosi vizsgálatok
elvégzése ajánlott.
6.4. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa a munkavállalónak a VCM-mel történő tevékenység végzésére
való alkalmassága elbírálásánál az alábbi kontraindikációk figyelembevételével dönt:
a) érrendszeri vagy idegrendszeri károsodások,
b) légzésfunkciós zavarok,
c) klinikai vagy funkcionális májelégtelenség,
d) cukorbetegség,
e) krónikus veseelégtelenség,
f) thrombocytopenia, véralvadási rendellenesség,
g) krónikus bőrártalom,
h) túlzott alkoholfogyasztás és/vagy kábítószer-élvezet.

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés a) pont ad) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. §
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.)
MüM rendelet (a továbbiakban: 5/1993. MüM rendelet) 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkabaleseti nyilvántartás az Mvt. 64. § (3) bekezdésében és az Mvt. 64/A. § (2) bekezdésében
meghatározott adatokat tartalmazza.”
2. §
Az 5/1993. MüM rendelet 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket – ideértve a munkabalesetből eredő munkaképtelenségnek
a későbbiekben megállapított időtartamát is – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium honlapján közzétett munkabaleseti jegyzőkönyv minta szerint (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell
rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a munkabaleset jellege miatt a kivizsgálást az adatszolgáltatás időpontjáig nem
lehet befejezni, akkor ezt a tényt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.
(2) A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, a honlapon közzétett kitöltési útmutatóban foglaltak alapján kell
kiállítani és az érintetteknek megküldeni.”
3. §
Az 5/1993. MüM rendelet 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
4. §
Az 5/1993. MüM rendelet
a) 4. §-ában a „szakképesítéssel” szövegrész helyébe a „szakmai képesítéssel” szöveg,
b) 5. § (1) bekezdésében a „nyilvántartásba kell venni” szövegrész helyébe az „az Mvt. 64/A. §-a szerint
nyilvántartásba kell venni” szöveg
lép.
5. §
Hatályát veszti az 5/1993. MüM rendelet
a) 5. § (3) bekezdése,
b) 4/a. számú melléklete,
c) 5. számú melléklete.
6. §
Ez a rendelet 2023. december 31-én lép hatályba.

1. Az 5/1993. MüM rendelet 2. számú melléklet címének helyébe a következő szöveg lép:
„Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakmai képesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának
feltételei”
2. Az 5/1993. MüM rendelet 2. számú melléklet 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató – a 4–5. pontban meghatározott eltérés
figyelembevételével – legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt
köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre
foglalkoztatni:
I/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt heti négy órára,
I/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi három órára,
I/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi hat órára,
I/d) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel,
I/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel és minden
megkezdett 400 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező
személyt teljes munkaidővel,
II/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt heti egy órára,
II/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi egy órára,
II/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi két órára,
II/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel,
II/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel és minden
személyt teljes munkaidővel,
III/a) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt heti egy órára,
III/b) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi egy órára,
III/c) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi egy órára,
III/d) egy fő középfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt napi négy órára,
III/e) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel rendelkező személyt teljes munkaidővel és minden
személy teljes munkaidővel.”
3. Az 5/1993. MüM rendelet 2. számú melléklet 4. pontjában a „szakképesítésű” szövegrész helyébe a „szakmai
képesítéssel rendelkező” szöveg lép.

a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló
27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont ds) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. §
(1) bekezdés 26. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben –, a következőket rendelem el:
1. §
A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.)
NM rendelet (a továbbiakban: 27/1996. NM rendelet) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az orvosi tevékenység körében észlelt – az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3. számú mellékletében szereplő –
foglalkozási betegség, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezés (a továbbiakban együtt: foglalkozási
betegség) gyanúját a munkáltató telephelye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatalhoz
mint munkavédelmi hatósághoz (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) a munkavédelemről szóló
1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 64/C. §-a szerint be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk
esetén nyilvántartásba kell venni.”
2. §
A 27/1996. NM rendelet 5/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A munkavédelmi hatóság a fokozott expozíciós esetről felvett jegyzőkönyvben rögzített adatokról
az Mvt. 64/E. §-a szerint nyilvántartást vezet.”
3. §
A 27/1996. NM rendelet a következő 9. §-sal egészül ki:
„9. § Ez a rendelet
a) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók
védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek,
b) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók
védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.”
4. §
A 27/1996. NM rendelet 4. § (3) bekezdésében az „az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok
kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 15. §-ának (1) bekezdésében”
szövegrész helyébe az „az Eüak. 15/A. § (1) bekezdésében” szöveg lép.
5. §
Hatályát veszti a 27/1996. NM rendelet
a) 3. § (2a) és (2b) bekezdése,
b) 5/D. § (1) bekezdése.
6. §
7. §
Az 1. §
védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek


az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket
rendelem el:
1. §
Az Emelőgép Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet (a továbbiakban: 47/1999.
GM rendelet) Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2. §

1. A 47/1999. GM rendelet Melléklet I. fejezet 1. pont 1.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.3. Nem tartozik továbbá a szabályzat hatálya alá a kiszolgált technológiába épített vagy ahhoz telepített, és
kizárólag egy meghatározott munkadarab megfogására alkalmas emelőgép 200 kg megengedett teherbírás alatt
és legfeljebb 2,00 m emelési magasságig, valamint a hajtató kertészetekben alkalmazott kertészeti művelőkocsi,
amennyiben:
– a gyártó a használati utasításban meghatározta a felülvizsgálatok rendjét, módját, amelyek szerint a munkáltató
elvégzi vagy elvégezteti az előírt felülvizsgálatokat, és a szükséges karbantartásokat,
– a munkáltató gondoskodik a használatra jogosult kezelő kijelöléséről, a rendeltetés szerinti használatot biztosító
elméleti és gyakorlati oktatás végrehajtásáról, és meggyőződik azok készség szintű elsajátításáról, valamint
– a munkáltató kockázatértékelése alapján gondoskodik az emelőgép, illetve a kertészeti művelőkocsi biztonságos
használatáról.”
2. A 47/1999. GM rendelet Melléklet I. fejezet 2. pont 2.11. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.11. Teherfelvevő eszköz
A gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 16/2008. (VIII. 30.) NFGM rendelet
szerint.”

a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló
50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dh) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
rendelem el:
1. § (1) A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.)
EüM rendelet (a továbbiakban: 50/1999. EüM rendelet) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként
legalább tízperces – a (2) bekezdésben foglalt esetkör kivételével össze nem vonható – szünetek szakítsák meg.”
(2) Az 50/1999. EüM rendelet 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a képernyő előtti munkavégzés (1) bekezdés szerinti megszakítása a munkavégzés céljára
tekintettel más életét, testi épségét, valamint egyes vagyontárgyak biztonságát veszélyezteti, vagy az adott
technológia miatt nem lehetséges, a munkáltató úgy szervezi meg a munkahelyen a napi munkavégzést, hogy
a munkavállalót érő képernyő előtti megterhelés csökkentése érdekében a képernyős munkavégzést rendszeres
időszakonként – a munka jellegéhez igazodóan a veszélyhelyzet kizárásával – szünetekkel szakítsák meg, vagy más
tevékenységgel cseréljék fel. A munkavégzés megszakításának egyszeri időtartama ebben az esetben sem lehet
kevesebb, mint tíz perc.”
2. §
3. §
Ez a rendelet a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló,
1990. május 29-i 90/270/EGK irányelvnek való megfelelést szolgálja.


a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló
61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dk) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
rendelem el:
1. §
A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet
(a továbbiakban: 61/1999. EüM rendelet) a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § A 3. § szerinti kockázatbecslés elvégzése munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül.”
2. §
A 61/1999. EüM rendelet
a) 10. § (4) bekezdésében a „jogosult a 11. § szerinti” szövegrész helyébe a „jogosult az Mvt. 63/E. § (1) és
(2) bekezdés szerinti” szöveg,
b) 11. § (1) bekezdésében a „munkáltató jegyzéket vezet” szövegrész helyébe a „munkáltató az Mvt. 63/E. §
szerint jegyzéket vezet” szöveg,
c) 14. § (1) bekezdésében a „11. § (2) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe az „az Mvt. 63/E. § (4) bekezdése
szerinti” szöveg
lép.
3. §
Hatályát veszti a 61/1999. EüM rendelet
a) 7. § (3) bekezdése,
b) 11. § (2) bekezdése,
c) 12. § (1) bekezdése,
d) 13. § (7) bekezdésében az „és a munkavédelmi hatóságnak” szövegrész,
e) 6. számú melléklete.
4. §


a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és
egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dp) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
66. § (1) bekezdés 26. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben –, a következőket
rendelem el:
1. §
A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi
követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet (a továbbiakban: 65/1999. EüM rendelet) 2. § (1) bekezdése
a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában)
„c) gyártó: az egyéni védőeszközökről és a 89/686/EGK tanácsi irányelv hatályon kívüli helyezéséről szóló,
2016. március 9-i (EU) 2016/425 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 425/2016 EU rendelet)
3. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom;
d) kijelölt vagy bejelentett szervezet: a 425/2016 EU rendelet szerint bejelentett megfelelőségértékelő szervezet.”
2. §
A 65/1999. EüM rendelet 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az időszakos felülvizsgálatra kötelezett egyéni védőeszköz időszakos felülvizsgálatát a használó kérelmére
a gyártó vagy az adott egyéni védőeszköz típus ellenőrzésére, vizsgálatára, illetve tanúsítására kijelölt szervezet
végzi el.”
3. §


a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások
megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont di) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
rendelem el:
1. §
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások
megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: 26/2000. EüM rendelet) 16. §-a a következő
(1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az orvos vagy a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság kezdeményezésére az érintett
munkavállaló egészségi állapotát az egészségének megőrzése érdekében az expozíció megszűnése után is
ellenőrizni kell.”
2. §
Hatályát veszti a 26/2000. EüM rendelet 22. § (3) bekezdése.
3. §
4. §
Az 1. § a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók
védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.


a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló
3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dc) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
rendelem el:
1. § (1) A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM–EüM együttes
rendelet (a továbbiakban: 3/2002. SZCSM–EüM együttes rendelet) 7. § (8) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép, és a § a következő (8a) és (8b) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni.
A munkaidő részeként óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a melegnek vagy
hidegnek minősülő munkahelyeken.
(8a) A munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket meghaladja,
vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot, és az országos
tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta.
(8b) A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb
időtartamban szabadtéri munkahelyen a +4 °C-ot vagy zárt téri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.”
(2) A 3/2002. SZCSM–EüM együttes rendelet 7. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt
kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas
azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja
meg, vagy amely mesterséges édesítőszerrel ízesített.”
2. §
A 3/2002. SZCSM–EüM együttes rendelet
a) 6. § (6) bekezdésében az „üzembe helyezése során” szövegrész helyébe a „létesítéséhez kapcsolódóan
a használatbavétel során” szöveg,
b) 6. § (7) bekezdésében a „biztonsági felülvizsgálat” szövegrész helyébe az „ellenőrző felülvizsgálat” szöveg,
c) 7. § (11) bekezdésében a „(9) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(10) bekezdésben” szöveg
lép.
3. §


az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi
követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dd) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
rendelem el:
1. §
Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi
követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM–EüM együttes rendelet (a továbbiakban: 4/2002. SZCSM–EüM
együttes rendelet) 2. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E rendelet alkalmazásában:)
„3. Biztonsági és egészségvédelmi koordinátor: az a munkavédelmi szakmai képesítéssel és legalább középfokú
műszaki vagy építőipari, építészeti tanulmányi területen szerzett szakképesítéssel, továbbá három év igazolt
építőipari vagy építőipari kivitelezői gyakorlattal rendelkező személy, akit a 3. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak
alapján megbíztak vagy foglalkoztatnak a 6–8. §-ban előírt feladatok teljesítése érdekében.”
2. §
A 4/2002. SZCSM–EüM együttes rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) Az Mvt. 63/D. §-ában előírt előzetes bejelentést az építési munkahely kialakításának megkezdése előtt
meg kell tenni.
(2) Az előzetes bejelentés időszerű adatait az építési munkahelyen jól láthatóan kell elhelyezni.
(3) Ha más jogszabály szintén előír ilyen kötelezettséget, akkor az azonos adatokat csak egyszer kell feltüntetni.”
3. §
A 4/2002. SZCSM–EüM együttes rendelet 4. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
4. §
A 4/2002. SZCSM–EüM együttes rendelet
a) A „Koordinátorok kijelölése az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében,
az előzetes bejelentés teljesítése” című alcím címében a „Koordinátorok” szövegrész helyébe a „Biztonsági és
egészségvédelmi koordinátorok” szöveg,
b) 3. § (1) és (2) bekezdésében a „koordinátort” szövegrészek helyébe a „biztonsági és egészségvédelmi
koordinátort” szöveg,
c) 3. § (1)–(4) bekezdésében a „koordinátor” szövegrészek helyébe a „biztonsági és egészségvédelmi
koordinátor” szöveg,
d) „A koordinátor feladatai” című alcím címében a „koordinátor” szövegrész helyébe a „biztonsági és
egészségvédelmi koordinátor” szöveg,
e) 7–9. §-ában és 11. §-ában a „koordinátor” szövegrészek helyébe a „biztonsági és egészségvédelmi
koordinátor” szöveg,
f) 14. §-ában a „koordinátori” szövegrész helyébe a „biztonsági és egészségvédelmi koordinátori” szöveg,
g) 4. számú melléklet II. pont 14.2.5 alpontjában a „mérőedényt” szövegrész helyébe a „merőedényt” szöveg,
h) 4. számú melléklet III. pont 6.15.1.7 alpontjában a „30 milliméter” szövegrész helyébe a „30 cm” szöveg
lép.
5. §
Hatályát veszti a 4/2002. SZCSM–EüM együttes rendelet
a) 2. § (1) bekezdés 3. pontjában a „(továbbiakban: koordinátor)” szövegrész,
b) 3. számú melléklete.
6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. december 31-én lép hatályba.
(2) Az 1. § 2026. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 64/2023. (XII. 28.) GFM rendelethez
A 4/2002. SZCSM–EüM együttes rendelet 4. számú melléklet I. pont 7.2. és 7.3. alpontja helyébe a következő
rendelkezések lépnek:
„7.2. A klímakörnyezet kedvezőtlen hatásainak megelőzése céljából munkaszervezési intézkedéseket kell tenni.
Óránként legalább 5, legfeljebb 10 perces pihenőidőt kell közbeiktatni a melegnek vagy hidegnek minősülő
munkahelyeken. A munkahely melegnek minősül, ha a munkahelyi klíma a munkahelyen a 24 °C (K) EH értéket
meghaladja vagy szabadtéri munkahelyen a napi középhőmérséklet legalább 1 napig meghaladja a 25 °C-ot és
az országos tisztifőorvos a hőség miatt a figyelmeztetést vagy a hőségriasztást kiadta.
A munkahely hidegnek minősül, ha a hőmérséklet a munkaidő 50%-ánál hosszabb időtartamban, szabadtéri
munkahelyen a +4 °C-ot, illetve zárttéri munkahelyen a +10 °C-ot nem éri el.
7.3. A melegnek minősülő munkahelyeken a munkavállalók részére igény szerint, de legalább félóránként védőitalt
kell biztosítani. A folyadékveszteséget általában 14–16 °C hőmérsékletű ivóvízzel kell pótolni. E célra alkalmas
azonos hőmérsékletű ízesített, alkoholmentes ital is, amelynek cukortartalma az ital 4 súlyszázalékát nem haladja
meg, vagy az mesterséges édesítőszerrel ízesített.”

az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló
12/2006. (III. 23.) EüM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dj) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
rendelem el:
1. §
Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet
(a továbbiakban: 12/2006. EüM rendelet) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § szerinti tevékenységet az Mvt. 63/G. §-a szerint kell bejelenteni.”
2. §
A 12/2006. EüM rendelet 4. § (3) bekezdésében az „esetén a bejelentéshez” szövegrész helyébe az „esetén az Mvt.
63/G. §-a szerinti bejelentéshez” szöveg lép.
3. §
Hatályát veszti a 12/2006. EüM rendelet
a) 4. § (4)–(8) bekezdése,
b) 17. §-a,
c) 2. melléklete.
4. §


a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló
10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont dc) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
rendelem el:
1. §
A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről szóló
10/2016. (IV. 5.) NGM rendelet 19. §
a) (1) és (7) bekezdésében a „szabványossági” szövegrész helyébe a „villamos biztonsági” szöveg,
b) (2) bekezdés c) pontjában az „érintésvédelmi szabványossági” szövegrész helyébe a „villamos biztonsági”
szöveg,
c) (3) bekezdésében a „Szabványossági” szövegrész helyébe a „Villamos biztonsági” szöveg,
d) (4) bekezdésében és (6) bekezdés c) pontjában az „az érintésvédelmi szabványossági” szövegrész helyébe
az „a villamos biztonsági” szöveg,
e) (8) bekezdés b) pontjában az „az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálói vizsgabizonyítványának”
szövegrész helyébe az „a villamos biztonsági felülvizsgálati tevékenység végzésére jogosító képesítését és
a legutóbbi továbbképzés teljesítését igazoló dokumentumok” szöveg,
f) (10) bekezdésében az „Az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálati ellenőrzésről készülő érintésvédelmi”
szövegrész helyébe az „A villamos biztonsági felülvizsgálatról készülő” szöveg,
g) (11) bekezdésében az „Az érintésvédelmi minősítő iratban” szövegrész helyébe az „A minősítő iratban” szöveg
lép.
2. §


az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj mértékéről és a díj megfizetésére vonatkozó szabályokról szóló
4/2018. (II. 28.) NGM rendelet módosításáról
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában kapott
felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdés
11. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.)
Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben –
1. §
Az egyéni védőeszközök megfelelőségét értékelő szervezetek kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási
szolgáltatási díj mértékéről és a díj megfizetésére vonatkozó szabályokról szóló 4/2018. (II. 28.) NGM rendelet 1. §
(3) bekezdésében az „10032000-01460658-00000000 számú” szövegrész helyébe az „Előirányzat felhasználási
keretszámla elnevezésű 10032000-00005503-06010011 számú” szöveg lép.
2. §


a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló
5/2020. (II. 6.) ITM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány
feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés
26. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró belügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. §
A kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló
5/2020. (II. 6.) ITM rendelet (a továbbiakban: 5/2020. ITM rendelet) 4. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A biológiai monitorozás költségei a munkáltatót terhelik.”
2. §
Az 5/2020. ITM rendelet 23. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(Ez a rendelet)
„l) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók
védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek”
(való megfelelést szolgálja.)
3.§ (1) Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul
(3) Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.
(5) Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklete az 5. melléket szerint módosul.
4. §
Hatályát veszti az 5/2020. ITM rendelet
a) 5. § (6) bekezdésében a „(4) bekezdés c) pontja szerinti” szövegrész,
b) 5. § (11) bekezdésében az „a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 19. §-ával összhangban”
szövegrész.
5. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2023. december 31-én lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. § (2) bekezdése és a 2. melléklet 2024. április 1-jén lép hatályba.
(3) A 3. § (3) bekezdése és a 3. melléklet 2025. január 18-án lép hatályba.
(4) A 3. § (4) bekezdése és a 4. melléklet 2026. április 5-én lép hatályba.
(5) A 3. § (5) bekezdése és az 5. melléklet 2026. április 6-án lép hatályba.
6. §
A 2. §
védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. március 9-i (EU) 2022/431 európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2023. évi 191. szám

1. Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázat 191. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
(A B C D E F G H I
Jellemző
1 Megnevezés CAS-szám ÁK-érték mg/m3 ÁK-érték ppm CK-érték mg/m3 CK-érték ppm Hivatkozás ÁK korrekciós csoport)
tulajdonság
KRÓM (VI) VEGYÜLETEK k (1A vagy 1B),

191 0,01 EU6 T
[Cr (VI)-ra számítva] BEM
2. Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázat 275. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
(A B C D E F G H I
Jellemző
tulajdonság
275 SÓSAV 7647-01-0 8 5 15 10 i, m EU1 N
3. Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázat a következő 320. sorral egészül ki:
(A B C D E F G H I
Jellemző
tulajdonság
DÍZEL-KIPUFOGÓGÁZ
320 0,05 EU6
(elemi szénként mérve)
11793
11794
1. Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„1.1. Veszélyes anyagok munkahelyi levegőben megengedett átlagos koncentráció és megengedett csúcskoncentráció értékei, valamint jellemző tulajdonságai
A B C D E F G H I
Jellemző ÁK korrekciós
1 Megnevezés CAS-szám ÁK-érték mg/m3 ÁK-érték ppm CK-érték mg/m3 CK-érték ppm Hivatkozás
tulajdonság csoport
2 ACETALDEHID 75-07-0 45 45 i N
3 ACETOFENON 98-86-2 50 i N
4 ACETON 67-64-1 1210 500 i EU1 N
5 ACETON-CIÁNHIDRIN 75-86-5 3,5 7 N
6 ACETONITRIL 75-05-8 70 40 b, i EU2 R
7 AKRILAMID 79-06-1 0,1 b, k(1B) EU6 T
8 AKRILNITRIL 107-13-1 4,3 b, k(1B) R
9 AKRILSAV (propénsav) 79-10-7 29 10 59* 20* m EU4 N
AKROLEIN (akril-aldehid,
10 107-02-8 0,05 0,02 0,12 0,05 m EU4 N
2-propenál)
11 ALLIL-ALKOHOL 107-18-6 4,8 2 12,1 5 b, i EU1 N
12 ALLIL-KLORID 107-05-1 3 6 i N
ALUMINIUM (oldható, AL-ra
13 7429-90-5 1 resp N
számolva)
14 ALUMÍNIUM OXID (Al-ra számítva) 1344-28-1 5 2 resp N
15 terc-AMIL-ACETÁT 625-16-1 270 50 540 100 EU1 N
16 4-AMINOBIFENIL 92-67-1 10 k(1A) T

17 2-AMINOETANOL 141-43-5 2,5 1 7,6 3 b EU2 T
18 AMITROL 61-82-5 0,2 EU4 T
19 AMMÓNIA 7664-41-7 14 20 36 50 m EU1 N
20 ANILIN 62-53-3 7,74 2 19,35 5 b, k(2), BEM EU8 N
21 o-ANIZIDIN 90-04-0 0,5 0,1 b, k(1B) R+T
ANTIMON ÉS SZERVETLEN
22 7440-36-0 0,5 i T
VEGYÜLETEI (Sb-ra számítva)
23 ANTIMON-HIDROGÉN 7803-52-3 0,5 0,1 1 0,2 T
ARZÉN ÉS SZERVETLEN VEGYÜLETEI k(1A), b, i
24 7440-38-2 0,01 EU7 T
(arzin kivételével), (As-ra számítva) BEM
25 ARZIN 7784-42-1 0,2 0,05 0,8 0,2 b T
26 AZIRIDIN 151-56-4 0,9 0,5 k(1B) R+T
BÁRIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI
27 0,5 i EU2 R
(Ba-ra számítva)
28 BENZALDEHID 100-52-7 5 10 N
29 BENZIDIN 92-87-5 0,008 k(1A) T
30 BENZIL-KLORID 100-44-7 2,6 0,5 5 1,0 b, i, m, k(1B) R+T
31 BENZOIL-KLORID 98-88-4 2,8 0,5 i N
k(1A), b, i,
32 BENZOL 71-43-2 1,65 1 EU6 T
BEM
33 BENZO[a]PIRÉN 50-32-8 0,002 k(1B) T
BERILLIUM ÉS VEGYÜLETEI (Be-ra
34 7440-41-7 0,0006 k(1B), b T
számítva)
BISZFENOL-A
35 80-05-7 2 Repr.(1B) EU4 T
(4,4’-izopropilidén-difenol)
36 BISZ (KLÓRMETIL)- ÉTER 542-88-1 0,0047 0,001 k(1A) T
37 BRÓM 7726-95-6 0,7 0,1 b, m EU2 N
38 1,3-BUTADIÉN 106-99-0 2,2 1 k(1A), i EU6 T
39 n-BUTÁN 106-97-8 2350 9400 N
40 n-BUTIL-ACETÁT 123-86-4 241 50 723 150 i, sz EU8 N
41 IZOBUTIL-ACETÁT 110-19-0 241 50 723 150 i, sz EU8 N
42 szek-BUTIL-ACETÁT 105-46-4 241 50 723 150 i, sz EU8 N
43 n-BUTIL-AKRILÁT 141-32-2 11 2 53 10 i EU1 N
44 n-BUTIL-ALKOHOL 71-36-3 45 90 b, i N
45 terc-BUTIL-METIL- ÉTER 1634-04-4 183,5 50 367 100 EU3 N
46 2-BUTIN-1,4-DIOL 110-65-6 0,5 i, sz EU4 T
47 2-BUTOXIETANOL 111-76-2 98 20 246 50 b, i EU1 T
48 2-BUTOXIETIL-ACETÁT 112-07-2 133 20 333 50 b EU1 T
49 2-(2-BUTOXIETOXI) ETANOL 112-34-5 67,5 10 101,2 15 EU2 T
50 CIÁNAMID 420-04-2 1 0,58 b EU2 N
11795
51 CIÁN-HIDROGÉN (hidrogén- cianid) 74-90-8 1 0,9 5 4,5 b, i EU4 N
11796
CIÁNSÓK (cianidok) (CN-re
52 1 5 b, i EU4 N
számítva)
53 CIKLOHEXÁN 110-82-7 700 200 EU2 N
54 CIKLOHEXANOL 108-93-0 200 500 800 200 b, i, sz R+T
55 CIKLOHEXANON 108-94-1 40,8 10 81,6 20 b, i EU1 T
56 CIKLOHEXIL-AMIN 108-91-8 8,2 2 16,4 4 m N
57 1,3-CIKLOPENTADIÉN 542-92-7 200 75 i N
58 CINK-OXID por 1314-13-2 5 i N
59 CINK-OXID füst 1314-13-2 5 i R
60 CINK-KLORID (Zn-re számítva) 7646-85-7 1 resp i N
CIRKÓNIUM VEGYÜLETEI (Zr-ra
61 5 20 N
számítva)
62 DDT 50-29-3 1 resp 1resp b R+T
63 DEKABORÁN 17702-41-9 0,3 0,05 0,6 0,1 b, i R+T
64 DIACETIL (2,3-butándion) 431-03-8 0,07 0,02 0,36 0,1 i EU4 R+T
4,4’-DIAMINODIFENIL- METÁN
65 101-77-9 0,08 k(1B), b EU6 T
(4,4’-Metilén-dianilin)
66 DIAZINON 333-41-5 0,1 0,4 b R+T
67 DIAZOMETÁN 334-88-3 0,3 0,2 k(1B) R+T
68 DIBENZOIL-PEROXID 94-36-0 5 5 b, i, sz N
69 1,2-DIBRÓMETÁN (Etilén- dibromid) 106-93-4 0,8 0,1 k(1B), b, m EU6 T
70 1,2-DIBRÓM-3- KLÓRPROPÁN 96-12-8 0,01 0,001 k(1B) T
71 DIELDRIN 60-57-1 0,25 resp 1resp R+T
72 DIETIL-AMIN 109-89-7 15 5 30 10 b, m EU2 N

73 DIETILÉN-TRIAMIN 111-40-0 4 1 8 2 b, m, sz T
74 DIETIL-ÉTER 60-29-7 308 100 616 200 b, i, sz EU1 N
75 DI(2-ETILHEXIL)- FTALÁT 117-81-7 2 4 b T
76 DIETIL-SZULFÁT 64-67-5 0,2 0,03 k(1B) T
77 DIFENIL 92-52-4 1 0,2 b, i, sz N
78 DIFENIL-ÉTER 101-84-8 7 1 14 2 EU4 N
79 DIFOSZFOR- PENTASZULFID 1314-80-3 1 EU2 N
80 DIFOSZFOR-PENTOXID 1314-56-3 1 m EU2 N
81 DIHIDROGÉN- SZELENID 7783-07-5 0,07 0,02 0,17 0,05 EU1 R+T
82 DIIZOCIANÁTOK
83 difenilmetán-4,4’- diizocianát (MDI) 101-68-8 0,05 0,005 0,05 0,005 i, sz, BEM T
84 hexametilén-diizocianát (HDI) 822-06-0 0,035 0,035 i, sz T
85 1,5-naftilén-diizocianát (NDI) 3173-72-6 0,09 0,01 0,09 0,01 i, sz T
86 DIKÉN-DIKLORID 10025-67-9 6 1 12 2 m R
87 3,3’-DIKLÓRBENZIDIN 91-94-1 0,03 0,003 k(1B) T
88 1,2-DIKLÓRBENZOL 95-50-1 122 20 306 50 b, i EU1 N
89 1,3-DIKLÓRBENZOL 541-73-1 12 2 24 4 T
1,4-DIKLÓRBENZOL
90 106-46-7 12 2 60 10 b EU4 T
(p- diklórbenzol)
91 1,1-DIKLÓRETÁN 75-34-3 412 100 b EU1 R+T
92 1,2-DIKLÓRETÁN (Etilén-diklorid) 107-06-2 8,2 2 k(1B), i, b EU6 T
93 1,1-DIKLÓRETILÉN (vinilidén-klorid) 75-35-4 8 2 20 5 EU4 T
94 1,2-DIKLÓRETILÉN 540-59-0 800 200 1580 400 i R+T
95 2,4-DIKLÓR- FENOXIECETSAV 94-75-7 1 4 b, i N
96 DIKLÓRFOSZ (DDVP) 62-73-7 0,9 0,1 2,0 0,2 b R+T
97 DIKLÓRMETÁN (metilén-klorid) 75-09-2 353 100 706 200 b, BEM EU4 R+T
98 1,2-DIKLÓRPROPÁN 78-87-5 50 10 100 20 k(1B) R+T
b, i, Repr.
99 N,N-DIMETIL- ACETAMID 127-19-5 36 10 72 20 EU1 R+T
(1B)
100 DIMETIL-AMIN 124-40-3 3,8 2 9,4 5 b, m, sz EU1 N
101 N,N-DIMETILANILIN 121-69-7 25 5 50 10 b, i, sz R+T
102 DIMETIL-ÉTER 115-10-6 1920 1000 EU1 N
b, i, BEM,
103 N,N-DIMETIL- FORMAMID 68-12-2 15 5 30 10 EU3 T
Repr.(1B)
104 1,2-DIMETILHIDRAZIN 540-73-8 1,2 k(1B) T
105 N,N-DIMETILHIDRAZIN 57-14-7 1,2 k(1B) T
106 DIMETIL-SZULFÁT 77-78-1 0,1 0,02 k(1B), b, m T
107 4,6-DINITRO-o-KREZOL 534-52-1 0,2 0,4 b, i, sz T
108 DINITROBENZOL minden izomer 1 0,15 2 0,3 b R+T
109 DINITROGÉN-OXID 10024-97-2 180 100 360 200 R
110 1,4-DIOXÁN 123-91-1 73 20 - b, i EU3 T
11797
111 1,3-DIOXOLÁN 646-06-0 150 0,1 300 0,2 N
11798
112 ECETSAV 64-19-7 25 10 50 20 m EU4 N
113 ECETSAV-ANHIDRID 108-24-7 0,42 0,84 m N
114 ETIL-ACETÁT 141-78-6 734 200 1468 400 i, sz EU4 N
115 ETIL-AKRILÁT 140-88-5 21 5 42 10 b, i, sz EU4 N
116 ETIL-ALKOHOL 64-17-5 1900 1000 3800 2000 N
117 ETIL-AMIN 75-04-7 9,4 5 i EU1 N
118 ETILBENZOL 100-41-4 442 100 884 200 b, i, BEM EU1 T
119 ETIL-BROMID 74-96-4 22 5 R+T
120 ETILÉNGLIKOL 107-21-1 52 20 104 40 b, i EU1 N
2-ETOXI-ETANOL b, i, Repr.
121 110-80-5 8 2 - EU7 N
(ETILÉNGLIKOL- MONOETIL-ÉTER) (1B)
2-ETOXI-ETIL-ACETÁT
b, i, Repr.
122 (ETILÉNGLIKOL- MONOETIL-ÉTER- 111-15-9 11 2 - EU7 N
(1B)
ACETÁT)
2-METOXI-ETANOL b, i, Repr.
123 109-86-4 3,16 1 - EU7 N
(ETILÉNGLIKOL- MONOMETIL-ÉTER) (1B)
2-METOXI-ETANOL (ETILÉNGLIKOL- b, i, Repr.
124 110-49-6 4,90 1 - EU7 N
MONOMETIL-ÉTER-ACETÁT) (1B)
125 ETILÉN-OXID 75-21-8 1,8 1 k(1B), i, sz, b EU6 T
126 2-ETILHEXANOL 104-76-7 5,4 1 i EU4 N
127 ETIL-KLORID 75-00-3 268 100 EU2 R+T
128 ETIL-MERKAPTÁN 75-08-1 1 0,5 2 1 i N
129 EZÜST, fém 7440-22-4 0,1 EU1 T
EZÜST OLDHATÓ VEGYÜLETEI

130 0,01 EU2 T
(Ag-re számítva)
131 2-FENILPROPÉN 98-83-9 246 50 492 100 EU1 R
132 FENOL 108-95-2 8 2 16 4 b, m, BEM EU3 R+T
133 FLUOR 7782-41-4 1,58 1 3,16 2 m EU1 N
134 FLUORIDOK (F-ra számítva) 2,5 b, i, BEM EU1 T
k(1B), b,
135 FORMALDEHID 50-00-0 0,37 0,3 0,74 0,6 EU7 T
m, sz
136 FOSZFIN 7803-51-2 0,14 0,1 0,28 0,2 i EU2 R
137 FOSZFOR 7723-14-0 0,1 0,1 i N
138 FOSZFOR- PENTAKLORID 10026-13-8 1 m EU2 N
139 FOSZFOR-TRIKLORID 7719-12-2 1 2 m N
140 FOSZFORIL-TRIKLORID 10025-87-3 0,064 0,01 0,12 0,02 m EU8 N
141 FOSZGÉN 75-44-5 0,08 0,02 0,4 0,1 m EU1 R
142 F21, diklórfluormetán 75-43-4 43 10 86 20 N
143 F22, klórdifluormetán 75-45-6 3600 1000 EU1 N
144 F142b, 1-klór-1,1- difluoretán 75-68-3 4170 1000 16680 4000 N
145 FTÁLSAV-ANHIDRID 85-44-9 1 1 i, sz T
146 FURFURIL-ALKOHOL 98-00-0 20 5 40 10 i, sz, b N
147 FURFUROL 98-01-1 8 2 20 2,5 b, i, sz N
148 GLICERIN-TRINITRÁT 55-63-0 0,095 0,01 0,19 0,02 b, i, sz EU4 N
149 HALOTÁN 151-67-7 40 5 160 20 R+T
150 HANGYASAV 64-18-6 9 5 m EU2 N
151 n-HEPTÁN 142-82-5 2000 EU1 R
152 2-HEPTANON 110-43-0 238 50 475 100 b EU1 N
153 HEPTÁN-3-ON 106-35-4 95 20 EU1 N
154 HEXAMETILÉN-DIAMIN 124-09-4 2,3 0,5 m, b N
155 n-HEXÁN 110-54-3 72 20 b, i, BEM EU2 T
156 HIDRAZIN 302-01-2 0,013 0,01 k(1B), b EU6 T
157 HIDROGÉN-BROMID 10035-10-6 6,7 2 m EU1 N
158 HIDROGÉN-FLUORID 7664-39-3 1,5 1,8 2,5 3 b, m, BEM EU1 N
HIGANY ÉS SZERVETLEN
VEGYÜLETEI, BELEÉRTVE sz, b, BEM,
159 7439-97-6 0,02 - EU7 T
A HIGANY-KLORIDOT ÉS Repr.(1B)
HIGANY-OXIDOT (Hg-ra számítva)
HIGANY SZERVES VEGYÜLETEI*
160 0,01 0,04 b, sz R+T
(Hg-ra számítva)
161 IZOAMIL-ALKOHOL 123-51-3 18 5 37 10 EU8 R
162 IZOPENTÁN 78-78-4 3000 1000 EU2 N
163 IZOPENTIL-ACETÁT 123-92-2 270 50 540 100 i EU1 N
164 IZOPROPIL-ACETÁT 108-21-4 420 100 i N
165 IZOPROPIL-ALKOHOL 67-63-0 500 200 1000 400 b, i R
11799
166 JÓD 7553-56-2 1 0,1 1 0,1 i, sz, b N
11800
KADMIUM ÉS SZERVETLEN
167 7440-43-9 0,004 resp k(1B), BEM T
VEGYÜLETEI (Cd-ra számítva)
168 KALCIUM-CIÁNAMID 156-62-7 1 2 b, i N
KALCIUM-HIDROXID
169 1305-62-0 1 resp 4 resp EU4 N
(kalcium- dihidroxid)
170 KALCIUM-KARBONÁT 1317-65-3 10 N
171 KALCIUM-OXID 1305-78-8 1 resp 4 resp EU4 N
172 KALCIUM-SZULFÁT 7778-18-9 4 1,5 resp N
173 KÁLIUM-HIDROXID 1310-58-3 2 2 m N
174 є-KAPROLAKTÁM 105-60-2 10 40 i EU1 N
175 KAPTAFOL 2425-06-1 0,1 k(1B) T
176 KARBARIL 63-25-2 5 R+T
177 KÉN-DIOXID 7446-09-5 1,3 0,5 2,7 1 m EU4 N
178 KÉN-HIDROGÉN 7783-06-4 7 5 14 10 i EU3 N
179 KÉNSAV 7664-93-9 0,05 - m EU3 N
180 KLÓR 7782-50-5 1,5 0,5 i EU2 N
181 4-KLÓRANILIN 106-47-8 0,2 0,4 0,8 1,6 k(1B), sz, b R+T
182 KLÓRBENZOL 108-90-7 23 5 70 15 EU2 R+T
183 2-KLÓR-1,3-BUTADIÉN 126-99-8 18 5 72 20 i R+T
184 KLÓRDÁN 57-74-9 0,5 4 b R+T
1-KLÓR-2,3-EPOXIPROPÁN k(1B), b,
185 106-89-8 1,9 EU6 R+T
(Epiklór-hidrin) m, sz
186 KLOROFORM 67-66-3 10 2 b EU1 R+T
KOBALT ÉS SZERVETLEN

187 7440-48-4 0,02 i, sz, BEM T
VEGYÜLETEI (Co-ra számítva)
188 KREZOL (izomerek keveréke) 1319-77-3 22 5 m EU91 N
KRÓM (fém), SZERVETLEN KRÓM
189 (II) és KRÓM (III) VEGYÜLETEK (nem 7440-47-3 2 i, sz, BEM EU2 T
oldható)
EGYÉB SZERVETLEN
KRÓMVEGYÜLETEK [a króm (VI)
190 0,5 2 i, sz, BEM T
vegyületek kivételével] (Cr-ra
számítva)
KRÓM (VI) VEGYÜLETEK [Cr (VI)-ra k(1A vagy
191 0,01 EU6 T
számítva] 1B), BEM
192 KUMOL 98-82-8 50 10 250 50 b, i EU8 R
LINDÁN (γ-HCH)
193 58-89-9 0,1 0,8 b, i R+T
(γ-1,2,3,4,5,6- hexaklórciklohexán)
194 LÍTIUM-HIDRID 7580-67-8 0,02 EU4 N
195 MAGNÉZIUM-OXID (Mg-ra számítva) 1309-48-4 6 resp i R
196 MALEINSAV-ANHIDRID 108-31-6 0,08 0,2 0,08 0,2 m, sz R+T
MANGÁN ÉS SZERVETLEN SÓI Por: Tfüst:
197 7439-96-5 0,20,05 resp EU4
(Mn-ra számítva) R+T
198 METIL-ACETÁT 79-20-9 310 200 1240 400 b, sz, i R
199 METIL-AKRILÁT 96-33-3 18 5 36 10 b, i, sz EU3 T
200 METANOL 67-56-1 260 200 b, i EU2 R+T
201 2-METILAZIRIDIN 75-55-8 5 2 k(1B) R+T
202 METIL-BROMID 74-83-9 10 10 b, i R+T
203 1-METILBUTIL-ACETÁT 626-38-0 270 50 540 100 EU1 N
204 METIL-BUTIL-KETON 591-78-6 21 84 b, i T
4,4’-Metilén-bisz (2-klóranilin)
205 101-14-4 0,01 k(1B), b R+T
[MOCA]
206 METIL-ETIL-KETON 78-93-3 600 200 900 300 b, i EU1 N
207 METIL-FORMIÁT 107-31-3 125 50 250 100 b EU4 R
208 5-METILHEPTÁN-3-ON 541-85-5 53 10 107 20 EU1 N
209 5-METILHEXÁN-2-ON 110-12-3 95 20 EU1 N
210 METIL-IZOCIANÁT 624-83-9 0,047 0,02 b, i, sz EU3 R+T
211 METIL-KLORID 74-87-3 42 20 EU8 R+T
212 METIL-MERKAPTÁN 74-93-1 1 2 i N
213 METIL-METAKRILÁT 80-62-6 208 50 415 100 b, i, sz EU3 N
214 METIL-PARATION 298-00-0 0,2 b, sz R+T
4-METILPENTÁN-2-ON
215 108-10-1 83 20 208 50 EU1 N
(izobutil-metil-keton)
216 N-METIL-2- PIRROLIDON 872-50-4 40 10 80 20 b, Repr.(1B) EU3 T
217 2-(2-METOXIETOXI)- ETANOL 111-77-3 50,1 10 EU2 R+T
11801
11802
(2-METOXIMETIL- ETOXI)-PROPANOL
218 34590-94-8 308 50 EU1 R
(Dipropilénglikol- monometil-éter)
219 1-METOXIPROPÁN-2-OL 107-98-2 375 100 568 150 b EU1 R+T
220 1-METOXI-2-PROPIL- ACETÁT 108-65-6 275 50 550 100 EU1 N
221 MEZITILÉN (1,3,5-trimetilbenzol) 108-67-8 100 20 i EU1 T
MOLIBDÉN OLDHATATLAN
222 5 resp 10 N
VEGYÜLETEI (Mo-ra számítva)
MOLIBDÉN OLDHATÓ VEGYÜLETEI
223 5 N
(Mo-ra számítva)
224 MONOKROTOFOSZ 6923-22-4 0,25 b R+T
225 MORFOLIN 110-91-8 36 10 72 20 m EU2 N
226 NAFTALIN 91-20-3 50 10 i EU91 N
227 2-NAFTIL-AMIN 91-59-8 0,005 k(1A) T
228 NÁTRIUM-AZID 26628-22-8 0,1 0,3 EU1 N
229 NÁTRIUM-HIDROXID 1310-73-2 1 2 m N
230 NEOPENTÁN 463-82-1 3000 1000 EU2 N
k(1B), SCOEL/
sz (bőr, SUM/85/
231 NIKKEL-VEGYÜLETEK 0,01 T
légzőszervi), 2011
BEM
232 NIKOTIN 54-11-5 0,5 b, i EU2 R
233 4-NITROANILIN 100-01-6 3 b, i R+T
b, i, Repr.
234 NITROBENZOL 98-95-3 1 0,2 EU2 R+T
(1B)

235 NITROETÁN 79-24-3 62 20 312 100 b EU4 N
236 NITROGÉN-DIOXID 10102-44-0 0,96 0,5 1,91 1 m EU4 R+T
237 NITROGÉN-MONOXID 10102-43-9 2,5 2 EU4 R
238 4-NITROKLÓRBENZOL 100-00-5 0,5 2 b R+T
239 2-NITRONAFTALIN 581-89-5 0,25 0,35 k(1B) T
240 1-NITROPROPÁN 108-03-2 10 3 i, b R
241 2-NITROPROPÁN 79-46-9 18 5 k(1B), b EU6 T
242 OKTÁN (összes izomer) 2350 500 4700 1000 i R
92062-35-
68042-47- SCOEL/
243 OLAJ (ásványi) KÖD** 572623-83- 5 SUM/163/ T
792045-77- 2011
892045- 45-9
ÓLOM és SZERVETLEN VEGYÜLETEI
244 7439-92-1 0,15 i, BEM, BHM EU9 T
(Pb-ra számítva)
245 ÓLOM-TETRAETIL 78-00-2 0,05 0,2 b, i T
246 ÓLOM-TETRAMETIL 75-74-1 0,05 0,2 b, i T
SCOEL/
ÓN SZERVES VEGYÜLETEI (Sn-ra
247 0,02 b, i SUM/ T
számítva)
138/2011
ÓN SZERVETLEN VEGYÜLETEI (Sn-ra
248 2 8 b, i EU91 T
számítva)
249 ORTOFOSZFORSAV 7664-38-2 1 2 m EU1 N
250 OXÁLSAV 144-62-7 1 EU2 N
OZMIUM-TETRAOXID (Os-ra
251 20816-12-0 0,002 0,004 m, b N
számítva)
252 ÓZON 10028-15-6 0,2 0,1 0,2 0,1 i N
253 PARAKVÁT-DIKLORID 1910-42-5 0,1 0,1 b, i T
254 PARATION 56-38-2 0,1 b R+T
255 PENTAKLÓRFENOL ÉS SÓI 87-86-5 0,5 1,5 b, i T
256 PENTAKLÓRNAFTALINOK 1321-64-8 0,5 2 b, i, sz T
257 n-PENTÁN 109-66-0 3000 1000 EU2 R
258 PENTIL-ACETÁT 628-63-7 270 50 540 100 i EU1 N
259 3-PENTIL-ACETÁT 620-11-1 270 50 540 100 i EU1 N
260 PIKRINSAV 88-89-1 0,1 0,1 i, sz EU91 T
261 PIPERAZIN 110-85-0 0,1 0,3 EU1 T
262 PIRETRUM 8003-34-7 1 EU2 T
263 PIRIDIN 110-86-1 15 5 30 10 b, i, sz EU91 T
264 PLATINA FÉM 7440-06-4 1 EU91 T
PLATINA OLDHATÓ VEGYÜLETEI
265 0,002 i, sz T
(Pt-ra számítva)
11803
11804
266 PORTLAND CEMENT 65997-15-1 10 N
267 PROPIL-ACETÁT 109-60-4 420 100 840 200 b, i N
268 PROPILÉN-OXID (1,2- epoxipropán) 75-56-9 2,4 1 k(1B), b, i EU6 T
269 1,3-PROPIOLAKTON 57-57-8 1,5 0,5 k(1B) T
270 PROPIONSAV 79-09-4 31 10 62 20 m EU1 T
271 RÉZ és vegyületei (Cu-re számítva) 7440-50-8 0,1 0,2 R
272 RÉZ füst (Cu-re számítva) 7440-50-8 0,01 resp R
273 REZORCIN 108-46-3 45 10 b, i EU2 R
274 SALÉTROMSAV 7697-37-2 2,6 1 i, m EU2
275 SÓSAV 7647-01-0 8 5 15 10 i, m EU1 N
STRONCIUM-KROMÁT [Cr (VI)-ra
276 7789-06-2 0,005 k(1B) T
számítva]
SZELÉNVEGYÜLETEK (Se-re
277 0,1 0,2 i, BEM R+T
számítva)
278 SZÉN-DIOXID 124-38-9 9000 5000 EU2 N
279 SZÉN-DISZULFID 75-15-0 15 5 b, i, m EU3 R+T
BHM, Repr.
280 SZÉN-MONOXID 630-08-0 23 20 117 100 EU4 R+T
(1A)
SZÉN-TETRAKLORID
281 56-23-5 6,4 1 32 5 b EU4 R+T
(tetraklór-metán)
282 SZTIROL 100-42-5 86 20 172 40 i, BEM R+T
283 SZULFOTEP 3689-24-5 0,1 b EU1 R+T
TALLIUM OLDHATÓ VEGYÜLETEI
284 0,1 0,2 b, i T
(Tl-ra számítva)

285 TERFENILEK (hidrogénezett) 61788-32-7 19 2 48 5 EU4 T
286 TETRAETIL- ORTOSZILIKÁT 78-10-4 44 5 i EU4 N
287 TETRAHIDROFURÁN 109-99-9 150 50 300 100 b, i, BEM EU1 N
288 1,1,2,2-TETRAKLÓRETÁN 79-34-5 7 b R+T
289 TETRAKLÓRETILÉN 127-18-4 138 20 275 40 b EU4 R+T
290 TIOGLIKOLSAV 68-11-1 4 b, m N
291 2-TOLUIDIN (o-toluidin) 95-53-4 0,5 0,1 k(1B), i, b EU6 R+T
292 3-TOLUIDIN 108-44-1 9 2 b R
293 4-TOLUIDIN (para-toluidin) 106-49-0 4,46 1 8,92 2 k(2), b EU8 R+T
294 TOLUOL 108-88-3 192 50 384 100 b, i, BEM EU2 R+T
295 TOXAFÉN 8001-35-2 0,5 b, i R+T
296 TRIETIL-AMIN 121-44-8 8,4 2 12,6 3 b, i, m EU1 R+T
TRIKLÓRBENZOLOK
297 12002-48-1 38 5 72 10 b N
(1,2,4-TRIKLÓRBENZOL kivételével)
298 1,2,4-TRIKLÓRBENZOL 120-82-1 15,1 2 37,8 5 b EU1 N
299 1,1,1-TRIKLÓRETÁN* 71-55-6 555 100 1110 200 b, i EU1 R+T
k(1B), b, sz,
300 TRIKLÓRETILÉN 79-01-6 54,7 10 164,1 30 EU6 R
BEM
2,4,5-TRIKLÓRFENOXI- ECETSAV;
301 93-76-5 2 4 b, i N
(2,4,5-T)
302 TRIKLÓRNAFTALINOK 1321-65-9 5 b, i, sz T
303 TRI-o-KREZIL-FOSZFÁT 78-30-8 0,1 b, i, sz T
304 TRIMETIL-AMIN 75-50-3 4,9 2 12,5 5 m, sz EU8 N
305 1,2,3-TRIMETILBENZOL 526-73-8 100 20 EU1 T
306 1,2,4-TRIMETILBENZOL 95-63-6 100 20 EU1 T
TRINIKKEL-DISZULFID (Ni-re
307 12035-72-2 0,01 k(1A), sz T
számítva)
308 2,4,6-TRINITROTOLUOL 118-96-7 0,09 0,36 b T
VANÁDIUM-PENTOXID (V-ra
309 1314-62-1 0,05 resp 0,2 resp i, sz N
számítva)
310 VAS(II)-OXID (Fe-ra számítva) 1345-25-1 4 resp T
311 VAS(III)-OXID (Fe-ra számítva) 1309-37-1 4 resp T
312 VINIL-ACETÁT 108-05-4 17,6 5 35,2 10 EU3 N
313 VINIL-BROMID (bróm-etilén) 593-60-2 4,4 1 k(1B) EU6 T
314 VINIL-KLORID 75-01-4 2,6 1 k (1A) EU6 T
315 XILOL izomerek keveréke 1330-20-7 221 50 442 100 b, BEM EU1 R
316 m-XILOL 108-38-3 221 50 442 100 b, BEM EU1 R
317 o-XILOL 95-47-6 221 50 442 100 b, BEM EU1 R
318 p-XILOL 106-42-3 221 50 442 100 b, BEM EU1 R
319 XILIDIN(ek) 1300-73-8 10 2 b T
DÍZEL-KIPUFOGÓGÁZ (elemi
320 0,05 EU6
11805
szénként mérve)
”
2. Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklet 1.2. pontjában foglalt táblázat helyébe a következő táblázat lép:
„
A B
1 Rövidítés Magyarázat
2 resp respirábilis frakció

3 b Bőrön át is felszívódik.
4 i ingerlő anyag, amely izgatja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat
rákkeltő (zárójelben az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, rövid
5 k(…)
megnevezéssel a CLP rendelet szerinti besorolás)
6 Repr (…) reprotoxikus (zárójelben a CLP szerinti besorolás)
7 m maró hatású anyag, amely felmarja a bőrt, nyálkahártyát, szemet vagy mindhármat
Túlérzékenységet okozó (szenzibilizáló) tulajdonságú anyag. Az anyagra érzékeny
8 sz egyéneken „túlérzékenységen” alapuló bőr-, légzőrendszeri, esetleg más szervet/
szervrendszert károsító megbetegedést okozhat.
9 * CK: 1 perces referenciaidőre vonatkozik
a határérték a felsorolt, nem rákkeltő, nem reciklált, adalékanyagot nem tartalmazó
ásványi olaj aeroszolokra vonatkozik. (SCOEL/SUM/163/2011. számú ajánlásban
10 **
javasolt határérték, SCOEL: Foglalkozási Vegyianyag-expozíciós Határértékekkel
Foglalkozó Tudományos Bizottság.)
11 EUA 2009/148/EK irányelvben közölt érték
12 EU91 91/322/EGK irányelvben közölt érték
13 EU1 2000/39/EK irányelvben közölt érték
16 EU4 2017/164 EU irányelvben közölt érték
18 EU7 2019/983/EU irányelvben közölt érték
21 BEM biológiai expozíciós mutató
22 BHM biológiai hatásmutató
23 mg/m 3
milligramm légköbméterenként, 20 °C-on és 101,3 KPa légköri nyomáson
24 ÁK-érték megengedett átlagos koncentráció
25 CK-érték megengedett csúcskoncentráció
26 ppm (parts per million) milliomodrész adott térfogatnyi levegőben [ml/m3]
27 CAS-szám A vegyi anyagok azonosítására használt Chemical Abstracts Service regisztrációs szám
SCOEL/
28 SCOEL/SUM/85/2011. számú ajánlásban javasolt határérték
SUM/85/2011
SCOEL/
29 SCOEL/SUM/138/2011. számú ajánlásban javasolt határérték
SUM/138/2011
”

Az 5/2020. ITM rendelet 1. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázat 231. sora helyébe a következő rendelkezés lép:
(A B C D E F G H I
1 Megnevezés CAS-szám ÁK-érték mg/m3 ÁK-érték ppm CK-érték mg/m3 CK-érték ppm Jellemző tulajdonság Hivatkozás ÁK korrekciós csoport)
k(1B), sz (bőr,
0,01 resp
231 NIKKEL-VEGYÜLETEK légzőszervi), EU9 T
0,05
BEM
(A B C D E F G H I
1 Megnevezés CAS-szám ÁK-érték mg/m3 ÁK-érték ppm CK-érték mg/m3 CK-érték ppm Jellemző tulajdonság Hivatkozás ÁK korrekciós csoport)
b, k(1B), sz
8 AKRILNITRIL 107-13-1 1 0,45 4 1,8 EU9 R
(bőr)
(A B C D E F G H I
1 Megnevezés CAS-szám ÁK-érték mg/m3

ÁK-érték ppm CK-érték mg/m3
CK-érték ppm Jellemző tulajdonság Hivatkozás ÁK korrekciós csoport)
k(1A), b, i,
32 BENZOL 71-43-2 0,66 0,2 EU9 T
BEM
11807
11808
Az 5/2020. ITM rendelet 2. melléklet 1. pontjában szereplő táblázat 3. sora helyébe a következő sor lép:
(A B C D
ÁK-érték, belélegezhető koncentráció, ÁK-érték, respirábilis koncentráció,
1 Megnevezés Hivatkozás)
mg/m3-ben mg/m3-ben
Kristályos szilícium-dioxid (beleértve kvarc, krisztobalit, tridimit és egyéb

3 0,1 EU6
formák) respirábilis pora


a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások
megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet és a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett
munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet módosításáról
szóló 6/2020. (II. 7.) ITM rendelet módosításáról
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (4) bekezdés d) pont di) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
rendelem el:
1. §
A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások
megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet és a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók
egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet módosításáról szóló
6/2020. (II. 7.) ITM rendelet 3. melléklete az 1. melléklet szerinti szöveggel lép hatályba.
2. §
Ez a rendelet 2025. január 18-án lép hatályba.
3. §
Ez a rendelet a munkájuk során rákkeltő, illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett
munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/130 európai
és parlamenti irányelvnek való megfelelést szolgálja.


„3. melléklet a 6/2020. (II. 7.) ITM rendelethez
(A B C D E F G H I
ÁK-érték ÁK-érték CK-érték CK-érték Jellemző ÁK korrekciós
1 Megnevezés CAS-szám Hivatkozás
mg/m3 ppm mg/m3 ppm tulajdonság csoport)
KRÓM
(VI) VEGYÜLETEK k (1A vagy
191 0,005 EU6 T
[Cr (VI)-ra 1B), BEM
számítva]
”
A honvédelmi miniszter 43/2023. (XII. 28.) HM rendelete

a központi kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól
feladatkörömben eljárva − a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. §
(1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben − a következőket
rendelem el:
1. §
E rendelet hatálya – az állami sportcélú támogatások kivételével – a Magyarország központi költségvetéséről szóló
törvény 1. melléklet XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetébe sorolt központi kezelésű kiadási előirányzatokra
(a továbbiakban: előirányzatok) terjed ki.
2. §
Az egyes előirányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdése szerinti részletes
felhasználási szabályait az 1. melléklet tartalmazza.
3. §
Hatályát veszti az 1. mellékletben foglalt táblázat 6–9. sora.
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § 2024. január 1-jén lép hatályba.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf s. k.,

honvédelmi miniszter
1. melléklet a 43/2023. (XII. 28.) HM rendelethez

A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet költségvetési kiadási központi kezelésű előirányzatainak felhasználási szabályai
A B C D E F G H I J K L M N O
Európai uniós
forrásból
finanszírozott
Áht. Cím Alcím Jogcím- Támogatás biztosításának Támogatási Rendelkezésre Visszafizetés
1 Jogcímnév Előirányzat célja Kifizetésben részesülők köre Biztosíték Kezelő szerv Lebonyolító szerv költségvetési
azonosító név név csoport név módja előleg bocsátás módja határideje
támogatás
közreműködő
szervezete
2. 399139 Központi kezelésű előirányzatok

3. 399140 A HM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
4. 399151 A HM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
Pótbefizetés
Az államháztartásról Tőkeemelés, esetén
A Honvédelmi Minisztérium szóló 2011. évi pótbefizetés a szerződés Az államháztartásról
tulajdonosi joggyakorlása alá CXCV. törvény jogcímen tulajdonosi szerint. szóló törvény
tartozó védelmi ipari társaságok A Honvédelmi Minisztérium tulajdonosi (a továbbiakban: Áht.) joggyakorlói határozat Tulajdonosi végrehajtásáról szóló
Védelmi ipari és védelmi iparhoz közvetlenül joggyakorlása alá tartozó védelmi ipari szerinti, az állami alapján. támogatás 368/2011. (XII. 31.)
5. 393184 társaságok kapcsolódó tevékenységet társaságok és védelmi iparhoz közvetlenül vagyon felügyeletéért nyújtható Tulajdonosi esetén Korm. rendelet
forrásjuttatásai folytató társaságok részére kapcsolódó tevékenységet folytató felelős miniszter támogatás esetén a támogatói (a továbbiakban: Ávr.)
történő tőkeemelés, pótbefizetés társaságok. jóváhagyása esetén egy összegben vagy okiratban vagy 84. § (2) bekezdése
és tulajdonosi támogatás a támogatói okirat részletekben, idő- vagy támogatási szerinti lehetséges
finanszírozása. vagy támogatási teljesítésarányosan. szerződésben biztosítékok.
szerződés alapján foglaltaknak
megfelelően.
A kollektív
befektetési
Alapítói határozatban
formákról és
és a vagyoni
kezelőikről,
Védelmi Ipari hozzájárulás
valamint egyes
Tőkealap feletti A Védelmi Ipari Tőkealap teljesítésére vonatkozó
pénzügyi tárgyú
tulajdonosi (a továbbiakban: Tőkealap) javára engedélyben foglaltak
6. 393039 Tőkealap. törvények –
joggyakorláshoz történő vagyoni hozzájárulás szerint, több részletben
módosításáról
kapcsolódó fedezetének biztosítása. (lehívási értesítőnként),
szóló 2014. évi
kiadások részletenként egy
XVI. törvény és
összegben történő
az Alap Kezelési
kifizetéssel.
Szabályzatában
foglaltak szerint.
7. 403217 N7 Holding Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások
8. 403228 N7 Holding Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások
Az előirányzat célja Pótbefizetés
Szerződések, egyéb
az N7 Holding Nemzeti Védelmi esetén
dokumentumok
Ipari Innovációs Zrt. a szerződés
Az Áht. szerinti, alapján. Tőkeemelés,
(a továbbiakban: N7 Holding Zrt.) szerint.
az állami vagyon pótbefizetés
N7 Holding Zrt. által gazdasági társaság Tulajdonosi
felügyeletéért felelős esetén tulajdonosi Az Ávr. 84. §
tulajdonosi részesedésének az állam Adásvétellel érintett szerződéses partnerek, támogatás
miniszter jóváhagyása joggyakorlói határozat (2) bekezdése
9. 403239 joggyakorlása alá javára történő megszerzése, az N7 Holding Zrt. tulajdonosi joggyakorlása nyújtható esetén N7 Holding Zrt.
esetén támogatás alapján. Tulajdonosi szerinti lehetséges
tartozó társaságok valamint az N7 Holding Zrt. alá tartozó gazdasági társaságok. a támogatói
támogatói okirat vagy támogatás esetén biztosítékok.
forrásjuttatásai tulajdonosi joggyakorlása alá okiratban vagy
támogatási szerződés egy összegben vagy
tartozó gazdasági társaságok támogatási
alapján. részletekben, idő- vagy
tőkeemelése, pótbefizetése szerződésben
teljesítésarányosan.
és tulajdonosi támogatása foglaltaknak
fedezetének biztosítása. megfelelően.
11811

a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló
5/2018. (III. 8.) HM rendelet módosításáról
feladatkörömben eljárva, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés
2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:
1. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 5/2018. (III. 8.) HM rendelet
(a továbbiakban: R.) 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások
európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet
9. cikke szerinti közzététel céljából a 7–12. § hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami
támogatás vagy elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, egyéb esetben pedig
a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásokról.”
(2) Az R. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E rendelet alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén 2027. június 30-ig,
az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás esetén 2024. június 30-ig lehet támogatási
döntést hozni.”
2. §
Az R. 9–11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak következő költségei számolhatók el:
a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének
költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,
b) a kulturális örökség megszerzésének költsége, ideértve a kulturális örökség bérletének, birtokátruházásának és
a kulturális örökség áthelyezésének költségeit is,
c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége,
különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából
fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség,
d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége, különösen
a digitalizálással és más új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával
kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével
kapcsolatos költség,
e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége,
ideértve a kiválasztási eljárás, a marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költségeket is.
(2) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás
megvalósításából származó működési eredmény különbségét, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője
– a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult észszerű nyereséget szerezni.
(3) A működési eredmény mértékét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
10. § (1) Működési támogatás keretében elszámolható
a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez – különösen
kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez – kapcsolódó, a szokásos
üzletmenetben felmerülő költség,
b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége és a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és
előmozdításának fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok népszerűsítésének
költsége – ideértve az új technológiák ezen célokra történő alkalmazásának költségét is –,
c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását
szolgáló költség – ideértve a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a fogyatékkal élő személyek hozzáférési
lehetőségeinek javításával kapcsolatos költséget is –,
d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, különösen

da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,
db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,
dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,
dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,
de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja és a finanszírozási költség, ha e költségeket nem fedezte
beruházási támogatás,
df ) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló
tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,
dg) a marketing költsége,
dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,
e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,
f ) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül
a projekt eredményeként felmerülő költség.
(2) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a támogatással érintett időszakban
keletkező működési veszteséget, ideértve az észszerű nyereséget is.
(3) A működésből származó veszteség és az észszerű nyereség összegét
a) előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell meghatározni.
11. § A 2,2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén
a támogatás összege a 9. § (2) és (3) bekezdésében, valamint a 10. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott
módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg
az elszámolható költségek 80%-át.”
3. § (1) Az R. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
4. §
Az R.
a) 6. § (3) bekezdés a) pontjában a „150 millió” szövegrész helyébe a „165 millió” szöveg,
b) 6. § (3) bekezdés b) pontjában a „75 millió” szövegrész helyébe a „82,5 millió” szöveg,
c) 14. § (1) bekezdésében a „G:8 mezője” szövegrész helyébe a „G:8 és G:20 mezője” szöveg,
d) 13. § (4) bekezdésében az „az előző két pénzügyi év alatt” szövegrész helyébe az „az előző két pénzügyi év
alatt, 2024. január 1-jétől bármely három évben” szöveg,
e) 1. mellékletének címében a „2023.” szövegrész helyébe a „2024.” szöveg
lép.
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 3. § (2) bekezdése és a 4. § e) pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.
6. §
Ez a rendelet
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való
alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,
b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási
kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU
bizottsági rendelet I. és II. Fejezete, valamint 53. cikke
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

1. Az R. 1. mellékletében foglalt táblázat D:6 mezője helyébe a következő mező lép:
(D)
(Jogcímcsoport név)
(6.) Nonprofit gazdasági társaságok támogatása
2. Az R. 1. mellékletében foglalt táblázat G:6 mezője helyébe a következő mező lép:
(G)
(Kifizetésben részesülők köre)
1. HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató

Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű
Társaság
(6.) 2. Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság
3. Védelmi Innovációs Kutatóintézet Nonprofit
Zártkörűen Működő Részvénytársaság
1. Az R. 1. mellékletében foglalt táblázat D:6 mezője helyébe a következő mező lép:
(D)
(Jogcímcsoport név)
Nonprofit korlátolt felelősségű társaságok

(6.)
támogatása
2. Az R. 1. mellékletében foglalt táblázat G:6 mezője helyébe a következő mező lép:
(G)
(Kifizetésben részesülők köre)
1. HM Zrínyi Geoinformációs és Toborzástámogató

Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű
(6.) Társaság
2. Katonai Emlékpark Közhasznú Nonprofit
Korlátolt Felelősségű Társaság
3. Az R. 1. mellékletében foglalt táblázat 21. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A B C D E F G H I J K L M N O
Európai uniós
forrásból
Támogatás Rendelkezésre finanszírozott
Áht. Jogcímcsoport Kifizetésben Támogatási Visszafizetés Lebonyolító
1. Cím név Alcím név Jogcímnév Előirányzat célja biztosításának bocsátás Biztosíték Kezelő szerv költségvetési
azonosító név részesülők köre előleg határideje szerv
módja módja támogatás
közreműködő
szervezete)
A HM tulajdonosi
joggyakorlása alatt álló
nonprofit gazdasági
társaság működési és Védelmi
– a működés érdekében Innovációs Kuta- kötelezettség- az Ávr. 84. §
Védelmi Innovációs
felmerülő – felhalmozási tóintézet vállalási (2) bekezdés
Kutatóintézet támogatói egy
21. 402339 jellegű költségeinek, Nonprofit nyújtható dokumentumban a) pontja szerinti
Nonprofit Zrt. okirat alapján összegben
valamint a tulajdonosi Zártkörűen meghatározott felhatalmazó
működésének támogatása
joggyakorló által Működő határidőig nyilatkozat
elrendelt célfeladatok Részvénytársaság
megvalósításának egyedi
döntés alapján történő
finanszírozása.
11815

honvédelmi miniszteri rendeleteknek a Magyar Honvédség feltöltöttsége növelését szolgáló
intézkedésekkel összefüggő további módosításáról
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 1. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím és az 1. melléklet tekintetében a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés
18. és 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott
1. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet módosítása
1. §
A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.)
HM rendelet (a továbbiakban: R1.)
a) 17. § (1a) bekezdés a) pontjában a „munkáltatói” szövegrész helyébe a „miniszteri” szöveg,
b) 239. § (2d) bekezdésében az „MH 30. Kinizsi Pál Páncélozott Gyalogdandár 1. gránátos zászlóaljánál
rendszeresített” szövegrész helyébe az „MH 30. Kinizsi Pál Páncélozott Gyalogdandár 1. gránátos zászlóaljánál,
valamint az MH Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálynál
rendszeresített” szöveg
lép.
2. §
Hatályát veszti az R1. 17. § (1a) bekezdés b) pontjában a „szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba
tartozás tényét, a szolgálati beosztáshoz meghatározott előmeneteli rendet,” szövegrész.
2. A honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló

7/2015. (VI. 22.) HM rendelet módosítása
3. §
A honvédek illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló 7/2015. (VI. 22.) HM rendelet (a továbbiakban: R2.)
50/A. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A 12. melléklet 5. és 6. pontja szerinti beosztások esetén az állomány tagja részére az (1) bekezdés szerinti
illetmény megállapítására az (1) bekezdés c) pontjától eltérően – a Hjt.vhr. 4. § (1) és (2) bekezdésének, valamint
a Hjt.vhr. 17. § (1a) bekezdésének alkalmazásával – az illetmény-megállapítási munkáltatói jogkört gyakorló
jogosult, ha a Hjt. 122. § (1a) bekezdés alkalmazására a miniszter által a (2b) bekezdés szerinti adattartalommal
előzetesen hozott írásbeli döntés alapján került sor.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti előzetesen hozott írásbeli miniszteri döntésnek a következő adatokat kell tartalmazni:
a) a jogosult személy
aa) szolgálati helyét,
ab) szolgálati beosztását,
b) az illetmény összegét,
c) a jogosultság kezdetét.
(2c) A (3) és (5) bekezdést a (2a) bekezdés szerinti illetmény-megállapítás esetén is alkalmazni kell.”
4. §
Az R2. 12. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
5. §

Az R2. 12. melléklete a következő 6. ponttal egészül ki:

„6. Az MH Klapka György 1. Páncélosdandár vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálynál rendszeresített szolgálati
beosztás”

a Honvéd Vezérkar létrehozásával összefüggésben az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének
képzéséről szóló 5/2003. (II. 1.) HM rendelet módosításáról
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány
tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontja szerinti feladatkörében
eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. §
8. pontja szerinti feladatkörében eljáró építési és közlekedési miniszterrel egyetértésben, a Kormány tagjainak feladat- és
hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket
rendelem el:
1. §
Az állami célú légiközlekedés szakszemélyzetének képzéséről szóló 5/2003. (II. 1.) HM rendelet
a) 5. § (6) bekezdésében az „Az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése alapján kihirdetett veszélyhelyzet” szövegrész
helyébe a „Veszélyhelyzet” szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség Parancsnoksággal” szövegrész helyébe a „Magyar Honvédség
Légierő Parancsnoksággal” szöveg
lép.
2. §


a Honvéd Vezérkar létrehozásával összefüggésben az állami repülések céljára kijelölt légterekben
végrehajtott repülések szabályairól szóló 3/2006. (II. 2.) HM rendelet módosításáról
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány
tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontja szerinti feladatkörében
eljáró belügyminiszterrel, valamint a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. §
8. pontja szerinti feladatkörében eljáró építési és közlekedési miniszterrel egyetértésben, a Kormány tagjainak feladat- és
hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket
rendelem el:
1. §
Az állami repülések céljára kijelölt légterekben végrehajtott repülések szabályairól szóló 3/2006. (II. 2.) HM rendelet
a) 58. § (1) bekezdésében a „Magyar Honvédség Parancsnoksága (a továbbiakban: MHP)” szövegrész helyébe
a „Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK)” szöveg,
b) 58. § (4) bekezdésében az „Az MHP” szövegrész helyébe az „A HVK” szöveg,
c) 58. § (5) bekezdésében és 60. §-ában az „az MHP parancsnok” szövegrész helyébe az „a Honvéd Vezérkar
főnöke” szöveg,
d) 83. § (1) bekezdés b) pontjában az „az MHP” szövegrész helyébe az „a HVK” szöveg
lép.
2. §


a honvédségi járművek fenntartásáról szóló 18/2009. (XII. 18.) HM rendelet módosításáról
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés m) pont ma) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 112. § 1. pontjában meghatározott
feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 95. § 8. pontjában
meghatározott feladatkörében eljáró építési és közlekedési miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. §
A honvédségi járművek fenntartásáról szóló 18/2009. (XII. 18.) HM rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az ER. 2. § (9) bekezdése szerinti N1G, N2G és N3G járműkategóriákba tartozó katonai terepjáró gépkocsik
mentesülnek az MR 1. számú melléklet 1/A. táblázat
a) A/1. tételszáma alatt meghatározott, a zajszintre és kipufogó berendezésekre, pótalkatrész kipufogó
berendezésre,
b) A/2. tételszáma alatt meghatározott, a gépjárművek zajszint- és csere-hangtompítórendszerekre,
c) 6A. tételszáma alatt meghatározott, a járműbe való bejutásra,
d) 6B. tételszáma alatt meghatározott, az ajtózárakra és zsanérokra,
e) 8. tételszáma alatt meghatározott, a visszapillantó tükrökre,
f ) 20A. tételszáma alatt meghatározott, a világító-berendezésekre,
g) 21A. tételszáma alatt meghatározott, a fényvisszaverőkre,
h) 22B. tételszáma alatt meghatározott nappali menetjelző lámpára,
i) 22C. tételszáma alatt meghatározott, az oldalsó helyzetjelzőre, valamint
j) 45A. tételszáma alatt meghatározott, a biztonságos üvegezésre és üvegek anyagaira
vonatkozó követelmények teljesítése alól.”
2. §

Az igazságügyi miniszter 21/2023. (XII. 28.) IM rendelete

a közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet módosításáról
A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § e) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak
feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 119. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva
1. §
A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet 37. § (1) bekezdése a következő f ) ponttal egészül ki:
[A (2) bekezdés szerinti munkadíjat, költségátalányt és készkiadást – ideértve az okiratról készített és az okiratkészítés
során kiállított elektronikus hiteles kiadmány díját is – kell fizetni]
„f ) a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló kormányrendelet”
[szerinti kamattámogatással érintett kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján tett egyoldalú
kötelezettségvállaló nyilatkozat közokiratba foglalásáért a közjegyző részére.]
2. §
A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet 37. § (2) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:
(A közjegyzői okirat elkészítéséért fizetendő munkadíj, költségátalány és készkiadás – ideértve az okiratról készített és
az okiratkészítés során kiállított elektronikus hiteles kiadmány díját is – összesen)
„e) 15 000 000 Ft feletti, de 30 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 23 500 Ft,
f ) 30 000 000 Ft feletti, de 50 000 000 Ft-ot meg nem haladó ügyérték esetén 27 500 Ft.”
3. §
A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
4. §
A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet
a) 37/A. § (1) bekezdésében és 37/A. § (3) bekezdésében az „a)–e) pontja” szövegrész helyébe az „a)–f ) pontja”
szöveg,
b) 37/A. § (2) bekezdésében az „a)–d) pontja” szövegrész helyébe az „a)–f ) pontja” szöveg
lép.
5. §
Dr. Tuzson Bence s. k.,

igazságügyi miniszter
1. melléklet a 21/2023. (XII. 28.) IM rendelethez
1. A közjegyzői díjszabásról szóló 22/2018. (VIII. 23.) IM rendelet 1. melléklet Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat
minta a 37/B. §-hoz cím, EGYOLDALÚ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT alcím, I. A Kölcsönszerződésből eredő
kötelezettségek pont 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. A Kölcsön célja: az ingatlan-nyilvántartás szerint ...... településen ...... helyrajzi szám alatt nyilvántartott,
természetben a(z) ...... szám alatt található ingatlanon
– lakóingatlan építésének finanszírozása /
– lakóingatlan bővítésének finanszírozása /
– lakóingatlan korszerűsítésének finanszírozása /
– új lakóingatlan vásárlása /
– új lakóingatlan vásárlása, valamint ezen ingatlan bővítése /
– használt lakóingatlan vásárlása /
– használt lakóingatlan felújításának finanszírozása /
– használt lakóingatlan vásárlása, valamint ezen ingatlan bővítése /
– használt lakóingatlan vásárlása, valamint ezen ingatlan korszerűsítése /
– használt lakóingatlan vásárlása, valamint ezen ingatlan bővítése és korszerűsítése /
– használt lakóingatlan bővítésének és korszerűsítésének finanszírozása
a saját erő kiegészítéseként.”
kötelezettségek pont 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. A Kamattámogatás jogalapja: az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról
szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet / a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi
otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet / az otthonteremtési kamattámogatásról
szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet / a fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek
állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet / a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési
támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet / a családok otthonteremtését támogató kedvezményes
CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet).”
kötelezettségek pont, 5. A Kölcsön kamata: pont 5.5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„5.5. A kamatperiódus időtartama: a szerződéses ügyleti kamat, és az Adós/Adósok által fizetendő kamat mértéke
kamatperiódusonként változó mértékű, pontos mértékét a folyósítás napján és az egyes kamatperiódusok kezdő
napján a Hitelező állapítja meg. Az első kamatperiódus kezdő időpontja – várhatóan – ...... (......) év ...... hónap ......
(......) napja, a kamatperiódusok a kezdő időponttól számított ......, azaz ...... éves / változó kamatperiódus esetén
a kezdő időponttól számított egymást követő ......-......-...... azaz ......-......-...... éves, ezt követően ......, azaz ...... éves
időtartamúak, a futamidő lejártáig. Az Adós/Adósok által fizetendő kamat az egyes kamatperiódusok alatt nem
változtatható.”
kötelezettségek pont, 11. A Kamattámogatásra való jogosultság megszűnése, a Kamattámogatás visszafizetése:
pont 11.3. és 11.4. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„11.3. Ha az Adós/Adósok bármelyike a Kölcsönszerződés saját magára vonatkozóan történő megszüntetését
kezdeményezi, és a kölcsönkérelem benyújtásakor a Rendeletben foglalt feltétel személyére vonatkozóan teljesült,
az Adóst/Adósokat Kamattámogatás-visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban a kötelemben maradó
Adós/Adósok a Kamattámogatásra a Kölcsönszerződés módosítását követően − a Kölcsönszerződésben megjelölt
kivétellel − nem jogosult/jogosultak.10
11.4. Ha a Kamattámogatással érintett ingatlan vonatkozásában a támogatott személy/személyek valamelyike
a Kölcsönszerződés módosításának időpontjáig a Rendeletben írt kötelezettségét nem teljesíti, az Adóst/Adósokat
a Kamattámogatás igénybevételétől esedékes – a Rendelet szerinti kamatfizetési kötelezettséggel növelt –
visszafizetési kötelezettség terheli, és a kötelemben maradó Adós/Adósok a Kamattámogatásra nem jogosult/
jogosultak.11”
kötelezettségek pont, 11. A Kamattámogatásra való jogosultság megszűnése, a Kamattámogatás visszafizetése:
pontja a következő 11.5. alponttal egészül ki:
„11.5. Ha az Adós/Adósok a Kölcsönszerződés szerinti kamattámogatás összegét a gyermekvállalási határidő
lejártát megelőzően önként visszafizeti/visszafizetik, akkor azt az igénybevételétől számított – a Rendelet szerinti
mértékben növelt – kamattal együtt köteles/kötelesek visszafizetni.11/a”
10
Kizárólag az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, a használt lakás
vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, az otthonteremtési
kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet, a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló
302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet, valamint a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló
518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet vonatkozásában létrejött Kölcsönszerződés esetén alkalmazandó.
11
Kizárólag az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, a használt lakás
vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, az otthonteremtési
kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet, a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló
302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet, valamint a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló
518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet vonatkozásában létrejött Kölcsönszerződés esetén alkalmazandó.
11/a
Kizárólag az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, valamint a használt
lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet, a kistelepüléseken
nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm. rendelet, valamint a családok otthonteremtését támogató
kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló 518/2023. (XI. 30.) Korm. rendelet vonatkozásában létrejött Kölcsönszerződés esetén
alkalmazandó.
A pénzügyminiszter 12/2023. (XII. 28.) PM rendelete

a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról
szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 1. alpont a) pontjában, 11. alpont
c) pontjában, 14. alpont a) pontjában, 15. alpontjában, 16. alpont a) pontjában, 17. alpont a) pontjában, 30. és 31. alpontjában,
35. alpontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés
2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. Általános rendelkezések
1. § A Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.)
1. mellékletében meghatározott, a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó központi kezelésű előirányzatok
felhasználási szabályait az 1–9. melléklet tartalmazza.
2. §
Ha az e rendelet alapján kijelölt kezelő szerv az e rendelet hatálya alá tartozó központi kezelésű előirányzatok
vonatkozásában e rendelet hatálybalépését megelőzően tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést, azt az arra
jogosult kezelő szerv által tett kötelezettségvállalásnak és kifizetésnek kell tekinteni.
3. §
Ha törvény vagy kormányrendelet központi költségvetésből juttatott támogatás jogszabálysértés esetén
történő csökkentését, valamint ugyanezen jogszabálysértés miatt ennek megfelelő mértékű összeg központi
költségvetésbe történő befizetését írja elő, a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár)
a) a törvényben vagy kormányrendeletben előírt módon csökkentett összegű központi költségvetési
támogatást folyósít, valamint
b) a törvényben vagy kormányrendeletben előírt fizetési határidő megszegése esetén, az adók módjára történő
behajtás érdekében megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.
4. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.
5. § Hatályát veszti a pénzügyminiszter irányítása alá tartozó központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és
felhasználásáról szóló 10/2022. (XII. 16.) PM rendelet.
Varga Mihály s. k.,

pénzügyminiszter
1. melléklet a 12/2023. (XII. 28.) PM rendelethez
11822
I. Országgyűlés fejezet 2024. évi központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
Európai
uniós
forrásból
finan-
Jogcímcsoport
Támo-
szírozott
azonosító
Kifizetésben gatás Rendelkezésre

Alcím
Támogatási Visszafizetés Kezelő Lebonyo- költség-

Áht.
Cím
Jogcímnév Előirányzat célja részesülők bizto- bocsátás Biztosíték

előleg határideje szerv lító szerv vetési
köre sításának módja
támoga-
módja
tás közre-
működő
szerve-
zete
1. Pártok támogatása
Országos listán mandátumot
2.
szerzett pártok támogatása
A pártok működéséről és
gazdálkodásáról szóló
1989. évi XXXIII. törvény A Kincstár általi utalás
FIDESZ - Magyar Polgári FIDESZ - Magyar
3. 000187 (a továbbiakban: Párt tv.) 5. § a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Szövetség Polgári Szövetség
(2)-(4) bekezdése alapján határidőkben.
a FIDESZ - Magyar Polgári
Szövetség támogatása.
A Párt tv. 5. § (2)-(4)
A Kincstár általi utalás
bekezdése alapján Demokratikus
4. 347451 Demokratikus Koalíció a Párt tv.-ben előírt Kincstár
a Demokratikus Koalíció Koalíció
határidőkben.
támogatása.
A Párt tv. 5. § (2)-(4)
Jobbik A Kincstár általi utalás
Jobbik Magyarországért bekezdése alapján
5. 294102 Magyarországért a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Mozgalom a Jobbik Magyarországért
Mozgalom határidőkben.
Mozgalom támogatása.
A Párt tv. 5. § (2)-(4)
bekezdése alapján Momentum

6. 375473 Momentum Mozgalom a Párt tv.-ben előírt Kincstár
a Momentum Mozgalom Mozgalom
határidőkben.
támogatása.
A Párt tv. 5. § (2)-(4) A Kincstár általi utalás
Magyar Szocialista
7. 000220 Magyar Szocialista Párt bekezdése alapján a Magyar a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Párt
Szocialista Párt támogatása. határidőkben.
A Párt tv. 5. § (2)-(4)
bekezdése alapján Mi Hazánk
8. 398795 Mi Hazánk Mozgalom a Párt tv.-ben előírt Kincstár
a Mi Hazánk Mozgalom Mozgalom
határidőkben.
támogatása.
A Párt tv. 5. § (2)-(4)
Kereszténydemokrata bekezdése alapján a Kereszténydemok-
9. 000208 a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Néppárt Kereszténydemokrata rata Néppárt
határidőkben.
Néppárt támogatása.
A Párt tv. 5. § (2)-(4)
Párbeszéd A Kincstár általi utalás
Párbeszéd bekezdése alapján
Magyarországért Párt a Párbeszéd Magyarországért
Párt határidőkben.
Párt támogatása.
A Párt tv. 5. § (2)-(4)
LMP - A Kincstár általi utalás
LMP - Magyarország Zöld bekezdése alapján a LMP -
11. 294113 Magyarország Zöld a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Pártja Magyarország Zöld Pártja
Pártja határidőkben.
támogatása.
Országos listán mandátumot
12. nem szerzett pártok
támogatása
A Párt tv. 5. § (2)-(4)
Magyar Kétfarkú Kutya bekezdése alapján Magyar Kétfarkú
13. 375484 a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Párt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt Kutya Párt
határidőkben.
támogatása.
A Párt tv. 5. § (2)-(4)
bekezdése alapján a Megoldás
14. 398806 Megoldás Mozgalom a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Megoldás Mozgalom Mozgalom
határidőkben.
támogatása.
15. Pártalapítványok támogatása
A Párt tv. 9/A. §-a alapján a
Szövetség a Polgári A Kincstár általi utalás
Szövetség a Polgári Szövetség a Polgári
Magyarországért Alapítvány Magyarországért Alapítvány
Alapítvány határidőkben.
támogatása.
A Párt tv. 9/A. §-a alapján az Új A Kincstár általi utalás
Új Köztársaságért
17. 349528 Új Köztársaságért Alapítvány Köztársaságért Alapítvány a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Alapítvány
támogatása. határidőkben.
A Párt tv. 9/A. §-a alapján a Jobbik A Kincstár általi utalás
Jobbik Magyarországért
18. 301091 Jobbik Magyarországért Magyarországért a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Alapítvány
Alapítvány támogatása. Alapítvány határidőkben.
A Párt tv. 9/A. §-a alapján az Indítsuk Be A Kincstár általi utalás
Indítsuk Be Magyarországot
19. 377262 Indítsuk Be Magyarországot Magyarországot a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Alapítvány
A Párt tv. 9/A. §-a alapján a A Kincstár általi utalás
Táncsics Mihály
20. 253956 Táncsics Mihály Alapítvány Táncsics Mihály Alapítvány a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Alapítvány
11823
11824
A Párt tv. 9/A. §-a alapján A Kincstár általi utalás
Mi Hazánk
21. 398851 Mi Hazánk Alapítvány a Mi Hazánk Alapítvány a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Alapítvány
Barankovics István Barankovics István
22. 271745 a Barankovics István Alapítvány a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Alapítvány Alapítvány
A Párt tv. 9/A. §-a alapján Megújuló A Kincstár általi utalás
Megújuló Magyarországért
23. 348017 a Megújuló Magyarországért Magyarországért a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Alapítvány
Ökopolisz
24. 294235 Ökopolisz Alapítvány az Ökopolisz Alapítvány a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Alapítvány
Savköpő Menyét
25. 376062 Savköpő Menyét Alapítvány Savköpő Menyét Alapítvány a Párt tv.-ben előírt Kincstár
Alapítvány
26. 400506 MEMO Alapítvány MEMO Alapítvány támogatása. MEMO Alapítvány a Párt tv.-ben előírt Kincstár
határidőkben.
Közszolgálati médiaszolgáltatás
27.
támogatása
A médiaszolgáltatásokról és a
tömegkommunikációról szóló
Médiaszolgáltatás- A Kincstár által a Média tv.
2010. évi CLXXXV. törvényben
28. 303580 Közszolgálati hozzájárulás támogató és 136. § (4) bekezdése Kincstár
(a továbbiakban: Média tv.)
Vagyonkezelő Alap szerint.
rögzített médiapolitikai célok
megvalósítása.


XI. Miniszterelnökség fejezet 2024. évi központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
Európai
uniós
forrásból
Jogcímcsoport finan-
Támo- szírozott
azonosító
Kifizetésben gatás Rendelkezésre költség-

Alcím
Támogatási Visszafizetés Kezelő Lebonyo-

Áht.
Cím
Jogcímnév Előirányzat célja részesülők bizto- bocsátás Biztosíték vetési

előleg határideje szerv lító szerv
köre sításának módja támoga-
módja tás
közre-
működő
szerve-
zete
Központi kezelésű
1.
előirányzatok
Települési és területi Vissza nem
Helyi nemzetiségi A Kvtv. 10. Bethlen Gábor
nemzetiségi Helyi nemzetiségi térítendő
2. 285012 önkormányzatok működésének melléklete Igen Alapkezelő
önkormányzatok önkormányzatok támogatás
és feladatainak támogatása. szerint. Nonprofit Zrt.
támogatása formájában.
11825
11826
XIV. Belügyminisztérium fejezet 2024. évi központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
Európai
uniós
forrásból
finan-
Jogcímcsoport
Támo- szírozott
azonosító
Kifizetésben gatás Rendelkezésre költség-

Alcím
Támogatási Visszafizetés Kezelő Lebonyo-

Áht.
Cím
Jogcímnév Előirányzat célja részesülők bizto- bocsátás Biztosíték vetési

előleg határideje szerv lító szerv
köre sításának módja támoga-
módja tás
közre-
működő
szerve-
zete
1.
előirányzatok
Roma települési és Vissza nem
Helyi nemzetiségi A Kvtv. 10.
területi nemzetiségi Helyi nemzetiségi térítendő Nemzeti Kulturális
2. 375773 önkormányzatok működésének melléklete Igen
önkormányzatok önkormányzatok támogatás Támogatáskezelő
és feladatainak támogatása. szerint.
támogatása formájában.


XV. Pénzügyminisztérium fejezet 2024. évi központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
Európai uniós
Jogcímcsoport forrásból
azonosító
Jogcímnév
Kifizetésben Támogatás Rendelkezésre finanszírozott
Alcím
Támogatási Visszafizetés Lebonyolító

Áht.
Cím
Előirányzat célja részesülők biztosításának bocsátás Biztosíték Kezelőszerv költségvetési

előleg határideje szerv
köre módja módja támogatás
közreműködő
szervezete
1. Központi kezelésű előirányzatok

2. Központi tartalékok
Költségvetési szervek, egyházi Előirányzat
jogi személyek, Az módosítással,
önkormányzatok, fejezeti államháztartásért az
3. 001360 Céltartalékok A Kvtv. 4. § (1) bekezdése szerinti célok. Előirányzat átcsoportosítás.
kezelésű előirányzatok, valamint felelős miniszter intézkedésben
a Kvtv. 4. § (1) bekezdés d) intézkedése meghatáro-
pontja szerinti szervek. zottak szerint.
A Kvtv. 4. § (3) bekezdése alapján
Kormány, vagy a Kormány
A Kormány vagy a Kormány járványügyi szervének döntése
A járványügyi védekezés érdekében
4. 271734 Járványügyi kiadások járványügyi szervének döntése alapján az államháztartásért felelős
szükséges feladatok.
alapján. miniszter csoportosíthat át az
előirányzatról.
Az előirányzat
Év közben meghozott kormányzati átcsoportosí-
döntésekből következő feladatok Költségvetési szervek, fejezeti A Kormány egyedi határozata tásról szóló
Rendkívüli kormányzati
5. 297102 finanszírozása és az előirányzott, de kezelésű előirányzatok, központi alapján, előirányzat Korm.
intézkedések
elháríthatatlan ok miatt elmaradó kezelésű előirányzatok. átcsoportosításként. határozatban
költségvetési bevételek pótlása. meghatáro-
zott időpont.
Nemzeti Család- és Szociálpolitikai
6.
Alap
7. Családi támogatások
Az előirányzatok folyósítása -
A családok támogatásáról szóló 1998. évi a folyósító szerv adatszolgáltatásai
A Cst.-ben meghatározott
8. 003539 Családi pótlék LXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Cst.) vagy pénzellátási tervei alapján - Kincstár
jogosulti kör.
meghatározott célok megvalósítása. a támogatások teljesítéséhez
igazodóan történik.
a folyósító szerv adatszolgáltatásai
A Cst.-ben meghatározott célok A Cst.-ben meghatározott
9. 018911 Anyasági támogatás vagy pénzellátási tervei alapján - Kincstár
megvalósítása. jogosulti kör.
a támogatások teljesítéséhez
a folyósító szerv adatszolgáltatásai
Gyermekgondozást A Cst.-ben meghatározott célok A Cst.-ben meghatározott
10. 011462 vagy pénzellátási tervei alapján - Kincstár
segítő ellátás megvalósítása. jogosulti kör.
A Cst.-ben meghatározott célok a folyósító szerv adatszolgáltatásai
Gyermeknevelési A Cst.-ben meghatározott
11. 226099 megvalósítása. vagy pénzellátási tervei alapján – Kincstár
támogatás jogosulti kör.
11827
11828
Az apasági szabadság igénybevételéről és
az azzal összefüggő költségek
Gyermekek születésével a folyósító szerv adatszolgáltatásai
megtérítéséről szóló 535/2022. (XII. 21.) A Pótszabadság rendeletben
12. 245623 kapcsolatos szabadság vagy pénzellátási tervei alapján - Kincstár
Korm. rendeletben (a továbbiakban: meghatározott jogosulti kör.
megtérítése a támogatások teljesítéséhez
Pótszabadság rendelet) meghatározott
cél.
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló
2005. évi CLXXIV. törvényben (a A Fétám. tv.-ben meghatározott A Kincstár a kifizetéseket a Fétám.
13. 267434 Életkezdési támogatás Kincstár
továbbiakban: Fétám. tv.) meghatározott jogosulti kör. tv. alapján teljesíti.
cél.
A Kincstár az előirányzat
folyósítását a gyámhatóságokról,
valamint a gyermekvédelmi és
Pénzbeli és A gyermekek védelméről és a gyámügyi
gyámügyi eljárásról szóló
természetbeni igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. A Gyvt.-ben meghatározott
14. 265990 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet Kincstár
gyermekvédelmi törvényben (a továbbiakban: Gyvt.) jogosulti kör.
(a továbbiakban: Gyer.) 68., 68/B.
támogatások meghatározott cél.
és 68/D-E. §-a alapján, továbbá a
támogatások teljesítéséhez
igazodóan végzi.
A Kincstár az előirányzat
Gyermektartásdíjak A Gyvt.-ben meghatározott
15. 329851 A Gyvt.-ben meghatározott cél. folyósítását a Gyer. 69-76. §-a Kincstár
megelőlegezése jogosulti kör.
alapján végzi.
A korhatár előtti öregségi nyugdíjak
megszüntetéséről, a korhatár előtti
ellátásról és a szolgálati járandóságról
szóló 2011. évi CLXVII. törvényben (a
továbbiakban: Kenyt.), az előadó-
Az előirányzat folyósítása a
művészeti szervezetek támogatásáról és
A Kenyt.-ben, az Emtv.-ben, folyósító szerv által benyújtott
sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló
16. 329806 Korhatár alatti ellátások a Ther.-ben és az Ejsz.-ben elszámolás alapján, teljesítéshez Kincstár
2008. évi XCIX. törvényben (a
meghatározott jogosulti kör. igazodóan a Kincstár rendelkezése
továbbiakban: Emtv.), a tizenharmadik
alapján történik.
havi ellátásról szóló 342/2020. (VII. 14.)
Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ther.),
továbbá az egyszeri juttatásról szóló
törvényben vagy kormányrendeletben (a
továbbiakban: Ejsz.) meghatározott cél.
Jövedelempótló és jövedelem
17. kiegészítő szociális
támogatások
A bányászatról szóló 1993. évi A Bt.-ben, a Tny.-ben, a
XLVIII. törvényben (a továbbiakban: Bt.), Szénjárandóság rendeletben,
a társadalombiztosítási nyugellátásról a Bányászati keresetkiegészítés
szóló 1997. évi LXXXI. törvényben rendeletben, a
(a továbbiakban: Tny.), a nyugdíjas Termelőszövetkezeti járadék
bányászok szénjárandóságának pénzbeli rendeletben, a Fot.-ban, a Hjt.-
megváltásáról szóló 145/1992. (XI. 4.) ben, a Hszt.-ben, a NAV Jtv.-ben,
Korm. rendeletben (a továbbiakban: a Szoc. tv.-ben, a Szoc. Módtv.-

Szénjárandóság rendelet), a mecseki ben, a Polrehab. R1.-ben, a
bányászatban munkát végzők bányászati Polrehab. R2.-ben, a Polrehab. Az előirányzat folyósítása a
Jövedelempótló és keresetkiegészítéséről szóló R3.-ben, a Polrehab. R4.-ben, folyósító szerv által benyújtott
18. 387884 jövedelemkiegészítő 6/1994. (II. 18.) IKM-PM-NM együttes a Felülvizsgálat törvényben, elszámolás alapján, teljesítéshez Kincstár
ellátások rendeletben (a továbbiakban: Bányászati az MTAr.-ben, az Ngtv.-ben, igazodóan a Kincstár rendelkezése
keresetkiegészítés rendelet), az Nhpr.-ben, az Nyher.-ben a alapján történik.
a mezőgazdasági termelőszövetkezeti Művészjáradék törvényben,
tagok öregségi és munkaképtelenségi a Szabadságelvonás
járadékáról szóló 6/1960. (II. 14.) rendeletben, a Pttv.-ben,
Korm. rendeletben (a továbbiakban: a Szépkorúak rendeletben,
Termelőszövetkezeti járadék rendelet), a TB MT rendeletben,
a fogyatékos személyek jogairól és a Cukorbetegek rendeletben,
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló a Bányász kedvezmény
1998. évi XXVI. törvényben rendeletben,
(a továbbiakban: Fot.), a honvédek a Lakbérrendeletben,
jogállásáról szóló 2012. évi a Kszjr.-ben, a tartós ápolási
CCV. törvényben (a továbbiakban: Hjt.), rendeletben, a Ther.-ben és
a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek az Ejsz.-ben meghatározott
hivatásos állományának szolgálati jogosulti kör.
jogviszonyáról szóló 2015. évi
XLII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.),
a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi
állományának jogállásáról szóló 2020. évi
CXXX. törvényben (a továbbiakban:
NAV Jtv.), a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.
törvényben (a továbbiakban: Szoc. tv.),
a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
módosításáról szóló 1997. évi
LXXXIV. törvényben (a továbbiakban:
Szoc. Módtv.), az 1945 és 1963 között
törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os
forradalommal és szabadságharccal
összefüggésben elítéltek, valamint a
korábbi nyugdíjcsökkentés
megszüntetéséről, továbbá az egyes
személyes szabadságot korlátozó
intézkedések hatálya alatt állt személyek
társadalombiztosítási és munkajogi
helyzetének rendezéséről szóló
93/1990. (XI. 21.) Korm. rendeletben
(a továbbiakban: Polrehab. R1.),
az 1938–1945 közötti időszakban faji vagy
nemzetiségi hovatartozás, illetőleg a
nácizmus elleni magatartásuk miatt
deportált, munkaszolgálatot teljesített
vagy egyéb személyes szabadság
korlátozása alatt állt személyek
74/1991. (VI. 10.) Korm. rendeletben
(a továbbiakban: Polrehab. R2.),
a volt nyugati hadifoglyok
hitelutalványaival kapcsolatos
pénzkövetelésekről és nyugdíjuk
kiegészítéséről szóló 51/1992. (III. 18.)
Korm. rendeletben (a továbbiakban:
Polrehab R3.), az 1951 és 1956 közötti
időszakban politikai okból hátrányos
megkülönböztetéssel járó katonai
munkaszolgálatot teljesített személyek
174/1992. (XII. 29.) Korm. rendeletben
(a továbbiakban: Polrehab R4.), az egyes
nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg
egyes nyugdíjkiegészítések
megszüntetéséről szóló 1991. évi XII.
törvényben (a továbbiakban:
Felülvizsgálat törvény), a Magyar
Tudományos Akadémia hazai tagjai és
a Magyar Tudományos Akadémia Doktora
címmel rendelkező személyek
tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus
elhalálozása esetén megállapítható
hozzátartozói ellátásokról szóló
11829
11830
4/1995. (I. 20.) Korm. rendeletben
(a továbbiakban: MTAr.), a nemzeti
gondozásról szóló 1992. évi LII.
törvényben (a továbbiakban: Ngtv.),
a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék
bevezetéséről szóló 173/1995. (XII. 27.)
Nhpr.), az egyes nyugdíjjogi hátrányok
enyhítéséről szóló 141/1992. (X. 22.)
Nyher.), a Kiváló Művész, az Érdemes
Művész és a Népművészet Mestere
járadékáról szóló 2004. évi CVI. törvényben
(a továbbiakban: Művészjáradék törvény),
az egyes, tartós időtartamú
szabadságelvonást elszenvedettek részére
járó juttatásról szóló 267/2000. (XII. 26.)
Szabadságelvonás rendelet), a
polgármesteri tisztség ellátásának egyes
kérdéseiről és az önkormányzati
képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi
LXIV. törvényben (a továbbiakban: Pttv.),
a szépkorúak jubileumi köszöntéséről
szóló 255/2008. (X. 21.) Korm. rendeletben
(a továbbiakban: Szépkorúak rendelet),
a társadalombiztosításról szóló 1975. évi
II. törvény végrehajtásáról szóló 89/1990.
(V. 1.) MT rendeletben (a továbbiakban:
TB MT rendelet), a cukorbetegek anyagi
támogatásáról szóló 18/1987. (XII. 24.)
EüM rendeletben (a továbbiakban:
Cukorbetegek rendelet), az egyes
bányászati dolgozók társadalombiztosítási
kedvezményeiről szóló 23/1991. (II. 9.)
Bányász kedvezmény rendelet), a 2004.
május 1-jét megelőzően hatályos, a
lakbérhozzájárulásról szóló 4/1971. (II. 8.)
Lakbérrendelet), a polgármester öregségi
nyugdíja, valamint közszolgálati járadéka
megállapításáról és folyósításáról szóló
209/2006. (X. 17.) Korm. rendeletben
(a továbbiakban: Kszjr.), a tartós ápolást
végzők időskori támogatásáról szóló
383/2017. (XII. 12.) Korm. rendeletben
(a továbbiakban: tartós ápolási rendelet),

a Ther.-ben, továbbá az Ejsz.-ben
meghatározott cél.
Az előirányzat folyósítását az egyes
pénzbeli szociális ellátások
Járási szociális feladatok A Szoc. tv.-ben meghatározott cél. A Szoc. tv.-ben meghatározott elszámolásának szabályairól szóló
19. 348562 Kincstár
ellátása jogosulti kör. 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelet
1. §-ában foglaltak szerint végzi a
Kincstár.
Különféle jogcímen adott
20.
térítések
A kiadás teljesítését a folyósító
A Szoc. tv.-ben meghatározott szerv által benyújtott és az
21. 030560 Közgyógyellátás A Szoc. tv.-ben meghatározott cél. Kincstár
jogosulti kör. államháztartásért felelős miniszter
által jóváhagyott finanszírozási
terv alapján végzi a Kincstár az Ávr.
139. § (1b) bekezdése szerint.
Az egészségügyi feladatok
ellátásával kapcsolatos
hozzájárulás folyósítását az
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.
államháztartásért felelős miniszter
törvényben és a magzati élet védelméről
által jóváhagyott finanszírozási
szóló 1992. évi LXXIX. törvényben Egészségbiztosítási Alap,
terv alapján havonta végzi a
meghatározott cél. Az előirányzat emellett a folyósított ellátások utáni
22. 387895 Egyéb térítések Kincstár az államháztartásról szóló Kincstár
a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő térítés esetén az ellátást
2011. évi CXCV. törvény (a
szociális támogatásokkal összefüggő folyósító szerv.
továbbiakban: Áht.) 82. § (1)
igazgatási feladatok elvégzésével
bekezdése alapján. A folyósított
kapcsolatos költségek fedezetéül szolgál.
ellátások utáni térítés folyósítás
havonta, egyenlő részletekben
történik.
11831
11832
XVI. Építési és Közlekedési Minisztérium fejezet 2024. évi központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
Európai
uniós
forrásból
finan-
Jogcímcsoport
Vissza- szírozott
azonosító
Kifizetésben Támogatás Támo- Rendelkezésre Lebo-

Alcím
fizetés Kezelő költség-

Áht.
Cím
Jogcímnév Előirányzat célja részesülők biztosításának gatási bocsátás Biztosíték nyolító

határ- szerv vetési
köre módja előleg módja szerv
ideje támoga-
tás közre-
működő
szerve-
zete
1.
előirányzatok
Közlekedési
2. közszolgáltatások
költségtérítése
A költségtérítés
havonta
folyósítandó A költségtérítést
mértékét, a kedvezményezett
A vasúti közlekedésről ütemezését és a tárgyhónap első
A vasúti pályahálózat szóló 2005. évi feltételeit a napjától
Építési és
működtetésével kapcsolatban CLXXXIII. törvény 28. közlekedésért benyújtható
A vasúti pályahálózat Közlekedési
felmerült bevételekkel nem §-a szerinti felelős miniszter igénylésétől
3. 303868 működtetésének Minisztérium
fedezett indokolt költségek és szerződéssel az államháztartásért számított 15 napon
költségtérítése (a továbbiak-
az ágazatban szokásos mértékű rendelkező, vasúti felelős miniszter belül a Nemzeti
ban: ÉKM)
észszerű nyereség megtérítése. pályaműködtetést egyetértésével a Adó- és Vámhivatal
végző társaságok. társasággal kötött (a továbbiakban:
pályaműködtetési NAV) folyósítja.
szerződés
záradékában
határozza meg.

havonta
A személyszállítási A költségtérítést
folyósítandó
szolgáltatásokról a kedvezményezett
mértékét,
szóló 2012. évi XLI. a tárgyhónap első
ütemezését és
A vasúti személyszállítási törvény (a napjától
Vasúti feltételeit a
közszolgáltatás bevételekkel továbbiakban: Sztv.) benyújtható
személyszállítási közlekedésért
4. 348273 nem fedezett indokolt költségei 25. §-a szerinti Igen igénylésétől ÉKM
közszolgáltatások felelős miniszter
és az ágazatban szokásos mértékű szerződéssel számított 15 napon
költségtérítése az államháztartásért
észszerű nyereség megtérítése. rendelkező, vasúti belül a NAV folyó-
felelős miniszter
személyszállítási sítja.
egyetértésével a
közszolgáltatást
társasággal kötött
végző társaságok.
vasúti
személyszállítási
közszolgáltatási
szerződés
záradékában
határozza meg.
folyósítandó
mértékét,
ütemezését és
Az Sztv. 24. § feltételeit a
A költségtérítést
(4) bekezdése szerinti közlekedésért
a kedvezményezett
közszolgáltatási felelős miniszter
Az autóbusszal végzett helyközi a tárgyhónap első
határozattal vagy az államháztartásért
Autóbusszal végzett személyszállítási közszolgáltatás napjától
az Sztv. 25. §-a szerinti felelős miniszter
személyszállítási bevételekkel nem fedezett benyújtható
5. 348284 szerződéssel egyetértésével Igen ÉKM
közszolgáltatások indokolt költségei és az ágazatban igénylésétől
rendelkező, az autóbusszal
költségtérítése szokásos mértékű észszerű számított 15 napon
autóbusszal helyközi személyszállítási
nyereség megtérítése. belül a NAV folyó-
személyszállítási közszolgáltatást
sítja.
közszolgáltatást végző társasággal
végző társaságok. kötött
közszolgáltatási
szerződés
záradékában
határozza meg.
folyósítandó
mértékét,
ütemezését és A költségtérítést
Az Sztv. 24. §
feltételeit a a kedvezményezett
(4) bekezdése szerinti
közlekedésért a tárgyhónap első
közszolgáltatási
Az elővárosi személyszállítási felelős miniszter az napjától
határozattal vagy
Elővárosi közösségi közszolgáltatás bevételekkel nem államháztartásért benyújtható
az Sztv. 25. §-a szerinti
6. 359595 közlekedés fedezett indokolt költségei és az felelős miniszter Igen igénylésétől ÉKM
szerződéssel
költségtérítése ágazatban szokásos mértékű egyetértésével a számított 15 napon
rendelkező, elővárosi
észszerű nyereség megtérítése. társasággal kötött belül a NAV folyó-
elővárosi sítja.
közszolgáltatást
végző társaságok.
közszolgáltatási
szerződés
záradékában
határozza meg.
11833
11834
XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet 2024. évi központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
Európai
uniós
forrásból
finan-
Jogcímcsoport szírozott
Vissza-
azonosító
Kifizetésben Támogatás Támo- Rendelkezésre költség-

Alcím
fizetés Kezelő Lebonyo-

Áht.
Cím
Jogcímnév Előirányzat célja részesülők biztosításának gatási bocsátás Biztosíték vetési

határ- szerv lító szerv
köre módja előleg módja támoga-
ideje
tás
közre-
működő
szerve-
zete
1.
előirányzatok
A költségvetési támogatás
a Bányavagyon-hasznosító
Mecseki uránbányászok Nonprofit Közhasznú Kft. által
baleseti járadékainak és kifizetett, az uránbányászatban Bányavagyon- A folyósításról havi
Utólagos Energiaügyi
2. 059262 egyéb kártérítési 1993. december 31-ig keletkezett hasznosító Nonprofit elszámolás alapján
utalványozás havonta. Minisztérium
kötelezettségeinek baleseti járadékokat és a Közhasznú Kft. a NAV gondoskodik.
átvállalása munkavégzéssel kapcsolatos
egyéb kártérítési
kötelezettségeket téríti meg.


XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2024. évi központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
Európai
uniós
forrásból
finan-
Jogcímcsoport Vissza- szírozott
azonosító
Kifizetésben Támogatás Támo- Rendelkezésre

Alcím
fizetés Kezelő Lebonyolító költség-

Áht.
Cím
Jogcímnév Előirányzat célja részesülők biztosításának gatási bocsátás Biztosíték

határ- szerv szerv vetési
köre módja előleg módja
ideje támoga-
tás közre-
működő
szerve-
zete
Devizában fennálló adósság és
1.
követelések kamatelszámolásai
Devizahitelek
2.
kamatelszámolásai
A Magyarország
gazdasági
stabilitásáról szóló
2011. évi CXCIV.
törvény (a
továbbiakban: Gst.)
13. §-a alapján az
államháztartásért
Az adósságszolgálathoz felelős miniszter az
Nemzetközi pénzügyi A fizetési
kapcsolódóan az előirányzatban Államadósság Kezelő
3. 028475 szervezetektől felvett kötelezettség ÁKK Zrt.
nevesített fizetési kötelezettség Központ Zrt.
devizahitelek kamata kedvezményezettje.
teljesítése. (a továbbiakban:
ÁKK Zrt.) útján jár el.
Az ÁKK Zrt. a Magyar
Nemzeti Banknál
(a továbbiakban:
MNB) és a Kincstárnál
vezetett fizetési
számláiról közvetlenül
teljesít kifizetést.
A Gst. 13. §-a alapján
az államháztartásért
felelős miniszter
Az adósságszolgálathoz
A fizetési az ÁKK Zrt. útján jár el.
Egyéb devizahitelek kapcsolódóan az előirányzatban
4. 353617 kötelezettség Az ÁKK Zrt. az MNB- ÁKK Zrt.
kamata nevesített fizetési kötelezettség
kedvezményezettje. nél és a Kincstárnál
teljesítése
vezetett fizetési
Devizakötvények
11835
5.
kamatelszámolásai
11836
felelős miniszter az
A fizetési ÁKK Zrt. útján jár el.
Nemzetközi kapcsolódóan az előirányzatban
devizakötvények nevesített fizetési kötelezettség
teljesítése.
vezetett fizetési
kapcsolódóan az előirányzatban
7. 358751 Belföldi devizakötvények kötelezettség Az ÁKK Zrt. az MNB- ÁKK Zrt.
nevesített fizetési kötelezettség
teljesítése.
vezetett fizetési
Egyéb devizaműveletek kapcsolódóan az előirányzatban
kamatelszámolásai nevesített fizetési kötelezettség
teljesítése.
vezetett fizetési
A forintban fennálló adósság és
9.
követelések kamatelszámolásai
Forinthitelek
10.
kamatelszámolásai
Nemzetközi pénzügyi A fizetési ÁKK Zrt. útján jár el.
11. 007560 szervezetektől felvett kötelezettség Az ÁKK Zrt. az MNB- ÁKK Zrt.

forinthitelek kamata kedvezményezettje. nél és a Kincstárnál
teljesítése.
vezetett fizetési
Államkötvények
12.
kamatelszámolása
Piaci értékesítésű
13. államkötvények
kamatelszámolásai
Hiányt finanszírozó Az adósságszolgálathoz
és adósságmegújító kapcsolódóan az előirányzatban
államkötvények nevesített fizetési kötelezettség
kamatelszámolásai teljesítése.
vezetett fizetési
15. 358828 Lakossági kötvények kötelezettség Az ÁKK Zrt. az MNB- ÁKK Zrt.
teljesítése.
vezetett fizetési
Kincstárjegyek
16.
kamatelszámolásai
Diszkont kincstárjegyek kapcsolódóan az előirányzatban
kamatelszámolása nevesített fizetési kötelezettség
teljesítése.
vezetett fizetési
Lakossági kincstárjegyek kapcsolódóan az előirányzatban
kamatelszámolása nevesített fizetési kötelezettség
teljesítése.
vezetett fizetési
A fizetési felelős miniszter az
Repóügyletek kapcsolódóan az előirányzatban
19. 358839 kötelezettség ÁKK Zrt. útján jár el. ÁKK Zrt.
kamatelszámolásai nevesített fizetési kötelezettség
kedvezményezettje. Az ÁKK Zrt. az MNB-
teljesítése.
nél és a Kincstárnál
vezetett fizetési
11837
11838
Adósság és követeléskezelés
20.
egyéb kiadásai
1. A Gst. 13. §-a
alapján az
államháztartásért
felelős miniszter
ÁKK Zrt.
az ÁKK Zrt. útján jár el.
kivéve
Az ÁKK Zrt. az MNB-
Az adósságszolgálathoz a függő
A fizetési nél és a Kincstárnál
Jutalékok és egyéb kapcsolódóan az előirányzatban ügynökkel
21. 007614 kötelezettség vezetett fizetési
költségek nevesített fizetési kötelezettség történő
kedvezményezettje. számláiról közvetlenül
teljesítése elszámolás
esetét ahol
2. Az összeget a
a Kincstár
Kincstár a függő
ügynökkel történő
elszámolás alapján
folyósítja.
Állampapírok értékesítését A fizetési ÁKK Zrt. útján jár el.
22. 014803 támogató kommunikációs kötelezettség Az ÁKK Zrt. az MNB- ÁKK Zrt.
kiadások kedvezményezettje. nél és a Kincstárnál
teljesítése.
vezetett fizetési
Az összeget a Kincstár
Adósságkezelés költségeinek minden hónap 5-éig
23. 233321 Adósságkezelés költségei ÁKK Zrt. Kincstár
fedezése. folyósítja egyenlő
részletekben.


XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 2024. évi központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
Európai
uniós
forrásból
finan-
Jogcímcsoport
szírozott
azonosító
Kifizetésben Támogatás Rendelkezésre

Alcím
Támogatási Visszafizetés Kezelő Lebonyolító költség-
Áht.
Cím
Jogcímnév Előirányzat célja részesülők biztosításának bocsátás Biztosíték

előleg határideje szerv szerv vetési
köre módja módja
támoga-
tás közre-
működő
szerve-
zete
A babaváró támogatásról szóló
44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a
A Babaváró rendelet 13. § (1) A Babaváró rendelet 13. § A Babaváró rendelet 13. §
továbbiakban: Babaváró rendelet)
bekezdése, 21. § (4) bekezdése (1) bekezdés, 21. § (4) (1) bekezdés, 21. § (4)
1. 387995 Babaváró támogatások alapján a jogosultak számára a Kincstár
és 23. § (3) bekezdése szerinti bekezdése és 23. § (3) bekezdése és 23. § (3)
banki költségtérítés, a tartozás
hitelintézet. bekezdése szerint. bekezdése szerint.
elengedésből adódó elszámolás,
és a kamattámogatás biztosítása.
A hallgatói hitelrendszerről A támogatás folyósítása a
Diákhitellel rendelkezők
szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. Hallgatói hitelrendszer
gyermekvállalásának támogatása
2. 388006 Diákhitel konstrukciók támogatása rendeletben (a továbbiakban: rendelet 18/D. §-a, 23/D. Kincstár
és diákhitel konstrukció
Hallgatói hitelrendszer rendelet) §-a és 29. §-a alapján
kamattámogatása.
meghatározott kör. történik.
A lakás-előtakarékosság állami
támogatásáról szóló 215/1996. (XII.
23.) Korm. rendeletben (a
továbbiakban: Lakás-
előtakarékosság rendelet), a
lakáscélú állami támogatásokról
szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. A Lakás-előtakarékosság
A Kincstár
rendeletben (a továbbiakban: rendelet, a
az alábbiak
Lakástámogatás rendelet), a Lakástámogatás rendelet,
kivételével:
fiatalok, valamint a többgyermekes a Többgyermekes
a Lakás-
családok lakáscélú kölcsöneinek támogatás rendelet,
támogatás
állami támogatásáról szóló a Lakásépítési támogatás
rendelet
134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet, az
25/A. §-a
rendeletben (a továbbiakban: Otthonteremtési
szerinti
Többgyermekes támogatás kamattámogatás rendelet,
lakáspolitikát
rendelet), a lakásépítési a Devizakölcsön
megalapozó
támogatásról szóló elszámolás rendelet,
kutatások,
256/2011. (XII. 6.) Korm. Költségvetési szervek, az Adósságrendezési
tanulmányok,
rendeletben (a továbbiakban: államháztartáson kívüli jogi rendelet, az Új lakás
3. 005137 Lakástámogatások a lakáscélú
Lakásépítési támogatás rendelet), személyek, természetes rendelet, a Használt lakás
támogatások
az otthonteremtési személyek. rendelet, a Nemzeti
megismerte-
kamattámogatásról szóló otthonteremtés rendelet,
tése, valamint
341/2011. (XII. 29.) Korm. a Többgyermekes
pályázatkeze-
rendeletben (a továbbiakban: jelzáloghitel csökkentés
léssel
Otthonteremtési kamattámogatás rendelet, az
kapcsolatos
rendelet), a devizakölcsönök otthonfelújítási rendelet
kiadások
törlesztési árfolyamának rögzítését a rozsdaövezeti rendelet,
kötelezettség-
érintő megtérítésről és a a kistelepülési
vállalása és
közszférában dolgozók otthonteremtési rendelet
teljesítés-
támogatásáról szóló és a családi hitelprogram
igazolása.
57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet alapján a Kincstár
rendeletben (a továbbiakban: végzi.
Devizakölcsön elszámolás
rendelet), az adósságrendezésben
részt vevő természetes személyek
lakhatási feltételeinek megtartása
céljából nyújtott törlesztési
11839
támogatásról szóló
11840
274/2015. (IX. 21.) Korm.
rendeletben (a továbbiakban:
Adósságrendezési rendelet), az új
lakások építéséhez, vásárlásához
kapcsolódó lakáscélú támogatásról
szóló 16/2016. (II. 10.) Korm.
rendeletben (a továbbiakban: Új
lakás rendelet), a használt lakás
vásárlásához, bővítéséhez
igényelhető családi
otthonteremtési kedvezményről
szóló 17/2016. (II. 10.) Korm.
Használt lakás rendelet), a nemzeti
otthonteremtési közösségekről
szóló törvény végrehajtásának
szabályairól szóló 115/2016. (VI. 6.)
Korm. rendeletben (a
továbbiakban: Nemzeti
otthonteremtés rendelet), a
három- vagy többgyermekes
családok lakáscélú jelzáloghitel-
tartozásainak csökkentéséről szóló
337/2017. (XI. 14.) Korm.
Többgyermekes jelzáloghitel
csökkentés rendelet), a gyermeket
nevelő családok otthonfelújítási
támogatásáról szóló
518/2020. (XI. 25.) Korm.
otthonfelújítási rendelet), a
rozsdaövezeti akcióterületen
létesített lakóingatlanban
kialakított lakások vásárlásához
kapcsolódó
adó-visszatérítési támogatásról
szóló 444/2021. (VII. 23.) Korm.
rozsdaövezeti rendelet), a
kistelepüléseken nyújtható
otthonteremtési támogatásokról
szóló 302/2023. (VII. 11.) Korm.
kistelepülési otthonteremtési
rendelet) és a családok
otthonteremtését támogató
kedvezményes CSOK Plusz

hitelprogramról szóló Korm.
családi hitelprogram rendelet)
meghatározott támogatások
nyújtása és az ahhoz kapcsolódó
szolgáltatások igénybevételével
összefüggő kiadások teljesítése.
A közlekedési szolgáltató, ha a Az Sztv. felhatalmazása A támogatás
személyszállítási alapján folyósításával
A közszolgáltatási utazási közszolgáltatási tevékenységet a szociálpolitikai kapcsolatban az Sztv.-ben
4. 196835 Szociálpolitikai menetdíj támogatás kedvezményekből származó közszolgáltatási szerződés menetdíj-támogatás és a Menetdíj rendeletben NAV
bevételkiesés ellentételezése. alapján nyújtja, vagy a megállapításának és nem szabályozott
közlekedésszervező, ha a igénybevételének kérdésekben a NAV az
közszolgáltatással összefüggő szabályairól szóló adózás rendjéről szóló
díjakból származó bevételek 121/2012. (VI. 26.) Korm. törvény költségvetési
beszedését végzi. rendelet (a továbbiakban: támogatásokra vonatkozó
Menetdíj rendelet) rendelkezései alapján jár
alapján. el.
5. Egyéb költségvetési kiadások
6. Vegyes kiadások
A felszámolási eljárásról szóló
1986. évi 11. törvényerejű
rendeletből (a továbbiakban: Tvr.),
a csődeljárásról és a felszámolási
eljárásról szóló 1991. évi XLIX.
törvényből (a továbbiakban: Cstv.),
a cégnyilvánosságról, a bírósági
cégeljárásról és a végelszámolásról
szóló 2006. évi V. törvényből (a
továbbiakban: Ctv.), valamint az
Felszámolók, végelszámolók, A Tvr.-ben, a Cstv.-ben és
egyesülési jogról, a közhasznú
Felszámolásokkal és szanálással járadékos hitelezők, bérgarancia a Ctv.-ben és a Szanálási
7. 031006 jogállásról, valamint a civil
kapcsolatos kiadások biztosok. rendeletben
szervezetek működéséről és
meghatározott módon.
támogatásáról szóló 2011. évi
CLXXV. törvényből eredő fizetési
kötelezettségek kiegyenlítése. Az
állami szanálási eljárás
megszűnésével kapcsolatos
feladatokról szóló 28/1992. (XII. 4.)
PM rendeletben (a továbbiakban:
Szanálási rendelet) rögzített
fizetési kötelezettségekből adódó
feladatok elvégzése.
A pénzügyminiszter által
képviselt állam számára fizetési
kötelezettség alapját képező
jogerős bírósági ítéletben,
végzésben vagy peren kívüli
egyezséget jóváhagyó iratban
meghatározott kártérítések,
illetve a peres eljárással Az egyes bírósági határozatok,
kapcsolatos költségek peren kívüli egyezséget A jogerős bírósági
Magán- és egyéb jogi személyek megtérítése. jóváhagyó iratok alapján az határozatok, ítéletek,
8. 031028
kártérítése A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság állam által kártérítésben peren kívüli egyezséget
által fizetett járadék megtérítése. részesülő magánszemélyek. jóváhagyó iratok alapján.
Emellett az állami vezetői
mulasztások, illetve az állam
nevében elkövetett jogsértések
áldozatait megillető
kártérítésekről szóló 33/2010. (VI.
11.) OGY határozat III. 1. pontja
szerinti igények forrásbiztosítása
is ezen előirányzatról történik.
a) Az előirányzat a volt nyugati
hadifoglyok hitelutalványainak
rendezése, a külföldiek
földmegváltási ügyeinek
rendezése, illetve az ismeretlen
Költségvetési szervek,
helyen tartózkodók forint
államháztartáson kívüli jogi
9. 031039 Egyéb vegyes kiadások követeléseinek rendezése szolgál. Kincstár
személyek, természetes
b) Az előirányzat a kárpótlási
személyek.
jegyek Központi Elszámolóház és
Értéktár (Budapest) Zártkörű
Részvénytársaságba történő
beszállításához kapcsolódó
feladatok ellátására szolgál.
11841
11842
c) Az előirányzat fedezetet nyújt
az Országos Betétbiztosítási
Alappal a hitelintézetekről és a
pénzügyi vállalkozásokról szóló
2013. évi CCXXXVII. törvény
alapján kötött megbízási
szerződésből eredő, megbízás
ellátásával összefüggésben
felmerült költségek
megtérítésére.
d) Az előirányzat nyújt fedezetet a
központi költségvetés közvetlen
kiadásainak és bevételeinek
pénzforgalmához kapcsolódóan
felmerült kiadásokra, ideértve a
postaköltségeket, a GIRO és a
VIBER költségeit, az Elektronikus
Fizetési és Elszámolási Rendszer
díjszámla teljesítésével
kapcsolatos költségeket, a
devizaköltségeket, illetve az MNB
negatív kamatelszámolásait.
e) Fedezetül szolgál továbbá az
országgyűlési képviselők
választása kampányköltségeinek
átláthatóvá tételéről szóló 2013.
évi LXXXVII. törvény szerint
folyósított támogatásoknak.
f) Az előirányzat szolgál az
államháztartás számviteléről
szóló 4/2013. (I. 11.) Korm.
rendelet (a továbbiakban: Áhsz.)
1. mellékletében szereplő,
kizárólag bevételi előirányzattal
megtervezett központi kezelésű
előirányzatok kiadásainak
elszámolására, ha év végén – az
Áhsz. 40. § (3) bekezdése szerint –
a közhatalmi bevételek bármely
időpontban történő
visszatérülése miatt év végén a
bevétel teljesítése negatív előjelű
lenne.
g) Az előirányzat az Áht. 79. § (4a)
bekezdés e) és f) pontja szerinti
intézmények pénzügyi
tranzakcióival kapcsolatban
felmerült kincstári költségek

fedezetéül szolgál.
h) Az előirányzat fedezetül szolgál
az elektronikus cigaretta,
utántöltő flakon és dohányzást
imitáló elektronikus eszköz
kiskereskedelméhez kapcsolódó
kompenzációs eljárás részletes
szabályairól szóló 3/2022. (I. 7.)
Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése
szerint kifizetésre.
i) Az államháztartásért felelős
miniszter egyetértése esetén ez
az előirányzat szolgál a
jogszabályban meghatározott,
más központi költségvetési
kiadási előirányzaton fedezettel
nem rendelkező kiadásokra,
valamint az Európai Unió
működéséről szóló szerződés
260. cikke alapján az Európai Unió
Bíróságának ítéletében
megállapított, Magyarország által
fizetendő átalányösszeg, illetve
kényszerítő bírság megfizetésére.
A személyi jövedelemadóról szóló
törvény lehetővé teszi a
magánszemélyeknek, hogy
A személyi jövedelemadó
befizetett adója meghatározott
meghatározott részének az A NAV az e célra
részének felhasználásáról az
adózó rendelkezése szerinti megnyitott számláról
adóévet követő évben külön
felhasználásáról szóló –az Szf. tv. 3. §-a
10. 202996 1% SZJA közcélú felhasználása törvényben rögzített mértékben, NAV
1996. évi CXXVI. törvényben előírásainak
megjelölt kedvezményezett(ek)
(a továbbiakban: Szf. tv.) figyelembevételével –
javára és eljárás szerint
meghatározott a támogatást folyósítja.
nyilatkozatban rendelkezzék.
kedvezményezetti kör.
A magánszemély e jogának
megvalósulását szolgálja az
előirányzat.
A Magyar Export-Import Bank
Részvénytársaságról és a Magyar
Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994.
évi XLII. törvény 8/A. § (2)
bekezdése, és a Magyar Export-
Import Bank Részvénytársaság és
a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaság központi
költségvetéssel történő
elszámolásának részletes
Mehib és Eximbank behajtási szabályairól szóló 16/1998. (V. 20.)
11. 220822 Eximbank Zrt. és MEHIB Zrt. Az Exim rendelet alapján. Kincstár
jutaléka PM rendelet (a továbbiakban:
Exim rendelet) alapján a Magyar
Export-Import Bank Zártkörűen
Működő Részvénytársaságot (a
továbbiakban: Eximbank Zrt.) és
a Magyar Exporthitel Biztosító
Zártkörűen Működő
Részvénytársaságot (a
továbbiakban: MEHIB Zrt.)
megillető, az állam részére
behajtott követelések után járó
jutalék kifizetése.
Visszaigénylési eljárást
követően a NAV a
A gazdálkodó szervezetek által A környezetvédelmi
gazdálkodó szervezetek
Gazdálkodó szervezetek által befizetett termékdíj- termékdíjról szóló
12. 331173 által befizetett termékdíj- NAV
befizetett termékdíj-visszaigénylés visszaigénylésekkel kapcsolatos 2011. évi LXXXV. törvényben
visszaigénylés céljából
kiadások teljesítése. meghatározott jogosulti kör.
nyitott számláról
folyósítja.
Állam által vállalt kezesség és
13.
viszontgarancia érvényesítése
Az Eximbank Zrt. által, állami
Eximbank Zrt. által vállalt készfizető kezesség mellett vállalt
az Eximbank Zrt.-n keresztül Az Exim rendeletben
14. 016412 garanciaügyletekből eredő fizetési garanciaügyletekből eredő fizetési Kincstár
a garancia jogosultja. meghatározottak szerint.
kötelezettség kötelezettség teljesítése az Exim
rendelet alapján.
11843
11844
A MEHIB Zrt. által, állami
MEHIB Zrt. általi biztosítási készfizető kezesség mellett vállalt
a MEHIB Zrt.-n keresztül Az Exim rendeletben
15. 016423 tevékenységből eredő fizetési biztosítási ügyletekből eredő Kincstár
a biztosítás jogosultja. meghatározottak szerint.
kötelezettség fizetési kötelezettség teljesítése
az Exim rendelet alapján.
A Garantiqa Hitelgarancia
Zártkörűen Működő
Részvénytársaság (a
továbbiakban: Garantiqa
Hitelgarancia Zrt.)
kezességvállalásaihoz kapcsolódó
állami viszontgarancia
Garantiqa Hitelgarancia Zrt. beváltásával, illetve az ebből A Viszontgarancia
16. 031183 garanciaügyleteiből eredő fizetési eredő követelés behajtásával Garantiqa Hitelgarancia Zrt. rendeletben Kincstár
kötelezettség összefüggő fizetési kötelezettség meghatározottak szerint.
teljesítése az állami
viszontgarancia vállalásának és
érvényesítésének részletes
szabályairól szóló
kormányrendelet (a továbbiakban:
Viszontgarancia rendelet) alapján.
Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia
Alapítvány kezességvállalásaihoz
kapcsolódó állami viszontgarancia
Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia A Viszontgarancia
beváltásával, illetve az ebből Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia
17. 208471 Alapítvány garanciaügyleteiből eredő rendeletben Kincstár
eredő követelés behajtásával Alapítvány.
fizetési kötelezettség meghatározottak szerint.
összefüggő fizetési kötelezettség
teljesítése a Viszontgarancia
rendelet alapján.
Az állam által vállalt
kezesség előkészítésének
és a kezesség
beváltásának eljárási
rendjéről szóló 110/2006.
(V. 5.) Korm. rendeletben
A közszférában dolgozók
(a továbbiakban: Kezesség
lakáshiteleihez és a fiatalok
rendelet)
Lakáshitelekhez vállalt kezességből lakáskölcsönéhez kapcsolódó Hitelnyújtó pénzügyi
18. 388017 meghatározottak szerint. NAV
eredő fizetési kötelezettség állami készfizető kezességekből intézmények.
A fiatalok
eredő fizetési kötelezettségek
lakáskölcsönéhez
teljesítése.
kapcsolódó állami
kezesség vállalásának és
érvényesítésének
részletes szabályairól
szóló 4/2005. (I. 12.) Korm.
rendelet alapján.

A babaváró támogatással nyújtott
Babaváró kölcsönökhöz vállalt
kölcsönökhöz kapcsolódó állami Hitelnyújtó pénzügyi A Kezesség rendeletben
19. 392984 kezességből eredő fizetési NAV
készfizető kezességből eredő intézmények. meghatározottak szerint.
kötelezettség
fizetési kötelezettségek teljesítése.
A Magyar Fejlesztési Bank

Zártkörűen Működő Rész-
vénytársaság (a továbbiakban:
MFB Zrt. által nyújtott hitelekből és
MFB Zrt.) által állami készfizető A Kezesség rendeletben
20. 254012 vállalt garanciaügyletekből eredő MFB Zrt. NAV
kezesség mellett nyújtott meghatározottak szerint.
fizetési kötelezettség
hitelekből és vállalt
garanciaügyletekből eredő fizetési
kötelezettség teljesítése.
1. Az életüktől és szabadságuktól
politikai okból jogtalanul
megfosztottak kárpótlásáról szóló
1992. évi XXXII. törvényben
(a továbbiakban: Kárpótlási
törvény) foglaltak végrehajtása. 1. A Kárpótlási törvényben Az előirányzat folyósítása
2. A Párizsi Békeszerződésről szóló meghatározott jogosulti kör. a folyósító szerv által
1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. A Párizsi Békeszerződés benyújtott elszámolás
2. pontjában foglaltak törvényben meghatározott alapján, teljesítéshez
21. 196978 Pénzbeli kárpótlás Kincstár
végrehajtásáról szóló 1997. évi jogosulti kör. igazodóan, a Kincstár
X. törvény (a továbbiakban: 3. A folyósítást végző szerv rendelkezése alapján
Párizsi Békeszerződés törvény) folyósítási költségtérítésben történik.
végrehajtása. részesül.
3. Az előirányzat a pénzbeli
kárpótlási előirányzatokkal
összefüggő igazgatási feladatok
elvégzésével kapcsolatos
költségek fedezetéül szolgál.
Garancia és hozzájárulás a
22.
társadalombiztosítási ellátásokhoz
23. Nyugdíjbiztosítási Alap támogatása
Az átutalást a Kincstár
az Ávr. 139. § (1a)
Kiadások támogatására pénzeszköz- Az előirányzat a Nyugdíjbiztosítási
24. 368317 Nyugdíjbiztosítási Alap bekezdésében Kincstár
átadás Alap bevételeként szolgál.
meghatározottak szerint
végzi.
A nyugdíjasok anyagi az éves előirányzat-
Tizenharmadik havi nyugdíj
25. 388140 biztonságának védelme, Nyugdíjbiztosítási Alap felhasználási terv alapján Kincstár
visszaépítésének támogatása
a nyugdíjas életszínvonal emelése. végzi az Ávr. 136. §
(2) bekezdése szerint.
A nyugdíjasok részesedése az éves előirányzat-
Nyugdíjprémium céltartalék
26. 388162 a gazdasági növekedés Nyugdíjbiztosítási Alap felhasználási terv alapján Kincstár
támogatása
eredményeiből. végzi az Ávr. 136. §
27. Egészségbiztosítási Alap támogatása
A társadalombiztosítás ellátásaira
jogosultakról, valamint ezen
ellátások fedezetéről szóló
2019. évi CXXII. törvényben
finanszírozási terv alapján
28. 266101 Járulék címen átadott pénzeszköz meghatározott személyek után Egészségbiztosítási Alap Kincstár
végzi az Ávr. 136. §
a központi költségvetés által
fizetendő egészségügyi
szolgáltatási járulék fedezetét
biztosítja az előirányzat.
Az előirányzat az az Ávr. 139. § (1a)
Kiadások támogatására
29. 338439 Egészségbiztosítási Alap Egészségbiztosítási Alap bekezdésében Kincstár
pénzeszköz-átadás
bevételeként szolgál. meghatározottak szerint
végzi.
Nemzetközi pénzügyi intézmények felé
30.
vállalt kötelezettségek kiadásai
Magyarországnak a Nemzetközi
Újjáépítési és Fejlesztési Bankban A Kincstár folyósít
Nemzetközi Újjáépítési és
31. 295991 IBRD alaptőkeemelés fennálló tulajdoni részaránya a Pénzügyminisztérium
Fejlesztési Bank
szinten tartását szolgáló utalványa alapján.
tőkeemelés teljesítése.
Nemzetközi Pénzügyi Társaság A Kincstár folyósít
32. 346739 IFC tőkeemelés (a továbbiakban: IFC) általános és IFC a Pénzügyminisztérium
szelektív tőkeemelése. utalványa alapján.
11845
11846
Magyarországnak a brüsszeli
Európai Nemzetközi Gazdasági A Kincstár folyósít
Európai Nemzetközi Gazdasági
33. 257978 Bruegel tagdíj Kutatóközpontban lévő tagsága a Pénzügyminisztérium
Kutatóközpont
fenntartását szolgáló tagdíj utalványa alapján.
fizetése
A Világbankhoz tartozó
A Kincstár folyósít
Nemzetközi Fejlesztési Társulás
34. 010795 IDA alaptőke-hozzájárulás Nemzetközi Fejlesztési Társulás a Pénzügyminisztérium
alapfeltöltéséhez vállalt
utalványa alapján.
hozzájárulás teljesítése.
Magyarország nemzetközi
A Kincstár folyósít
A nemzetközi pénzügyi intézményekkel pénzügyi szervezetekben vállalt Nemzetközi pénzügyi
35. 380195 a Pénzügyminisztérium
kapcsolatos egyéb kiadások tagságaihoz kapcsolódó járulékos intézmények
utalványa alapján.
jellegű kiadások teljesítése.
Az EU költségvetéséhez való
befizetési kötelezettség teljesítése,
ennek elemei:
− Általános forgalmi adó alapú
befizetés teljesítése,
− Bruttó nemzeti jövedelem alapú
(a továbbiakban: GNI-alapú) Havonta az Európai A Kincstár utal az Európai
36. 249845 Hozzájárulás az EU költségvetéséhez befizetés teljesítése, Európai Bizottság Bizottság fizetési felhívása Bizottság MNB-nél
− Műanyag csomagolási alapján. vezetett számlájára.
hulladékon alapuló befizetés
teljesítése,
− Egyes tagállamok részére a GNI-
alapú saját forrásnál biztosított
egyösszegű kedvezmény
teljesítése.
Az előirányzat célja
1. az Európai Mezőgazdasági
Garancia Alapból (a továbbiakban:
EMGA) származó támogatások
árfolyamveszteségeinek Kincstári
Egységes Számla (a továbbiakban:
KESZ) felé történő rendezése,
2. az Európai Unió általi pénzügyi
kizárások, továbbá az intervenciós
intézkedésekhez kapcsolódó
költségek Európai Unió által nem
térített részének a finanszírozása,
a KESZ felé történő rendezése,
3. a korábbi évek átmeneti
támogatási projektjeihez
kapcsolódó visszafizetési Havonta, a fennálló
Árfolyamkockázat és egyéb EU által nem kötelezettség rendezése, melyek kötelezettségállomány
37. 385628 Kincstár
térített kiadások az alábbiak: alapján.
a) az EMGA javára teljesítendő
rendkívüli befizetések, úgymint

az Európai Bizottság általi éves
elszámolás során vagy vizsgálat
eredményeként meghatározott,
a szabálytalan támogatás
felhasználás miatt vagy egyéb
okból Magyarországra kirótt
tagállami befizetési kötelezettség,
büntetés, pénzügyi korrekció;
b) az Európai Unió által meg nem
térített, behajthatatlan
kintlévőségek,
4. az EMGA-ból származó
támogatások azon részének
finanszírozása, ahol a termelőknek
határozat alapján jogos igénye
keletkezett, de annak Európai Unió
felé történő lejelentése és
visszaigénylése - a jogosultnak fel
nem róható - technikai okok miatt
jogszerűen nem valósítható meg
és a szükséges forrás egyéb
előirányzatról nem biztosítható,
5. az Európai Mezőgazdasági
Orientációs és Garanciaalap
Garancia Részlege által
finanszírozott Nemzeti
Vidékfejlesztési Terv
programzárását követően azon
pénzügyi kizárásoknak az Európai
Bizottság felé történő rendezése,
amelyekről az Európai Bizottság
határozatban dönt.
A mozgóképről szóló 2004. évi
Filmszakmai közvetett támogatások Negyedévenkénti
II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) Nemzeti Filmintézet Közhasznú
38. 359395 mozgókép törvény szerinti kiegészítő folyósítás az Mktv. NAV
31/D. § (13) bekezdése szerinti Nonprofit Zrt.
finanszírozása alapján.
fizetési kötelezettség teljesítése.
Az állam külföldi és belföldi
követeléseinek rendezése során A fizetési kötelezettség
39. 209533 Követeléskezelés költségei Részletekben történik. Kincstár
felmerülő járulékos jellegű kedvezményezettje.
kiadások teljesítése.
40. Alapok támogatása
Az Áht. 82. § (2)
A Bethlen Gábor Alap részére bekezdése és az Ávr.
41. 263478 Bethlen Gábor Alap támogatása központi költségvetési támogatás Bethlen Gábor Alap 133. § (4) bekezdése Kincstár
biztosítása. szerint, előirányzat-
felhasználási terv alapján.
Az Áht. 82. § (2)
A Központi Nukleáris Pénzügyi
bekezdése és az Ávr.
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Alap részére központi Központi Nukleáris Pénzügyi
42. 226165 133. § (4) bekezdése Kincstár
támogatása költségvetési támogatás Alap
szerint, előirányzat-
biztosítása.
felhasználási terv alapján.
Kincstár két egyenlő
Az előirányzat a Rezsivédelmi Alap részletben 2024. június 1-
43. 401606 Rezsivédelmi Alap központi támogatása Rezsivédelmi Alap Kincstár
bevételeként szolgál. jén, és 2024. december 1-
jén.
Kincstár két egyenlő
Az előirányzat a Honvédelmi Alap részletben 2024. június 1-
44. 401640 Honvédelmi Alap központi támogatása Honvédelmi Alap Kincstár
bevételeként szolgál. jén, és 2024. december 1-
jén.
Kormányzati döntésekből
Költségvetési szervek, fejezeti Átcsoportosítással
következő, illetve évközben
45. 374873 Központi Maradványelszámolási Alap kezelésű előirányzatok, központi a Kormány egyedi
jelentkező finanszírozási
kezelésű előirányzatok. határozata alapján.
problémák kezelése.
A fejezetet irányító szerv
vezetőjének indokolt kérelme,
a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs
javaslata vagy az Ukrajnában
Átcsoportosítással az
kialakult fegyveres konfliktussal Költségvetési szervek, fejezeti
államháztartásért felelős
46. 396917 Megtakarítási Alap összefüggésben felmerült kezelésű előirányzatok, központi
miniszter rendelkezése
kiadások teljesítéséről rendelkező kezelésű előirányzatok
alapján.
jogszabály, illetve
kormányhatározat alapján
felmerülő finanszírozási problémák
kezelése.
11847
11848
L. Rezsivédelmi Alap fejezet 2024. évi központi kezelésű kiadási előirányzatainak feladatterve
Európai
uniós
forrásból
finan-
Jogcímcsoport
Támogatás szírozott
azonosító
Kifizetésben Rendelkezésre
Alcím
biztosítá- Támogatási Visszafizetés Kezelő Lebonyo- költség-

Áht.
Cím
Jogcímnév Előirányzat célja részesülők bocsátás Biztosíték

sának előleg határideje szerv lító szerv vetési
köre módja
módja támoga-
tás közre-
működő
szerve-
zete
A világpiaci energiaár- A Kvtv. 4. §
emelkedés hatásainak (4) bekezdése alapján
mérséklése és a a kiadási cím
A Kormány
1. 399017 Lakossági rezsivédelem rezsicsökkentés Igen előirányzatának
döntése alapján.
eredményeinek megőrzése felhasználásáról
érdekében szükséges a Kormány egyedi
feladatok fedezete. határozattal dönt.
Központi költségvetési szervek A Kormány
2. 401562 rezsicsökkentés Igen előirányzatának
kompenzációja döntése alapján.
Önkormányzatok A Kormány
kompenzációja döntése alapján.

Egyházi és civil mérséklése és a a kiadási cím
A Kormány
4. 401573 intézményfenntartók rezsicsökkentés Igen előirányzatának
döntése alapján.
támogatása eredményeinek megőrzése felhasználásáról a
érdekében szükséges Kormány egyedi
Állami tulajdonú társaságok A Kormány
támogatása döntése alapján.
mérséklése és a kiadási cím
A Kormány
6. 401662 Versenyszektor támogatása a rezsicsökkentés Igen előirányzatának
döntése alapján.
11849
A Magyar Közlönyt az Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A szerkesztésért felelős: dr. Bíró Attila.
A szerkesztőség címe: 1051 Budapest, Nádor utca 22.
A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a https://www.magyarkozlony.hu honlapon érhető el.

A Magyar Energetikai És Közmű-Szabályozási Hivatal Elnökének 22/2023. (XII. 28.) MEKH Rendelete

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Magyar Energetikai És Közmű-Szabályozási Hivatal Elnökének 22/2023. (XII. 28.) MEKH Rendelete

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MAGYAR KÖZLÖNY 191.

78/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az Országgyűlési Őrség szervezetével összefüggésben a közúti

79/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben a belügyminiszter

81/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az orvosi látleletekkel összefüggésben az egészségügyi ellátás

82/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben a kábítószer-függőséget

83/2023. (XII. 28.) BM rendelet A kényszerítő eszköz alkalmazásának helyettesítésével és más

84/2023. (XII. 28.) BM rendelet A pénzjutalmakkal összefüggésben a belügyminiszter által alapított és

89/2023. (XII. 28.) BM rendelet A büntetés-végrehajtás szervezetével összefüggésben

92/2023. (XII. 28.) BM rendelet A rendőrség szerveinek szervezeti felépítésével összefüggésben

93/2023. (XII. 28.) BM rendelet A hatósági műszaki vizsgáztatás rendjével összefüggésben

94/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes ruházati termékek megnevezésével összefüggésben

95/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az érdemtelenség jogintézményével és más tárgykörökkel

96/2023. (XII. 28.) BM rendelet Az egyes eljárási kérdésekkel összefüggésben a belügyminiszter

98/2023. (XII. 28.) BM rendelet A kiemelt határvadász szolgálati pótlék jogintézményével és

99/2023. (XII. 28.) BM rendelet A rendőrség szerveinek szervezeti felépítésével összefüggésben

100/2023. (XII. 28.) BM rendelet A rendőrség szerveinek szervezeti felépítésével összefüggésben

66/2023. (XII. 28.) GFM rendelet A munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi

43/2023. (XII. 28.) HM rendelet A központi kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának

44/2023. (XII. 28.) HM rendelet A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának

45/2023. (XII. 28.) HM rendelet Honvédelmi miniszteri rendeleteknek a Magyar Honvédség

IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei,

Dr. Juhász Edit s. k.,

1. melléklet a 22/2023. (XII. 28.) MEKH rendelethez

Az átmeneti díj meghatározására irányuló kérelemhez benyújtandó adatok köre

A víziközmű-szolgáltató a kérelem mellékleteként az alábbi adatokat nyújtja be a Hivatalhoz az érintett víziközmű-

g) a tervezett felhasználói egyenérték,

Dr. Juhász Edit s. k.,

V. A Kormány tagjainak rendeletei

A Miniszterelnökséget vezető miniszter 8/2023. (XII. 28.) MvM rendelete

2. § (1) Az R. 4. §-a a következő 7a. ponttal egészül ki:

g) a kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén infrastruktúránként meghaladja

c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége, beleértve a kutató-tudásközvetítő

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

21. § (1) Az R. 36. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

Dr. Gulyás Gergely s. k.,

A belügyminiszter 78/2023. (XII. 28.) BM rendelete

Dr. Pintér Sándor s. k.,

A belügyminiszter 79/2023. (XII. 28.) BM rendelete

Dr. Pintér Sándor s. k.,

A belügyminiszter 80/2023. (XII. 28.) BM rendelete

Dr. Pintér Sándor s. k.,

1. melléklet a 80/2023. (XII. 28.) BM rendelethez

A háziorvosi tevékenység ellátásához használatos nyomtatványok

2. Egészségügyi személyi lap (pótlap) A.3510-170

A belügyminiszter 81/2023. (XII. 28.) BM rendelete

Dr. Pintér Sándor s. k.,

1. melléklet a 81/2023. (XII. 28.) BM rendelethez

Az orvosi látlelet és vélemény adattartalma

A belügyminiszter 82/2023. (XII. 28.) BM rendelete

Dr. Pintér Sándor s. k.,

A belügyminiszter 83/2023. (XII. 28.) BM rendelete

(6) A vizsgálatot lezáró jelentés tartalmazza

Dr. Pintér Sándor s. k.,

A belügyminiszter 84/2023. (XII. 28.) BM rendelete

Dr. Pintér Sándor s. k.,

A belügyminiszter 85/2023. (XII. 28.) BM rendelete

Dr. Pintér Sándor s. k.,

A belügyminiszter 86/2023. (XII. 28.) BM rendelete

Dr. Pintér Sándor s. k.,

A belügyminiszter 87/2023. (XII. 28.) BM rendelete

Dr. Pintér Sándor s. k.,

1. melléklet a 87/2023. (XII. 28.) BM rendelethez

A belügyminiszter 88/2023. (XII. 28.) BM rendelete